Kijev és Odessza orosz városok, az elsőt az orosz erők elérhetik az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” során, a másodiknak pedig ideje „hazatérnie” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke csütörtökön orosz médiumoknak nyilatkozva.
Medvegyev szerint az orosz hadsereg a „különleges hadművelet” céljainak teljesítése részeként elérheti Kijevet, mivel onnan fenyegetés éri „Oroszország létét”. A fenyegetést nemzetközinek nevezte, okfejtése szerint Kijevet „Oroszország ellenfeleinek nemzetközi brigádja irányítja”, élén az Egyesült Államokkal.
Hol kell megállni? Nem tudom. Úgy gondolom, hogy […] továbbra is keményen és komolyan kell dolgoznunk. Vajon Kijevnél lesz ez? Igen, valószínűleg Kijevnek is meg kell lennie. Ha nem most, akkor egy idő után, talán a konfliktus fejlődésének egy másik szakaszában
– mondta Medvegyev az MTI szerint.
Hozzátette: „Odesszáról csak annyit tudok mondani: Odessza, gyere haza! És kész. Odesszát rég visszavárjuk az Oroszországi Föderációba, már csak a város történelme okán is, amiatt, hogy milyen emberek élnek ott, milyen nyelvet beszélnek. Ez a mi oroszországi, orosz városunk.”
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Bizonyos nyugati politikai körök már most arra készülnek, hogy minél előbb helyreállítsák kapcsolatukat Oroszországgal, ha a konfliktus véget ér – írta cikkében a brüsszeli Politico.
A lap úgy fogalmazott, hogy ez több ország részéről egy kimondatlan célkitűzés, és megmutatkozik abban is, hogy egyesek vonakodnak bizonyos eszközökkel támogatni Ukrajnát.
Konkrét példaként Németországot hozták fel, amely hónapok óta nem adja át a nagy hatótávolságú Taurus rakétákat, és amelynek kormányfője azért nem szeretné Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság jelenlegi elnökét a NATO főtitkáraként látni a jövőben, mert túl oroszellenesnek tartja.
A Nyugat nem mondott le Ukrajnáról. De a kockázatkezelés előtérbe kerülése azt mutatja, hogy a konfliktus lezárására és a Putyinnal való, minél előbb történő megegyezésre törekszik. A konfliktust illetően nyitott kérdés, hogy ez a megközelítés megakadályozza-e a katasztrófát – vagy éppenséggel valami még rosszabbat idéz elő
– írta a lap.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvénymódosító javaslatot terjesztett be a parlament elé a sorkatonák tartalékba helyezéséről a hadiállapot alatti katonai szolgálatuk befejezése után – hozta nyilvánosságra Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő a Telegramon.
A törvényjavaslatban az áll, hogy azokat a sorkatonákat, akiknek a hadiállapot idején lejárt a katonai szolgálata, de azt a határidőn túl meghosszabbították, az ukrán elnök rendeletében meghatározott időkereten belül bocsássák el, és vegyék tartalékos állományba.
Volodimir Zelenszkij továbbá aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a külföldiek és a hontalanok számára, hogy az ukrán nemzeti gárdánál szolgáljanak.
Külföldi nőket is felvehetnek szerződés alapján, ha vannak olyan betöltetlen állások, amelyeket női katonaszemélyzet elláthat – áll a rendeletben.
Alekszej Navalnij édesanyja, Ljudmila azzal vádolta meg az orosz nyomozókat, hogy „zsarolják” őt fia temetésével kapcsolatban. Állítása szerint arra próbálják kényszeríteni, hogy gyászolók nélkül, magántemetési szertartást rendezzen.
Ljudmila minderről egy, a YouTube-on közzétett videóban beszélt. A halotti bizonyítvány szerint az orosz ellenzéki vezető természetes halált halt, holttestét azonban mostanáig nem adták ki.
Ljudmila ezért bírósághoz fordult; ügyét az egyik orosz bíróság jövő hónapban tárgyalja – írja a The Guardian.
Julija Navalnaja – az elhunyt orosz ellenzéki politikus özvegye – röviddel férje halála után bejelentette: folytatja Alekszej Navalnij küldetését Vlagyimir Putyin rendszerének megdöntésére.
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus csapata azt állítja, hogy látták a halotti bizonyítványát, és azt mondják, hogy aszerint a férfi természetes okok miatt halt meg – írja a Sky News.
Az Alekszej Navalnij édesanyjának bemutatott orvosi dokumentumban az áll, hogy a halál oka természetes volt
– mondta Kira Jarmis.
Az özvegye korábban azt állította, hogy novicsokkal mérgezték meg.
A Kreml hevesen tagadja, hogy bármi köze lenne a Putyin-kritikus halálához, annak ellenére, hogy a belső ellenzék és nemzetközi vezetők széles körben vádolják az orosz vezetőt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kommentálta a Joe Biden amerikai államfő beszédében elhangzottakat, „faragatlannak” titulálva Biden megnynilvánulását – írja a Ria Novosztyi.
Mint ismert, Biden „őrült rohadéknak”, pontosabban „crazy son of a bitch”-nek nevezte Putyint egy San Franciscó-i adománygyűjtésen, magyar idő szerint csütörtök hajnalban, figyelmeztetve, hogy mindig fennáll a nukleáris konfliktus veszélye.
A Kreml szerint Joe Biden Vlagyimir Putyin elnökkel kapcsolatos megjegyzése lealacsonyította az Egyesült Államokat és azokat, akik ilyen szóhasználattal élnek.
Valószínűleg nem sérti elnökünket, Putyin elnököt, ha az Egyesült Államok elnöke ilyen nyelvezetet használ egy másik állam fejével szemben. De lealacsonyítja azokat, akik ilyen szókincset használnak
– nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Putyin úr használt valaha egy durva szót, hogy megszólítsa? Ez soha nem történt meg. Ezért úgy gondolom, hogy ez a szókincs magát Amerikát minősíti” – mondta Peszkov.
Az Egyesült Királyság külügyminisztériuma 50 új szankciót jelentett be, amelyek célja Oroszország katonai erejének csökkentése olyan személyek és vállalkozások ellehetetlenítésével, akik például fegyvereket, rakétaindító rendszereket, rakétákat és robbanóanyagokat szállítanak – közölte a Sky News.
Az orosz bevételi forrásokra is vonatkoznak majd a korlátozások, beleértve a fémeket, a gyémántokat és az energiát.
„A szankcióink megfosztják Putyint a forrásoktól, amelyekre égető szüksége van, hogy finanszírozni tudja háborúját. Nem fogunk engedni a zsarnoksággal szemben” – mondta David Cameron külügyminiszter.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszéléseket folytatott török és dél-afrikai kollégáival a G20-ak brazíliai találkozóján – írja a Sky News.
Törökország és Oroszország szoros kapcsolatban állnak – Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború kitörése óta már többször is találkozott egymással.
Lavrov csütörtök este Oroszország egy másik szövetségesével, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel is találkozik. Mindkét ország egyaránt tagja a BRICS kormányközi szervezetnek.
A brazil baloldali vezető egyébként tegnap Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, amelyen a gázai és ukrajnai helyzet mellett számos témát megvitattak.
Olaszország arra számít, hogy a következő napokban véglegesítik az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló kétoldalú megállapodást – közölte Antonio Tajani olasz külügyminiszter február 22-én.
Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország korábban hasonló megállapodást írt alá Ukrajnával, hogy segítsenek az országnak visszaverni az orosz agressziót. Norvégia és Hollandia szintén reméli, hogy hamarosan hasonló megállapodásokat ír alá Ukrajnával.
A miniszter szerint a biztonsági megállapodás keretében Olaszország megismétli kötelezettségvállalását, hogy humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, és segít az országnak megvédeni kritikus infrastruktúráját az orosz támadásoktól.
A megállapodás állítólag arra vonatkozó ígéreteket is tartalmaz majd, hogy támogatja Ukrajnát az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásában – írja a The Kyiv Independent.
A gabonaügy „valódi megoldásait kereső", miniszteri szintű tárgyalások után, március 28-án tartják meg a tervezett lengyel-ukrán kormányközi találkozót Varsóban – jelentette be sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
A miniszterelnök arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte:
az ukrán gabonaimport ügyéről az ukrán és a lengyel kormány tagjai mihamarabb tartsanak közös, határ menti találkozót.
A lengyel kormányfő szerint a belpolitikai és a nemzetközi vita eredményeként teljesíteni kell két követelményt: egyrészt megadni a háború dúlta Ukrajnának „az okvetlenül szükséges támogatást", másrészt megvédeni a lengyel gazdákat az Ukrajnával folytatott kereskedelem „liberalizálásából fakadó negatív következményektől".
Donald Tusk ígéretet tett arra, hogy meg fogják védeni a lengyel mezőgazdaságot, valamint emlékeztetett arra, hogy a lengyel-ukrán kormányközi találkozó megszervezésében már január végi kijevi látogatásakor megállapodtak Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel.
Aláhúzta:
„valódi megoldásokat" akarnak, nem csak „a barátság és a szolidaritás puszta kinyilvánítását".
Ennek érdekében munkatársai csütörtökön tárgyalnak a Varsóban tartózkodó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is.
Közölte, hogy az ügyben Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel is beszélni fog pénteki varsói látogatásán.
Odafigyelésre, energiára és maximális szolidaritásra van szükség abban a valóban kritikus helyzetben, amelybe Európa, Ukrajna és Lengyelország került
– jelentette ki Donald Tusk.
A lengyel gazdatüntetéseken tapasztalt ukránellenes jelszavakra utalva Donald Tusk kijelentette: hazaárulásnak számít minden olyan nyilvános támadás, amely a „putyini narratívát" támogatja.
Az orosz hadsereg légicsapást mért a Donyecki területen lévő Kurakhove városára. A támadásban kilenc civil megsérült – írja az Ukrinform.
Február 22-én 10 óra után nem sokkal az orosz hadsereg KAB–250-es bombákkal lőtte Kurakhovét, kilenc civil megsebesült – közölték.
Valamennyi áldozatot kórházba szállították. A sebesülteknél fejsérüléseket, zúzódásokat és agyrázkódást diagnosztizáltak.
A Donyecki Regionális Ügyészség eljárási útmutatása szerint a büntetőeljárásban a háborús törvények és szokások megsértésének ténye miatt indítottak előzetes vizsgálatot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön egy szuperszonikus nukleáris bombázón repült, egy olyan változaton, amelyet a Szovjetunió vetett volna be nukleáris háború esetén.
Eközben egy bebörtönzött aktivista azt állította, hogy „egy államilag támogatott halálosztag öli Putyin ellenfeleit”.
Miután Putyin 30 percig repült a Tu– 160M szuperszonikus stratégiai bombázón, azt mondta, hogy a repülőgép megbízható és az orosz légierő képes elfogadni egy szovjet korabeli nukleáris bombázó modernizált változatát .
Ez valóban egy új generációhoz tartozik. Ahogy a parancsnoknak is mondtam, most ismét elmondom a védelmi minisztérium vezetésének: természetesen lehetséges, hogy felvegyék a fegyveres erőkbe
– fogalmazott Vlagyimir Putyin az orosz Interfax szerint, amit Sky News szemlézett.
A repülést egy látogatás követte a járművet gyártó kazanyi üzemben.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint a Nyugaton elhangzó, a tárgyalások szükségességéről szóló jelzések „ravasz” lépésnek minősülnek a haladék reményében, amelyet arra használnak fel, hogy fegyvereket szállítsanak Kijevnek és megkíséreljenek egy sikeresebb ellentámadást – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Ha arról beszélünk, hogy ideje szusszanni, ideje tárgyalásokat kezdeni, akkor ez nagyrészt természetesen ravasz lépés. Nem túl ravasz, legyünk őszinték (...). Abban a pillanatban, hogy kapnak egy kis szünetet, megtörténik a különböző nyugati fegyverek utánpótlása, és utána újabb ellentámadást indítanak, ami valamivel sikeresebb lesz, mint a tavalyi kudarc
– mondta Medvegyev.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Tu-160M stratégiai nehézbombázójának repülőútvonala katonai titoknak minősül – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
Az orosz elnök azért érkezett a Gorbunov kazanyi repülőgépgyár kifutópályájára, hogy élőben tesztelhesse a Tu-160M nehézbombázót – írja az mk.ru.
Dmitrij Peszkov pontosította, hogy az orosz államfő repülése 40 percig tart majd.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kinevezte Anatolij Bargylevicset, Ukrajna Fegyveres Erői vezérkari főnökét és Olekszandr Pavljukot, Ukrajna Fegyveres Erőinek parancsnokát a Legfelsőbb Parancsnoki Törzs állományába– írja az Ukrajinszka Pravda az elnöki hivatal honlapja alapján.
Zelenszkij emellett menesztette az Ukrán Fegyveres Erők korábbi parancsnokát, Makszim Mirhorodszkijt a vezérkari főnökségből.
Mint ismert, február 9-én Zelenszkij Olekszandr Szirszkij főparancsnok javaslatára Anatolij Bargylevics vezérőrnagyot nevezte ki Ukrajna Fegyveres Erői vezérkari főnökévé. Február 11-én az elnök Olekszandr Szirszkij főparancsnok helyére Olekszandr Pavljukot nevezte ki a szárazföldi erők élére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala közölte, hogy február 25-én, vasárnap, a háború kétéves évfordulója alkalmából egy sajtókonferenciát tartanak „Ukrajna. A 2024-es év” címmel.
Az eseményen katonai és politikai vezetők egyaránt jelen lesznek. Az RBK Ukrajina hírportál szerint az elnök közölte a konferencia főbb témáit is:
Az Ukrajinszka Pravda szerint az elnöki hivatal szóvivője, Szerhij Nikiforov azt is elmondta, hogy február 24-én (vagyis a kétéves évforduló konkrét napján) rengeteg külföldi vezető is Ukrajnába érkezik a partnerországokból. Mint mondta, konkrét neveket biztonsági okokból nem mondhat, de úgy kalkulálnak, hogy
hogy ezek nem csak szimbolikus látogatások lesznek, és hogy ezeknek a látogatásoknak gyakorlati eredményei lesznek.
Nikiforov azt is hangsúlyozta, hogy Zelenszkij a G7-országok vezetőivel is egyeztetni fog a kétéves évforduló apropóján, ami – mint mondta – erős jelzésnek számít azzal kapcsolatban, hogy ezen országok még mindig támogatják Ukrajnát. Kitért arra is, hogy az elnök egy „őszinte ” párbeszédet szeretne tartani a háborúról az emíltett konferencián.
A konferencia lezárásakor az elnök átveszi majd a szót és megtartja sajtótájékoztatóját. Vázolni fogja a meghatározott témákkal kapcsolatos elképzeléseit, és válaszolni fog a főbb kérdésekre
– mondta Zelenszkij szóvivője.
Kijev és Odessza orosz városok, az elsőt az orosz erők elérhetik az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” során, a másodiknak pedig ideje „hazatérnie” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke csütörtökön orosz médiumoknak nyilatkozva.
Medvegyev szerint az orosz hadsereg a „különleges hadművelet” céljainak teljesítése részeként elérheti Kijevet, mivel onnan fenyegetés éri „Oroszország létét”. A fenyegetést nemzetközinek nevezte, okfejtése szerint Kijevet „Oroszország ellenfeleinek nemzetközi brigádja irányítja”, élén az Egyesült Államokkal.
Hol kell megállni? Nem tudom. Úgy gondolom, hogy […] továbbra is keményen és komolyan kell dolgoznunk. Vajon Kijevnél lesz ez? Igen, valószínűleg Kijevnek is meg kell lennie. Ha nem most, akkor egy idő után, talán a konfliktus fejlődésének egy másik szakaszában
– mondta Medvegyev az MTI szerint.
Hozzátette: „Odesszáról csak annyit tudok mondani: Odessza, gyere haza! És kész. Odesszát rég visszavárjuk az Oroszországi Föderációba, már csak a város történelme okán is, amiatt, hogy milyen emberek élnek ott, milyen nyelvet beszélnek. Ez a mi oroszországi, orosz városunk.”
Az orosz hatóságok pár nappal ezelőtt tartóztatták le Kszénia Karelina amerikai–orosz állampolgárságú nőt, akit hazaárulással vádolnak. A rendőrség szerint a 33 éves nő pénzt adományozott egy Ukrajnát segítő jótékonysági szervezetnek, amivel Oroszország ellen fordult.
Karelina korábban Los Angelesben élt párjával, csupán látogatóba ment Oroszországba rokonaihoz. Megérkezésekor azonban a rendőrség rögtön lefoglalta telefonját, később pedig letartóztatta őt,
méghozzá azért, mert 2022. februárban 51,8 dollárt adományozott a Razom for Ukraine nevű amerikai jótékonysági szervezetnek.
A nő élettársa, Chris Van Heerden szerint ha barátnőjét bűnösnek találják, akkor akár 20 év börtönbüntetést is kaphat.
Van Heerden a CNN-nek azt mondta: reméli, hogy az Egyesült Államok nem fog lemondani barátnőjéről. „Hiszek Amerikában. Hiszem, hogy Amerika visszahozza őt hozzám, és ehhez a reményhez ragaszkodom” – mondta a férfi.
Hozzátette, Karelina oroszországi tárgyalása még nem kezdődött meg, mivel korábban nem találtak olyan ügyvédet, aki vállalta volna esetét. Mint mondta, végül találtak valakit, aki egy tetemes összegért cserébe segít nekik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mi a B terve, ha Washington nem ad új segélycsomagot Kijevnek – írta a TASZSZ.
„Nehéz megmondani, hogy milyen egyéb lehetőségei vannak Ukrajnának. Természetesen találunk valamit, meg kell találnunk az alternatívát. Túl kell élnünk. De az amerikai segítség valóban kritikus” – mondta Zelenszkij.
Újságírói kérdésre azt is kijelentette, Avgyijivka elfoglalása nem nyit új szakaszt a háborúban, ugyanis szerinte még nem dőlt el semmi, hiszen az „csak egy város”.
Az ukrán hadsereg dél-ukrajnai erői megerősítették, hogy három csapást mértek az orosz hadsereg kiképzőterületére Herszon megyében. Valószínűleg a csapás helyszínén volt az orosz parancsnokság is – közölte Natalija Humenjuk sajtószóvivő a Szabad Európa Rádióval.
Először a DeepState blog elemzői tettek közzé egy videót a támadásról, ez ide kattintva elérhető. A csapás Herszon régióban, a Podo-Kalinivka melletti gyakorlótéren, kiképzés közben történt.
Az ukrán hadsereg később szintén megosztotta ugyanazt a videót, és visszautaltak arra, hogy az oroszok pár napja bejelentették azt, hogy a Dnyeper bal partja – beleértve egy Krinki nevű települést – teljesen az uralmuk alá került. Az ukránok szerint ez azért sem igaz, mert az oroszok katonát akkor is Krinki megrohamozására készültek, amikor lecsaptak rájuk.
„Több mint egy robbanás történt: háromszor csaptunk le a biztonság kedvéért. Az orosz csapatok, amelyek megkísérelték megrohamozni Krinki települését – amelyről azt állították, hogy az oroszok már megtisztították az ukrán ellenállástól – valóban ott készülődtek. Az oroszoknak hasonló kiképzőhelyszíneik vannak Herszon megye ideiglenesen megszállt bal parti régiójában, ahol kiképzésre gyülekeznek” – mondta a Szabad Európa Rádiónak Natalia Humenjuk, majd azt is elárulta, hogy
becsléseik szerint 60 orosz katona halhatott meg.
A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a támadás következményeivel kapcsolatos információk gyűjtése még folyamatban van.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője közölte, az orosz és az ukrán valójában egy nép. Hozzátette, habár vannak nyelvi eltérések, sajátosságok, azonban ez nem jelenti azt, hogy bármi jelentős különbség lenne köztük – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Abból indulok ki, hogy általában az oroszok és az ukránok egy nép. Nem testvériek, hanem egy és ugyanazok. A kettő elkülönüléséről csak a XX. században, a szovjet szocialista köztársaságok megsemmisülése után beszéltek. Ezek azonban egy népek” – hangsúlyozta az orosz médiának nyilatkozva Medvegyev.
Az amerikai védelmi minisztérium egyelőre nem dolgozott ki tervet arról, hogy miként adhatnának újabb Bradley, Stryker vagy Abrams páncélozott harcjárműveket, illetve Patriot légvédelmi rendszereket Ukrajnának – írta az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál szerint Robert Storch, az amerikai védelmi minisztérium tisztviselője a kialakult helyzetet úgy kommentálta: dolgoznak a terv elkészítésén, mert annak „hiányát minél előbb korrigálni kell”.
A Kreml szerint Joe Biden Vlagyimir Putyin elnökkel kapcsolatos megjegyzése lealacsonyította az Egyesült Államokat és azokat, akik ilyen szóhasználatot használnak, hozzátéve, hogy rossz kísérlet volt „hollywoodi cowboynak” tűnni – írja a The Guardian.
Biden Putyint őrült rohadéknak, pontosabban „crazy son of a bitch”-nek nevezte egy San Franciscó-i adománygyűjtésen magyar idő szerint csütörtök hajnalban, figyelmeztetve, hogy mindig fennáll a nukleáris konfliktus veszélye.
A Kreml reagált Biden szavaira.
Valószínűleg nem sérti elnökünket, Putyin elnököt, ha az Egyesült Államok elnöke ilyen nyelvezetet használ egy másik állam fejével szemben. De lealacsonyítja azokat, akik ilyen szókincset használnak
– nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki hozzátette, hogy
a megjegyzés valamiféle kísérlet lehetett, hogy Biden azt a látszatot keltse, mintha egy „hollywoodi cowboy” lenne.
„De őszintén szólva nem hiszem, hogy ez lehetséges. Putyin úr használt valaha egy durva szót, hogy megszólítsa? Ez soha nem történt meg. Ezért úgy gondolom, hogy ez a szókincs magát Amerikát minősíti” – mondta Peszkov.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy amikor Ukrajna megkapja az F–16-os vadászgépeket szövetségeseitől, joga lesz az önvédelemhez, beleértve az Ukrajnán kívüli legitim orosz katonai célpontok megtámadását is – a főtitkár a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozott.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna mikor tud F–16-os vadászgépeket bevetni, Stoltenberg azt válaszolta, hogy nem lehet megmondani. Megismételte, hogy Ukrajna minden szövetségese szeretné, ha minél előbb odaérnének a gépek, de felhívta a figyelmet arra, hogy az F–16-osok hatása erősebb lesz, ha a pilóták jól képzettek, a karbantartó személyzet és más támogató személyzet pedig eléggé felkészült lesz.
Úgy gondolom, hogy hallgatnunk kell a katonai szakértőkre azzal kapcsolatban, hogy mikor áll készen a NATO és a szövetségesei az F–16-osok küldésére és szállítására Ukrajnának. Minél előbb, annál jobb
– nyilatkozta a NATO-főtitkár. Stoltenberg tájékoztatott arról, hogy minden szövetséges szabadon dönthet arról, hogy szállít-e F–16-osokat Ukrajnának, így a szövetségesek eltérő politikát folytatnak.
Azonban az ukrajnai háború agressziós cselekmény – jegyezte meg –, és Ukrajnának joga van az önvédelemhez, beleértve az Ukrajnán kívüli legitim orosz katonai célpontok elleni csapást is.
„Meggyőződésem, hogy Alekszej Navalnij emlékének tiszteletben tartásának legjobb módja annak biztosítása, hogy Putyin elnök ne nyerjen a csatatéren, hanem Ukrajna győzedelmeskedjen” – mondta Stoltenberg az interjúban, amelynek teljes verziója február 23-án jelenik meg.
Február 22-én éjjel az ellenség tíz Sahid típusú drónnal támadott, nyolcat a katonaságnak sikerült megsemmisítenie – derült ki Ukrajna Fegyveres Erőinek Légierejének csütörtök reggeli Telegram-bejegyzésből.
Nyolc csapásmérő drón megsemmisült
– írta a légierő.
Mint írták, az oroszországi Primorszko-Ahtarszk körzetből indították útjára a drónokat, valamint Kh–31P radarelhárító rakétát is indítottak az oroszok a Fekete-tengerről. A nyolc drónt Poltava, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Harkiv régiókban sikerült megsemmisíteni.
Az Egyesült Államok külügyi szóvivője, Matthew Miller egy sajtótájékoztatón közölte: Avgyijivka elfoglalása, valamint az amerikai támogatások elakadása ellenére sem gondolják azt, hogy Vlagyimir Putyin lenne kedvezőbb helyzetben a háborúban.
A szóvivő úgy fogalmazott: „Nem hisszük, hogy Putyin fölényben van a háborúban.”
Igen, lehetett látni Oroszország győzelmeit a csatatéren. Éppen ezen a héten – a múlt hétvégén – láttuk ezt amiatt, hogy Ukrajna nem tudta megfelelően ellátni csapatait. Ami nagyrészt annak a következménye, hogy a kongresszus nem tette meg azokat a lépéseket, amelyeket szerintünk meg kellene tennie, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, miközben az a területének megvédéséért küzd
– mondta Matthew Miller.
Eközben azt is megjegyezte, hogy a front más pontjain Ukrajnának sikerült eredményeket elérnie, különösen a fekete-tengeri régióban, ahol visszaszorították az orosz flottát, és sikerült megnyitniuk egy új hajózási útvonalat. Hozzátette: Ukrajna így már nemcsak gabonát, hanem más termékeket is tud exportálni, amire a háború első napjai óta nem volt példa.
Továbbra is támogatni fogjuk őket a legjobb tudásunk szerint, de szükségünk van egy partnerre a kongresszusban, aki segít nekünk
– mondta végül Matthew Miller a The Kyiv Independent szerint.
Meghalt egy orosz nacionalista katonai blogger, Andrej „Morz” Morozov, aki nemrég még arról számolt be, hogy az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett Avgyijivkánál.
Russian 'war correspondent' Andrei 'Murz' Morozov has committed suicide
— Francis Scarr (@francis_scarr) February 21, 2024
A few days ago he said on Telegram that Russian forces had lost 16,000 men in the battle for Avdiivka https://t.co/b0LQTd1Vhc pic.twitter.com/YTTW8k0v95
A The New York Times szerint a blogger pár napja egy közösségi médiás bejegyzésben azt írta, hogy az orosz hadsereg 16 ezer embert és 300 páncélozott járművet vesztett annak a kelet-ukrajnai városnak, Avgyijivkának az elfoglalásában, amely a múlt hétvégén került teljesen orosz kézre.
Kedden azonban ezt a bejegyzést törölte, arra hivatkozva, hogy egy „megfélemlítő” hadjárat indult ellene.
Szerda reggel Morozov még arról írt több posztot a Telegram-oldalán, hogy az orosz katonai vezetéstől és a Kreml propagandistáitól is rengeteg kritikát kapott amiatt, hogy korábban publikálta a számokat. Mindeközben a szerda reggeli bejegyzésekben már azzal is fenyegetőzött, hogy véget vet az életének.
Morozov ügyvédje, Makszim Paskov ezt követően közölte szerdán a halálhírt. Az ügyvéd először nem közölte, hogy Morozov miben halt meg, a The Moscow Times szerint azonban később tisztázta, hogy a blogger öngyilkos lett.
Murz lelőtte magát. Tegnap este beszéltünk, semmi előjele nem volt ennek
– mondta az ügyvéd.
Andrzej Duda lengyel elnök támogatja a lengyel és az ukrán kormány találkozóját az Európai Unió képviselőinek részvételével annak érdekében, hogy rendezzék az ukrán gabonaimporttal kapcsolatos vitát – adta hírül az MTI Andrzej Derának, az államfő tanácsadójának a nyilatkozatát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezte szerdán, hogy az ukrán és a lengyel kormány tagjai mihamarabb tartsanak egy határ menti találkozót, Dudát pedig arra kérte, hogy támogassa ezt.
Dera kijelentette, hogy a Donald Tusk vezette lengyel kormánynak találkoznia kell az ukrán kabinettel és az EU képviselőivel. Azt mondta, hogy Duda a párbeszéd mellett van, mert csak így lehet hatékonyan megoldani ezt a problémát, „ami hatalmas és valóban kétoldalú”.
A mi gazdáink a létükért küzdenek, az ukránok pedig a nemzetük létezéséért. Az elszántság mindkét oldalon óriási
– jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy a lengyel elnök csatlakozik-e a tárgyalásokhoz, Dera azt válaszolta, hogy Zelenszkij kormánytalálkozót kért. Hangsúlyozta, hogy az elnök minden tőle telhetőt megtesz Ukrajna támogatásáért.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4467 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4538 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A litván kormány egy évvel meghosszabbította azt a határidőt, amely alatt a balti országban munkát vállaló külföldi, köztük ukrán menekülteknek a szükséges szinten el kell sajátítaniuk a litván nyelvet. A kormány sajtószolgálatának szerdai közleménye szerint
a Litvániában ideiglenes védelmet szerzett külföldi munkavállalók esetében három évig nem alkalmazzák a szükséges litván nyelvtudás követelményét.
Eddig ez a határidő kétéves volt. Hivatalos adatok szerint 84 200 ukrán menekült tartózkodik Litvániában, ők alkotják az országban élő legnagyobb külföldi közösséget. Közülük mintegy 30 ezren találtak állást a helyi munkaerőpiacon.
Korábban a litván nyelv elsajátítását felügyelő hatóság bejelentette, hogy idén márciustól kezdik ellenőrizni azokat a vállalatokat, ahol ukránok dolgoznak, hogy elsajátították-e a szükséges szinten a litván nyelvet – írta az MTI.