Egy egész orosz rohamosztaggal végezhetett négy ukrán katona

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2024.02.26. 21:45
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Tisztelt olvasóink!

    Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indítjuk élő hírfolyamunkat!

  • Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke X-posztban kelt ki az amerikai képviselőház kéthetes szabadsága ellen, ahogy írja

    bátor ukrán katonák és civilek halnak meg. Oroszország pedig közel egy év óta az első említésre méltó győzelmet aratta Ukrajnában.

    Biden szerint ezzel egyidejűleg Amerikában kéthetes szabadságra ment a képviselőház, de „vissza kell jönniük, hogy elfogadják a kétpárti nemzetbiztonsági törvényt”.

  • Elképzelhetetlennek nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az amerikai CNN hírtelevíziónak adott, helyi idő szerint hétfő este adásba kerülő interjújában, hogy Donald Trump volt amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán állna.

    Nem értem, hogy állhatna az oldalára, ez elképzelhetetlen lenne

    – fogalmazott Zelenszkij az interjúban, amelyből előzetes részleteket tett közzé a csatorna.

    Nem hiszem, hogy Donald Trump ismeri Putyint. Tudom, hogy találkoztak, de sosem harcolt vele. Azt hiszem, nem érti, Putyin sosem hagyja abba

    – tette hozzá.

    Az interjú során Zelenszkij figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Washington felhagy Ukrajna támogatásával, „emberek millióit fogják megölni”.

  • „Ez egy történelmi nap Svédország és az Euroatlanti Szövetség számára. Gratulálunk Ulf Kristerssonnak és minden svédnek” – kezdte X-posztját az ukrán elnök.

    Szerinte Svédország mindenképpen erősíteni fogja a szövetséget, és alig várják, hogy együttműködhessenek a svédekkel az ukrán NATO-csatlakozás előmozdítása ügyében.

    „Finnország és Svédország 31. és 32. szövetségesként való csatlakozásával a Balti-tenger a NATO és a béke tengerévé változott. Azzal, ha Ukrajna a NATO 33. szövetségese lesz, ez a Fekete-tengerre is érvényes lesz” – zárta posztját Zelenszkij.

  • A bolgár kémelhárítás (DANS) bejelentette, hogy kiutasítottak az országból egy orosz házaspárt, akik álnév alatt bolgár dokumentumokkal folytattak kémtevékenységet Bulgáriában – írja az Ukrajinszka Pravda

    A DANS vezetője aláírta a Kalinyingrádi területről származó Vlagyimir Gorocskin orosz állampolgár és felesége, a Szaratovi területről származó Tatjana Gorocskina 5 éves beutazási és tartózkodási tilalmáról szóló rendeletet, mivel bizonyítottan Bulgária biztonsági érdekeivel ellentétes tevékenységet folytattak – áll a jelentésben. 

    Kiderült, hogy Gorocskinék egy ideje Denis és Diana Rashkov néven, bolgár állampolgárként éltek az országban. 

    A DANS információi szerint a házaspár illegális hírszerzési ügynökökként részt vettek az orosz külföldi hírszerző szolgálat tevékenységeiben. 

    A kémelhárítás úgy véli, hogy Gorocskinék feladata tevékenységük jelenlegi szakaszában az volt, hogy megszerezzék az összes szükséges bolgár dokumentumot és kidolgozzanak egy „fedőéletrajzot”, hogy később ezeken a neveken kémtevékenységet folytassanak Bulgárián kívül.

  • Szlovákia kizárja annak lehetőségét, hogy szlovák katonákat küldjön Ukrajnába – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban a kabinet és a kormány biztonsági tanácsának ülése után hétfőn, ismertetve Pozsony álláspontját a Párizsban kedden tartandó, Ukrajna megsegítésének témájában összehívott támogatói konferencia előtt.

    Abban egyeztünk meg (a kormány és a biztonsági tanács ülésén), hogy soha nem adunk be szlovák katonák Ukrajnába küldését célzó javaslatot

    – jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák hírügynökség idézte. Hozzáfűzte: Szlovákia nem fog kétoldalú alapon olyan ajánlatot tenni Ukrajnának, amely azt célozná, hogy egy ilyen együttműködés keretében szlovák katonákat küldjön Ukrajna területére. Megjegyezte: kormánya ugyanakkor tiszteletben tartja más NATO- vagy EU-tagországok esetleges ilyen irányú lépéseit.

    Robert Fico a Párizsba keddre összehívott találkozót „haditanácsnak” nevezte. Rámutatott: annak téziseiből kitűnik, hogy több NATO- és EU-tagország annak lehetőségét fontolgatja, hogy kétoldalú megállapodások keretében katonákat küldjön Ukrajnába. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az ilyen jellegű kétoldalú megállapodások óriási biztonsági kockázatot jelentenek, s a külföldi katonák ukrajnai jelenléte Szlovákia számára is biztonsági kockázatot jelent.

      

  • Vlagyimir Putyin aláírta az Oroszország katonai közigazgatási felosztásáról szóló rendeletet, így az elnök döntése alapján létrejött a leningrádi és a moszkvai katonai körzet – írta meg a RIA Novosztyi.

    A rendeletből következik, hogy a Leningrádi Katonai Körzethez tartozik a Karél Köztársaság, a Komi Köztársaság, az Arhangelszki, Vologdai, Kalinyingrádi, Leningrádi, Murmanszki, Novgorodi és Pszkovi terület, Szentpétervár, valamint a Nyenyec Autonóm Körzet. Az Északi Flotta is az újonnan létrehozott katonai körzet része lett.

    A moszkvai katonai körzetet Belgorod, Brjanszk, Vlagyimir, Voronyezs, Ivanovo, Kaluga, Kosztroma, Kurszk, Lipeck, Nyizsnyij Novgorod, Orlov, Rjazanszk, Szmolenszk, Tambov, Tver, Tula és Jaroszlavl régiók és Moszkva város közigazgatási határain belül hozták létre. Így a Nyugati Katonai Körzet megszűnt, helyére a Moszkvai és a Leningrádi Katonai Körzet lépett.

    Négy új régió – a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, a Zaporizzsjai és a Herszon régió – a Déli Katonai Körzet része lett.

    Emellett a Központi és a Keleti Katonai Körzet is megmarad. A Moszkvai és a Leningrádi Katonai Körzet létrehozásának szükségességét Szergej Sojgu védelmi miniszter 2022 decemberében jelentette be. Ezt a döntést azután hozták meg az orosz hatóságok, hogy Finnország és Svédország bejelentette, hogy csatlakozik a NATO-hoz.

  • Boris Johnson volt brit miniszterelnök kijevi látogatása alatt egy újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök akár meg is támadhatja a NATO-országokat. Úgy véli, ez semmiképp sem zárható ki, ha az orosz elnök sikerrel jár Ukrajnában. 

    Ezért nem szabad, hogy sikerrel járjon. Le kell őt győzni

    – hangsúlyozta a politikus a 24tv.ua hétfői beszámolója szerint. 

  • Ukrajnának és nemzetközi partnereinek folytatniuk kell a harcot a Krím visszafoglalásáért – jelentette ki Volodimir Zelenszkij hétfőn, a Fekete-tengeri félsziget orosz megszállásának tizedik évfordulóján.

    A mostani, Ukrajna elleni kegyetlen háborút az után robbantotta ki az orosz revansizmus, amikor látták, hogy a világ szemet hunyhat az ilyen bűnök felett

    – jelentette ki videoüzenetében az ukrán elnök.

    Oroszország március 18-án ünnepli az annektálás évfordulóját, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a Krím csatlakozására vonatkozó szerződéstervezetet. Üzenetében Zelenszkij felszólította Ukrajna partnereit, „küzdjenek a nemzetközi jog maradéktalan helyreállításáért”.

    „Véget tudunk vetni ennek a háborúnak az ukrán feltételek szerint. Vissza tudjuk fordítani a földünket és a népünket a megszállásból. Felelősségre tudjuk vonni Oroszországot azért, amit tett, de ehhez harcolnunk kell” – mondta buzdító üzenetében Ukrajna elnöke az MTI beszámolója szerint. 

  • Mintegy 20 európai vezető tartott megbeszélést Párizsban február 26-án, hétfőn. A találkozó témáját az ukrajnai háború és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin fenyegetései adták – számolt be a Sky News információi alapján az RBK-Ukrajine.

    Emmanuel Macron francia elnök egyik tanácsadója szerint az európai vezetők azért találkoztak, hogy „szétzúzzák Putyin azon elképzelését, hogy ő győz”.

    Ezenkívül megvitatják az Ukrajnának szánt lőszerszállításokat is, mialatt Oroszország fokozza offenzíváját a frontvonalon.

    Az a célunk, hogy szétzúzzuk ezt az elképzelést, amellyel azt akarja elhitetni velünk, hogy valahogy győz Ukrajnában

    – mondta a tanácsadó, hozzátéve, szerinte Macron ezzel a találkozóval el akarja oszlatni a müncheni biztonsági konferencia borúlátását, amely egybeesett Alekszej Navalnij halálával.

    A müncheni biztonsági konferencia február 16-án, pénteken kezdődött. A világ több mint 150 vezetője gyűlt össze Németországban, hogy megvitassák a globális biztonsági kihívásokat. Az Ukrajnának nyújtott segítség volt az egyik fő téma.

  • Egy négy főből álló ukrán csoport megállította az orosz megszállók rohamosztagát a zaporizzsjai Robotyino közelében – mondta Ihor Klimenko belügyminiszter az Unian szerint.

    A miniszter elmondta, az ukrán katonák harcba bocsátkoztak három ellenséges páncélozott személyszállító járművel, amelyekkel gyalogságot szállítottak. Hozzátette, hogy az első páncélozott személyszállító felrobbant egy akna miatt, a másodikat pedig egy kézi páncéltörő gránátvető találta el.

    Eközben a harmadik harckocsiról sikerült leszállítani a gyalogságot, ami kézifegyveres harcba torkollott. A sebesülések ellenére az ukrán katonák nem hátráltak meg, és győztesen kerültek ki a csatából, amely után megkapták a szükséges orvosi ellátást – magyarázta a miniszter.

    Az információkat nem tudtuk független forrásból ellenőrizni.

  • Mint megírtuk, Dánia lezárta az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetéknél 2022 szeptemberében történt robbanások miatt indított vizsgálatát. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn így reagált a hírre: 

    Elképesztő és az abszurditás határát súrolja, hogy a dán rendőrség megszüntette az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása ügyében folytatott nyomozást

    – fogalmazott Peszkov, aki szerint egyrészt szándékos szabotázs van az orrunk előtt, másrészt nincs további előrelépés.

    A helyzet ebben az esetben annyira nyilvánvaló, hogy csak a teljes elképedésnek adhatunk hangot

    – mondta.

      

  • Megsemmisítette az orosz hadsereg az első amerikai Abrams harckocsit az ukrajnai háborúban, az Avgyijivka környékén vívott harcokban – jelentette ki szerdán Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

    Gagin szerint az amerikai tankokat mindeddig kímélték. Hozzátette, hogy minden nyugati haditechnikai eszköz sebezhető, és hogy az újakat ugyanúgy be fogják olvasztani a Donyec-medence városainak újjáépítése érdekében, mint a régieket.

  • Az ukrán parlament még február 23-án hagyta jóvá a törvénytervezetet, amely a 2024-ben az előírt időszakot letöltött sorkatonák leszerelésére vonatkozik – írja a Focus.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 26-án aláírta a sorkatonák leszereléséről szóló törvényt, amely a mozgósítás alóli, 12 hónapos halasztást biztosítja. A sorkatonák a hadiállapot idején lehetőséget kapnak arra, hogy leszereljenek a tartalékosok közé – írja a lap.

    A dokumentumot február 26-án küldték el Zelenszkijnek aláírásra, amit az elnök haladéktalanul meg is tett. 

    A mozgósításról szóló törvénytervezet módosításai nem írják elő az Ukrán Fegyveres Erők kötelékéből való teljes körű elbocsátást azok számára, akik már túllépték a kötelező szolgálat normáját. Ezeket a katonákat ugyanis egyfajta pihenőidő után két hónap múlva újra állományba lehetett helyezni. Február 22-én a Nép Szolgája frakció vezetője, David Arahamija azt mondta, hogy Ukrajnának kevesebb embert kell mozgósítania, ha az Egyesült Államok több segítséget nyújt. 

  • Tüzérségi támadás következtében húszéves korában meghalt Jevhen Smadcsenko kárpátaljai katona – számolt be a Kárpáti Igaz Szó a Técsői Községi Tanács közleménye alapján.

    A jelentésben az áll, hogy a 2003-as születésű katona február 17-én vesztette életét a Donyecki területi Bilohorivka térségében, a holttestét február 25-én szállították haza Irhóc-Lázi településre. A lap értesülése szerint több mint harminc magyar származású áldozata van eddig a háborúnak. 

  • Az orosz–ukrán háború elől menekülő és Magyarország által menedékesként elismert külföldi állampolgárok okmányának érvényességi ideje automatikusan 2025. március 4-ére módosul, függetlenül attól, hogy az okmányon 2023. vagy 2024. március 4. szerepel érvényességi időként.

    Azt írták, ezen okmányokkal kapcsolatban az érintetteknek nincs további teendője. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kéri az érintetteket, hogy weboldalán kísérjék figyelemmel a Hírek menüpontot, ahol a menekültügyi hatóság naprakész információkkal szolgál az érdeklődők számára.

  • „Bőröndjében próbált Ukrajnába csempészni közel 400 darab töltényt egy magyar állampolgárságú férfi” – közölte a Munkácsi Határőrosztag sajtószolgálata.

    A Kárpáti Igaz Szó írta meg, hogy február 26-án egy 29 éves magyar férfi próbált átkelni az aszályi határátkelőnél, ahol egy bőröndben 380 darab vadászpuskalőszert próbált átcsempészni Ukrajnába.

    A vámahtóság átvizsgálta a csomagot, az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) értesítették az esetről, a hatóságok lefoglalták a töltényeket.

  • Két évvel azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, a hollandok csaknem kétharmada továbbra is támogatná Ukrajnát pénzügyileg és katonailag – derül ki az RTL Nieuws holland műsorszolgáltató hétfőn közzétett felméréséből, amelyet az évforduló alkalmából készítettek.

    A közvélemény-kutatás keretében 19 ezer embert kérdeztek meg, és a 13 százalékuk úgy nyilatkozott: szeretné, ha teljesen leállítanák az Ukrajnának nyújtott segélyeket. A megkérdezettek 55 százaléka elégedett a jelenlegi támogatással, 9 százalék többet adna, 15 százalék pedig folytatni szeretné ugyan a segítségnyújtást, de csökkentené annak mértékét.

    A válaszadók kétharmada Hollandia ellenségének tekinti Oroszországot, 40 százalék valószínűnek tartja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást akar indítani valamelyik NATO-tagállam ellen, és 30 százalékuk tart egy nyugati állam elleni orosz nukleáris támadástól is.

    Az Ukrajna iránti szimpátia ellenére pesszimizmus uralkodik a háború előrehaladását illetően: a felmérésben résztvevőknek csupán a 3 százaléka gondolja, hogy Ukrajnában javult a helyzet, míg 43 százalék szerint rosszabb lett.

    Pénteken Hollandia bejelentette, hogy kétoldalú, tíz évre szóló biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával, amely a hosszabb távú katonai segítségnyújtásra, az újjáépítésre és Ukrajna ellenálló képességének javítására összpontosít. Geert Wilders, a legutóbbi holland választásokon győztes, bevándorlásellenes Szabadságpárt vezetője úgy nyilatkozott: bár támogatja Ukrajna háborús védelmi tevékenységét, ellenzi, hogy az ügyvivő kormány hosszú távú megállapodást írjon alá az országgal.

  • Azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség az ukrajnai háború lezárására – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

    Mi, magyarok kezdettől fogva tudjuk és mondjuk: ennek a konfliktusnak nincsen katonai megoldása, a háborút nem mélyíteni és szélesíteni kellene, hanem véget vetni neki

    – fogalmazott a kormányfő. 

    Nem akarunk egy végtelenül elhúzódó, számunkra is veszélyes háború szomszédságában élni

    – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: a béke az európaiak, az ukránok és az oroszok érdeke is. Orbán Viktor kijelentette: csak egy újabb békefolyamat tudja visszahozni a biztonságot Európába és a szomszédságunkba.

    Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napját az Index is élőben követi

  • Az ideiglenesen megszállt Krímben már készülnek meglepetésekkel az oroszok számára – mondta Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) szóvivője.

    A harci tevékenységeink aktívak, kézzelfoghatóak és kombinált jellegűek lesznek, vagyis nem külön-külön tengeri drónokról vagy külön UAV-okról van szó, hanem komplex meglepetésben lesz részük a megszállóknak

    – hangsúlyozta Juszov aki szerint mindezeknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy Ukrajnához a Krím „hazatérjen”.

    Juszov emlékeztetett arra, hogy az Orosz Föderáció ukrajnai jelenlétének kezdete óta az orosz Fekete-tengeri flotta hajóinak egyharmadát már megsemmisítették, valamint komplex akciók eredményeként említette a Moszkva cirkáló megsemmisítését, a Kígyó-sziget elleni csapást és a Bojko-tornyok megszerzését, amelyekhez haditengerészeti drónokat használtak – írta meg az UNIAN.

    Kirill Budanov, az ukrán külső hírszerzés, a GUR vezetője megjegyezte, hogy

    folytatni kell a nyomást Oroszországra, főként a Krímben,

    különös tekintettel a levegőből való támadással, tengeri támadó drónok használatával és titkos különleges műveletek végrehajtásával. Elmondta, hogy az ukrán egységek tavaly több alkalommal is behatoltak a Krímbe.

    Kifejtette, hogy az adott missziók egyik prioritása az orosz hadsereg logisztikájának megsemmisítése volt a félszigeten.

  • Az ukrán elnök szerint a háború harmadik éve lesz a döntő Ukrajna számára, és – talán először – nyilvánosan elismerte, hogy Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson katasztrofális következményekkel járna.

    A The Guardian szerint az ukrán társadalom kimerült a háborúban, miközben a nemzetközi támogatások is akadoznak, ami lőszerhiányhoz vezet a fronton.

    Ennek ellenére az ukránok döntő többsége nem hajlandó elfogadni a békeszerződés gondolatát, mert kevés olyan kitétel lehetséges, amely arra késztetné Oroszországot, hogy tartsa be a különböző feltételeket. Ukrajna a háború lezárásával azt kockáztatná, hogy Moszkva időt nyerne egy újabb támadásra való felkészülésre. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

  • Lezárta Dánia az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetéknél 2022 szeptemberében történt robbanások miatt indított vizsgálatát.

    Svédország után Dánia is lezárta a vizsgálatot az Északi Áramlat balti-tengeri gázvezetékeken 2022 szeptemberében történt rejtélyes robbanások ügyében – adta hírül az MTI.

    A nyomozás eredménye alapján arra lehet következtetni, hogy szándékos szabotázs történt, de nincs meg a szükséges alap a bűnügyi vizsgálat folytatásához

    – közölte hétfőn a dán rendőrség. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

  • „Alekszej Navalnijt azért ölték meg, mert fogolycsere keretében szabadon akarták engedni” – állítja a néhai orosz ellenzéki politikus egyik szövetségese a Sky News szerint.

    Marija Pevcsik azt mondta, hogy Navalnijt egy magas rangú orosz bérgyilkossal akarták elcserélni, aki a moszkvai FSZB biztonsági szolgálatnak dolgozott – utalt ezzel Vadim Kraszikovra.

    Kraszikov egy német börtönben tölti életfogytiglani büntetését, amiért 2019-ben egy berlini parkban megölte a georgiai származású csecsen disszidens Zelimkhan Khangoshvilit. Egy német bíróság szerint „államilag elrendelt” gyilkosságról volt szó. 

    Pevcsik azt is elmondta, hogy a cseréről szóló tárgyalások a végső fázisban voltak, és Navalnij két amerikai állampolgárral együtt szabadult volna a börtönből.

    Ezek között lehet Evan Gerskovics amerikai újságíró – akit korábban széles körben elterjedt hírek szerint Vadim Krasikovval cseréltek volna – és Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos, bár ezt nem erősítették meg.

    „Navalnijnak a következő napokban kellett volna kikerülnie, mert megkaptuk a döntést a cseréről” – mondta egy YouTube-videóban.

    „Február elején Putyinnak felajánlották, hogy a gyilkost, Vadim Krasikov FSZB-tisztet, aki egy berlini gyilkosságért ül, kicserélik két amerikai állampolgárra és Alekszej Navalnijra”. Navalnijt – állítása szerint – egy nappal később megölték, mert Putyin nem tudta elviselni, hogy szabadlábon legyen.

    A Sky News nem tudta független forrásból ellenőrizni Pevcsik állításait.

  • A Der Spiegel szerint a német kancellária, a pénzügyi és a gazdasági tárca tisztjeiből, diplomatákból és köztisztviselőkből álló informális csoport kéthetente találkozik Berlinben.

    Tanácsokat adnak arról, hogy mely országokat kell megkeresni, mely országoknak lehetnek még lőszerkészleteik, és hogyan lehet meggyőzni őket. Kormányzati források szerint ezeken a tárgyalásokon szinte nincsenek politikai tabuk.

    India például még mindig elég nagy készletekkel rendelkezik tüzérségi lőszerekből – bennfentesek szerint több százezer lövedékről van szó. Az újdelhi kormány nem akarja nyíltan eladni a lövedékeket, India továbbra is baráti kapcsolatokat ápol Moszkvával.

    Ennek következtében titkos tárgyalások folynak arról, hogy közvetítőkön keresztül lehet-e lőszert szerezni

    – áll a cikkben.

    Berlin szerint hasonló alkuk lehetségesek arab országokkal is, amelyek közül néhánynak nagy készletei vannak. A szakértők szerint a Balkánon és Afrikában is vannak olyan államok, amelyeknek még vannak készleteik – vagy akár lőszert is gyárthatnak.

  • Ukrajna 160 országnak tervez meghívót küldeni az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló konferenciára, amelyet Svájcban tartanak majd – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője.

    A konferenciára azokat az országokat hívják, amelyek tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét, területi integritását és szuverenitását – írta meg aTASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Viola Amherd svájci elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való január 15-i találkozója után elmondta, hogy az ukrán elnök arra kérte Svájcot, hogy szervezzen magas szintű békekonferenciát, Bern pozitívan reagált a kérésre. 

    Ignazio Cassis külügyminiszter a maga részéről január 14-én Davosban azt mondta, hogy Oroszországot is be kell vonni a békerendezésről szóló megbeszélésekbe.

    Február 25-én Jermak elismerte, hogy az orosz fél meghívást kap az ukrajnai rendezésről szóló második konferenciára.

    Zelenszkij később megerősítette, hogy Kijev ezen a konferencián kívánja átadni Moszkvának rendezési tervét, de hangsúlyozta, hogy ezt nem tekinti tárgyalásnak. Az ukrán vezető azt is hozzátette, hogy reméli, hogy az első Ukrajnával kapcsolatos fórumot a következő hónapokban, esetleg tavasszal tartják meg Svájcban.

  • Ukrajna miniszterelnök-helyettese gyors igazságszolgáltatásra szólította fel Varsót, miután a hétvégén 160 tonna kijevi gabona ömlött ki a lengyel határon – írja a Sky News.

    „Meg kell találni, semlegesíteni és meg kell büntetni azokat, akik megkárosították az ukrán gabonát. Két baráti, civilizált európai állam érdekelt ebben” – mondta Olekszandr Kubrakov.

    A gabonát egy lengyel vasútállomáson, nagyszabású tiltakozások közepette semmisítették meg, amit egy magas rangú ukrán tisztviselő tegnap „büntetlenség és felelőtlenség” tettének nevezett.

    A lengyel gazdák régóta tartó tiltakozást folytatnak az általuk tisztességtelennek tartott ukrán verseny és az Európai Unió környezetvédelmi előírásai miatt. Blokkolták az ukrán határátkelőket és az autópályákat, és szándékosan kiöntötték az ukrán terményeket a vasúti kocsikból.

    Kijev nehezen tudta elérni, hogy Varsó tárgyalóasztalhoz üljön az ügyben.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arról kérdezték, hogy válaszolna-e Vlagyimir Putyin orosz vezető hívására – írja a The Independent.

    Az ukrán elnököt vasárnap (február 25-én) Kijevben, minisztereivel és újságírókkal tartott konferenciáján arról kérdezték, felvenné-e a telefont, ha Putyin felhívná.

    Zelenszkij azt válaszolta: „Neki nincs mobilja, hogyan fog felhívni engem? Nem használom az 1917-es táviratot. Nem fog felhívni, nem akarja befejezni ezt a háborút.”

  • Február 26-án reggel Kijevbe érkezett a Nikolaj Denkov miniszterelnök vezette bolgár küldöttség – jelentette be a bolgár kormány.

    A miniszterelnököt elkíséri Atanasz Slavov igazságügyi miniszter, Rumen Radev energiaügyi miniszter, Julian Popov környezetvédelmi miniszter, Tihomir Sztojev és Sztanimir Georgiev külügyminiszter-helyettesek, valamint Emil Eftimov tengernagy, védelmi főparancsnok.

    „A miniszterelnök ma reggel érkezett az ukrán fővárosba, hogy hangsúlyozza, kormányunk szilárdan az igazságosság oldalán áll, és továbbra is megvédi Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását” – közölte a bolgár kormány a közösségi médiában.

    A delegáció várhatóan ukrán tisztségviselőkkel találkozik, de megbeszéléseik témáját biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra – jelentette a Bolgár Nemzeti Televízió (BNT).

    Denkovnak ez az első ukrajnai látogatása, amióta 2023 júniusában bolgár kormányfő lett. Kiril Petkov volt bolgár miniszterelnök, aki 2022 augusztusában távozott hivatalából, az év áprilisában járt Ukrajnában.

    Bulgária kezdetben tétova partner volt, de a háború előrehaladtával egyre inkább támogatta Ukrajnát. Denkov kormánya határozottan Kijev-párti álláspontot képviselt, és a bolgár elnök, Rumen Radev (nem tévesztendő össze az ország azonos nevű energiaügyi miniszterével) ellenkezése ellenére fegyverszállításokat vállalt Ukrajnának – számolt be a The Kyiv Independent.

  • Ukrajna az éjjel 14 drónból kilencet és három irányított rakétát lőtt le, amelyeket Oroszország lőtt ki városaira – közölte az ukrán légierő a Sky News beszámolója szerint.

    A drónokat és rakétákat Harkiv és Dnyipropetrovszk régiók felett lőtték le. 

    A három lelőtt mellett Oroszország két Sz300-as légvédelmi rakétarendszerből származó rakétát és egy Kh31P levegő-föld rakétát is kilőtt – közölte a légierő.

    Azt nem közölték, hogy mi történt a le nem zuhant drónokkal és rakétákkal.

  • Előkerült egy eddig nem látott interjú, amelyben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista és politikus Vlagyimir Putyint segítő korrupt londoni hivatalnokokról beszél. A 2020-as felvételeken a politikus Oroszországgal kapcsolatos reményeiről is szót ejtett, és azokról a kockázatokról is, amelyeket önként vállalt.

    A hónap elején meghalt orosz ellenzéki vezető egy, a Sky News által megszerzett 2020-as, eddig még nem látott interjúban arról beszélt, hogy Londonban élő korrupt tisztviselők segítenek Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjének a piszkos pénzek elrejtésében.

    A terjedelmes interjúban szó esik az Európához tartozó orosz jövővel kapcsolatos reményeiről, személyes biztonságáról, valamint néhány kemény szóval illeti Nagy-Britanniát, a Nyugatot, amiért Putyin társait futni hagyták. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.