Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Megszólalt az orosz kémfőnök Navalnij haláláról.
• A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az orosz légierő és a tengeri flotta parancsnokai ellen.
• Súlyos veszteségeket okozott és öt támadást vert vissza az orosz hadsereg.
• A Biden-kormány folytatja a párbeszédet az ukrajnai segélyekről.
• Elsüllyedt egy orosz hadihajó a Krímben, videón a csapás.
• Az oroszok átcsoportosítják a tartalékokat, hogy bevegyék Novomihajlovkát.
• Videón, ahogy az ukrán légierő beveti a francia légibombát.
• Élesen bírálta Magyarországot és Szlovákiát a lengyel miniszterelnök egy háborús kérdésben.
• Baljós kijelentést tett Putyin szövetségese, eddig tarthat a háború?

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! 

Belgium az elmúlt hónapokban több tucat orosz diplomatát utasított ki, akik egyértelműen kémtevékenységet folytattak – közölte Alexander De Croo belga miniszterelnök az RTL televízió műsorában, amelyet a The Brussels Times belga hírportál idézett.

Arra a kérdésre, hogy Belgiumnak óvakodnia kell-e a demokrácia destabilizálására irányuló orosz próbálkozásoktól, De Croo azt válaszolta, hogy ilyen kísérletek már történtek.

Az elmúlt hónapokban Belgium több tucat úgynevezett orosz diplomatát utasított ki az országból. Kémek voltak? Nyilvánvalóan igen

– fogalmazott. De Croo szavai szerint Oroszország más módszerekkel is támadja Belgiumot.

Ha Oroszországgal szemben szólalunk fel, tudjuk, hogy weboldalaink nagyon gyakran válnak kibertámadások célpontjaivá a következő órákban

– jegyezte meg. Kiemelte, hogy Oroszország sokféle dezinformációs kampányt folytat Belgiummal szemben.

A The Brussels Times hozzátette, hogy 2023 áprilisában a belga De Tijd lap más európai újságokkal közösen végzett kutatása nyomán kimutatta, hogy sehol Európában nem rendelkezik Oroszország annyi műholdas kommunikációs berendezéssel, amelyet érzékeny információk Moszkvába továbbítására használnak, mint a belgiumi nagykövetség épületeiben – adta hírül az MTI.

Egy észt fegyverkereskedő az Ekspress észt napilap szerint az ukrán hadseregnek szánt lézeres célpontjelzőt túlárazottan adta el – írja a Skynews. 

Ants Poldsam fegyverkereskedő állítólag 20 Leonardo 163-as típusú lézeres célpontjelzőt ajánlott fel Ukrajnának 2022 augusztusában, az eladást Németország finanszírozta. 

Amikor az árut terhelő adókat kifizették, és a lézeres céltávcsövekkel ellátott autók elhagyhatták a vámraktárat, négy hónapos munka eredményeként a helyi közvetítő közel 1,1 millió eurós nyereséggel távozott – írta a lap. 

A német védelmi minisztérium megerősítette, hogy a lézeres eszközök a német adófizetők hozzájárulása voltak.

A mai napon az ukránok azt állították, hogy sikeresen támadták meg az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik hajóját támadó drónokkal. Az ukrán támadás célpontja a Szergej Kotov volt, az orosz haditengerészet egyik járőrhajója, amely a flotta egyik legmodernebbje is egyben, és amelyet 2021-ben állították szolgálatba – írta meg a Sky News.

Bár a Szergej Kotov minden védelemmel el volt látva, az ukrán támadó drónokra nem volt ellenszere. Ukrajna most valóban azt állítja, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta hajója elsüllyedt. Az ukránok a Magura V5 tengeri támadó drónt használták, amelyet már korábban is sikeresen alkalmaztak Kijevben az orosz flotta tartós célba vételére.

Az ukránok egyidejű támadások hullámával okoztak kárt a járőrhajó hátuljában és mindkét oldalán, a videofelvételek a támadások pusztító hatását mutatják. A Magura V5 egy nagyméretű drón, több mint 5 méter hosszú, és több mint 1000 kilogramm súlyú, 400 mérföldes (körülbelül 650 kilométeres) hatótávolsággal, 200 kilogrammos robbanófejjel, és közel 50 mérföld/órás (80 kilométer/óra) sebességre képes a víz felett.

Ukrajna a fejlődő védelmi ipari bázisának nagy részét arra összpontosította, hogy idén akár egymillió drónt állítson elő, és a Magura csak egy példa ennek a programnak a sikerére.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta elleni ukrán támadások sikeresen keletebbre szorították az orosz haditengerészetet, és Ukrajnának nagyobb hajózási szabadságot biztosítottak a Fekete-tenger nagy részén. Ez lehetővé tette Ukrajna számára, hogy növelje gabonaexportját, amely felbecsülhetetlen értékű bevételt termel a háború finanszírozásához.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden egy videóban reagált arra a hírre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az orosz légierő és a tengeri flotta parancsnokai ellen. 

Megköszönte a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatását, valamint az ukrán fegyveres erőknek, hogy „helyreállították a biztonságot és Ukrajna ellenőrzését az égboltunk és a Fekete-tenger felett”. 

Az ukrán elnök hozzátette: „Hálás vagyok mindenkinek a világon, aki elveihez hűen, időben és töretlenül segít” – írja a Sky News. 

Oroszország folyamatos fenyegetést jelent a NATO számára, ezért tovább kell növelni a védelmi képességeket a szövetség keleti szárnyán – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök kedden a Dragon–24 fedőnevű lengyelországi hadgyakorlaton.

Az MTI szerint a lengyel és a litván államfő, valamint Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka kedden az észak-lengyelországi Korzeniewóban megtekintették a Dragon–24 fedőnevű hadgyakorlatot, amely része a Steadfast Defender–24 európai NATO-gyakorlatnak. Az Andrzej Dudával közösen tartott sajtókonferencián Gitanas Nauseda kiemelte:

Ennek ellensúlyozására kulcsfontosságú a NATO keleti szárnyának erősítése – hangsúlyozta Nauseda. Andrzej Duda aláhúzta a szövetséges művelet védelmi jellegét. Úgy vélte:

a Dragon–24 a mai idők kihívásaira, nevezetesen az Ukrajna elleni orosz háborúra jelent választ. Mind tudjuk, hogy ma a legnagyobb fenyegetés éppen abból az irányból érkezik.

Felidézte: a közép-európai térségben múlt héten megkezdődött Defender–24 hadgyakorlaton mintegy 90 ezer katona vesz részt a NATO tagállamaiból és a hamarosan belépő Svédországból, ezen belül az európai manőverek keretében Lengyelországban a Dragon–24 során kilenc tagállam 20 ezer katonája gyakorlatozik.

A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni – írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Az eddigi szankciók 400 milliárd dollár pénzügyi forrástól fosztották meg Oroszországot; ebből további négy évig lehetne finanszírozni az ukrajnai orosz hadműveleteket – áll a brit miniszterelnök vasárnapi cikkében.

A G7-országok által a háború kezdetének második évfordulója alkalmából előző nap kiadott közös közlemény visszafogottabb szóhasználattal említi az orosz vagyoneszközök felhasználásának lehetőségét. Eszerint a G7-csoport tagjai a területükön lefoglalt orosz állami vagyoneszközöket mindaddig zár alatt tartják, amíg Oroszország nem téríti meg az Ukrajnának okozott károkat.

A nyilatkozat idézi a Világbank becslését, amely 486 milliárd dollárra taksálja az Ukrajnának okozott háborús károkat. A G7-országok a közlemény szerint „további lépéseket” szorgalmaznak a zárolt orosz vagyontömeg felhasználásának lehetővé tételére „a vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel és törvényekkel összhangban” – számolt be az MTI.

Egy óvodát és egy lakóépületet rongáltak meg az Ukrán Fegyveres Erők lövedékei az oroszországi Kremennában – írja a TASZSZ. 

A jelentés szerint a támadás alatt a kiérkező EMERCOM csapata is tűz alá került, és nem tudta időben megkezdeni a tűz oltását.

A Luhanszki Népköztársaság (LPR) Kremenna városában egy óvoda, egy lakóépület, valamint annak melléképületei rongálódtak meg az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) támadása következtében. 

Az áramellátást azóta helyreállították. 

Egymillió bankjegyre 2,1 hamis jutott Ukrajnában 2023-ba – derült ki az Ukrán Nemzeti Bank sajtószolgálatának közleményéből. Ezzel sokkal jobban áll Ukrajna, mint Európa többi országa, ahol az Európai Központi Bank adatai szerint ez a mutató nyolcszor magasabb volt – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

A devizabankjegyek közül egyértelműen az amerikai dollárt hamisítják leginkább Ukrajnában, az összes lefoglalt és megsemmisített hamisítvány 97 százaléka volt ilyen bankó. Azok közül is a 100-as és az 50-es, míg euróból az 50-es és a 200-as címletek voltak a „legnépszerűbbek”. Összességében 700 hamis devizbankjegyet vontak ki 2023-ban a forgalomból, kereken százzal többet, mint egy évvel korábban.

A Munkácsi járőrkapitányság „Luzsanka” részlegének határőrei feltartóztattak egy csoport férfit, akik illegálisan próbáltak Magyarország területére lépni – erről az Ukrán Állami Határőrszolgálat Nyugati Regionális Igazgatóságának Nyugati Határvidéki Igazgatósága számolt be – adta hírül az Espresso.Zahid.

„A férfiak szándékairól az információkat a különítmény operatív és keresési osztályának tisztjei szolgáltatták. A végrehajtás során ma éjfélkor a válaszcsapat 9 személyt állított meg a határ közelében, akik a szomszédos ország felé tartottak” – áll a közleményben.

Az őrizetbe vett személyek Hmelnyickij, Lviv, Donyeck, Szumi, Kijev, Ternopil és Kárpátalja lakói voltak. Mindegyikük 8000 és 12 ezer dollár közötti összeget fizetett az embercsempészeknek a határ menti „éjszakai sétáért”. A férfiak ellen „Ukrajna államhatárának illegális átlépése vagy illegális átlépésének kísérlete” miatt feljelentést tettek.

Jelenleg a különítmény munkatársai azonosítják a férfiak átcsempészésének megszervezésében részt vevő személyeket.

Emmanuel Macron francia elnök kedden azt mondta, hogy most nincs itt az ideje gyávának lenni, és Ukrajna szövetségeseinek fel kell lépniük – írja a The Guardian.

A francia elnök számos nyugati szövetségesének kritikájával és visszatetszésével szembesült, miután február 26-án egy párizsi, Ukrajnáról szóló konferencián nyíltan szóba hozta a nyugati csapatok Ukrajnába küldését.

Prágai látogatásakor Macron várhatóan megvitatja majd a Csehország által a múlt hónapban bejelentett, Kanada, Dánia és más országok által támogatott terveket is, amelyek célja több százezer lövedék finanszírozása Ukrajnának.

Az Európai Bizottság kedden javaslatot tett egy új, 1,5 milliárd eurós hadiipari programra, amelyet az Európai Unió költségvetéséből finanszíroznának a 2025 és 2027 közötti időszakra – írja a The Guardian.

Az új program felszólítja a 27 uniós tagállamot, hogy 2030-ig közösen szerezzék be védelmi felszereléseik legalább 40 százalékát, és célja, hogy az unión belüli védelmi kereskedelem értéke az uniós védelmi piac legalább 35 százalékát tegye ki.

A zaporizzsjai atomerőműnél kialakult fenyegető helyzet nemcsak a sugárveszély kérdését vetheti fel azokon a területeken, amelyek potenciálisan érintettek lehetnek egy nukleáris baleset esetén, hanem a békés atom fejlődését is befolyásolja a világban – mondta Szvitlana Hrincsuk energiaügyiminiszter-helyettes.

A zaporizzsjai atomerőmű elfoglalásának második évfordulója alkalmából tartott rendezvényen megjegyezte, hogy Oroszország terrorista akcióival bizonyítja, hogy a békés atomot az egész világ terrorizálásának eszközeként lehet használni.

Ezért az egész nemzetközi közösség első számú feladata, hogy megoldja a zaporozzsjai atomerőművel kapcsolatos fenyegető helyzetet, és megoldást találjon arra, hogyan védekezzünk a jövőben az esetleges hasonló helyzetek ellen – tette hozzá.

A nukleáris és sugárbiztonság most az egész világ napirendjén szerepel, és Zelenszkij elnök 10 pontos békeformulájában ez a kérdés az első – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Szvitlana Hrincsuk emlékeztetett a Roszatom elleni szankciók sürgős szükségességére is.

„Folyamatos párbeszédet folytatunk minden partnerrel ebben a kérdésben. Meg kell akadályoznunk, hogy Oroszország kihasználja monopóliumát, manipulálja és befolyásolja más országok politikáját” – mondta a miniszterhelyettes az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

Egy nő meghalt, amikor orosz csapatok ágyúztak egy falut a kelet-harkivi régióban – írja az Ukrinform.

Ezt Oleh Szinyehubov, a régió katonai közigazgatásának vezetője közölte a Telegramon.

10:30-kor orosz csapatok lőtték a Kupjanszki járásbeli Kurjlivka falut. A támadás következtében meghalt egy 67 éves civil nő

– áll a bejegyzésben.

Hozzátette, hogy a helyszínen dolgoznak a mentőszolgálatok.

A szentpétervári rendőrséghez bejelentés érkezett egy drónról, amely a Péter-Pál-erőd felé repült – jelentette a Mash on Moika Telegram-csatorna.

Egy 40 éves helyi lakos tette a bejelentést a rendvédelmi szerveknél, azt állítva, hogy a Zajacsi-sziget irányában egy drón repül jelzőfények és azonosító nélkül. A rendfenntartók ellenőrizték az információt, de sehol sem találtak drónt. Ezután felkeresték a bejelentést tevő lakost.

Kiderült, hogy a férfi alkoholos befolyásoltság állapotában hamis információkat jelentett. A rendőrök őrizetbe vették, és közigazgatási feljelentést tettek ellene – számolt be az mk.ru.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a német újságíróknak el kell hagyniuk Oroszországot, ha Berlin intézkedéseket hoz a Németországban tartózkodó orosz újságírókkal szemben – jelentette a RIA hírügynökség alapján a Sky News.

Marija Zaharova azt követően tette a megjegyzéseket, hogy Németország nagykövetét állítólag tegnap beidézték a moszkvai külügyminisztériumba, miután kiszivárgott egy magas rangú német tisztek közötti beszélgetés felvétele, amelyen az ország ukrajnai háborús stratégiájáról beszéltek.

A megbeszélésen Alexander Graf Lambsdorff szigorú szavakat kapott amiatt, hogy Moszkva szerint Berlin megpróbálta korlátozni az orosz újságírók németországi tevékenységét – közölte az orosz külügyminisztérium.

Ha hozzányúlnak az orosz tudósítókhoz és véghez viszik a terveiket, a német újságírók elhagyják Oroszországot

– mondta Zaharova asszony.

Németország később azt mondta, hogy Lambsdorff urat nem hívták be, és a találkozót előre megtervezték. Hétfőn a német hatóságok megerősítették a felvétel hitelességét, Olaf Scholz kancellár pedig „nagyon súlyos ügynek” nevezte a kiszivárogtatást.

Boris Pistorius védelmi miniszter azonban azt állította, hogy Oroszország a kiszivárogtatást úgy időzítette, hogy elterelje a figyelmet Alekszej Navalnij Kreml-kritikus temetéséről.

A kelet-ukrajnai Avgyijivka városa előtti orosz előrenyomulást sikerült megfékezni, de a moszkvai csapatok egy délebbre fekvő területen átcsoportosulnak – közölte az ukrán hadsereg.

Avgyijivka múlt havi elfoglalása Oroszországnak előretörést jelentett keleten, és arra késztette Vlagyimir Putyint, hogy ígéretet tegyen arra, hogy a moszkvai erők további előrenyomulást fognak végrehajtani.

A lépést követően az orosz védelmi minisztérium azt is közölte, hogy erői újabb falvakat foglaltak el Avgyijivkán kívül.

Most az ukrán katonai szóvivő, Dmitro Likhovij elismerte, hogy az orosz erők további két falu felett tartottak részleges ellenőrzést, de azt mondta, hogy az előrenyomulásukat megállították.

„Ugyanakkor azt mondjuk, hogy a közvetlen orosz támadásnak ebben a legforróbb szektorában sikerült stabilizálni a helyzetet, és az ellenség előrenyomulása megállt” – mondta a Sky News beszámolója szerint.

Robbanás történt a Belgorodi terület Gubkinszkij városrészében lévő olajtárolónál, aminek következtében egy olajtartály megrongálódott – közölte az ukrán sajtószolgálat a TASZSZ-szal.

Az előzetes adatok szerint nem áll fenn a tűz terjedésének veszélye. Az incidens következtében senki sem sérült meg.

A szakemberek jelenleg is a helyszínen dolgoznak a tűz eloltásán és a károk minimalizálásán.

Az oroszországi Voronyezsben légiriadót rendeltek el a város felé repülő állítólagos ukrán drónok miatt kedden – jelentette be Alekszandr Guszev regionális kormányzó.

A jelentések szerint állítólag a város felé közeledő ukrán drónok miatt rendelték el a figyelmeztetést. Legutóbb január 16-án éjjel hirdettek rendkívüli állapotot Voronyezsben – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

A hírszerzési szakértők egyre inkább attól tartanak, hogy a német katonai hangfelvételek kiszivárgása csak a „jéghegy csúcsa” volt. Szerintük ugyanis a NATO titkai is veszélybe kerülhettek. August Hanning, Berlin volt hírszerzési főnöke arról beszélt, hogy feltételezése szerint az oroszok a magas rangú német katonatisztek közötti beszélgetésnél többet is lehallgathattak.

Eközben Németország néhány szövetségese azt sürgeti, hogy Berlin szigorítson a titkos információkra vonatkozó biztonságán, miután Oroszország nyilvánosságra hozta az Ukrajnának nyújtandó segélyekről folytatott bizalmas megbeszéléseket. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

„Oroszország továbbra is terrorizálja a civileket, és veszélynek teszi ki őket a sáhedámi támadásokban” – jelentette ki Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők közös koordinációs sajtóközpontjának vezetője.

Odessza régiót ma este erős dróntámadás érte, 18 drónt semmisítettek meg a légvédelmi erők. Sajnos nem sikerült elkerülni a találatokat. Az ellenség ezúttal is ugyanolyan alattomos taktikát alkalmazott, a drónok az egymilliós város lakó- és ipari negyedei között manővereztek

– mondta Humenyuk.

Hozzátette azt is, hogy az orosz támadás következtében találat érte az egyik infrastrukturális létesítményt, és magántulajdon is megsérült.

„Az ellenség manőverezett Odessza külvárosainak területén is. Tekintettel arra, hogy ott sok kikötői infrastrukturális létesítmény van, ebből az irányból is fenyegettek. A találat végül egy rekreációs infrastrukturális létesítményt ért, ott több épület megsemmisült, tűz ütött ki, de szerencsére, köszönhetően annak, hogy a létesítményt a teljes körű invázió kezdete óta nem használják, emberek nem sérültek meg. A lökéshullám azonban magántulajdonban is kárt tett” – mondta Humenyuk az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

Az orosz hadsereg hétfőn 1070 embert, 9 harckocsit, 3 többszörös rakétakilövő rendszert és egyéb felszereléseket veszített – állítja az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A becslések szerint az ellenséges erők összes harci vesztesége 2022. február 24-től 2024. március 5-ig a következők voltak:

• személyi állomány – körülbelül 419 020 (+1070) ember,
• harckocsik – 6657 (+9) egység,
• páncélozott harcjárművek – 12 688 (+28) egység
• tüzérségi rendszerek – 10 258 (+48) egység,
• MLRS – 1007 (+3) egység,
• légvédelmi rendszerek – 700 (+2) egység,
• repülőgépek – 347 (+0) egység,
• helikopterek – 325 (+0) egység,
• operatív és taktikai szintű UAV-k – 7863 (+18) egység,
• cirkálórakéták – 1917 (+1).

Ezen kívül 25 hajót, 1 tengeralattjárót, 13 423 gépjárművet és tartálykocsit és 1630 különleges felszerelést számoltak fel.

Az ukrán–magyar határszakaszon 4047-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4110-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Külföldi hírszerzési szolgálatok beloruszokat próbálnak toborozni az interneten oroszországi terrorakciókra – közölte az MTI hétfőn Andrej Ananenka, a minszki belügyminisztérium szervezett bűnözés és korrupció elleni részlegének vezetőjére hivatkozva.

„Idegen államok hírszerző szolgálatai – Ukrajna, Lengyelország hírszerzései – a mi állampolgárainkat használják bűncselekmények elkövetésére a Belorusz Köztársaság és jórészt az Oroszországi Föderáció területén is. Azokat a személyeket, akiket sikerül rávenniük bűncselekmények elkövetésére, az internet segítségével találják meg” – mondta a belügyi tisztségviselő az SZTV fehérorosz televízió műsorában.

Mint mondta, a toborzást végzők meghatározott feladatokkal látják el ezeket az embereket, ami többnyire a létfontosságú infrastruktúra – így például vállalatok és vasútvonalak – elleni támadásokat jelenti.