A Mash nevű orosz Telegram-csatorna több videót is közölt a Belgorodban, kedden történt dróntámadásról.
Az egyik videót egy járókelő készítette, állítólag egy üzlet közelében. A felvételen lövöldözés hallatszik: a Mash szerint ez azt jelzi, hogy az utolsó pillanatokban, a becsapódás előtt még kézi lőfegyverekkel próbálták lelőni a drónt.
Egy másik, rövid felvételen látható a belgorodi városháza is, ahol szintén becsapódott egy drón.
Egy fotón pedig látható az a bevásárlóközpont, amelynek a tetejére zuhant rá egy drón.
A belgorodi dróntámadás mellett két orosz olajraktár is kigyulladt kedden, ezekről itt gyűjtöttük össze a videókat.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Csaszov Jarban, mindössze néhány kilométerre az orosz ukrajnai háború keleti frontjától, egy ritka ház épségben maradt meg. A 74 éves Vitalij, aki egész életében Csaszov Jarban élt, nem hajlandó elhagyni az otthonát a front közeledtével sem – számolt be róla a The Kyiv Independent.
Csaszov Jar lakosainak többsége már biztonságosabb területekre menekült. A 74 éves Vitalij egész életében Csaszov Jarban élt. Biztonsági okokból nem volt hajlandó elárulni vezetéknevét. Mivel az orosz ágyúzás megrongálta a házát, egy kisebb, nyári konyhás épületbe költözött, a háza közelében. Nincs fűtés, villany, vízellátás.
Vitalij egyedül él, felesége és fia néhány éve meghalt. Napjait régi berendezések, például magnók és vevőkészülékek javításával tölti – ez a kedvenc hobbija.
A tél folyamán az orosz erők korlátozott előrenyomulást tettek Csaszov Jar felé, amely a lerombolt Bahmut városától nyugatra található. A veszély ellenére Vitalij nem hajlandó evakuálni Ukrajna biztonságosabb részeire. Havi nyugdíjával és félig rendszeres humanitárius segélyszállítmányokkal próbál boldogulni.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) márciusi közvélemény-kutatása szerint az ukránok széles körben ellenzik az orosz nyelv használatát a hivatalos környezetben, 81 százalékuk ellenzi, hogy az orosz nyelvet hivatalos nyelvként használják régiójukban vagy államnyelvként – írja a The Kyiv Independent.
A közvélemény-kutatás azt tükrözi, hogy 2022 februárja óta változott az ukránok orosz nyelvről alkotott felfogása.
A szociológiai intézet adatai szerint 2019-ben az ukránok mindössze 8 százaléka mondta azt, hogy nem kellene az orosz nyelvet tanítani az iskolákban, de ez az arány 2023-ban 52 százalékra emelkedett.
Az orosz nyelv hivatalos használatáról készült felmérés azt mutatta, hogy az ukránok 7 százaléka támogatná, hogy az orosz nyelv hivatalos környezetben legyen használatos a régiójában, és mindössze 3 százalékuk szeretné, ha az orosz lenne Ukrajna második államnyelve.
Az intézet szerint Kelet-Ukrajna lakosainak 40 százaléka ellenzi az orosz nyelv használatát a hivatalos kommunikáció során Ukrajnában, ami meredek emelkedés a 2015-ös 3 százalékhoz képest.
Ugyanakkor Kelet-Ukrajnában 31 százalékról 6 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik támogatják az orosz nyelv államnyelvvé tételét.
Anton Hrussetszkij, a KIIS ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a kilencvenes években és a kétezres évek elején „az ukrán nyelvet sokan az idősek és a vidékiek nyelveként asszociálták.”
Most azt látjuk, hogy a legfiatalabb ukránok ragaszkodnak leginkább az ukrán nyelv egységes államához és hivatalos státuszához
– mondta Hrussetszkij.
Petr Fiala cseh miniszterelnök a prágai Hradzsinban tartott biztonságpolitikai konferencián bejelentette, hogy egy Csehország által vezetett nemzetközi kezdeményezésben további 200 ezer, a későbbiekben Ukrajnának szánt tüzérségi lőszer finanszírozására kaptak ígéretet partnereiktől.
A kezdeményezéshez eddig 18 ország csatlakozott. Mint a kormányfő mondta, ebben az akcióban 300 ezer lőszert vásárlását már korábban megerősítették, ezen túlmenően jöhet a további 200 ezer lövedék.
Ezt nagy sikernek tartom. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Csehország teljes értékű, aktív szereplője az európai biztonságpolitikának
– mondta a miniszterelnök a The Kyiv Independent szerint.
A portál emlékeztetett, hogy Petr Pavel cseh elnök és nyugalmazott tábornok februárban azt nyilatkozta, hogy a cseh kormányzat szerint Európán kívüli országoktól meg lehetne vásárolni 500 ezer darab 155 milliméteres, valamint 300 ezer darab 122 milliméteres tüzérségi lőszert azért, hogy aztán Ukrajnának adják, amennyiben összegyűjtik az ehhez szükséges pénz az említett nemzetközi kezdeményezésben.
Március 7-én Pavel már azt jelentette be, hogy össze is gyűlt a pénz – bár Fiala és több másik cseh kormánytisztviselő ezt cáfolta, és csak azt erősítették meg akkor, hogy 300 ezer lőszer megvásárlása borítékolható.
George Robertson volt NATO-főtitkár egy konferencián mondott beszédében kijelentette: amennyiben Oroszország győz Ukrajnában, nem áll meg az ukrán határokon.
Robertson a prágai Hradzsinban megtartott biztonságpolitikai konferencián beszélt, amelyen felszólalt Bill Clinton volt amerikai elnök is. A NATO korábbi főtitkára hangsúlyozta, hogy Ukrajna Európáért is harcol, ezért a NATO-nak világos üzenetet kell küldenie Moszkvába, hogy „a megtámadott országnak minden lehetséges eszközt megadunk a védekezéshez és az agresszor kiűzéséhez”.
George Robertson arra is kitért: Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozása a NATO-hoz 1999-ben új fejezetet nyitott a hidegháború lezárása utáni kelet-nyugati kapcsolatokban.
Nem kizárt azonban, hogy túl korán ünnepeltünk, mert a reményekkel teli időszak rövid volt, és február 22-én, két évvel ezelőtt, amikor az orosz tankok átlépték egy szuverén ország határait, véget is ért
– tette hozzá Robertson [az orosz invázió valójában nem 22-én, hanem 2022. február 24-én indult – a szerk.].
Bevette az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Nevelszke települést, miközben ott, valamint az avgyijivkai és a dél-donyecki fontszakaszon kedvezőbb állásokat foglalt el – közölte kedden a moszkvai védelmi tárca az MTI szerint.
A hadijelentésben azt írták, hogy az ukrán fél az elmúlt nap folyamán 19 rohamot és ellenrohamot kísérelt meg sikertelenül, közülük 11-et Avgyijivka környékén. Az ukrán hadsereg a „harci érintkezési vonal mentén több mint 960” katonát veszített, közülük a legtöbben – „több mint 380-an” – az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – áll a közleményben.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy lőszerraktárt, két harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, három amerikai M777-es vontatott tarackot, továbbá HIMARS, Grad és Vampire sorozatvetők 11 rakétáját és 146 drónt.
2024. március 12-én, kedden este az orosz megszálló erők csapást mértek Dnyipro térségére. Halottakról és több tucat sérültről van tudomás – írja a The Kyiv Independent.
A Krivij Rih elleni orosz támadásban 2 ember meghalt, több mint 30 megsebesült, köztük egy gyerek, öt embert súlyos állapotban szállítottak kórházba.
„Krivij Rih ellenséges tűz alá került. A támadás következtében egy lakóépület kigyulladt” – mondta Nyikolaj Lukasuk, a Dnyeper Regionális Tanácsának elnöke.
Az információt Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője megerősítette. Liszak szerint több mint 30 ember megsérült, köztük egy gyerek. Öt embert súlyos állapotban szállítottak kórházba.
Legalább három találatot rögzítettek a városban, amelyek közül az egyik a kilencemeletes épületet célozta
– mondta Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője.
Krivij Rih, amelynek lakossága körülbelül 660 000 fő, a második legnépesebb város Dnyipropetrovszk megyében.
Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele a NATO-ba jó lépés volt – jelentette ki Bill Clinton volt amerikai elnök Csehország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából kedden a prágai Hradzsinban megtartott biztonságpolitikai konferencián az MTI szerint.
Csehország Lengyelországgal és Magyarországgal együtt 1999. március 12-én lett a NATO tagja.
Kockázatos döntés volt, nem mindenki támogatta
– fejtette ki felszólalásában Bill Clinton. Hozzátette: az idő megmutatta, hogy „ez egy jó beruházásnak bizonyult, amely megerősítette a NATO-t”.
Aláhúzta: a demokratikus országok biztonsága nem adott egyszer s mindenkorra, azon dolgozni, azt védeni kell. „Csehország, Lengyelország és Magyarország is megérdemli, hogy szabadságban éljen” – hangsúlyozta Bill Clinton.
A volt amerikai elnök úgy vélte: a NATO az utóbbi években a bővítésekkel megerősödött, s üdvözölte, hogy a közelmúltban Finnország és Svédország is tagja lett a szervezetnek. Ez szerinte „stratégiailag is fontos döntésnek minősíthető”.
Beszélt arról is, hogy nyolcéves elnöksége alatt gyakran találkozott az orosz vezetőkkel, köztük Vlagyimir Putyinnal is, és sajnálja, hogy arra irányuló igyekezete, hogy Oroszországot a Nyugat partnerévé tegye, nem járt sikerrel.
Nem a NATO terjeszkedett a Kelet felé, hanem a Kelet volt az, amely bekopogott a NATO ajtaján. Oroszország, sajnos, ma nem partner a Nyugat számára
– mondta az Egyesült Államok korábbi elnöke.
Románia a továbbiakban is sokféle módon fogja segíteni Ukrajnát, mindaddig amíg szükséges, de nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába – jelentette ki Klaus Iohannis államfő kedden az MTI szerint.
A román elnököt Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnökkel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén újságírók kérdezték arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint nem zárható ki nyugati katonák Ukrajnába küldése.
Nem vetődik fel, hogy NATO-küldetésként küldjenek harcoló egységeket Ukrajnába, mert Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Hogy egyébként milyen kétoldalú megállapodásokat köt Ukrajna bármelyik állammal, az csak az adott megállapodás részeseire tartozik. Románia nem fog harcoló csapatokat küldeni Ukrajnába
– szögezte le a román államfő.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a témáról Jakov Milatovic is, aki szintén úgy fogalmazott: „Nem vetődik fel”, hogy Montenegró katonákat küldjön Ukrajnába, de Romániához hasonlóan Montenegró is – kétoldalú alapon, illetve más országokkal közösen – az orosz támadás elindítása óta támogatja Ukrajnát az agresszor elleni harcban.
A dán védelmi minisztérium március 12-én új, 336 millió dollár értékű katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának – írja a The Kyiv Independent.
A csomag Dánia 16. ilyen jellegű katonai segélyszállítmánya az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta. Dánia legutóbb 2024 februárjában nyújtott katonai segélycsomagot körülbelül 247 millió dollár értékben.
A legújabb csomag Caesar önjáró tüzérségi rendszereket, önjáró 120 mm-es aknavetőket és a hozzájuk tartozó lőszereket tartalmazza.
A pénzeszközöket a cseh vezetésű kezdeményezés részeként is felhasználják tüzérségi lövedékek vásárlására Ukrajna számára.
Nagy politikai és gazdasági akarat szükséges ahhoz, hogy Európa teljesítse Ukrajna támogatására vonatkozó ambícióit. Ez különösen vonatkozik a tüzérségi lőszerekre
– mondta Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter.
A miniszter kijelentette: „a 16. adománycsomaggal hangsúlyozzuk, hogy hosszú távon Ukrajnával vagyunk. A szabadságharc egyben Európa harca is, és most nem engedhetjük meg magunknak, hogy cserben hagyjuk az ukránokat.”
A litván vámhivatal március 11-én lefoglalta az első orosz rendszámú autót a litván–fehérorosz határon lévő medininkai ellenőrzőponton – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy moldovai állampolgárral szemben közigazgatási szabálysértési feljelentést tettek, a 41 690 euró – átszámolva több mint 16 és fél millió forint – értékű Audi Q7-et pedig lefoglalták.
Egy moldovai állampolgár március 11-én 23 óra körül orosz rendszámú Audi Q7-essel érkezett az ellenőrző ponthoz. Fehéroroszországba szándékozott folytatni útját, de a vámosok ellenőrizték az autóját, és őrizetbe vették.
A sofőr okmányainak ellenőrzése során kiderült, hogy az autó egy orosz állampolgár tulajdonában volt. A sofőr azt állította, hogy nem tudott az orosz rendszámú autókra vonatkozó, nemrég életbe lépett korlátozásokról.
A Mash nevű orosz Telegram-csatorna több videót is közölt a Belgorodban, kedden történt dróntámadásról.
Az egyik videót egy járókelő készítette, állítólag egy üzlet közelében. A felvételen lövöldözés hallatszik: a Mash szerint ez azt jelzi, hogy az utolsó pillanatokban, a becsapódás előtt még kézi lőfegyverekkel próbálták lelőni a drónt.
Egy másik, rövid felvételen látható a belgorodi városháza is, ahol szintén becsapódott egy drón.
Egy fotón pedig látható az a bevásárlóközpont, amelynek a tetejére zuhant rá egy drón.
A belgorodi dróntámadás mellett két orosz olajraktár is kigyulladt kedden, ezekről itt gyűjtöttük össze a videókat.
Belgorod polgármesteri hivatala közölte, hogy már négy sérültről tudnak a belgorodi városháznál történt ukrán dróntámadással összefüggésben – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Mint írták, két nőt kórházba vittek, két másik sérültet pedig a helyszínen láttak el. A két kórházban ápolt nőnek repeszek okoztak sérüléseket, és egyikük válságos állapotban van.
Eközben a Belgorodi terület kormányzója, Vjacseszlav Gladkov közölte, hogy egy bevásárlóközpont tetejére is rázuhant egy ukrán drón. Ott senki sem sérült meg, a tetőn kívül csak egy közelben parkoló autóban keletkezett kár.
Az Egyesült Államok 400 millió dollár értékben egy újabb katonai segélycsomagot jelent be Ukrajnának kedden – tudta meg két amerikai tisztviselőtől a Reuters.
Ez lesz az első csomag tavaly december óta, mivel az amerikai törvényhozáson még mindig nem ment át az a törvényjavaslat, amelynek értelmében további forrásokat biztosítanának a kormányzatnak Ukrajna támogatásához.
A Reutersnek az egyik tisztviselő azt mondta, hogy ezt a mostani csomagot „a Pentagon számára a közelmúltbeli vásárlásokért visszatérített hitelekből” tudják finanszírozni.
Korábban írtunk arról, hogy kigyulladt két orosz olajraktár, miután drónok találták el őket.
A támadásokkal kapcsolatban több videó is készült. Ezek egyikén a Lukoil Nyizsnyij Novgorod-i finomítója látható, amelyet egy közelben dolgozó orosz munkás videózott le az autójából, sűrű káromkodások közepette.
Drone attack causes a massive fire at Lukoil's NORSI oil refinery in the Nizhniy Novgorod region. Lukoil is the world's second largest oil exporter. This is the fourth attack against the region since the start of the year.
— WarTranslated (Dmitri) (@wartranslated) March 12, 2024
Another oil depot was hit in Oryol Oblast.
In total,… pic.twitter.com/XLWYPNneQu
A másik helyszínen, Orjolban még hajnalban készültek az első videók.
🇷🇺 under attack
— Paolo Brrr bonking vatniks (@lassaperd) March 12, 2024
Enjoy, orcs!
During the night and morning the Belgorod, Oryol, Nizhny Novgorod, Kursk, Voronezh, Tula, Bryansk, Leningrad and Moscow regions were attacked.
In two regions - Oryol and Nizhny Novgorod - attacks hit an oil plant and a fuel tank farm. pic.twitter.com/m5cTFMQHLh
Ettől függetlenül a tűz még napközben is tombolt, amint az alábbi videón látható:
The oil depot in Oryol, 190 km from the Ukrainian border is still on fire after the Ukrainian drone strikes nearly 10 hours ago. pic.twitter.com/72ZQwSnIEI
— Visegrád 24 (@visegrad24) March 12, 2024
Az orosz hatóságok közlése szerint azóta mindkét helyszínen eloltották a tüzet. Az eddigi jelentések szerint egyik helyszínen sem sérült meg senki.
Ukrajna időről időre sikeres csapásokat hajt végre ezek ellen a létesítmények ellen, különösen a határ menti területeken. Az olajraktárak mellett kedden a belgorodi városházába is becsapódott egy drón.
Március 7-én az Európai Parlament illetékes bizottsága jóváhagyta az Ukrajnával szembeni vámmentes kereskedelmi rendszer egy évvel történő meghosszabbítását az Európai Bizottság javaslatának megfelelően. Hogy valahogy megnyugtassa a feldühödött gazdákat, az Európai Bizottság fenntartotta magának a jogot, hogy korlátozásokat vezessen be az ukrán baromfira, tojásra és cukorra – írta meg az ukrán Telegraf.
Az európai gazdák elégedetlenségének fő oka az európai zöldalku. A gazdák úgy vélik, hogy az európai tisztviselők a „2050-ig nulla üvegházhatású gázkibocsátás” céljának elérése érdekében beavatkoztak a közös agrárpolitikába (KAP), a mezőgazdaság állami támogatási rendszerébe.
Az 1962-ben elfogadott KAP-politika támogatásokat nyújt a mezőgazdasági termelőknek, és megvédi őket harmadik országok versenyétől. Így a 2023 és 2027 közötti időszakra az európai költségvetés 189,2 milliárd eurót különít el a KAP keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokra.
Az EU tízmillió mezőgazdasági üzemének túlnyomó többsége rendszeresen részesül pénzügyi támogatásban. Például 2022-ben csak a lengyel cukorrépa-termelők 5,9 milliárd euró támogatást kaptak a KAP-alapokból.
Az Európai Bizottság pedig úgy döntött, hogy ezt a mezőgazdasági jövedelemforrást összekapcsolja a környezetvédelemmel, az éghajlattal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokkal. Vagyis a mezőgazdasági ágazatban a környezetvédelmi előírások megerősítése és a mezőgazdaságból származó állami támogatás egy részének átirányítása az európai zöldmegállapodás céljainak elérésére irányul.
Nem meglepő, hogy ez mindenhol elterjedt. A franciaországi tiltakozásokat a kormánynak a mezőgazdasági üzemanyagok támogatásának csökkentésére vonatkozó tervei váltották ki. A németországi, görögországi és romániai gazdák hasonló okból tiltakoznak. Olaszországban a gazdák a mezőgazdasági termelőknek nyújtott adókedvezmények visszaállítását követelték. A lengyelek az ukránokat okolták a problémáikért.
Az ukrán gabona beáramlása nem jelent komoly problémát a nyugat-európai gazdáknak. Sokan közülük, például a spanyolországi és olaszországi állattenyésztők örömmel fogadták az Ukrajnából érkező nagyobb szállítmányokat. Az olcsó gabona a kelet-európai gazdák számára viszont aggodalomra ad okot.
Tény, hogy Lengyelországban például az orosz invázió első évében 8,3 milliárd zlotyval több ukrán mezőgazdasági terméket adtak el, mint a háború előtt, 2021-ben. Amint azonban az ukrán fegyveres erők feloldották az odesszai kikötők blokádját, az ukrán mezőgazdasági termékek Lengyelországba irányuló értékesítése jelentősen csökkent (7,7 milliárd zloty 2023-ban). Egyes élelmiszeripari terméktípusok, például a tej, a sajt és a joghurt esetében pedig a lengyel szállítások Ukrajnába messze meghaladták a fordított exportálási adatokat. Ezért a Lengyel Tejipari Szövetség nem támogatja a lengyel–ukrán határ blokádját.
Kedves gazdák, ne feledjék, hogy ebben az országban nem csak gabonatermelők vannak
– mondta Agnieszka Malyszewska, a Lengyel Tejipari Kamara igazgatója.
A lengyel Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a lengyel export Ukrajnába jelentősen megnőtt a nagyszabású invázió kezdete óta, és 2023-ban rekordmagas, 51,7 milliárd zlotys összeget ért el. Ugyanakkor a Lengyelországba irányuló ukrán export 2023-ban 20,3 milliárd zlotyt tett ki. Lengyelország Ukrajnával folytatott külkereskedelmének pozitív egyenlege 31,4 milliárd zloty. A külkereskedelmi statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy az ukrán határ lengyel gazdák általi blokádja a lengyel fél számára károsabb.
A tiltakozásokat nem hagyják elhalványulni az Európai Parlamentért kampányoló szélsőjobboldali politikusok. Sikeresen használják fel a vidéki munkások tiltakozását arra, hogy kampányoljanak az EU Green Deal (zöldalku), a kereskedelmi kvóták eltörlése és a határok megnyitása ellen.
Franciaországban például a Marine Le Pen vezette Nemzeti Összefogás (RN) aktívan kihasználja a gazdák elégedetlenségét. Németországban a gazdák tiltakozását az Alternatíva Németországért (AfD) támogatja. Jó példa van előttük, hiszen a gazdák felhasználása segített a jobboldali populista Geert Wildersnek megnyerni a holland parlamenti választásokat tavaly novemberben.
Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol a jobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS) és szélsőséges politikusok üldözik a gazdákat. A PiS úgy véli, hogy a gazdák tiltakozásai mindenképpen segíteni fogják a zöldalku jobboldali ellenzőit abban, hogy növeljék mandátumaik számát az Európai Parlamentben.
Sok jel utal arra, hogy a gazdatüntetések elindítják a változás szelét
– mondta a PiS EP-képviselője, Jadwiga Wisniewska a Szolidaritás című lengyel hetilapnak adott interjújában.
Az európai mezőgazdasági válság fő haszonélvezője természetesen Oroszország.
Az olcsó ukrán termékek európai piacokra való beáramlásáról szóló narratívát maga Putyin hangoztatta először, amint az ENSZ gabonaegyezménye értelmében a hajók elhagyták Odesszát. „Az összes Ukrajnából exportált gabona legnagyobb része nem a legszegényebb fejlődő országokba, hanem az EU-ba kerül” – hangoztatta a külföldi vendégeknek egy 2022. szeptember 7-i vlagyivosztoki gazdasági fórumon.
Később a gabonaegyezmény feladásával és az odesszai kikötők blokádjával Oroszország okkal számított arra, hogy az ukrán gabona a szárazföldi útvonalon keresztül Európába áramlik, és az Ukrajnával határos országokban, elsősorban Lengyelországban értékesítik. Amikor ez megtörtént, Putyin európai „barátai” és populistái nagyon könnyen felkapták a narratívát, és „dühös parasztokat” küldtek Ukrajna határaihoz.
A Kreml hármas hasznot húzott a határátkelők blokádjából. Először is, Ukrajna és Lengyelország gazdasága hatalmas veszteségeket szenvedett. Másodszor, feszültség és kölcsönös bizalmatlanság alakult ki a két szövetséges között. Harmadszor pedig Putyin „barátai”, a szélsőjobboldali európai pártok a gazdatüntetések támogatásával növelté választási esélyeiket.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese az X-en szúrt oda a francia elnöknek hétfőn. Macron ugyanis bejelentette, hogy Ukrajnába készül, ám útját végül elhalasztotta.
Macron Kijevbe készül? De hát ő egy gyáva alak! Mindenesetre én azt ajánlanám a hivatalának, hogy vigyen magával több nadrágot! Nagyon büdös lesz... Utóirat: Ezt ma reggel írtam, és nem volt időm közzétenni! Estére pedig már összesz*rta magát. Szegény Franciaország!
– írta Medvegyev.
Marine Le Pen francia politikus, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője kedden reagált a volt orosz elnök megjegyzéseire, szintén az X-en. Úgy fogalmazott:
A lehető leghatározottabban mondom: ezek az elnökre irányuló sértő megjegyzések elfogadhatatlanok. A békekeresést és a konfliktus lezárását ez a provokációs és feszültségkeltő politika csak gyengítheti.
Medvegyev nemrég Joe Bidennek is megmondta a magáét. Az amerikai elnököt bolondnak és őrültnek nevezte.
Ukrán drón csapódott a belgorodi városháza épületébe, két ember megsérült – közölte Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója.
„Egy ellenséges UAV csapódott a belgorodi városháza épületébe. Két áldozat van; az egyiküket egy repesz találta el, a másikat pedig zúzódás érte. A sérülteknek minden szükséges orvosi segítséget megadnak – idézi Gladkov Telegramon közzétett bejegyzését a RIA Novosztyi.
Az épületben a robbanás következtében betörtek az ablakok és a homlokzatot is megvágták. A kormányzó pontosította, hogy a helyszínen minden operatív szolgálat dolgozik.
Később Valentin Demidov polgármester Telegram-csatornáján pontosította, hogy a két sérült nő a városvezetés alkalmazottjai. Egyiküket kórházba szállították, a másikat a helyszínen ellátták a mentők.
A BFM TV és a Le Monde francia médiumoknak adott interjújában az államfő kitért Oroszországnak a négyévenkénti fő nemzetközi versenyekhez való hozzáférésének kérdésére. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezte, hogy az orosz sportolók semlegesként vegyenek részt a 2024-es játékokon – számolt be az RBC.
Nem szeretnénk, ha gyilkosok vagy az Oroszország nevű terrorszervezetet képviselő egyes sportolók részt vennének Franciaországban az olimpiai játékokon. Szeretnénk, ha Franciaország teljes mértékben az igazságosság oldalán állna, ebben az esetben a mi oldalunkon
– mondta Zelenszkij.
Az idei olimpiai játékok július 26-án kezdődnek. A világ minden tájáról mintegy 10 500 sportoló versenyez majd 32 sportágban. Oroszország garantáltan nem képviselteti magát a csapatversenyeken.
Az olimpiai játékokat 2024 júliusában és augusztusában rendezik meg. Oroszország és Belarusz nem indul a csapatsportágakban.
Ehelyett a belorusz és orosz sportolók „semlegesként”, egyéni versenyszámokban indulnak majd.
A NOB külön emblémát hagyott jóvá a semleges sportolók számára. A sporttisztviselők megtiltották továbbá az oroszoknak és a beloruszoknak, hogy himnuszokat, zászlókat és más nemzeti szimbólumokat használjanak a 2024-es játékokon. Oroszország és Belarusz kormányának képviselőit sem hívják meg Párizsba.
Egy nappal korábban a Nemzetközi Teniszszövetség engedélyezte az orosz és belorusz sportolók részvételét a 2024-es játékokon.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vette azt a katonát, aki az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megbízásából megpróbálta megmérgezni az ukrán fegyveres erők parancsnokságát Zaporizzsja régióban – írta meg a Strana.
Az elmúlt napokban több alkalommal is FSZB által megbízott kémeket és merénylőket fogtak. Ezzel együtt az FSZB is likvidált már Ukrajna nevében cselekvő terroristákat.
Nem származik közvetlen biztonsági probléma abból, hogy az ukrán személyzet nem tud bejutni az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműbe – jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
A helyzet hosszú távon nem tartható fenn. Ugyanakkor a leállás jelenlegi konfigurációjában az ott lévő személyzet képes ellátni a feladatát
– fogalmazott a főigazgató.
A korábban az Enerhoatom ukrán állami vállalat felügyelete alatt működő zaporizzsjai atomerőművet a háború elején, két évvel ezelőtt szállták meg az orosz erők. A múlt héten a NAÜ kormányzótanácsa megszavazta, hogy Oroszországnak ki kell vonulnia az erőműből, és vissza kell adniuk az ellenőrzést az ukrán hatóságoknak.
Az erőmű üzemeltetésében jelenleg is részt vesz az eredeti ukrán alkalmazottak egy része, többeket azonban kitiltottak az erőmű területéről, mert nem voltak hajlandóak aláírni az új orosz munkaszerződést.
Grossi a távol maradó ukrán alkalmazottak számát száz körülire becsülte. Ami viszont Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint „egy újabb orosz hazugság”. Ő 380-ra teszi az erőműből kizárt ukrán szakemberek számát, megjegyezve, hogy a személyzet hiánya miatt a helyzet „nukleáris baleset felé halad”. Grossi az interjúban „szubjektív megítélésnek” tulajdonította a számbeli eltérést – adta hírül az MTI.
A Kyiv Digital mobilalkalmazás szerint 1000 légiriadó szólalt meg a fővárosban, amióta kitört a háború – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
2022. február 24-e óta 1000 riasztás hangzott el. A veszély 1165 óra 26 percig tartott
– összegezte a lap.
Az utolsó riasztás 2024. március 12-én délután hangzott el Kijevben, és 17 percig tartott.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint Ukrajna Legfelsőbb Tanácsában élénk vita övezi a hadköteles férfiak adóemelés ellenében történő felmentését a mozgósítás alól.
A céljuk, hogy valamennyi vállalkozás számára biztosítsák a munkavállalók kiváltásának lehetőségét, ne csupán a kiemelt fontosságú cégek élhessenek a lehetőséggel. A fő követelmény, hogy a vállalatnak hivatalosan kell működnie, és adót kell fizetnie az állami költségvetésbe – írták.
Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő azt mondta, a Miniszteri Kabinet az A kategóriába tartozó állami tisztviselők, a védelmi-ipari komplexum vállalatai, intézményei és szervezetei dolgozói, a fegyveres erők beszállítói és a rendőrök számára engedélyezné ezt.
Továbbá a mozgósítás alóli felmentés fizetéshez lenne kötve: azok élhetnének a lehetőséggel, akik legalább 35 ezer hrivnyás fizetést kapnak. Fegyir Venyiszlavszkij, a Legfelső Tanács Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottságának tagja azonban úgy véli, nagyon kicsi az esélye annak, hogy ez a kezdeményezés megvalósul.
Hatalmas volt a forgalom a nyugat-ukrajnai határátkelőkön a hét utolsó napján. 30 ezren léptek ki – ebből 17 ezren Lengyelország felé – és 35 ezren léptek be az országba, akikből 31 ezer ukrán állampolgár volt – írta meg a Kárpátalja.ma.
Az országba 121 teherautónyi segély érkezett, míg a határőrök 46 illetéktelen határátkelést akadályoztak meg. Ezeken felül hat katonakorú férfitól tagadták meg, hogy kilépjen Ukrajna területéről.
Emellett közel tízezer ukrajnai menekült érkezett Magyarországra a hét utolsó napján.
Kigyulladt két olajraktár Oroszországban egy dróntámadás következtében hétfőn, az egyik Orjolban, a másik pedig kora reggel Nyizsnyij Novgorod térségében – írja a Telegraf ukrán hírportál.
„Reggel egy pilóta nélküli légi jármű megtámadta a Ksztovo ipari zónát, egy üzemanyag- és energiakomplexum létesítményét. A különleges szolgálatok jelenleg a helyszínen dolgoznak, minden szükséges erőt és eszközt bevetnek, hogy lokalizálják a tüzet az egyik olajfinomítóban. Az előzetes jelentések szerint nem történt sérülés” – írta Telegram-csatornáján Gleb Nyikitin, Nyizsnyij Novgorod régió kormányzója.
A RosMedia úgy tudja, hogy a drón egy olajlepárló egységet talált el. A Lukoil közölte, hogy az egyik technológiai egység működését az incidens miatt ideiglenesen felfüggesztették.
Pokrovszk térségében találat ért egy ukrán konvojt, amelyben sajtóértesülések szerint legalább két Patriot-üteg is volt. Ezt az ukrán védelmi minisztérium sem cáfolta – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Mint írják, az amerikai típusú légvédelmi rendszereket azért viszik egyre közelebb a frontvonalhoz, hogy megakadályozzák az orosz FAB-nehézbombák egyre gyakoribb használatát az ukrán állások ellen.
Pietro Parolin bíboros, Ferenc pápa második embere szerint a háború befejezését célzó tárgyalások első feltétele, hogy Oroszország leállítsa agresszióját.
A bíboros a Corriere della Sera című napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy a Vatikán tűzszünetre szólít fel, de „mindenekelőtt az agresszoroknak kell abbahagyniuk a tüzelést” – idézi a Sky News.
Az ukrán külügyminisztérium a minap beidézte a vatikáni nagykövetet Ferenc pápa megjegyzése miatt, melyben kifejtette, hogy Ukrajnának tárgyalásokat kellene kezdeményeznie a konfliktus befejezéséről Oroszországgal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kizárta a fegyverszünetet lehetőségét.
Katonai elemzők szerint úgy tűnik, hogy Észak-Korea egy hónap szünet után ismét fegyvereket szállít Oroszországnak. Az Institute for the Study of War napi tájékoztatójában azt írták, hogy a műholdképek tanúsága szerint egy, az orosz Lady R-re hasonlító teherhajó érkezett az észak-koreai Rajin kikötőjébe – számolt be a Sky News.
„Úgy tűnik, hogy a hajó konténerekkel van megrakva, amelyeket a legénység valószínűleg fegyverekkel fog megtölteni, majd azokat Oroszországba szállítják” – írta az ISW.
Az ukrajnai fronton most jobb a helyzet, mint az utóbbi három hónapban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a francia BFMTV televíziónak nyilatkozva.
Ezt a friss információt adhatom önöknek: a helyzet sokat javult az utóbbi három hónaphoz képest
– fogalmazott. Elismerte, hogy a hadsereg nehézségekkel küzdött a tüzérségi lőszerek hiánya, a légiblokád, az orosz nagy hatótávolságú fegyverek, valamint a nagyon sűrű dróncsapások miatt, de azt mondta: sikerült az orosz előretörést megállítani, nagy veszteségeket okozva a támadónak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez akár egy héten belül is megváltozhat, ha az ukrán hadsereg nem kap elegendő támogatást.
Mint mondta, országa több mint ezer kilométer védelmi vonalat épít ki az orosz erők megfékezésére.
Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésére reagálva azt mondta: „Amíg Ukrajna tartja magát, addig a francia hadsereg francia földön maradhat.”
Milliárdos összeget fog felemészteni a háborúban megsemmisült ukrán tudományos infrastruktúra helyreállítása – tudatta az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).
A párizsi székhelyű szervezet hétfőn közzétett tanulmányában úgy becsülte, hogy több mint 1,26 milliárd dollárra (455 milliárd forint) lesz ehhez szükség.
Az összesítés szerint több mint 1400 épület és labor semmisült meg mintegy 177 létesítményben.
Mivel egyre válságosabbá válik a tudományos közösség helyzete, Ukrajnában végzett tevékenységüket védenünk és támogatnunk kell
– jelentette ki Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója. Hangsúlyozta, hogy tudósok, mérnökök és más szakemberek elengedhetetlenek lesznek majd az újjáépítéshez.
Különösen sok pusztítást szenvedett a tudományos infrastruktúra Harkiv megyében. Mindemellett 750 tudományos vagy műszaki berendezést is pótolni kell, aminek költségei mintegy 46 milliárd dollárt tesznek ki a szervezet szerint.
Ukrajnai térségek orosz ellenőrzés alá kerülése következtében 18 tudományos intézetet kellett áttelepíteni, ami miatt egyes kutatómunkák félbeszakadtak. A tudósok nagyjából 30 százaléka volt kénytelen külföldre vagy az ország más térségeibe menekülni – tette hozzá az UNESCO az MTI szerint.