Magyarország területére 2024. március 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 4309 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4296 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében az MTI szerint.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Hat ember, köztük gyerekek is megsebesültek Nyikopolban a nehéztüzérségi ágyúzás és kamikazedrónokkal való bombázás következtében – írja az Interfax.
Szerhij Liszak, a területi katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy a sebesültek között gyerekek és idősek is vannak.
A megszállók terrorizálták a járási központot. Hat ember megsérült. A sebesültek 7 és 74 év közöttiek
– közölte csütörtök este a Telegramon.
Lysak szerint csaknem egy tucat többemeletes épület, öt magánház és egy melléképület rongálódott meg a városban. Emellett két oktatási intézmény, több kávézó és üzlet, három közigazgatási épület és egy gyógyszertár. Megrongálódtak az autók és az elektromos vezetékek is.
Az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) és a korrupcióellenes különleges ügyészség (SZAP) munkatársai Finnországban a helyi rendőrséggel együttműködve őrizetbe vettek három személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy golyóálló mellények megvásárlására elkülönített pénzt sikkasztottak el – közölte az MTI a NABU honlapján közzétett hírek alapján.
A közlemény szerint a gyanúsítottakat március 11-én vették őrizetbe Finnországban. Közöttük van egy közelebbről meg nem nevezett magáncég képviselője, akinek a vállalata nem szállította le az 5,7 millió euró (2,26 milliárd forint) értékben megvásárolt, és teljes mértékben kifizetett golyóálló mellények felét a védelmi minisztériumnak.
A nyomozás szerint az ukrán fegyveres erőknek szánt ötezer golyóálló mellényre kapott pénz egy részét luxusautók és ingatlanok vásárlására költötték.
A hatóságok lefoglalták az egyik gyanúsított – egy finn állampolgár – ingatlanját – derült ki a NABU közleményéből.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a NATO jelenleg nem érez közvetlen fenyegetést Oroszország felől, mivel Moszkva szinte valamennyi szárazföldi erejét bevonta az Ukrajna elleni agressziós háborúba –írja az Ukrinform.
A főtitkár újságírói kérdésekre válaszolt Oroszország provokatív kijelentéseivel és fenyegetéseivel kapcsolatban, miszerint katonai csoportosulást épít ki a finn határon:
Finnország most nagyobb biztonságban van, mint a szövetséghez való csatlakozásuk előtt. Mert most Finnországra vonatkozik a kollektív védelmi záradékunk, az 5. cikkely: egy mindenkiért, mindenki egyért. Szinte az összes orosz szárazföldi haderő részt vesz az Ukrajna elleni agressziós háborúban. Tehát nem látunk közvetlen fenyegetést egyetlen NATO-szövetségesünk ellen sem
– mondta Jens Stoltenberg.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a szövetségesek továbbra is szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet és Oroszország további lépéseit. A NATO vezetője hozzátette, hogy a szövetség képes megvédeni bármelyik tagállamát, és ezt a feladatot már 75 éve sikeresen ellátja.
Ukrajnában őrizetbe vettek egy férfit, aki állítólag azt tervezte, hogy Oroszország nevében felrobbant egy vasútvonalat Harkivban – írta a Sky News.
A férfi helyi lakos volt, aki Oroszország külföldi katonai hírszerző ügynökségének dolgozott – közölte az ukrán biztonsági szolgálat (SBU).
A férfi állítólag azt tervezte, hogy robbantássorozatot hajt végre. Oroszország utasításokat küldött neki arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a robbanóanyagokat otthon előállítani – közölte az SBU.
Az állítólagos terv az volt, hogy megzavarják az ukrán védelmi erők üzemanyag- és lőszerellátását – állította a hírügynökség.
A támadást végül a biztonsági szolgálat hiúsította meg.
Olaf Scholz német kancellár a Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetésében szorosabb együttműködésről biztosította az ukrán elnököt – írja a Sky News.
A kancellár és az ukrán elnök megállapodtak abban, hogy folytatják a konstruktív párbeszédet, a békés megoldás globális támogatása érdekében is, és szoros kapcsolatban maradnak
– áll a német kormányszóvivő közleményében.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai segélyt nyújtja Ukrajnának, de Scholz ragaszkodott ahhoz, hogy Németország közvetlenül ne vegyen részt a háborúban.
Mike Johnson, az Egyesült Államok képviselőházi elnöke szerdán republikánus szenátorokkal folytatott megbeszélésén elmondta, hogy a Képviselőház elkészíti saját törvénytervezetét Ukrajna támogatására, de a szenátus által már elfogadottól jelentősen eltérő formában – szemlézte az Ukrajinszka Pravda.
Senki sem akarja, hogy Vlagyimir Putyin győzzön. Szerintem nem fog megállni Ukrajnánál, tovább fog menni Európába. Ebben a helyzetben van egy jó és egy rossz oldal, és Ukrajna az áldozat
– mondta Mike Johnson.
Ugyanakkor hozzátette, hogy amiről a Képviselőház végül megegyezik, az másképp nézhet ki, mint a szenátus által elfogadott tervezet.
A megbeszélésen részt vevő szenátorok szerint Johnson elmondta, hogy a képviselőházi tervezet az amerikai adófizetők érdekeinek védelme érdekében hitel vagy földhitel formájában nyújthat támogatást.
Mike Johnson emellett arról is beszélt, hogy olyan megoldást kéne találni, amely lehetővé tenné az orosz állami vagyon elkobzását és a felszámolt vagyonból származó pénzeszközök átutalását egy Ukrajnát támogató alapba.
John Cornyn szenátor, aki egyike azoknak a republikánusoknak, akik februárban megszavazták a szenátus Ukrajna támogatását célzó alapcsomagját, azt mondja, hogy a Johnsonnal folytatott megbeszélés után optimista, hogy a képviselőház végre jóváhagy valamilyen megoldást Ukrajna megsegítésére.
Az orosz csapatok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a Tavrija szektorra, csak március 14-én reggel 24 harci ütközetet vívtak, tegnap ugyanitt 57 összecsapás volt – közölte Dmitro Likhovij ukrán katonai szóvivő.
Az Ukrajinszka Pravda szemléje szerint Likhovij azt nyilatkozta a nemzeti tévéadó adásában, hogy a legtöbb, 12 támadást – helyi idő szerint – reggel 8 óráig visszaverték a védők a Donyecki régióban. Egy támadási kísérlet pedig Zaporizzsjai területen történt.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegram-oldalán posztolt arról, hogy mik az orosz „békeformula” feltételei.
A politikus ezzel a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kidolgozott békeformulára reagált, amelyet rögtön a bejegyzése elején „undorítónak” és „szürreálisnak” nevezett.
Ezután felsorolta azt a 7 pontot, amiből a békeformula áll. Ezekben többek közt Ukrajna feltétel nélküli megadását követelte, és azt, hogy a megszűnő Ukrajnát „egyesítsék újra” Oroszországgal, valamint hogy ezt (valamint Ukrajna nemzetközi jogi értelemben történő megszűnését) az ENSZ is ismerje el. Továbbá kártérítést is követelt a halott és sebesült orosz állampolgárok és vagyoni károk után.
Ez lehet a puha orosz recept a békére. Végül is ez egy kompromisszumos álláspont, igaz? Úgy gondolom, hogy pontosan ezen az alapon kereshetünk jóindulatú konszenzust a nemzetközi közösséggel, beleértve az angolszász világot is, és tarthatunk eredményes csúcstalálkozókat, számítva közeli barátaink – a nyugati partnereink – kölcsönös megértésére
– gúnyolódott Medvegyev.
Olekszandr Szirszkij főparancsnok március 14-én közölte, hogy Ukrajna megkezdte a fronton „hosszú ideje” szolgáló csapatok rotációját annak ellenére, hogy az ország fegyveres erőinél egyre nehezebbé válik a helyzet. Szirszkij Facebookon közzétett bejegyzésében közölte, hogy az ukrán csapatok továbbra is tartják a vonalakat Zaporizzsja irányában, de azt mondta, hogy orosz drónok, tüzérség és aknavetők erős támadása éri őket.
Pozitívum, hogy a frontvonali nehéz helyzet ellenére sikerült elindítanunk a zászlóaljak és egységek cseréjét, amelyek hosszú ideje harci küldetést teljesítenek a fronton
– mondta Szirszkij, hozzátéve, „ez lehetővé teszi, hogy stabilizáljuk a helyzetet, és pozitívan befolyásoljuk katonáink erkölcsi és pszichológiai állapotát”.
Ukrajna emberhiánnyal küzd, a kormány célja pedig az, hogy 2024-ben fokozza a mozgósítási erőfeszítéseket, és ígéretet tett arra, hogy megváltoztatja a katonai toborzás megközelítését, több választási lehetőséget biztosítva a potenciális hadköteleseknek.
A parlament most tárgyalja a mozgósítási törvény új tervezetét, miután visszavonták annak kezdeti, vitatott változatát. A létszámhiánnyal együtt Ukrajna egyre veszélyesebb helyzettel néz szembe, mivel a további amerikai fegyverek és segélynyújtás elfogadása továbbra is késik a kongresszusban.
A Háborús Tanulmányok Intézete, az Institute for the Study of War (ISW) március 13-án közölte, hogy a késések okozta ukrajnai lőszerhiány hamarosan orosz áttöréshez vezethet a fronton.
Mivel a moszkvai erők jelenleg kezdeményező szerepet töltenek be a háborúban, és képesek meghatározni „a támadó műveletek idejét, helyét és mértékét”, ez a frontvonal más területeit rendkívül sebezhetővé teszi.
Az Ukrán Fegyveres Erők Különleges Műveleti Erői (SOF) megakadályozták az oroszok azon kísérletét, hogy elaknásítsák a Dnyipro folyó környékét a Herszoni területen – olvasható a különleges műveleti erők Facebook-bejegyzésében.
Az Ukrán Szárazföldi Erők 73. Tengerészeti Központjának operátorai légi felderítés közben déli irányban egy ellenséges járművet fedeztek fel egy fegyverszállító kocsival és két csónakkal. Az ellenséges személyzet is jelen volt
– áll a bejegyzésben.
Az ellenséges célpontokra pilóta nélküli légi járművek mértek csapást.
Ukrajna és Brüsszel azon dolgozik, hogy Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások hivatalosan legkésőbb június végén megkezdődjenek, még mielőtt véget ér Belgium elnöksége az EU Tanácsában, és megkezdődik Magyarország féléves elnöki időszaka – írja az European Pravda.
Egy névtelenül megszólaló magas rangú EU-tisztviselő két lehetséges forgatókönyvet említett a csatlakozási tárgyalások elindítását célzó kormányközi konferencia összehívásának időkeretével kapcsolatban.
Az egyik opció az, ha márciusban elfogadják a tárgyalási keretet, de ezt valószínűtlennek tartják.
Reálisabb [forgatókönyv], hogy a kormányközi konferenciát júniusban, az európai parlamenti választások után tartják
– jegyezte meg a forrás.
Olha Sztefanyisina, Ukrajna miniszterelnök-helyettese az European Pravdának adott nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy az év első felében, Belgium EU-elnökségének lejárta előtt hivatalosan is meg kell kezdeni a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról.
Arra számítunk, hogy a tárgyalási keretet jóváhagyják, és a tárgyalások Ukrajna csatlakozásáról még a belga elnökség alatt megkezdődnek, az elért megállapodásoknak megfelelően
– mondta Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese.
A június végi határidő választása nem véletlen, hiszen július 1-jén kezdődik Magyarország EU-elnöksége.
Brüsszelben úgy vélik, Magyarország sem akarja, hogy elnöksége idejére halasszák a kérdést. Orbán Viktor nem biztos, hogy megtalálja a módját annak, hogy elodázza a konferencia összehívását, és 2025-re halassza az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdését. Ebben a kérdésben nincs szövetséges, és egy ilyen rendezvény megtartása a magyar elnökség alatt az orbáni politika megaláztatásának tűnhet.
Szijjártó Péter februárban, Brüsszelben beszélt az ukrán csatlakozási folyamatról, amelyben a következő feladat az úgynevezett tárgyalási keret összeállítása. Aláhúzta: ez egyhangú döntéshozatalt igényel, így a magyar kormány is érvényesíteni tudja a maga szempontjait, elsősorban a kárpátaljai közösség jogainak területén.
„Ha egy állam csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, akkor az európai alapértékeket tiszteletben kell tartania. Ezek közé tartozik a nemzeti közösségek jogának tisztelete. Nekünk itt egy világos elvárásunk van. Azt gondoljuk, hogy Ukrajna akkor mondhatja el magáról, hogy tiszteli a magyar nemzeti közösség jogait, hogyha visszatér a 2015-ös állapothoz” – tudatta a külgazdasági és külügyminiszter.
Marine Le Pen francia politikus, a Nemzeti Tömörülés párt vezetője – akit egyesek korábban rosszmájúan „Putyin barátnőjének” neveztek – egy parlamenti felszólalásban váratlanul keményen kritizálta Oroszországot az ukrajnai agresszió miatt.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Le Pen kijelentette, hogy Oroszország az Ukrajna elleni 2022. február 24-i invázióval „háborút szabadított el az EU küszöbén és az elmúlt 20 év legdrámaibb geopolitikai válságát” is. Felszólalásában emlékeztetett a sokezer halottra és sebesültre, a városaikból és falvaikból menekülni kényszerült emberek millióira.
Tisztelettel és támogatással tartozunk az agressziót elszenvedő ukrán nemzetnek... Az ukrán nép hősies ellenállásának köszönhető, hogy Oroszországot megállították
– mondta a francia politikus.
Ugyanakkor kritizálta Emmanuel Macron francia elnököt amiatt, hogy a nyugati csapatok bevetéséről beszélt korábban. Szerint a Macron mondatait követi tiltakozáshullám csak növelte Vlagyimir Putyin önbizalmát.
Az ukrán hadsereg sem számít arra, hogy azonnali hatállyal mozgósítanak 500 ezer embert, a behívottak számát a fronthelyzethez fogják igazítani – közölte az ukrán védelmi minisztérium a Financial Times-szal a The Kyiv Independent szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még 2023 decemberben javasolta azt, hogy 450-500 ezer embert mozgósítani kellene. Az azóta leváltott főparancsnok, Valerij Zaluzsnij viszont cáfolta azt, hogy a hadsereg ezt kérte volna az elnöktől.
A védelmi minisztérium mostani nyilatkozatában azt mondta, hogy a 400-500 ezres számok csak általános becslések voltak. Ezeket korrigálni kell a fronthelyzet függvényében is, és azt is hozzátették, hogy az emberigényt nem lehet azonnal kielégíteni, vagyis csak fokozatosan mozgósíthatják majd a katonákat.
Azt is közölték, hogy a nemrég a mozgósítással kapcsolatban indított tájékoztató kampányuknak sikerült eloszlatniuk bizonyos félreértéseket a lakosságban, amelyek miatt sokan féltek a behívótól. Mint írták, jelenleg 8 ezer üres státuszuk van, amelyekre több mint 90 ezer jelentkezést kaptak.
Az orosz külügy beidézi Ausztria moszkvai nagykövetét amiatt, hogy az osztrákok nemrég kiutasítottak két orosz diplomatát.
A külügy a RIA Novosztyival közölte ezt. Azt nem árulták el, hogy mikor hívják be a nagykövetet.
Eközben az is kiderült, hogy az orosz külügy megtiltotta az Oroszországba való belépést több korábbi és jelenlegi amerikai tisztviselőnek. John Sullivan volt moszkvai nagykövetnek; Derek Cholletnek, az amerikai külügy tanácsadójának, valamint Matthew Miller külügyi szóvivőnek.
Ezzel 230-ra nőtt azoknak az amerikaiaknak a száma, akiket a jelenlegi amerikai kormányzat „ruszofóbiája” miatt tiltottak ki az országból.
Wolfgang Richter katonai szakértő, a német hadsereg (Bundeswehr) nyugalmazott ezredese a svájci Schweizer Radio und Fernsehennek (SRF) adott interjúban azt mondta: a Nyugat nem mérte fel a kockázatokat, és rossz döntést hozhatott a háborúval kapcsolatban.
Mint mondta, a tavalyi ukrán ellenoffenzíva a nyugati támogatások dacára sem sikerült,
és szerinte akkor a Nyugatnak fel kellett volna ismernie azt, hogy Ukrajna erőforrástartalékai mennyire végesek.
Hozzátette: a helyzet azóta még rosszabb lett amiatt, hogy az utóbbi hónapokban már az amerikai támogatások is leálltak, az pedig kérdéses, hogy Európa önmagában képes és hajlandó lenne-e pótolni a kieső támogatásokat.
„Egy szabad piacgazdaságot nem lehet egyszerűen átállítani háborús termelésre. És alábecsültük a kettős stratégia – az Ukrajnának történő fegyverszállítás és az Oroszország elleni szankciók – gazdasági és politikai kockázatait. Ez elgondolkodtató lehet számunkra” – mondta, majd azt is megjegyezte, hogy
a kockázatok ellenére ragaszkodunk a potenciálisan irreális győzelmi retorikához,
vagyis ahhoz, hogy Ukrajna még mindig megnyerheti a háborút.
„A Nyugat stratégiája az volt, hogy a háború ködében látótávolságra hajózik – de a kockázatértékelésnek máshogy kellett volna történnie. Most szembesülünk ezekkel a kockázatokkal – a választások az USA-ban, a gazdasági rizikó Európában. És mégis ragaszkodunk a valószínűleg irreális győzelmi retorikához” – vélekedett Wolfgang Richter.
Végül azt is hozzátette, hogy véleménye szerint Avgyijivka elfoglalása után nem omlott össze az ukrán front, de az ukrán hadsereg kiszolgáltatott helyzetbe került: nem tudták kellőképpen megerősíteni a védelmi tartalékaikat, és fennállt a veszélye, hogy az oroszok lerohanják az ukránokat. Mint mondta, a jelek szerint az oroszok nem rendelkeztek elegendő katonai erővel ehhez, de az ukránok helyzete továbbra is bizonytalan, és fennáll a veszélye annak, hogy még több várost veszítenek el.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom pártelnöke a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy ő és pártja fenyegetést kapott ukrán radikálisoktól.
Az ukrán terroristák fenyegetik az egész magyarországi parlamenti frakciót és személyesen engem is […] az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontunk miatt
– mondta Toroczkai, hozzátéve, amiatt kapták a fenyegetéseket, hogy korábban Kárpátalja visszafoglalásáról beszéltek.
A RIA Novosztyi szerint a politikus egy videójában is beszélt erről, és azt mondta, többek között halálos fenyegetéseket is kaptak e-mailben, és bocsánatkérésre szólították fel őket a kijelentés miatt. Toroczkai erre válaszolva azt üzente a videóban: „Nem kérek bocsánatot az ukrán néptől, mert nincs miért bocsánatot kérnem. Mert ti teljesen félreértettetek minket. Magyarország nem akarja elfoglalni Kárpátalját, mi nem akarunk háborút, mi békét akarunk. Nem fenyegettük és nem fenyegetjük az ukrán népet, Magyarország több tízezer ukrán menekültet fogadott be.”
A Mi Hazánk politikusa az invázió kezdete óta rendre Ukrajna ellen szólal fel a konfliktussal kapcsolatban, ezért általában előszeretettel szemlézik megszólalásait az orosz állami hírügynökségnél.
Volodimir Zelenszkij elnök gratulált az ukránoknak az önkéntes katonák napján, és tiszteleg mindazok emléke előtt, akik életüket adták Ukrajnáért – derül ki az ukrán elnök Facebook-bejegyzéséből.
Ma van az ukrán önkéntesek napja. Ez azoknak a napja, akik Ukrajna számára döntő fontosságú időszakban döntöttek úgy, hogy megvédik országunkat és népünket. Köszönet minden ukránnak, akinek van bátorsága megőrizni a nemzeti függetlenséget! Legyen fényes és örökkévaló mindazok emléke, akik életüket áldozták Ukrajna érdekében!
– írta Volodimir Zelenszkij bejegyzésében, amihez videót is mellékelt.
Ukrajnáért harcoló orosz önkéntes katonák két lőszertároló megsemmisüléséről számoltak be az oroszországi Tetkino városában – áll a Szabad Oroszország Légió Telegram-posztjában.
Az Ukrajna oldalán harcoló orosz önkéntes katonákból álló Szabad Oroszország Légió égő épületeket ábrázoló videót tett közzé, és arról számolt be, hogy az oroszországi Kurszk megyében, Tetkino faluban megsemmisítették az orosz hadsereg két lőszerraktárát.
Míg Putyin katonái a polgári otthonok rombolásával vannak elfoglalva, addig a légió tüzérségi legénysége mesterien semmisített meg két lőszerraktárat, amelyek Putyin csapataihoz tartoznak Tetkinóban. Gyönyörűen égnek
– írják a posztban.
Az Ukrajinszka Pravda videót tett közzé a csapásokról.
Російські добровольці заявили, що знищили 2 склади БК у Тьоткіному у Курській області РФ. Відео з Telegram легіону "Свобода Росії" pic.twitter.com/7Dz2a6i2Gf
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) March 14, 2024
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet legfrissebb jelentésében írt arról, hogy nagyon nagy a veszélye annak, hogy az orosz katonák rajtaütésszerűen áttörhetnek a fronton.
Mint írták, az ukránok nagyon kiszolgáltatottá váltak az állandó lőszer- és katonai felszereléshiány miatt (amiről többek között az tehet, hogy az Egyesült Államok kongresszusa – a republikánusok tiltakozása miatt – hónapok óta nem tudott újabb forrásokat jóváhagyni Ukrajna támogatásához).
Hozzátették, ha Ukrajna – a hiány miatt – az orosz offenzíva által leginkább veszélyeztetett szektorokba csoportosítja át az erőforrásait, akkor könnyen lehet, hogy máshol válnak sebezhetővé, és ezt esetleg kihasználhatják az orosz katonák egy gyors és váratlan áttörésre. Mint az ISW írta, jelenleg Oroszország a kezdeményezés az összes hadszíntéren, ami növeli annak a kockázatát, hogy egy ilyen áttörés megtörténjen,
hiszen így az orosz katonai parancsnokság dönthet arról, hogy egy-egy frontszakaszon csökkentik vagy növelik-e a harcok intenzitását.
Az ISW emlékeztetett arra is, hogy kedden egyébként a német der Spiegel is publikált egy cikket, amelyben több ukrán parancsnok beszélt arról, hogy gyakorlatilag az összes ukrán egység lőszer- és felszereléshiányban szenved.
A cikkben egyenesen úgy fogalmaztak, hogy az ukrán erők most csak azért tudják tartani az állásaikat, mert az orosz katonai vezetés még nem rendelt el támadást „minden erejével” a front mentén.
Az osztrákok kiutasították Oroszország két diplomatáját amiatt, hogy olyan cselekedeteket hajtottak végre, amelyek „összeférhetetlenek a diplomáciai státuszukkal” – írja a Heute című osztrák lap az osztrák külügyre hivatkozva.
A két orosz tisztviselő „persona non grata” minősítést kapott, vagyis nemkívánatos személyekké nyilvánították őket, és március 19-ig el kell hagyniuk az országot. Az orosz külügy „felháborítónak” nevezte a döntést.
A lépés közvetlen előzménye, hogy a Falter című hírlap közzétett egy dossziét, amelyben azt írták, hogy
összesen 23 orosz diplomata kémkedhetett Ausztriában.
Az illetékesek pártokon és politikusokon keresztül igyekeztek érvényesíteni az orosz befolyást, valamint kémkedtek Vlagyimir Putyin kormányának Ausztriában élő ellenfelei és orosz disszidensek után.
Az osztrákok egyébként már 2023 februárjában, valamint 2022 áprilisában is kiutasítottak négy-négy orosz diplomatát. Az pedig már egy ideje nyílt titok, hogy Bécs még mindig az orosz kémek egyik kedvenc városa.
Dánia növelni akarja a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok számát azáltal, hogy a nőkre is kiterjeszti a kötelező sorkatonai szolgálatot, és mindkét nem esetében 4 hónapról 11 hónapra emeli a szolgálati időt – közölte szerdán Mette Frederiksen dán miniszterelnök az Associated Press szerint.
Nem azért fegyverkezünk fel, mert háborút akarunk. Újrafegyverezzük, mert el akarjuk kerülni
– mondta Frederiksen a koppenhágai christiansborgi miniszterelnökségen 2024. március 13-án, szerdán tartott – a fegyveres erők megerősítéséről szóló – sajtótájékoztatóján.
Kijelentette, a kormány „teljes egyenlőséget akar a nemek között”.
A hivatalos adatok szerint Dániában jelenleg 9000 hivatásos katona van az alapkiképzésen részt vevő 4700 katonán felül. A kormány 300 fővel szeretné növelni a hadkötelesek számát, hogy elérje az ötezer fős létszámot. A terv szerint a sorkatonák először öt hónapot alapkiképzésen, majd hat hónapot hadműveleti szolgálatban töltenek a kiegészítő képzéssel együtt.
Minden 18 év feletti, fizikálisan alkalmas férfit behívnak katonai szolgálatra, amely nagyjából négy hónapig tart. Mivel azonban van elég önkéntes, nem minden fiatal lát el szolgálatot.
2023-ban 4717 hadköteles volt Dániában. A hivatalos adatok szerint a kohorsz 25,1%-át tették ki a katonai szolgálatra önként jelentkező nők.
Troels Lund Poulsen védelmi miniszter elmondta, hogy az új rendszerhez törvénymódosításra van szükség, amely szerinte 2025-ben fog megtörténni, és 2026-ban lép hatályba.
Az európai biztonságpolitikai helyzet „egyre súlyosabbá vált, és ezt figyelembe kell vennünk, amikor a jövő védelmét nézzük” – mondta Lund Poulsen. „Tágabb alapokra van szükség a toborzáshoz, amely minden nemre kiterjed” – közölte, hozzátéve, hogy ez „sokoldalúbb és teljesebb védelmet fog teremteni”.
Az ország a NATO-szövetség tagja és Ukrajna elkötelezett híve az orosz invázió elleni háborúban. Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „Oroszország nem jelent veszélyt Dániára”.
Ukrán újságírók levideózták Lengyelország Oroszországgal folytatott kereskedelmét, amire lengyel rendfenntartók őrizetbe vették őket, lefoglalták vagyonukat és kitoloncolták őket – közölte a rayon.in.ua ukrán hírportál.
„Jurij Konkevics szerkesztőt és Olekszandr Piliuk videóst március 7-én vették őrizetbe, amikor rögzítették az Orosz Föderáció Kalinyingrádi területe és a Lengyel Köztársaság közötti tehergépjárművek általi határátlépést” – közölte a hírportál.
A Rayon.Zagorod Lengyelország északi részébe, az Orosz Föderáció Kalinyingrádi régiójának határára utazott, hogy megnézze, hogyan áramlik még mindig gáz és gabona Oroszországból Lengyelországon keresztül Európába. Ott nem találkoztunk lengyel gazdák ellenőrző pontjaival, hanem az orosz vasút vagonjait láttuk. A lengyel rendőrség őrizetbe vett minket és lefoglalta a tulajdonunkat, nem tájékoztatta a konzulátust, nem engedte, hogy felhívjuk Ukrajnát, a belbiztonsági hivatal pedig Lengyelország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyeknek nevezett, és kiutasított minket
– írták.
Az újságírókat állítólag Braniewo városában vették őrizetbe. Ez március 7-én, helyi idő szerint 13:10 körül történt. „Az őrizetbe vétel oka az volt, hogy az újságírók túl sokáig készítettek felvételeket kritikus infrastruktúráról, nevezetesen orosz cseppfolyósított gázkocsikról” – közölte a rayon.in.ua, hozzátéve, hogy a rendőrök beleegyezésük nélkül kutatták át az újságírók autóját.
Az autóban lévő hátizsákból egy szerkesztőségi laptopot, három mikrofont, fejhallgatót, világítástechnikai eszközöket és egyéb személyes holmikat foglaltak le. Ezeken kívül két okostelefont, két kamerát, egy MacBookot, memóriakártyákat, power bankokat és még szelfibotokat is elvettek az újságíróktól.
Március 9-én este a határőrök a Jahodin–Dorohuszk ellenőrző pontra vitték az újságírókat, és öt évre kitiltották őket a schengeni övezet országaiból. A rayon.in.ua felszólította az ukrán és a lengyel hatóságokat, hogy megfelelően reagáljanak az esetre.
Az Orosz Önkéntes Hadtest bejelentette, hogy 1,5 órán belül tüzelni szándékozik katonai célpontokra Belgorod és Kurszk régiókban – Gyenisz Nyikitin, az Orosz Önkéntes Hadtest vezetője és alapítója videós üzenetet tett közzé a hadtest Telegram-csatornáján.
Az Orosz Önkéntes Hadtest kijelentette, hogy az orosz katonai önkéntesek 1,5 órán belül tüzet nyitnak katonai célpontokra Belgorod és Kurszk régiókban.
Gyenisz Nyikitin videójában úgy fogalmaz: „Közvetlenül e megyék lakóihoz fordulok. Azonnal hagyják el Kurszkot, Belgorodot és az összes nagyobb települést! A bejelentést követő 1,5 órán belül tüzet nyitunk katonai célpontokra ezen a területen.”
Ismét felhívással fordulunk a Kurszki és Belgorodi terület lakosaihoz!
Az önök vezetése nem tett semmilyen intézkedést védelmük vagy evakuálásuk érdekében, és az ukrajnai békés városok és falvak bombázása változatlanul folytatódik! Kénytelenek vagyunk viszonozni a tüzet a határ menti régiók katonai létesítményeire. Azonnal evakuáljanak!
– áll a bejegyzés szövegében.
Március 12-én a Szabad Oroszország Légió, az Orosz Önkéntes Hadtest és a Szibériai Zászlóalj katonái arról számoltak be, hogy átlépték az orosz határt. Március 13-án orosz katonai önkéntesek közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben bejelentették, hogy csapásokat mérnek az orosz katonai állásokra Belgorodban és Kurszkban, és felszólították a lakosokat, hogy evakuáljanak.
A Fekete-tenger partján található orosz üdülővárosban, Szocsiban kigyulladt egy repülőtér csütörtök reggel, amiről több videó is készült.
🔥 Russia: Sochi Airport right now. pic.twitter.com/YarmXx14eC
— Igor Sushko (@igorsushko) March 14, 2024
A tűzről készült egy, a fentinél közelebbi videó is, bár nem a legjobb a minősége.
A close footage of the fire at Russia's Sochi Airport. The reason is still unknown. pic.twitter.com/5eEWr2YGOC
— Giorgi Revishvili (@revishvilig) March 14, 2024
Az viszont még mindig nem világos, hogy mi okozta a tüzet. Egyesek azt feltételezik, hogy esetleg ukrán dróntámadás történhetett, de ezt nem lehet megerősíteni. Az orosz hatóságok egyelőre nem adtak ki közleményt az esetről (Ukrajna pedig nem gyakran kommentálja az ilyen akciókat).
Akárhogy is, a csütörtök sem az orosz légi közlekedés napja, miután – mint előzőleg írtuk – a távol-keleti Magadanban lezuhant egy helikopter csütörtök hajnalban, és legalább egy ember meghalt.
Magyarország területére 2024. március 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 4309 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4296 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében az MTI szerint.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A NATO és Kína vezérkarai szerdán a nyolcadik alkalommal tartották meg az időről időre megrendezett közös megbeszélésüket, amelynek az ukrajnai háború is témája volt – írja a The Kyiv Independent.
A NATO delegációját Dacian-Tiberiu Serban vezérőrnagy, a kooperatív biztonsági osztály igazgatója vezette, míg a kínai delegáció élén Jao Csin vezérőrnagy, a nemzetközi katonai együttműködési iroda igazgatóhelyettese állt.
A NATO sajtóközleménye szerint a küldöttek megvitatták „a globális és regionális biztonsági helyzetet, különös tekintettel Oroszország illegális ukrajnai inváziójára, a tengeri biztonságra és [egyéb] közös érdekű kérdésekre”.
Mindkét fél egyetértett a folyamatos kötelezettségvállalás fontosságát illetően
– írták a NATO-s sajtóközleményben. Arról, hogy pontosan mi hangzott el a találkozón, nem írtak a fentieknél többet.
A távol-keleti Magadani területen lezuhant egy aranybányászokat szállító Mi–8-as, katonai és polgári célokra egyaránt használt szállítóhelikopter. Az esetről itt írtunk részletesen.
Facebook-videóban mondott köszönetet Zelenszkij:
„Szeretnék még egyszer köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vesz a mentési munkálatokban, aki a romok eltakarításán dolgozik, aki segít és támogatja azokat az embereket, akik elvesztették szeretteiket.” Szerinte nagyon fontos, hogy az orosz csapások után az emberek ne maradjanak egyedül a fájdalmukkal és a problémáikkal.
A helyi hatóságok, az összes állami és önkormányzati szolgálat és a központi kormány, beleértve Ukrajna Miniszteri Kabinetjét is, felelőssége, hogy reagáljanak és szabályozzanak minden helyzetet, hogy az emberek valóban érezzék, hogy Ukrajna mindig segít.
És bármi történjék is, országunk minden szegletében lesz támogatás. Pontosan erre van szükség
– hangsúlyozta a kormányfő. „Külön szeretném megemlíteni az ukrán állami sürgősségi szolgálat munkatársait a Szumi régióban. Oleg Sakhnenko és Ivan Vorozhko őrmesterek, Vladimir Ponomarenko főtörzsőrmester, Alexander Moiseenko százados és Vladimir Prokopchuk ezredes. Szeretném megemlíteni a Dnyipro régióban működő Állami Sürgősségi Szolgálat munkatársait is, különösen azokat, akik Krivij Rihben dolgoznak, és segítenek megvédeni az emberek normális életét.”
Zelenszkij folytatta a felsorolást: Maksim Zalizny őrmester, Alexander Makhno főtörzsőrmester, Ilya Mustiaka főhadnagy, Vladimir Gavriljuk százados és az Állami Sürgősségi Szolgálat állami bányászati és mentési különítményének munkatársai, Pavel Dorosenko és Evgenyij Konovalov. „Köszönjük nektek, srácok, és minden kollégátoknak!”
„Dicsőség minden egyes embernek, aki Ukrajnáért harcol és dolgozik! Dicsőség népünknek! Köszönet mindenkinek, aki Ukrajnával van. Dicsőség Ukrajnának!” – búcsúzott Zelenszkij.
Alekszej Baranovszkij, a Szabad Oroszország Légió harcosa egy rádióműsorban közölte, öt, az orosz–ukrán határon lévő településen jelenleg is harcolnak az orosz hadsereg ellen – írja a The Kyiv Independent.
Az ukránok által támogatott, az orosz kormányt megdönteni próbáló légió hosszú szünet után kedden indított támadást a határt mentén. Arról, hogy pontosan mennyire voltak sikeresek, ellentmondásos információk érkeztek.
A The Kyiv Independent is megjegyezte, hogy Baranovszkij fenti állításait egyelőre nem lehet megerősíteni. A légió harcosa azt is közölte a rádióinterjúban, hogy a támadásokat direkt indították most, a március 15–17. között zajló elnökválasztás előtt.
Mi, Oroszország hűséges polgárai így fejeztük ki politikai akaratunkat, a választásokhoz és Vlagyimir Putyin rendszeréhez való hozzáállásunkat
– mondta, majd hozzátette azt is, hogy „az igazi meglepetések pénteken kezdődnek, mert akkor veszi kezdetét a választás”.