Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Vlagyimir Putyin: Teljes képtelenség, hogy háborúzzak a NATO-val;
• Az ukránok szerint Oroszország modernizálja bombáit, de nem minden területen használja őket;
• Biztonsági szakértő: Annak alapján, ahogy Magyarország és Amerika viselkedik, Putyin azt hiszi, győzni fog;
• Varsóban tárgyalt az ukrán és a lengyel miniszterelnök;
• Veszélyes, nukleáris töltet hordozására is képes orosz vadászgép miatt rendeltek el légiriadót Ukrajnában, amelyet egy órával később lefújtak;
• Az oroszok állítják: bizonyítani tudják, hogy Ukrajna is felelős a moszkvai terrortámadásért;
• Rejtélyes körülmények közt lezuhant egy orosz vadászgép a Fekete-tenger felett, videó készült róla;
• Még több lőszert kap Ukrajna, ráadásul a tervezettnél korábban.
• És lehet, hogy a svéd Gripen vadászgépekhez is hozzájutnak. 

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Alexander De Croo belga miniszterelnök az EU-ban működő oroszbarát befolyási hálózat leleplezése kapcsán azt mondta: néhány európai parlamenti képviselőt azért fizettek, hogy orosz propagandát terjesszenek – írja az Ukrajinszka Pravda.

A belga parlamentben tartott vita során De Croo a belga és a cseh hírszerző szolgálatok „szoros együttműködéséről” beszélt az orosz propagandahálózat leleplezésében.

Például kiderült, hogy Oroszország megkeresett európai parlamenti képviselőket, és fizetett nekik, hogy itthon népszerűsítsék az orosz propagandát

– tette hozzá a belga miniszterelnök, anélkül, hogy megnevezte volna a képviselőket.

A cseh polgári kémelhárítás szerint a hálózat lengyel, magyar, német, francia, belga és holland politikusokkal dolgozott együtt, hogy megpróbálja befolyásolni az európai parlamenti választásokat. A részletekről ebben a cikkünkben számoltunk be korábban.

Oroszország megvétózta azt, hogy az ENSZ meghosszabbíthassa az észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakétaprogram szakértői megfigyelését célzó programot – írja a Sky News.

A programot eddig évente hosszabbították meg. A Fehér Ház elítélte és meggondolatlan lépésnek nevezte az oroszok mostani vétóját.

Oroszországot és Észak-Koreát az ukrajnai háború még közelebb hozta egymáshoz, mivel – számos jelentés szerint – az utóbbi hónapokban az észak-koreaiak jelentős fegyverszállítmányokat adtak el Oroszországnak. 

Berlin újabb katonai segélycsomagot ad át Ukrajnának, tüzérségi és harckocsilőszerek, drónok, gránátvetők és aknamentesítő járművek lesznek benne – jelentette be csütörtökön honlapján a német szövetségi kormány az MTI szerint. 

Azt írták, hogy Ukrajna 18 ezer darab 155 milliméteres lőszert kap Leopard 2A6 harckocsikhoz a Bundeswehr és a német gyárak készletéből, valamint 14 darab Vector és 30 darab RQ–35 Heidrun típusú felderítő drónt. Ezenkívül a csomag tartalmaz

• öt Warthog lánctalpas javító- és mentőjárművet,
• kilenc Warthog lánctalpas parancsnoki terepjárót,
• hat WISENT aknamentesítő járművet és egyéb katonai műszaki járműveket,
• egy SATCOM megfigyelőrendszert,
• 330 infravörös kamerát,
• 2056 darab Matador,
• és 70 darab GMG gránátvetőt.

A német kormány egyúttal átdolgozta azon katonai szállítmányok listáját, amelyeket később akar elküldeni Ukrajnának. Ebben a felsorolásban Patriot légvédelmi rendszerekhez való rakéták, 20 darab Marder páncélozott harcjármű és egyéb lőszerek, felszerelések szerepelnek.

A Donyecki és a Herszoni területen két ember meghalt, hárman pedig megsérültek orosz csapásokban – írja a The Kyiv Independent.

Vadim Filaskin donyecki kormányzó közölte, hogy Mikolajivka településen egy nő halt meg a csapások következtében, és legalább 22 lakóházban károk keletkeztek. Csapások értek egy másik települést, Drobisevét is, ahol megsérült egy embert.

Az oroszok szándékosan csapnak le civilekre

– írta a kormányzó, aki egyben evakuációra szólította fel a helyi lakosokat.

Eközben a Herszoni területen is történt egy halált okozó csapás: a régió kormányzója, Olekszandr Prokudin közölte, hogy a tüzérségi lövedék egy taxit talált el, amelynek a sofőrje meg is halt. Két másik utas – egy 36 éves férfi és egy 39 éve nő – kórházba került.

A NATO–Ukrajna Tanács március 28-án Kijev kérésére rendkívüli ülést tartott, válaszul a kritikus infrastruktúra elleni orosz rakétatámadásokra – közölte Ukrajna NATO-képviselete.

Oroszország március 22-én indította el legnagyobb támadását Ukrajna elektromos hálózata ellen, áramszünetet okozva Harkivban, és súlyos károkat a zaporizzsjai Dnyeperi vízerőműben. A találkozót a NATO brüsszeli központjában tartották, nagyköveti szinten.

Rusztem Umerov Ukrajna védelmi minisztere online beszédet mondott az ülésen, és tájékoztatta a szövetségeseket az orosz támadások következményeiről és Ukrajna válaszlépéseiről. Umerov arra is felszólította a NATO-partnereket, hogy biztosítsanak további légvédelmi rendszereket és rakétákat az ukrán városok és polgárok jobb védelme érdekében.

A partnerek támogatása ebben az ügyben kulcsfontosságú. Ez több ezer ártatlan életet ment meg. Minél több orosz rakétát lőnek le Ukrajna egén, annál kisebb veszélyt jelentenek az Ukrajnával határos NATO-tagállamokra

– írta Rusztem Umerov az X közösségi oldalon.

Egyes szakértők az orosz rakétatámadások közelmúltbeli megugrását Ukrajna légvédelmi lőszerkészleteinek csökkenésével hozták összefüggésbe. A hiányt nagyrészt az amerikai segítségnyújtás késedelme okozza, amely hónapokkal ezelőtt elakadt a Kongresszusban.

Az amerikai szenátus februárban fogadta el a 95 milliárd dolláros külföldi segélyekről szóló törvényjavaslatot, amely 60 milliárd dollárt különített el Ukrajnának, de Mike Johnson képviselőházi elnök még nem bocsátotta szavazásra az alsóházban. Egyes amerikai törvényhozók szerint Johnson valószínűleg húsvét után terjeszti elő az ukrán segélytörvényt.

Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a Donyecki régió déli részén az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el, közben visszavert hét ellenrohamot Avgyijivkánál – közölte csütörtökön az orosz védelmi tárca az MTI szerint. 

Az orosz hadijelentésben közölték, hogy az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 670 katonát veszített az elmúlt nap folyamán. Közülük a legtöbben – több mint 370-en – az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan (e veszteségi adatokat – az ukránok által közöltekhez hasonlóan – független forrásból nem lehet megerősíteni).

A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett öt harckocsit – az egyik egy amerikai gyártmányú Abrams volt, amelyet Avgyijivkánál tettek harcképtelenné –, öt gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró és két amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vampire sorozatvetők 26 rakétáját, továbbá 131 drónt.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a bonyolult kérdések és érdekellentétek ellenére Lengyelország szolidáris marad Ukrajnával – idézi az Interfax. 

Függetlenül azoktól a kérdésektől, amelyeket nap mint nap meg kell oldanunk, és ezek néha összetett kérdések, még a legközelebbi barátok között is vannak érdekellentétek, különböző nézőpontok, képesek vagyunk nagyon őszintén, mindenféle rejtett szándék nélkül beszélni

– mondta Tusk, majd úgy folytatta,

„Nincs olyan erő a világban, Ukrajnában, Lengyelországban, amely alááshatná barátságunkat, szolidaritásunkat, együttműködésünket, különösen a közös fenyegetéssel szemben, amely Oroszország ukrajnai agressziója és Oroszország agresszív politikája az Európai Unióval és az egész Nyugattal szemben” – szögezte le a politikus az ukrán–lengyel kormányzati konzultációk eredményeiről tartott csütörtöki tájékoztatón.

Szerinte az EU egy lépésre van attól, hogy 50 százalékos vámot vessen ki az orosz és fehérorosz mezőgazdasági termékekre, ami de facto exportblokádot jelentene. Tusk azt is megjegyezte, hogy a felek „közvetlen úton” vannak annak érdekében, hogy az ukrán fuvarozók versenye ne ártson a lengyel fuvarozóknak.

A lengyel miniszterelnök külön kiemelte, hogy a felek megállapodtak a kulturális műemlékek védelmében mindkét országban.

A külföldi vállalatok veszteségei az orosz piacról való kivonulás után meghaladják a 107 milliárd dollárt – írja a Strana a Reuters információi alapján. Mintegy ezer vállalat hagyta el Oroszországot. A szakértők úgy vélik, hogy a folyamat nem áll meg, és ennek megfelelően az ukrajnai háború folytatódásával a veszteségek tovább fognak nőni. 

A múlt héten például a Danone közölte, hogy 1,3 milliárd dolláros veszteséggel adta el oroszországi eszközeit. Március 28-án a Wienerberger osztrák téglagyártó cég is eladta oroszországi üzemeit és kivonult a piacról.

Több száz vállalat, köztük a francia Auchan és a Benetton még mindig működik, vagy csak felfüggesztette tevékenységét Oroszországban. Korábban napvilágot látott, hogy Ramzan Kadirov csecsen vezér unokaöccse kivásárolja a Danone francia tejtermékgyártó oroszországi üzletágának felét.

Denisz Smihal ukrán és Donald Tusk lengyel miniszterelnök március 28-án Varsóban tárgyal egymással – írja a Strana.

Szó lesz Ukrajna fegyverellátásról, az országaink határán kialakult helyzetről, a kereskedelem, valamint az infrastruktúra fejlesztéséről

– fejtette ki Smihal Telegram-csatornáján. A főtéma a gazdák helyzete lesz.

A DTEK energiaholding két hőerőműve, Burstin és Ladizsin súlyosan megrongálódott az oroszok március 22-ei, az ukrán villamosenergia-hálózat elleni támadása következtében – közölte Dmitrij Szaharuk, a DTEK vezérigazgatója az Ekonomicsna Pravda című lapnak adott interjújában.

Hozzátette azt is, hogy „a Kurahivszka erőmű, amelyet a bombák szintén súlyosan megrongáltak, nem működik”. Összességében a rendszer csaknem 2 gigawatt rendelkezésre álló kapacitást veszített el, mondta Szaharuk. Előrejelzései szerint a DTEK erőműinek egy-két egysége hamarabb fog működni, de általában véve a helyreállítás 6–24 hónapig vagy még tovább tart. Szaharuk azt is elmondta, hogy az előzetes becslések szerint a nagyberendezések mintegy 200 millió dollár értékben károsodtak, de ez az összeg a hiba elhárítása után növekedni fog.

Megjegyezte azt is, hogy a DTEK-nek mintegy tucatnyi berendezésre, elsősorban transzformátorokra van szüksége. A DTEK részben saját költségén kívánja helyreállítani erőműveit, de – mint vezérigazgatója hangsúlyozta – „a kár mértéke óriási, így a vállalat nem lesz képes helyreállítani a nemzetközi adományozók támogatása nélkül” – írta meg az Interfax.

Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő az RBC-Ukrajnának adott interjújában beszélt arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, szót ejtett az európai katonai segélyekről, a politikai elit és az uniós polgárok hangulatáról, valamint Ukrajna esetleges háborús győzelméről is.

Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő német politikus, a Zöld Párt tagja. Jól ismeri az ukrán kérdéseket – még 1996-ban egy német kormányzati tanácsadói projektben dolgozott Ukrajna gazdaságpolitikájával kapcsolatos kérdéseken. Jelenleg az Európai Parlament ukrajnai frakciójának szóvivője.

• Von Cramon-Taubadel ragaszkodik Ukrajna uniós csatlakozásához, mert szerinte Ukrajna egyértelműen teljesítette az összes kritériumot. Szerinte a magyarok nem támogatják majd az ügyet, és célszerű lenne az európai választások előtt letudni a csatlakozási tárgyalások nagy részét. 
• A politikus nagyon valószínűnek tartja, hogy a szélsőjobboldal, „az úgynevezett antidemokratikus pártok” erősödni fognak. 
• Szerinte egyszerű megoldás Ukrajna számára az, ha minél több fegyvert kap, de minden fronton aktívnak kell lennie az Európai Uniónak. Humanitárius, technológiai, szankciók, katonai, európai integrációs és környezetvédelmi szempontokat tekintve is – hangsúlyozta.
• Úgy véli, a háború egyre közeledik, Oroszország pedig fenyegetést jelent az Európai Unió számára. „Ha Ukrajna elbukik, szörnyű lesz, és jelzésértékű más diktátorok számára is Putyinon kívül.”
• Scholz kancellár tétovázása és más államfőkre hallgatása szerinte Putyint erősíti. „Ha nem tudunk a leghatározottabban reagálni, nem tudunk határozottan fellépni, annak súlyos következményei lesznek.” Úgy véli, gondoskodni kell arról, hogy a NATO-pajzs és a NATO-ígéretek beválthatók legyenek.
• Úgy gondolja, az uniós országok többsége Ukrajnát támogatja, „Magyarország és Szlovákia hozzáállása azonban nagy probléma”. Szerinte Fico sok oroszbarát retorikát használ, és Ukrajnát vádolja a háború kirobbantásával. 
• A politikus úgy véli, az 1991-es határok visszaállítása csupán vágyálom Ukrajna számára. Azonban ezt kell megcélozni. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem az ő dolga definíciót alkotni az ukrajnai győzelemről.

A lengyel kormány „forradalmi” változtatásokat készít elő az Ukrajnából érkező menekültek megsegítéséről szóló, a háború kezdete óta hatályos törvényben – írja az RBC News.

Úgy tudják, a Belügyminisztérium március 29-én nyújtja be a törvény módosításának tervezetét. A legfontosabb változás annak a rendszernek a megszüntetése lesz, amely az ukránok étkeztetésének és elhelyezésének finanszírozását napi 40 zloty összegben biztosítja a legfeljebb tíz fő befogadására alkalmas magánközpontokban.

Fontos változás lesz továbbá, hogy a jövő évtől bevezetik a három évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt az Ukrajnából érkező menekültek számára.

Észak-Korea állambiztonsági miniszterével, Li Csangdevel tárgyalt Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója. Nariskin a március 25–27. közötti phenjani látogatás alkalmával vitatta meg az észak-koreai miniszterrel a nemzetközi helyzetet. 

Az orosz kémszolgálat szerint a megbeszélések „meleg és barátságos légkörben zajlottak”, és a feleknek egységes volt a hozzáállása a megvitatott problémákhoz.

A Phenjanban kiadott tájékoztatás szerint a felek „tájékoztatták egymást a Koreai-félsziget és Oroszország körüli jelenlegi nemzetközi és regionális helyzetről alkotott álláspontjukról, valamint átfogó módon és komolysággal megvitatták a gyakorlati kérdéseket az együttműködés további erősítése érdekében, válaszul az ellenséges erők egyre keményebb kémkedésére és intrikáira”.

A Moszkva és a Phenjan közötti együttműködés 2023 második felében élénkült fel, Kim Dzsongun észak-koreai vezető oroszországi látogatását követően, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szeptember 13-án a Vosztocsnij űrközpontban találkozott. Októberben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tett látogatást Észak-Koreában.

A lengyel légteret orosz rakétával megsértő incidens után Szergej Andrejev orosz nagykövet, aki figyelmen kívül hagyta a lengyel külügyminisztériumnak az incidens miatt küldött idézést, „elmenekült” Lengyelországból az ukrán Telegraf szerint.

Emiatt az orosz nagykövet feladatait most a nagykövetség ügyvivője látja el. Ezt Radoslaw Sikorski, a lengyel külügyminisztérium vezetője jelentette ki. „Andrejev nagykövet maga szolgáltatott bizonyítékot kultúrájáról és szakmaiságáról. Ahogy hallottam, már el is hagyta a területünket” – mondta a miniszter.

Március 28-án, csütörtökön sürgős ülést tartott a kijevi védelmi tanács a főváros biztonságának szavatolása érdekében. A védelmi tanács ülésének oka az agresszor ország vezetőinek legutóbbi nyilatkozatai voltak, miszerint növelni kívánják a polgári objektumok és a civilek ellen irányuló rakétatámadások számát Ukrajnában és különösen Kijevben – írta meg a Telegraf.

Ezt a közelmúltban, rövid hatótávolságú fegyverekkel végrehajtott rakétacsapások is megerősítik. Erről a KMIA sajtószolgálata számolt be. Emellett nem zárható ki az ellenséges szabotázs- és felderítőcsoportok behatolási kísérleteinek veszélye, amelyekben az orosz különleges szolgálatok ügynökei és más ellenséges elemek vesznek részt, hogy destabilizálják a helyzetet a fővárosban.

Ezen információk figyelembevételével a védelmi tanács a következő döntéseket hozta:

• Sürgősen ki kell dolgozni a további, nagyszámú embert érintő rendezvények megtartásának kérdését Kijevben.
• A fővárosi polgárok életére vonatkozó szabályozási és adminisztratív dokumentumok felülvizsgálata szükséges a tömegközlekedés, a sport-, kulturális, oktatási, egészségügyi és szórakoztató rendezvények, valamint a zsúfolt helyeken a polgárok biztonságának biztosítása érdekében.
• Kijev városának valamennyi rendvédelmi és katonai struktúrája – hatáskörüknek megfelelően – fokozott figyelmet fordítson a zsúfolt helyekre, hogy biztosítsa a közbiztonságot és a rendet a fővárosban. Tegyenek meg minden szükséges intézkedést a kijevi polgárok biztonságának garantálása érdekében.
• Biztosítsák a lakosság folyamatos hozzáférését az óvóhelyekhez és a készenléti területek használatra való felkészültségét.

Az orosz hadsereg fejleszti az Ukrajnát támadó bombáit, de nem minden frontvonalon használják őket. Erről az RBC-Ukrajina számolt be Natalja Humenyukra, az Ukrán Déli Védelmi Erők szóvivőjére hivatkozva. Elmondása szerint az oroszok nagyszámú légibombát tartanak az arzenáljukban, ráadásul folyamatosan fejlesztik őket.

Folytatják a modernizálást, különösen a bombákat, a hagyományos bombáktól az irányított bombákig. »Szárnyakkal« szerelik fel őket, amitől megnövelt repülési képességre tesznek szert. Egy ilyen irányított bomba 60–70 kilométert is képes megtenni

– mondta. A szóvivő hozzátette, hogy Ukrajna déli részén az oroszoknak „gondjaik vannak a repülés használatával, félnek repülni”, ezért Donyeck, Harkiv és Szumi térségében használ ilyen repülőgépeket.

„Tehát ez a terület problémás számukra, és a megszállók inkább a taktikai repülést használják K–31, X–35, X–59 rakétákkal” – magyarázta Humenyuk.

Március 28-án éjjel Sahíd drónok elpusztítottak egy éttermet Harkiv Kijevszkij kerületében. Erről a város polgármestere, Igor Terekov számolt be Telegram-csatornáján.

A csapás alatt egy étterem teljesen elpusztult, a szomszédos házban pedig kitörte az ablakokat. Az előzetes adatok szerint nincsenek sebesültek és áldozatok. A megfelelő szolgálatok dolgoznak a helyszínen

– áll az üzenetben.

A Strana beszámolója szerint az egyik Sahídet lelőtték, és az útra esett. A második drón egy étterembe csapódott, teljesen tönkretéve a létesítményt. A város Kijevszkij kerületében egy étterem, egy üzlet és irodahelyiségek rongálódtak meg. A közeli lakóházak ablakai kitörtek.

Éjszaka Ukrajnát 28 drónnal, három Kh–22 rakétával és egy Kh–31P légiharcrakétával támadták. Volt egy S–300-as rakétacsapás is. Az ukrán fegyveresek 26 drónt lőttek le Odessza, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja területén belül.