Alexander De Croo belga miniszterelnök az EU-ban működő oroszbarát befolyási hálózat leleplezése kapcsán azt mondta: néhány európai parlamenti képviselőt azért fizettek, hogy orosz propagandát terjesszenek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A belga parlamentben tartott vita során De Croo a belga és a cseh hírszerző szolgálatok „szoros együttműködéséről” beszélt az orosz propagandahálózat leleplezésében.
Például kiderült, hogy Oroszország megkeresett európai parlamenti képviselőket, és fizetett nekik, hogy itthon népszerűsítsék az orosz propagandát
– tette hozzá a belga miniszterelnök, anélkül, hogy megnevezte volna a képviselőket.
A cseh polgári kémelhárítás szerint a hálózat lengyel, magyar, német, francia, belga és holland politikusokkal dolgozott együtt, hogy megpróbálja befolyásolni az európai parlamenti választásokat. A részletekről ebben a cikkünkben számoltunk be korábban.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Denisz Shmihal ukrán miniszterelnök március 28-án, hivatalos varsói látogatása keretében találkozott Andrzej Duda lengyel elnökkel – írja a The Kyiv Independent.
A találkozás előtt Shmihal megbeszélést folytatott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel a mezőgazdasági kereskedelemről, amely kérdés a lengyelországi gazdák nagyszabású tiltakozását és az ukrajnai határ blokádját váltotta ki.
Lengyelország és Ukrajna megállapodott abban, hogy „egymást kielégítő megoldást” keresnek a mezőgazdasági kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben – áll Shmihal és Tusk közös közleményében.
Shmihal az X-en felidézte, hogy köszönetet mondott Dudának „Ukrajna támogatásához nyújtott határozott és jelentős személyes hozzájárulásáért”.
Arról beszéltünk, hogy fegyverekkel segítjük Ukrajnát, és egyesítjük erőfeszítéseinket a NATO és az EU integrációja érdekében
– mondta Shmihal.
A beszélgetés arról szólt, hogy „Lengyelország támogatja azokat a tevékenységeket, amelyeket Ukrajna vállalt az európai uniós és a NATO- tagság felé vezető úton” – közölte a lengyel elnök X-oldalán. „Szóba került a Lengyelország és szövetségesei által a harcoló Ukrajnának nyújtott átfogó katonai, pénzügyi és diplomáciai támogatás terén folytatott együttműködés is” – fogalmazott Andrzej Duda.
Prezydent @AndrzejDuda przyjął w Pałacu Prezydenckim, przebywającego z wizytą oficjalną w Polsce, Premiera Ukrainy @Denys_Shmyhal.
— Kancelaria Prezydenta (@prezydentpl) March 28, 2024
Rozmowa dotyczyła bieżących kwestii agendy dwustronnej oraz sytuacji bezpieczeństwa w regionie. Omówiono także współpracę w zakresie wszechstronnego… pic.twitter.com/Ac2B4NO97h
Svédország nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Gripen vadászgépeket szállítson Ukrajnának – mondta Pål Jonson svéd védelmi miniszter március 28-án Stockholmban a The Kyiv Independentnek adott interjújában, hozzátéve, hogy a „tárgyalások folyamatban vannak”.
Svédország eddig tétovázott a repülőgépek szállításával kapcsolatban, és azt közölték: először csatlakozniuk kell a NATO-hoz, mielőtt mérlegelni tudnák ezt a lehetőséget. A skandináv ország március 7-én csatlakozott a szövetséghez, ami potenciálisan megnyitotta az ajtót a repülőgépek átadására.
A tanácskozások folyamatban vannak, a vadászgép-koalíción belül zajlanak
– mondta a svéd védelmi miniszter.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Svédország is része a vadászrepülőgép-koalíciónak, annak a szövetségi kezdeményezésnek, amely segít Ukrajnának amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépek beszerzésében és a pilótakiképzésben.
Az Ukrajnának nyújtott nyugati segélyekről Jonson azt mondta, hogy Európának „növelnie kell támogatását, és kompenzálnia kell a csökkenő támogatás egy részét”.
Alexander De Croo belga miniszterelnök az EU-ban működő oroszbarát befolyási hálózat leleplezése kapcsán azt mondta: néhány európai parlamenti képviselőt azért fizettek, hogy orosz propagandát terjesszenek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A belga parlamentben tartott vita során De Croo a belga és a cseh hírszerző szolgálatok „szoros együttműködéséről” beszélt az orosz propagandahálózat leleplezésében.
Például kiderült, hogy Oroszország megkeresett európai parlamenti képviselőket, és fizetett nekik, hogy itthon népszerűsítsék az orosz propagandát
– tette hozzá a belga miniszterelnök, anélkül, hogy megnevezte volna a képviselőket.
A cseh polgári kémelhárítás szerint a hálózat lengyel, magyar, német, francia, belga és holland politikusokkal dolgozott együtt, hogy megpróbálja befolyásolni az európai parlamenti választásokat. A részletekről ebben a cikkünkben számoltunk be korábban.
A cseh kezdeményezés – melynek keretében Európán kívülről vásárolnának lőszereket Ukrajnának – résztvevői aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Kijev egymillió lőszert kap, többet a tervezettnél – írja az Ukrajinszka Pravda.
Eredetileg 800 ezer lövedék beszerzéséről volt szó: 500 000-et a legnagyobb, 155 mm-es kaliberből, további 300 000-et a 122 mm-es kaliberből, de a cseh tisztviselők további 200 000 lövedéket találtak.
Nem tudni, mely cégeket kerestek meg, bár a pletykák szerint Dél-Koreát, Törökországot és esetleg Dél-Afrikát
– írja a lap.
Ráadásul Ukrajna nem júniusban kaphatja meg az első lőszertételt, ahogyan azt a cseh kormány korábban nyilvánosan közölte, hanem már áprilisban.
A cseh kezdeményezéshez 15 ország csatlakozott, köztük Németország, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Svédország, Portugália, Belgium, Lengyelország és Kanada. Nem mindegyikük jelentette be nyilvánosan, hogy mekkora összeggel járult hozzá a lövedékek beszerzéséhez.
Oroszország megvétózta azt, hogy az ENSZ meghosszabbíthassa az észak-koreai nukleáris és ballisztikus rakétaprogram szakértői megfigyelését célzó programot – írja a Sky News.
A programot eddig évente hosszabbították meg. A Fehér Ház elítélte és meggondolatlan lépésnek nevezte az oroszok mostani vétóját.
Oroszországot és Észak-Koreát az ukrajnai háború még közelebb hozta egymáshoz, mivel – számos jelentés szerint – az utóbbi hónapokban az észak-koreaiak jelentős fegyverszállítmányokat adtak el Oroszországnak.
Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború bő két éve alatt már 537 gyermek halt meg, az áldozatul esett kiskorúak teljes száma meghaladja az 1800-at – hozta nyilvánosságra az ukrán főügyészi hivatal csütörtökön Telegram-csatornáján.
Több mint 1806 gyermek esett áldozatul Ukrajnában az Oroszországi Föderáció teljes körű fegyveres agressziója következtében. Az ügyészek eddigi hivatalos információi szerint 537 gyermek halt meg, és több mint 1269-en szenvedtek különböző fokú sérüléseket
– írta a főügyészség az MTI beszámolója szerint.
A közleményben hangsúlyozták, hogy ezek a számok nem véglegesek. Folytatódik a munka a harcok sújtotta, az ideiglenesen megszállt és felszabadított területeken – fűzték hozzá.
A jelentés alapján a legtöbb gyermek, legalább 524 Donyeck megyében esett áldozatul, továbbá a Harkivi régióban 343, a Herszoni régióban 149, Kijevben és környékén 130, Dnyipropetrovszk megyében 125, a Mikolajiv régióban 103, a Zaporizzsjai régióban pedig száz.
Tegnap egy 12 éves fiú halt meg orosz csapás következtében a Harkiv megyei Izjum közelében található Borova faluban. Ugyancsak szerdán négy gyermek sérült meg – köztük egy három hónapos csecsemő – a Harkivot ért orosz légicsapásban – fűzték hozzá az ügyészek.
Berlin újabb katonai segélycsomagot ad át Ukrajnának, tüzérségi és harckocsilőszerek, drónok, gránátvetők és aknamentesítő járművek lesznek benne – jelentette be csütörtökön honlapján a német szövetségi kormány az MTI szerint.
Azt írták, hogy Ukrajna 18 ezer darab 155 milliméteres lőszert kap Leopard 2A6 harckocsikhoz a Bundeswehr és a német gyárak készletéből, valamint 14 darab Vector és 30 darab RQ–35 Heidrun típusú felderítő drónt. Ezenkívül a csomag tartalmaz
A német kormány egyúttal átdolgozta azon katonai szállítmányok listáját, amelyeket később akar elküldeni Ukrajnának. Ebben a felsorolásban Patriot légvédelmi rendszerekhez való rakéták, 20 darab Marder páncélozott harcjármű és egyéb lőszerek, felszerelések szerepelnek.
A Donyecki és a Herszoni területen két ember meghalt, hárman pedig megsérültek orosz csapásokban – írja a The Kyiv Independent.
Vadim Filaskin donyecki kormányzó közölte, hogy Mikolajivka településen egy nő halt meg a csapások következtében, és legalább 22 lakóházban károk keletkeztek. Csapások értek egy másik települést, Drobisevét is, ahol megsérült egy embert.
Az oroszok szándékosan csapnak le civilekre
– írta a kormányzó, aki egyben evakuációra szólította fel a helyi lakosokat.
Eközben a Herszoni területen is történt egy halált okozó csapás: a régió kormányzója, Olekszandr Prokudin közölte, hogy a tüzérségi lövedék egy taxit talált el, amelynek a sofőrje meg is halt. Két másik utas – egy 36 éves férfi és egy 39 éve nő – kórházba került.
A NATO–Ukrajna Tanács március 28-án Kijev kérésére rendkívüli ülést tartott, válaszul a kritikus infrastruktúra elleni orosz rakétatámadásokra – közölte Ukrajna NATO-képviselete.
Oroszország március 22-én indította el legnagyobb támadását Ukrajna elektromos hálózata ellen, áramszünetet okozva Harkivban, és súlyos károkat a zaporizzsjai Dnyeperi vízerőműben. A találkozót a NATO brüsszeli központjában tartották, nagyköveti szinten.
Rusztem Umerov Ukrajna védelmi minisztere online beszédet mondott az ülésen, és tájékoztatta a szövetségeseket az orosz támadások következményeiről és Ukrajna válaszlépéseiről. Umerov arra is felszólította a NATO-partnereket, hogy biztosítsanak további légvédelmi rendszereket és rakétákat az ukrán városok és polgárok jobb védelme érdekében.
A partnerek támogatása ebben az ügyben kulcsfontosságú. Ez több ezer ártatlan életet ment meg. Minél több orosz rakétát lőnek le Ukrajna egén, annál kisebb veszélyt jelentenek az Ukrajnával határos NATO-tagállamokra
– írta Rusztem Umerov az X közösségi oldalon.
Egyes szakértők az orosz rakétatámadások közelmúltbeli megugrását Ukrajna légvédelmi lőszerkészleteinek csökkenésével hozták összefüggésbe. A hiányt nagyrészt az amerikai segítségnyújtás késedelme okozza, amely hónapokkal ezelőtt elakadt a Kongresszusban.
Az amerikai szenátus februárban fogadta el a 95 milliárd dolláros külföldi segélyekről szóló törvényjavaslatot, amely 60 milliárd dollárt különített el Ukrajnának, de Mike Johnson képviselőházi elnök még nem bocsátotta szavazásra az alsóházban. Egyes amerikai törvényhozók szerint Johnson valószínűleg húsvét után terjeszti elő az ukrán segélytörvényt.
Addressed the extraordinary Ukraine-@NATO Council meeting, which was held at Ukraine's request.
— Rustem Umerov (@rustem_umerov) March 28, 2024
The primary focus was on russia's recent massive air strikes and the necessity of strengthening Ukraine's air defense.
The total explosive power of combined air attacks on Ukraine… pic.twitter.com/TTuehzpn6b
Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a Donyecki régió déli részén az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el, közben visszavert hét ellenrohamot Avgyijivkánál – közölte csütörtökön az orosz védelmi tárca az MTI szerint.
Az orosz hadijelentésben közölték, hogy az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 670 katonát veszített az elmúlt nap folyamán. Közülük a legtöbben – több mint 370-en – az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan (e veszteségi adatokat – az ukránok által közöltekhez hasonlóan – független forrásból nem lehet megerősíteni).
A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett öt harckocsit – az egyik egy amerikai gyártmányú Abrams volt, amelyet Avgyijivkánál tettek harcképtelenné –, öt gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró és két amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS és Vampire sorozatvetők 26 rakétáját, továbbá 131 drónt.
Mihail Razvozajev krími kormányzó bejelentette, hogy egy orosz katonai gép a Fekete-tengerbe zuhant a Krím félsziget közelében.
Közlése szerint a pilóta még időben katapultált, és a parti őrség a szárazföldtől 200 méterre kimentette a vízből. Az esetről több videó is készült, mások mellett a Baza nevű orosz Telegram-csatorna is megosztott egy felvételt az incidensről.
A kormányzó pontosan nem árulta el, hogy mi miatt zuhanhatott le a gép. A Krími Szél nevű ukránpárti Telegram-csatorna viszont úgy tudja, hogy
az orosz légvédelem lőhette le véletlenül a saját gépüket.
Állításuk szerint a gépet Szevasztopol fölött lőtték le, és korábban a belbeki reptérről szállt fel.
Ennek a teóriának ellentmond egy másik közlés, amely egy szevasztopoli Telegram-csatornától érkezett. Az oldal szintén megosztott egy videót a zuhanó és lángoló gépről.
A felvételhez azt írták: a gép zuhanása előtt nem lépett működésbe az orosz légvédelem, ezért ők technikai hibára gyanakszanak.
A The Kyiv Independent szerint egyelőre nem világos, hogy milyen típusú gépről van szó, de egyes Telegram-oldalakon Szu–35 vagy Szu–27 típusúként emlegették az eddig feltöltött felvételek alapján.
Bizonyítékot találták arra, hogy kapcsolat van a moszkvai Crocus City Hallban elkövetett terrortámadást elkövetők és az ukrán nacionalisták között – erről Oroszország Nyomozó Bizottságának sajtószolgálata számolt be a TASZSZ-nak.
Az őrizetbe vett terroristákkal végzett munka, a tőlük lefoglalt technikai eszközök tanulmányozása, valamint a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó információk elemzése eredményeként bizonyítékokat szereztünk az ukrán nacionalistákkal való kapcsolatukról
– áll a közleményben.
A minisztérium azt is megjegyezte, hogy a nyomozás kezdeti eredményei teljes mértékben megerősítik a terroristák akcióinak tervezett jellegét, valamint a gondos felkészülést és a bűncselekmény szervezőinek anyagi támogatását. A nyomozás megerősítette azokat az adatokat, amelyek szerint a terrortámadás elkövetői Ukrajnából nagy összegeket és kriptovalutát kaptak, amelyeket a bűncselekmény előkészítéséhez használtak fel.
Mindeközben a RIA Novosztyi közölte, hogy egy újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe a terrortámadással összefüggésben, akinek kifejezetten a terrorakció finanszírozásában volt szerepe. Hamarosan kezdeményezni fogják az érintett előzetes letartóztatását is – derült ki a híradásból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban is Ukrajnát hibáztatta a történtekért, és az orosz sajtóban is az ukránokra és a Nyugatra próbálják hárítani a felelősséget.
Megközelítőleg egy óra után lefújták a riadót, amelyet egy MiG–31k orosz vadászgép (amely nukleáris töltet hordozására is képes) felszállása miatt rendeltek el.
Ezzel együtt az ukrán légierő Telegramján ezután is több figyelmeztetést adtak ki légicsapások veszélye miatt. Azt írták, hogy a Harkivi terület felé ismét irányított légibombákat indítottak útnak az oroszok, valamint a Szumi területen is fennáll a lehetséges légicsapások veszélye.
A hadviselés törvényeinek megsértésével vádolják az ukránok az orosz hadsereget. Erről az RBC-Ukrajna az északi hadműveleti parancsnokságra hivatkozva számolt be.
A minap az ellenség gázgránátrobbantást követett el a lövészzászlóalj harcosainak lövészárkában. Az egység azonnal reagált és kidobta a gránátot
– áll a közleményben.
Megjegyezték még, hogy az oroszok az ukrán védelmi erők állásaira egy drónról dobták le a gázgránátot, ami a légzőszervekre ható gázzal volt töltve.
A támadás idején az árokban négy ukrán katona volt. Egy Jarij hívójelű katona gyorsan reagált a helyzetre, és a fegyvert az állásokon kívülre dobta, ezzel megmentve katonatársai életét. Vegyi égési sérülést szenvedett a kezén
– közölték.
Az a benyomásom, hogy kétségbeesésből próbálnak minket valamivel elvenni. De nem fog sikerülni nekik
– mondta el a katona.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a bonyolult kérdések és érdekellentétek ellenére Lengyelország szolidáris marad Ukrajnával – idézi az Interfax.
Függetlenül azoktól a kérdésektől, amelyeket nap mint nap meg kell oldanunk, és ezek néha összetett kérdések, még a legközelebbi barátok között is vannak érdekellentétek, különböző nézőpontok, képesek vagyunk nagyon őszintén, mindenféle rejtett szándék nélkül beszélni
– mondta Tusk, majd úgy folytatta,
„Nincs olyan erő a világban, Ukrajnában, Lengyelországban, amely alááshatná barátságunkat, szolidaritásunkat, együttműködésünket, különösen a közös fenyegetéssel szemben, amely Oroszország ukrajnai agressziója és Oroszország agresszív politikája az Európai Unióval és az egész Nyugattal szemben” – szögezte le a politikus az ukrán–lengyel kormányzati konzultációk eredményeiről tartott csütörtöki tájékoztatón.
Szavai szerint Lengyelország Ukrajnának nyújtott átfogó segítsége nem képezi vita tárgyát, és továbbra is fenn fog állni. Azt is kijelentette, hogy A mezőgazdaság kérdésében tettek egy lépést előre.
Szerinte az EU egy lépésre van attól, hogy 50 százalékos vámot vessen ki az orosz és fehérorosz mezőgazdasági termékekre, ami de facto exportblokádot jelentene. Tusk azt is megjegyezte, hogy a felek „közvetlen úton” vannak annak érdekében, hogy az ukrán fuvarozók versenye ne ártson a lengyel fuvarozóknak.
A lengyel miniszterelnök külön kiemelte, hogy a felek megállapodtak a kulturális műemlékek védelmében mindkét országban.
Oleh Ivascsenko tábornokot nevezte ki Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálatának új vezetőjévé az ukrán kormányfő. „Ő egy profi ember, aki érti a hírszerzési tevékenységet és a fő nemzeti célunkat” – tette hozzá.
Az ukrán hírszerzésnek a világon mindenütt dolgoznia kell, ahol érdekeltségeink vannak és lehetnek. Mindenütt a világon, ahol Putyin rendszere megpróbál valamit megnyerni magának, Ukrajnának kell győznie
– mondta Volodimir Zelenszkij.
„Háború idején vannak olyan dolgok, amelyek teljesen nem nyilvánosak, amelyeket a Szolgálatnak gyorsan és hatékonyan kell biztosítania. Ez a befolyásolási potenciál, az ügynöki munka és a tényleges katonai tevékenység, amit Ukrajna elvár önöktől, és ezért került a Külföldi Hírszerző Szolgálat élére egy harcoló tábornok” – írta Facebook-oldalán Zelenszkij.
A külföldi vállalatok veszteségei az orosz piacról való kivonulás után meghaladják a 107 milliárd dollárt – írja a Strana a Reuters információi alapján. Mintegy ezer vállalat hagyta el Oroszországot. A szakértők úgy vélik, hogy a folyamat nem áll meg, és ennek megfelelően az ukrajnai háború folytatódásával a veszteségek tovább fognak nőni.
Moszkva általában legalább 50 százalékos árengedményt követel a külföldi eszközök eladásakor, és folyamatosan szigorítja a kilépési feltételeket.
A múlt héten például a Danone közölte, hogy 1,3 milliárd dolláros veszteséggel adta el oroszországi eszközeit. Március 28-án a Wienerberger osztrák téglagyártó cég is eladta oroszországi üzemeit és kivonult a piacról.
Több száz vállalat, köztük a francia Auchan és a Benetton még mindig működik, vagy csak felfüggesztette tevékenységét Oroszországban. Korábban napvilágot látott, hogy Ramzan Kadirov csecsen vezér unokaöccse kivásárolja a Danone francia tejtermékgyártó oroszországi üzletágának felét.
Március 28-án egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el egy MiG–31k orosz vadászgép felszállása miatt, amely nukleáris töltet hordozására is képes Kinzsal hiperszonikus rakétákkal is rendelkezhet, azok pedig egész Ukrajna területét elérhetik.
Csaknem egy órán át volt Ukrajna légterében a vadászrepülőgép.
Figyelem! Rakétaveszély egész Ukrajnában! MiG–31K felszállása a Szavaslejka repülőtérről (Nyizsnyij Novgorodi területe). Ne hagyják figyelmen kívül a légi riasztást!
– állt a figyelmeztetésben.
🇺🇦 Air Raid Alarms across Ukraine due to MiG-31K's in the air. pic.twitter.com/AAx3mkNYkR
— DD Geopolitics (@DD_Geopolitics) March 28, 2024
Denisz Smihal ukrán és Donald Tusk lengyel miniszterelnök március 28-án Varsóban tárgyal egymással – írja a Strana.
Szó lesz Ukrajna fegyverellátásról, az országaink határán kialakult helyzetről, a kereskedelem, valamint az infrastruktúra fejlesztéséről
– fejtette ki Smihal Telegram-csatornáján. A főtéma a gazdák helyzete lesz.
A DTEK energiaholding két hőerőműve, Burstin és Ladizsin súlyosan megrongálódott az oroszok március 22-ei, az ukrán villamosenergia-hálózat elleni támadása következtében – közölte Dmitrij Szaharuk, a DTEK vezérigazgatója az Ekonomicsna Pravda című lapnak adott interjújában.
Hozzátette azt is, hogy „a Kurahivszka erőmű, amelyet a bombák szintén súlyosan megrongáltak, nem működik”. Összességében a rendszer csaknem 2 gigawatt rendelkezésre álló kapacitást veszített el, mondta Szaharuk. Előrejelzései szerint a DTEK erőműinek egy-két egysége hamarabb fog működni, de általában véve a helyreállítás 6–24 hónapig vagy még tovább tart. Szaharuk azt is elmondta, hogy az előzetes becslések szerint a nagyberendezések mintegy 200 millió dollár értékben károsodtak, de ez az összeg a hiba elhárítása után növekedni fog.
Megjegyezte azt is, hogy a DTEK-nek mintegy tucatnyi berendezésre, elsősorban transzformátorokra van szüksége. A DTEK részben saját költségén kívánja helyreállítani erőműveit, de – mint vezérigazgatója hangsúlyozta – „a kár mértéke óriási, így a vállalat nem lesz képes helyreállítani a nemzetközi adományozók támogatása nélkül” – írta meg az Interfax.
Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő az RBC-Ukrajnának adott interjújában beszélt arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, szót ejtett az európai katonai segélyekről, a politikai elit és az uniós polgárok hangulatáról, valamint Ukrajna esetleges háborús győzelméről is.
Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő német politikus, a Zöld Párt tagja. Jól ismeri az ukrán kérdéseket – még 1996-ban egy német kormányzati tanácsadói projektben dolgozott Ukrajna gazdaságpolitikájával kapcsolatos kérdéseken. Jelenleg az Európai Parlament ukrajnai frakciójának szóvivője.
A lengyel kormány „forradalmi” változtatásokat készít elő az Ukrajnából érkező menekültek megsegítéséről szóló, a háború kezdete óta hatályos törvényben – írja az RBC News.
Úgy tudják, a Belügyminisztérium március 29-én nyújtja be a törvény módosításának tervezetét. A legfontosabb változás annak a rendszernek a megszüntetése lesz, amely az ukránok étkeztetésének és elhelyezésének finanszírozását napi 40 zloty összegben biztosítja a legfeljebb tíz fő befogadására alkalmas magánközpontokban.
Fontos változás lesz továbbá, hogy a jövő évtől bevezetik a három évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt az Ukrajnából érkező menekültek számára.
Észak-Korea állambiztonsági miniszterével, Li Csangdevel tárgyalt Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója. Nariskin a március 25–27. közötti phenjani látogatás alkalmával vitatta meg az észak-koreai miniszterrel a nemzetközi helyzetet.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a felek a regionális biztonság kérdéseit vitatták meg, továbbá „az orosz–észak-koreai együttműködés elmélyítését a külső erők által gyakorolt nyomás növelésére irányuló kísérletekkel szemben”.
Az orosz kémszolgálat szerint a megbeszélések „meleg és barátságos légkörben zajlottak”, és a feleknek egységes volt a hozzáállása a megvitatott problémákhoz.
A Phenjanban kiadott tájékoztatás szerint a felek „tájékoztatták egymást a Koreai-félsziget és Oroszország körüli jelenlegi nemzetközi és regionális helyzetről alkotott álláspontjukról, valamint átfogó módon és komolysággal megvitatták a gyakorlati kérdéseket az együttműködés további erősítése érdekében, válaszul az ellenséges erők egyre keményebb kémkedésére és intrikáira”.
A Moszkva és a Phenjan közötti együttműködés 2023 második felében élénkült fel, Kim Dzsongun észak-koreai vezető oroszországi látogatását követően, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szeptember 13-án a Vosztocsnij űrközpontban találkozott. Októberben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tett látogatást Észak-Koreában.
A lengyel légteret orosz rakétával megsértő incidens után Szergej Andrejev orosz nagykövet, aki figyelmen kívül hagyta a lengyel külügyminisztériumnak az incidens miatt küldött idézést, „elmenekült” Lengyelországból az ukrán Telegraf szerint.
Emiatt az orosz nagykövet feladatait most a nagykövetség ügyvivője látja el. Ezt Radoslaw Sikorski, a lengyel külügyminisztérium vezetője jelentette ki. „Andrejev nagykövet maga szolgáltatott bizonyítékot kultúrájáról és szakmaiságáról. Ahogy hallottam, már el is hagyta a területünket” – mondta a miniszter.
„A francia csapatok akadálynak tekinthetők, hogy Oroszország rájöjjön, hogy ez az a határ, amelyet nem léphet át. Vlagyimir Putyin orosz diktátornak csak azért van szüksége az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokról szóló híresztelésekre, hogy összeszedje erejét, és újra lecsapjon. Ha pedig Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, Nyugat-Európa valamennyi vezető országa nehéz idők elé nézhet” – mondta Glen Grant biztonságpolitikai szakértő, a brit hadsereg ezredese.
Miért bocsátotta el Volodimir Zelenszkij elnök Valerij Zaluzsnij vezérkari főnököt, képesek lesznek-e a fegyveres erők áttörni a Szurovikin-vonalat, és milyen feltételek mellett egyezik bele a Kreml az ukrajnai háború befejezésébe?
– Glen Grant, a brit hadsereg ezredese és világhírű biztonságpolitikai szakértő az ukrán Telegrafnak adott interjújában ezeket és még sok más kérdést is felvetett.
Grant szerint Zaluzsnij csapatában sok olyan inkompetens ember volt, akiknek egyáltalán nem lett volna szabad ott lenniük. Annak a személynek, aki közvetlenül az ellentámadásért felelt, nem lett volna szabad részt vennie. Nem volt sem hozzáértése, sem képessége. „Ami Zaluzsnijt illeti, ez nyilvánvalóan politikai elbocsátás volt, mert sok minden nem úgy ment, ahogy szerették volna. „Ami engem aggaszt, az az, hogy a hat tucat elbocsátott tiszt között volt néhány nagyon-nagyon jó tiszt. Talán Zaluzsnyij is közéjük tartozott.”
Amit azonban soha nem szabad tenni, az az, hogy lecserélünk valakit egy másikra, aki semmivel sem jobb, mint az, akit kirúgnak
– summázta Grant Zelenszkij döntését. A szakértő szerint az ukrán hadsereg nincs abban a helyzetben, hogy ellentámadásba tudjon átmenni, főleg nem olyanban, hogy a Szurovikin-vonalat (az oroszok védvonalát) át tudják törni. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, meg kéne újítani a rendszert és a rendszer működését, „a hadsereg szervezeti struktúrájának kell megváltoznia” – véli Grant.
Arra a kérdésre, hogy vajon mi lehet Putyin terve, Grant azt felelte, hogy „Ukrajna leépülését olyan szintre hozza, hogy a kormány azt mondja: »Oké, nem tehetünk mást, a békére kell gondolnunk.« A tűzszünetet pedig arra fogja használni, hogy megerősítse a hadseregét, és újra visszatérjen. Ez a terve”.
Szerintem azt hiszi, hogy Ukrajnában győzni fog, és a NATO-van szemben is győzni fog, annak alapján, ahogy Magyarország, Ausztria, Svájc, Szlovákia és Amerika viselkedik. Nyilvánvalóan úgy gondolja: »Jól csináljuk!« – mert nem érdekli az emberei és a tankjai elvesztése, ez csak egy erőforrás számára –, neki a politika és a területszerzés jár a fejében
– véli a szakértő. Szerinte a háborúban nincs olyan, hogy „soha”, tehát bármelyik ország, aki azt mondja, hogy „soha nem küld csapatokat a háborúba”, nem lehet biztos benne, hogy ez így is lesz.
És szerintem ha Franciaország úgy dönt, hogy harcolni fog, vagy közel megy a frontvonalhoz, hogy kijelölje Putyin számára a vonalat, ahol tudnia kell, hogy az út le van zárva előtte, akkor szerintem más országok is követni fogják
– tette hozzá Grant. Véleménye szerint Putyin „egyetlen feltétele, hogy abbahagyja a harcot, ha megkapja Ukrajnát. Ennyi”.
Tehát ne feledje, hogy Putyinnal nem folynak béketárgyalások. Csak megadás lehet. Tehát választani kell a megadás és a háború között. Addig nem ad semmit, amíg nem kapja meg Ukrajnát. Pont
– mondta a brit ezredes. Hozzátette, hogy Putyinnál nem létezik „béketárgyalás” kifejezés. Az orosz elnök csak időt nyer, és folytatja a harcot addig, amíg nem győz, vagy amíg el nem bukik. Grant szerint a tűzszünet is mindössze két év lehet, annyi idő alatt Putyin bőven regenerálja csapatait. „Ha politikai gyengeséget lát ellenfeleinél, akkor sokkal hamarabb is.”
Oroszországhoz képest önök egy olyan szintű ország, mintha egy Formula–1-es autó versenyezne egy régi Skodával
– mondta Grant, majd hozzátette, hogy ez a jelenlegi vezetéssel nem fog működni. „Önök nagyon is képesek arra, hogy legyőzzék Oroszországot mint országot, minden szempontból több mint alkalmasak” – zárta a gondolatait.
Március 28-án, csütörtökön sürgős ülést tartott a kijevi védelmi tanács a főváros biztonságának szavatolása érdekében. A védelmi tanács ülésének oka az agresszor ország vezetőinek legutóbbi nyilatkozatai voltak, miszerint növelni kívánják a polgári objektumok és a civilek ellen irányuló rakétatámadások számát Ukrajnában és különösen Kijevben – írta meg a Telegraf.
Ezt a közelmúltban, rövid hatótávolságú fegyverekkel végrehajtott rakétacsapások is megerősítik. Erről a KMIA sajtószolgálata számolt be. Emellett nem zárható ki az ellenséges szabotázs- és felderítőcsoportok behatolási kísérleteinek veszélye, amelyekben az orosz különleges szolgálatok ügynökei és más ellenséges elemek vesznek részt, hogy destabilizálják a helyzetet a fővárosban.
Ezen információk figyelembevételével a védelmi tanács a következő döntéseket hozta:
Az orosz hadsereg fejleszti az Ukrajnát támadó bombáit, de nem minden frontvonalon használják őket. Erről az RBC-Ukrajina számolt be Natalja Humenyukra, az Ukrán Déli Védelmi Erők szóvivőjére hivatkozva. Elmondása szerint az oroszok nagyszámú légibombát tartanak az arzenáljukban, ráadásul folyamatosan fejlesztik őket.
Folytatják a modernizálást, különösen a bombákat, a hagyományos bombáktól az irányított bombákig. »Szárnyakkal« szerelik fel őket, amitől megnövelt repülési képességre tesznek szert. Egy ilyen irányított bomba 60–70 kilométert is képes megtenni
– mondta. A szóvivő hozzátette, hogy Ukrajna déli részén az oroszoknak „gondjaik vannak a repülés használatával, félnek repülni”, ezért Donyeck, Harkiv és Szumi térségében használ ilyen repülőgépeket.
„Tehát ez a terület problémás számukra, és a megszállók inkább a taktikai repülést használják K–31, X–35, X–59 rakétákkal” – magyarázta Humenyuk.
Március 28-án éjjel az oroszok Sahíd drónokkal támadtak egy energetikai létesítményt Odesszában – írja a Strana.
Natalja Humenyuk, az ukrán déli hadseregcsoport sajtószolgálatának vezetője közölte, hogy a drónokat lelőtték, károkról nem számolt be. A portál szerint az éjszaka Sahíd drónokkal egy éttermet is leromboltak Harkivban.
Március 28-án éjjel Sahíd drónok elpusztítottak egy éttermet Harkiv Kijevszkij kerületében. Erről a város polgármestere, Igor Terekov számolt be Telegram-csatornáján.
A csapás alatt egy étterem teljesen elpusztult, a szomszédos házban pedig kitörte az ablakokat. Az előzetes adatok szerint nincsenek sebesültek és áldozatok. A megfelelő szolgálatok dolgoznak a helyszínen
– áll az üzenetben.
A Strana beszámolója szerint az egyik Sahídet lelőtték, és az útra esett. A második drón egy étterembe csapódott, teljesen tönkretéve a létesítményt. A város Kijevszkij kerületében egy étterem, egy üzlet és irodahelyiségek rongálódtak meg. A közeli lakóházak ablakai kitörtek.
Éjszaka Ukrajnát 28 drónnal, három Kh–22 rakétával és egy Kh–31P légiharcrakétával támadták. Volt egy S–300-as rakétacsapás is. Az ukrán fegyveresek 26 drónt lőttek le Odessza, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja területén belül.