Április 7-én a kijevi drótkötélpályán konfliktus alakult ki egy sofőrként dolgozó férfi és egy kiskorú között – írja a Stana. Miután a fiatal a felső állomáson kiszállt a kocsiból, a férfi meglökte. A fiú elesett és halálos sérülést szenvedve nyakán a helyszínen életét vesztette.
A férfit őrizetbe vették és felfüggesztették a szolgálatból.
A rendvédelmi szervek egyik forrása arról számolt be, hogy a sofőr alkoholtól befolyásolt állapotban volt. Közte és a 10. osztályos diák között a hadseregben való szolgálat miatt alakult ki konfliktus.
Az egyik szemtanú is megerősítette, hogy a férfi részeg volt, és azt is elmondta, hogy a történtek után megpróbált elmenekülni a helyszínről.
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk holnap is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk.
Ukrajna Kulturális és Információs Politikai Minisztériuma számos végzést adott ki bizonyos vállalkozások „kritikus fontosságúként” való elismeréséről. Közéjük tartoznak egyes televíziós csatornák, múzeumok és kulturális védelem alatt álló területek.
Ennek értelmében a hadiállapot és az általános mozgósítás ideje alatt egyes vállalkozások Ukrajnában felmenthetik alkalmazottaikat a hadkötelezettség alól. Így a Kulturális Minisztérium közleményt adott ki ezzel kapcsolatban.
Március 5-én végzéssel megerősítette a Teleodin LLC alapító okiratát, amely a gazdaság működését és a lakosság megélhetését biztosító, kiemelt időszakban kiemelten fontos vállalkozás, intézmény és szervezet. A Teleodin tevékenysége a televíziós műsorszórásra irányul.
Március 3-án ugyancsak határozatot hoztak az Ukrán Nemzeti Köztelevízió és Rádió Részvénytársaság számára a kritikus fontosságú vállalkozás státuszának megerősítése céljából. Március 2-án a Kulturális Minisztérium végzést tett közzé a Mi-Ukrajina LLC azonos státuszának megerősítéséről.
Ugyanezen a napon rendelték el a gazdaság működését és a lakosság megélhetését biztosító, kiemelten fontos vállalkozás, létesítmény vagy szervezet státuszának megadását egy különleges időszakban a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Múzeum, Kijevi Szófia Nemzeti Rezervátum, valamint az Ősi Csernyihiv Nemzeti Építészeti és Történelmi Rezervátum számára.
Egyes sajtóorgánumok szerint Ukrajna görögországi vadászrepülőgépekkel való ellátása nagyon valószínű forgatókönyv. A repülőgépek nem újak, de modernizálták őket. Fegyverzetük más lesz, mint a dán vagy holland F–16-osoké – közölte a focus.ua. Ukrajna az első F–16-os vadászgépeit Hollandiától kapta.
Görögország a légierő flottájának megújítását, valamint a harmadik generációs repülőgépek leszerelését tervezi.
Görögországnak összesen 34 darab együléses F–16C és 6 darab kétüléses F–16D Block 30-as változatú F–16C-je volt.
Az F–16C és az F–16D változatok között csak annyi a különbség, hogy az előbbi együléses, míg az utóbbi kétüléses. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az F–16 Block 30 és 32-es típusok a hajtóművek tekintetében is különböznek egymástól.
A görög vadászgépeket az 1990-es években modernizálták, amelynek során a törzs négy szerkezeti elemét kicserélték, és a hajtóművek élettartamát 4000 óráról 8000 órára növelték.
A hadiállapot idején a védekezésre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértéséért 17 ezertől 22 500 hrivnyáig (156 ezertől 207 ezer forintig) terjedő pénzbírság szabható ki az ukrán polgárokra.
A tisztviselők és a jogi személyek pedig 34 ezertől 59 500 hrivnyáig (312 ezertől 547 ezer forintig) terjedő összeget fizethetnek – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán parlament bűnüldözési bizottságának döntése alapján.
Közölték azt is, hogy békeidőben a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértéséért 3400-tól 5100 hrivnyáig terjedő pénzbírságot szabnának ki, ismételt szabálysértések esetén vagy kiemelt időszakban ez az összeg 17 ezer és 22 500 hrivnya között mozogna.
Április 7-én, vasárnap Oroszország Kalinyingrádi régiójában, a haditengerészeti bázis területén kigyulladt egy rakétahajó – számolt be a Strana az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságára hivatkozva.
A jelentések szerint a tűz miatt a rakétahajó belsejében teljesen megsemmisültek az eszközök és a berendezések. Mint írták, a helyreállítás sok időt vesz igénybe. Oroszország nem erősítette meg a híreket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajnának késlekedés nélküli pénzügyi támogatásra van szüksége az Egyesült Államoktól, különben elveszítheti a háborút.
Amennyiben az amerikai kongresszus nem szavazza meg a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros katonai támogatást, Ukrajna nem tud tovább harcolni Oroszországgal szemben, és a hadsereg kénytelen lesz visszavonulni
– fogalmazott Zelenszkij a Telegramon közzétett videóban.
Az ukrán államfő már azt is kész elfogadni, ha Washington csupán kölcsön formájában folyósítja a megígért támogatást.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója pedig úgy fogalmazott, hogy a kongresszusban folyó viták ártanak Washington nemzetközi megítélésének.
Joe Biden amerikai elnök többször is ígéretet tett Ukrajna támogatásának a folytatására, ám a demokrata többségű szenátus támogatásról szóló döntése önmagában kevés, a republikánus többségű képviselőház pedig hónapok óta nem szavazza meg.
Washingtonon egyre nagyobb a nyomás, mivel a Kijev támogatásáról szóló döntést régóta blokkolják a republikánusok, miközben közeledik az elnökválasztás. Donald Trump, Biden kihívója pedig már korábban leszögezte: ha ő nyer, véget vet a háborúnak – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A témáról részletesebben alábbi cikkünkben írtunk.
Ukrán kamikaze drónt lőttek le a zaporizzsjai atomerőmű felett – közölte a két év óta orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata hétfőn a Telegram-csatornáján. A tájékoztatás szerint
a pilóta nélküli repülőszerkezet a hatodik erőművi blokk tetejére zuhant.
Olyan fenyegetést nem észleltek, amely szerint az incidens megsértette volna a létesítmény biztonsági határértékeit. A hatodik blokk kupoláját vasárnap dróntámadás érte.
Jurij Csernyicsuk, az erőmű igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek hétfőn elmondta, hogy az erőmű infrastruktúrájában a dróntámadás nem okozott kritikus károkat.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn veszélyes provokációnak nevezte a zaporizzsjai erőmű elleni támadásokat. Azt mondta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkatársai szemtanúi voltak ezeknek, és úgy vélekedett, hogy a történteknek hosszú távon negatív következményei lehetnek. A NAÜ ellenőrei szerint – 2022 novembere óta először – legkevesebb három találat érte a létesítményt – írta a RIA Novosztyi.
Az MTI beszámolója szerint a helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy csalókat vettek őrizetbe Oroszországban, akik – egyebek között – hamis orosz telefonszámokat generáló virtuális kommunikációs központokat létrehozva ukrán ügynökségeknek segítettek pénzt kicsikarni az emberekből.
Az előzetes adatok szerint ily módon több mint 7 milliárd rubelnyi (28 milliárd forintnyi) összeg tranzakciók láncolatán át ukrán bankokba került, a kicsalt pénzt pedig végül az ukrán hadsereg támogatására fordították – írta az MTI.
Harkiv, a kelet-ukrajnai milliós város nyugtalan napokat és éjszakákat él át. Minden éjjel drón- és bombatámadások érik. Egy dolog teljesen világos: Vlagyimir Putyin fokozta a támadásokat a metropolisz ellen, és sokan felteszik maguknak azt a kérdést, hogy vajon szárazföldi csapatokkal is újra megtámadja-e a várost.
A Bild cikke szerint alig 10 kilométerre Oroszországtól épül az „1-es vonal”, ahogyan a védelmet nevezik. Árkokat ásnak, létesítményeket építenek, miközben az oroszok folyamatos tűz alatt tartják a területet. A lap kérdésére Andrej, aki mindennap ott dolgozik, azt nyilatkozta:
a veszély mindenütt jelen van, állandóan robbanások vannak körülöttünk, ennek ellenére mi mégis dolgozunk az országunkért.
Éppen két héttel ezelőtt orosz repülőgépek támadtak egy szomszédos ukrán állást, amely szintén építés alatt állt. A bombatámadás következtében három ukrán vesztette életét.
Egy dolog azonban világos: ha itt, a várostól mintegy 100 kilométerre nincsenek kiépített védelmi állások, egy esetleges orosz offenzíva gyorsabban haladhat előre és elérheti Harkivot. A város megtámadásához Putyinnak valószínűleg több százezer katonát kellene még mozgósítania, a jelenlegi létszám aligha lenne elegendő egy támadáshoz.
Carlo Masala politológus, a Bundeswehr Egyetem professzora elmondta:
Feltételezem, hogy egy esetleges offenzíva kezdetben Kramatorszkon keresztül fog zajlani. Ha ez megtörténik, akkor az orosz csapatok számára szabad az út Harkiv felé.
A politológus szerint Moszkvának van egy másik lehetősége is: amennyiben nem lesz újabb szárazföldi offenzíva, Putyin célja az is lehet, hogy Harkivot Mariupolhoz hasonlóan földig rombolja, és menekülésre kényszerítse az embereket.
A háború elején az orosz hadsereg már megkísérelte elfoglalni Harkivot, a város egyes részeit nehéztüzérséggel támadva. Ukrajna azonban 2022 őszén meg tudta védeni magát, és vissza tudta foglalni a metropolisz körüli régió egyes részeit – áll a Bild összefoglalójában.
Április 7-én a kijevi drótkötélpályán konfliktus alakult ki egy sofőrként dolgozó férfi és egy kiskorú között – írja a Stana. Miután a fiatal a felső állomáson kiszállt a kocsiból, a férfi meglökte. A fiú elesett és halálos sérülést szenvedve nyakán a helyszínen életét vesztette.
A férfit őrizetbe vették és felfüggesztették a szolgálatból.
A rendvédelmi szervek egyik forrása arról számolt be, hogy a sofőr alkoholtól befolyásolt állapotban volt. Közte és a 10. osztályos diák között a hadseregben való szolgálat miatt alakult ki konfliktus.
Az egyik szemtanú is megerősítette, hogy a férfi részeg volt, és azt is elmondta, hogy a történtek után megpróbált elmenekülni a helyszínről.
Április 8-án, délután orosz csapatok támadtak meg egy zaporizzsjai ipari létesítményt, amikor is egy rakétacsapás következtében 6 ember megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok ismét megtámadtak egy ipari létesítményt Zaporizzsjában. Hat sérültről tudunk. A rakétatámadás következményeinek tisztázása folyamatban van
– írta Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció vezetője a Telegramon.
Anatolij Kurtiev, a Zaporizzsjai Városi Tanács titkára szerint egy infrastrukturális létesítmény, 7 lakóház és egy egészségügyi intézmény is megsérült.
Amíg január végén 4 303 115 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unióban, addig februárban 4 234 595-en rendelkeztek ilyen jogállással – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, munkát vállalhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 286 580) nyújtotta, majd Lengyelország (957 200) és Csehország (385 075).
A januári adatokhoz képest februárban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+16 430; +1,3 százalék), Lengyelországban (+5640; +0,6 százalék) és Csehországban (+3885; +1,0 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent: Ausztriában (-1420; -1,7 százalék), Észtországban (-550; -1,5 százalék), Franciaországban (-685; -1,1 százalék), Hollandiában (-120; -0,1 százalék) és Máltán (-20; -1 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva február végén Csehországban (35,6), Litvániában (26,5) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt. A kedvezményezettek 46 százalékát nők, 32,9 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 845, az elmúlt hónapban 595 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – adta hírül az MTI.
Tavaly óta építkezés folyik egy észak-oroszországi nukleáris kísérleti telepen, ami felveti annak lehetőségét, hogy Moszkva újabb nukleáris kísérletre készül – mondta hétfőn egy japán szakértő.
Yu Koizumi, a Tokiói Egyetem docense műholdfelvételek elemzésére hivatkozva azt állította, hogy a Jeges-tengeren, a Novaja Zemlja szigetcsoporton található helyszínen egy nagyszabású, feltehetően nukleáris kísérletekhez köthető létesítmény szinte teljesen elkészült.
Koizumi azt mondta, hogy Oroszország „szubkritikus nukleáris tesztre” készülhet, amely nem okoz robbanást. Szerinte a lépés célja „az európai országok és az Egyesült Államok megfélemlítése” az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának nyújtott támogatásuk miatt.
1955 és 1990 között Novaja Zemlja volt a helyszíne a Szovjetunió mintegy 130 nukleáris tesztjének. A Kyodo News beszámolója szerint Oroszország a legutóbbi tesztet 2004-ben hajtotta végre a szigetcsoporton.
A mintegy 200 méter hosszú épület körülbelül kétszer akkora, mint a térségben található más létesítmények. Nagyon valószínű, hogy újonnan építették egy nukleáris teszthez. Ugyanakkor a felvételek szerint erre nincs közvetlen bizonyíték
– mondta Koizumi. Hozzátette: „komolyan aggódnunk kell amiatt, ha Oroszország nukleáris tesztet hajt végre”.
Az ENSZ atomfelügyelő szervezetének vezetője „súlyos nukleáris balesetre” figyelmeztetett az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű elleni vasárnapi dróntámadás miatt, és óvatosságra int a katasztrófa elkerülése érdekében.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) „meggondolatlannak” nevezte a támadást, miután egy robbanás történt a reaktorépület közelében, és a létesítmény hatodik erőművének kupoláját érte. 2022 novembere óta ez az első ilyen jellegű támadás a zaporizzsjai erőmű ellen katonai akció során.
Ez a zaporizzsjai atomerőművet fenyegető nukleáris biztonsági és védelmi veszélyek jelentős eszkalációja. Az ilyen meggondolatlan támadások jelentősen növelik egy súlyos nukleáris baleset kockázatát, ezt azonnal be kell fejezni
– mondta Rafael Mariano Grossi, a NAÜ vezetője.
A kínai külügyminisztérium közölte, hogy Peking nem akart hasznot húzni az ukrajnai háborúból. A megjegyzés akkor hangzott el, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Pekingbe érkezett, hogy tárgyalásokat folytassanak, köztük a háborúról – számolt be az RBC Ukraine.
Soha nem kerestünk és nem is fogunk hasznot húzni a válságból. Kína a törvényeknek és előírásoknak megfelelően szabályozza a kettős felhasználású termékek exportját
mondta Mao Ning, a külügyminisztérium szóvivője egy pekingi sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy a nyugati országok nem hitelteleníthetik vagy támadhatják Kína és Oroszország normál kapcsolatait, továbbá nem sérthetik a kínai cégek érdekeit.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kínai látogatása alkalmával jelezte, hogy a bankok és az exportőrök nem erősíthetik Oroszország katonai képességeit, figyelmeztetve, hogy amennyiben „így tesznek, súlyos következményekkel kell szembenézniük”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április 8-án érkezett Kínába, hogy kínai kollégájával, Wang Yi-vel tárgyaljon többek között Ukrajna és az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzetéről.
Ukrán hackerek, akiknek köze lehet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberszakembereihez, megsemmisítettek egy adatközpontot, amelyet az orosz hadiipari, olaj- és gázipari, valamint távközlési komplexumok használnak – közölte egy forrás az Interfax-Ukrajina hírügynökséggel.
Több mint 10 ezer jogi személy, köztük az orosz katonai-ipari komplexum, az olaj- és gázipar, a kohászat, a repülőgépipar és a távközlés vállalatai tárolták adataikat az OwenCloud.ru felhőszolgáltatásban
– mondta a forrás hétfőn.
Pontosította, hogy ezek a következő vállalkozások: „Urali Polgári Repülőgépgyár, Rubin Kutató és Termelő Vállalat (a Roselektronika holding része), Urali Speciális Berendezések Gyára, Gazprom, Transgaz, Lukoil, Rosneft, Norilsk Nickel, Rostelecom, Telecom és Megafon”.
A forrás azt mondta: az ukrán BlackJack hackercsoport és az SZBU kiberosztályának közös akciója volt. Több mint 300 terabájt adatot semmisítettek meg. Ez 400 virtuális és 42 fizikai szervert foglal magában, amelyek belső dokumentációkat, biztonsági mentéseket és egyéb programokat tároltak, amelyek lehetővé tették az ügyfelek számára, hogy a vállalatuknál távolról irányítsák a termelési folyamatokat.
A forrás hozzátette, hogy az orosz felhőszolgáltatás megsemmisítése megtorlás volt az ukrán Parkovy adatközpont elleni idén januári támadásért.
A Business Day nevű lapot idézve arról számolt be az RBC Ukraine, miszerint az ukrán elnök a következő hónapokban hivatalos látogatást tervez Dél-Afrikában.
Naledi Pandor a nemzetközi kapcsolatokért és együttműködésért felelős miniszter szerint Zelenszkij Dél-Afrikába látogat, hogy erősítse a kereskedelmi kapcsolatokat a két ország között, és hogy a háború befejezése után kiépíthető kapcsolatok jellegéről tárgyaljon.
Tavaly a Külügyminisztérium vezetője, Dmitrij Kuleba két afrikai körúton is részt vett, Zelenszkij pedig több tucat tárgyalást folytatott a kontinens országainak vezetőivel. Ugyanebben az időben afrikai delegáció is érkezett Kijevbe.
Afrikában kevesen vették észre, hogy függenek az ukrán gabonától vagy ukrán műtrágyától. Kevesen értették meg, hogy ezen a kontinensen számos ország – elsősorban Észak- és Kelet-Afrika – gazdasága üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkezik Ukrajnával, amely idővel összeomlott
– mondta Maxim Subh Közel-Keletért és Afrikáért felelős képviselő.
Egy orosz dezinformációs hálózat egy sor hamis állítást tett a brit királyi családról az Ukrajnával folytatott információs háborúban – írja a The Independent.
A Kreml-barát kampányolók által terjesztett téves állítások között szerepel az az álhíroldalakon keringő feltételezés, miszerint Károly király 20 millió fontért eladta királyi rezidenciáját, a Highgrove House-t Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
A bizarr hír eredetileg egy YouTube-videóban jelent meg, amelyben egy olyan személy szerepelt, aki azt állította, hogy ő az ingatlanügynök a kitalált eladás mögött. Biztonsági szakértők azonban azt mondták a The Timesnak, hogy a Sam Murphy nevű szereplőt a mesterséges intelligencia állította elő.
A görög kormány 32 darab F–16-os vadászrepülőgépet adhat Ukrajnának – írja a News Break beszámolójára hivatkozva az Unian.
Úgy tudni, Görögország kormánya 108 kivonásra váró vadászgépet kíván eladni, amelyek közül az F–16-osokat kaphatja meg Ukrajna.
A görögök 2022 júliusában engedélyt kértek az illetékes parlamenti bizottságtól a vadászrepülőgépek értékesítésére, amelyek becsült értéke 117 millió euró. Az eladásra soha nem került sor, a nyitott raktárakban lévő vadászgépek állapota pedig folyamatosan romlik.
A cikk által idézett közlemény szerint a 108 vadászgép ára 2 és 2,5 milliárd euró között lehet.
A forrás szerint az F–16-os gépek Ukrajnának történő átadása „szinte biztosan” meg fog történni, mivel azok élettartamuk határértékének körülbelül 60 százalékát kimerítették már, így az eladásuk problematikussá vált.
Április 8-án, hétfő hajnalban a légvédelmi erők az oroszok által Ukrajnába indított 24 ellenséges támadó drónból 17-et megsemmisítettek.
Éjszaka az orosz megszállók ismét megtámadták Ukrajnát, 24 Sahíd drónt használva. Az ukrán légvédelmi erők 17 támadó UAV-t semmisítettek meg
– közölte az ukrán vezérkar.
Az elmúlt nap folyamán 76 harci drón bevetésére került sor az oroszok által – írja az Ukrajinszka Pravda. Az ellenség összesen 7 rakéta- és 104 légicsapást mért, 108 alkalommal lőtt többszörös rakétarendszerekből az ukrán csapatok állásaira és településeire.
Több mint 100 település került tüzérségi támadás alá Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Dnyipro, Herszon és Mikolajiv régiókban.
A Sziverszki és a Szlobozsani irányban az ellenség katonai jelenlétet tart fenn a határ menti területeken, szabotázsakciókat folytat, hogy megakadályozza az ukrán csapatok telepítését a veszélyeztetett területekre, és növeli az aknamezők sűrűségét az államhatár mentén. A kupjanszki szektorban az ellenség nem hajtott végre támadó akciókat.
A Liman szektorban az ukrán védők visszavertek két ellenséges támadást a Donyecki területhez tartozó Terny közelében, ahol az ellenség megpróbálta áttörni a védelmet.
A Bahmut szektorban az ukrán csapatok 31 támadást vertek vissza Bilogorivka, Luhanszki terület; Csasziv Jar, Spirne, Vjimka, Fedorivka, Rozdolivka, Vesele, Bohdanivka, Ivanivske, Kliscsijivka, Andrijivka, Donyecki területen.
Az Avgyijivka szektorban a védők 8 támadást vertek vissza a Donyecki területen lévő Pervomajske, Nevelske és Netajlove környékén, ahol az ellenség megpróbálta kiszorítani az ukrán egységeket az állásaikból.
A Novopavlivka szektorban az ukrán fegyveres erők továbbra is visszatartják az ellenséget Krasznogorivka, Pobeda és Novomikaijivka térségében, ahol az ellenség 22 alkalommal próbálta áttörni a védelmet a légierő támogatásával.
Az Orikhivszki szektorban az ellenség 5 alkalommal támadta az ukrán védők állásait Sztaromajorszke (Donyecki terület) és Robotine (Zaporizzsjai terület) közelében.
A Herszon szektorban az ellenség az elmúlt nap folyamán 8 sikertelen támadást hajtott végre az ukrán csapatok állásai ellen.
Ugyanakkor az elmúlt nap folyamán a védelmi erők légiereje 1 irányítási pontot, 5 légvédelmirakéta-rendszert, 1 kommunikációs tornyot és 13 ellenséges személyi, fegyverzet és katonai felszerelés koncentrációs területét találta el.
A rakétacsapatok 1 légvédelmi rakétarendszert, 1 drónirányító központot, 1 tüzérségi rendszert és 3 olyan területet találtak el, ahol a megszállók fegyvereit és katonai felszerelését koncentrálták.
Az orosz hadsereg legjelentősebb előrenyomulása Avgyijivkától nyugatra, Pervomajszkoje, Tonenka és Umanszke között, valamint Szemjonivkában van.
Az orosz csapatoknak sikerült további 2-3 kilométert előrenyomulniuk Avgyijivkától nyugatra – a Bild nyílt adatokkal foglalkozó elemzője, Julian Röpke az elmúlt 10 nap harci felvételeit elemezve jutott erre a következtetésre – írta meg az Unian.
Az elmúlt tíz napban az orosz inváziós erők tovább nyomultak Avgyijivkától nyugatra. A legjelentősebb előrenyomulás Pervomajszkoje, Tonenk és Umanszkij között, valamint Szemjonovkánál történt
– írja Röpke.
Korábban Röpke arról számolt be, hogy Avgyijivka eleste után az ukrán fegyveres erők a Berdics–Szemjonovka–Orlovka–Tonenkoje–Pervomajszkoje vonalon vették fel a védelmet. Az orosz fegyveres erők azonban mostanra több helyen is átlépték azt.
Mint az elemző megjegyzi, Tonenkoje közeléből mintegy 3 kilométert haladtak előre nyugat felé, Umanszke felé. Pervomajszkojétól északra, Netajlovo irányába körülbelül 2 kilométert haladtak előre.
A Bild elemzője nemrég arról is írt, hogy Oroszországnak két Avgyijivka melletti falut kellett elfoglalnia ahhoz, hogy hadműveleti térbe kerüljön. Külön kitért arra, hogy ha Szemenovka elesik, „nem lesz könnyebb dolguk az oroszoknak, mint korábban, de hosszú ideig nem lesz település az útjukban, mielőtt az ukrán ellenállás újra felbukkanna bármelyik házban vagy logisztikai ponton”.
Ugyanakkor Pjotr Csernik, az ukrán fegyveres erők tartalékos ezredese azt állította, hogy Avgyijivka elfoglalása után az orosz csapatok gyakorlatilag leálltak. Csernik véleménye szerint Oroszország eddig nem mutatott mély áttörést az ukrán csapatok védelmében.
A Harkivi területen fontolóra vették a térség északi részéből történő kényszerkitelepítés lehetőségét. Ez alatt a Harkivi és a Bohoduhovszki járásokról beszélhetünk – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A hírről a harkivi regionális államigazgatás vezetője, Oleh Szinyehubov beszélt egy televíziós műsor keretében. Elmondása szerint azokat a településeket érinti a kitelepítés lehetősége, amelyek folyamatosan orosz bombázás alatt állhatnak.
A katonai adminisztráció vezetője megjegyezte, hogy az orosz erők továbbra is tömegesen támadják meg a városokat, terrorizálják az embereket és károsítják az energetikai infrastruktúrát. Harkivban áramszüneteket terveznek, de jelenleg nem fenyeget nagyszabású áramszünet.
Megfigyeljük az ellenséges támadások taktikájának változását: éjjel-nappal szisztematikusan ismétlődő csapásokat hajtanak végre ugyanazon a helyen. A kialakult helyzetre való tekintettel arra kérjük Harkiv és a térség lakosait, hogy légiriadó idején a lehető legóvatosabbak legyenek, s ügyeljenek arra, hogy biztonságos helyen legyenek
– hívta fel a lakosság figyelmét Szinyehubov.
Oroszország változtatott az ukrán energetikai infrastruktúrára mért csapások taktikáján. A Financial Times szerint az oroszok most már precíziós rakétákkal pusztítják el az erőműveket a kevésbé védett – vagyis Kijeven kívüli – régiókban.
Március 22. és 29. között Oroszország hét hőerőművet és két vízerőművet rakétázott.
„Az orosz határhoz közeli Harkiv régióban lévő erőmű szinte teljesen megsemmisült” – idézi az Unian a Financial Times cikkét.
Az ukrán energiaipar legnagyobb befektetőjének számító DTEK ügyvezető igazgatója, Maxim Timcsenko szerint míg Oroszország 2022–2023 telén országszerte próbálta támadni az elosztóállomásokat és transzformátorokat, addig az oroszok most az erőműveket ostromolják azzal a céllal, hogy „teljesen megsemmisítsék őket”.
„Ugyanannyi rakéta, mint amennyit a 2022–2023 téli offenzíva idején használtak, most egyetlen régióban öt-hat áramszolgáltató létesítményt vesz célba” – mondta Maria Caturian, az Ukrenergo kommunikációs vezetője. Hozzátette, hogy Oroszország megpróbálja elvágni a nagy ipari régiók és városok áramellátását.
A kisebb alállomásokat védekezéssel meg lehet védeni a támadásoktól, a nagy erőműveket fedezni azonban „nagyon nehéz, ha nem lehetetlen”, helyreállításuk pedig „több hónapot vagy akár éveket” is igénybe vehet.
Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes úgy véli, hogy az orosz haderő visszanyerte korábbi erejét, ami nagyrészt a kínai mentőövnek köszönhető. 2026-ra pedig új háborúzási képességeket is kifejleszthetnek – idézi a szakértőt az Infostart.
Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy vizsgálják, vajon a súlyos ukrajnai veszteségek után Moszkvának sikerült-e helyreállítania a hadsereg ütőképességét.
Úgy véli, az oroszok már majdnem teljesen pótolták a veszteségeiket, ami elsősorban a megemelt védelmi kiadásoknak köszönhető. De, mint kifejtette, Oroszország jelentős támogatást kapott Kínától, Irántól és Észak-Koreától is.
Campbell kiemelte, hogy Kína jelentős segítséget nyújtott az orosz védelmi ipar helyreállításához azzal, hogy az európai beszállítók helyébe lépett.
Korábban az amerikai szakértők úgy gondolták, Oroszországnak legalább egy évtized kell ahhoz, hogy hadereje visszanyerje a háború előtti ütőképességét. Most azonban Kurt Campbell beszámolójából arra lehet következtetni, hogy Moszkva a vártnál sokkal gyorsabban tudja pótolni a veszteségeket.
A nyugati külpolitikai elit kulcsemberei azt állítják, pontosan tudják, mik Vlagyimir Putyin orosz elnök szándékai. A prominens tisztviselők és politikai kommentátorok egyre inkább egyetértenek abban, hogy Putyin ambíciói határtalanok, és hogy Ukrajna csak az első célpontja.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és David Petraeus volt CIA-igazgató egyaránt azon a véleményen vannak, hogy „Putyin nem áll meg Ukrajnánál”.
Jane Hartley, az Egyesült Államok nagy-britanniai nagykövete azt mondta, hogy „bárki, aki azt hiszi, hogy Oroszország megállhat ezután... téved”.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter ugyanezen az állásponton van, miután kijelentette, Putyinnak „nyilvánvalóan további tervei vannak”.
Az orosz elnök következő lépéséről szóló spekulációkról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Ismeretlen tettesek vasárnapra és hétfőre virradó éjszaka is Molotov-koktélokat dobtak a vilniusi orosz nagykövetség területére – tájékoztatta hétfőn Ramunas Matonis, a helyi rendőrség képviselője a sajtót.
Az MTI szemléje szerint elmondta, hogy az incidenseket a térfigyelő kamerák, valamint a követség épületének közelében folyamatosan szolgálatot teljesítő rendőrök rögzítették.
A szóvivő szerint senki sem sérült meg, az épület falán tűz és füst nyomai látszottak. Az ügyben vizsgálat indult – tette hozzá.
Az Orosz Fegyveres Erők Nemzetközi Aknamentesítési Központjának képviselője újságíróknak elmondta, hogy az aknamentesítők számára készült új lábbelimodellek képesek védelmet nyújtani a felrobbanó gyalogsági aknák ellen.
Az új bakancsokat már tesztüzembe helyezték Avdijivka térségében – írja az mkr.ru.
A szakember kifejtette, hogy az új modellek többféle változatban készülnek attól függően, hogy milyen típusú aknák ellen védenek.
Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója közösségi oldalán reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi kijelentésére Ukrajna vereségéről.
Mint beszámoltunk róla, az ukrán államfő arról beszélt, hogy Ukrajna vereséget fog szenvedni, ha az amerikai kongresszus nem szavazza meg a Kijevnek szánt 60 milliárd dolláros katonai támogatást.
„Mi megmondtuk, ebben a háborúban senki sem nyer, itt mindenki veszít. Folytatás, eszkaláció, világháború helyett tűzszünet és tárgyalás kell” – kommentálta a baljós szavakat Menczer Tamás.
Egy éjszakai dróntámadás következtében a Zsitomir régióban több Sahídet lőttek le, viszont egy kritikus infrastrukturális létesítményt találat ért.
Több Sahíd drónt lőttek le az éjszaka folyamán egy dróntámadás során Zsitomir térségében, de egy kritikus infrastrukturális létesítmény megsérült – közölte hétfőn Vitalij Bunecsko, az ukrán védelmi minisztérium vezetője.
Tegnap éjjel egy légitámadás során a Zsitomir régióban ellenséges kamikazedrónok támadtak meg egy kritikus infrastrukturális létesítményt. A regionális légvédelmi erőknek sikerült lelőniük néhány Sahídet
– közölte a miniszter távirati csatornáján.
Az előzetes adatok szerint a lezuhanó törmelékeknek nem voltak sebesültjei, se sérültjei. Ugyanakkor a Zviagel városi tanács a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy közvetlen légszennyezés veszélye áll fenn – írta meg az Interfax.
„Jelenleg közvetlen légszennyezés veszélye áll fenn, ezért ajánlott csukott ablakokkal a lakásokban maradni. Különösen a Technogén és Ökológiai Biztonsági és Sürgősségi Bizottság döntött a távoktatás bevezetéséről az általános középfokú oktatási intézményekben. Ami az óvodai nevelési intézményeket illeti, ügyeleti csoportok lesznek azon szülők számára, akiknek nincs kire hagyniuk gyermekeiket” – áll a közleményben.
Három közvetlen találatot regisztráltak a zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktorának biztonsági tartályában – közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az X-en.
Elmondása szerint 2022 novembere óta ez az első ilyen eset. Grossi megjegyezte, hogy senkinek sem származhat katonai vagy politikai haszna a nukleáris létesítmények elleni támadásokból.
Nyomatékosan felszólítom a katonai döntéshozókat, hogy tartózkodjanak minden olyan akciótól, amely sérti a nukleáris létesítmények védelmének alapelveit
– tette hozzá a NAÜ főigazgatója.
A NAÜ közölte, hogy tudomása szerint a 6-os blokkban egy áldozat és egy sérült van. Ez nem veszélyeztette a nukleáris biztonságot, de az ilyen incidensek veszélyeztethetik a reaktor szigetelőrendszerének integritását – írja az Unian ukrán hírügynökség.
IAEA experts confirmed physical impact of drone attacks at ZNPP today, incl. at 1 of its 6 reactors.
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) April 7, 2024
One casualty reported. Damage at unit 6 has not compromised nuclear safety, but this is a serious incident w/ potential to undermine integrity of the reactor’s containment system. pic.twitter.com/FvMsb4I4vs