Kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben ukrán katonai célpontokra mért tüzérségi és légicsapást a Harkivi és Szumi területen – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint nyolc ukrán ellentámadás hiúsult meg, közülük hét Avgyijivkánál. A moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap során több mint 1200 katonát veszített.
Közülük a legtöbben, mintegy 470-en a Donyeck, 460-an pedig az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy német Iris–T légvédelmi rendszert, egy lőszerraktárt, hat harckocsit – mind Avgyijivkánál vált üzemképtelenné –, egy gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M109-es Paladin és két lengyel Krab önjáró tarackot, egy HIMARS rakétát, három francia HAMMER és egy amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 41 drónt.
Az orosz hadsereg szombaton bejelentette a donyecki régióban lévő Pervomajszke település bevételét.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a hétvégén ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszoni területen lévő Kahovkában és Carszkében egy-egy civilt öltek meg belövések. A donyecki régióban két tűzoltó megsebesült pilóta nélküli ukrán repülőszerkezet okozta tűz elfojtása közben, megismételt dróncsapás következtében. Egy tűzoltóautó megsemmisült, egy másikban súlyos károk keletkeztek.
A Zaporizzsjai területi Tokmakban 16-ra emelkedett a szombati ukrán tüzérségi támadás következtében életüket vesztett civilek száma. A csapás 20 sebesültje közül 12 állapota súlyos, írta meg az MTI.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz csapatok április 14-én FPV-drónnal csapást mértek a Herszoni területen található Odradokamjanka falura – jelentették a helyi hatóságok.
A támadásban egy 44 éves férfi és egy 74 éves nő megsebesült – írta a Herszoni területi katonai közigazgatás a Telegramon.
Az orosz csapatok mindennap drónokkal támadnak civileket a Herszoni területen
– olvasható a bejegyzésben.
Korábban a hatóságok arról számoltak be, hogy az elmúlt 24 órában öt ember sérült meg a Herszoni területet ért orosz támadások hullámaiban.
A támadások 17 települést és Herszon városát vették célba, a támadások a kikötői infrastruktúrát és az óvodát sújtották, lakóépületeket rongáltak meg.
A Dnyeper bal partján fekvő Herszoni területet továbbra is részben orosz csapatok tartják megszállva. Oroszország gyakran célba veszi a Herszoni területet és a várost, rendszeresen civileket ölve és sebesítve meg – írja a The Kyiv Independent.
Kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben ukrán katonai célpontokra mért tüzérségi és légicsapást a Harkivi és Szumi területen – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint nyolc ukrán ellentámadás hiúsult meg, közülük hét Avgyijivkánál. A moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap során több mint 1200 katonát veszített.
Közülük a legtöbben, mintegy 470-en a Donyeck, 460-an pedig az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el, vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy német Iris–T légvédelmi rendszert, egy lőszerraktárt, hat harckocsit – mind Avgyijivkánál vált üzemképtelenné –, egy gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M109-es Paladin és két lengyel Krab önjáró tarackot, egy HIMARS rakétát, három francia HAMMER és egy amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 41 drónt.
Az orosz hadsereg szombaton bejelentette a donyecki régióban lévő Pervomajszke település bevételét.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a hétvégén ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Herszoni területen lévő Kahovkában és Carszkében egy-egy civilt öltek meg belövések. A donyecki régióban két tűzoltó megsebesült pilóta nélküli ukrán repülőszerkezet okozta tűz elfojtása közben, megismételt dróncsapás következtében. Egy tűzoltóautó megsemmisült, egy másikban súlyos károk keletkeztek.
A Zaporizzsjai területi Tokmakban 16-ra emelkedett a szombati ukrán tüzérségi támadás következtében életüket vesztett civilek száma. A csapás 20 sebesültje közül 12 állapota súlyos, írta meg az MTI.
Halálos áldozata és két sérültje is van a Donyecki terület keleti része ellen indított orosz légitámadásoknak – írja a Kyiv Independent.
Vadim Filaskin, a donyecki régió ukrán kormányzója vasárnap jelentette be, hogy az oroszok egy Avgyijivka közelében lévő falu ellen indítottak légitámadást. A találat egy ötemeletes épületet ért. A mentők egy 67 éves nő holttestét emelték ki a romok közül.
Hozzátette, hogy Ukrajna keleti frontjain „jelentősen romlott a helyzet az elmúlt napokban”. A donyecki régió ukrán kormányzója arra kérte a lakosságot, hogy ne kockáztassák az életüket, és inkább meneküljenek el.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közölte, hogy orosz katonai vezetés célul tűzte ki, hogy május 9-ig, a „győzelem napjáig” elfoglalják a Bahmuttól nyugatra fekvő Csasziv Jar várost – írja a Kyiv Independent.
Hozzátette, hogy az orosz csapatok a megszállt Bahmuttól nyugatra próbálják áttörni a védelmet, hogy elérjék a Sziverszkij Donyec-Donbasz csatornát. Az ukránoknak sikerült megállítaniuk a támadást.
Olekszandr Szirszkij szerint Oroszország Csasziv Jar elfoglalását egy döntő mérföldkőnek tekinti.
Önmérsékletre szólítja fel Moszkva a közel-keleti konfliktusban részes feleket, és aggodalmát fejezi ki a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt – közölte az orosz külügyminisztérium az Izrael elleni iráni rakéta- és dróntámadással kapcsolatban.
Kifejezzük rendkívüli aggodalmunkat a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt. Többször figyelmeztettünk arra, hogy a Közel-Keleten, elsősorban a palesztin–izraeli konfliktusövezetben kialakult számos válság megoldatlansága, amelyeket gyakran felelőtlen provokatív akciók szítanak, a feszültség fokozódásához vezet
– fogalmazott az orosz külügyminisztérium.
Simona Halperin moszkvai izraeli nagykövet vasárnap kijelentette: hazája elvárja, hogy Oroszország elítélje az iráni támadást. Reagálásában Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő közölte: nem emlékezik olyan esetre, amikor az izraeli vezetés így tett volna az orosz területet ért ukrán csapások esetében.
Az ukrán hadsereg szerint július közepéig lerombolják Vlagyimir Putyin kedvenc hídját. Más szóval Ukrajnának körülbelül 100 napja van arra, hogy döntő támadást indítson a Krími híd ellen. A The Sun cikke szerint – amelyet az Unian szemlézett – a több milliárd dollárra becsült építményt Storm Shadow rakéták, tengeri drónok és nyugati F–16-os vadászgépek segítségével fogják megsemmisíteni.
Ez az első számú célpont Ukrajna számára – a 10 éves orosz megszállás groteszk megjelenítése. Elpusztítása fontos lépés lenne a fekete-tengeri háború megnyeréséhez, egy fontos orosz katonai utánpótlási útvonal elvágásához és Putyin hadigépezetének blokkolásához
– írja a kiadvány. Brian Clark, a Hudson Intézet vezető munkatársa és a Védelmi Koncepciók és Technológia Központ igazgatója úgy véli, hogy Ukrajna képes lehet rá, de ehhez megfelelő fegyverekre van szüksége.
A világ legjobban védett hídját egy masszív légi és tengeri támadással »big bang« stílusban el lehetne pusztítani
– mondta a haditengerészeti műveletek és az elektronikus hadviselés szakértője.
Clark feltételezése szerint Storm Shadow rakétákat használnának ehhez a támadáshoz. Ezek a híd szerkezetét támadnák, a haditengerészeti drónok pedig a támaszpontokra csapnának le. Az SZBU már két merész támadást szervezett a híd ellen. Mindkét alkalommal a hidat éppen javították, és a kár jelentős volt. Ukrajna idén egy harmadik támadást tervez.
Ha a krími híd véglegesen megsemmisül, Moszkva elveszíti fő katonai utánpótlási vonalát.
Az egyik cél szimbolikus, a másik a Fekete-tengeri Flotta utánpótlásának megakadályozása, az orosz csapatok elvágása és kiszorítása a félszigetről.
Egy, az ukrán védelmi minisztériumhoz közel álló forrás megerősítette a lapnak, hogy „ez teljesen lehetséges. Ez csak egy híd, ami már többször jelentősen megrongálódott” – mondta a forrás.
James Stavridis volt NATO-parancsnok felszólította Joe Biden amerikai elnök kormányát és a törvényhozókat, hogy ne tagadják meg Kijevtől az Oroszország elleni háborúban nyújtott segítséget.
Szerinte Vlagyimir Putyin orosz diktátor célja Ukrajna elfoglalása, és „nem fog leállni”, amíg erre nem kap lehetőséget. Stavridis ezt a John Catsimatidis műsorvezetőnek adott interjúban mondta – írja az Unian.
A kérdés az, hogy hol tartunk ma. Patthelyzetben voltunk, amíg az amerikai segélyek el nem kezdtek elfogyni, és ennek következtében az oroszok most kezdenek előretörni, és a helyzet nem fog javulni, hacsak az USA nem nyújt további 60 milliárd dollárnyi támogatást
– hangsúlyozta a szövetség volt parancsnoka. Valószínűleg a nemzetbiztonsági finanszírozási csomagra utalt, amely 60 milliárd dolláros támogatást biztosítana Ukrajnának. Ezt a törvényjavaslatot azonban még nem fogadták el, mivel Mike Johnson házelnök még nem terjesztette elő megfontolásra.
John, tudom, hogy ez sok pénznek hangzik, de az USA védelmi költségvetését tekintve, amely körülbelül 900 milliárd dollár, 60 milliárd dollár nem egy hatalmas összeg
– magyarázta Stavridis.
A volt NATO-vezér hozzátette, hogy ha nem kap több támogatást Ukrajna, akkor Putyinnak „minden esélye megvan arra, hogy még több területet foglaljon el”. A helyzetet ahhoz is hasonlította, mint amikor a „gonosz” náci vezető, Adolf Hitler „előrenyomulását figyelte Európában”.
Stavridis e kijelentése az után hangzott el, hogy Mitch McConnell szenátusi kisebbségi vezető azt mondta, hogy Ukrajnát „éheztetni” a katonai támogatástól „stratégiai és erkölcsi hiba”.
Ukrajnát megfosztani a szükséges képességektől nem volt okos módja annak, hogy a Biden-kormányzat elkerülje az eszkalációt, és nem is politikai lépés a kormányzat egyes republikánus ellenfelei részéről. Ez egy stratégiai és erkölcsi hiba. A saját nemzeti érdekeink aláásását kockáztatja
– hangsúlyozta McConnell.
Elítélte az Izrael elleni iráni rakéta- és dróntámadásokat vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki párhuzamba helyezte azokat az Ukrajnát érő orosz csapásokkal.
Mi Ukrajnában nagyon jól ismerjük az Oroszországból érkező hasonló támadások szörnyűségét, ugyanazokat a Sahid drónokat és orosz rakétákat, ugyanazt a taktikát, amely nagyszabású légicsapásokból áll
– írta az államfő az X portálon.
Véleménye szerint mindent meg kell tenni a feszültség további növekedésének megelőzése érdekében a Közel-Keleten.
„Irán lépései az egész régiót és a világot fenyegetik, ahogy Oroszország cselekedetei magukban hordozzák a háború kiszélesedésének kockázatát. A két rezsim nyilvánvaló együttműködésére a terror terjesztésében határozott és egységes választ kell adnia a világnak. A Sahid drónok a terror eszközei ugyanúgy a Közel-Kelet, mint Európa egén” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „ezeknek a drónoknak a hangja ébresztő kell legyen a szabad világ számára, hogy csakis az egység és az elszántság menthet életeket, és akadályozhatja meg a terror terjedését”.
Zelenszkij cselekvést sürgetett, és arra figyelmeztetett, hogy „a szavak nem állítják meg a drónokat, és nem lőnek le rakétákat”. „Meg kell erősíteni a biztonságot, és határozottan szembe kell szállnunk mindazokkal, akik a terrort akarják új normává tenni. Elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok kongresszusa megtegye a szükséges lépéseket Amerika szövetségeseinek megerősítésére ebben a kritikus időszakban” – sürgetett az ukrán elnök.
Április 14-én, vasárnap Kijevben, a Szaljut szálloda melletti Szlavij téren tartották a heti Free Azov tüntetést, az Azov ezred elfogott katonáinak kiszabadításáért.
Az ukrán Telegraf fotóriportere a helyszínről számolt be a lapnak az eseményekről. Mint arról tudósított, a résztvevők között voltak az elfogott védők hozzátartozói és aggódó ukránok.
A résztvevők többek között a következő feliratokkal ellátott plakátokat tartottak a kezükben: „A fogság öl”; „Vissza Azovba”; „Mindenkire emlékezünk”; „Közöny = halál”.
Az autósok is részt vettek a tüntetésen: a főváros utcáin több, Azov feliratú és plakátokkal ellátott autó haladt végig.
А це типова київська неділя @AzovstalFam 💔#freeazov #azov #azovdefenders #ukraine #UkraineRussianWar pic.twitter.com/GMCtKfH4wq
— гномчий, що любить солоденьке (@yuliiia_ua) April 7, 2024
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkivi területen lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkivi területi kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
Az ukrán légierő korábban arról számolt be, hogy vasárnapra virradó éjjel az oroszországi Kurszki területről indított tíz Sahid csapásmérő drónnal, valamint a Donyecki terület orosz megszállás alatt álló részéről négy darab Sz–300-as és Sz–400-as típusú légvédelmi irányított rakétával támadták Harkiv régiót. Az ukrán légvédelem az összes drónt megsemmisítette.
A Donyecki területi kormányzói hivatal a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a régióban szombaton három helyi lakos vesztette életét, és öt sérült meg orosz támadások következtében – írta meg az MTI.
Az ukrajnai frontvonal felett számos drón járőrözik, amelyek minden, mozgásra utaló jelre vadásznak, így az ukrán és orosz csapatoknak alig vagy egyáltalán nincs módjuk arra, hogy a csatatéren átkeljenek anélkül, hogy észrevennék és megölnék őket – írja a The Washington Post.
A hadsereg szerint a kis drónok növekvő száma Ukrajnában „halálzónává” változtatta a frontvonal mindkét oldalán lévő területet, amelyet általában „szürkezónának” neveznek.
Azaz aki nappal vagy éjszaka az ellenséges drónok figyelő szeme alatt mer mozogni, azt azonnal megölik.
Az Ukrajnában bevetett olcsó drónok átalakították a modern hadviselést, kezdetben előnyt jelentettek az ukrán csapatoknak a csatatéren. Az oroszok azonban gyorsan elkezdték tömegesen gyártani a saját drónjaikat.
A drónok telítettsége, amelyek közül több hőkamerával van felszerelve, leszűkítette azt a teret, ahol a csapatok biztonságosan, észrevétlenül mozoghatnak, ami súlyos veszteségeket eredményezett, és az elmúlt hónapokban nagyrészt megakadályozta, hogy bármelyik fél nagyobb áttörést érjen el
– fogalmaznak a szakértők, akik a háború jelenlegi szakaszát a „drónháború villámcsatájának” nevezik, és elismerik, hogy patthelyzet van, hiszen ha valaki nyílt terepen tartózkodik, azonnal vadásznak rá.
Az ukrán külügyminisztérium április 14-én elítélte Irán Izrael elleni éjszakai támadását: a minisztérium szerint a támadás „elfogadhatatlan és felelőtlen”, erőfeszítéseket sürgetett egy „nagyobb regionális konfliktus” megelőzésére – írta közleményében Ukrajna Külügyminisztériuma.
„Az ilyen akciók teljesen elfogadhatatlanok, felelőtlenek, és a közel-keleti helyzet további, példátlan eszkalálódásának kockázatát hordozzák magukban” – olvasható a közleményben. „Minden erőfeszítést meg kell tenni annak megakadályozására, hogy a konfrontáció nagyobb regionális konfliktusba torkolljon.”
Ez a támadás ismét rámutat annak fontosságára, hogy a szabad világ minden erejét mozgósítani kell a demokrácia globális határainak védelmében
– írta az ukrán külügyminisztérium.
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség szerint Irán és a libanoni Hezbollah orosz drónkezelőket képez ki Szíriában ukrajnai bevetésre.
Ahogyan arról korábban írtunk, Moszkva önmérsékletre szólította fel a közel-keleti konfliktusban részes feleket, és aggodalmát fejezte ki a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt.
Az Európai Unió–Ukrajna védelmi ipari fórum gyakorlati mechanizmusokat dolgoz ki az ukrán védelmi ipar európai integrációjára, ahogyan azt az európai védelmi ipari stratégia előirányozza – mondta Szerhij Bojev, a stratégiai iparágak európai integrációjáért felelős miniszterhelyettes.
A májusra tervezett fórumot, mint mondta, a március elején közzétett európai védelmi iparfejlesztési stratégia irányozza elő.
Megjegyezte, hogy a stratégia mellett egy olyan programot is meghirdettek, amelynek keretében Ukrajna és az Európai Unió keretmegállapodást ír alá a védelmi iparon belüli integrációról.
Bizonyos mechanizmusokat kell létrehozni, köztük a kijevi Innovációfejlesztési Alapot, amely ösztönözni fogja az Ukrajna és az Európai Unió közötti együttműködést
– mondta a miniszterhelyettes.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy még ebben az évben tartsanak védelmi ipari fórumot Ukrajnával. A javaslatot az Európai Védelmi Ipari Stratégia tartalmazza, amelyet egy másik dokumentummal, az Európai Védelmi Beruházási Programmal együtt az Európai Bizottság igazgatótanácsának ülésén hagytak jóvá.
Az orosz hadsereg egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz műveleti szinten, hogy elfoglalja a Donyecki területen lévő Csasziv Jar várost – írja az Interfax a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) legfrissebb jelentése alapján.
Az intézet elemzői szerint az ukrán erők számára egyre nehezebb lesz ellensúlyozni az orosz erőfeszítéseket az amerikai katonai segítség nélkül.
Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnoka azt mondta, hogy a kelet-ukrajnai helyzet jelentősen romlott az elmúlt napokban, és hogy az orosz csapatok gépesített támadásokat hajtanak végre Liman, Bahmut és Pokrovszk térségében.
Csasziv Jar elfoglalása azért fontos, mert Ukrajna jelentős védelmi övezetét alkotja a Donyecki területen. Az orosz csapatok igyekeznek a Donyecki területen található nagyvárosokat bevenni, köztük Szlovjanszk, Kramatorszk, Druskivka és Konsztantyinivka településeket. Az ISW azonban azt írja, nem a közeljövőben fogják az oroszok elfoglalni ezeket a városokat, ugyanakkor Csasziv Jar elfoglalása lehet a legvalószínűbb és legveszélyesebb forgatókönyv.
Április 14-én reggel az orosz hadsereg katonái drónnal támadtak meg egy civil teherautót Szumi térségében, a sofőr életét vesztette – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap azt írja, hogy az eddigi nyomozás szerint április 14-én reggel 8 óra körül az oroszok a nemzetközi jog által tiltott hadviselési módszereket alkalmazva a Szumi régió Krasznopil községének területén drónról robbanóanyagot dobtak le egy civil teherautóra, aminek következtében a sofőr életét vesztette.
Önmérsékletre szólítja fel Moszkva a közel-keleti konfliktusban részes feleket, és aggodalmát fejezi ki a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt – közölte az orosz külügyminisztérium az Izraeli elleni iráni rakéta- és dróntámadásra reagálva.
Többször figyelmeztettünk arra, hogy a Közel-Keleten, elsősorban a palesztin–izraeli konfliktusövezetben kialakult számos válság megoldatlansága, amelyeket gyakran felelőtlen provokatív akciók szítanak, a feszültség fokozódásához vezet. Minden érintett felet önmérsékletre szólítunk fel
– szerepel a közleményben.
Azt írták még, bíznak benne, „hogy a régió államai politikai és diplomáciai eszközökkel oldják meg a fennálló problémákat”.
Majd hozzátették, fontosnak tartják, hogy „ehhez a konstruktívan gondolkodó nemzetközi szereplők is hozzájáruljanak”.
Oroszország a Szuezi-csatornán keresztül a Földközi-tengerre vezényelte a Marsall Sáposnyikov nevű fregattját, amely akár Kinzsal szuperszonikus rakéták hordozására is képes – jelentette be az orosz védelmi tárca az al-Dzsazíra szerint.
A közlemény szerint a hadihajó egy hadgyakorlaton vesz részt. Azt írták, hogy a Marsall Sáposnyikov folytatja az expedíciós terv alapján ráruházott feladatok végrehajtását, de további részleteket nem közöltek arról, hogy pontosan mit is jelent ez.
Az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások a török fél egyik új kezdeményezése után újra reflektorfénybe kerültek: állítólag az ukrán és az orosz parlamentek szintjén lehetséges a tárgyalások felé tett lépés – írja az Unian.
Közlésük szerint egy Telegram-csatorna azt írta: lehetőség van arra, hogy
a két ország a parlamentek vagy a meghatalmazott képviselők szintjén megállapodjon a jövőbeli tárgyalások tervezeteiről.
A csatorna szerint nyilvánvaló, hogy mindkét fél felkészül valamilyen megállapodás megkötésének lehetőségére, de nem szabad arra számítani, hogy ez hamarosan megtörténik.
Április 11-én jelent meg az interneten az az információ, hogy a török hatóságok átadták a békemegállapodás tervezetét az ukrán félnek és az oroszoknak – újságírók szerint Törökország konkrétan a háború befagyasztását javasolta a jelenleg is létező frontvonal mentén.
Kijev a háború befejezését a Volodimir Zelenszkij által kidolgozott „békeformula” szerint képzelné el, amely 10 pontot tartalmaz (de ellentétes a mostani frontvonalak befagyasztásával). Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy elvben támogatja az ukrán vezető béketervében foglalt pontokat.
Azok az iráni drónok, amelyek gyártásához amerikai alkatrészeket is használnak, évről évre egyre inkább befolyásolják a konfliktusok lefolyását világszerte. Szakértők szerint a Nyugatnak öt-tíz évbe telhet, hogy hatékony katonai képességeket fejlesszen ki az iráni drónok ellen – írja cikkében a Bloomberg.
Irán egyszerű technológiájú drónokra épülő hadviselése új kockázatokat jelent a Közel-Kelet stabilitására nézve. Az ország forrásokat keres védelmi ipara finanszírozására, és értékesítésekkel erősíti a stratégiai szövetségeket. A drónok félelmetes fegyverkereskedővé teszik Teheránt, ami megváltoztathatja a konfliktusok természetét szerte a világon.
Iráni elemzők Oroszországba utaztak, hogy tanulmányozzák a Sahíd drónok sikereit, hogy tovább javítsák kikerülési taktikájukat.
Az elmúlt két év a drónok használatára vonatkozó új iráni taktikák és módszerek felgyorsulásának időszaka volt. Oroszország és Irán tanul egymástól. Ez majdnem olyan fontos, mint maga a technológiacsere
– mondta Matthew McInnis, a Pentagon hírszerzési tisztje. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője „a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető növekvő fenyegetésnek” nevezte Irán drónok vásárlását, fejlesztését és terjesztését.
Irán bármilyen elektronikus alkatrészt felhasznál, amelyet ázsiai beszállítóktól vásárolhat, vagy az Egyesült Államokból és Európából szállíthat. A Sahíd-136-os roncsok elemzése szerint szinte minden darab amerikai vagy európai eredetű volt. A kommunikációs chip a massachusettsi Analog Devices Inc-től származik, a mikrokontroller a Texas Instruments Inc-től, Dallasból. Mindkét vállalat tagadta az Iránnal való együttműködést. Ugyanakkor a z amerikai szenátus azt mondta, hogy az amerikai vállalatok „tudják, vagy tudniuk kell, hogy hova kerülnek az alkatrészeik”.
Oroszország 1,16 milliárd dollárt fizet Iránnak azért, hogy 2025-ig hatezer Sahíd-136-ot gyártson. Ezek a drónok 50 kilogramm robbanóanyagot képesek 2500 km távolságra szállítani. Az Iránnak fizetett kifizetések nagy része várhatóan orosz fegyverekből, például fejlett Szu-35-ös vadászrepülőgépekből származik majd.
Mint megírtuk, szombat éjjel Irán dróntámadást indított Izrael ellen, több mint 300 drón és rakéta bevetésével.
Az Ukrán Védelmi Erők sikeresen eltalálták a megszállt Luhanszkban az orosz erők „Közép” csoportjának parancsnoki állását, a sikeres műveletet április 13-án hajtották végre az ukrán pilóták – írja Telegram-bejegyzésében Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka.
Miután szünetet tartottam, szeretném megköszönni a légierő pilótáinak a 2024. április 13-án Luhanszk térségében egy ellenséges létesítményre mért sikeres, és ami a legfontosabb, hatékony csapást
– írta posztjában a légierő parancsnoka. Megjegyezte, hogy az ukrán pilóták tökéletesen végezték munkájukat és visszatértek a bázisra.
„Több ilyen csapás lesz az ellenség hátországára, amikor Ukrajna TÖBB rakétát kap nyugati partnereinktől” – zárta bejegyzését az altábornagy.
Hollandia még 2022-ben csatlakozott az ukrán hadsereg britek által vezetett kiképzési programjához. A holland stáb még akkor augusztusban megkezdte a küldetést.
Az ukrán hadsereg most egy olyan videót tett közzé az X-en, amelyen az látható, ahogyan a holland kiképzők az ukrán katonákat búcsúztatják a kiképzés után.
⚡️🇳🇱Dutch military instructors see off 🇺🇦Ukrainian soldiers after the training pic.twitter.com/qma4ocBJ66
— 🇺🇦Ukrainian Front (@front_ukrainian) April 13, 2024
Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 300-szor csapott le Zaporizzsja térségében. A támadásokban ezúttal megsebesültek és súlyos pusztítást okoztak – írja az ukrán Interfax.
A jelentések szerint szombaton mintegy 319 alkalommal lőttek Zaporizzsjai területére az oroszok, hét települést tűz alá véve.
🚀 Missiles launched by the Russian Federation at Zaporizhzhia from a distance of 60 km arrive in 30-40 seconds, but the drones fall in the fields , - OVA.
— Amanda1970PostivePants (@AW1970Pos) April 14, 2024
According to Fedorov, a lot has been done to protect the city from air attacks, and it is already affecting enemy drones .… pic.twitter.com/1Mci1OWJEQ
Egy nő és egy férfi megsebesült a tüzérség Huliaipol közelében végrehajtott támadása következtében. Hat jelentést regisztráltak lakóépületek és infrastrukturális létesítmények megsemmisítéséről a Zaporizzsjai Katonai Adminisztráció vezetőjének beszámolója szerint.
A tervek szerint 2025 végére a herszoni régiónak a Dnyeper folyásiránya szerinti jobb partját aknamentesíthetik – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezt Alekszandr Prokudin, a Herszoni Területi Állami Adminisztráció vezetője közölte.
Augusztusban azt mondták nekünk, hogy 10 éven belül felszámoljuk az aknákat
– mondta Prokudin.
Elmondása szerint jelenleg 1100 tüzér dolgozik a régióban, akik már 245 ezer hektárt hatástalanítottak.
Éjszaka az ukrán légvédelmi erők megsemmisítették mind a tíz Sahíd drónt, amelyet Oroszország indított Harkiv térsége ellen – írja Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon.
2024. április 14-én, éjjel az orosz megszállók 10 Sahíd–131/136 csapásmérő drónnal támadtak az Orosz Föderáció Kurszki területéről, valamint négy S–300/S-400-as légvédelmi irányított rakétával a megszállt Donyecki területről
– írta Mikola Olescsuk.
A légierő hozzátette, hogy a légierő légvédelmi rakétaelhárító egységei és az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai az összes drónt lelőtték.
Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes szerint Ukrajna a jövőben mindenképpen csatlakozik a NATO-hoz, amennyiben a politikai feltételek teljesülnek – derül ki a The Telegraph cikkéből.
A lap szerint Geoana úgy fogalmazott, hogy ez pusztán a „mikor”, és nem a „ha” kérdése. „Ukrajna szinte mindennap közelebb kerül a NATO-hoz. Nem tudom megmondani, hogy mikor, de tudom, hogy Ukrajna az euroatlanti család része lesz” – mondta.
Hozzátette: Ukrajna csatlakozásának előfeltételei közé tartozik, hogy „erős hadsereggel, gazdasággal és demokráciával rendelkezzen”.
Természetesen látunk árnyalatokat a szövetségesek részéről, de nem látunk jelentős különbségeket Ukrajna támogatásának folytatása vagy a saját védelmünkbe való befektetés tekintetében
– mondta Geoana. „A legértékesebb dologgal van dolgunk, a nemzetbiztonsággal és a nemzet védelmével.”
Ukrajna 2022 szeptemberében nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Volodimir Zelenszkij elnök ezt egy 2022. szeptember 3-i videóbeszédében jelentette be, és azt állította, hogy Ukrajnának gyorsított csatlakozási tagjelöltnek kell lennie.
Magyarország területére 2024. április 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 5636 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3019-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Ukrajna elindítja az Iron Range nevű projektet – az új fegyverminták értékelésének és tesztelésének új, egyszerűsített rendszerét. Ez felgyorsíthatja a fegyverek fejlesztését és a hadsereghez való eljuttatását – mondta Andrej Lebegyenko ezredes, az ukrán fegyveres erők főparancsnok-helyettese – írta meg az Unian.
Elmondása szerint a projektet az ukrán fegyveres erők és a Stratégiai Ipari Minisztérium együttműködésével indítják el. A projekt fő célja az ukrán fegyverfejlesztők támogatása, akikből valóban sok van.
Szeretnénk létrehozni ezt a sokszöget, amely lehetővé teszi a gyártó számára, hogy hozzáférjen a terméke szakmai értékeléséhez, hogy eligazítsa őt az összes vizsgálat módszertanában, hogy helyszínt és megfelelő eszközöket biztosítson bizonyos eszközök tulajdonságainak értékeléséhez, hogy segítsen a dokumentumok végrehajtásában
– magyarázta Lebegyenko.
Mint az ezredes megjegyezte, a régi rendszer bonyolultabb, több eljárást igényel, és a gyártók számára nehézkes a tesztelési helyszínekhez való hozzáférés.
Az Iron Range-projekt három területre – robotrendszerek, drónok és REB-rendszerek (rakéta-elhárítás) – összpontosít. A projektnek már egy hónapon belül működnie kell.
Bármely gyártónak, aki a mintája gyártásának bármely szakaszában van, lehetősége van arra, hogy jelentkezzen az ukrán fegyveres erőknél, és megkapja az időpontot, amikor megérkezhet a tesztpályára a mintájával
– magyarázta Lebegyenko.
Ukrajna reméli, hogy Németországtól további IRIS-T föld-levegő rakétarendszert kap. Ezt Volodimir Zelenszkij elnök jelentette szombati esti videóüzenetében.
Ma van egy nagyon jó eredménye a nemzetközi munkánknak: Németország további egy Patriotot fog nekünk biztosítani – ebben ma állapodtunk meg Scholz kancellárral. Németországgal egy további IRIS-T rendszeren is dolgozunk – ez szintén egy erős légvédelmi rendszer –, valamint rakétákon a meglévő légvédelmi rendszereinkhez
– mondta.
Az elnök megjegyezte, hogy Ukrajna továbbra is együtt fog működni minden olyan partnerrel, aki szintén segítséget tud nyújtani. Csak ezen a héten megbeszéléseket és találkozókat folytattak Litvánia, Csehország, Románia, Lengyelország, Magyarország, Svájc és Lettország elnökével, valamint Hollandia, Görögország, Portugália, Írország és Németország miniszterelnökével.
Minden beszélgetésen, minden találkozón a légvédelem és a front a fő téma. Mindent megteszünk azért, hogy több lehetőségünk legyen a védelmi erőink és a védelmi iparkomplexum számára
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Mint az Unian megírta, ma a német védelmi minisztérium közölte, hogy azonnal átad Ukrajnának egy újabb Patriot rakétaelhárító rendszert tartalmazó üteget. Tavaly Németország két ilyen üteget biztosított Ukrajnának.
Az elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű mind a hat erőművi blokkját hideg leállásba helyezték – 2022 óta először. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megjegyzi, hogy mind a hat erőműblokk hideg leállásban van, miután a negyedik erőműblokkot szombaton, kora reggel ebbe az állapotba helyezték – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az erőmű péntek reggel kezdte meg a 4. blokk forró leállítási üzemmódból hideg leállítási üzemmódba való átállítását, amely szombaton 7:30-kor fejeződött be. A döntés erre a lépésre azután született meg, hogy a téli fűtési szezon nemrég véget ért a szomszédos Enerhodar városban, ahol az erőmű személyzetének nagy része él – közölte a NAÜ.
Üdvözlöm ezt a lépést, amelyet az ügynökség már egy ideje javasol, mivel javítja a létesítmény általános biztonságát
– mondta Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója
„A mind a hat blokk hideg leállításáról szóló döntés önmagában is pozitív, mivel a reaktor hűtése további puffert biztosít baleset esetén. Ez azonban nem oldja meg az alapvető problémát, amely az erőműben a közelmúltban bekövetkezett hirtelen helyzetromlással kapcsolatos. Kétségtelen, hogy a nukleáris biztonság ebben a nagy nukleáris létesítményben továbbra is nagyon sérülékeny” – tette hozzá Grossi.