Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris februárban, a Müncheni Biztonsági Konferencián megkérte, hogy ne támadják az orosz olajfinomítókat. Zelenszkij nemet mondott a felvetésre, aminek nem örültek a Fehér Házban – közölte hétfőn megjelent cikkében a The Washington Post.
Az írásban – az Economx szemléje szerint – arról esett szó, az amerikai kormányzat két dologtól tartva kérte ezt Zelenszkijtől: egyrészt a globális energiaárak emelkedésétől féltek, másrészt pedig attól, hogy az oroszok még agresszívabb megtorláshoz folyamodnának a csapások után Ukrajnában.
Az ukrán vezető látványosan figyelmen kívül hagyta a kérést, ami igencsak feldühítette a washingtoni döntéshozókat – írta meg az amerikai lap. Bennfentes körökből származó információik szerint Volodimir Zelenszkij azért hárította el az ajánlást, mert nem volt biztos abban, hogy Harris szavai a Biden-adminisztráció konszenzusos álláspontját tükrözik. Ugyanakkor Washington később megerősítette a figyelmeztetést: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is arra kérte Zelenszkijt, amikor március végén Kijevbe utazott, hogy hagyjanak fel a támadásokkal.
Ukrajna ennek ellenére azóta sem változtatott a stratégiáján, egymás után hajtották végre az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, és mindez valóban befolyásolta a nemzetközi energiapiaci árakat.
Az energiaárak emelkedése azt is magával hozza, hogy visszafogják az ukrajnai segélyek európai támogatását
– mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő erről a The Washington Postnak.
Ukrajna viszont azzal védekezik, hogy Oroszország nem kíméli sem a civil, sem a katonai infrastruktúrát, ezért semmi értelme nincs visszafogniuk magukat. Ráadásul Kijevben úgy látják, az üzemanyagárak az OPEC+-hoz tartozó országok kitermelésének csökkentése miatt alakultak így, és nem az orosz finomítók elleni csapások okozták az emelkedést.
Arról, hogy a háború miként befolyásolja az energiaárakat, a napokban a Bloomberg hírügynökség is közölt egy részletes elemzést.
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
„Most az egész világ láthatta Izrael és a szomszédos országok szövetségeseinek akcióin keresztül, hogy milyen hatékony lehet az egység a terror elleni védekezésben, ha az egység alapja a kellő politikai akarat – közölte Zelenszkij, utalva Irán Izrael elleni hétvégi nagyszabású akciójára. – Izrael, Amerika, Nagy-Britannia, Franciaország és Jordánia együtt cselekedett, együtt nem engedték, hogy a terror győzedelmeskedjen. Bár Izrael nem NATO-tag, és nem volt szükség az 5. cikkely aktiválásához hasonlóra, és senkit sem vontak be a háborúba, egyszerűen csak segítettek életeket védeni”– fogalmazott az ukrán elnök, hozzátéve, hogy „a ballisztikus rakéták mindenhol ugyanúgy csapódnak be, ha nem lövik le őket”.
Európa ege már régen megkaphatta volna azt a fajta védelmet, amire szüksége van, ha Ukrajna hasonlóan teljes körű támogatást kapna partnereinek a drónok és rakéták lelövésében
– hívta fel a figyelmet Volodimir Zelenszkij esti beszédében, szerinte „a terrornak mindenhol és teljesen veszítenie kell, nem csak többé-kevésbé”.
Két fontos titkosszolgálati jelentésről is szó esett az ukrán főparancsnokság ülésén.
„Ivascsenko Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetőjétől és Budanov Hírszerző Főigazgatóság vezetőjétől a tavaszi és nyári orosz akciókról. Fel kell készülnünk az esetleges ellenséges akciók minden formájára – mondta az elnök. – Nyilvánvaló, hogy a Kremlben még mindig erős az őrület, a megszálló megpróbálja fokozni a támadóakciókat.”
Az orosz erők Zelenszkij szerint „különös figyelmet fordítanak a Csasziv Jarért vívott, valamint a Pokrovszkij irányú csatákra Kupjanszkban”.
Az Európai Bizottság jóváhagyta az ukrán kormány által javasolt Ukrajna-reformtervet, amely 50 milliárd euró pénzügyi támogatást biztosít Kijev számára 2024–2027 között – írja az Ukrajinszka Pravda az Európai Bizottság közleményére hivatkozva.
Az Európai Bizottság szerint a reformterv „olyan kulcsfontosságú reformokat és beruházásokat határoz meg, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható gazdasági növekedéshez, valamint befektetéseket vonzhatnak az ország növekedési potenciáljának közép- és hosszú távú növelése érdekében”.
Az uniós végrehajtó testület szerint a terv az ukrán újjáépítés alapja, és megfelelő mechanizmusokat tartalmaz az EU pénzügyi érdekeinek védelmére.
Az Európai Bizottság értékelését követően a reformtervet az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, ami egy hónapot vesz igénybe. Ezt követően az Európai Bizottság legfeljebb 1,89 milliárd euró előfinanszírozást biztosíthat, mielőtt a rendszeres kifizetések megkezdődnének.
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna – közölte hétfőn Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.
Norvégia hosszú távon fogja katonai, pénzügyi és humanitárius téren támogatni Ukrajnát
– jelentette ki a norvég tárcavezető az MTI szerint.
„A megállapodás világos politikai szerepvállalásunkat mutatja abban, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett, ahogy azt Oroszország több mint két éve kezdődött brutális támadása óta tettük” – hangsúlyozta Eide.
Az egyezményt Zelenszkij és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök következő találkozóján fogják aláírni, bár erre még nem tűztek ki időpontot.
Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött kétoldalú biztonsági megállapodást.
A skandináv állam a 2023-tól 2027-ig terjedő időre 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) polgári, valamint katonai jellegű támogatást ígért a megtámadott országnak.
„A nyugati vadászgépek bevetése Ukrajnában veszélyes eszkalációhoz vezetne” – mondta David Cameron brit külügyminiszter április 15-én.
Irán április 14-én nagyszabású légitámadást hajtott végre Izrael ellen. „Az Egyesült Királyság Királyi Légiereje számos drónt lőtt le Irak és Szíria légtere felett” – közölte Rishi Sunak miniszterelnök.
A brit külügyminiszter szerint nem lehetne ugyanígy megvédeni az ukrán légteret, mivel „az egyetlen dolog, amit el kell kerülni, hogy a NATO-csapatok közvetlenül összecsapjanak az orosz csapatokkal”.
Ukrajnának támogatást kell nyújtani pénzzel és – ami döntő fontosságú – fegyverekkel, de ténylegesen a NATO-erőket közvetlenül konfliktusba hozni az orosz erőkkel, azt hiszem, az veszélyes eszkaláció lenne
– mondta David Cameron.
Cameron az LBC brit rádiónak adott interjújában rámutatott arra, hogy Ukrajna sürgősen több Patriot-rendszert kér. Volodimir Zelenszkij elnök április 6-án azt mondta, hogy Ukrajnának 25 Patriotra van szüksége ahhoz, hogy az egész országot megvédje az orosz támadásoktól.
Az ukrán védelmi erők orosz parancsnoki állásra mértek csapást az oroszok által megszállt Krímben, ahol magas rangú tisztek tartózkodtak – közölték hírszerzési források a Kyiv Posttal.
Április 15-én, hétfőn robbanások hallatszottak a Krímben egy több mint két órán át tartó légitámadásban, amikor orosz repülőgépeket szállítottak a krími Szevasztopol városába. A krími hídon ideiglenesen leállt a járműforgalom.
Az április 15-én közzétett tavaszi költségvetési felülvizsgálatban a holland kormány megerősítette azon szándékát, hogy a következő években növelni kívánja az Ukrajnának szánt katonai és humanitárius segélyt – írja honlapján a holland kormány.
A jelentés szerint 2024–2026-ban a holland kormány további 4,4 milliárd eurót különít el Ukrajna katonai és humanitárius támogatására.
Ebből az összegből összesen 4 milliárd euró katonai támogatásra szolgál, és a következő három évre oszlik el. A fennmaradó 400 millió eurót két részletben (148 millió eurót 2024-ben és 252 millió eurót 2025-ben) utalják át nem katonai támogatásra.
Hollandia a háború kezdete óta összesen mintegy 10 milliárd euró értékben nyújtott támogatást Ukrajnának.
Legalább 60 külföldi zsoldos és ukrán katona hallhatott meg a Donyecki régióban található Szlovjanszk közelében egy orosz légicsapás után – számol be róla az orosz hírügynökség, a TASZSZ az orosz fegyveres erők nyomán.
Közleményük szerint a támadásban magas tisztviselők is életüket veszthették, és az áldozatok száma még magasabb is lehet, mivel a térségben körülbelül száz, Ukrajna mellett harcoló katona lehetett.
Azonban A TASZSZon kívül más hírforrás jelenleg nem erősítette meg a támadást és a lehetséges áldozatok számát, az orosz fegyveres erőkön kívül egyetlen közlemény sem említi még magát a támadást sem.
Ugyanakkor a térségben már régóta gyakoriak a harcok, a légitámadások mellett tüzérségi támadások is egymást váltják a város körül.
Oroszországnak sikerült gyorsan helyreállítania néhány kritikus fontosságú finomítót, amelyeket ukrán drónok találtak el. A dróntámadások miatt leállt orosz finomítók kapacitása a március végi csaknem 14 százalékról mintegy 10 százalékra csökkent.
Becslések szerint Oroszország teljes elsődleges finomítói kapacitása, amely a dróncsapások miatt állt le,
napi 90 500 tonnára (660 000 hordó/nap) csökkent a korábbi mintegy 123 800 tonnáról (907 000 hordó/nap).
Ukrajna képességei nőnek, és drónjai most már lényegesen nagyobb hatótávolságra képesek. Az év eleje óta az Ukrajna által indított drónok 18 orosz olajfinomítót támadtak, amelyek összkapacitása napi 3,9 millió hordó. A Reuters hangsúlyozta, hogy Oroszország gyorsan újjáépíti finomítóit, annak ellenére, hogy nehézségekbe ütközik a nyugati technológiák beszerzése.
Több ukrán nagykövetség, köztük a magyarországi is új kampányba kezdett, miután Irán szombat este támadást indított Izraellel szemben – a két ország között ez volt az első közvetlen rakétatámadás.
Ugyanakkor nem kizárólag Irán, hanem Oroszország is használja azokat a fajta drónokat, amelyeket Teherán Izrael felé lőtt ki,
ezért most Ukrajna a két eseményt párhuzamba állítva kér több fegyvertámogatást partnereitől,
leginkább légvédelmi eszközöket.
Mint a Facebookra feltöltött bejegyzésben írják, „tudjuk, milyen átülni az éjszakát az ágyúzás alatt – és ez nem olyan, amit az embereknek el kéne viselniük. Se Ukrajnában, se Izraelben, és sehol a világ 21. századában”.
Ukrajna emiatt egységre szólít fel mindenkit, aki „kiáll a szabadság elleni brutális támadások ellen szerte a világon”, írják, majd gondolatukat arra futtatják ki, hogy
a gonosz egyesült, nekünk is így kell tennünk. Ez az egyetlen módja, hogy megállítsuk a terrort és felelősségre vonjuk a terroristákat
– zárul a rövid közlemény.
A brit védelmi hírszerzés jelentése szerint Oroszország külföldieket próbál toborozni a hadseregébe, hogy megakadályozza a belső mozgósítást, és pótolja az ukrajnai harcokban elszenvedett jelentős veszteségeket – írja az Ukrajinszka Pravda.
A legfrissebb angol nyelvű hirdetés arra hívja fel a külföldieket, hogy jelentkezzenek az orosz hadsereg „különleges” csapatába. A szerződés aláírásakor 2000 dollár – átszámolva 740 ezer forint – egyösszegű kifizetést, emellett 2200 dollár – 814 ezer forint – átalányfizetést, orosz útlevelet, ingyenes orvosi kezelést és képzést kínálnak.
Valószínű, hogy a beszervezett személyek közül sokan nem hivatásos katonák, hanem bevándorló munkások, és hamis ürügyekkel vagy anyagi ösztönzők felajánlásával kényszerítették őket harcra
– írja a brit védelmi minisztérium X-bejegyzésében.
A brit védelmi hírszerzés azt írja, hogy Oroszország el kívánja kerülni a további népszerűtlen belső mozgósítási intézkedéseket, ezen túlmenően – tekintettel a nagy veszteségekre, amelyet jelenleg átlagosan 913 főre becsülnek naponta – Oroszországnak folytatnia kell más toborzási lehetőségek vizsgálatát.
Az orosz hadsereg online hirdetései 2023 közepén kezdtek megjelenni, amelyek a közeli országokból, különösen Örményországból és Kazahsztánból származó személyeket céloztak meg. A kiküldetések havi 1973 dollár bevételt, valamint 5140 dollár értékű egyösszegű kifizetést kínáltak a szerződés aláírásakor. Ezenkívül Oroszország 2023-ban bevándorlókat toborzott Közép-Ázsiából. A közelmúltban olyan hírek is megjelentek, hogy Nepálból és Indiából bevándorlókat soroztak be és küldtek harcba Ukrajnába.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 15 April 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 15, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/EwBELWpRTX #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/0GPGaFG8ms
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris februárban, a Müncheni Biztonsági Konferencián megkérte, hogy ne támadják az orosz olajfinomítókat. Zelenszkij nemet mondott a felvetésre, aminek nem örültek a Fehér Házban – közölte hétfőn megjelent cikkében a The Washington Post.
Az írásban – az Economx szemléje szerint – arról esett szó, az amerikai kormányzat két dologtól tartva kérte ezt Zelenszkijtől: egyrészt a globális energiaárak emelkedésétől féltek, másrészt pedig attól, hogy az oroszok még agresszívabb megtorláshoz folyamodnának a csapások után Ukrajnában.
Az ukrán vezető látványosan figyelmen kívül hagyta a kérést, ami igencsak feldühítette a washingtoni döntéshozókat – írta meg az amerikai lap. Bennfentes körökből származó információik szerint Volodimir Zelenszkij azért hárította el az ajánlást, mert nem volt biztos abban, hogy Harris szavai a Biden-adminisztráció konszenzusos álláspontját tükrözik. Ugyanakkor Washington később megerősítette a figyelmeztetést: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is arra kérte Zelenszkijt, amikor március végén Kijevbe utazott, hogy hagyjanak fel a támadásokkal.
Ukrajna ennek ellenére azóta sem változtatott a stratégiáján, egymás után hajtották végre az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, és mindez valóban befolyásolta a nemzetközi energiapiaci árakat.
Az energiaárak emelkedése azt is magával hozza, hogy visszafogják az ukrajnai segélyek európai támogatását
– mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő erről a The Washington Postnak.
Ukrajna viszont azzal védekezik, hogy Oroszország nem kíméli sem a civil, sem a katonai infrastruktúrát, ezért semmi értelme nincs visszafogniuk magukat. Ráadásul Kijevben úgy látják, az üzemanyagárak az OPEC+-hoz tartozó országok kitermelésének csökkentése miatt alakultak így, és nem az orosz finomítók elleni csapások okozták az emelkedést.
Arról, hogy a háború miként befolyásolja az energiaárakat, a napokban a Bloomberg hírügynökség is közölt egy részletes elemzést.
Légitámadást indítottak az oroszok erők április 15-én, hétfő délután a Harkivi régióban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója bejelentette, hogy a támadás miatt két ember meghalt. A sérültek számának megállapítása még folyamatban van – tette hozzá.
A Cseh Tudományos Akadémia közvéleménykutató-intézete (CVVM) által megkérdezettek 58 százalékának az a véleménye, hogy az ország erején felül fogadott be menekülteket, 33 százalékuk szerint a befogadottak száma megfelel a kialakult nemzetközi helyzetnek, míg öt százalékuk úgy gondolja, hogy a befogadott ukrán menekültek száma alacsonyabb, mint amennyi integrációjára az ország képes lenne – adta hírül az MTI.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint április elején 339 ezer ukrán menekült élt Csehországban ideiglenes védelmi státusszal, amelyet 2022 februárja, tehát az Ukrajna elleni orosz katonai támadás megindulása óta összesen majdnem 600 ezren kértek és kaptak meg. Az ukrán menekültek majdnem fele azonban időközben visszatért Ukrajnába, vagy Nyugatra távozott.
Egy másik kérdésre válaszolva az emberek 55 százaléka úgy látja, hogy a cseh állam és társadalom sikeresen megbirkózott a menekültek befogadásának problémájával. Ez a CVVM szerint kilenc százalékkal magasabb arány, mint amekkora a 2023-as hasonló témájú felmérésben volt.
Az ukrán menekültek tartós letelepedését Csehországban a megkérdezettek 10 százaléka támogatja, 60 százalékuk az ideiglenes tartózkodás szükség szerinti meghosszabbítását látja jónak, míg 28 százalékuk azt vallja, hogy az államnak egyáltalán nem kellett volna ukránokat befogadnia.
Országos szinten a megszólítottak kétharmada nem tartja problémásnak a befogadott ukrán menekültek integrációját a cseh társadalomba, míg 40 százalékuk szerint ez gondot jelent. Regionális és helyi szinten azonban csak az emberek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy problémákat lát a menekültek befogadásában, és a velük való mindennapi együttélésben.
Ukrajna hétfőn ismét rendkívüli és bátor támogatásokért folyamodott a szövetségesekhez, hogy légvédelmi eszközökkel segítsenek megvédeni az országot az orosz légicsapások hullámaitól, amelyek az elmúlt hetekben az energiarendszert vették célba – írja az MTI.
Március közepe óta orosz rakéta- és dróntámadások érik az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami arra késztette Kijevet, hogy újabb segítséget kérjen légvédelméhez.
Sürgősen szükségünk van további Patriot és más modern légvédelmi rendszerekre, fegyverekre és lőszerekre
– közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter egy fekete-tengeri biztonsági konferencián videokapcsolaton keresztül.
„Megragadom az alkalmat, hogy ismét rendkívüli és merész lépésekre szólítsam fel minden partnerünket” – fogalmazott – „az ukrán légvédelem most már nemcsak saját légterét védi az orosz légi terrortól, hanem a szomszédos Moldovát, Romániát és Lengyelországot is a légterükbe berepülő rakéták és drónok közvetlen fenyegetésétől.”
A miniszter vasárnap szólt arról is, hogy további Patriot légvédelmi rakétarendszerek beszerzéséről folynak tárgyalások, de elítélte azok lassú menetét.
A harmadik világháború már elkezdődött, ennek része az ukrajnai orosz agresszió is, jelenleg azonban csak az agresszorok veszik komolyan ezeket az eseményeket – írja a Telegraph.
Akár tetszik, akár nem, Oroszország széles körű ukrajnai háborúja egy világháború része. Egy világháborúé, amely autoriter hatalmak négyesét állítja szembe a világ demokráciáival. Oroszország és szövetségesei – Kína, Irán és Észak-Korea – Ukrajnával és szövetségeseivel. Ezek főleg nyugati demokráciák, és időről időre az Egyesült államok.
A szerző megjegyzi, hogy jelenleg csak az említett négy autokrácia viselkedik úgy, mintha a háború valóban globális lenne. Amíg a Nyugat nem veszi észre ugyanezt, Ukrajna hátrányba kerül. Ha azonban a Nyugat rádöbben a valóságra, Oroszország gyors és tartós vereséget szenvedhet, ami tanulságul szolgál a többiek számára – írja a lap.
A Telegraph megjegyzi, hogy Oroszország mozgósítja szövetségeseit, elsősorban sahedeket kap Irántól, tüzérségi lövedékeket Észak-Koreától, ipari alkatrészeket Kínából, miközben a nyugati közvélemény az ukrajnai háborút továbbra is két hadviselő állam közötti regionális vitának tekinti.
A világ legerősebb autokráciái már most is világháborúként érzékelik az ukrajnai háborút. Támogatják Oroszországot, hogy érvényesítse az olyan országok hatalmát, mint Oroszország, hogy amikor és ahol csak akarnak, támadjanak, hódítsanak, elnyomjanak
– állapította meg a szerző.
Legkevesebb négy halálos áldozata van egy orosz rakétatámadásnak a kelet-ukrajnai Sziverszkben – közölte hétfőn Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán katonai kormányzója a Telegramon.
Hozzáfűzte, hogy a támadásban 36–86 év közötti férfiak haltak meg.
Az MTI szerint Filaskin felszólította a régióban élőket, hogy meneküljenek el a frontvonal közelében lévő területekről. Az orosz és ukrán csapatok közötti frontvonal jelenleg Sziverszktől tíz kilométerre keletre húzódik.
Sziverszknek a háború előtt mintegy tízezer lakosa volt. Oroszország az egész donyecki régiót a saját területének nyilvánította, de egyelőre csak részben áll az ellenőrzése alatt.
A 123. motorizált lövészdandár Zarja zászlóaljához tartozó orosz támadócsoport motorkerékpárokat használ a sziverszki fronton végrehajtott támadásaik során. A motorok segítségével gyorsabban elérik a lövészárkokat, és nehezebb észrevenni őket.
Video of a Russian assault group from the 123rd Motorized Rifle Brigade's Zarya battalion that uses motorcycles in their assaults on the Siversk front. The bikes allow them to reach trenches faster and they are harder to spot. Their assaults are done in coordination with… pic.twitter.com/d7KXzkc0Wf
— Rob Lee (@RALee85) April 15, 2024
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Valcu igazgató a román közszolgálati rádió regionális stúdiójának nyilatkozva.
A G4Media hírportál által hétfőn szemlézett interjúban Valcu elmondta: április 24-én „utasok nélkül” fogják átadni a 180 millió lejes (14 milliárd forint) költségvetésből épült új utasterminált és az európai repülésbiztonsági ügynökség (EASA) előírásainak megfelelő műszaki berendezéseket, mert menetrend szerinti járataik nincsenek, viszonylag rendszeres charterjáratok indítására is leghamarabb szeptembertől van remény.
„Több légitársasággal is tárgyalunk, de az ukrajnai háború jelentős akadályt jelent számunkra” – mondta az igazgató.
A felszállási műveletek során a nagy repülőgépeknek mintegy két kilométerre kell megközelíteniük az ukrán határt, ezért a légitársaságok kerülnek bennünket, mert a biztosítási költségeik a veszélyek arányában nőnek
– tette hozzá. „Mi már hozzászoktunk ehhez (a közeli ukrán kikötő elleni légitámadásokhoz), de számunkra valós veszélyt jelentenek az esetleges drónbalesetek. Reméljük, véget ér ez a háború, hogy mi is nyugodtan végezhessük a munkánkat” – magyarázta a repülőtér igazgatója a Konstancai Rádió műsorában.
A Duna-delta Nemzetközi Repülőtér az ország legkisebb forgalmú légi kikötője, ahol tavaly mindössze 300 – többnyire turisztikai cégek által bérelt kisrepülők által szállított – utas fordult meg. A két kilométeres kifutópálya Tulcea városától 14, az ukrán határtól kevesebb mint 20 kilométerre helyezkedik el, és észak–dél irányú – írta meg az MTI.
Április 14-én egy 19 éves fiú és egy 17 éves lány sérült meg a Mikolajivi területen található Kvitneve faluban egy lőszerrobbanás következtében. Jelenleg kórházban vannak.
Az előzetes információk szerint az áldozatok találtak egy lőszert, hazavitték, és valamit akartak vele csinálni. A robbanóanyag a fizikai behatás következtében felrobbant
– áll a mentők jelentésében. A fiú és a lány a hírek szerint jelenleg kórházban van. Az orvosok az életükért küzdenek.
A mentők azt is megjegyzik, hogy a terület, ahol az incidens történt, továbbra is potenciálisan veszélyes terület, mivel a közösség hosszú ideje aktív ellenségeskedések területén van – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Kígyózó sorok alakultak ki az útlevélosztályok előtt azokban az országokban, ahol az ukránok menedéket találtak. A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint Prágában például több száz méteres a sor az illetékes hivatal előtt.
Ennek oka, hogy a Legfelső Tanács a múlt héten második olvasatban elfogadta a mozgósításról szóló új törvényt. Ez azt is előírja, hogy hadköteles férfiaknak frissíteniük kell a katonai nyilvántartási adataikat, különben korlátozzák számukra külföldön a konzuli szolgáltatásokat.
Így még a törvény hatálybalépése előtt megrohamozták az érintettek az útlevélosztályokat, hogy új iratokat igényeljenek. Ha nem kaphatnak új okmányt, akkor csak illegálisan tudnak külföldön tartózkodni a továbbiakban, és nem lesznek jogosultak menekültügyi ellátásra vagy legális foglalkoztatásra.
Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője elmondta, hogy Joe Biden elnök és a kongresszusi vezetők vasárnapi telefonbeszélgetése során „konszenzus” alakult ki abban, hogy a kongresszusnak gyorsan kell cselekednie, hogy mind Izraelnek, mind Ukrajnának segélyt küldjön – írta meg az ABC News.
Schumer egy New York-i sajtótájékoztatón azt mondta, hogy remélhetőleg a jövő héten sikerül valamit elérni a két ország megsegítésére.
Korábban vasárnap Biden beszélt Schumer szenátusi többségi vezetővel, Mike Johnson képviselőházi elnökkel, Hakeem Jeffries képviselőházi kisebbségi vezetővel és Mitch McConnell szenátusi kisebbségi vezetővel.
Schumer szerint a legjobb módja annak, hogy segélyt küldjünk Izraelnek és Ukrajnának, ha a képviselőház elfogadja a szenátus által jóváhagyott nemzetbiztonsági kiegészítést, amely mindkét országnak nyújtandó támogatást tartalmaz. A szenátus februárban fogadta el a 95 milliárd dolláros csomagot, de Johnson még nem terjesztette szavazásra.
A legjobb módja annak, hogy segítsük Izraelt rakéta- és drónelhárító kapacitásának újjáépítésében, ha azonnal elfogadjuk ezt a kiegészítést. Mint mondtam, Izrael körülbelül több mint egymilliárd dollárt költött a védekezésre, és a biztonsági kiegészítés feltöltené azt a fajta rakéta- és drónelhárítást, amely az Arrow, a David's Sling és a Iron Dome rendszerben van
– mondta Schumer.
Steve Scalise, a képviselőház többségi vezetője szombati nyilatkozatában azt mondta, hogy a képviselőház ezen a héten megváltoztatja a jogalkotási menetrendjét, hogy „olyan jogszabályokat vizsgáljon meg, amelyek támogatják szövetségesünket, Izraelt, és felelősségre vonják Iránt és terrorista megbízottjait”, de egyelőre nem világos, hogy ez milyen jogszabály lesz, vagy hogy milyen drasztikusan térhet el a szenátus által elfogadott törvényjavaslattól.
Innokentyij Seremet, az orosz parlament alsóházának helyettese az orosz hadsereg legitim célpontjának nevezte a francia zsoldosokat – írja az MK.
A politikus szerint az ukrán fegyveres erők soraiban álló francia zsoldosok kiemelt célpontot képeznek az orosz fegyveres erők katonái számára.
A parlamenti képviselő álláspontja szerint a francia hatóságok, amelyek jóváhagyták a hadsereg Ukrajnába küldését, nem járhatnak sikerrel. Emmanuel Macron francia elnök pedig végül abba a gödörbe fog beleesni, amit annyira serényen próbál megásni az Orosz Föderáció számára – fejtette ki véleményét Seremet.
Katierina Sinkarenkót, egy 30 éves ukrán mesterlövészt likvidáltak a Donyecki területen – jelentette Ruszlan Tatarinov katonai tudósító a Telegram-csatornáján az aif.ru szerint.
Tatarinov korábban közölte, hogy egy másik, az Ukrán Fegyveres Erőknél szolgáló nőt is likvidáltak Csasziv Jar közelében. Februárban pedig Adijivkában egy nap alatt öltek meg három ukrán katonanőt.
Az ukrajnai helyzet nagyon bonyolult, ezért most „mindent meg kell tenni” annak érdekében, hogy Kijev visszakaphassa az Oroszország által megszállt ukrajnai területeket – mondta Andrzej Duda lengyel elnök.
Az ukrajnai helyzet nagyon bonyolult. Ukrajna vissza akarja szerezni a teljes ellenőrzést a megszállt területek felett. Ez az egész világ számára is fontos, mert ez a nemzetközi jog érvényesülésének a jele
– nyilatkozta Duda.
Elmondása szerint „mindig is azt mondta a nemzetközi színtéren”, hogy Ukrajnának „szüksége van a segítségünkre – állandó és végtelen segítségre”. Jelenleg a lengyel elnök szerint Kijevnek leginkább lőszerre van szüksége.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az Oroszországgal folytatott esetleges béketárgyalásokról és Ukrajna esetleges engedményeiről szólva Duda azt mondta, hogy „nem hallott semmilyen béketárgyalásokról”.
„Jelenleg biztosan nem folynak. Tudom, hogy Volodimir Zelenszkijnek nagyon kemény álláspontja van a védelemmel és a területek visszaszerzésével kapcsolatban. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna visszaszerezze az összes területet, amelyet elvettek tőle” – mondta Duda.
Az ukrán hadsereg által az elmúlt hónapokban megsemmisített orosz harckocsik több mint kétharmadát úgynevezett első személyű kamerával felszerelt (FPV-) drónok segítségével semmisítették meg, ami annak a jele, hogy Kijev egyre inkább támaszkodik a pilóta nélküli légi járművekre, mivel hiánya van tüzérségi lőszerekből.
További részleteket alábbi cikkünkben olvashat.
Volodimir Svedjuk dandártábornokot nevezték ki a „Nyugat” műveleti parancsnokság csapatainak parancsnokává.
Tisztelt tisztek, őrmesterek, katonák! A mai naptól megtiszteltetés számomra, hogy túlzás nélkül az ukrán fegyveres erők egyik legerősebb katonai alakulatát vezethetem
– írta Facebook-oldalán a parancsnok. Megköszönte a parancsnokság bizalmát, „nagy megtiszteltetésnek és kiváltságnak” nevezve azt.
Svedjuk azt szeretné, ha a nyugati parancsnokság a katonai kiválóság és a taktikai készség mintájává válna. „Együtt erősíteni fogjuk védelmi képességeinket, és demonstráljuk rendíthetetlen elkötelezettségünket hazánk védelme iránt. Nincs más választásunk, mint győzni. És meg is fogjuk tenni” – mondta.
Volodimir Svedjuk 2022 júniusától dandártábornok. 2015 áprilisában nevezték ki vezérkari főnöknek – az 59. Különleges Motorizált Gyalogsági Gyalogdandár első parancsnokhelyettesének. A védelmi miniszter 2016. május 21-i parancsával kinevezték az ukrán fegyveres erők „Nyugati” Műveleti Parancsnoksága Csernyivci Regionális Katonai Parancsnokságának katonai felügyelőjévé. A 2018–2019-es időszakban az 59. önálló motorizált gyalogsági dandár parancsnoka volt. Ukrajna fegyveres erőinek parancsnokhelyettese (2022 márciusáig). 2022 márciusától a Közös Erők Csoportjának vezérkari főnöke – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Ezt megelőzően Andrij Kovalcsuk vezérőrnagy, a „Dél” műveleti parancsnokság csapatainak parancsnoka bejelentette lemondását és áthelyezését a katonai kiképzés területére.
A területi katonai adminisztráció jelentése alapján tovább nőtt a dnyipropetrovszki területet ért április 14-ei orosz támadás sérültjeinek száma – írja az RBK Ukrajina.
Az első támadások a terület közigazgatási központját, Dnyipro városát érték, azonban Szerhij Liiszak, a Dnyipropetrovszki Területi Katonai Adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán az oroszok a Nyikopoli járás támadásával folytatták a terület támadását.
A támadás során Dnyipro mellett Cservonohrihorivszkot drónokkal, miközben Mirivszk községet nehéztüzérséggel támadták.
Liszak hozzátette, hogy a dnyiprói járásban több robbanás is volt az éjjel, az oroszok egy infrastrukturális létesítményt támadtak, azonban sérültekről nem érkezett információ. Elmondása szerint az események tisztázása még folyamatban van.
Dnyipróban még egy nő fordult orvoshoz, aki előző nap rakétadarabok miatt sérült meg. Így a régióban összesen 13 áldozat van. Egy gyerek van közöttük
– áll a jelentésben.
Mikola Lukasuk, a Dnyipropetrovszki Területi Tanács vezetője is megerősítette ezeket az adatokat. Hozzátette, hogy az ágyúzás következtében 12 ember, köztük 2 gyerek kapott pszichológiai segítséget. 33 magánlakás, 11 személygépkocsi és egy targonca, valamint egy villanyvezeték sérült meg.
A megszállók április 14-én este 3 kamikaze drónt indítottak Nyikopolnál, egyet Cservonogrigorivszknál, éjszaka pedig tüzérséggel lőtték a Nyikopol kerület Mirivszki közösségét. Egy magánház megrongálódott. Szerencsére áldozatok nincsenek
– olvasható a közleményben.
Az ukrán védelmi erők az elmúlt nap folyamán újabb 770 orosz megszállót számoltak fel, így a nagyszabású invázió kezdete óta összesen mintegy 454 420 katonát vesztett az ellenséges hadsereg. A fegyveres erők emellett további 6 harckocsit és 41 ellenséges tüzérségi rendszert semmisítettek meg.
Erről az RBK Ukrajina számolt be az ukrán fegyveres erők vezérkarának április 15-i reggeli jelentésére hivatkozva.
Az ellenség teljes harci veszteségei 2022.02.24. és 2024.04.15. között megközelítőleg a következők voltak
Az ukrán fegyveres erők vezérkara április 12-én reggeli jelentésében közölte, hogy az előző 24 órában 54 harci összecsapásra került sor az ukrán frontvonalon. A katonai parancsnokság megjegyezte, hogy az orosz megszállók a legtöbb támadást Bahmut és Novopavlivka irányában intézték.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij szerint az orosz megszállók feladata, hogy május 9-ig elfoglalják a Bahmut melletti Csasziv Jar várost. Ez megteremti a feltételeket Oroszország további előrenyomulásához Kramatorszk agglomerációja felé.
Francia Caesar önjáró tüzérségi egységek érkeztek az ukrán fegyveres erők harcosaihoz a zaporizzsjai frontvonalra – mondta a RIA Novosztyinak Vlagyimir Rogov, a „Együtt vagyunk Oroszországgal” zaporizzsjai közéleti mozgalom vezetője, az orosz közkamara új régiók integrációjával foglalkozó koordinációs tanácsának társelnöke.
Az ellenségnek új francia Caesar lövegeik vannak. Az ellenség nem spórol a lőszerrel, tömeges tüzérségi ágyúzást végez. Franciaország továbbra is fegyverekkel látja el az ukrán fegyvereseket, amelyekből az ellenség zaporizzsjai terület felszabadított részét lövi
– mondta Rogov.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz offenzíva megfékezésének problémájáról értekezett a Telegramon. Bejegyzésében kifejtette, hogy egyre nehezebb helyzet van a fronton – írja a Sztrana.
A helyzet a fronton mindig nehéz egy ilyen forró háború alatt, de manapság – és különösen a donyecki irányban
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna hónapok óta vár egy létfontosságú támogatási csomagra.
A portál emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok még mindig nem döntötte el, hogy milyen formában és milyen feltételekkel folytatja Ukrajna támogatását. Németország pedig megtagadta a Taurus nagy hatótávolságú rakéták átadását Ukrajnának, ugyanis fél a Moszkvával való nukleáris konfliktustól.
A helyzet különösen nehéz most, ugyanis Volodimir Zelenszkij szerint csak az elmúlt héten több mint 80 rakétával és csaknem 700 légibombával támadták Ukrajnát.
A helyzetet szombaton Szirszkij főparancsnok is értékelte. Ő is arról beszélt, hogy a fronton egyre bonyolultabbá válik a helyzet.
Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy az oroszországi elnökválasztás után jelentősen felerősödtek az ellenség támadó akciói
– mondta a főparancsnok.