Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna Érdemrendjével tüntette ki Alain Delon legendás francia filmszínészt. Vadim Omelcsenko, Ukrajna franciaországi nagykövete élő adásban jelentette be a kitüntetést, ami „rendkívül ritka gesztus, és példátlan egy külföldi felé” – emelte ki a TV5 Monde francia televíziós csatorna közösségi oldalán.
Az ukrán nagykövetség megjegyezte, hogy a 88 éves Delon a háború kezdete óta hangos támogatója Ukrajnának. A nagykövet felidézte, hogy a francia színészlegenda egy 2022-es interjúban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – aki maga is egykori színész – szerepelt, és Tarasz Sevcsenko ukrán költőt idézte a televízióban.
Delon úr, kedves Alain, megértem, hogy nem könnyű a helyzete, és szeretném, ha tudná, hogy nincs egyedül...
– mondta az Ukrajinszka Pravda szerint Ukrajna franciaországi nagykövete, majd hozzátette: „Sok csodálója van, és sokan szeretik önt. Az embereim és én mindig az Ön oldalán állunk.”
Alain Delon 2022-ben a francia médiának adott közös interjúban fejezte ki csodálatát Volodimir Zelenszkij elnök iránt. Ukrajna elnöke válaszul megköszönte Delonnak az Ukrajnának és az ukránoknak nyújtott támogatását, hangsúlyozva, hogy egy szó néha nagyobbat tud ütni, mint a tényleges fegyverek a csatatéren. Az ukrán elnök megjegyezte: „Soha nem voltam olyan briliáns színész, mint te. Számomra mindig is bálvány voltál, egy nagyszerű előadóművész.”
Alain Delon 2019-ben elszenvedett agyvérzése óta rossz egészségnek örvend. Ahogyan arról az Index is beszámolt, a francia filmsztárt „bírói védelem alá helyezte” egy Párizstól délre fekvő bíróság gyámügyi bírája. A francia bíróság úgy döntött, hogy a színész – egy januárban elvégzett orvosi vizsgálat alapján – orvosi ellátásra szorul, így a január 25-i végzésben kimondták gyámság alá helyezését.
L’ambassadeur d’Ukraine en France Vadym Omelchenko annonce en direct à @viguier_cyril sur @TV5MONDE que le Président Volodymyr Zelensky @zelenskyyua décerne la « l’ordre du mérite Ukrainien » à Alain Delon. Un geste rarissime et inédit à l’égard d’un étranger. pic.twitter.com/0QBTxDMr30
— TV5MONDE PRO (@TV5MONDE_pro) April 18, 2024
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Vlagyimir Putyin orosz elnököt vissza kell téríteni a földre. Ebben pedig a NATO-országok segíthetnek – írja az RBK Ukrajina Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO–Ukrajna Tanács ülésén elhangzott beszédére hivatkozva. Az államfő emlékeztetett arra, hogy az Izrael elleni támadás során a NATO-országok bebizonyították légi pajzsuk hatékonyságát – szinte minden légi célpontot semlegesítettek.
Zelenszkij „veszélyes mítosznak” nevezte, hogy a harmadik ország felé indított rakéták és drónok megsemmisítése közvetlen összecsapásnak tekinthető az ilyen fegyvereket használó hadsereggel.
A szövetségesek közel-keleti akciói esetében nem volt szükség az ötödik cikkelyre (a kollektív védelemről – a szerk.) hivatkozni, és a szövetségesek közösen cselekedtek egy nem tagország védelme érdekében. Nyilvánvaló, hogy most, hogy Oroszország légi fölényben van, és támaszkodhat a drón- és rakétaterrorjára, a földi lehetőségeink sajnos korlátozottak. És önök megmutatták, hogyan lehet ezt a problémát megoldani
– tette hozzá az elnök. Szerinte az élet a Földön mindenhol egyformán értékes, ezért furcsának tűnik a különbség az élet és a szabadság védelmére való elszántságban – valahol erősebb, valahol gyengébb.
„Putyinnak le kell szállnia a földre, és az égboltunknak újra biztonságossá kell válnia. És ez teljes mértékben az önök döntésén múlik. Az önök döntésén, hogy az élet valóban mindenhol egyformán értékes-e. Az önök döntésén múlik, hogy minden partnert egyformán kezelnek-e. Azon a választáson, hogy valóban szövetségesek vagyunk-e” – fordult Zelenszkij a NATO-tagokhoz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még április 16-án jelentette be, hogy Kijev összehívja a NATO–Ukrajna Tanács ülését. Az eseményen az ukrán tisztviselők légvédelmi rendszerek átadásáról kívántak tárgyalni az ukrán fegyveres erők számára, hogy védekezhessenek az orosz támadások ellen.
Erre azt követően került sor, hogy az oroszok március óta fokozták az Ukrajna elleni támadásaikat. Oroszország főként ballisztikus rakétákat használ, amelyek ellen az ukrán fegyveres erők kevés légvédelmi rendszerrel rendelkeznek. Később Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a mai napra tűzte ki a tanács ülését. Pontosította, hogy Volodimir Zelenszkij elnök részt vesz az ülésen.
Az elmúlt héten 34 csoportos csapást hajtott végre az orosz hadsereg nagy hatótávolságú légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az ukrán energetikai ágazat, a hadiipar, a vasút és a légvédelem létesítményeire, valamint arzenálokra és üzemanyag-tárolókra – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint mindez válasz volt az orosz energetikai és ipari létesítmények elleni ukrán támadásokra. Az orosz csapások elérték drónkezelő-kiképzőközpontjaikat, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és a külföldi „zsoldosoknak” több ideiglenes telepítési pontját is.
Az április 13. és 19. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, Avgyijivka közelében „felszabadítva” Pervomajszke települést.
Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint a héten 71 ukrán ellenroham hiúsult meg, közülük 53 Avgyijivkánál, az ukrán hadsereg pedig a harci érintkezési vonal mentén több mint 7200 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 3550-en a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. A héten 27 ukrán katona adta meg magát – írta az MTI.
Az orosz erők a dél-ukrajnai Mikolajiv és Odessza megyékre mértek csapásokat pénteken napközben, a támadásoknak civil áldozatai is vannak – közölték helyi kormányzók.
Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy régiójában az orosz erők tüzérségi tűz alá vettek egy kistérséget a megyeszékhely közelében,
a támadás következtében egy idős nő életét vesztette, férje és egy 14 éves fiú pedig megsérült.
Az MTI szerint Oleh Kiper, a szomszédos Odessza megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy délután az orosz erők rakétacsapást mértek a régióra. A támadásban az eddigi információk szerint egy civil sérült meg. Károk keletkeztek a kikötői és a mezőgazdasági infrastruktúrában. Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője a Facebookon hozzátette, hogy az orosz hadsereg négy rakétával mért csapást Ukrajna déli részének kikötői létesítményeire.
Az ukrán állami újjáépítési ügynökség 18 darab modulárishíd-készletet kapott, amelyeket az amerikai Acrow vállalat gyártott – közölte pénteken az ukrán szaktárca. A területfejlesztési minisztérium közlése szerint a hidak Ukrajna és a Világbank által kezdeményezett fejlesztési projekt részeként érkeztek az országba.
Musztafa Najem, az ügynökség vezetője hozzátette, hogy a beszerzést az ENSZ Projekttámogatási Hivatala (UNOPS) végezte. A szállítmány 23,3 millió dollárba került. Az Acrow vállalat ezen felül hídszerelő berendezéseket adományozott Ukrajnának.
„A moduláris hidak lehetővé teszik a közlekedési kapcsolatok gyors helyreállítását, valamint biztosítják az áruk és rakományok logisztikáját azokon a helyeken, ahol az állandó hidak megsemmisültek vagy megsérültek a harcok következtében” – magyarázta közleményében az újjáépítési ügynökség.
Az Állami Nyomozó Iroda leleplezte egy lvivi kórház vezetőjét, aki egészséges, katonakorú férfiaknak segített rokkantságot szerezni. Az Állami Büntetés-végrehajtási Szolgálat Egészségügyi Központjának kirendeltségének vezetőjéről van szó – közölték.
A tisztviselő segített a férfiaknak olyan orvosi dokumentumok megszerzésében, amelyek alapján az orvosi és szociális szakértői bizottságnak szolgálatképtelenné kellett volna nyilvánítania őket. A nő a különböző lvivi egészségügyi intézmények orvosait vonta be illegális tevékenységébe. Hamis orvosi jelentéseket állítottak ki a „betegek” egészségi állapotáról, amelyek alapján a férfiakat munkaképtelennek nyilvánították.
A „szolgáltatás” költsége egy személy esetében 7000 dollár volt. A rendszer 2023 őszétől működött, és számos hadköteles személynek sikerült hamis rokkantsági bizonyítványt szereznie.
Az „ügyfelek” nem csak Lviv régióból, hanem egész Ukrajnából érkeztek.
A bűnüldöző szervek munkatársai április 17-én őrizetbe vették a kórház vezetőjét, miközben a kenőpénz második részét – 5500 dollárt – átvette az egyik központi régió lakosától, aki „fogyatékosságot” akart kapni. A pénz átadására az egyik lvivi bevásárlóközpontban került sor.
A bűnüldöző szervek munkatársai házkutatást tartottak a gyanúsítottak otthonában és munkahelyén is. Orvosi iratokat és közel 35 ezer dollárt foglaltak le.
A tisztviselőnek gyanúsítási értesítést kézbesítettek, és a bírósághoz benyújtották a fogva tartás és a hivatalból való eltávolítás formájában történő kényszerintézkedés elrendelésére irányuló indítványt. Akár 8 év börtönbüntetés is várhat rá, vagyonelkobzással együtt. A bűnözői csoport többi tagjának is gyanúsítási értesítést kézbesítettek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma a Donyecki területre utazott, ahol meglátogatta a 95. különálló légi rohamdandár egészségügyi századában kezelt katonákat. Erről az elnök a közösségi oldalain számolt be – írta meg a Strana.
Köszönjük a szolgálatotokat és Ukrajna védelmét! Államunk büszke arra, hogy ilyen harcosai vannak. Nagyra értékeljük a medikusaink munkáját. Köszönjük, hogy mindent megtesznek harcosaink életéért, gyógyításáért és Ukrajna szolgálatáért
– fogalmazott az államfő. Volodimir Zelenszkijnek megmutatták a Donyecki területen épülő erődítményeket is.
Ezt követően az elnök megbeszélést szervezett a Donyecki terület lakosainak biztonságáról és védelméről. Az elnök meghallgatta a Donyecki területi közigazgatás vezetője, Vadim Filaskin, Jurij Szodol tábornok, valamint az SZBU és a nemzeti rendőrség vezetőinek beszámolóját.
Zelenszkij meglátogatta a 41. egység parancsnokságát is, amely Csasziv Jar védelmét látja el. Az elnök meghallgatott egy jelentést az e területen kialakult helyzetről.
A NATO-államok védelmi miniszterei további légvédelmi rendszerek szállítását ígérték Ukrajnának – írja a Bild. Ezt Jens Stoltenberg a NATO főtitkára jelentette ki pénteken. Azt nem közölte, hogy ki vállalta a kötelezettségeket, konkrét bejelentéseket az egyes országok várhatóan a következő napokban tesznek.
A német kormány már négy új Patriot-egységet rendelt, de ezeket csak a következő években szállítják majd le. Pénteken a Bloomberg arról számolt be, hogy Németország további négy Patriot-rendszer beszerzését is fontolgatja.
Annalena Baerbock német külügyminiszter és Boris Pistorius német védelmi miniszter szintén sürgős levelet küldött valamennyi NATO-országban dolgozó kollégájának. A levélben felszólították a partnereket, hogy vizsgálják át még egyszer alaposan a légvédelmi rendszerek készleteit, hogy mit lehet átadni Ukrajnának.
Most gyorsan, közösen kell cselekednünk, hogy megállítsuk a brutális és kegyetlen légitámadásokat, különösen olyan központok ellen, mint Odessza vagy Harkiv
– mondta a német védelmi miniszter.
Oroszország az elmúlt hetekben fokozta a katonai nyomást Ukrajnára, és többek között légicsapásokkal szinte az összes hőerőművet megsemmisítette. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajnának még legalább hét Patriot rendszerre van szüksége a legfontosabb helyszínek biztosítására.
Az Észt Hírszerző Központ jelentése szerint az ukrajnai háborúban bonyolult a helyzet. Az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvednek, bár vannak bizonyos sikereik. Ugyanakkor az ukrán fegyveres erők lőszerhiánnyal küzdenek. Az észt hírszerzés szerint az oroszok taktikai áttörést értek el Avgyijivkától északnyugatra, és 5 kilométert haladtak előre. Moszkva csapatai továbbá nyomás alatt tartják Csasziv Jart, ahol a déli szárnyról nyomultak előre.
Az ukrán fegyveres erőknek szükségük van nyugati partnereik támogatására, és a lőszerhiány is prioritást élvez, ugyanakkor nincs tervezetlen visszavonulás vagy áttörés a frontvonalon.
Ukrajna kénytelen fokozatosan feladni az ellenőrzést azokon a területeken, ahol nincsenek előkészített védelmi pozíciók vagy lehetőségek a védekezésre
– tette hozzá az észt hírszerzés az Ukrajinszka Pravda szerint.
A luhanszki szektorban az orosz hadsereg folytatja egységeinek átszervezését – a frontvonalon tevékenykedő egységeket a hátországba küldik, hogy helyreállítsák és feltöltsék az utánpótlást, és frissekkel helyettesítsék őket.
A donyecki irány továbbra is az orosz fegyveres erők offenzívájának középpontjában áll. Az orosz csapatok jelentős része ott összpontosul. Az észt hírszerzés nem számít Csasziv Jar gyors elfoglalására, mivel a város erős védelmi erődítményekkel rendelkezik, így az oroszok súlyos veszteségeket fognak elszenvedni a harcokban.
Zaporizzsja és Herszon régiókban a harcok intenzitása továbbra is alacsony. Naponta zajlanak összecsapások közvetlen és távolsági fegyverekkel, de az ukrán fegyveres erők az orosz támadások ellenére továbbra is megvetik lábukat a Dnyipro folyó bal partján.
Csütörtökön William Burns, a CIA igazgatója figyelmeztette az amerikai kongresszusi képviselőket, hogy ha most nem hagyják jóvá az Ukrajnának nyújtott segélyt, Kijev az év végére elveszítheti a háborút.
Ezt megelőzően Charles Brown vezérkari főnök, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt mondta a törvényhozóknak, hogy „Ukrajna nehezen elért eredményei elveszhetnek a támogatásunk nélkül.” Lloyd Austin védelmi miniszter is figyelmeztetett, hogy ha a kiegészítő jogszabály késik, a szövetségesek és partnerek „megkérdőjelezik, hogy megbízható partnerek vagyunk-e.”
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter bírálta Kínát az orosz hadiipar támogatása miatt, mondván, hogy Peking ma már Oroszország fő beszállítója ezen a téren – írja az Ukrajinszka Pravda. Szerinte Kína ezen törekvései a hidegháború vége óta a legnagyobb fenyegetést táplálják az európai biztonságra.
Anthony Blinken megjegyezte, hogy Washington világossá tette Peking és mások számára, hogy nem segíthetik Oroszországot az ukrajnai katonai műveletekben.
Kína baráti kapcsolatokat akar az európai országokkal, ugyanakkor a hidegháború vége óta a legnagyobb fenyegetést táplálja Európa biztonságára
– mondta Blinken.
Korábban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette Kínát, hogy következményei lesznek annak, hogy a bankjai és vállalatai segítik Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban.
Micael Johansson a Saab elnök-vezérigazgatója egy interjúban elmondta, hogy az nincs rendben, hogy az európai lőporgyártás szinte kizárólagosan arra a Kínára támaszkodik, amely Oroszországot ugyanúgy kiszolgálja. Viszont véleménye szerint még évekig lehetetlen megszüntetni ezt a függőséget, hacsak Európában nem változtatunk a környezetvédelmi szabályainkon.
A Déli Hadseregcsoport harcosai az elmúlt héten előnyösebb vonalakat és állásokat foglaltak el Donyeck irányában – közölte az orosz védelmi minisztérium a különleges művelet menetéről szóló összefoglalójában az április 13. és 19. közötti időszakra vonatkozóan.
Az ukrán fegyveres erők négy támadó, két légi mozgó és hat gépesített dandárja Belogorovka, Rozdolivka, Orekovo-Vaszilivka, Bogdanovka, Kliscsijivka és Kurdjumovka települések térségében csapást mértek
– tette hozzá a minisztérium. Az orosz csapatok Krasznogorovka és Novomihajlovka térségében az ukrán fegyveres erők 46. légidandár és 10. hegyi rohamdandár egységeinek hét ellentámadását verték vissza.
Hét nap alatt az ellenség több mint 3550 katonát, négy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és 87 járművet veszített Donyeck térségében.
Ezenkívül 31 tábori tüzérségi löveget, köztük 14 nyugati gyártmányút találtak el, négy elektronikai hadviselési állomást (Nota és Anclav) és hét lőszerraktárt semmisítettek meg. Avgyijivka térségében a Donyecki Népköztársaságban felszabadították Pervomajszkoje falut, és folytatták az előrenyomulást mélyen az ellenséges védelembe.
Pervomajszke egy falu a Donyecke térségben, amely hét kilométer hosszan húzódik a Peszkit és Netajlovót összekötő út mentén. 2014–2015-ben a donyecki repülőteret elfoglaló ukrán csoport ezen a falun keresztül látta el az utánpótlást. A Stratégiai Védelmi Erők indulása után Pervomajszke a nagy donbászi erődített terület szoros hátországává vált, amely Peszki, Avgyijivka és Marjinka eleste után gyakorlatilag megszűnt létezni. A település feletti ellenőrzés megteremti az előfeltételeket az alföldön fekvő Netajlovo elleni további offenzívához, a Karlovka felé történő előrenyomulással – írta meg a RIA Novosztyi.
A héten 27 ukrán katona adta meg magát. Erről az orosz védelmi minisztériumban számoltak be – írta meg a TASZSZ.
A hét folyamán 27 ukrán katona adta meg magát hadifogolyként
– közölték szűkszavúan.
Ahogy arról nemrég mi is beszámoltunk, az ukrán főügyészség tudomása szerint az oroszok már legalább 54 hadifoglyot végeztek ki a háború kitörése óta.
Az orosz hadsereg megtámadta a Mikolajiv területen található Kucurub községet. A támadás következtében egy idős asszony meghalt, férje és egy 14 éves fiú pedig megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hírről Vitalij Kim, a Mikolajivi területi állami közigazgatás vezetője számolt be. Azt is leírta, hogy a sebesült fiút kórházba szállították.
Mint írtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március végén a háború alatt először mondta ki, hogy kész tárgyalni Vlagyimir Putyinnal még azelőtt, hogy az ukrán fegyveres erők elérnék az 1991-es határokat. Szerinte a Kreml vezetője „kész lesz a párbeszédre”, ha az ukrán hadsereg eléri a 2022-ben érvényes határokat.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter most egy interjúban többek között arról is beszélt, hogy
A pénteki interjú további részleteiről az alábbi cikkünkben írtunk.
A német Quantum-Systems dróngyártó üzemet nyitott Ukrajnában – írja az Interfax a vállalat sajtóközleménye alapján. Az új üzem lesz a vállalat második ukrajnai telephelye, és várhatóan az év végéig mintegy száz embert foglalkoztat majd. A tájékoztatás szerint évente akár ezer drón gyártására is képesek lesz.
A vállalat a következő két évben akár hatmillió eurót is befektethet az ukrajnai dróngyártásba.
A Quantum-Systems közepes hatótávolságú drónjai 2022 májusa óta üzemelnek Ukrajnában. A vállalat közölte, hogy az év végéig várhatóan ötszáz drónt szállítanak Ukrajnába.
Vadim Omelcsenko, párizsi ukrán nagykövet csütörtökön a TV5 Monde francia televízió műsorában kijelentette, hogy Ukrajna érdemrenddel tünteti ki Alain Delon francia filmsztárt, mivel „az orosz agresszió első napjától fogva több nyilatkozatot is tett Ukrajna javára” – írja a Kárpátinfo.
A diplomáciai képviselet azt is felidézte, hogy a színész 2022-ben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is beszélt, valamint felolvasott Tarasz Sevcsenko ukrán költő műveiből is a televízióban.
Delon úr, kedves Alain, tudom, hogy nincs egyszerű helyzetben, de szeretném Önnel tudatni, hogy nincs egyedül. Sok rajongója van, és olyan emberek is, akik szeretik. Én és népem is mindig az Ön oldalán fogunk állni
– mondta Vadim Omelcsenko.
Mint írtuk, péntek délelőtt videót közöltek arról, ahogyan nagy lángcsóvával lezuhant a dél-oroszországi Sztavropol körzetében egy Tu–22M3-as bombázó repülőgép. Az orosz védelmi minisztérium akkor azt közölte, hogy a baleset műszaki okok miatt történt, de nem zárják ki egy ukrán támadás lehetőségét sem.
Nem sokkal később az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége hivatalos honlapján megerősítette: az Ukrajna ellen péntekre virradóra rakétatámadást végrehajtó orosz Tu–22M3 nagy hatótávolságú bombázó-repülőgépek egyikét
az ukrán katonai hírszerzés a légierővel közösen végrehajtott különleges művelete során lőtték le.
A sajtóközlemény szerint az ellenséges repülőgépet Ukrajnától körülbelül 300 kilométeres távolságban találták el ugyanazzal az eszközzel, amely korábban az orosz A–50-es nagy hatótávolságú radarérzékelő és irányító repülőgépet.
A hírszerzés közölte azt is, hogy miután a bombázót találat érte, még Sztavropol környékére tudott repülni, ahol végül lezuhant. Kiemelték, hogy
első alkalommal sikerült orosz stratégiai bombázót megsemmisíteni a levegőben a háború kezdete óta.
„Minden Ukrajna ellen elkövetett háborús bűnért méltányos megtorlás jár” – közölte a hírszerzés. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Oroszország H–22 rakétákat lő ki a Tu–22M3 bombázókról. A sztavropoli régió határához közel helyezkedik egy katonai repülőtér az észak-oszétiai Mozdokban, ahol az orosz légierő stratégiai bombázói állomásoznak. Oroszország Tu–22M3 bombázókat gyakran használ Ukrajna elleni támadásokhoz.
Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy a pilóták katapultáltak, a személyzet egyik tagja meghalt, ketten kórházban vannak, a negyediket pedig keresik. Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka úgyszintén megerősítette a Telegramon, hogy az ukrán fegyveres erők légvédelmi rakétaegységei a katonai hírszerzéssel együttműködve semmisítették meg a H–22 rakétákat hordozó orosz Tu–22M3-at. „Ukrajnának több pénzre, több rakétára van szüksége ahhoz, hogy jobban megvédje a frontmenti területeit az orosz terrorizmustól” – fűzte hozzá mindazonáltal Olescsuk.
Az Egyesült Királyság mintegy 150 millió fontot különített el Ukrajna energiaszektorának támogatására a közelmúltbeli orosz támadások után – közölte Neil Holland, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) brit küldöttségének vezetője április 18-án.
Oroszország március óta fokozta a támadásokat, amelyek elsősorban Ukrajna energetikai infrastruktúráját célozzák. Az orosz erők március 22-én a zaporizzsjai Dnyipro vízerőműre mértek csapást az ukrán energiaszektor elleni egyik legnagyobb támadásban a teljes körű invázió kezdete óta.
Oroszország április 11-én a Kijevi terület Ukrajinka városában lévő Tripiljai hőerőművet is megsemmisítette, ami az ukrán állami energetikai vállalat, a Centerenergo termelési kapacitásának 100 százalékos elvesztéséhez vezetett.
Az EBESZ bécsi találkozóján Holland kijelentette, hogy az Egyesült Királyság fokozni fogja az ukrán energiaágazat megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, bevonva partnereit a Hetek Csoportjából (G7).
Az Egyesült Királyság elkötelezett amellett, hogy Ukrajnának megadjuk a szükséges támogatást, hogy megvédje magát, és kiszorítsa Oroszországot Ukrajna szuverén területéről
– mondta Holland a The Kyiv Independent szerint, hozzátéve, hogy „ez az egyetlen út az igazságos és tartós békéhez”.
A Hetek csoportja (G7-országok) külügyi vezetői Pekinghez fordulnak, hogy befolyásolja az Orosz Föderációt az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatban – áll a G7-csoport minisztereinek Capri szigetén tartott találkozójáról szóló közleményben.
Felszólítjuk Kínát, gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy vessen véget az Ukrajna elleni ellenségeskedésnek
– idézi az Interfax a dokumentum szövegét.
A vezetők azt írták még, hogy aggódnak a kínai kereskedelmi szektorral kapcsolatos kettős felhasználású anyagok és alkatrészek gyártása miatt, amelyeket az ország fegyverekhez és azok gyártásához szükséges felszerelések összeszereléséhez küld Oroszországba.
Ezen túlmenően a G7 elítélte az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés fokozódását, és felszólított az ilyen tevékenység azonnali beszüntetésére.
Összesen nyolc régióban hirdettek légiriadót az ukrán hatóságok ballisztikus rakétatámadások veszélye miatt – közölte az ukrán légierő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.
Dnyipro, Zaporizzsja, Harkiv, Szumi, Poltava, Kirovohrad, Luhanszk és Donyeck régiókban szólaltak meg a veszélyt jelző szirénáztak.
A légierő az Azovi-tenger felett ellenséges taktikai repülőgépek megjelenését is jelentette.
Két embert vettek őrizetbe Lengyelországban a néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij után elnevezett segélyszervezet vezetője ellen kalapáccsal elkövetett támadás gyanújával – jelentette be Litvánia elnöke a Sky News beszámolója szerint.
Leonyid Volkovot a litván fővárosban, Vilniusban lévő otthona előtt március 12-én elkövetett támadásban kalapácsütések érték. A litván kémelhárítás szerint a támadás az orosz különleges szolgálatok műve volt.
Gitanas Nauseda elnök azt mondta, hogy a gyanúsítottakat Litvániába szállítják. Volkov Vlagyimir Putyint tette felelőssé a támadásért, és megköszönte a litván rendőrségnek, hogy az elmúlt hónapban „energikusan és kitartóan” dolgozott az ügyön.
Nagyon örülök, hogy ez a munka eredményes volt. Nos, hamarosan megtudjuk a részleteket. Alig várom, hogy megtudjuk!
– írta.
Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin legfőbb kritikusa februárban halt meg egy orosz sarkvidéki börtönben – követői szerint a hatóságok ölték meg, amit a Kreml tagad.
Észak-Korea és Belarusz a magas szintű kormányzati együttműködés megerősítéséről állapodott meg a két ország vezető diplomatái között Phenjanban folytatott tárgyalások eredményeként – jelentette az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA pénteken.
Im Csonil észak-koreai külügyminiszter-helyettes és belorusz kollégája, Javhenyij Sesztyakov még csütörtökön tartott megbeszélést az észak-koreai fővárosban.
A felek „a változó időkben kialakuló igényeknek megfelelően a magas szintű kapcsolatok erősítéséről, találkozók gyakoribb szervezéséről, valamint a gazdasági és kulturális együttműködés előmozdításáról állapodtak meg – áll a KCNA jelentésében.
Belarusz azon kevés államok egyike, amelyekbe Észak-Korea munkásokat küldött, megsértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának Phenjan nukleáris programja miatt kiszabott szankcióit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a donyecki régióba utazott, ahol meglátogatta a 95. légi támadó dandár egészségügyi századában lábadozó védőket.
Beszéltem a katonákkal, és állami kitüntetéseket adtam át nekik. Köszönöm nekik a szolgálatukat és Ukrajna védelmét. Hazánk büszke arra, hogy ilyen katonáink vannak
– írta közösségi oldalain Zelenszkij.
„Nagyra értékeljük az orvosaink munkáját is. Köszönöm nekik az erőfeszítéseiket, a katonáink kezelését és Ukrajna szolgálatát” – tette hozzá.
Today, I visited the Donetsk region.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 19, 2024
I went to see our defenders who are recovering in the 95th Air Assault Brigade’s medical company.
I spoke with the soldiers and presented them with state awards. I thank them for their service and defending Ukraine. Our country is proud to… pic.twitter.com/fN3z79heJG
A földre teperték, de még így sem tudták megakadályozni, hogy átszökjön Magyarországra egy hadköteles korú beregszászi férfi – írja az ua-reporter alapján a Kárpát Hír.
A tájékoztatás szerint mindez Asztélyban történt, az ukrán–magyar határátkelőn. A hadköteles férfi Magyarországra akart utazni, ám a határőrök félreállították, hogy ellenőrizzék a határátlépésre való jogosultságát.
Mivel ilyennel nem rendelkezett, a férfi menekülőre fogta, és a határ felé rohant, azonban a határőrök elgáncsolták, és a földre teperték. Azonban még így sem sikerült megállítani, lebirkózta a katonákat, és átjutott a határ magyarországi oldalára.
Ukrajna figyelmen kívül hagyja az amerikai figyelmeztetéseket a drónok orosz területen való használatával kapcsolatban, és folytatja a szuperdrónok gyártását, amelyek már a határaitól 3000 kilométerre lévő szibériai célpontokat is képesek elérni – írja a The Economist.
A kiadvány hangsúlyozza, hogy az ilyen drónok gyártására irányuló program „szükségszerűségből született” (mivel a Nyugat vonakodik Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítani), és máris aláásta Oroszország olaj- és katonai infrastruktúrájának nagy részét.
„A Fehér Ház azonban nem elégedett. Nyomást gyakorol az ukránokra, hogy állítsák le a csapásokat. Amerika aggodalmai az emelkedő olajáraktól kezdve egy olyan ellenőrizetlen cimboraság kilátásáig terjednek, amelyben Ukrajna veszíthet” – írja a lap.
Legalább nyolc ember meghalt és huszonöt megsebesült az orosz erők légicsapásában csütörtök este a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében – közölték a helyi hatóságok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a légvédelem megerősítésére szólított fel a Dnyipropetrovszki területre mért orosz csapást követően.
„Oroszországot felelősségre kell vonni a terrorért, és minden rakétát, minden Sahíd drónt le kell lőni” – mondta. „A világ ezt garantálni tudja, és partnereink rendelkeznek a szükséges képességekkel” – tette hozzá.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt közölte, hogy két ember Dnyipróban és hat a régió Szinelnikovi körzetében halt meg.
Dnyipróban egy ötemeletes épület lángokban áll, részben megsemmisült. A romok alatt emberek lehetnek
– írta Telegramon Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója, aki a Dnyiprótól délnyugatra fekvő Krivij Rih körzetben is károkról számolt be. Hozzátette, a légvédelem a régiót támadó 16 rakétából 11-et, 10 drónból pedig kilencet lelőtt.
Az ukrán légierő azt közölte, hogy 15 rakétát – köztük két Kh–22-es cirkálórakétát – és 14 drónt lőtt le az országot ért támadások során.
Mikola Lukasuk, a Dnyipropetrovszk megyei tanács elnöke azt közölte: két ember meghalt és tizenöt megsebesült a csapásban, amely a Dnyipro központjában található épület két legfelső emeletét rombolta le.
A Dnyiprótól délkeletre fekvő Szinelnikovi körzetben Klimenko közlése szerint tucatnyinál több ház megrongálódott – foglalta össze az eseményeket az MTI.
Egy éjszakai orosz támadás alkalmával egy infrastrukturális létesítményt találtak el a Dnyipro megyei Krivij Rihben, aminek következtében tűz ütött ki, és 3 ember megsérült – közölte Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.
Nagyon nyugtalanító éjszaka volt… Az ellenség rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajnát, köztük a mi régiónkat és Krivij Rihet. Körülbelül 10 rakétát semlegesítettünk a régió felett, de találat érte a város egyik infrastrukturális létesítményét, és tűz ütött ki
– részletezte Vilkul.
A hatóságnak három sérültről van tudomása: egy 43 és 53 éves férfi, valamint egy 58 éves nő is elszenvedője a történteknek.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes titkára a Telegramon reagált azokra az információkra, amelyek szerint Lengyelországban merényletet készítettek elő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen.
Merénylet a főnök Bandera ellen Lengyelországban? Ez most már tényleg komoly. A drogfüggő bohócnak van oka az aggodalomra. Könnyen lehet, hogy ez lehet az első bizonyíték arra, hogy a Nyugat úgy döntött, likvidálja őt. Félj csak, te nagyképű
– írta Dmitrij Medvegyev az ukrán elnököt Sztepan Bandera, egy ukrán politikai aktivistához hasonlítva, aki a második világháború környékén aktív ukrán nacionalista vezető volt.
Videót közöltek arról, ahogyan nagy lángcsóvával lezuhan a dél-oroszországi Sztavropol körzetében egy Tu–22M3-as bombázó repülőgép.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a baleset műszaki okok miatt történt, de nem zárják ki egy ukrán támadás lehetőségét sem. Illia Jevlas, az ukrán légierő szóvivője nem cáfolta meg, hogy lelőtték-e a gépet.
Az esetről készült videófelvételt Anton Gerascsenko ukrán politikus, belügyi tanácsadó is megosztotta, ő azt írta hozzá, hogy állítólag ez az egyik olyan repülőgép, amely tegnap este megtámadta Ukrajnát.
Russian media report that a Russian Tu-22M aircraft has crashed in Stavropol region of Russia.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) April 19, 2024
Reportedly, it is one of the aircraft that has attacked Ukraine last night. pic.twitter.com/lD8DVQabgt
Rakétatámadás ért egy lakóházat Dnyipróban. Az ötemeletes épület részben megsemmisült. Kilenc ember megsérült, egy nő meghalt.
Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk megyei katonai közigazgatás vezetője szerint a romok alatt lehetnek még emberek. Krivij Rihben egy infrastrukturális létesítmény is megrongálódott.
Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere a Facebookon azt írta, hogy a találat a város központjában történt, ahol az áldozatok civilek voltak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország elpusztította Ukrajna legnagyobb hőerőművét, amely emberek millióinak biztosított áramot Ukrajnában és szerte Európában. A helyzetet tovább rontja, hogy Oroszország elkezdte az ukrán energiahálózat totális elpusztítását, amely amellett, hogy Ukrajnát teljesen ellehetetleníti, Európát duplán is bajba keveri. Amellett, hogy bizonytalanná válik Európa energiaellátása is, Európa lesz kénytelen Ukrajna ellátását is biztosítani – fokozva ezzel a bizonytalanságot –, hogy az legalább a háború folytatásához mindenképp szükséges energiával rendelkezzen.
Kijev mellett található egy füstölgő kráter, ahol korábban Ukrajna egyik legnagyobb erőműve volt – ezzel a felütéssel kezdte cikkét a Politico, melyben az ukrán energiahálózat összeomlásának lehetséges európai hatásait ismertették. A lap szerint a Tripiljai Hőerőmű lebombázott romja – amely emberek millióinak fő áramtermelője – az Ukrajnában zajló pusztító irányváltás szimbóluma.
A teljes erőmű került célkeresztbe, aminek a javítása évekig fog tartani. A tárolók elleni támadások pedig megfoszthatják Európát egy kritikus vészhelyzeti tervtől.
Hogy milyen következményekkel jár mindez Európa számára, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.