A Voice of America ukrán nyelvű kiadása szerint Richard Blumenthal demokrata szenátor a Fox News Sunday című műsornak nyilatkozott arról, hogy milyen jelentősége lehet a hétvégén elfogadott, Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt segélycsomagoknak.
Ukrajna számára 61 milliárd dollárt szavaztak meg az amerikai törvényhozók. Blumenthal mindezt így kommentálta: „Tehát építkezünk, és ez az intézkedés, amely erős kétpárti támogatással bír, üzenetet küld a világnak.”
Azt hiszem, hogy Amerika ismét támadásba lendült, és ez annak a jele, hogy kétpártilag össze tudunk fogni a nemzetbiztonságunkért, és azt az üzenetet küldhetjük Vlagyimir Putyinnak, Hszi Csin-pingnek és a világ diktátorainak: »Túl korai még pezsgőt bontani, Amerika meg fogja védeni a demokráciát«
– tette hozzá, majd úgy folytatta: „Mi vagyunk a világtörténelem legerősebb, legnagyobb országa. Elő tudjuk állítani a tüzérségi lövedékeket, a nagy hatótávolságú tüzérséget, a rohamlövegeket, amelyekre szükségünk van. Emellett szankciókat is bevezethetünk, és lefoglalhatjuk és eladhatjuk az orosz vagyontárgyakat, hogy több forrást biztosítsunk Ukrajna számára.”
Bár a segélycsomagok elfogadásához a republikánusok is kellettek, nem minden törvényhozójuk támogatta azt. Ron Johnson szenátor például azt mondta, a kongresszus ezzel olyan pénzek elköltéséről döntött, amelyekkel jelenleg „nem rendelkeznek”, és hogy az Egyesült Államoknak inkább a saját határainak védelmére kellene fókuszálnia.
Folytatjuk az elzálogosítást, megraboljuk a gyermekeink jövőjét több mint 100 milliárd dollárral. Azt hiszem, a többségünk azt hangsúlyozza, hogy az amerikaiak többsége szerint a saját határainkat, a gyermekeink jövőjét kellene biztosítanunk, mielőtt több mint 100 milliárd dollárt költenénk arra, hogy segítsünk másoknak biztosítani a határaikat
– mondta Johnson a NewsNation című műsornak pár órával azelőtt, hogy a képviselőház rábólintott volna a csomagokra.
Hozzáfűzte: aggasztja, ami Ukrajnában történik, de szerinte „semmi esély” nincs arra, hogy Vlagyimir Putyin ezt a háborút elveszítse. „60 milliárd dollárt költeni arra, hogy tovább szítsuk ennek a véres patthelyzetnek a lángjait, nem sok értelme van számomra” – mondta.
Egy harmadik szenátor, a demokrata Lindsey Graham (aki szintén a Fox News vendége volt) viszont elutasította azt a felvetést, hogy az Egyesült Államok nem képes segíteni Ukrajnának és a másik két államnak. „Azt a gondolatot, hogy nem tudunk egyszerre segíteni Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak, elutasítom. Teljesen elutasítom. Éppen két hete jártam ott [Ukrajnában]. Megváltoztatták a sorozási törvényeket. Szükségük lesz az emberekre. És szükségük van fegyverekre” – mondta.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Elfoglalta a Donyecki régióban lévő Novomihajlivka települést az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon sikerült előretörnie – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadijelentés szerint az elmúlt napon 16 ukrán ellenroham hiúsult meg, és az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 900 katonát veszített. Közülük a legtöbben, több mint 400-an az Avgyijivka körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a hétfőn megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy „légvédelmi pozicionálási területet”, egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, egy német Marder gyalogsági harcjárművet, egy brit FH–70-es vontatott tarackot, valamint 240 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megye légterében az orosz légvédelem délután lelőtt egy Tocska-U harcászati rakétát – adta hírül az MTI.
Az EU közelgő, 14. szankciócsomagjának meg kell akadályoznia, hogy Oroszország árnyéktanker-flottáján keresztül kijátssza az olajszankciókat – jelentette ki Tobias Billström Svédország külügyminisztere április 22-én.
A hónap elején Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, hogy a 14. csomag már készül, és valószínűleg olyan intézkedéseket tartalmaz majd Oroszország ellen, amelyek a már életbe lépett szankciók kijátszása ellen irányulnak, nevezetesen a tengeri olajkereskedelem tekintetében.
A 14. szankciós csomag elfogadása az egyik legfontosabb dolog. Gondoskodni fogunk arról, hogy mind a cseppfolyósított földgáz (LNG) importtilalmát, mind az orosz árnyékflotta megfékezését célzó intézkedéseket beépítsük
– mondta Billström, amikor Luxemburgba érkezett egy miniszteri szintű uniós találkozóra.
Az EU, az Egyesült Államok és a Hetek csoportja (G7) 2022 decemberében 60 dolláros hordónkénti árplafont szabott ki az orosz tengeri olajra a Moszkva fosszilis energiahordozókból származó bevételeinek csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként. Bár kezdetben rendesen működött, Oroszországnak végül sikerült nagyrészt kikerülnie a szankciók hatásait a nem biztosított tartályhajókból álló „árnyékflotta” használatával. Kijev partnerei fokozták erőfeszítéseiket a felső határ betartatására.
A Külügyek Tanácsának április 22-i luxemburgi ülésén Oroszország Ukrajna elleni háborúja lesz a téma, ahol online beszédet mond Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter. A 14. csomagról szóló megbeszélés még korai stádiumban van, és nem valószínű, hogy ezen az ülésen lezárul – jegyezte meg a Reuters.
Dmitro Pletencsuk veszi át az ukrán hadsereg déli hadparancsnokságának szóvivői tisztségét – tudta meg az Ukrajinszka Pravda.
Pletencsuk már eddig is szóvivő volt a haditengerészetnél, ezt a tisztségét ezután is megtartja. A lapnak nyilatkozva megerősítette, hogy tényleg kinevezik.
Ez már nem pletyka. Elkezdem teljesíteni a kötelességeimet. A dokumentumok előkészítése már folyamatban van. El kell fogadnom egy új pozíciót, meg kell ismerkednem vele, a munka szerkezetével – ez eltart egy ideig. Úgy gondolom, hogy a jövő hét elején már el tudom kezdeni. De ha gyorsan át tudom alakítani ezt a struktúrát olyan formába, amilyennek én látom, akkor talán még korábban is
– mondta, megjegyezve, hogy több mint 8 éves tapasztalata van a sajtóval való együttműködésben, összességében ez már a 13. szóvivői pozíciója lesz, és eddig mindig boldogult az újságírókkal a haditengerészetnél, ahol megismerhették a munkastílusát. Továbbá azt ígérte, hogy igyekszik majd „a lehető legnyitottabb és legdemokratikusabb módon viszonyulni a sajtóhoz”.
A szóvivőváltásra azért volt szükség, mert a déli parancsnokság eddigi szóvivője, Natalija Humenjuka napokban erős kritikákat kapott az ukrán újságíróktól.
Amerikai törvényhozók kétpárti küldöttsége érkezett az ukrán fővárosba, Kijevbe, hogy szolidaritását fejezze ki az orosz invázió ellen továbbra is harcoló csapatokkal – írja a The Guardian.
A látogatásra azt követően került sor, hogy Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke véget vetett az Ukrajna Oroszországgal szembeni védelmét szolgáló segélycsomaggal – valamint a szövetségeseknek, köztük Izraelnek és Tajvannak szánt milliárdokkal – kapcsolatos, hónapok óta tartó időhúzásának, és végül szombaton szavazásra bocsátotta azt a képviselőházban.
A kétpárti szavazáson 210 demokrata és 101 republikánus csatlakozott Ukrajna támogatásához, 112 republikánus – a republikánus képviselők többsége – ellene szavazott.
U.S. Embassy Kyiv is pleased to welcome a bipartisan congressional delegation today — @CongressmanKean, @USRepKeating, @RepDean, and @RepNateMoran. Your visit is another reminder that our commitment to Ukraine is unwavering. pic.twitter.com/yTgYEe006Y
— U.S. Embassy Kyiv (@USEmbassyKyiv) April 22, 2024
A magyar vállalatokkal szembeni ukrajnai boszorkányüldözés nem szűnt meg az OTP ügyével, az ország hatóságai ugyanis vissza kívánják vonni a Richter tucatnyi gyógyszerének helyi forgalmazási engedélyét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „világháborús készülődés” zajlik a közösségben a kritikussá váló ukrajnai harctéri helyzetre tekintettel, amelynek keretében Magyarországon hatalmas a nyomás, és ez várhatóan még tovább fokozódik a következő hónapokban.
Erre példaként hozta fel, hogy a Magyarország által blokkolt 500 millió eurón túl még 1,5 milliárd eurót kívánnak nyújtani a tagállamoknak az ukrajnai fegyverszállításokra az Európai Békekeretből.
A magyar álláspont továbbra is változatlan és világos. Amíg nem kapunk garanciát az ukrán féltől arra, hogy befejezik és nem kezdik újra az Ukrajnában aktív magyar cégekkel szembeni boszorkányüldözést, addig mi nem tudunk ilyen döntésekhez hozzájárulni
– emelte ki.
A magyar vállalatok elleni hátrányos megkülönböztetést pedig elfogadhatatlannak nevezte, s alaptalan eljárásokat, mondvacsinált okokat emlegetett, valamint emlékeztetett arra, hogy az OTP-t korábban a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezték.
Ramzan Kadirov csecsen vezető több mint öt éve él hasnyálmirigy-elhalás diagnózisával – jelentette hétfőn a Novaja Gazeta Europe független hírportál a moszkvai elnöki kórház névtelen forrásaira hivatkozva, ahol állítólag kezelték.
A Moscow Times beszámolója szerint Ramzan Kadirov romló állapota arra késztette a Kremlt, hogy megkezdje az utódlási terv kidolgozását az észak-kaukázusi köztársaság stabilitásának fenntartása érdekében.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
A háborúra való tekintettel meglepő adat lehet, hogy a 2024 eleje óta eltelt három hónapban több prémiumautót vásároltak Ukrajnában, mint a tavalyi év azonos időszakában – mindez az ukrán autós szövetség (UkrAvtoprom) adataiból derült ki.
Több mint 2800 új autó talált új gazdára idén, ami 2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Mindemellett az összes eladott autón belül 25-ről 17 százalékra csökkent a prémiumautók aránya.
A prémium kocsik zömét (51 százalékát) a Kijevi, a Dnyipropetrovszki és az Odesszai területeken adták el. BMW-ből 736, Lexusból 491, Audiból pedig 421 jármű talált új gazdára, ezek voltak a legnépszerűbb márkák.
Oroszország azt állítja, hogy ellenőrzése alá vonta az ukrajnai Donyecki területen található, Donyeck várostól 40 kilométerre délnyugatra fekvő Novomihajlovkát – közölte az orosz védelmi minisztérium a The Guardian beszámolója szerint.
Az ukrán vezérkar hétfő reggeli szokásos jelentésében közölte, hogy a kijevi erők továbbra is visszatartják az orosz előrenyomulási kísérleteket a falu közelében.
Oroszország vasárnap közölte, hogy erői területet szereztek a kelet-ukrajnai Csasziv Jar kulcsfontosságú csatatere közelében, és ellenőrzésük alá vonták Bogdanivkát, egy kis frontszéli falut, amely a várostól kevesebb mint három kilométerre, északkeletre fekszik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette az amerikai szenátust, hogy mielőbb ratifikálja a kongresszus által a hétvégén elfogadott, régóta halogatott katonai segélycsomagot, és arra figyelmeztetett, hogy országa felkészült a védelemre, mivel attól tart, hogy nagyszabású orosz támadásra kerül sor, még mielőtt a friss szállítmányok elérnék a frontvonalat.
Az orosz erők megvetették lábukat a Csasziv Jartól három kilométerre északkeletre fekvő Bogdanivka falu körül, de Moszkva április 21-i állításait, miszerint azt teljesen elfoglalták, továbbra sem erősítették meg – írja a The Kyiv Independent.
Az Institute for the Study of War (ISW) április 21-i elemzése szerint nem volt vizuális megerősítése annak, hogy a falu teljes mértékben orosz ellenőrzés alatt állna, és egyes Kreml-közeli források is arról számoltak be, hogy az ukrán erők északra és északnyugatra még mindig tartják a területet.
Az Ukrán Nemzeti Gárda egyik tisztje azt mondta, hogy az orosz csapatok nagyon sikeresen nyomulnak előre Csasziv Jar irányába.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjújában azt mondta, hogy Oroszország május 9-ig megkísérli elfoglalni a Donyecki területen lévő Csasziv Jar városát. Hozzátette azt is, hogy látogatást tett a régióban, beszélt a katonákkal, akik azt mondták, hogy nincs felszerelésük.
Szükségük van az orosz felderítő drónokra (…), nekünk pedig tüzérségi lövedékekre van szükségünk. Remélem, hogy a fegyverek időben megérkeznek, és visszaverjük az ellenséget
– mondta az ukrán elnök.
Úgy tűnik, hogy Csasziv Jar, a Bahmuttól mintegy 10 kilométerre nyugatra fekvő város lesz Oroszország következő célpontja. Az ukrán hadsereg szerint Oroszország kulcsfontosságú mérföldkőnek tekinti a várost a további előrenyomuláshoz.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a BBC ukrán nyelvű szolgálatának adott interjúban hétfőn.
Az MTI beszámolója szerint Budanov kijelentette, hogy az orosz hadsereg „komplex műveletet folytat”, és Ukrajna azzal számol, hogy a közeljövőben nehéz időszak vár rá, de a helyzet „azért nem lesz katasztrofális”.
„Az Armageddon nem fog bekövetkezni, ellentétben azzal, amit jelenleg sokan jósolnak. De problémákra számítani kell május közepétől” – mondta Budanov.
Az ukrán hadsereg már most sok nehézséggel küzd, súlyos hiányok mutatkoznak az utánpótlásban, nagy késések vannak a nyugati fegyverek szállításában is. A jobban felszerelt és sokkal több katonával rendelkező orosz hadsereg pedig szünet nélkül nyomul előre Kelet-Ukrajnában, és sorra von ellenőrzés alá kisebb településeket a Donyeck-medencében.
Olekszandr Pavljuk, a szárazföldi erők parancsnoka március végén úgy nyilatkozott, „lehetséges”, hogy Oroszország nyáron még intenzívebb offenzívát fog folytatni. Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka április közepén ismerte el, hogy a közelmúltban „jelentősen romlott” a helyzet a fronton, március óta az orosz támadások érezhetően intenzívebbé váltak, és sikerült is „taktikai sikereket” elérniük.
Az amerikai hadtudományi intézet (ISW) szakértői szerint az ukrán védelmi erők képesek lesznek megállítani az orosz offenzívát, ha az Egyesült Államok gyors segítséget nyújt.
Az ISW szerint Mark Warner, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke április 21-én kijelentette, hogy az Ukrajnának szánt amerikai katonai segélyt, beleértve az ATACMS-rakétát is, a jövő hét végéig eljuttathatják Ukrajnának, ha a szenátus április 23-án elfogadja a kiegészítő előirányzati törvényt, és Joe Biden amerikai elnök április 24-ig aláírja azt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 21-én azt mondta, hogy az amerikai katonai segély gyors eljuttatása Ukrajnának lehetővé teheti az ukrán erők számára, hogy stabilizálják a frontvonalat és átvegyék a kezdeményezést.
Ugyanakkor az ISW még mindig úgy véli, hogy az ukrán erők további hátrányokat szenvedhetnek el az elkövetkező hetekben, amíg az amerikai segítségre várnak, hogy Ukrajna stabilizálni tudja a frontot, de valószínűleg képesek lesznek megállítani a jelenlegi orosz offenzívát, ha gyorsan megérkezik az újabb amerikai segítség.
Az elkövetkező hetekben az orosz erők valószínűleg fokozzák támadó hadműveleteiket, valamint rakéta- és dróncsapásaikat, hogy kihasználják az amerikai katonai segítség megérkezése előtti időt az Ukrajnával szembeni fegyverembargó kihasználására – tette hozzá az ISW.
A Le Parisien című lap egy oknyomozó cikkben írt arról, hogy egy francia vállalat a szankciók ellenére is tartozékokat ad az orosz elnök luxusrepülőihez.
Mint írták, a vállalat a fedélzeten használt elektronikai felszereléseket szállít Moszkvának, és nemcsak Vlagyimir Putyin gépeihez. Az eszközöket Moszkvától délre, egy katonai reptéren szerelik be az Il–96-os és Szuhoj 100-as gépekbe:
EZEKKEL UTAZIK AZ OROSZ ELNÖK MELLETT DMITRIJ MEDVEGYEV, AZ OROSZ BIZTONSÁGI TANÁCS VEZETŐJE, SZERGEJ SOJGU VÉDELMI MINISZTER, VAGY ÉPPEN DMITRIJ PESZKOV, A KREML SZÓVIVŐJE IS.
Az orosz légiipart ezzel együtt megviselték a szankciók: az invázió kezdete óta nem egy orosz helikopter és repülőgép zuhant le meghibásodások miatt (amelyek közt katonaiak is voltak). A büntetőintézkedések miatt az oroszok nem tudnak, vagy csak nehezebben tudnak beszerezni bizonyos alkatrészeket, ezért „kannibalizáláshoz” folyamodnak.
A német Knauf építőanyag-gyártó vállalat több mint 30 évnyi oroszországi tevékenység után teljesen leállítja működését az országban – írja a Deutsche Welle.
Megjegyzik, hogy a vállalat nem nevezte meg az Oroszországból való kivonulás konkrét okait, csupán annyit közöltek, hogy ez az „aktuális események” hátterében történik.
A vállalat közleményében azt írta: a több mint 4 ezer alkalmazott munkahelyének megőrzése érdekében úgy döntött, hogy a teljes üzletágat, beleértve a nyersanyag-kitermelést, a gyártást és az értékesítést is, helyi irányítás alá helyezi. Az üzlet átruházásának folyamatát azonban az orosz kormánynak még jóvá kell hagynia.
A közelmúltban a Knauf, amely 2022-ben 15,4 milliárd eurós forgalmat bonyolított le, ismét tűz alá került oroszországi, valamint az Oroszország által megszállt ukrajnai Mariupolban folytatott tevékenysége miatt.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélycsomagok késése „valós következményekkel járt” a háborúban – mondta Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkár az MSNBC műsorában vasárnap.
Az amerikai törvényhozás a hétvégén bólintott rá arra, hogy az Egyesült Államok további 61 milliárd dollár adjon Ukrajnának. Stoltenberg ezzel kapcsolatban megjegyezte: az újabb segítség „még nem túl későn" érkezik ahhoz, hogy változtasson a helyzeten
Mint mondta, az ukránok már hónapok óta lőszerhiányban szenvednek, „nagyjából egy az öthöz, egy a tízhez arányban, attól függően, hogy a frontvonal melyik részéről beszélünk. Láttuk, hogy kevesebb orosz rakétát és drónt lőttek le, egyszerűen azért, mert nincs légvédelmi rendszerük és lőszerük” – mondta Stoltenberg, aki ezután megjegyezte:
Ukrajna felszabadította annak a területnek az 50 százalékát, amelyet Oroszország kezdetben elfoglalt. Képesek orosz rakétákat lelőni, mélységi csapásokat végrehajtani és a Fekete-tengeren is folyosót nyitnak. Tehát, ha fegyvereket szállítunk nekik, akkor az ukránok győzni fognak.
Az orosz csapatok elérték a Donyecki terület Pokrovszkij körzetében lévő Ocseretino falut. Ukrajnának a segélyek és fegyverek mellett sürgősségi mozgósításra is szüksége van.
Sem amerikai pénz, sem nyugati támogatás, sem német fegyver nem segít, ha Ukrajna nem mozgósít legalább további 250 ezer katonát a túlságosan kis létszámú front megerősítésére. Az orosz csapatok elérték Ocseretinót
– írja Julian Röpcke, a Bild katonai elemzője az X közösségi oldalon. Az Ukrán Fegyveres Erők személyzete kimerült, a fronton lévő harcképtelen egységeket sürgősen meg kell erősíteni.
All the American money, all the Western support, all the German weapons won’t help if Ukraine does not mobilize another 250,000 soldiers at least to reinforce a far too thin manned front.
— Julian Röpcke🇺🇦 (@JulianRoepcke) April 21, 2024
Russian troops reached #Ocheretyne pic.twitter.com/YNrDPU9ZDv
Brutális kínzások, kikényszerített vallomások, évtizedek óta tartó börtönvádak – ezekről a körülményekről számoltak be az Oroszországban bebörtönzött ukrán politikai foglyok. Az orosz börtönökbe zárt ukrán civilek száma meghaladja a 180 főt, az ő történeteikből válogattunk.
Ihor Kijasko ukrán ügyvéd 2018-ban érkezett az oroszországi Nyizsnyij Novgorodba, hogy gyógyszert szerezzen fiának. Ehelyett az orosz különleges erők erőszakkal őrizetbe vették, hamisan azzal vádolták, hogy titkos dokumentumokat szerzett és orosz vadászgépek alkatrészeit próbálta Ukrajnába csempészni – közölte Anastasiia Serha, az Ukrainian PR Army ukrán kommunikációs szakemberekből álló független non-profit szervezet munkatársa. Ihor fejére zsákot húztak, súlyosan bántalmazták, kémkedéssel vádolták meg, és nyolc évre ítélték. Sajtóértesülések szerint Ihort a szibériai Irkutszk városában tartják fogva. A családja a 2022-es orosz támadás kitörésekor elvesztette vele a kapcsolatot, és semmit sem tud az állapotáról.
Jevhen Panov háborús veteránt, a zaporizzsjai erőmű egykori villanyszerelőjét és ukrán önkéntest a Krím bejáratánál vették őrizetbe az orosz biztonsági erők. A verések után Jevhen hamisan „tanúskodott” maga ellen, elismerve, hogy részt vett Oroszország elleni szabotázsban, elutasítva a családja által igényelt ügyvédet. Nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Testvére úgy véli, hogy Jevhen nem mehetett a Krímbe, valószínűleg elrabolták.
Valentin Vihivszkij 2014 szeptemberében a megszállt Krím félszigeten tűnt el, amelyet azért látogatott meg, hogy részt vegyen egy egynapos kiállításon. Valentint később Moszkva hírhedt Lefortovo börtönében azonosították be, 2015-ben egy orosz bíróság 11 év börtönbüntetésre ítélte. Valentin ügye titkosított, és még a közvetlen családja sem kaphatja meg a hivatalos ítélet másolatát.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország Ukrajnának nyújtott támogatása nagy stratégiai kockázatokat szít, amelyek növelték a világ legnagyobb nukleáris hatalmai közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.
Oroszország külügyminisztere elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO megszállottja annak a gondolatnak, hogy „stratégiai vereséget” mérjenek Oroszországra, és az ilyen konfrontációnak olyan kockázatai vannak, amelyek a nukleáris veszély fokozódásához vezethetnek.
A nyugatiak veszélyesen a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás szélén állnak, ami katasztrofális következményekkel jár
– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Az Egyesült Államok és szövetségesei azt állítják, hogy segítenek Ukrajnának megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, és hogy Oroszország az, aki súlyosbítja a kelet–nyugati feszültséget, többek között azzal, hogy ismételten figyelmeztet a nukleáris konfliktus veszélyére – írja a Reuters. „Komoly stratégiai kockázatokat látunk ebben, ami a nukleáris veszély szintjének növekedéséhez vezet” – mondta a külügyminiszter.
A The New York Times közölt cikket arról, hogy Mike Johnson, az Egyesült Államok képviselőházának republikánus elnöke miért döntött úgy, hogy szavazást kezdeményez az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt katonai segélycsomagokról – dacára annak, hogy ez később a képviselőházi tisztségébe is kerülhet, ha a pártjának szélsőségesei megpróbálják leváltatni.
Johnson korábban, még a beiktatásakor azt ígérte, hogy nem terjeszti be szavazásra az ügyet. A lap szerint a republikánus politikus az utóbbi napokban egyeztetett számos nemzetbiztonsági vezető tisztviselővel, köztük William Burns CIA-vezérrel is, és titkosított hírszerzési jelentéseket is ismertettek vele.
Mint írták, a döntésében személyes és politikai tényezők egyaránt szerepet játszhattak. Maga Johnson a Capitoliumban nyilatkozva azt mondta, hogy a hírszerzési jelentések is meghatározóak voltak.
Tényleg hiszek nekik. Úgy gondolom, hogy Vlagyimir Putyin továbbmenetelne Európában, ha engednék neki. Szerintem a következő alkalommal a Baltikumba menne be. Lehet, hogy leszámolna Lengyelországgal vagy valamelyik NATO-szövetségesünkkel
– mondta.
Párttársa, Michael McCaul (aki több megbeszélésen ott volt vele), szintén azt mondta, hogy ezek nagy hatással voltak Johnsonra. „Hirtelen rájött, hogy az egész világ sorsa ettől függ. Hogy ez nem valami kis politikai játszma” – mondta.
A The New York Times szerint az egyik legfontosabb megbeszélés még februárban lehetett a fehér házi Ovális Irodában, ahol Joe Bidennel és kongresszusi tisztviselőkkel ismertették a nemzetbiztonság vezető tisztviselői azt, hogy mennyire fogy az ukránok lőszere, és milyen következményei lennének annak, ha nem kapna utánpótlást a légvédelmük. Ezenkívül Johnson meggyőzőnek találta az oroszok által elkövetett háborús bűnökről szóló elbeszéléseket is, amelyeket (mások mellett) Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől is hallott.
Romániában – egy friss közvélemény-kutatás szerint – nem a megélhetéssel kapcsolatos gondok, hanem az ország háborúba sodródásának lehetősége aggasztja leginkább a lakosságot – közölte az MTI.
A news.ro hírportál által megrendelt, április 10. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 33 százaléka nevezte meg az ország háborúba sodródását a legfőbb aggodalmaként, míg a drágulástól való félelem csak a második helyre került 28,6 százalékkal.
Az INSCOP felidézte, hogy a tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában – a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása után – készült felmérés idején a háborús aggodalmakat a megkérdezettek még csak 9,9 százaléka sorolta az első helyre. Akkor a legtöbben (24,5 százalék) a drágulástól rettegtek, valamint attól (22,7 százalék), hogy elveszítik munkahelyüket. Ez utóbbit a mostani felmérésben a résztvevők már csak 4,7 százaléka jelölte meg legfontosabb aggodalmaként.
A tíz évvel ezelőtti 17 százalékról 18,5 százalékra emelkedett azok aránya, akik egészségük rosszabbodásától tartanak leginkább, másfelől 16 százalékról 4,9 százalékra esett vissza azoké, akiket jövedelmük csökkenésének veszélye aggasztja a legjobban.
A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy a románok szerint milyen irányba halad az országuk. Általában véve a megkérdezettek 30,8 százaléka vélte úgy, hogy Románia jó irányba halad, míg 62,5 százalékuk pesszimista az ország jövőjét illetően.
A friss INSCOP-felmérés telefonos módszerrel készült egy 1100 fős országos mintán. A közvélemény-kutatásnak a választási részvételi szándékkal és pártpreferenciákkal kapcsolatos adatsorát a következő napokban ismertetik.
Németország második legnagyobb városának, Hamburgnak a főpolgármestere, Peter Tschentscher Ukrajna fővárosába érkezett április 22-én.
A válság idején is folytatnunk kell támogatásunkat. Hamburg szilárdan az ukrán nép oldalán áll
– írta a város szenátusa a közösségi médiában.
Egy másik német delegáció Robert Habeck alkancellár vezetésével a múlt héten érkezett Kijevbe. Habeck találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, hogy megvitassák Berlin Ukrajnának nyújtott támogatását, nevezetesen a légvédelmi ellátást.
„Unsere Unterstützung in der Krise muss fortgeführt werden. Hamburg steht weiterhin fest an der Seite der Menschen in der Ukraine.“ Mit dieser Botschaft im Gepäck ist Bürgermeister @TschenPe heute mit dem Nachtzug in Kyiv angekommen. pic.twitter.com/sCoc1e3lzv
— Hamburger Senat (@Senat_Hamburg) April 22, 2024
Görögországra és Spanyolországra egyre nagyobb nyomás nehezedik uniós és NATO-szövetségeseik részéről, hogy több légvédelmi rendszert biztosítsanak Ukrajnának.
A múlt heti brüsszeli csúcstalálkozón az uniós vezetők Pedro Sánchez spanyol és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnököt sürgették légvédelmi rendszereik egy részének átadására.
Az ukrán erők kritikus katonai hiánnyal küzdenek, többek között tüzérségi lövedékekből, légvédelmi rakétákból és mélységi csapásmérő rakétákból. Spanyolország és Görögország egyesített fegyveres erői több mint egy tucat Patriot rendszerrel rendelkeznek, valamint más légvédelmi eszközökkel, például S–300-as rakétarendszerekkel – írja a Financial Times. Ukrajna vélhetően csak két Patriot rakétaelhárító rendszerrel rendelkezik, amelyek közül az egyiket Kijev védelmére használják, míg a másikat a frontvonalhoz közelebb telepítették, így az ország nagy része gyakorlatilag védtelen marad.
Lengyelország kész befogadni atomfegyvereket, ha a NATO úgy dönt, hogy fegyvereket telepít, tekintettel arra, hogy Oroszország megerősíti fegyverzetét Belaruszban és Kalinyingrádban – jelentette ki Andrzej Duda, az ország elnöke egy hétfőn megjelent interjúban.
Ha szövetségeseink úgy döntenek, hogy nukleáris fegyvereket telepítenek területünkre a nukleáris megosztás részeként, a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében, készek vagyunk erre
– mondta Duda a The Guardian szerint.
A Lengyelország és az Egyesült Államok közötti nukleáris együttműködésről szóló megbeszélések „már egy ideje” folynak – jelentette ki a lengyel elnök. „Oroszország egyre inkább militarizálja Kalinyingrádot. Az utóbbi időben nukleáris fegyvereit Belaruszba telepíti át” – tette hozzá.
Az Ukrajinszka Pravda részletes riportot közölt arról, miként próbálnak a Tisza egyik legszűkebb szakaszán keresztül Romániába menekülni az ukrán férfiak a sorozás elől.
„Egy fekete alak bukkan elő a sűrűből, és belép a Tiszába. A férfi kezét a víz fölé emelve, nehézkesen, de egyenletesen halad a folyó túlsó partja felé. Közelebb érve a közepéhez, már nem tud ellenállni a sodrásnak, és egy ponton az felkapja. A folyó gyorsan magával ragadja az úszót. Erőfeszítéseit két meleg kabátos férfi figyeli. Talán észrevették a szokatlan tevékenységet, és felmásztak egy kis dombra, hogy jobban lássák.
Hamarosan az úszó megáll, miután legyőzte az áramlatot. Lábával elérte a földet. Alakja egyre magasabbra emelkedik a víz fölé. Egy pillanat múlva a férfi térdre esik, majd feláll, kezét a fenékre támasztva. Néhány másodperc múlva a túlsó partra lép. Épp most lépte át az államhatárt, és Romániában kötött ki. Két perc elég volt a szökevénynek, hogy átússza a Tiszát
– elevenített fel a lap egy pár napja történt esetet, amelyről (az ukrán oldalról) videó is készült.
Mint írták, mindez Nagybocskó településnél, a helyi ATM szupermarketnél történt. A férfi valószínűleg a szupermarket parkolójánál mászott át a drótkerítésen (amely állítólag a felvétel egy pontján sérültnek is tűnik).
„Az állampolgári kötelességei elől való meneküléséről készült videó vírusként terjedt el az interneten. Csatlakozva számos másikhoz, amelyen az ukránok a mozgósítás elől a határon túlra menekülnek, majd megosztják útjuk történetét. Azok történeteit, akiknek nem sikerült elmenekülniük, a határőrök teszik közzé az interneten. És amikor a videókon megjelennek a komor arcú férfiak színes felfújható gumimatracokkal, akkor értjük meg igazán a »tragikomédia« szó jelentését” – írta az Ukrajinszka Pravda.
A lap pár nappal a fenti videó után a helyszínre ment, ahol azt tapasztalták, hogy a drótkerítést már megjavították, „a parkolóban gyerekek bicikliztek, az egyik parkolóhelyen pedig egy halom nagy méretű fa raklap hevert”, mintha csak arra csábítanák a menekülni vágyókat, hogy tegyenek egy próbát a kerítéssel.
Mint írták, ezen a helyen sokan próbáltak meg átjutni a Tiszán az utóbbi időben. Volt olyan, akiket az ukrán határőrök húztak ki, miután elkapta őket a sodrás, és segítségért kiáltoztak. És volt olyan is, akit már csak drónnal vettek észre a folyóban, és nem tudtak időben odaérni hozzá, mielőtt elmerült volna, és később sem találták meg. „Lehet, hogy mégiscsak elérte a román partot. Vagy talán egy nap valahol az ukrán oldalon megtalálják a holttestét. Idén a munkácsi határőrség határőreinek már sikerült két, [a vízből kiálló] fák közé beszorult holttestet találniuk” – írta a lap. Hozzátették, hogy a háború kezdete óta már legalább 22 holttestet halásztak ki a folyó határ közeli szakaszán: legutóbb, márciusban egy 33 éves harkivi férfit találtak meg.
De vannak olyanok is, akik ötletesebb módon próbálnak menekülni a sorozás elől ezen a határszakaszon. Az Ukrajinszka Pravda felidézett egy ilyen esetet is.
„Egy évvel ezelőtt a fizikai tudományok kandidátusa egy egyszerű tervvel állt elő. Vett magának egy siklóernyős overallt és egy siklóernyőt, és néhány héten keresztül repülni tanult a Kárpátaljai terület egyik turisztikai részén. Miután tapasztalatot szerzett, talált egy vevőt az autójára a határ közelében. Felvette az overallt, bepakolta a siklóernyőjét, és elindult. El akarta adni az autót, majd megmászni egy hegyet és átrepülni a határon siklóernyővel. Ironikus módon pont a határállomás fölé tervezte az útvonalát.
A terv összeomlott, amikor az autóját a katonaság megállította egy ellenőrző ponton, és – meglátva a siklóernyős ruhás férfit – elkezdték kideríteni a részleteket. Végül kiderült a teljes igazság, így a repülést törölték
– idézte fel az esetet a lap, hozzátéve: ez az illető azóta orvos-főhadnagyként szolgál a hadseregben.
Hozzátették azt is, hogy korábban a folyón leginkább csak cigarettát csempésztek gumimatraccal, de a mozgósítás elől menekülőkre egy ennél sokkal jövedelmezőbb üzletág épült, „amit úgy is lehetne nevezni: adsz nekem pár ezer dollárt, és én hazudok neked arról, hogy hol kell átkelni a Tisza gázlóján. A hazugság ennek a megállapodásnak az egyik kötelező eleme. Ez érthető, ha az, akinek át kell segítenie a szökevényt a túloldalra, előre átveszi a pénzt, és nem vállal felelősséget a kudarcért”. A lap szerint ezt még a korábbi cigicsempészek egy része sem vállalja be erkölcsi okokból kifolyólag, helyettük viszont gyakran „új játékosok” szálltak be az embercsempészetbe.
„Be kell bizonyítani, hogy ezek az embercsempészek nem »felszabadítók«. Bár azt mondják magukról, hogy ők szabadságot adnak az embereknek. Jól ismerik a területet. Ismerik a veszélyeket minden időszakban: amikor árvíz van, amikor erős az áramlás, amikor hideg van, amikor havazik. Hatalmas pénzösszegeket vesznek fel, négy- és nyolcezer dollár közt. És miután elvették, visszaállítják a halál útját az embereknek” – mondta Oleg Seleznyov, a helyi határőrség vezetője a lapnak, aki azt is elmondta, hogy gyakran a határ közelében titkos megfigyelőpontokról, hőkamerákkal felszerelve előznek meg sok kísérletet.
Ezzel együtt is sokan próbálkoznak elmenekülni itt. Ironikus, hogy az említett szupermarkettel szemben van a városi önkormányzat épülete, ahol azoknak a helyi lakosoknak a portréi láthatóak, akik nem próbáltak meg elmenekülni, de életüket vesztették a háborúban. A legfiatalabb közülük 22 éves.
A távol-keleti Burjátföldről érkezett orosz ejtőernyősök foglaltak el egy megerősített állást Csasziv Jarnál – jelentette be az orosz védelmi minisztérium a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint.
A Bahmut közelében lévő településen hetek óta intenzív harcok folynak. Az utóbbi napokban több videó is készült ezekről, és ezek egyikén állítólag láthatóak a térségben harcoló orosz ejtőernyősök is.
Every day, guards paratroopers carry out assault operations on the positions of the Ukrainian Armed Forces in the Artemovsk direction near the village of Chasov Yar. pic.twitter.com/6Zc9uWht4u
— MD (@distant_earth83) April 19, 2024
A védelmi tárca most azt jelentette, hogy az orosz légi deszantos erők déli csoportjának alakulatai folytatják az aktív harci műveleteket a Csasziv Jarhoz vezető utakon, javítva a helyzetet a frontvonal mentén. Hozzátette azt is, hogy az Ulan Ude városából származó ejtőernyősök páncélozott gyalogsági járművekkel és harckocsikkal támogatva intéztek támadást a Csasziv Jar közelében lévő Ivanovszkoje külterületén az ukrán hadsereg egyik megerősített állása ellen.
„A páncélos csoport munkája után a transzbajkáli ejtőernyősök rohamcsapatai előrenyomultak az erősség elfoglalására. Bátorságot és hősiességet tanúsítva, kézifegyverek és gránátvetők tüzével képesek voltak megtörni az Ukrán Fegyveres Erők megmaradt harcosainak ellenállását, elfoglalni és megtisztítani az ellenséges erősséget. Az erősség megtisztítása során a kijevi rezsim négy fegyverese megadta magát. Akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert, azokat likvidálták” – áll az orosz védelmi tárca jelentésében.
A Voice of America ukrán nyelvű kiadása szerint Richard Blumenthal demokrata szenátor a Fox News Sunday című műsornak nyilatkozott arról, hogy milyen jelentősége lehet a hétvégén elfogadott, Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt segélycsomagoknak.
Ukrajna számára 61 milliárd dollárt szavaztak meg az amerikai törvényhozók. Blumenthal mindezt így kommentálta: „Tehát építkezünk, és ez az intézkedés, amely erős kétpárti támogatással bír, üzenetet küld a világnak.”
Azt hiszem, hogy Amerika ismét támadásba lendült, és ez annak a jele, hogy kétpártilag össze tudunk fogni a nemzetbiztonságunkért, és azt az üzenetet küldhetjük Vlagyimir Putyinnak, Hszi Csin-pingnek és a világ diktátorainak: »Túl korai még pezsgőt bontani, Amerika meg fogja védeni a demokráciát«
– tette hozzá, majd úgy folytatta: „Mi vagyunk a világtörténelem legerősebb, legnagyobb országa. Elő tudjuk állítani a tüzérségi lövedékeket, a nagy hatótávolságú tüzérséget, a rohamlövegeket, amelyekre szükségünk van. Emellett szankciókat is bevezethetünk, és lefoglalhatjuk és eladhatjuk az orosz vagyontárgyakat, hogy több forrást biztosítsunk Ukrajna számára.”
Bár a segélycsomagok elfogadásához a republikánusok is kellettek, nem minden törvényhozójuk támogatta azt. Ron Johnson szenátor például azt mondta, a kongresszus ezzel olyan pénzek elköltéséről döntött, amelyekkel jelenleg „nem rendelkeznek”, és hogy az Egyesült Államoknak inkább a saját határainak védelmére kellene fókuszálnia.
Folytatjuk az elzálogosítást, megraboljuk a gyermekeink jövőjét több mint 100 milliárd dollárral. Azt hiszem, a többségünk azt hangsúlyozza, hogy az amerikaiak többsége szerint a saját határainkat, a gyermekeink jövőjét kellene biztosítanunk, mielőtt több mint 100 milliárd dollárt költenénk arra, hogy segítsünk másoknak biztosítani a határaikat
– mondta Johnson a NewsNation című műsornak pár órával azelőtt, hogy a képviselőház rábólintott volna a csomagokra.
Hozzáfűzte: aggasztja, ami Ukrajnában történik, de szerinte „semmi esély” nincs arra, hogy Vlagyimir Putyin ezt a háborút elveszítse. „60 milliárd dollárt költeni arra, hogy tovább szítsuk ennek a véres patthelyzetnek a lángjait, nem sok értelme van számomra” – mondta.
Egy harmadik szenátor, a demokrata Lindsey Graham (aki szintén a Fox News vendége volt) viszont elutasította azt a felvetést, hogy az Egyesült Államok nem képes segíteni Ukrajnának és a másik két államnak. „Azt a gondolatot, hogy nem tudunk egyszerre segíteni Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak, elutasítom. Teljesen elutasítom. Éppen két hete jártam ott [Ukrajnában]. Megváltoztatták a sorozási törvényeket. Szükségük lesz az emberekre. És szükségük van fegyverekre” – mondta.
Az orosz hadsereg hétfő hajnalban csapást hajtott végre egy farm ellen az Odesszai területen – írja az Ukrajinszka Pravda. A helyszínről több fotót is közzétettek az ukrán hatóságok.
Last night, @KpsZSU shot down 5 of 7 kamikaze drones over Odesa region. 2 of them hit a farm. Kharkiv, Donetsk & Kherson regions also came under shelling. 6 critical infrastructure buildings, 4 five-story buildings, 2 educational institutions, a medical facility, a kindergarten,… pic.twitter.com/xmnyvbyqIx
— Гюндуз Мамедов/Gyunduz Mamedov (@MamedovGyunduz) April 22, 2024
Az ukrán hadsereg déli hadparancsnoksága közölte, a Krím félszigetről több Sahíd kamikazedrón is érkezett, ezek találták el a farmot. Közlésük szerint egy raktár és néhány mezőgazdasági gép megsemmisült. A helyi kormányzó, Oleh Kiper mindeközben azt írta, hogy a csapásban senki sem sérült meg.
Az ukrán légierő adatai szerint hajnalban összesen hét Sahíd drón és három Sz–300-as és Sz–400-as átalakított, irányított rakéta érkezett Ukrajna felé (utóbbiakat a Donyecki területről lőtték ki az oroszok). Ezek közül öt Sahíd drónt sikerült megsemmisíteniük (illetve pluszként feltüntették egy Orlan 10-es taktikai felderítő drón lelövését is).
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője a BBC ukrán nyelvű kiadásának adott interjúban azt mondta, a közeljövőben nehéz dolguk lesz az ukrán katonáknak a fronton.
Véleményünk szerint a közeljövőben meglehetősen nehéz helyzet vár ránk. De ez nem katasztrofális, ezt is meg kell érteni. Az armageddon nem következik be, ahogyan azt most sokan kezdik mondani. De május közepétől problémák lesznek
– fogalmazott Budanov.
Hozzátette azt is, hogy egy összetett orosz műveletre számítanak, amibe nemcsak a katonai műveletek tartozhatnak bele, hanem „minden más” is, így például az ukrán belpolitika megzavarására irányuló kísérletek is (ennél részletesebben ezt nem fejtette ki). Szerinte május közepe és június eleje között lesz a legnehezebb a helyzet, így abban az időszakban nem sokat nyilatkoznak a sajtónak.
A BBC még április 19-én készítette ezt a hétfőn publikált interjút, vagyis pont azon a napon, amikor az ukrán hadsereg az invázió kezdete óta először semmisített meg egy orosz stratégiai bombázót. A kérdésre, hogy miként sikerült, Budanov először azt mondta: „Sokáig vártunk, készültünk, és végül sikerült. Mit mondhatnék önöknek?” Majd hozzátette:
Hogy őszinte legyek, nem szeretnék mindent elárulni. Csak annyit mondhatok, hogy a gépet 308 kilométeres távolságból találták el, elég messziről. Fogalmazzunk úgy, hogy eredményes és hosszú munka érezteti hatását. Ez ugyanaz a technika és ugyanazok az eszközök, ahogy mondani szokták, amelyeket akkor használtunk, amikor a levegőben megsemmisítettük az A–50-est.
Hozzátette azt is, hogy az oroszoknak több ilyen gépe is van, de az első lelövése után „kicsit könnyebb” lesz a helyzet több területen, például Odesszában, ahol rendszerint az ilyen gépekről indított H–22-es rakéták végezték a legnagyobb pusztítást.
Alekszandr Ionov, az Erős Oroszország Mozgalom külpolitikai szakértője és az orosz elnök alárendeltségében működő Emberi Jogi Tanács tagja – akit korábban az amerikai választásokba való beavatkozással is megvádoltak, és szankciókat is bevezettek ellene – az ura.ru hírportálnak azt mondta, Ukrajna nagy ellentámadásra készül, amelyhez európai országoktól is kapnak fegyvereket egy új segélycsomagban.
Az utóbbi hetekben inkább arról az offenzíváról lehetett hallani, amelyet az orosz hadsereg tervezhet az idei nyárra. Ugyanakkor Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje pár hete belengette azt is, hogy nincs kizárva egy ukrán ellenoffenzíva sem az idei évre.
Most Ionov személyében egy orosz tisztviselő is beszélt egy lehetséges ukrán ellentámadásról. „A konfliktus eszkalálódásának kérdése már megoldódott. Most az ukrajnai mozgósítás végső előkészületei zajlanak. Ellenoffenzívát akarnak végrehajtani, amelyet után elveszítik minden katonai potenciáljukat” – mondta Alekszandr Ionov, aki már most sikertelennek minősítette a még el sem indult ukrán offenzívát.
Tehát idén súlyosan elmérgesedhet a helyzet a fronton. Nagyszámú modern fegyver fog megjelenni, amelyeket a mi területünk ellen fognak használni, és ennek senki sem fog ellenállni Nyugaton. Éppen ellenkezőleg, segíteni fognak a tesztelésben és a hadműveletek megtervezésében
– tette hozzá Ionov, aki ezenkívül azt állította, hogy az amerikai és európai tanácsadók is segítenek az Oroszország területe ellen végrehajtott csapásokban Ukrajnának. „Az orosz területek elleni összes támadást a Romániában és Lengyelországban található NATO-parancsnokság koordinálja. Semmilyen művelet nem mehet végbe nélkülük, amelyben légi vagy vízi drónok vesznek részt. A Belgorod és más régiók elleni, rakéta-sorozatvetők segítségével végrehajtott támadásokat amerikai és európai tanácsadókkal közösen dolgozzák ki. Az olyan modern fegyverek, mint az ATACMS és a SCALP rakéták alkalmazása nem történhet meg az Egyesült Államok és Európa katonai szakembereinek részvétele nélkül” – mondta az orosz tisztviselő, aki még azt is hozzáfűzte a külföldiekkel kapcsolatban:
Valószínűleg ők nyomják meg az indítógombot és adják meg a koordinátákat a terrorista művelet végrehajtásához.
Alekszandr Ionov ezzel együtt úgy vélekedett, hogy mindenképpen Oroszországé lesz a győzelem. „Készen kell állnunk, de egyébként mindenki tökéletesen tudhatja, hogy a győzelem a miénk. Hiszen Ukrajna elvesztette minden potenciálját, a nacionalisták pedig elvesztették harci kedvüket” – zárta mondandóját.
Az Egyesült Államok törvényhozása a hétvégén hagyott jóvá egy 61 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának, amiről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy esélyt adhat a győzelemre. Denisz Smihal ukrán kormányfő pedig azt is közölte, hogy mire költik a csomagot.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5147-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4830-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 39 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.