Az orosz hadsereg hétfőn kétszer is nehéztüzérséggel támadta Nyikopolt – írja az Ukrinform.
Ezt Szerhij Liszak, a Dnyipro Területi Katonai Adminisztráció vezetője közölte a Telegramon.
Csaknem húsz lövedék csapódott be a területen. A megszállók három kamikaze drónt is bevetettek a támadáshoz
– írta.
Elmondása szerint egy magánház, egy melléképület és egy villanyvezeték is megsérült.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz belügyminisztérium 398 volt külföldi állampolgár megszerzett orosz állampolgárságát szüntette meg az általuk elkövetett bűncselekmények miatt, a vonatkozó törvény hatályba lépése óta eltelt fél év alatt. Erről a tárca sajtóközpontja számolt be kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökség megkeresésére.
Oroszországban október 26-án lépett életbe az állampolgárságról szóló új törvény, amelynek értelmében megvonandó az olyan volt külföldiek orosz állampolgársága, akik bizonyos súlyos bűncselekményeket követtek el, vagy veszélyt jelentenek Oroszország nemzetbiztonságára.
A jogszabály végrehajtásának kezdete óta az orosz állampolgárság megszüntetéséről 406 határozatot hoztak, ebből 398-at meg is valósítottak, a vonatkozó törvény 24. cikkelyének 1. része szerinti bűncselekmények elkövetése miatt. Ez a szerzett állampolgárságtól való megfosztás jogalapjaként sorolja fel az orosz fegyveres erőkről szóló hamis hírek terjesztését és az orosz hadsereg lejáratását, a diverzánsakciókat, a szankciók bevezetésére és agresszív háború kirobbantására szóló felhívást, a dezertálást, a katonai szolgálat és a vele járó kötelezettségek teljesítése alól való kibújást, a külföldi ügynökökről szóló törvényben előírt kötelezettségek megszegését, a kémkedést, hazaárulást és államtitkok felfedését.
Idetartoznak továbbá a nemi sérthetetlenség elleni bűncselekmények, a pénz- és értékpapír-hamisítás, a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a banditizmus, bűnszövetség szervezése és a bűnügyi hierarchiában való legmagasabb pozíció betöltése. Az állampolgárság visszavonásával jár a nemkívánatos külföldi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetben való részvétel is.
A belügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy a tárca megkezdte az összes olyan honosított állampolgár ellenőrzését, aki az állampolgárság megszerzése után bűncselekményt követett el, a honosítás megszüntetését mérlegelendő.
Norvégia idén 7 milliárd koronával (megközelítőleg 232 milliárd forinttal) növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt, amely így 22 milliárd koronát tesz ki – jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Az emelést a 2023–2027 közötti időszakban az ukrán polgári személyek és katonák megsegítésére szánt alapból finanszírozzák, amely változatlan marad.
Ez élet-halál kérdése Ukrajna lakossága számára
– jelentette ki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, aki nagyon bizonytalannak nevezte az ukrajnai helyzetet.
„Ez egyben Európa – tehát Norvégia – biztonságát és stabilitását is érintő kérdés” – hangsúlyozta a kormányfő, aki előzőleg a szélesebb konszenzus érdekében ellenzéki vezetőkkel tárgyalt.
A 7 milliárd koronás pótlólagos támogatásból 6 milliárdot katonai célokra fordítanak, elsősorban légvédelmi eszközökre és lőszerre.
A 75 milliárd koronásra tervezett eredeti, több éves programból a skandináv ország 2024 végéig várhatóan mintegy 39,5 milliárd koronát használ fel.
A jelentős szénhidrogén-kitermelő Norvégiának komoly haszna van a háború miatti áremelkedésből, és a Kieli Világgazdasági Intézet rangsora szerint arányosan Kijev egyik legnagyobb támogatója.
Varsó európai megoldásban érdekelt az új kijevi mozgósítási törvény által érintett ukrán állampolgárok esetleges hazajuttatását illetően – jelentette ki kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter, kormányfőhelyettes az MTI szerint.
A politikus újságírói kérdésre válaszolva mondta ezt sajtóértekezletén, melynek fő témája a kormány által aznap elfogadott, a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosítása volt.
Amennyiben Ukrajna támogatást, segítséget kér, mi mindig megadjuk. Tudom, hogy párbeszéd zajlik erről Ukrajna és Brüsszel között
– mondta a miniszter, aki fontosnak nevezte, hogy az ügyet európai szinten oldják meg.
Múlt szerdán Kosiniak-Kamysz azt mondta: Varsó „már régen jelezte”, hogy „kész segíteni az ukrán félnek a katonai szolgálatra kötelezett állampolgárai hazatérésében”.
A kormány által elfogadott, most a parlament elé kerülő törvénymódosítás értelmében 2025. szeptember 30-ig hosszabbítanák meg a háború elől menekülő ukránok lengyelországi tartózkodási engedélyét, az újonnan érkezőknek viszont kizárólag érvényes úti okmány alapján ítélnék meg a lengyelországi ügyintézéshez szükséges személyazonosító számot (PESEL). Az utóbbi megoldást a lengyel ombudsman bírálta.
Az ukrán különleges erők lelőttek két orosz légvédelmi rakétarendszert Szumi irányában. Erről az SDF sajtószolgálata számolt be a Telegramon – írja az Unian. A weboldalon a felvételek is láthatóak.
Az SDF egyik egységének operátorai a Szumi irányában végzett felderítő tevékenység közben egy Buk légvédelmi rakétarendszert találtak el, amely épp kilövőállásban volt
– áll a bejegyzésben. Megjegyzik, hogy az ellenséges célpontot drónokkal támadták.
Ezt követően egy másik légvédelmi rakétarendszer érkezett, amelyre az ukránok ismét lecsaptak.
Az ukrán kabinet 15,5 milliárd hrivnyát különített el drónok beszerzésére a biztonsági és védelmi erők számára – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök jelentette be.
A mai napon a kormány további 15,5 milliárd hrivnyát különített el drónok beszerzésére. (…) 300 000 drónt kapnak a biztonsági és védelmi erőink
– mondta.
Megjegyezte, hogy 2024-ben már 43,3 milliárd hrivnyát különítettek el drónokra.
Hat amerikai gyártmányú ATACMS operatív-harcászati rakétát lőtt le az orosz légvédelem az elmúlt napon – közölte kedden a védelmi minisztérium.
Vlagyimir Rogov, a Társadalmi Kamara elnevezésű szervezet szuverenitási kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke szerint az éjjel az ukrán hadsereg több ATACMS rakétát lőtt ki a Krímre. A légvédelmi rendszer, mint mondta, Dzsankojnál és Szimferopolnál lépett működésbe.
Szergej Akszjonov, a Krím vezetője Telegram-csatornáján arra figyelmeztette a Szimferopoli járásbeli Donszkoje falu lakosait, hogy a kazettás töltetet hordozó ATACMS rakéták lelövése után a területen szétszóródott szubmuníció veszélyes lehet. Az intelem értelmében a civilek, ha ilyen lőszert találnak, értesítsék a rendkívüli helyzetek minisztériumát és a belügyminisztériumot – adta hírül az MTI.
Mint írtuk, ismét orosz légicsapás érte a kelet-ukrajnai Harkiv városát kedden. A város polgármestere, Ihor Terehov azt mondta, hogy a támadás miatt egy lakóépületben is kár keletkezett. Hozzátette, hogy a mentőalakulatok jelenleg is a helyszínen vannak.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közösségi oldalán ismertette, hogy a keddi támadásnak összesen kilenc sérültje van, egy ember pedig meghalt. Az áldozat egy 24 éves civil férfi, aki a vállalkozásánál dolgozott. A mentők négy embert vittek kórházba, míg öt sérültet a helyszínen láttak el.
Tíz kilométert gyalogolt egy 98 éves asszony a bombázások közepette, hogy elhagyhassa az orosz irányítású Donyecki régiót – írja a Sky News.
Lidia Sztepanivna elmondta, hogy az Ocseretyinből induló útja alatt többször elesett, és kénytelen volt a földön aludni.
Túléltem azt a háborút (a második világháborút – a szerk.), és túlélem ezt a háborút is
– mondta.
Az idős asszonynak nem volt se élelme, se vize, de állítása szerint a „jelleme” tartotta életben, miközben megpróbált eljutni a Kijev által ellenőrzött területekre.
Szerinte az a háború, amelyet Oroszország az országa ellen folytat, semmiben sem hasonlít a második világháborúhoz.
Az ukrán belügyminisztérium közleményben tudatta, hogy az idős asszonyt este az ukrán hadsereg fedezte fel, majd átadták a rendőrségnek, akik egy evakuáltaknak fenntartott menedékhelyre vitték.
„A rendfenntartó erők keresik a nő rokonait” – közölte a minisztérium.
„Európa csak akkor lehet erős és igazán békés, ha az európaiak közül senki sem marad le Európáról” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a közösségi médiában.
Az ukrán elnök szerint ehhez az kell, hogy „minden nemzetről megemlékezzenek, és mindenki kész legyen megvédeni minden nemzet jövőjét”, nem pedig a gonosz kezébe adni azt. Európának Volodimir Zelenszkij szerint az a rendeltetése, hogy az együttműködés tere legyen, hogy „az élet tere maradjon”.
„Ezt kell megtartanunk, ezt kell megvédenünk” – fogalmazott Ukrajna elnöke a Csehország 20 éve az EU-ban: jövőkép a kibővített Európáról című konferencián a Facebookra feltöltött videós beszédében.
Bízom Európában. És bízom abban, hogy még a mi életünkben ugyanilyen konferenciát tartanak majd, de azt Ukrajna húszéves európai közösségbeli tagságának szentelve – húszéves teljes jogú uniós tagságunknak
– tette hozzá az ukrán elnök, aki szerint ez a folyamat már júniusban megindulhat „Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak tényleges megkezdésével”.
Lettország jóváhagyta egy új katonai segélycsomag Ukrajnának történő átadását – jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök április 30-án a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
A csomag légvédelmi ágyúkat, taktikai pilóta nélküli megfigyelőrendszereket és „egyéb alapvető fontosságú anyagi és technikai eszközöket tartalmaz Ukrajna fegyveres erői számára” – közölte Silina az X-en.
Ez egyaránt fogja segíteni Ukrajna légvédelmi és hírszerzési képességeinek javítását
– mondta Silina.
Minden egyes segélyszállítmány megerősíti a Lettország és Ukrajna közötti kapcsolatot és „az agresszor Oroszország elleni harcot, amely a legnagyobb fenyegetést jelenti a világ békéjére és biztonságára” – mondta Silina.
Ar katru sūtījumu apliecinām draudzību 🇺🇦 tautai un tās cīņai pret agresoru Krieviju, kas ir lielākais drauds pasaules mieram un drošībai. Latvija Ukrainas militārajam atbalstam gadā novirza 0,25% no IKP. Turpināsim atbalstīt Ukrainu gan divpusēji, gan kopā ar sabiedrotajiem. 2/2
— Evika Siliņa 🇱🇻🇺🇦 (@EvikaSilina) April 30, 2024
Lettország a háború kitörése óta Ukrajna egyik leghűségesebb támogatója, és évente GDP-jének 0,25 százalékát fordítja Ukrajna katonai segélyezésére.
Silina április elején azt mondta, hogy Riga Kijevnek nyújtott katonai segélye 392 millió eurót tesz ki.
Lettország januárban az Egyesült Királysággal közösen létrehozta az Ukrajnát támogató nemzetközi drónkoalíciót is, hogy megerősítse Ukrajna pilóta nélküli légi járművekből (UAV) álló arzenálját.
Lettország és Ukrajna most a közös dróngyártás növelésén dolgozik – mondta az ukrán külügyminiszter április 26-án lett kollégája, Baiba Braze kijevi látogatásán.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere a Világgazdasági Fórumon kijelentette, hogy Oroszország olyan gyorsan gyárt új fegyvereket és lőszereket, mint a történelemben korábban soha.
Ha megnézzük, mit tett Oroszország az elmúlt évben lőszer, rakéta, harckocsi és páncélozott járművek gyártása terén, látni fogják, hogy gyorsabban állította elő ezeket, mint a modern történelemben bármikor, beleértve a hidegháborút is. Hogyan tudta ezt megtenni? Mert jelentős mennyiségű szerszámgépet, mikroelektronikát, optikát kap, főleg Kínából
– mondta Blinken.
Szerinte Oroszországnak nem sikerült volna felgyorsítania a fegyvergyártást Kína segítsége nélkül.
Kifejtette, hogy a szerszámgépek 70 százaléka, a mikroelektronika 90 százaléka Kínából származik. Bár ezek most kettős felhasználású cikkek, szerinte egyértelmű, hogy milyen céllal használják fel őket. Ez teszi lehetővé Oroszország számára, hogy folytassa Ukrajna elleni agresszióját, miközben Kína azt mondogatja, hogy véget akar vetni ennek.
Azt is megjegyezte, hogy a Nyugatnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása stratégiai vereség legyen Moszkva számára.
Úgy gondolja, hogy Oroszországnak óriási erőfeszítéseket kellett tennie az exportellenőrzések és a szankciók megkerülésére. Az orosz gazdaság átalakítása ugyan rövid távon működhet, de szerinte hosszú távon nem fenntartható. Általában véve pedig Oroszország gyengébb gazdaságilag, katonailag és diplomáciailag is.
Az Ukrán Nemzeti Televíziós és Rádiós Tanács vezetője, Olha Herasimiuk elmondta, hogy a hatóságok már tárgyalnak az Európai Unió vezetésével a Telegram közösségi oldal szabályozásáról – számolt be az mk.ru.
A tisztviselő szerint döntések születhetnek az oldal blokkolásról és az ellene kivethető bírságokról, valamint arról is, hogy belső tilalmat vezessenek-e be a Telegram használatára az ukrán tisztviselők és állami szervezetek számára.
Heraimiuk megjegyezte, Kijev azt javasolja, hogy a Telegramot vegyék fel a szabályozás alá eső digitális platformok listájára – ugyanis a jogszabályok megsértése esetén az ezen a listán szereplő platformok pénzbírsággal sújthatók.
Mint írtuk, hétfőn előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közös sajtótájékoztatót is tartottak.
Zelenszkij elismerte, hogy Ukrajna addig nem lesz képes NATO-taggá válni, amíg az Oroszországgal vívott háború tart – írja a Korrespondent.
Az ukrán elnök szerint Ukrajnának győzelemre van szüksége ahhoz, hogy politikai befogadást nyerjen a katonai szövetségbe. Hozzátette, hogy jelenlegi a háború az oka annak, hogy Kijev még nem lett NATO-tag.
Az oroszok által megszállt Krím félszigeten, Dzsankojban lévő katonai repülőteret rakétacsapás érte hétfő éjszaka. Az orosz fegyveres erők öt katonája megsérült a támadásban – írja az ASTRA jelentésére hivatkozva az Unian.
„Az ASTRA olvasói a dzsankoji katonai repülőtéren keletkezett tűzről is beszámoltak. A lakosok több robbanást is észleltek. Az orosz hatóságok mindezt semmilyen módon nem kommentálták” – írta a kiadvány.
A lap emlékeztetett, hogy a dzsankoji repülőteret már korábban, április 17-én is érte rakétatámadás.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrség szóvivője kijelentette, az Oroszországgal vívott háború kezdete óta mintegy harminc olyan ukrán férfi halt meg, aki szökni próbált, hogy elkerülje a részvételt a harcokban – adta hírül az MTI.
Mint mondta, többen úgy haltak meg, hogy hegyeken vagy hegyi folyókon próbáltak átkelni. A szóvivő szerint az illegális határátlépési kísérletek mindennapos esetek, többnyire a moldovai és a romániai határszakaszon próbálkoznak az ellenőrző pontoktól távol eső részeken. Hamis dokumentumokkal pedig a lengyel határátkelőknél próbálnak a legtöbben átjutni.
Az ukrán határőrszolgálat hétfőn a közösségi médiában azt közölte, 24 férfi úgy halt meg, hogy a Tiszán próbált átkelni román területre. Április elején Andrij Demcsenko arról beszélt, hogy naponta átlagosan tíz embert tartóztatnak fel a hatóságok illegális határátlépési kísérlet közben.
Múlt héten Ukrajna felfüggesztette a konzuli szolgáltatásokat a külföldön élő, hadköteles korú férfi állampolgárai számára.
Arra hivatkoztak, hogy nem várhatnak segítséget az államtól azok, akik maguk nem segítik az állam túlélését az Oroszországgal szembeni háborúban. A BBC tavaly novemberi riportja szerint addig csaknem 20 ezer ukrán férfi szökhetett át Romániába, Moldovába, Lengyelországba, Magyarországra és Szlovákiába, hogy elkerülje a katonai szolgálatot.
Észtország belügyminisztériuma nem tervezi erőszakkal kitoloncolni azokat a hadköteles ukrán férfiakat, akiknek lejár az útlevelük, de legálisan tartózkodnak az ország területén – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A Belügyminisztérium Állampolgársági és Migrációpolitikai Főosztályának tanácsadója, Anneli Weeks szerint 6500 18–60 év közötti ukrán férfi rendelkezett Észtországban átmeneti védelem alapján tartózkodási engedéllyel április 26-án.
Amennyiben Ukrajna hadköteles korú állampolgárai már nem cserélhetik le lejárt útlevelüket újakra az ukrán nagykövetségen, akkor a Weeks szerint legfeljebb az utazás lehetőségétől esnek el.
Az érvényes úti okmány hiánya azonban nem korlátozza a tartózkodási engedély megszerzése vagy meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának lehetőségét. A jelenlegi eljárás lehetővé teszi a magánszemély azonosítását vagy megerősítését más alapon is. Egy külföldi azonban valódi úti okmány hiányában nem kérhet vízumot
– mondta Weeks.
Április végén mintegy 31 ezer háborús ukrán menekültnek volt érvényes, ideiglenes védelemre épülő tartózkodási engedélye Észtországban.
Korábban Németországban is hasonló álláspont született, Lengyelország azonban az ukránok ideiglenes védelméről szóló határozat meghosszabbításakor figyelembe veszi Ukrajna azon döntését, miszerint felfüggeszti a 18–60 év közötti férfiak konzuli szolgáltatásait. Ez azt jelenti, hogy hajlandó Ukrajnával együttműködni a hadköteles ukrán férfiak átadásában.
Izland kinyilvánította határozott és hosszú távú támogatási szándékát Ukrajnának. Az ország parlamentje elfogadta a 2024–2028 közötti időszakra vonatkozó segélyekről szóló határozatot – írja az Ukrajinszka Pravda.
Tordis Kolbrun külügyminiszter szerint Ukrajna határozott támogatása Izland és Európa legfontosabb biztonsági kérdése.
A nemzetközi jogrendszer – amelyre biztonságunk és életszínvonalunk épül – veszélybe került az Orosz Föderáció brutális ukrajnai inváziója miatt
– fogalmazott a tárcavezető.
Szerinte ennek a megvédése érdekében Reykjavíknak „határozottan és konkrétan” hozzá kell járulnia Ukrajna védelméhez.
„Ezzel a javaslattal és a költségvetési tervben szereplő kötelezettségvállalással szilárd alapot teremtünk Ukrajna céltudatos támogatásához” – hangsúlyozta a külügyminisztérium vezetője.
A hírek szerint Kijev hosszú távú támogatási politikája a függetlenség, a szuverenitás, a határok, a polgári biztonság, a humanitárius segítségnyújtás és az ukrajnai újjáépítés támogatását célozza meg.
Az április 29-i odesszai rakétatámadás következtében meghalt Borisz Vasziljev, a Nemzetközi Humántudományi Egyetem rektorhelyettese. Az odesszai területi ügyészség sajtószolgálata megerősítette, hogy a 44 éves férfi holttestét egy Fekete-tenger partján találták meg, egy rakétatámadásban kigyulladt épületben.
A férfi az említett felsőoktatási intézmény oktatási és innovációs fejlesztésért, valamint gazdasági kérdésekért felelős rektorhelyettese volt.
A holttestet az Odesszai Nemzeti Jogi Egyetem hallgatóinak palotájának területén találták meg
– tette hozzá a sajtószolgálat.
Oleh Kiper, az Odesszai Állami Katonai Adminisztráció vezetője szerint az egész térségben gyásznapot hirdettek.
„Öt ember halálával összefüggésben az Odessza elleni orosz rakétatámadás következtében ma gyásznapot hirdettek Odessza térségében. Őszinte részvétemet fejezem ki azoknak, akik elvesztették szeretteiket” – hangsúlyozta Kiper.
Hennagyij Truhanov odesszai polgármester szerint a ma reggeli adatok szerint 17 személy sérült meg az orosz támadásban. A változó súlyosságú állapotban lévő sérülteket a város kórházaiban kezelik. A sérültek között egy gyerek van.
Az orosz erők csapást mértek Harkivra, két halottról és hat sebesültről érkezett információ – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Igor Terekhov, a város polgármesterének jelentése szerint továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az orosz erők légicsapást mérnek Harkivra. A jelentések szerint jelenleg is zajlik a károk elhárítása. Az ukrán hadsereg pedig vizsgálja, hogy a közelmúltban milyen típusú bombákkal mértek csapást az orosz erők az ukrán városokra.
Az ukrán hatóságok újabb erőszakos mozgósításáról került elő videó. A Telegramon hétfőn közzétett videó Odesszában készülhetett, de a készítés időpontja ismeretlen.
A felvételen az látható, ahogy három katonai komisszár egy férfit próbál meg betuszkolni egy buszba. A toborzóközpont munkatársainak akciója sikertelen volt, így végül feladták a harcot, és engedték elmenni a férfit. Az eseményeket járókelők tömege nézte végig.
A bejegyzés kiemelte, az egyik katona ruházatán egy sas látható, amely nagy hasonlóságot mutat a náci Németország címerével.
Az ukrán vezetés tájékoztatása szerint Oroszország háborús veszteségei naponta 1250 fővel növekedtek, ráadásul megugrották a lélektani határt. Az invázió 2022. februári megindítása óta összesen már 468 ezer orosz katona esett el.
Az ellenség 2024. április 30-i összesített vesztesége mára megközelítette az új vörös vonalat – 468 720 ellenséget tesz ki
– közölte az Ukrán Fegyveres Erők.
Emellett az oroszok elvesztettek 7307 tankot, 14 046 páncélozott harcjárművet, 12 011 tüzérségi rendszert, 1053 lövészosztagot, 779 légvédelmi rendszert, 348 repülőt, 325 helikoptert, 9277 operatív-taktikai szintű drónt, 2126 cirkálórakétát, 26 hajót, egy tengeralattjárót, 15 563 gépjárművet és 1977 speciális járművet.
A szakértők azonban mindig hangsúlyozzák, hogy ezeket a számokat érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel gyakran elnagyolják az ellenséges erők veszteségeit.
Az Egyesült Államok a pénzügyminisztérium engedélye értelmében meghosszabbította az orosz bankokkal folytatott tranzakciók engedélyét az energiaszektorbeli elszámolásokra vonatkozóan – írja a Ria Novosztyi.
2024. november 1-jéig engedélyezett minden, a 14024-es számú végrehajtási rendelet által tiltott energiával kapcsolatos tranzakció, amely egy vagy több kijelölt szervezetet érint
– olvasható a dokumentumban.
A lista az Otkritije, a Szovkombank, a Szberbank, VTB, Alfa-Bank, Roszbank, Zenit, Szankt-Peterburg és a Centrobank pénzintézeteket tartalmazza.
Az ukrajnai háború kezdete óta az Egyesült Államok számos szankciót vezetett be orosz jogi személyekkel – különösen pénzügyi szervezetekkel – szemben. Ugyanakkor az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma engedélyezte az energiával kapcsolatos tranzakciók lebonyolítását.
Az általános engedély korábbi változata pontosította, hogy az „energiával kapcsolatos” kifejezés a kőolajat – ideértve a kőolaj kitermelését, előállítását, finomítását, cseppfolyósítását, gázosítását, újragázosítását, átalakítását, dúsítását, gyártását, szállítását vagy felvásárlását – jelenti.
Az engedély többek között LNG-re, kőolajtermékekre és földgázra, szénre, faanyagra és uránra is vonatkozik.
Washington többször is kifejtette, hogy a bevezetett szankciók célja, hogy megfosszák Moszkvát a nyersanyagok értékesítéséből származó bevételtől, ugyanakkor el akarják kerülni, hogy ebből kára keletkezzen a világ többi részének.
Annak ellenére, hogy a fő üzemanyag-importőr, Európa csökkentette az oroszországi olaj- és gázvásárlást, Oroszországnak sikerült növelnie a baráti országok felé irányuló exportot. Amint arról Alekszander Novak miniszterelnök-helyettes beszámolt, Moszkva tavaly 86 százalékkal emelte a kőolaj, 84 százalékkal pedig a kőolajtermékek exportálását ezekbe az országokba.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Zsófia edinburghi hercegnő, III. Károly király legfiatalabb testvérének, Eduárd edinburghi hercegnek a felesége a látogatás alatt találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és feleségével.
A hercegnő találkozott olyanokkal is, akik ellen a háború idején szexuális erőszakcselekményeket követtek el, akiket kínvallatásnak vetettek alá,
valamint olyan gyerekekkel, akiket erővel elszakítottak családjuktól és Oroszországba vittek, de azóta visszatértek Ukrajnába.
A brit külügyi tárca az edinburghi hercegnő ukrajnai látogatásának bejelentéséhez fűzött tájékoztatásában kiemeli, hogy Nagy-Britannia 2022 óta 4,7 milliárd font (2155 milliárd forint) nem katonai jellegű támogatásban részesítette Ukrajnát. Ennek részét képezi 660 millió font (303 milliárd forint) értékű kétoldalú segítségnyújtási program, amelynek elsődleges célja olyan nők és fiatal lányok megsegítése, akik ellen szexuális erőszakcselekményeket követtek el.
A program részeként a brit hatóságok együttműködnek az ukrán főügyészséggel annak érdekében, hogy a háborús szexuális bűncselekmények ügyében induló büntetőeljárások középpontjában az ilyen támadások túlélőinek érdekei álljanak – fogalmaz tájékoztatásában a londoni külügyminisztérium.
A tárca kiemeli azt is, hogy a brit kormány pénzügyi és technikai segítséget nyújt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak, emellett olyan különleges képesítésű szakértőket is a térségbe vezényelt, akik háborús bűncselekmények, illetve a háborúhoz kötődő szexuális erőszakcselekmények kivizsgálásához tudnak segítséget nyújtani – írta az MTI.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4459-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4806-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Április 29-én, hétfőn az oroszok ismét rakétatámadást indítottak Odessza ellen. A támadás következtében tűz ütött ki az odesszai jogi akadémia hallgatóinak híres palotájában, amelyet Harry Potter-kastélynak is neveznek.
A támadás után az RBK-Ukrajina fényképeket és videókat gyűjtött a lángoló Harry Potter-kastélyról. Az anyagban a „Dumszka” helyi kiadvány, valamint az ukrán főügyészség fényképeit és videóit használták fel.
Ahogy a videón is látható, az épület teteje szinte teljesen leégett.
A Legfőbb Ügyészség több fotón mutatta be az Odesszát ért orosz rakétacsapás következményeit.
Mint Marina Averina, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának regionális osztályának szóvivője elmondta, az odesszai jogi akadémia hallgatóinak palotájában keletkezett tűz 600 négyzetméterre terjedt ki. A támadás következtében egy ember halt meg az épületben.
Az ENSZ egyik megfigyelője megerősítette, Oroszország január 2-án egy észak-koreai Hwasong–11 ballisztikus rakétával találta el az ukrajnai Harkivot, amivel megsértette a Biztonsági Tanács szankcióit – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Biztonsági Tanácsnak benyújtott 32 oldalas jelentés szerint „a 2024. január 2-án az ukrajnai Harkivban talált rakétamaradványok a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Hwasong–11 sorozatú rakétájából származnak”.
Április elején három szankciós tisztviselő járt Ukrajnában, hogy megvizsgálják a rakéta maradványait, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a rakétát Oroszországban gyártották volna.
A jelentés közölte, az ENSZ szakértői „nem tudták önállóan meghatározni, hol és ki indította el a rakétát”, ugyanakkor az ukrán fél által közölt információk „azt jelzik, az Orosz Föderáció területén belül indították el”.
„Egy ilyen helyszín, amennyiben a rakéta orosz erők ellenőrzése alatt állt, valószínűleg azt jelzi, hogy azt az Orosz Föderáció állampolgárai vásárolták meg” – áll a jelentésben.
Észak-Koreát 2006 óta sújtják az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói annak atomfegyver- és ballisztikus rakétakísérletei miatt. Ezek az embargók tiltják a katonai technológia importját és exportját.
Az Egyesült Államok attól tart, Oroszország és Észak-Korea szoros barátsága bátorítást ad Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek.
Tibor Gaspar, a szlovák parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke a V4-es országok hétfői prágai ülésén elmondta, hogy Szlovákiában 82 százalékkal nőtt az Ukrajnából érkező illegális bevándorlók száma az év eleje óta – írja az Infostart.
Szerinte ez a mozgósítási törvényre való reakció azoknak a részéről, akik nem akarnak harcolni a fronton.
Az idei év első négy hónapjában Szlovákiában növekedett az Ukrajnából érkező illegális bevándorlók száma. Naponta próbálkoznak ugyanis átszökni a zöldhatáron azok az ukrajnai hadköteles férfiak, akik nem szeretnék életüket kockáztatni a fronton
– mondta Prágában Tibor Gaspar. Hozzátette, az Ukrajnával szomszédos országok mindegyike szembesül ezzel.
Abszolút számokban kifejezve ez nem olyan sok, összesen háromszáz illegális bevándorlóról beszélünk, akik a kijelölt határátkelőhelyeken kívül próbálták meg átlépni a schengeni határt
– hangsúlyozta.
Pavel Zácek, a cseh képviselőház biztonsági bizottságának elnöke szerint a V4-es bizottságok találkozója bizonyíték arra, hogy Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország képes megegyezni.
Megállapodtunk egy bizonyos jövőképben az illegális migrációval kapcsolatban. Ezt bizonyítja a nyilatkozatunk, amelyet a bizottságok összes képviselője aláírt
– mondta. A nyilatkozatban elismerték, az EP-választások után szükség van az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikájának további reformjára.
Az orosz hadsereg hétfőn kétszer is nehéztüzérséggel támadta Nyikopolt – írja az Ukrinform.
Ezt Szerhij Liszak, a Dnyipro Területi Katonai Adminisztráció vezetője közölte a Telegramon.
Csaknem húsz lövedék csapódott be a területen. A megszállók három kamikaze drónt is bevetettek a támadáshoz
– írta.
Elmondása szerint egy magánház, egy melléképület és egy villanyvezeték is megsérült.
Hétfőn újabb katonai segélycsomagot jelentett be a német kormány Ukrajna számára, amely további légvédelmi felszereléseket, lövedékeket és páncélozott járműveket tartalmaz – írja az Ukrajinszka Pravda.
Németország a közelmúltban 10 darab Marder gyalogsági harcjárművet szállított át Ukrajnának lőszerrel és pótalkatrészekkel együtt, továbbá Leopard 2 harckocsikhoz használatos és 7500 darab 155 mm-es lőszert is.
A fegyveres erők emellett megkapták Németországtól a Skynex légvédelmi rakétakomplexumot lőszerrel, csaknem 30 ezer lőszert Gepard önjáró légvédelmi ágyúkhoz, meg nem nevezett számú rakétát az IRIS-T SLM légvédelmi rendszerhez, valamint a TRML–4D radar-légtérfigyelő radarállomás.
A katonaság támogatására Németország 18 ezer 40 mm-es töltényt, 3 ezer RGW 90 hordozható páncéltörő kézigránátvetőt, 120 mm-es aknavetőt, csaknem 2 ezer terephálót, 2 ezer esőkabátot és 100 ezer elsősegélycsomagot adott át Ukrajnának.