Finnország sikeresen tesztelte a katonai gazdaság irányítási képességét, és megkezdte a katonai felszerelések országhatárain kívüli tárolását, felkészülve egy Oroszországgal való esetleges konfrontációra – írja az RBK Ukraine.
Mikko Heiskanen altábornagy, a finn fegyveres erők fegyverzeti és logisztikai vezérkari főnökének helyettese elmondta, Finnország a közelmúltban több mint 1000 megállapodást ellenőrzött, amelyeket magáncégekkel kötöttek a háborúhoz szükséges felszerelések gyártására vagy szolgáltatások nyújtására.
Fel kell készülnünk egy hosszú távú válságra. Aktiváltunk néhány felszerelést, ellenőriztük az összes megállapodást, ellenőriztük nemcsak a lőszerek, hanem más anyagok beszerzését is. Ellenőrizzük stratégiai partnereink terveit és felkészültségét is
– mondta.
Megjegyezte, az alapvető üzemanyagaik és a gabonakészleteik legalább hat hónapig kitartanak, a légtárolók pedig elegendőek lesznek az ország teljes lakosságának ellátására. A felnőtt lakosság csaknem egyharmada tartalékos, így a mindössze 5,6 millió lakosú országban van Európa egyik legnagyobb hadserege és a legtöbb tüzérségi löveg.
Az emberek akarata az ország megvédésére valószínűleg a legmagasabb a világon
– tette hozzá Heiskanen.
Az információs teret 2024 elején elárasztották a hírek arról, hogy Oroszország esetleg agresszióra készül a NATO-országok ellen. Különösen a német média számolt be arról, hogy megkezdődtek az előkészületek egy esetleges orosz támadásra.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az ukrán fegyveres erők katonái gránáttal semmisítettek meg egy tankot az éjszakai harctéren – látványos videót tettek közzé Ukrajna Védelmi Minisztériumának X oldalán.
Egy gránát, és az orosz tank bevilágította az ukrán éjszakát
– fűzte hozzá videójához az ukrán védelmi minisztérium.
A videón látszik, ahogyan egy drón segítségével közvetlenül a tank belsejébe juttatják a robbanószert. Miután a gránát működésbe lép, akkora robbanást idéz elő, ami még az éjjellátó kamera érdemeit is elveszi.
One grenade and russian tank lighted up the Ukrainian night.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) May 6, 2024
📹: Shadow Unit pic.twitter.com/rRSKD3z1ZF
Bejelentették az első olimpikon halálát az orosz–ukrán háborúban. A súlyemelő Olekszandr Pieliesenko, aki a 2016-os riói játékokon a 85 kilogrammos könnyűsúlyú kategóriában a negyedik helyen végzett, vasárnap halt meg a fronton.
További részleteket az alábbi cikkünkben írtunk:
Hakeem Jeffries amerikai demokrata kongresszusi frakcióvezető „Putyin-párti klikkről” beszélt vasárnapi tévéinterjújában, megemlítve, hogy megfigyelhető egy oroszpárti csoportosulás növekvő aktivitása az amerikai törvényhozásban – írja az Euronews.
Az Egyesült Államok képviselője szerint a csoportosulás több hónapon át késleltette Ukrajna segélyezését, és ezzel részese lett annak, hogy rendkívül fenyegető helyzet áll elő a frontvonalon. Jeffries egyáltalán nem látja kizártnak, hogy Ukrajna súlyos megrendülése esetén az Egyesült Államok közvetlenül is beavatkozzon a háborúba.
Nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna elbukjon, mert ha ez megtörténik, akkor nagy a valószínűsége, hogy Amerikának bele kell keverednie a konfliktusba, és nemcsak a pénzünkkel, hanem a katonanőinkkel és a katonáinkkal is
– jelentette ki Hakeem Jeffries, az amerikai demokrata vezérkar második embere.
A nyugati csapatok esetleges bevetése Oroszország ellen nem egyedülálló elgondolás, mivel Emmanuel Macron francia elnök is felvetett már hasonló gondolatot tavasszal. Ezt a vezető európai hatalmak nem támogatták, míg a kérdésben leginkább érintett Lettország, Észtország és Lengyelország megfontolásra ajánlotta.
A cseh intézmények és létfontosságú infrastruktúrák ellen feltehetőleg orosz hackerek által elkövetett, és a múlt héten nyilvánosságra hozott internetes támadások miatt Ján Lipavsky cseh külügyminiszter bekérette Oroszország prágai nagykövetét – közölte maga a miniszter hétfőn az X közösségi portálon.
Felszólítottuk az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel az ilyen magatartás folytatásával, mert az egyaránt ellentétes az ENSZ normáival és saját kötelezettségvállalásaival
– közölte Lipavsky. Több európai ország, közöttük Németország és Lengyelország is közölte a múlt héten, hogy Moszkva által támogatott orosz hackerek kibertámadásainak célpontja volt.
A fenti országok az orosz katonai hírszerzéssel, a GRU-val szoros kapcsolatokat ápoló APT28, más néven Fancy Bear csoport számlájára írták ezeket a támadásokat.
Berlin azzal vádolta meg az orosz hírszerző szolgálatokat, hogy tavaly kibertámadást indítottak a német Szociáldemokrata Párt (SDP) tagjai ellen. A német külügyminisztériumba pénteken kérették be az ügyben az orosz ügyvivőt.
Vít Rakusan cseh belügyminiszter a múlt héten közölte, hogy nemrégiben több tucatnyi internetes támadás érte a cseh ellátóhálózatokat.
Márciusban a cseh hírszerzés azt állította, hogy felgöngyölített egy Moszkva által finanszírozott hálózatot, amelynek célja oroszbarát propaganda terjesztése volt Európában, mindenekelőtt az Európai Parlamenttel kapcsolatosan, a júniusi választásokat szem előtt tartva.
A hackercsoport a prágai székhelyű Európa Hangja információs weblapját használta fel olyan információk terjesztésére, amelyekkel a cél az volt, hogy eltántorítsák az EU-t Ukrajna segítésétől – írja az MTI.
A munkácsi különítmény határőrei elfogtak egy hadköteles korú ukrán férfit hétfő reggel – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A 44 éves Cserkaszi megyei Zolotonosán élő lakos melltartóban, szoknyában, kisminkelve és parókában próbált átkelni az ukrán–román határnál. A szökéshez nővére útlevelét akarta felhasználni. A férfi hiába állította, hogy nő, a határőrök leleplezték, majd őrizetbe vették.
A fogvatartottal szemben közigazgatási szabálysértés miatt tettek feljelentést. A nőnek öltözött férfiról egy videót is megosztottak az ukrán hatóságok.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt nemrég arról kérdezték egy interjúban, hogy miként fogadná a NATO-országokból érkező csapatok bevonulását Ukrajnába – írja az RBC-Ukraine.
„Ha eljön az ideje, nagyon hálásak és boldogok leszünk” – emelte ki Denisz Smihal. Hozzátette, hogy a katonai segítség valóban sokat jelentene az orosz támadások kivédésében, azonban Kijev csak hadi felszerelést kér a szövetségeseitől.
Mint írtuk, Emmanuel Macron francia elnök februárban jelentette ki, hogy a jövőben „nem zárható ki”, hogy nyugati csapatok küldjenek Ukrajnába.
Tesztüzemmódban újraindította az ukrajnai állampolgárok iratainak kiadását az ezt végző állami Passport szervizközpont – adta hírül a központ Facebook-oldalán. Április 23-án Ukrajna külképviseletei felfüggesztették az okmánykiadást, amit műszaki okokkal magyaráztak.
A rendszer túlterheltségét és az ismételt műszaki meghibásodást megelőzendő a kiadásra elsősorban a szociálisan veszélyeztetett kategóriák számíthatnak, miután megkapják az ismételt SMS-üzenet
– áll a közleményben.
A kész iratok kiadására váró személyeknek rendelkezniük kell az SMS-értesítéssel az útlevél kiállításáról, a kérelmezőnek magával kell vinnie a személyazonosságát igazoló okmányt, valamint át kell esnie a személyazonosításon és ellenőriznie kell a személyes adatait.
A spanyol kormány közölte, hogy átszállították Ukrajnának a Patriot légvédelmi rendszerekhez használt rakétákat – írja a Pravda.
Margarita Robles spanyol védelmi miniszter megerősítette, hogy a Patriot rakéták múlt héten érkeztek meg Ukrajnába. Mint írta, az uniós országoknak fenn kell tartaniuk elkötelezettségüket az ukrán nép támogatására.
Korábbi sajtóértesülésekben arról számoltak be, hogy Spanyolország nem volt hajlandó Patriot rakétákkal ellátni Ukrajnát, végül a NATO és az EU nyomására megegyeztek. A Financial Times már korábban is azt írta, hogy Görögországra és Spanyolországra erős nyomás nehezedik EU- és NATO-szövetségeseiktől, hogy Ukrajnát további légvédelmi rendszerekkel lássák el.
Az ukrán külügyminisztérium kijelentette, hogy nem látnak jogi alapot arra, hogy Vlagyimir Putyint ismerjék el az Orosz Föderáció demokratikusan megválasztott és legitim elnökének – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Külügyminisztérium megállapította, hogy az Oroszországban lezajlott választások során számos olyan nemzetközi dokumentum előírásait sértették meg, amelyek a nemzetközi kapcsolatok modern rendszerének alapját képezik.
Az egyik ilyen kirívó jogsértés volt a választási folyamat megszervezése Ukrajna megszállt területein több millió ukrán állampolgár és a fenyegetések és zsarolások következtében erőszakkal a megszállt területekre áttelepített ember bevonásával.
Ezen tények alapján, valamint figyelembe véve a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin letartóztatására vonatkozó jelenlegi parancsát, Ukrajna nem lát jogi alapot arra, hogy elismerje Putyint az Orosz Föderáció demokratikusan megválasztott és legitim elnökeként – közölte a Külügyminisztérium.
Felszólítjuk a külföldi államokat, a nemzetközi szervezeteket és a közvéleményt, hogy kövessék ezt a példát, ne ismerjék el az orosz álválasztások eredményeit és Vlagyimir Putyin orosz diktátor legitimitását
– hangsúlyozza a közlemény.
Lengyelország ismét bejelentette, hogy nem kíván csapatokat küldeni Ukrajnába – írja a Sztrana. Az álláspontot Vladiszlav Kosiniak-Kamysz honvédelmi miniszter erősítette meg a Közép- és Kelet-Európa védelmi és biztonsági szektoráról szóló konferencián.
Ezt a koncepciót Emmanuel Macron elnök úr több hónappal ezelőtt terjesztette elő. Lengyelország nem készül és nem küld lengyel csapatokat Ukrajnába
– mondta Kosiniak-Kamysz.
Korábban a francia elnök kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők védelmének összeomlása és az orosz hadsereg áttörése esetén mérlegelni fogják csapatok Ukrajnába küldésének kérdését .
Ezt követően a lengyel külügyminisztérium vezetője nem közölt információt arról, hogy Varsó támogatja-e a csapatok Ukrajnába küldését. A lengyel védelmi minisztérium ugyanakkor igen, és kijelentette, Varsó ellenzi, hogy Párizs csapatokat küldjön Ukrajnába.
„Ez nem a mi háborúnk. Ki kell maradnunk belőle!” – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteki, Kossuth rádióban elmondott beszédének részletéhez Facebook-bejegyzésében.
„Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, ami tragikusan pecsételte meg Magyarország jövőjét, az ország méretét, területét, népességét és gazdasági erejét” – fogalmazott Magyarország miniszterelnöke. „Mi nem akartunk részt venni az első világháborúban sem, és nem akartunk részt venni a másodikban sem; mind a kettőbe belekényszerítettek bennünket, és a végén mi azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért” – tette hozzá.
Nekem az a személyes meggyőződésem, és a kormány is egységes ebben a dologban, hogy nem fogjuk hagyni, hogy harmadszor is belekényszerítsék Magyarországot egy olyan háborúba, aminek a végén a magyarok isszák meg a levét, ők szenvedik el a legsúlyosabb veszteségeket, vagy ők is súlyos veszteségeket szenvednek el
– jelentette ki Orbán Viktor pénteki rádiós beszédében, amelynek részletét hétfőn osztotta meg közösségi oldalán. „Tehát ki fogunk tartani a békepárti álláspontunk mellett” – erősítette meg a magyar miniszterelnök.
Az orosz fegyveres erők „nyugati” csapatai az elmúlt 24 órában felszabadították Kotljarovkát a Harkivi régióban, javították a helyzetet a frontvonal mentén, és visszaverték az ukrán fegyveres erők három ellentámadását – írja a TASZSZ az orosz védelmi minisztérium jelentésére hivatkozva.
Aktív akciók eredményeként a »Nyugat« csapatcsoportosítás egységei felszabadították a Harkivi területen lévő Kotljarovka települést
– közölte a minisztérium. Hozzátették, hogy a csoportosítás egységei javították a helyzetüket a frontvonal mentén.
„Ezenkívül a »Központi« csapatcsoport felszabadította a Donyecki Népköztársaságban lévő Szolovjevo falut” – tette hozzá az orosz védelmi minisztérium, mely szerint az ukrán erők 370 katonát, 20 járművet, egy páncélozott harcjárművet és egy 122 milliméteres D–30-as tarackot veszítettek.
Az orosz erők először csaptak le átalakított FAB–1500 bombával a Harkivi terület Kupjanszki járására, amivel egy egész utcát elpusztítottak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Minden remegett körülötte, mintha földrengés kezdődött volna. Egyetlen csapással egy egész utca lerombolódott. Monacsinyivka falu lakói ezt érezték és látták. Az ellenség egy erős fegyvert – egy másfél tonna súlyú légibombát – lőtt ki az emberekre és házaikra.
Ebben a Kupjanszki járásbeli, határ menti faluban nem maradt több száz helyinél, és egyetlen katona sem volt ott. Az oroszok egy speciális modullal látták el a FAB–1500-ast, hogy a bomba a repülőgépről való kilövés után a levegőben suhanhasson.
Szerhij Bolvinov, a harkivi területi rendőrkapitányság nyomozója szerint először használtak ilyen erejű fegyvert az oroszok.
Az egyetlen dolog, amit sikerült elérniük, az az volt, hogy lerombolták a falu lakóinak házait, és megöltek egy 88 éves nőt. Holttestét a csapás után a romok alól hozták ki
– mondta a nyomozó.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vette az ellenséges FSZB egyik ügynökcsoportját, amely Kijev, Cserkaszi, Poltava, Vinnyica és Kirovohrad régiók tömeges bombázására készített elő koordinátákat húsvét előestéjén – jelentette a sajtószolgálat.
Az ellenség kiemelt célpontjai között voltak az áramtermelő vállalatok és az üzemanyagok és kenőanyagok tárolására szolgáló logisztikai raktárak. Ezenkívül a támadók remélték, hogy ügynökeiktől »megerősítést« kapnak Ukrajna fegyveres erőinek vezérkarát őrző katonai repülőterek és különleges erők jelenlegi földrajzi elhelyezkedéséről
– áll a hétfői közleményben, melyet az Interfax szemlézett. Megjegyzik, az ellenséges feladatok végrehajtásában két ügynök vett részt Umanból és Lubniból. Az összeesküvés érdekében a gyanúsítottak külön-külön, de távolról tartva a kapcsolatot egy FSZB-felügyelőnek jelentettek.
„A biztonsági szolgálat minderről az orosz ügynökök hírszerzési tevékenységének kezdeti szakaszában szerzett tudomást, amelyet időben leleplezett és lépésről lépésre dokumentált” – áll a közleményben.
Az ügynököket Kijev közelében vették őrizetbe, ahol potenciális célpontok közelében végeztek felderítést. A rendfenntartóknak sikerült megzavarniuk a légicsapások előkészítésére irányuló terveiket. A nyomozás megállapította, hogy mindkét elkövetőt, 28 éves munkanélküli férfiakat, az FSZB krími osztályának egyik tisztje 2024 márciusában távolról szervezte be. Az SZBU már azonosította őt.
Az ügynököknek pénzjutalmat ígértek az együttműködésért cserébe. A kommunikációhoz a népszerű Messengeren belüli névtelen csevegést használtak.
Egyelőre előzetes letartóztatásban vannak, de életfogytiglani börtönbüntetés vár rájuk.
Az akciót az SZBU kijevi és kijevi területi hivatala hajtotta végre a kijevi területi ügyészség felügyelete alatt.
Hét évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek Kárpátalján egy 59 éves Bereg-vidéki lakost, aki hadköteles korú férfiakat próbált meg illegális módon Magyarországra csempészni – írja a kiszo.net.
A kárpátaljai ügyészség azt közölte, tavaly nyáron három donbászi lakos Nagyszőlősön szállt meg, akik fejenként 3 ezer dollárt fizettek az embercsempésznek. A határőrség és a titkosszolgálat nyomozói végül Borzsovánál, mintegy 3 kilométerre az államhatártól csaptak le a hadköteles férfiakra, akik gumicsónakkal keltek volna át a folyó túlpartjára, az embercsempészettel vádolt férfi kíséretében.
A szervező vizsgálati fogságban van, az elsőfokú ítélet alapján hét év börtönbüntetésre számíthat, ráadásul a bíróság vagyonelkobzásról is döntött. Az ítélet megfellebbezhető.
Sajtóinformációk szerint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője az EU-tagországokban tartózkodó, hadköteles ukrán állampolgárok kiadatásáról tárgyal. Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes az ATV kérdésére elmondta, hogy Magyarországon minden Ukrajnából menekült ember biztonságban van, és szabadon dönthet a maradásáról és a távozásáról is.
Magyarország nem fogja kiadni Ukrajnának a hozzánk menekülteket. Mi nem vizsgáljuk, hogy az illető az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Az elemi humánum alapján nem engedjük, hogy a halálba küldjék őket
– fejtette ki Semjén Zsolt.
Ukrajna nukleáris zsarolással vádolja Oroszországot a hétfőn bejelentett fegyvertesztek miatt.
Oroszország taktikai atomgyakorlatok lebonyolítására irányuló terve nem más, mint folyamatos nukleáris zsarolás
– mondta hétfőn Andrij Jusov, a Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának képviselője.
Jusov hozzátette, nincs új a nap alatt, hiszen „a nukleáris zsarolás Putyin rezsimjének állandó gyakorlata” – írja a The Guardian .
Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólította az európai országokat, hogy vásároljanak fegyvereket az ukrán fegyveres erők számára az ukrán védelmi ipari gyártóktól – írja az Unian.
Ipari szempontból integrálnunk kell az ukrán védelmi képességeket a mieinkkel, ez konkrétan az európai és az ukrán védelmi iparágak közös beszerzésének elősegítését jelenti
– tette hozzá Borrell.
Szerinte az ukrán védelmi ipari komplexum nagy potenciállal rendelkezik, de finanszírozásra szorul.
Borrell megjegyezte, a Védelmi Ipari Fórumot azért tartják, hogy azonosítsák az ukrán és európai vállalatok közös kezdeményezéseinek lehetőségeit, ösztönözzék az ukrán ipari termelést, segítsék Ukrajnát az újrafelszerelésben és finanszírozásban.
Arról is beszélt, hogy a meglévő együttműködések mellett szükség van ennek a tevékenységnek a bővítésére. Majd közölte, még idén megnyílik az Európai Unió Innovációs Hivatala Kijevben, hogy megkönnyítse az ukrán startupok és az Európai Unió védelmi vállalatai közötti kapcsolatokat.
Borrell arra is emlékeztetett, hogy az EU az Európai Békealap keretein belül 5 milliárd euró értékben hozott létre Ukrajna-segélyezési alapot. Ezenkívül, amint a tagállamok megállapodnak az orosz immobilizált eszközökből származó bevételek felhasználásáról, ezeket a forrásokat Ukrajnába irányítják át az azonnali katonai szükségletek kielégítésére, és közvetlenül az ukrán védelmi iparba irányítják. Így, mint mondta, megtakarítják a szállítási költségeket és elkerülik a késéseket.
Mint Borrell megjegyezte, Dánia példát mutatott, amikor megkezdte a közvetlen befektetések útját az ukrán védelmi iparban.
Ha az Ukrajnának szükséges katonai felszerelést gyorsan elő tudja állítani az ukrán védelmi ipar, akkor azt mondom, vásároljunk tőlük. Segítsünk nekik helyben termelni
– kérte a tagállamokat.
Martin Jaeger ukrajnai német nagykövet a Harkiv megyében tett látogatása alatt bejelentette a Patriot, IRIS–T és Skynex légvédelmi rendszerek átadását Kijevnek – közölte hétfőn az ukrán infrastrukturális minisztérium.
A minisztérium Facebook-oldalán közzétett információk szerint a nagykövet az ukrán infrastrukturális miniszterrel, Olekszandr Kubrakovval együtt látogatott a területre. A minisztérium Németországot Ukrajna egyik stratégiai partnereként nevezte meg a katonai segítségnyújtás terén, és közölte, a nagykövet „további Patriot, IRIS-T és új Skynex rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek küldését jelentette be”.
Kubrakov azt is elmondta, hogy Németország kész csatlakozni Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállításához.
Közös stratégiánk az energiarendszer maximális decentralizációja – mobil kazánházak, kapcsolt energiatermelő erőművek, gázturbinák. Gyors döntéseket várunk partnereinktől ezen a téren. Magunk részéről előkészítjük a vonatkozó kormányhatározatokat
– idézte a sajtószolgálat a tárcavezetőt.
Az ukrán hatóságok rendszeresen felszólítják a Nyugatot, hogy szállítson Kijevnek légvédelmi rendszereket és rakétákat – különösen Patriot rendszereket. Korábban Kijev további 5-7 ilyen eszközt szeretett volna kapni, de április elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, „kívánatos, hogy Ukrajnának 25 Patriot rendszere legyen”.
A közös védelmi-ipari tér segít megőrizni a békét az európai kontinensen – hangsúlyozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az Ukrajna–Európai Unió Védelmiipari Fórumon, ahol online vett részt.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője köszönetét fejezte ki a belga elnökségnek a rendezvény megszervezéséért, valamint minden tagországnak azért a segítségért, amelyet a háború kezdete óta nyújtottak Ukrajnának.
Ha meg akarjuk őrizni a békét Európában, át kell lépnünk az európai háborús gazdaságra és iparra. Csak így tudjuk visszatartani az orosz agressziót, demonstrálva, hogy Európának megvannak az önvédelem eszközei. A közös védelmi és ipari tér ebben segít. Egyetlen ország sem tud önállóan segíteni Ukrajnának és megvédeni Európát, csak közös erőfeszítésekkel tudjuk ezt elérni
– idézte az Interfax Kulebát.
Az ukrán külpolitikai tárca vezetője szerint az Európai Unió már eddig is fontos lépést tett ebbe az irányba.
Nigel Casey-t, az Egyesült Királyság oroszországi nagykövetét hétfőn bekérették az orosz külügyminisztériumba – számolt be a TASZSZ az orosz diplomáciai tárca közleménye alapján.
A bekéretés okát egyelőre nem közölték. A Reutersen nemrég megjelent interjúban David Cameron brit külügyminiszter azt állította, hogy Ukrajnának joga van brit fegyvereket használni Oroszország területén.
Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arra készül, hogy nyomást gyakoroljon Hszi Csin-ping kínai elnökre, hogy csökkentse a kereskedelmi egyensúlytalanságokat, és használja ki Oroszországra gyakorolt befolyását az ukrajnai háborúban – írja a The Guardian.
A kínai elnök öt év után először járt Európában, akkor, amikor az Európai Unió több kínai iparágat, köztük az elektromos járművek exportját is vizsgálta, Peking pedig főleg a francia alkoholos italok importját vizsgálja.
Franciaország szeretné rábírni Kínát, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára, és állítsa le az ukrajnai hadműveleteket.
In Paris for the trilateral meeting with Presidents @EmmanuelMacron and Xi Jinping.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 6, 2024
We will discuss several key issues of vital interest to the EU, including:
Russia's aggression against Ukraine, the broader geopolitical situation, and how to rebalance our trade and economic… pic.twitter.com/DKp8O8xoMO
Legalább hat ember meghalt és 35 megsebesült hétfőn kora reggel egy ukrán dróntámadásban az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióban, amely a kijevi erők rendszeres célpontja – közölte a helyi kormányzó.
Két kisteherautót, amelyek dolgozókat szállítottak a munkahelyükre és egy személygépkocsit támadott meg az ukrán hadsereg kamikazedrónokkal
– részletezte Vjacseszlav Gladkov a Telegram közösségi oldalon, amit az MTI szemlézett. „Hat ember meghalt és 35 megsebesült” – mondta. A támadás az ukrán határhoz közeli Berjozovka település közelében történt.
„A sérülteket, akiket a repeszek többé-kevésbé súlyosan megsebesítettek, mentőautók szállították el a régió egészségügyi központjaiba. Egy ember állapota súlyos, két gyermeknek felületi sérüléseik vannak” – tájékoztatott a kormányzó. A regionális hatóságok szerint a járművek egy helyi húsipari vállalathoz tartoztak, és alkalmazottakat szállítottak.
Oroszországban a hatóságok a náci Németország felett aratott győzelem emléknapjához kötődő ünnepségek egy részét, amelyek általában nagy tömegeket vonzanak országszerte, biztonsági okokból, különösen az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódóan törölték.
Tavaly december 30-án Belgorodot, a régió azonos nevű fővárosát, amely Berjozovka településtől 60 kilométerre fekszik, a leghalálosabb támadás érte orosz földön azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában offenzívát indított ukrán szomszédja ellen. A halálos áldozatok száma 25 volt, továbbá mintegy százan megsebesültek, több száz embert pedig kimenekítettek lakhelyéről.
Finnország sikeresen tesztelte a katonai gazdaság irányítási képességét, és megkezdte a katonai felszerelések országhatárain kívüli tárolását, felkészülve egy Oroszországgal való esetleges konfrontációra – írja az RBK Ukraine.
Mikko Heiskanen altábornagy, a finn fegyveres erők fegyverzeti és logisztikai vezérkari főnökének helyettese elmondta, Finnország a közelmúltban több mint 1000 megállapodást ellenőrzött, amelyeket magáncégekkel kötöttek a háborúhoz szükséges felszerelések gyártására vagy szolgáltatások nyújtására.
Fel kell készülnünk egy hosszú távú válságra. Aktiváltunk néhány felszerelést, ellenőriztük az összes megállapodást, ellenőriztük nemcsak a lőszerek, hanem más anyagok beszerzését is. Ellenőrizzük stratégiai partnereink terveit és felkészültségét is
– mondta.
Megjegyezte, az alapvető üzemanyagaik és a gabonakészleteik legalább hat hónapig kitartanak, a légtárolók pedig elegendőek lesznek az ország teljes lakosságának ellátására. A felnőtt lakosság csaknem egyharmada tartalékos, így a mindössze 5,6 millió lakosú országban van Európa egyik legnagyobb hadserege és a legtöbb tüzérségi löveg.
Az emberek akarata az ország megvédésére valószínűleg a legmagasabb a világon
– tette hozzá Heiskanen.
Az információs teret 2024 elején elárasztották a hírek arról, hogy Oroszország esetleg agresszióra készül a NATO-országok ellen. Különösen a német média számolt be arról, hogy megkezdődtek az előkészületek egy esetleges orosz támadásra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, az elmúlt héten az orosz erők több mint 380 támadást indítottak ukrán városok és régiók ellen, ezért „az ukrajnai emberéletek megóvása érdekében most égető szükség van légvédelmi rendszerekre és a fegyverekre”.
A terroristák csak ezen a héten több mint 380 támadást hajtottak végre városaink és régióink ellen, és ez így megy ennek a háborúnak minden hetében. De megállítható a városaink, falvaink és lakosaik elleni mindennapos és szándékos orosz terror. Partnereink rendelkeznek minden szükséges rendszerrel, minden fegyverrel ahhoz, hogy Ukrajna megóvhassa az emberéleteket
– fogalmazott az ukrán elnök a Kárpáti Igaz Szó hétfői beszámolója szerint.
Zelenszkij az ortodox húsvét alkalmából azt is elmondta, hogy „a jóisten vállán ukrán zászlós katonai felvarró van, és ilyen szövetségessel az élet legyőzi a halált”.
Megkapta a szükséges 6 ezer szavazatot a petíció, amely a szárazföldi közlekedés leállítására szólít fel a fővárosi légitámadások idején – tájékoztat az ukrajnai Interfax a kijevi városi tanács honlapjára felkerült közlemény alapján.
A tanács honlapja szerint a petíciót március 8-án nyújtották be, és május 5-én kapta meg az elbíráláshoz szükséges 6 ezer szavazatot. Korábban a kijevi hatóságok elutasították az erre irányuló petíciókat.
Már több mint két éve folyik a teljes körű háború. Kijevben pedig a légitámadások idején leáll minden szárazföldi közlekedés a mikrobuszok, taxik és magángépkocsik kivételével. Ez a tömegközlekedés hanyatlásához, a város költségvetésének kieséséhez vezet, az emberek pedig elkésnek az iskolából/munkából, és több pénzt költenek a városban való közlekedésre
– olvasható a petíció indoklásában.
Az NPC Ukrenergo nagyfeszültségű létesítménye megrongálódott az oroszok rakéta- és dróncsapásának következtében hétfő este Szumi térségében – közölte az Ukrenergo.
A vállalat Telegram-csatornája szerint a riasztást követően azonnal megkezdődtek a sürgősségi javítási munkálatok, és az Ukrenergo javítócsoportjai most azon dolgoznak, hogy szakaszosan helyreállítsák a fogyasztók áramellátását – számolt be az Interfax.
Emellett a mérnököknek sikerült újra üzembe helyezniük a Harkivoblenergo berendezéseinek nagy részét, amelyet az orosz támadások miatt a védelmi akció miatt kikapcsoltak.
„Az áramellátás teljes helyreállítását akadályozzák az energetikai infrastruktúra létesítményei közelében zajló ellenségeskedések. A javítási munkálatokat a biztonsági helyzet függvényében végzik” – magyarázta a vállalat.
Az orosz csapatok továbbra is támadják a Dnyipropetrovszki terület Nyikopoli járását, vasárnap este egy kamikaze drón megrongált egy nagyfeszültségű távvezetéket – közölte Szergej Liszak, a Zaporizzsja Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője.
Az ellenség nem hagyja abba a Nyikopoli járás terrorizálását. Este egy kamikaze drón csapódott be Marhanetszka településen. Éjfél körül még kettőt küldtek Csernyonohrihorivszka településre. Ott egy nagyfeszültségű távvezetéket rongáltak meg
– közölte távirati csatornáján, amelyet az Interfax szemlézett.
Liszak megjegyezte, halálos áldozatok és sérültek nem voltak. Általánosságban elmondható, hogy a térségben nyugodt a helyzet.
Az oroszok a Leningrádi Katonai Körzet tagjaiból alakítanak ki egy északi csoportosulást, amely a Belgorod–Harkiv műveleti irányban hajt végre hadműveleteket. Erről a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) elemzői számoltak be jelentésükben. Meggyőződésük, hogy a Kreml nem rendelkezik elegendő erővel Harkiv vagy Szumi elfoglalásához – írta meg az Unian.
Elemzésükben a szakértők emlékeztetnek Kosztyantyin Maszovec ukrán katonai megfigyelőre, aki szerint az oroszok folytatják a 44. hadtest (AK) Leningrádi Katonai Körzet (LMD) keretében újonnan alakult katonai egységeinek átadását az Északi Csoportnak.
Május 3-án az oroszok a 30. motorizált lövészezredének és a 128. önálló motorizált lövészdandárjának személyzetét és felszerelését az Északi Csoporthoz helyezték át. Úgy tesznek, mintha a csapatokat és a felszerelést a Kurszki körzet elszigetelt területein lévő vasútállomásokon rakodnák ki, hogy átcsoportosíthassák őket az Északi Csoporthoz, hogy aztán a Belgorodi területen lévő kritikus helyekre vonuljanak.
Maszovec szerint a 30. motorizált lövészezred egységeit először a kurszki vasútállomásra csoportosították át, majd Belgorodi területre szállították tovább, hogy onnan a Harkivi terület melletti koncentrált helyszíneire vonuljanak. Emlékeztetett arra, hogy az oroszok a közelmúltban fokozták a légi-, drón- és rakétacsapásokat Ukrajna északkeleti határ menti régióira, így Csernyihiv, Szumi és Harkiv megyékre.
Maszovec azonban megismételte az ISW előzetes értékelését, miszerint az oroszok Északi Csoportja valószínűleg nem lesz képes sikeres támadóműveletet végrehajtani Harkiv elfoglalására. A szakértő felvetette, hogy az orosz 11., a 44. és a 6. brigád elemei később megkísérelhetnek korlátozott offenzívákat végrehajtani, vagy határokon átnyúló támadásokat végrehajtani Harkiv és Szumi régiókban.
„Ukrán tisztviselők egyre inkább figyelmeztetnek egy esetleges jövőbeli orosz támadó hadművelet veszélyére, amely Harkiv elfoglalására irányulhat. Az orosz hadseregnek azonban nincsenek meg a város elfoglalásához szükséges erői. Ugyanakkor a Harkiv és Szumi elleni orosz offenzíva a védelmi erőket a front más, fontosabb részeiről vonná el és csoportosítaná át” – magyarázta a Hadtudományi Intézet.