Csütörtökön kora reggel Oroszország mintegy tíz csapást mért Harkivra, többek közt a Bohoduhiv járásában lévő Zolocsiv falura – írja az Ukrinform.
Ezt Oleh Szinyehubov, a régió katonai közigazgatásának vezetője közölte a Telegramon.
A megszállók mintegy tíz csapást mértek Harkivra. Az előzetes jelentések szerint öt civil megsérült. Mint mindig, most is kizárólag polgári infrastruktúrát támadtak
– olvasható a bejegyzésben.
Zolocsivban legalább két ember sérült meg
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Lengyelország fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel – mondta Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő, akit csütörtökön idézett honlapján a Newsweek című amerikai hetilap. Wronski az Ukrinform hírügynökségnek tett szerdai nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az ügyet jogi és műszaki szempontból is vizsgálják, de eddig nem született döntés”.
Lengyelországnak többször is riasztani kellett vadászgépeit légterének védelme érdekében, amikor Oroszország nagyszabású rakétacsapásokat hajtott végre Ukrajnában. Varsó szerint nyugat-ukrajnai célpontok ellen kilőtt orosz rakéták több alkalommal is behatoltak légterébe. Moszkva szerint véletlen légtérsértésekről van szó.
Wronski szerint a kijevi vezetés azzal a megkereséssel fordult Lengyelországhoz, hogy a lengyel légvédelmi rendszerek segítségével semmisítsenek meg orosz rakétákat Ukrajna felett. Mint mondta, az erről szóló vita márciusban indult, miután egy orosz rakéta óránkénti 800 kilométeres sebességgel, 365 méteres magasságban belépett a lengyel légtérbe, és 39 másodpercig Oserdów település térségében repült.
A külügyi szóvivő közölte, hogy a lengyel hatóságok jelenleg orosz rakéták ukrán terület feletti lelövésének jogi következményeit vizsgálják. Wronski mindazonáltal kizárta annak lehetőségét, hogy Lengyelország saját légvédelmi rendszereit telepítse Ukrajnába.
Erről egyáltalán nem folyik vita Lengyelországban. Kizárt a lehetősége annak, hogy lengyel légvédelmi rendszer legyen az ország határain kívül
– mondta.
Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes korábban arról számolt be, hogy Varsó fontolgatja az ország határaihoz közelítő orosz rakéták megsemmisítését.
„A NATO különböző elképzeléseket vizsgál, ideértve, hogy az ilyen rakétákat meg kellene semmisíteni, ha túl közel kerülnének a NATO határaihoz” – hangoztatta Szejna a RMF FM lengyel rádió egyik márciusi műsorában. „Ennek az ukrán fél hozzájárulásával és a nemzetközi következmények figyelembevételével kellene megvalósulnia” – tette hozzá.
Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke pedig amellett foglalt állást, hogy megelőző jelleggel kellene megsemmisíteni a NATO-légtér felé közelítő orosz rakétákat.
„Eddig nagyon nagy gondunk volt ezzel. Ez a hivatalos előírások, döntéshozatali folyamatok és a békefenntartó államok bizonyos kulturális vonatkozásainak számlájára írható” - mondta Siewiera március végén egy televíziós műsorban.
A Politico két jól értesült forrásra hivatkozva szerdán azt írta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra fogja kérni NATO-szövetségeseit, lőjék le az orosz rakétákat. A hírportál szerint kérését a normandiai partraszállás júniusi emlékünnepsége, valamint a G7-országcsoport olaszországi tanácskozása után fogja előterjeszteni. Az értesülést a Newsweek nem tudta független forrásból ellenőrizni, ezért elküldte kérdéseit az ukrán hatóságoknak.
Korábban arról is írtunk, hogy az ukrán elnök heves kijelentést tett az Ukrajnának ígért támogatásokkal kapcsolatban a Reuters hírügynökségnek. Mint mondta, a NATO felemelhetné gépeit, és megvédhetné velük a civil lakosságot. Bendarzsevszkij Anton kül- és biztonságpolitikai szakértő azonban úgy véli, egyfajta stratégiai bizonytalanság része, és egyáltalán nem tartja reálisnak ezeket a kijelentéseket. Alábbi cikkünkben részletesen írtunk Zelenszkij kijelentéseiről és a szakértő véleményéről.
Ivano-Frankivszkben a mozgósítás miatt hiányoznak a közüzemi dolgozók. Erről Ruszlan Marcinkiv, a város polgármestere számolt be a Zapadnyij Polus rádió élő adásában – amelyet a Strana szemlézett.
A polgármester szerint több mint 300 munkás hiányzik, és nem lehet a helyettesítésüket megoldani, mivel a középkorúak nem akarnak ilyen munkára menni, az idősek vagy a nők pedig nem tudják azt elvégezni.
A polgármester hozzátette, hogy a legtöbb üres állás jelenleg három városi vállalatnál van: a „Városi Közútkezelő Társaságnál”, a „Blagourestvo” és az „Elektroavtotrans” vállalatnál.
Az ukrajnai nők továbbra is szabadon átléphetik az államhatárt, mivel a határátlépési szabályok változása csak a férfiakra vonatkozik, a nők mozgósításáról szóló új törvény hatálybalépésével semmilyen korlátozás nem várható – írja a kiszo.net.
A nők katonai nyilvántartásba vételének rendje azonban 2023 októberében módosult, így bizonyos szakmákkal rendelkező nők számára kötelezővé vált: az orvosi és gyógyszerészi végzettségű nőknek kell nyilvántartásba állniuk, attól függetlenül, hogy hol tartózkodnak, és hogy szakmájukban dolgoznak-e vagy sem. Ebben az új törvény nem hozott változást.
Ugyanakkor a nőket kizárólag önkéntes alapon lehet szolgálatra behívni, amennyiben életkoruk és egészségi állapotuk megfelelŐ.
Nekik, a hadköteles férfiakhoz hasonlóan az új mozgósítási törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül frissíteniük kell katonai nyilvántartási adataikat.
Az orosz hírszerzés tevékenységéhez nyújtott segítség címén emeltek vádat csütörtökön egy brit férfi ellen. A Scotland Yard tájékoztatása szerint az illető a 64 éves Howard Michael Phillips, akit egy hete vettek őrizetbe Londonban.
A rendőrségi beszámoló szerint az őrizetbe vételhez és a vádemeléshez „megelőző jellegű” vizsgálat vezetett, amelyet a Scotland Yard terrorizmusellenes parancsnoksága végzett a nemzetbiztonsági törvény harmadik cikkelyének megsértése gyanújával.
A törvény e cikkelye a hivatalos meghatározás szerint olyan magatartás esetén tesz lehetővé vádemelést, amelynek valószínűsíthető célja valamely külföldi hírszerző szolgálat tevékenységének érdemi elősegítése információk, tárgyak, szolgáltatások vagy pénzügyi haszonszerzést szolgáló eszközök közvetlen vagy közvetett átadásával.
A Scotland Yard csütörtöki ismertetése szerint a Phillips elleni vádemelést Oroszország javára végzett tevékenység gyanúja alapozta meg.
A tájékoztatás szerint a nyomozók több helyen házkutatásokat is tartottak. A rendőrség hangsúlyozza, hogy az ügy nem kötődik olyan közelmúltbeli vádemelésekhez vagy vizsgálatokhoz, amelyekhez szintén a nemzetbiztonsági törvény megsértésének gyanúja vezetett.
Nemrégiben öt ember ellen emeltek vádat Nagy-Britanniában Oroszország javára megkísérelt ellenséges cselekedetek – köztük egy ukrán tulajdonú angliai kereskedelmi ingatlan felgyújtása – címén.
A minap a brit kormány kiutasította Oroszország londoni nagykövetségének védelmi attaséját, megvonta több orosz tulajdonú angliai ingatlan diplomáciai státusát, és korlátozásokat vezetett be az orosz állampolgároknak adott diplomáciai vízumokra, felső határt szabva például az orosz diplomaták nagy-britanniai tartózkodási időtartamára.
Az orosz védelmi attasé kiutasítását a londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az indokolta, hogy a diplomata az orosz katonai hírszerzés tagja volt. E hét elején pedig holtan találtak Angliában egy volt brit tengerészgyalogost, akit a kínai irányítású hongkongi hírszerzés javára végzett kémkedéssel vádoltak.
A vád szerint a 37 éves Matthew Trickett – aki a londoni belügyminisztérium bevándorlási részlegén dolgozott és korábban hat évig a brit királyi tengerészgyalogság katonája volt – Nagy-Britanniában tevékenykedő hongkongi ellenzéki aktivistákról gyűjtött információkat. Halálának okát a rendőrség még vizsgálja – adta hírül az MTI.
Tizenöt év börtönbüntetésre ítélték a javorivi katonai gyakorlótéren 2022. március 13-án több mint 60 ember halálát okozó rakétatámadásban közreműködő, árulással vádolt férfit – írja az RBK Ukraine. A bíróság az ukrán állampolgárt bűnösnek mondta ki hazaárulásban, és 15 év fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte.
A nyomozás megállapította, hogy az elítélt egy 73 éves helyi lakos, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának (KGB) volt alkalmazottja. A kémelhárítói adatok szerint az orosz FSZB korábban leleplezett SZBU-ügynöke toborozta be, akit a szolgálat az oroszokkal való együttműködéssel gyanúsított.
Az elítélt a Telegram Messenger-alkalmazásán keresztül elküldte a javorivi katonai gyakorlótér térképét, amely Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központ katonai kampuszainak elhelyezkedését mutatja be. Ezenkívül a laktanyák és a kollégiumok elhelyezkedését is mutatja.
Ezek hatására 2022. március 13-án az oroszok ágyúzták ezeket az objektumokat, és összesen több mint 30 rakétát lőttek ki, több mint 60 ember meghalt, és több mint 160-an megsérültek. Emellett a lvivi állampolgár más információkat is továbbított az oroszoknak.
A rendfenntartók 2022 júniusában vették őrizetbe az árulással gyanúsított férfit, aki soha nem ismerte el bűnösségét, nem bánta meg tettét.
Előzetes letartóztatásba helyezte Vagyim Samarin altábornagyot, a fegyveres erők híradástechnikai főcsoportfőnökségének vezetőjét, a vezérkari főnök helyettesét különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt a 235. helyőrségi katonai bíróság – írja az MTI.
A bíróság szerdán döntött a két hónapos előzetes letartóztatásról.
Ha bűnösnek találják, a tábornokot nyolctól tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre, és akár a vesztegetés összege százszorosának megfizetésére ítélhetik.
Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője közölte, hogy Samarint azzal vádolják, hogy a 2016 áprilisától 2023 októberéig tartó időszakban 36 millió rubel (mintegy 144 millió forint) kenőpénzt fogadott el Alekszej Viszokovtól, a permi Telta telefongyár vezérigazgatójától és a vállalat főkönyvelőjétől, Jelena Grisinától a katonai megrendelések növelése fejében. Az ügyben Viszokovot és Grisinát is őrizetbe vették.
Samarin 1971-ben született Taganrogban. Elvégezte a Novocserkasszki Katonai Parancsnoki Híradástechnikai Főiskolát, majd a Katonai Híradástechnikai Akadémiát, ezt követően 1992-től a távol-keleti katonai körzetben különböző beosztásokban szolgált. 2010-ben a keleti katonai körzet híradástechnikai vezérkari főnöke helyettesének nevezték ki. 2021 óta az orosz fegyveres erők híradástechnikai főcsoportfőnökségének vezetője, a vezérkari főnök helyettese. Kitüntették a Haza Szolgálatáért Érdemrend II. fokozatával.
Az Egyesült Államok várhatóan pénteken további 275 millió dolláros katonai segélyt jelent be Ukrajnának, miközben Kijev az orosz csapatok előrenyomulását igyekszik megakadályozni Harkiv térségében – közölte két amerikai tisztviselő az AP News szerint.
Hozzátették, a csomag HIMARS rakétarendszereket, valamint 155 milliméteres és 105 milliméteres tüzérségi lövedékeket tartalmaz.
Ez lesz a negyedik katonai segélycsomag Ukrajnának azóta, hogy a kongresszus a múlt hónap végén elfogadta a külföldi segélyekről szóló törvényt, és a Biden-kormányzat ígéretet tett arra, hogy a fegyvereket továbbra is rendszeresen szállítják, és a lehető leggyorsabban eljuttatják a frontvonalra.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Andrijivka települést, miközben az elmúlt napon a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 11 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, nyolc páncélozott harcjárművet (köztük három MaxxPro páncélozott szállítójárművet), két amerikai M109-es Paladin önjáró, valamint két amerikai M777-es és egy brit FH–70-es vontatott tarackot, hat amerikai ATACMS operatív-taktikai rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 47 rakétáját, három francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 53 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Tatárföld légterében az orosz légvédelem lelőtt egy pilóta nélküli repülőszerkezetet. A nyizsnyekamszki repülőtér működését drónveszély miatt ideiglenesen felfüggesztették.
Szergej Akszjonov, a Krím félsziget vezetője közölte, hogy Kirovszkoje körzetében életét vesztette egy férfi, aki terrortámadást tervezett végrehajtani egy vasútvonalon, de pokolgépével önmagát robbantotta fel. Akszjonov a Krím 24 tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy minden olyan csoportot őrizetbe vettek, amely terrorcselekményeket próbált elkövetni az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten.
Feljogosította az orosz bíróságokat Vlagyimir Putyin orosz elnök arra, hogy Oroszországban lévő amerikai vagyontárgyakat az orosz kintlévőségek amerikai lefoglalásából eredő károk kompenzálására használhassák fel – írja az MTI.
Az erre vonatkozó rendelet, amelyet csütörtökön tettek közzé, az Egyesült Államok, az amerikai cégek és állampolgárok orosz területen található ingó és ingatlan vagyonára, az általuk birtokolt értékpapírokra, az orosz cégek alaptőkéjében való részesedésükre, valamint az Egyesült Államok és amerikaiak egyéb oroszországi tulajdonjogára vonatkozik.
A külföldi befektetések ellenőrzésével foglalkozó kormánybizottság megküldheti a bíróságnak azoknak az amerikai vagyontárgyaknak a listáját, amelyek „az arányosság elvének szem előtt tartásával felhasználhatók” az Egyesült Államokban lévő orosz vagyon, beleértve a jegybank vagyonának lefoglalásából eredő károk megtérítésére.
Találat érte az Ukrán Fegyveres Erők tankjait szállító vasúti szerelvényt a Harkiv melletti Ljubotin településen csütörtökön. Orosz csapások sújtottak vasúti csomópontokat és egy ukrán kiképzőbázist is – adta hírül a TASZSZ.
A legfrissebb adatok szerint Ljubotin állomáson egy olyan szerelvényt ért találat, amely tíz tankot szállított.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere csütörtök kora délután arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz hadsereg folytatja a város elleni csapásokat. Az ukrán légierő figyelmeztetett, hogy
az oroszok légibombákat irányítottak a harkivi régióba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök különösen brutálisnak nevezte az újabb orosz támadást Harkiv és térsége ellen. Felszólította a világ vezetőit, hogy legyenek határozottabbak az orosz terror elleni küzdelemben, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna hatékonyan megsemmisíthesse az ellenséges hordozórakétákat Oroszország területén.
Rendkívül brutális orosz támadás történt Harkiv és Ljubotin ellen, az előzetes adatok szerint egyszerre 15 rakétát lőttek ki. Az orosz terroristák kihasználják, hogy Ukrajnát továbbra is megfosztják a szükséges légvédelemtől, és attól a képességtől, hogy megsemmisítsék a terroristák hordozórakétáit pontosan ott, ahol vannak: határaink közelében. Ez nem a mi gyengeségünk, hanem a világé, amely immár harmadik éve nem mer úgy bánni a terroristákkal, ahogy megérdemelnék
– fogalmazott az elnök közösségi oldalain. Hangsúlyozta, hogy a terrornak mindenhol, bármilyen körülmények között, minden kontinensen veszítenie kell. „Ez pedig mindenki közös felelőssége a világon, akinek lehetősége van megvédeni az életet a terrortól. Ukrajna mindent megtesz, de nagyobb elszántságra van szükség a világ vezetői részéről” – emelte ki Zelenszkij.
Az eddigi információk szerint hét ember vesztette életét, és 16 sérült meg Harkivban csütörtökön, miután az orosz erők legalább 15 csapást mértek Sz–300-as és Sz–400-as légvédelmi rakétákkal az ország második legnagyobb városára.
Ukrajna népessége a háború végeztével 25 millió fő lehet. A frontbeli veszteségek azonban csekélyek az országot elhagyók számához képest – közölte a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet főigazgatója, Volodimir Paniotto egy interjújában, amelyet a kiszo.net szemlézett.
Nagyon rossz a demográfiai helyzetünk. Ugyanakkor a fronton elesettek száma összehasonlíthatatlan azok számával, akik külföldre mentek, és nem terveznek visszatérni
– mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy jelenleg mintegy 6 millió ukrán tartózkodik Európában menekültként, további 1–2 millióan pedig Oroszországban.
Becslések szerint havonta 100–150 ezerrel nő azok száma, akik soha nem térnek vissza Ukrajnába.
Paniotto azt mondta, hogy demográfiai szempontból a legnagyobb veszteséget azok az emberek jelentik, akik nem térnek vissza Ukrajnába. Szerinte a menekültek vissza nem térésének problémáját súlyosbítja az Ukrajnában maradt állampolgárok velük szembeni negatív hozzáállása.
Négyre emelkedett a csütörtöki orosz csapás halálos áldozatainak száma Harkivban, további két ember sorsa ismeretlen – írja az Ukrinform.
Erről a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleh Szinyehubov számolt be a Telegramon.
Az előzetes adatok szerint a Harkivot ért csapás következtében négy ember vesztette életét. Az orosz hadsereg legalább 15-ször csapott le
– írta Szinyehubov.
12 órakor legalább két halottról és hét sebesültről számoltak be egy nyomdaipari létesítményben.
Csütörtökön kora reggel Oroszország mintegy tíz csapást mért Harkivra, többek közt a Bohoduhiv járásában lévő Zolocsiv falura – írja az Ukrinform.
Ezt Oleh Szinyehubov, a régió katonai közigazgatásának vezetője közölte a Telegramon.
A megszállók mintegy tíz csapást mértek Harkivra. Az előzetes jelentések szerint öt civil megsérült. Mint mindig, most is kizárólag polgári infrastruktúrát támadtak
– olvasható a bejegyzésben.
Zolocsivban legalább két ember sérült meg
A Kreml közölte, megtorolja Norvégia azon döntését, hogy tovább korlátozza az orosz turisták beutazását, gyakorlatilag kitiltva őket, és ezt „diszkriminatívnak” minősítette – írja a The Independent.
Természetesen az ilyen döntések nem maradhatnak válasz nélkül. A döntés tisztán diszkriminatív
– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nem fogadjuk el az ilyen döntéseket. Sajnáljuk, hogy a norvég vezetés nem a mi kezdeményezésünkre választotta ezt az utat a kétoldalú kapcsolataink romlásához, amelyek az utóbbi időben amúgy is rossz minőségűek.”
Azokat az orosz állampolgárokat, akiknek a célja a turizmus és más, nem létfontosságú utazások, a külső határon való belépéskor visszautasítják. Kivételt képezhetnek például a Norvégiában élő közeli családtagok meglátogatása esetén – közölte a minisztérium.
Az elmúlt nap folyamán az oroszok 30-szor lőtték Szumi régiót, FPV-, azaz kamerás drónokkal támadtak és aknákat dobtak le – közölte a Szumi terület katonai közigazgatása.
Az oroszok aknavetőkkel és tüzérséggel több községet támadtak meg, emellett lőszereket dobtak le a pilóta nélküli légi járművekről. Sajanszka községet kézifegyverekkel lőtték – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
Esman településen egy aknavető támadást és 6 robbanást regisztráltak. Az oroszok Bilopil községet tankból, tüzérségből, aknavetővel lőtték, UAV-ról robbanóanyagot dobtak le, és 30 robbanás történt.
A tájékoztatás szerint az orosz hadsereg kilenc aknát dobott le Putivl község területére is.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az Egyesült Államok nem támogatja és nem is bátorítja az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetését ukrán területen kívüli csapásokhoz, de Ukrajnán múlik, hogyan használja fel hatékonyan ezeket a fegyvereket – írja az Ukrajinszka Pravda.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei feladata, hogy Ukrajnát ellássák az orosz agresszió visszaveréséhez szükséges fegyverekkel.
Megadtuk Ukrajnának a szükséges segítséget. […] Összehívtuk a nemzetközi közösséget, hogy osszák meg a terheket
– mondta.
Jim Risch amerikai szenátor úgy véli, hogy engedélyezni kell, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel csapást mérjen orosz területre, ha ez szükséges a védelme érdekében.
Az Orosz Föderáció csapatai kénytelenek voltak a tervezettnél korábban második offenzívát indítani Ukrajnában. Ennek oka az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek újraindítása.
Az ISW szerint a oroszok május 10-én kezdtek korlátozott támadó hadműveleteket az orosz–ukrán határ mentén, Harkiv régió északi részén. Az ellenség korlátozott létszámú személyzetet vetett be, hogy nehézgyalogsági támadásokat hajtson végre Harkivtól északra és északkeletre.
Elemzők észrevették, hogy már május 14-én lassulni kezdett az orosz támadó műveletek üteme a régió északi részén. Szakértők szerint az oroszok most a nemzetközi határon egy „ütközőzóna” létrehozását helyezik előtérbe a Harkivi területre való mélyebb behatolással szemben – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Háborús Tanulmányok Intézete szerint az Orosz Föderáció azért indított offenzívát a határ mentén, mert el akarta terelni az ukrán erők figyelmét, és lehetővé akart tenni egy offenzívát Kelet-Ukrajna más részein. Emellett az volt a céljuk, hogy olyan távolságból nyomuljanak előre Harkiv felé, amely lehetővé teszi számukra, hogy tüzérséggel lőjék a várost.
Emellett az orosz hatóságok valószínűleg nem hitték, hogy az államok újra felveszik az Ukrajnának nyújtott segítséget.
A norvég kormány május 23-án további korlátozásokat vezetett be az orosz állampolgárok beutazására az országba Moszkva Ukrajna elleni teljes körű háborúja miatt, amik a jövő héten lépnek hatályba – írja a The Kyiv Independent.
Oslo 2022 tavaszán szigorította a vízumkiadási gyakorlatot, ezt követően nagyrészt nem adtak ki turistavízumot oroszok számára. Az ország 2023 szeptemberében az orosz autók beutazását is korlátozta.
A Norvégiába turisztikai és „egyéb, nem létfontosságú utazásra” érkező orosz állampolgárokat május 29-től a külső határon való belépéskor visszautasítják – közölte a kormány. A tilalom egyaránt vonatkozik azokra az oroszokra, akiknek sikerült norvég turistavízumot szerezniük, és a más schengeni országok által kiadott vízumokra is.
Kivételt képeznek a Norvégiában élő szülők, házastársak vagy gyermekek meglátogatása céljából utazó oroszok, valamint azok, akik Norvégiában vagy más schengeni országokban fognak dolgozni vagy tanulni.
A beutazási szabályok szigorításáról szóló döntés összhangban van azzal a norvég megközelítéssel, hogy az Ukrajna ellen Oroszország által vívott illegális agressziós háborúval szembeni reakciókban a szövetségesek és partnerek mellé állunk
– mondta Emilie Mehl norvég igazságügyi miniszter.
Tüzérségi támadást intéztek az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon ellen csütörtökre virradóra, a városból több robbanást is jelentettek. Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője Telegramon azt közölte, a robbanásokat a Dnyipro folyó környékéről jelentették.
Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója azt közölte: az utóbbi 24 órában az orosz fél 17 Herszon megyei település ellen intézett támadást, és két civil sebesültről tudni.
Orosz támadást jelentettek Donyeck megyéből is. A megye kormányzója, Vadim Filaskin azt mondta, a támadásban egy ember halt meg Toreck településnél.
Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója csütörtökön szintén támadásokról számolt be, amelyekben egy nő megsebesült.
Oleh Szinyehubov, az északkelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy már csaknem 11 ezer embert evakuáltak a megyéből, mióta az orosz erők május 10-én újabb offenzívát indítottak a térségben.
Ugyancsak csütörtökön az ukrán hadsereg azt közölte, folytatódnak a harcok a régióban lévő, a frontvonaltól alig öt kilométerre található Vovcsanszk környékén.
Előzetes letartóztatásba helyezte Vagyim Samarin altábornagyot, a fegyveres erők híradástechnikai főcsoportfőnökségének vezetőjét, a vezérkari főnök helyettesét különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt a 235. helyőrségi katonai bíróság.
A bíróság szerdán döntött a két hónapos előzetes letartóztatásról, az intézkedésről csütörtökön számolt be az orosz sajtó. Ha bűnösnek találják, a tábornokot nyolctól tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
Vagyim Samarin 1971-ben született Taganrogban. Elvégezte a Novocserkasszki Katonai Parancsnoki Híradástechnikai Főiskolát, majd a Katonai Híradástechnikai Akadémiát, ezt követően 1992-től a távol-keleti katonai körzetben szolgált különböző beosztásokban. 2010-ben a keleti katonai körzet híradástechnikai vezérkari főnöke helyettesének nevezték ki. 2021 óta az orosz fegyveres erők híradástechnikai főcsoportfőnökségének vezetője, a vezérkari főnök helyettese. Kitüntették a Haza Szolgálatáért Érdemrend II. fokozatával.
Az elmúlt hónap során több tábornokot tartóztattak le Oroszországban, köztük Tyimur Ivanov védelmiminiszter-helyettest, Jurij Kuznyecovot, a katonai tárca személyzeti osztályának vezetőjét, valamint Ivan Popovot, a déli katonai körzet 58. hadseregének volt parancsnokát.
Ivanovot csaknem 1,2 milliárd rubel (mintegy 4,8 milliárd forint) kenőpénz elfogadásának gyanújával április végén vették őrizetbe. A nyomozás szerint a védelmi minisztérium cégei „ellentételezés nélkül végeztek el építési és javítási munkálatokat a feltehetően Ivanov tulajdonában lévő létesítményekben”. Ivanov, akit tisztségéből felfüggesztettek, ártatlannak vallotta magát.
Kuznyecovot azzal vádolják, hogy összesen 30,5 millió rubel (csaknem 121 millió forint) kenőpénzt fogadott el Ljova Martiroszjan vállalkozótól. A nyomozás szerint a tábornok segített Martiroszjannak abban, hogy szerződéseket kössön a Sztyemenko hadseregtábornokról elnevezett Krasznodari Katonai Főiskolával szállodai szolgáltatások nyújtására, 372 millió rubelért. A tábornoknál tartott házkutatás során az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szerint több mint 100 millió rubel értékű pénzt, aranyérméket, drága karórákat és egyéb luxuscikkeket találtak.
Popovot május 17-én tartóztatták le nagy kárt okozó csalás ügyében. A Vedomosztyi című lap szerint a volt parancsnokot azzal gyanúsítják, hogy erődítmények építésére szánt fémszerkezeteket tulajdonított el és értékesített. A tábornok ártatlannak vallotta magát.
Oroszország bizonyos erőket összpontosított Szumi térségében, amelyek nem elegendőek egy stratégiai csapáshoz, de nem zárható ki, hogy az ellenség nem próbálja meg fokozni akcióit, ahogyan most is történik Harkiv térségében – írja az Ukrajinszka Pravda Andrij Demcsenko, az ukrán Állami Határőrszolgálat (SBGS) szóvivőjére hivatkozva.
„De ha most Szumi térségéről beszélünk, akkor nem látjuk, hogy az ellenségnek elég erői lennének ahhoz, hogy bármilyen stratégiai célt elérjenek, hogy mélyen Ukrajna területére hatoljanak, ha újra megpróbálnak behatolni. De természetesen azt sem zárhatjuk ki, hogy ha az ellenségnek nincsenek is ilyen elegendő erői, akkor sem próbálnak meg olyan akciókat végrehajtani, amelyeket jelenleg Harkiv irányában látunk. Azzal a céllal, hogy pánikot keltsenek a lakosság körében, és a védelmi erőket is erre a területre húzzák… Tisztában vagyunk ezzel a fenyegetéssel, és bármikor, bármilyen helyzetre fel kell készülnünk” – mondta a szóvivő.
A Fehér Ház még nem közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök részt vesz-e a júniusi svájci békecsúcson. Erről Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót kérdezték egy május 22-i tájékoztatón – írja a Jevropejszka Pravda.
Sullivant arról kérdezték, hogy Biden személyesen részt vesz-e az orosz–ukrán háború rendezésének szentelt csúcstalálkozón.
Erről ma nincs semmilyen bejelentésem
– válaszolta az amerikai elnök tanácsadója.
„Csak annyit mondanék, hogy én személyesen is részt vettem a csúcstalálkozó előkészületeiben, ahogyan kormányunk más tagjai is, és mint tudják, kulcsszerepet játszottunk egy olyan békevízió előmozdításában, amely magában foglalja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint az ENSZ Alapokmányában rögzített elveket” – tette hozzá Sullivan.
A svájci Szövetségi Tanács május 22-én rendeletet adott ki a június 15–16-án Burgenstockon megrendezésre kerülő ukrajnai békekonferencia idejére vonatkozó fokozott biztonsági intézkedésekről – írja az Ukrajinszka Pravda.
A találkozó biztonsága érdekében Svájc akár négyezer katonát is bevethet. A svájci törvények szerint a 2000 főnél több katona bevetését a parlamentnek jóvá kell hagynia, mivel azonban a csúcstalálkozó előtt nem lesz ideje döntést hozni, a Szövetségi Tanács ősszel jelentést nyújtott be a törvényhozóknak.
Emellett Svájc korlátozni fogja a légtér használatát Burgenstock térségében.
Egy sorkatonák külföldre csempészését célzó csoport résztvevőit vették őrizetbe Kijevben bűnügyi találkozókon való részvétel miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozáskor kiderült, hogy a csoport dokumentumokat hamisított, többek közt katonai orvosi bizottságok igazolását a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról.
A jelentések szerint a csoport tagjai azt ígérték, hogy 2022 júniusa és 2023 szeptembere között 42 „ügyfélnek” állítanak ki fiktív igazolásokat, akiktől fejenként 5 ezer dollárt kaptak.
A házkutatásokkor a bűnüldöző szervek 70 000 dollárt, 1000 eurót, fegyvereket és lőszereket, mobiltelefonokat, bankkártyákat és 4 gépkocsit foglaltak le.
Matvij Bidnyi, Ukrajna megbízott sportminisztere elődjével Vadim Huttsaittal, az ukrán nemzeti olimpiai bizottság elnökével közösen jelentette be, hogy az ország a „Győzni akarás” szlogennel indul az olimpiai játékokon.
A kijevi ifjúsági és sportminisztériumban a The Guardiannek nyilatkozva Bidnyi azt jósolta, hogy Oroszország a párizsi képviselőit „propagandaműveletének részeként” fogja felhasználni, és kifejtette, ajánlásokat dolgoztak ki, hogy segítsék az ukrán csapatot abban, hogy ne keveredjenek vitába.
Arra a kérdésre, hogy mit mondana az ukrán olimpiai csapatnak, ha Oroszország valamelyik sportolója, aki egyénileg semlegesként fog versenyezni, megpróbálna reakciót kiváltani a világszínpadon, Bidnyi nyugalomra szólított fel.
„Azt mondanám nekik, hogy reagáljanak megfelelően, méltóságteljesen” – mondta. „Értsék meg és legyenek tudatában annak, hogy ez a provokáció szándékos volt. Hogy hideg fejjel hagyják figyelmen kívül az ilyen provokációkat.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán meghallgatta az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának két jelentését a fronton kialakult helyzetről – írja az RBK Ukrajina.
A főparancsnok arról számolt be, hogy a főbb csaták irányai nem változtak. Ezek elsősorban Pokrovszk és más donyecki területek, valamint a Harkivi területen található Kupjanszk.
A maximális figyelem most az egész határ menti térségre irányul, nemcsak Harkiv, hanem a Szumi területre is. Az egységeink, általában a védelmi erők feladata szintén változatlan. A megszállóknak annyi veszteséget kell okoznunk, amennyi csak lehetséges
– összegezte az elnök.
A vezérkar tájékoztatása szerint az orosz csapatok folytatják az aktív támadást Kupjanszk és Pokrovszk irányában. Eközben Harkiv irányban az oroszok tovább nyomulnak a Lipci járásban, de a vezérkar szerint az ukrán katonák is aktívak.
Magyarország területére 2024. május 22-én között az ukrán–magyar határszakaszon 5216 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5492 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt kíván venni a jövő hónapban Franciaországban tartandó D napi megemlékezésen, amelyet a G7-ek olaszországi találkozója követ – írja a Politico két, a terveket ismerő forrásra hivatkozva.
Az ukrán elnök menetrendje bármikor változhat – hangsúlyozták a források. Azonban ha minden a tervek szerint alakul, Zelenszkij várhatóan arra fogja használni ezt az utazást, hogy több katonai támogatást kérjen a Nyugattól,
és azt, hogy a NATO lőjön le orosz rakétákat Ukrajna felett – ahogyan az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság tette, amikor Irán megtámadta Izraelt.
Ukrajna elnökének tervei azért különösen figyelemre méltóak, mert a közelmúltban lemondta külföldi utazásait, miután Oroszország nagyszabású offenzívát indított Harkiv városában. Azonban Volodimir Zelenszkij számára az utazás lehetőséget teremtene, hogy a világ vezetőivel – köztük Joe Biden amerikai elnökkel – találkozhasson, hogy országának ügyét képviselhesse a nemzetközi eseményen. Ukrajnának ugyanis nagy szüksége van a folyamatos támogatásra és a globális figyelemre.
Zelenszkij az orosz vagyon lefoglalását is szorgalmazni fogja, hogy az Egyesült Államok és az európai országok segítsenek finanszírozni Ukrajna védelmét és esetleges újjáépítését. Az ukrán elnök kihasználhatja az állam- és kormányfőkkel való találkozás alkalmát, hogy megpróbálja meggyőzni a kétkedőket. „Ha a világnak van 300 milliárd dollárja – miért ne használnánk fel?” – tette fel a kérdést januárban Ukrajna elnöke.