Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!
Anatolij Hrapcsinszkij repülési szakértő műholdfelvételeket elemzett, és megállapította, hogy legalább két orosz vadászgépet, egy Szu–34-est és egy Szu–27-est ukrán drónokkal rongálták meg a repülőtéren – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Egy Szu–30-as is megsérülhetett, mivel május 11. óta alig változtatta meg a pozícióját, és a sérült Szu–27-es mellett található.
Hrapcsinszkij azt is megjegyezte, hogy az ukrán pilóta nélküli légi járművek, azaz UAV-ok csapása után az orosz vadászgépek nagy részét eltávolították a repülőtérről.
A repülési szakértő hozzátette továbbá, hogy a kuscsovszki repülőtér a Krasznodari Felsőbb Katonai Repülőiskola kiképzőbázisa, ahol az oroszok a jövő pilótáit képzik. Oroszország azonban jelenleg is használja ezt a repülőteret ukrán állások támadására.
Eltemették Danilo Szergejevics Jermolenkót, az orosz–ukrán háború eddigi legfiatalabb orosz katonai áldozatát – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A mindössze 18 éves fiatalembert a Szverdlovszki területen helyezték örök nyugalomba. A hírről tegnap számolt be a Krasznoufimszk városi önkormányzata.
A mai napon elköszöntünk a 2006-os születésű Jermolenko Danilo Szergejevicstől, a motoros lövészzászlóalj lövészétől, aki a különleges katonai művelet során halt meg
– áll a közleményben.
Az orosz „Mediazona” projekt jelentése szerint Jermolenko bizonyult a legfiatalabbnak az összes elesett orosz katona közül, akiknek halála ez idáig ismert. A több mint két éve tartó háború óta ugyan már több 18 éves orosz katona is meghalt, Jermolenko később született, mint a korábbi fiatal áldozatok.
A „Ne várj rám Ukrajnából” Telegram-csatorna idén tavasszal tette közzé Jermolenko barátnőjének és nővérének felhívását. A barátnő elmondása szerint utoljára április 12-én tudott kapcsolatba lépni a fiatalemberrel. A nővér arról beszélt, hogy a katona a Donyecki terület Berdicsi falujába ment harci küldetésre, ott tűnt el.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara szerint pénteken az oroszok jelentősen megerősödtek Kramatorszk irányában – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A tájékoztatás szerint a harci összecsapások száma jelenleg hetvenhárom.
A mai nap folyamán az ellenség Kramatorszk irányában jelentősen megerősödött
– hangsúlyozta a vezérkar.
Hangsúlyozzák, hogy Oroszország Kramatorszk irányú támadásainak száma tizenkettőre nőtt. „Az ellenség a Kliscsijivki járásban, a Csasziv Jar melletti Novi mikrokörzet, valamint Andrijivka területén támad, ahol a harcok jelenleg is zajlanak. Az északi irányban irányítatlan légi rakétákat vetett be az ellenség” – áll a közleményben.
Harkiv irányában, a határsávban az orosz megszállók Pletenivka felől Tikhi irányába hajtottak végre támadásokat. Két újabb harci összecsapás folytatódik Vovcsanszkban is. A csaták száma ebben az irányban jelenleg 11.
Kupjanszk irányban a legintenzívebbek az ellenség támadókísérletei, de az agresszor sokat veszít. Ma már összesen 18 ütközet zajlott le. A nap folyamán 56 betolakodó vesztette életét és sebesült meg. Egy orosz tank és egy Hyacinth önjáró fegyvert eltalálták. Hat harci összecsapás jelenleg is zajlik
– tették hozzá.
Limanszk irányában az oroszok újabb sikertelen támadást hajtottak végre, egy napon belül már a harmadikat, Sziverszkben pedig három irányított légibombával találták el a Donyeck környéki Sziverszk városát.
Három harci összecsapás zajlik Pokrovszk irányában. A nap eleje óta tizenkettő volt. A helyzet ellenőrzés alatt áll, az ukrán katonák méltó választ adnak a betolakodóknak. Az ellenség a támadásokat összpontosítja, különösen a Novoszelivka Persijnél, támogatva a légi támadást. Két ilyen légicsapást hajtottak végre Vozdvizsenka ellen
– jelentette a vezérkar.
Harkiv irányban a harci összecsapások száma nem változott. Az orosz erők két-két légvédelmi rakétát indítottak Vodjane és Kosztyantinyivka felé.
Dnyipro irányában öt összecsapás volt. A Dnyeper bal partján jelenleg is tart az egyik.
A többi irányban a helyzet lényegesen nem változott. „Az ukrán csapatok tűzkárokat okoznak az ellenségnek, és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megakadályozzák az áttörést. Légvédelmi és pilóta nélküli támadórendszereink is dolgoznak” – tették hozzá.
A brit hírszerzés szerint Oroszország a korábban Afrikának szánt erőforrásokkal, többek között a volt wagneriánusokból álló afrikai hadtesttel fokozza az Ukrajna elleni háborúját – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A felülvizsgálat szerint az elmúlt héten Oroszország a Vovcsanszk elleni offenzívakor a rendes orosz csapatok és a Storm-Z, azaz Oroszországban toborzott elítéltekből álló egységek mellett a védelmi minisztérium afrikai hadtestének egységeit is bevetette.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a 2023 decemberében létrehozott Afrikai Hadtest több mint 2 ezer hivatásos katonából és tisztből, valamint tapasztalt zsoldosokból áll, akik közül sokan korábban a Wagner-csoportban szolgáltak.
Az Afrikai Hadtest egységei egykor valószínűleg Szíriában, Líbiában, Burkina Fasóban és Nigerben voltak bevetve – áll a felülvizsgálatban.
Az orosz védelmi minisztérium szinte biztosan átcsoportosította az Afrikai Hadtest egységeit az ukrán határra 2024 áprilisában, hogy felkészüljön erre az offenzívára. Nagyon valószínű, hogy Oroszország olyan erőforrásokkal erősíti az Ukrajna elleni háborúját, amelyeket korábban Afrikának szántak – írja a brit védelmi minisztérium.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kijelentette, hogy nem ismeri el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitását.
Putyin minszki sajtótájékoztatóján ismét kijelentette, hogy Moszkva kész tárgyalni, de csak a Belaruszban és Törökországban elért megállapodások, a „területi realitások” alapján.
És hogy kivel tárgyaljunk? Ez természetesen kérdés. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi elnök legitimitása megszűnt
– mondta Putyin.
Az orosz elnök szerint a dokumentumok aláírásához Oroszországnak teljes mértékben biztosnak kell lennie abban, hogy legitim hatóságokkal van dolga. Szerinte erre a kérdésre Ukrajna politikai és jogi rendszerének kell választ adnia – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mint megírtuk, a 2019-ben megválasztott Volodimir Zelenszkij elnöki megbízatása hivatalosan május 20-án ért véget. Ukrajnában az elnökválasztást általában minden ötödik év márciusának utolsó napjaiban tartják, a voksolás azonban idén a hadiállapotra való tekintettel elmaradt.
A lakosság többségének nincs kifogása az ellen, hogy az elnöki ciklus meghosszabbodjon, és ennek jogilag sincs akadálya. Az Index erről Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató igazgatójával beszélgetett, amit ide kattintva tud megnézni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap Spanyolországba utazik, majd hétfőn találkozik Pedro Sanchez miniszterelnökkel és VI. Fülöp spanyol királlyal – jelentette pénteken a Cadena SER spanyol rádióállomás az utazást koordináló csoport forrásaira hivatkozva a The Independent szerint.
Mint megírtuk, az ukrán elnök május elején lemondta minden külföldi útját a Harkivi régióban zajló heves harcok miatt.
Jelenleg 403 ukrán nő van orosz fogságban, ráadásul sok közöttük az illegálisan fogva tartott civil – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Hadifogolykezelési Koordinációs Parancsnokság arról számolt be, hogy vannak olyan nők is, akiknek sorsa 2014 óta ismeretlen. Elmondásuk szerint az ukrán nők fogva tartási körülményei nem felelnek meg a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló harmadik genfi egyezménynek.
A fogságból szabadultak megaláztatásról, embertelen fogva tartási körülményekről, elégtelen táplálkozásról, szakképzett orvosi ellátás és hozzátartozókkal való kapcsolatfelvétel lehetetlenségéről számoltak be.
Emellett az oroszok továbbra is megtagadják a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőitől a foglyok és civilek fogva tartási helyeire való bejutást, amelyekből több mint 100 van az Orosz Föderációban. Az ukrán fél nem egyszer ajánlotta fel Oroszországnak, hogy elsősorban a nőket engedje el, ehelyett az agresszor ország képviselői manipulálnak, listákat tesznek közzé. De mindezek mögött a cserék folytatásától való vonakodás húzódik meg
– áll a közleményben.
Az ukrán fél szerint Oroszország nem válaszol a foglyok visszaküldésére irányuló követelésekre, és figyelmen kívül hagy minden felhívást. „A nemzetközi humanitárius jog szerint először a nőket, valamint a súlyos sebesülteket és súlyos betegeket kell szabadon engedni a fogságból, vagy semleges országokba küldeni. Ehelyett Oroszország hivatalos képviselői úgy tesznek, mintha nem olvasták volna el az általuk aláírt nemzetközi megállapodásokat.” – tették hozzá.
Az orosz hadsereg 49 csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán repülőterek, rakétákat, lőszert és üzemanyagot tároló raktárak, továbbá tengeri és légi drónokat gyártó üzemek ellen – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint támadások érték az ukrán fegyveres erők és a külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeit, valamint hadiüzemeket is.
Az orosz hadsereg a május 18–24. közötti időszakban Harkiv megyében elfoglalta Sztaricja, a Donyecki régióban pedig Bilohorivka, Andrijivka és Kliscsijivka településeket, miközben a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 88 ukrán ellenrohamot vert vissza.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint 11 ezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt hét folyamán, és 67 ukrán katona megadta magát.
Az orosz védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett két MiG–29-es repülőgépet, 19 harckocsit, 75 páncélozott harcjárművet, nyolc francia SCALP-EG manőverező robotrepülőgépet, 25 amerikai ATACMS és Tocska-U harcászati rakétát, HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 47 rakétáját, 18 francia HAMMER irányított légibombát, 13 HARM radarelhárító rakétát, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 356 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az éjszaka Ukrajna nagy hatótávolságú, amerikai ATACMS rakétákkal találta el az orosz légvédelmi erők kommunikációs központját a megszállt Alushtában. Erről ír a The Wall Street Journal az ukrán védelmi szervek képviselőjére hivatkozva.
Miközben Ukrajna az északi és keleti fronton próbálja megfékezni az orosz erőket, az ATACMS lehetővé teszi, hogy a légvédelmi rendszerekre, vadászgépekre és hadihajókra összpontosítva fenyegesse az orosz létesítményeket a Krímben
– írták.
Áprilisban Ukrajna az ATACMS egy nagyobb hatótávolságú változatával csapást mért egy repülőtérre, és több fejlett orosz légvédelmi rakétaindítót és radart semmisített meg. A múlt héten egy másik krími repülőteret is támadás ért.
Ezen a héten Szevasztopol kikötőjére mértek csapást, és egy hadihajó megsérült. A krími megszálló hatóságok közölték, hogy az orosz légvédelem kilenc ATACMS rakétát lőtt le aznap este.
Mark Kansian, az amerikai tengerészgyalogság volt tisztje úgy véli, hogy Ukrajna a mély csapásokra összpontosíthat, hogy megpróbálja újjáépíteni a személyi állományt egy esetleges jövő évi ellentámadás előtt. Megjegyzi, hogy a Krím vonzó célpont az ilyen támadásokhoz, mivel számos olyan rögzített katonai létesítmény, például repülőtér és kikötő található ott, amelyeket nem könnyű álcázni.
„Nem hiszem, hogy el tudják vágni a félszigetet, de kényelmetlen helyzetbe hozhatják a Krímet” – mondja Kansian.
Németország újabb csomag katonai segélyt adott át Ukrajnának, amely tüzérségi lövedékeket, Leopard 1 AP tankokat, géppuskákat, drónokat, puskákat és lőszert is tartalmaz – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap információi szerint a legújabb segélycsomagban Németország a következő fegyvereket adta át Ukrajnának:
Nemrég Olaf Scholz német kancellár az észak-európai országok kormányfőivel folytatott megbeszélése után biztosította Ukrajnát, hogy az ország továbbra is számíthat támogatásukra. Robert Habeck, Németország alkancellárja és gazdasági minisztere eközben arról beszélt, hogy a német kormánynak többet kell tennie Ukrajna támogatásáért az orosz agresszióval szembeni ellenállásában.
Az oroszok megakadályozzák Ukrajna viszonylag új, nagy hatótávolságú GLSDB-bombáit abban, hogy eltalálják a tervezett célpontokat – írja az Unian. Erről a Reuters számolt be három, a kérdést jól ismerő forrásra hivatkozva.
Korábban az Egyesült Államok 69 kilométeres hatótávolságú GMLRS-rakétákat biztosított Ukrajnának, hogy Kijev megtámadhassa és megzavarhassa az orosz utánpótlási útvonalakat és gyülekezési pontokat, azonban Ukrajna ezzel nem volt megelégedve, így nagyobb hatótávolságú fegyvert kért.
Ukrajna kérésére válaszolva a Boeing egy új, 161 kilométeres hatótávolságú fegyvert javasolt a Pentagonnak, a kis átmérőjű földi bombát (GLSDB). A tervezőbombának kis szárnyai vannak, amelyek kiterjesztik a hatótávolságát, és GBU–39 (SDB) kis átmérőjű bombából, valamint M26 rakétahajtóműből állnak, amelyek gyakoriak az Egyesült Államok raktárkészletében, és viszonylag olcsók.
A fegyver egyik különlegessége a navigációs rendszere, amely lehetővé teszi számára, hogy olyan akadályok között mozogjon, mint a hegyek. Az oroszok épp ebben okoznak zavart.
Az interferencia akkor következik be, amikor hatalmas mennyiségű energia sugárzik egy területre, megzavarva az eszköz jelét. Oroszország ezt a taktikát alkalmazta ukrán rádiók, drónok és a GPS-vezérlésű Excalibur 155 mm-es tüzérségi lőszerek ellen is. Ukrajna az év eleje óta használja a GLSDB-t, de a szakértők szerint az elakadások miatt nem teljesítettek jól a csatatéren
– emelte ki a hírlap.
A harkivi Faktor-Druk nyomda csütörtöki bombázása következtében több mint 50 ezer könyv semmisült meg – írja az Ekonomicsna Pravda. A károkban legalább három kiadó érintett, a „Vivat”, a „Klub szimejnoho dozvillja” és „Ranok”.
A Ranok Kiadó, amely elsősorban ukrán iskolák számára nyomtat tankönyveket, jelentős veszteségekről számolt be a csapást követően. „ A Ranok Kiadó több tízezer könyvet helyezett el a Factor-Druknál, ezek sorsa jelenleg ismeretlen. Ez a kiadó teljes példányszámának 15-20 százaléka” – mondta Viktor Kruglov, a kiadó vezérigazgatója.
Egy másik cég, a „Klub szimejnoho dozvillja” ugyancsak érintett a támadásban.
A Faktor-Druk az egyik fő nyomda, amellyel a kiadó együttműködik. Számunkra ez a terrortámadás igazi sokk volt. Egész csapatunk együtt érez az áldozatok hozzátartozóival, és kész támogatni őket, ha a részletek ismertek lesznek
– áll a kiadó közleményében.
A károkat és a kiadási tervekre gyakorolt hatást a mai napig nem lehet pontosan felmérni, mivel a következmények felszámolása még mindig folyamatban van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 24-én, pénteken Harkivban megbeszélést tartott a térségben kialakult operatív helyzetről – derül ki Ukrajna elnökének Facebook-bejegyzéséből.
„Ma Harkivban megbeszélést tartottam a régió operatív helyzetéről és a fűtési szezonra való felkészülésről” – közölte Volodimir Zelenszkij.
Megvitattuk a régió védelmét, különösen a vovcsanszki fronton, valamint a megrongálódott energetikai infrastruktúra helyreállítását. Különös figyelmet fordítunk a Harkivi terület ellenséges tűz alatt álló részeiről kitelepített emberek lakhatásának biztosítására
– fogalmazott Ukrajna elnöke.
„Az egész Harkivi terület megérdemli támogatásunkat, hálánkat és tiszteletünket, ahogy minden ukrán közösség és minden ember, aki szembeszáll az ellenséggel, és mindent megtesz az életek megmentéséért” – tette hozzá az ukrán elnök.
Az orosz erők május 23-án mintegy 15 csapást mértek a harkivi terület polgári infrastruktúrájára S-300/S-400 rakétákkal. Az orosz rakéták egy nyomdát találtak el, a támadásban hét ember meghalt, további 21 pedig megsebesült.
A legfrissebb adatok szerint körülbelül egymillió ukrán frissítette adatait az új Rezerv+ alkalmazáson keresztül, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy az új mobilitási törvénymódosításnak megfelelően az ukránok adategyeztetést hajtsanak végre a hadra foghatók számának átláthatóbbá tétele érdekében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Körülbelül 11 ezer ukrán végezte ezt el; hazánkon kívül Lengyelországban, Németországban, Csehországban és Kanadában. Emellett mintegy 120 ezer női katona is pontosította adatait a Rezerv+ alkalmazáson keresztül. 145 ezer, a fronton lévő személy is eleget tett a törvénynek
– mondta Dmitro Lazutkin, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.
A hadköteles ukránoknak jelenleg három lehetősége van adataik frissítésére. Megtehetik a toborzóközpontokban, az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központban, illetve a Rezerv+ alkalmazáson keresztül.
Emlékeztetek rá, hogy a mozgósítás nem ez év májusában kezdődött, hanem folytatódik, ugyanis az Orosz Föderáció agressziója továbbra is tart. Vagyis erősítés kell a fronton. Olyan emberekre van szükség, akik megfékezik az ellenséget. Jelenleg a Rezerv+ alkalmazás a legnépszerűbb
– magyarázta a védelmi minisztérium képviselője.
A Rheinmetall német hadi- és járműipari vállalat csaknem 300 millió euró (115,6 milliárd forint) értékű tüzérségi lőszer legyártására kapott megrendelést egy NATO-tagállamtól – jelentette be a vállalat pénteken.
Az érintett országot nem nevezték meg. A cég szerint
ennek, valamint az ehhez hasonló megrendeléseknek a hátterében az ukrajnai háború miatt kiürült fegyverraktárak állnak.
A megrendelésnek több tízezer tüzérségi lövedék is részét képezi. A lőszercsomagot 2024 és 2028 között tervezik leszállítani – tette hozzá a vállalat.
A Reuters több magas rangú orosz tisztviselő közlésére hivatkozva azt írta, hogy az orosz elnök most már hajlandó lenne megegyezni Ukrajnával. A részletekről itt írtunk bővebben.
„Az orosz terroristák felnőtteket és gyerekeket ölnek, városokat és falvakat pusztítanak el, égett foltokat hagyva ott, ahol egykor normális élet volt” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke pénteki Facebook-bejegyzésében. Az ukrán elnök videón mutatta meg az égő harkivi könyvtárat.
A tegnapi oroszországi csapás Harkiv régióra, ami embereket ölt és sebesített meg, nyomdát rombolt le és 50 ezer könyvet égetett el, azt mutatja, hogy Oroszország háborúban áll az emberiséggel és a normális élet minden aspektusával
– jelentette ki Zelenszkij.
Hozzátette, hogy az orosz terrornak veszítenie kell, és ehhez mindössze egy dologra van szükség, a világ vezetőinek elszántságára. Az elszántság elég – írta az ukrán elnök.
Elég az ukrán városok és közösségek légvédelméből, katonáink harci képességeiből, elég a merész politikai döntésekből! – zárta bejegyzését Volodimir Zelenszkij.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője pénteken először jelentette ki, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet felelős a krasznogorszki Crocus City Hall koncertteremben márciusban elkövetett, több mint 140 halottal és mintegy 550 sebesülttel járó terrortámadásért, de azt is leszögezte, hogy az ukrán katonai hírszerzésnek (GUR) közvetlen szerepe volt a merényletben.
Bár Alekszandr Bortnyikov elmondta, hogy az eddigi vizsgálatok eredménye szerint az előkészületeket, a finanszírozást, a támadást és a terroristák menekülését az Iszlám Állam – Horaszán (röviden: ISIS-K) terrorszervezet koordinálta az interneten keresztül, kiemelte, hogy továbbra sem zárták ki Kijev érintettségét az akcióban – írja az MTI.
A nyomozás még zajlik, de máris leszögezhetem, hogy az ukrán katonai hírszerzés közvetlenül szerepet játszott a támadásban
– mondta az FSZB vezetője.
Korábban Bortnyikov azt állította, hogy az akció előkészítését „a nyugati szakszolgálatok segítették, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne”. Március végén Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, a terrorcselekményt „iszlamista radikálisok” követték el, ám ő sem zárta ki Ukrajna részvételét az akcióban.
Mihail Popsoi moldovai külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország arra használja országát, hogy tesztelje új befolyásolási és beavatkozási technológiáit, amelyeket később máshol is alkalmazni kíván – írja az Ukrajinszka Pravda.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miért vált Moldova a hibrid hadviselés orosz célpontjává, Popsoi azt mondta, hogy erre több magyarázat is létezik.
Az egyik magyarázat lehet az Ukrajna melletti földrajzi elhelyezkedés, a másik pedig az orosz érdekek, valamint a moldovai pártok hajlandósága arra, hogy elárulják a nemzeti érdekeket és a polgárokat egy külföldi menetrend érdekében
– fogalmazott a moldovai külügyminiszter. Hozzátette, hogy Moldova sebezhető a dezinformáció elleni küzdelemben és a kibertérben.
„Intézményeink összességében még mindig sebezhetőek, többek között a korrupció tekintetében. Állampolgáraink már régóta a propaganda célpontjai, ellenséges propagandakörnyezetben élnek” – fogalmazott a tárcavezető.
Mindezek sebezhetővé tesznek minket, hogy Oroszország a Moldovai Köztársaságot tesztkörnyezetként, Petri-csészeként használja, hogy tesztelje új befolyásolási és beavatkozási technológiáit. Aztán ha ezek hatékonynak bizonyulnak, máshol is alkalmazni fogja őket
– jegyezte meg Popsoi. Felszólította Moldova partnereit, hogy segítsenek ellenállást tanúsítani, hogy ezeket a hibrid hadviselési taktikákat ne exportálják más országokba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök belaruszi látogatása során tárgyalni kíván a hadsereg esetleges részvételéről az orosz nem stratégiai nukleáris gyakorlatokon – jelentette a The Kyiv Independent.
Putyin május 23-án érkezett kétnapos látogatásra Belaruszba, ahol találkozott Aljakszandr Lukasenka elnökkel.
Minszkbe érkezésekor az orosz elnök elmondta, hogy biztonsági kérdéseket tervez megvitatni Lukasenkával, valamint a nukleáris gyakorlatokon való közös részvételt.
Belarusz Moszkva egyik legfontosabb szövetségese, az Ukrajna elleni harcok támogatója. Az ország orosz taktikai nukleáris fegyvereket is elhelyezett tavaly a területén.
Mint megírtuk, Oroszország pár nappal ezelőtt kezdett meg egy nukleáris hadgyakorlatot.
Az elmúlt nap folyamán 113 harci összecsapásra került sor az ukrán és orosz erők között a frontvonalon – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentésére hivatkozva.
Az eltelt 24 órában az oroszok három rakétatámadást (összesen 13 rakétával), 57 légicsapást (97 drónnal), több mint 990 kamikaze csapást (Sahíd, Lancet FPV drónokkal) és több mint 4000 egyéb támadást hajtottak végre, ebből 147-et többszörös kilövésű rakétarendszerekkel.
A harkivi fronton az oroszok folytatták a támadó hadműveleteket, ott négy összecsapásra került sor. A kupjanszki fronton az oroszok 27 támadást indítottak az ukrán állások ellen.
A limani fronton az orosz erők 5 alkalommal kísérelték meg áttörni az ukrán csapatok védelmét. Az oroszok továbbra is megpróbálják kiszorítani az ukrán erőket a Dnyeper folyó bal partjáról.
Joe Biden amerikai elnök valószínűleg kihagyja a júniusi svájci békecsúcstalálkozót egy kaliforniai kampányfogadás miatt. Várhatóan George Clooney, Julia Roberts és más sztárok mellett ő is részt vesz majd a rendezvényen.
A svájci békecsúcsot június 15–16-án tartják, az olaszországi G7-ek találkozója után. A G7 több vezetője is részt kíván venni a konferencián, de sem Biden, sem Kamala Harris alelnök nem lesz ott. Biden a tervek szerint a G7-ek dél-olaszországi találkozójáról Los Angelesbe repül a június 15-i adománygyűjtésre.
Az Egyesült Államok elnökének döntése azt jelentheti, hogy egyre inkább kampány üzemmódba kapcsol, versenybe száll Donald Trump volt elnökkel a választások előtt a billegő államokban.
A Bloomberg rámutatott, hogy ez egy általánosabb pesszimizmust is tükröz a konferenciával kapcsolatban, amelynek megszervezését Svájc vállalta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére, jelentős hangsúlyt fektetve az ukrán elnök békeformulájára. A csúcstalálkozón mintegy 70 ország vesz részt.
A konferencia szervezői visszavettek ambícióikból, és a résztvevők körének kiszélesítése érdekében szűk körű célokra, például a nukleáris biztonságra és a fogolycserére kívánnak összpontosítani. Ezek a pontok azonban nem részei Ukrajna béketervének, amely az orosz csapatok kivonását és a jövőbeli biztonsági garanciákat írja elő.
A szolidaritásra hivatkozva öt lélegeztetőgépet ajándékoz Magyarország Ukrajnának. Az erről szóló rendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.
A lélegeztetőgépeken kívül hét fecskendős infúziós pumpát is küld Kárpátaljára a magyar kormány. Mint írták, a kabinet egyetért azzal,hogy Magyarország a szolidaritás jegyében adományt nyújtson az Ukrajnában kialakult humanitárius válsághelyzet enyhítésére, ezért az eddig állami tulajdonban lévő eszközöket küld Kárpátaljára az egészségügyi segítségnyújtás érdekében.Orbán Viktor Szijjártó Péter külügyminisztert és Pintér Sándor belügyminisztert bízta meg, hogy intézkedjenek az adományok elszállításáról.
Kaja Kallas észt miniszterelnök határincidens kiprovokálásával vádolta meg Oroszországot, miután csütörtökre virradó éjszaka orosz határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat távolítottak el a két ország határát képező Narva folyóról.
Tallinn szerint Moszkva csak a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború óta kifogásolja az úszó irányfények elhelyezését, amelyek célja, hogy megakadályozzák a hajók eltévedését az idegen vizeken. Idén Oroszország közölte, hogy ellenzi a tervezett világító bóják mintegy felének elhelyezését, olvasható az észt határőrök közleményében.
Kaja Kallas szerint Észtország kapcsolatba lépett Oroszországgal, hogy magyarázatot kérjen.
Határincidensről van szó, és tisztázni akarjuk a pontos körülményeket. Oroszország növeli a határincidensek számát, félelmet és nyugtalanságot akar kelteni azzal a céllal, hogy bizonytalanságot szítson országaink társadalmában
– mondta a kormányfő az MTI szerint.
Szerdán Litvánia közölte, hogy bekérettek a külügyminisztériumba egy orosz diplomáciai tanácsost Oroszország tervei miatt, amelyekkel egyoldalúan ki akarja terjeszteni az orosz tengeri határt a litván és finn felségvizeken, és figyelmeztetett, hogy hibrid háborús taktikáról lehet szó. „Továbbra is azon dolgozunk szomszédainkkal és partnereinkkel NATO- és uniós szinten is, hogy összehangolt választ adjunk a helyzetre” – közölte csütörtökön Ingrida Simonyte litván kormányfő Vilniusban.
Az orosz védelmi minisztérium által kedden közzétett terv szerint Moszkva azt tervezi, hogy 2025 januárjától kiterjeszti felségvizeit, módosítva finnországi és litvániai határát a Balti-tengeren. Az előterjesztés szerzői azzal érveltek, hogy az 1985-ben megállapított földrajzi koordináták „nem felelnek meg teljesen a jelenlegi helyzetnek”. A dokumentum később váratlanul eltűnt a kormányzati honlapról.
Az oroszok a Harkivi terület északi részén megpróbálják elvonni az ukrán hadsereg erőit azért, hogy keleten előrenyomulhassanak – idézte a StranaVolodomir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az ukrán elnök a Legfelsőbb Főparancsnokság, vagyis a Sztavka csütörtöki üléséről beszámolva közölte ezt. Az ülésen az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tett jelentést a harkivi helyzetről.
Keleten nemrég az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy elfoglalták a Bahmut melletti Kliscsijivkát, amelyet az ukrán erők tavaly az ellentámadásban felszabadítottak. Az ukránok viszont azóta közölték, hogy a település még mindig az Ukrán Fegyveres Erők ellenőrzése alatt áll.
A kínai külügyminisztérium képviselője „alaptalannak és felelőtlennek” nevezte a brit védelmi miniszter szavait arról, hogy Kína kész katonai segítséget nyújtani Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúhoz.
Elítéljük Kína alaptalan és felelőtlen szidalmazását egy brit politikus részéről. Megállapítottuk, hogy ezeket a brit részről tett megjegyzéseket „közeli szövetségese” sem támogatta
– jelentette ki Wang Wenbing.
Azt a kérdést is feltette, hogy Kína alaptalan hibáztatása helyett „miért nem nézzük meg, milyen szerepet játszott Nagy-Britannia az ukrán kérdésben?”
Wenbin szerint két évvel ezelőtt Oroszország és Ukrajna „közel volt a konfliktus lezárásáról szóló megállapodáshoz”, de többek között Nagy-Britannia „útjában állt” annak megállításában, és a konfliktus azóta is tart.
Csütörtök este ismét robbanásokat lehetett hallani az orosz ellenőrzés alatt álló Krímen. A Krimszkij Viter nevű Telegram-csatorna jelentése szerint a robbanásokat több városban, „Szimferopoltól Szakiig” hallani lehetett.
russische air-defense...
— Guy De Smet 🇺🇦 ï 🇬🇪 (@GuyDeSmet4) May 23, 2024
mocht UA echt alle hulp krijgen...
💪💪💪
vuurwerk in Krim pic.twitter.com/Hh2AwsKqIZ
A közösségi oldalakon több felvétel is található, amelyen az éjszakai támadás látható. Ezek közül az egyiken egy Alusta elleni támadás látható.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
