új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Június 7-re virradó éjszaka az oroszok rakéta- és légicsapásokat mértek Ukrajna különböző régióira, valamint Shahed támadódrónokat vetettek be – közölte Mikola Olescsuk, a fegyveres erők parancsnoka az Unian szerint. 

    Az oroszok összesen 53 darab Shahed típusú drónt indítottak, ezek közül 48-at megsemmisítettek 

    – írta Olescsuk a Telegramon. 

    Elmondása szerint „az ellenfelek öt cirkálórakétát is kilőttek, mindegyiket megsemmisítették”. Kijev, Hmelnyickij, Harkiv, Kirovográd, Herszon, Odessza, Mikolajiv, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk területek is érintettek voltak. 

  • Az ukránok megsemmisítettek egy orosz hadihajót a Krím félsziget fekete-tengeri térségében. Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője úgy véli, ez a támadás lehetővé tette, hogy áttörjék az orosz hadsereg által épített tengeri erődítményeket – írja az Infostart

    Az ukrán 36. különálló tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata pedig arról közölt információkat, miszerint katonái fogságba ejtettek egy orosz katonákból álló csoportot a Harkiv megyei Vovcsanszkban.

    Villámgyors ellentámadással katonáink Vovcsanszkban elfogtak egy csoport orosz rohamosztagost. Feltöltjük velük a cserealapot, hogy visszahozzuk testvéreinket az orosz börtönökből

    – írta a dandár sajtószolgálata. 

    Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 1300-zal 515 ezerre nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 22 orosz harckocsit, 48 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 41 drónt.

  • Joe Biden amerikai elnök szerint Ukrajnának nem kellene amerikai fegyverekkel csapást mérnie Moszkvára vagy a Kremlre – írta meg az Interfax.

    A fegyvereket csak a határ közelében szabad használni, ahonnan a másik oldal konkrét célpontokat támad Ukrajnában... Nem engedélyezünk csapásokat 200 mérföldre Oroszországba, és nem engedélyezünk csapásokat Moszkva és a Kreml ellen

    – mondta Biden az ABC Newsnak adott interjújában, amelyet a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából Franciaországban adott.

    Az amerikai elnök ugyanakkor kommentálta Vlagyimir Putyin kijelentéseit, miszerint Ukrajna fegyverekkel való ellátása Oroszország elleni csapásokhoz „a háborúban való közvetlen részvétel” lenne: „Több mint 40 éve ismerem őt. Negyven éve zaklat engem. Ő nem egy tisztességes ember.”

    „Nem arról beszélünk, hogy fegyvereket adunk Ukrajnának, hogy csapást mérjenek Moszkvára vagy a Kremlre – csak a határ mentén használják ezeket, ahonnan az oroszok komoly tűz alatt tartják az ukrán csapatokat” – mondta Biden.

  • Csütörtökön Nyikopolban két férfi és egy idős nő sérült meg az oroszok támadásának következtében – írja az Ukrinform.

    Erről Mikola Lukascsuk, a Dnyipro területi tanács vezetője számolt be a Telegramon.

    Az ellenség ismét terrorizálta a civileket a Nyikopoli területen. Két 47 és 49 éves férfi és egy 85 éves nő megsérült

    – írta. Hozzátette, hogy lakóházak, melléképületek, napelemek és egy villanyvezeték is megsérült.

    Megjegyezte, hogy csütörtökön az orosz csapatok hét kamikaze drónt lőttek ki Nyikopolra.

  • Idén nyáron, jobban, mint bármikor azóta, hogy az orosz csapatok 2022 februárjában átlépték a határt, Ukrajnának sürgősen szüksége van a Nyugat diplomáciai, biztonsági és gazdasági támogatásának lehető leghatározottabb megerősítésére – írja P. Michael McKinley a The Hill című lapban.

    „Az Egyesült Államok és az európai szövetségesek katonai segítsége ismét növekszik, de a háborúkat nem csak a csatatéren nyerik meg. Az Ukrajnának nyújtott politikai és diplomáciai támogatást is fokozni kell. Az idei nyári kettős esemény – a júniusi svájci Ukrajna-békecsúcs és a júliusi washingtoni NATO 75. évfordulós csúcstalálkozó – példátlan lehetőséget kínál erre” – írja.

    A június 15–16-i csúcstalálkozó, amelynek a svájci kormány ad otthont, az idei év utolsó lehetősége lehet arra, hogy a szélesebb nemzetközi közvéleményt mozgósítsák az ukrajnai háború globális következményeiről – mondta.

    Ahogyan a háború kitörése előtt és után is tette, a Biden-kormányzat lendületet adhat mind a béke érdekében folytatott diplomáciai erőfeszítések sürgetőbbé tételéhez, mind pedig a NATO-csúcstalálkozón néhány hét múlva a szövetségesek Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának megszilárdításához – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.

  • Ruszlan Horbenko ukrán parlamenti képviselő, az emberi jogi bizottság vezetője szerint legalább 110 ezer ember mozgósítására lenne szükség 2024-ben Ukrajnában – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

    Az ellentámadás tervezése során Valerij Zaluzsnij főparancsnok vezetésével 500 ezer ember mozgósítására volt szükség, ehhez a nemzetközi partnerek segítsége sajnos elmaradt

    – tette hozzá. „Most a parancsnokság és a fronton lévő egységek közlése szerint idén 100-110 ezer új katonára van szükség. Véleményem szerint hozzávetőlegesen 120 ezer újoncot vesznek majd fel az idén” – fejtette ki.

    A politikus azt is elmondta, hogy amikor Olekszandr Szirszkijt nevezték ki Zaluzsnij helyére, akkor azt a 2024-es védelmi tervet is elfogadták, hogy nincs szükség akkora emberi erőforrás bevetésére, mint Zaluzsnij idejében volt.

  • Franciaország Mirage 2000 típusú repülőgépeket fog szállítani Ukrajnának a katonai segély részeként – közölte Emmanuel Macron francia elnök.

    Franciaország segít az ukránok ellenállásában, de nem akarunk eszkalációt

    – írja a Le Figaro, amelyet az Interfax szemlézett.

    Macron megjegyezte, hogy pénteken, Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott találkozója során újabb együttműködést kíván elindítani. Ez arról szól, hogy Ukrajnának Mirage 2000-es repülőgépeket, valamint pilótaképzést biztosítanak.

    A Mirage 2000 egy negyedik generációs francia többfeladatú vadászgép, amelyet az 1970-es években fejlesztett ki a Dassault. A gép 1984 óta áll szolgálatban. A francia légierő fő harci repülőgépe a 20. század végén és a 21. század elején, Ázsia, Európa és Latin-Amerika számos országában áll szolgálatban.

    Mint arról beszámoltunk, Moszkvában épp tegnap tartóztattak le egy francia állampolgárt, mert nem jelentkezett „külföldi ügynökként” az illetékes hatóságoknál.

  • Magyarország területére 2024. június 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 6273 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5373 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írta meg az Országos Rendőr-főkapitányság.

    A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Az orosz csapatok nemrég két Harkiv megyei település – Vovcsanszk és Ivanivka – közelében is előrenyomultak – írta meg az Unian a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) jelentése alapján.

    A június 6-án, csütörtökön nyilvánosságra hozott geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az ellenségnek sikerült előrenyomulnia a Vovcsanszktól délnyugatra fekvő Sztaricsán belül

    – közölte friss jelentésében az ISW.

    „Az orosz erők a közelmúltban, június 6-án Kupjanszktól délkeletre haladtak előre a Kupjanszk–Szvatovo–Kremenna vonal mentén folytatódó szárazföldi támadások közepette. A június 6-án közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz erők Ivanivkától északnyugatra (Kupjanszktól délkeletre) egy szakasznyi gépesített támadás során nyomultak előre” – olvasható a jelentésben.

    Elemzők szerint ez arra utalhat, hogy az oroszok talán magában Ivanovka faluban is előrenyomultak. Ezt megerősítik a DeepState elemzői is, akik arról számoltak be, hogy az orosz csapatok újabb sikereket értek el Harkiv térségében. A szakértők azt állították, hogy a megszállóknak sikerült átvenniük az ellenőrzést június 6-án Ivanivka felett.

  • Az Ukrenergo vészhelyzeti áramkimaradásokat jelentett be Ukrajna 12 régiójában – írja az Inerfax.

    A rendkívüli áramkimaradások a következő régiókat érintik: Volinyi, Donyeck, Zsitomir, Zakarpatszka (Kárpátalja), Zaporizzsja, Lviv, Mikolajiv, Kijev, Kropivnickij, Odessza, Rivne és Harkiv.

    A jelentés szerint a kritikus infrastruktúrák áramellátásában is fennakadások lehetnek.

    A rendkívüli áramkimaradásokat akkor törlik el, ha az érintett régiók a határértékek közé kerülnek  magyarázta a rendszerüzemeltető.

  • Június 6-án Moszkvában letartóztattak egy francia állampolgárt, akit azzal vádolnak, hogy nem jelentkezett „külföldi ügynökként” az illetékes hatóságoknál – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A TASZSZ forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Laurent Vinatier-ről van szó, aki doktori címmel rendelkezik, és állítólag a svájci Humanitárius Párbeszéd Központjának (Center for Humanitarian Dialogue) dolgozik.

    „Azon dolgozunk, hogy további részleteket tudjunk meg a körülményekről, és biztosítsuk Laurent szabadon bocsátását” – erősítette meg az információkat a központ a Politicónak küldött írásbeli nyilatkozatában.

    A „külföldi ügynökök” megjelölés megköveteli, hogy azok a személyek és szervezetek, akik állítólag külföldről kapnak „támogatást”, minden publikációjukban tegyenek lemondó nyilatkozatot, és szigorú pénzügyi jelentéstételt ír elő. Ezt széles körben az orosz ellenzék elnyomásának eszközeként tartják számon – írja a The Kyiv Independent.

    Az Agentstvo független orosz hírügynökség jelentése szerint Vinatier korábban többször is járt Oroszországban, többek között a teljes körű invázió után. Több, Oroszországról, Közép-Ázsiáról és a Kaukázusról szóló könyv szerzője.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!