Ukrajna egyfajta kísérleti terepet jelent Finnország legújabb fegyvereinek, ugyanis nemcsak a régebbi eszközökből, hanem ezekből is adtak Ukrajnának – közölte Mikko Heiskanen vezérőrnagy, a finn hadsereg hadigazdaságért felelős vezetője.
A Helsingin Sanomat finn lap szerint Finnország korábban nem adott részletes tájékoztatást arról, hogy pontosan milyen eszközöket adtak át eddig Ukrajnának.
Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, azt mondhatom, hogy a legfrissebb, még fejlesztési szakaszban lévő finn újításokat is így tesztelték [Ukrajnában] a hadigazdaság területén
– árulta el most Mikko Heiskanen, aki azt is megjegyezte, hogy az ukránok jónak találták ezeket az eszközöket, és még többet szeretnének belőlük.
A tábornok arról is beszélt, hogy Ukrajnában még mindig nagy hiány van a 155 milliméteres tüzérségi lövedékekből, és e hiány egy részét várhatóan Finnországból fogják fedezni.
Mondhatom, hogy mi vagyunk a legnagyobb 155 milliméteres lőszergyártó Európában. Tehát ha a politikusok úgy döntenek, hogy Ukrajnába viszik [a lőszereket], akkor valószínűleg lesz néhány darab, amit oda lehet vinni
– mondta.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Korábban már írtunk arról, hogy egy ukrán repülőgép vasárnap először hajthatott végre csapást Oroszország Belgorodi területén. Azonban a jelek szerint ez nem volt az egyetlen támadás.
Délután az ukrán drónok több alkalommal is csapást hajtottak végre a régióban – írja az Ukrajinszka Pravda, amely szerint a délutáni órákban még rakétaveszély miatt is figyelmeztetést adtak ki egy időre a régióban.
A csapásokról több videó is készült, a közösségi médiában robbanásokról és tűzről osztottak meg felvételeket.
A rumor says that this one ammo depot in Belgorod is no longer protected by any Western weapon use restrictions 😏 pic.twitter.com/RwiuPtU8xk
— Kate from Kharkiv (@BohuslavskaKate) June 9, 2024
Feltételezések szerint az egyik célpont egy lőszerraktár lehetett, amely fel is robbant.
A rumor says that this one ammo depot in Belgorod is no longer protected by any Western weapon use restrictions 😏 pic.twitter.com/RwiuPtU8xk
— Kate from Kharkiv (@BohuslavskaKate) June 9, 2024
🔥 A russian ammunition depot was hit in the Belgorod region. Secondary detonations are heard. pic.twitter.com/iyeSJr7vX4
— ✙ Albina Fella ✙ 🇺🇦🇬🇧🇫🇷🇩🇪🇵🇱🇺🇸🇨🇦🇦🇺 (@albafella1) June 9, 2024
Egy faluban állítólag egy ukrán drón Ukrajna zászlaját is felhúzta egy kommunikációs toronyra.
Belgorod region of Russia is simply beautiful today
— NEXTA (@nexta_tv) June 9, 2024
A drone planted a Ukrainian flag on a communications tower in the village of Bezymeno. Two other drones made a successful landing on a car and an administrative building. pic.twitter.com/AR45EQtXCV
Oroszország olyan fiatalokat is elkezdett a frontra küldeni, akik afrikai országokból érkeztek hozzájuk azért, hogy náluk tanuljanak vagy dolgozzanak – írja a Bloomberg, amely magas rangú európai uniós és ukrán tisztviselőktől értesült erről.
A hírügynökség szerint az orosz fél már többezres nagyságrendben küldött ilyen fiatalokat a frontra, azon belül is elsősorban a Harkivi területre. Állításuk szerint
az oroszok azzal a fenyegetéssel veszik rá őket a harcra, hogy máskülönben nem hosszabbítják meg a vízumukat.
Az európai tisztviselők egyike szerint Moszkva elítélteket is toboroz a börtöneiből, és állítása szerint az afrikai fiatalokat őrizetbe veszik, majd azt mondják nekik, hogy válaszhatnak a deportálás és a harc között. Ugyanakkor néhányan közülük meg tudták vesztegetni az orosz tisztviselőket, hogy az országban maradhassanak, és elkerülhessék a katonai szolgálatot – tette hozzá.
Egy másik európai tisztviselő szerint a háború elején kezdődött az az orosz gyakorlat, hogy a bevándorlókat és a diákokat kényszerrel küldik harcba. Ezek a csapatok különösen magas veszteségeket szenvednek, mivel egyre gyakrabban vesznek részt kockázatos támadó manőverekben, hogy megvédjék a jobban felkészült egységeket.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő szintén azt mondta, hogy az Ukrajna által a harctéren elfogott foglyok között megnőtt a külföldi harcosok száma. Különösen gyakoriak közöttük az afrikaiak és a nepáliak (utóbbiakról már korábban is érkezett több jelentés).
Nem igaz, hogy nincsenek francia katonai kiképzők Ukrajnában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 orosz tévécsatorna vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában. Az orosz diplomácia vezetője Gabriel Attal francia kormányfő ezzel ellentétes tartalmú állítására reagált – írta meg az MTI.
A francia miniszterelnök hirtelen elkezdte azt mondani, hogy nincsenek ott kiképzőik. Ez nem igaz, és ezt ők is tudják
– mondta Lavrov. A tárcavezető szerint a Nyugat számítása abban rejlik, hogy „lépésről lépésre mindenkit hozzászoktasson ahhoz a gondolathoz, hogy mintha semmi nem is történne, de aztán holnap még egy kis lépés, holnapután még egy”. Hozzátette, hogy Oroszország mindezt átlátja, és teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mit tesz a kollektív Nyugat, és milyen szerepet játszik „az Oroszországi Föderáció ellen kirobbantott háborúban”.
Tudjuk, hogy kell ez ellen harcolni
– hangoztatta.
Joe Biden amerikai elnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint az Egyesült Államok nem engedi, hogy Ukrajna csapást mérjen Moszkvára és a Kremlre, Lavrov kijelentette: „nehéz ezt kommentálnom. De ha ezt tiszta fejjel és emlékezettel mondta, és azzal dicsekszik, hogy nem rendelte el Moszkva bombázását, akkor ez azt jelenti, hogy minden mást szabad bombázni”.
Az orosz külügyminiszter hozzátette, hogy nagyjából „minden mást bombáznak is”. Emlékeztetett rá, a konfliktus kezdetén dróncsapásokat hajtottak végre Moszkva ellen, és „akkor senki sem csapott az ukrán vezetés kezére”. Lavrov szerint a Nyugat meghallotta és megértette Vlagyimir Putyin orosz elnök arra vonatkozó jelzését, hogy szimmetrikus válaszként nagy hatótávolságú orosz fegyvereket kaphatnak azok, akik csapást mérhetnek velük azoknak az országoknak az objektumaira, amelyek fegyvert szállítanak Ukrajnának.
Ha Önök felfegyverzik az ellenségünket, akkor mi magunk fogjuk eldönteni, hogyan válaszolunk az Önök ellenséges cselekedeteire
– tette hozzá Lavrov.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanebben a műsorban Boris Pistorius német védelmi miniszternek azt a kijelentését, hogy Németországnak 2029-ig fel kell készülnie a háborúra, azzal hozta összefüggésbe, hogy szerinte Berlinnek a második világháború után mindig nagy problémái voltak „a szuverenitás- és az autonómiadeficitje miatt”.
És ennek a deficitnek a keretében a német hatóságok természetesen versengve próbálnak megfelelni Brüsszelnek, a washingtoni pártbizottságnak és Jens Stoltenbergnek a NATO-ban
– mondta Peszkov. Hangot adott azon véleményének is, hogy a nyugati országok „háború előtti extázisba” estek, és ennek ürügyén elkezdték cenzúrázni a saját médiájukat, még a legtekintélyesebb orgánumokat is.
„Nézzék meg, milyen tollba mondott anyagokat közölnek az Egyesült Államok, Nagy-Britannia legtekintélyesebb kiadványai! Látható, hogy a pártbizottságban fogalmazzák őket” – fogalmazott.
A Krími Szél nevű ukránpárti Telegram-oldal számolt be arról, hogy a Krím félsziget közelében ukrán csapás ért az orosz hadihajót.
Az oldal egyik posztjában azt írták: szombat délután észlelték, hogy a Bergyanszk és Primorszk közötti partszakasz közelében több hadihajó is megjelent. Az éjjel pedig Jejszk városa közelében hajtottak végre csapást egy hajó ellen, amiről műholdas felvételek is készültek. A bejegyzésben azt feltételezték, hogy egy deszanthajót érhetett találat.
Egy későbbi posztban azt írták, hogy az eltalált hajó becslésük szerint körülbelül („plusz/mínusz pár méter” különbséggel) 96 méter hosszúnak tűnik a róla készült műholdas felvételek alapján. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy 94 méteres, Projekt 22160 típusú járőrhajóról lehet szó (mivel a deszanthajók ennél valamivel nagyobbak). Megjegyezték azt is, hogy a csapás helyszínén egy nagy olajfolt is látható volt a tengeren, amelyet az előző napon még nem lehetett látni.
Maga a tény, hogy az orosz flottára valóban vadásznak az Azovi-tengeren, egyszerűen megapozitív hír, amit nehéz túlbecsülni
– vélekedett a csatorna az első posztban, amelyben azt is megjegyezték, hogy az oroszok az utóbbi időben több hadihajót vezényeltek át az Azovi-tengerre. Szerintük azt feltételezve tettek így az oroszok, hogy az ukrán tengeri drónokat ki tudják védeni, de – mint írták – „vannak azonban légi drónok is”, ezek egyike találta el a hajót.
Egy ukrán katonai gép csapást hajtott végre Oroszország területén vasárnap, amire még nem volt példa a háborúban – tudta meg a Sky News egy ukrán katonai forrástól.
A lapnak nyilatkozó tisztviselő azt mondta:
A kárfelmérés még folyamatban van, de megerősítést nyert, hogy közvetlen találat történt.
A forrás azt is elárulta, hogy egy orosz parancsnoki központot ért találat az orosz–ukrán határhoz közeli Belgorod térségében (a csapáshoz rakétát vagy bombát egyaránt használhattak). Azt viszont nem tudni, hogy a repülőgép milyen lövedéket lőtt ki a célpontra, hogy nyugati fegyvert használt-e vagy sem.
Az Egyesült Államok és Franciaország nemrégiben közölték, hogy az ukrán fegyveres erőknek engedélyezték az Oroszországon belüli katonai célpontok elleni támadásokat. A nyugati felhatalmazás viszont kizárólag határ közeli orosz területekre és csak katonai célpontokra vonatkozik.
A Joe Biden amerikai elnök által jóváhagyott legújabb útmutatás szerint amerikai lőszerek orosz földön is bevethetők az északkelet-ukrajnai Harkivi terület védelmében (amely Belgorodtól nem messze található).
Ukrajna egyfajta kísérleti terepet jelent Finnország legújabb fegyvereinek, ugyanis nemcsak a régebbi eszközökből, hanem ezekből is adtak Ukrajnának – közölte Mikko Heiskanen vezérőrnagy, a finn hadsereg hadigazdaságért felelős vezetője.
A Helsingin Sanomat finn lap szerint Finnország korábban nem adott részletes tájékoztatást arról, hogy pontosan milyen eszközöket adtak át eddig Ukrajnának.
Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, azt mondhatom, hogy a legfrissebb, még fejlesztési szakaszban lévő finn újításokat is így tesztelték [Ukrajnában] a hadigazdaság területén
– árulta el most Mikko Heiskanen, aki azt is megjegyezte, hogy az ukránok jónak találták ezeket az eszközöket, és még többet szeretnének belőlük.
A tábornok arról is beszélt, hogy Ukrajnában még mindig nagy hiány van a 155 milliméteres tüzérségi lövedékekből, és e hiány egy részét várhatóan Finnországból fogják fedezni.
Mondhatom, hogy mi vagyunk a legnagyobb 155 milliméteres lőszergyártó Európában. Tehát ha a politikusok úgy döntenek, hogy Ukrajnába viszik [a lőszereket], akkor valószínűleg lesz néhány darab, amit oda lehet vinni
– mondta.
A Bürgenstock Hotel nevű svájci szállodába száz ország és nemzetközi szervezet képviselőit várják a kétnapos nemzetközi ukrán békecsúcsra június 15–16-án – írja az Euronews.
A Luzerni-tó fölé magasodó sziklán álló Bürgenstock Hotel korábban szudáni és ciprusi béketárgyalások helyszíne is volt.
A találkozón, amelyen az ukrajnai béke elérésének módozatait vitatják meg, több mint 100 ország és nemzetközi szervezet képviselői lesznek jelen.
Az ukrán elnök azzal vádolta meg Pekinget és Moszkvát, hogy igyekeznek elriasztani a résztvevőket az eseménytől.
Summit in Switzerland Isn't About Peace
— By Their Deeds (@by_their_deeds) May 3, 2024
Switzerland is set to host a conference on "June 15-16 at the five-star Bürgenstock hotel above Lake Lucerne." The article in swissinfo reads more like a vacation description than a peace summit. Switzerland invited around 160 nations and… pic.twitter.com/CglFslZEw8
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártja, a Fidesz a Google legnagyobb hirdetője az EU-ban, és a Nyugat-ellenes dezinformációs narratívákat népszerűsítette az európai választások előtt” – jelentette június 9-én a The Kyiv Independent a Political Capital elemzőközpont jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint 2023. december 31. és 2024. június 1. között a Fidesz a Google legnagyobb hirdetője volt az EU-ban, és a 10 legtöbbet reklámozott videóból hatért fizetett.
„A magyarországi online politikai reklámköltések szintje még európai összehasonlításban is kiemelkedő” – írja a Political Capital. A jelentés megjegyezte, hogy a Fidesz kampánya Nyugat-ellenes és Kreml-barát dezinformációt terjesztett.
A választások előtti időszakban az egyik legmarkánsabb narratíva azt állította, hogy „az európai háborúpárti politikusok és magyarországi kiszolgálóik ki akarják robbantani a harmadik világháborút”.
Washington és Párizs is támogatják az Európai Unión és a G7-en belüli erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereséget Kijev megsegítésére fordítsák – derül ki a Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök találkozóját követő közös nyilatkozatból.
Az elnökök elkötelezettek amellett, hogy támogassák az EU-n és a G7-en belüli erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz szuverén eszközökből származó nyereséget Ukrajna érdekében használják fel
– idézi az Interfax a Fehér Ház honlapján szombaton közzétett közleményben.
A dokumentumban az áll, hogy a pénzeszközöket „a nemzetközi joggal és mindkét ország jogrendszerével összhangban” kell felhasználni.
Az Egyesült Államok és szövetségesei már egy ideje fontolgatják az Orosz Föderáció befagyasztott eszközeinek felhasználását Ukrajna megsegítésére. Ez a kérdés lesz az egyik fő kérdés a G7-ek csúcstalálkozóján, amelyet Olaszországban tartanak június 13–15-én.
Az ukrán hadsereg első ízben semmisített meg Szu–57 típusú, új generációs vadászgépet egy oroszországi támaszponton – közölte vasárnap az ukrán katonai hírszerzési ügynökség (HUR) műholdas képeket is közzétéve a légicsapásról.
Az ukrán katonai hírszerzés közleménye szerint a gép az Asztraháni területen fekvő Ahtubinszk repülőterén parkolt, az ukrán–orosz frontvonaltól 589 kilométerre.
A képeken látni lehet, amint június 7-én a Szu–57 érintetlenül állt, június 8-án viszont a robbanásban keletkezett kráterek és tűz okozta jellegzetes foltok láthatók
– közölte a HUR az üzenettel együtt feltett képekről.
Az MTI beszámolója szerint a legújabb generációs Szu–57-esek sorozatgyártása 2022-ben kezdődött.
Három moldovai állampolgárt tartóztattak le Párizsban, mert graffitiken figyelmeztettek arra, hogy francia katonákat ne küldjenek Ukrajnába harcolni – jelentette a BFMTV francia sajtóorgánum június 8-án a The Kyiv Independent szerint.
Azzal gyanúsítják őket, hogy június 7-én egy Párizs központjában lévő épület lábánál egy piros koporsót ábrázoló stencilezést fújtak a „Soldat français en Ukraine” („Francia katona Ukrajnában”) felirattal.
Mihail Popsoi moldovai külügyminiszter elítélte a gyanúsítottakat, és azt mondta, hogy az incidens „a nemzetközi megítélésünk megrontására irányuló hibrid taktika része”. Moldova együtt fog működni a francia hatóságokkal az elkövetők felelősségre vonása érdekében – tette hozzá.
Június 1-jén öt koporsót helyeztek el az Eiffel-torony mellett ugyanezzel a felirattal. Az eset miatt három gyanúsítottat vettek őrizetbe: egy ukrán tinédzsert, egy német és egy bolgár állampolgárt.
Február 24-én Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy nem zárja ki nyugati csapatok Ukrajnába küldését.
Franciaország az utóbbi időben fokozta Ukrajnának nyújtott támogatását, és információk szerint egy olyan országkoalíció véglegesítésén dolgozik, amely katonai kiképzőket küld Ukrajnába.
Emmanuel Macron támogatásáról biztosította Kijevet az oroszországi katonai célpontok elleni támadással kapcsolatban.
A védelmi vállalatok a mozgósítási rendszer hiányosságai miatt veszítik el szakembereiket, ez pedig problémákhoz vezethet a fegyvergyártásban – írja az Ukrajinszka Pravda a védelmi cégek vezetőinek beszámolói alapján.
A drónok számára hőkamerákat gyártó, kormányzati megbízással dolgozó Oko Camera például májusban elvesztette tervezőmérnökét.
Két évig fektettünk be, csapatot és egyedülálló kompetenciát építettünk. Egy olyan szakembert, aki egyszerre három funkciót látott el, az utcáról vittek el. Az állam kapott egy katonát, mi pedig elvesztettünk egy mérnököt, aki befolyásolja az Ukrán Fegyveres Erők drónjainak több száz hőkamerával való ellátását
– mondta a cég igazgatója.
A problémát az jelenti, hogy gyakran előfordul, hogy az emberek évtizedek óta nem frissítették katonai nyilvántartásukat, és ma már tilos érvényes dokumentumok nélkül felvenni egy jelöltet. Előbb el kell menniük a felvételi és kiválasztási bizottsághoz, katonai alkalmassági vizsgálaton kell átesniük, és frissíteniük kell az adataikat.
A megkérdezett gyártók megjegyezték, hogy a védelmi üzemek szakembereit gyorsabban mozgósítják, mint amennyire a jelenlegi jogszabályok alapján idejük lenne frissíteni az adataikat a cégnél a szakemberek „lefoglalásához”.
Néhányukat a kormányzati jóváhagyás folyamata alatt viszik el, ami pedig több mint egy hónapig is eltarthat.
A dolgozók közül a férfiak 30 százalékának problémásak az okmányai – mondták el a lapnak a cégek vezetői.
Legalább két ember meghalt a Harkiv és Herszon régiót ért orosz ágyúzás következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Harkivi és Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság közlései szerint vasárnap este Izium körzetben egy ember megsérült a lövések miatt egy másik asszony pedig megsebesült a Kupjanszki járás Dvoricsanszke falujában.
Június 8-án délután Oroszország megtámadta a Csuhuiv járásban található Hotimlja falut. A lövések leromboltak egy iskolaépületet, megrongáltak egy boltot, a falusi tanács épületét és két magánházat. Egy férfi meghalt, két nő pedig megsebesült.
A Herszon megyében a nap folyamán a régió településeinek lakónegyedeit lőtték, 13 magánház megrongálódott, egy személygépkocsit is eltaláltak.
Megkezdődött a strandszezon, és június 8-án, szombaton meg is nyitották az első strandot Odesszában – számolt be a Kárpáti Igaz Szó. A helyszínen óvóhelyet alakítottak ki légiriadó esetére.
Oleh Kiper, az Odesszaiterület kormányzója azt mondta, mintegy 20 strand üzemeltetését tervezik ebben az évben. Közölte azt is, hogy memorandumot írtak alá az Odesszai Katonai Körzet parancsnokságával arról, hogy biztosítják a strandolási lehetőséget a városban.
Magyarország területére 2024. június 08-án az ukrán-magyar határszakaszon 6790 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6205 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Mint írtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök májusban Valerij Zaluzsnijt, az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnokát nevezte ki Ukrajna brit nagykövetévé.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy Ukrajna újonnan kinevezett nagykövete mostanra befejezte az előkészületeket, hogy megkezdhesse a diplomáciai munkáját az Egyesült Királyságban.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy interjúban fejtette ki, hogy a folyamat már a célegyenes végén tart. Hozzátette, hogy minden nagykövetet egyformán értékelnek, az eredmények alapján.
Az új egyesült királyságbeli nagykövetünknek mindenekelőtt sok sikert kívánok hazánk érdekében végzett diplomáciai munkában
– fogalmazott Kuleba.
A Harkiv környéki Vovcsanszk nagy része a védelmi erők ellenőrzése alatt áll mára, azonban az orosz erők ebbe az irányba bővítik csoportjukat – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán hadsereg egyik szóvivőjének, Nazar Volosinnak a közlésére hivatkozva.
Vovcsanszk városának nagyobb része a védelmi erők ellenőrzése alatt áll. Folyamatos tűz alatt tartják az ellenséget, maximális veszteséget okoznak neki, és igyekeznek előretörni, hogy felszabadítsanak minden területet
– közölte a szóivő.
Hozzátette: az oroszok fokozzák a csapataik összevonását Harkivi terület északi részén, további erőket helyeznek át más irányokból, és megpróbálnak egységeket mozgatni az államhatár vonala mentén is azért, hogy újabb erőket vethessenek be a térségben.
Az orosz hadsereg csak korlátozott sikereket ért el a csatatéren az elmúlt hónapokban, és kezdi elveszíteni előnyét – írja az Ukrajinszka Pravda a Bloombergre hivatkozva.
Putyin kifut az időből, hogy áttörést érjen el Ukrajnában
– áll a címben.
A lap szerint Ukrajnának sikerült megállítania az orosz offenzívát, miután megindult a fegyverek áramlása a nyugati partnereknek köszönhetően.
„Most, hogy Kijev több milliárd dollár értékű fegyvert kap amerikai és európai szövetségeseitől, az orosz áttörés ablaka beszűkül, bár Oroszország továbbra is rakétákkal és drónokkal támadja az ukrán városokat, beleértve az energiainfrastruktúrát is” – írják.
Oroszország azon kísérlete, hogy új frontot nyisson Északkelet-Ukrajnában a Harkivi területen, máris elakadtnak tűnik, és Putyin nem érte el célját, egy ütközőzóna létrehozását a határ mentén
– állapították meg.
Idézték a Moszkvai Stratégiai és Technológiai Elemző Központ vezetőjének, Ruszlan Puhovnak a szavait, miszerint az ukrán erők kimerítésére irányuló orosz stratégia „nagyon drága és véres az orosz hadseregnek". Ez az orosz oldalon az erők túlzott kimerüléséhez vezethet, ami viszont esélyt ad az ukránoknak az ellentámadásra – vélekedik.
„Oroszországnak lehet több katonája, de az első osztályú páncélozott járműve nagy része megsemmisült”, és évekbe fog telni a hadsereg 2022-es szintre való újjáépítése – tette hozzá.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!