Először történt ilyen a háborúban: ukrán repülőgép csapott le Oroszország területén

Nem igaz, hogy nincsenek francia katonai kiképzők Ukrajnában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 orosz tévécsatorna vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában. Az orosz diplomácia vezetője Gabriel Attal francia kormányfő ezzel ellentétes tartalmú állítására reagált – írta meg az MTI.

A francia miniszterelnök hirtelen elkezdte azt mondani, hogy nincsenek ott kiképzőik. Ez nem igaz, és ezt ők is tudják

– mondta Lavrov. A tárcavezető szerint a Nyugat számítása abban rejlik, hogy „lépésről lépésre mindenkit hozzászoktasson ahhoz a gondolathoz, hogy mintha semmi nem is történne, de aztán holnap még egy kis lépés, holnapután még egy”. Hozzátette, hogy Oroszország mindezt átlátja, és teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mit tesz a kollektív Nyugat, és milyen szerepet játszik „az Oroszországi Föderáció ellen kirobbantott háborúban”.

Tudjuk, hogy kell ez ellen harcolni

– hangoztatta.

Joe Biden amerikai elnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint az Egyesült Államok nem engedi, hogy Ukrajna csapást mérjen Moszkvára és a Kremlre, Lavrov kijelentette: „nehéz ezt kommentálnom. De ha ezt tiszta fejjel és emlékezettel mondta, és azzal dicsekszik, hogy nem rendelte el Moszkva bombázását, akkor ez azt jelenti, hogy minden mást szabad bombázni”.

Az orosz külügyminiszter hozzátette, hogy nagyjából „minden mást bombáznak is”. Emlékeztetett rá, a konfliktus kezdetén dróncsapásokat hajtottak végre Moszkva ellen, és „akkor senki sem csapott az ukrán vezetés kezére”. Lavrov szerint a Nyugat meghallotta és megértette Vlagyimir Putyin orosz elnök arra vonatkozó jelzését, hogy szimmetrikus válaszként nagy hatótávolságú orosz fegyvereket kaphatnak azok, akik csapást mérhetnek velük azoknak az országoknak az objektumaira, amelyek fegyvert szállítanak Ukrajnának.

Ha Önök felfegyverzik az ellenségünket, akkor mi magunk fogjuk eldönteni, hogyan válaszolunk az Önök ellenséges cselekedeteire

– tette hozzá Lavrov.

A Kreml szóvivője a németeknek szúrt oda 

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanebben a műsorban Boris Pistorius német védelmi miniszternek azt a kijelentését, hogy Németországnak 2029-ig fel kell készülnie a háborúra, azzal hozta összefüggésbe, hogy szerinte Berlinnek a második világháború után mindig nagy problémái voltak „a szuverenitás- és az autonómiadeficitje miatt”.

És ennek a deficitnek a keretében a német hatóságok természetesen versengve próbálnak megfelelni Brüsszelnek, a washingtoni pártbizottságnak és Jens Stoltenbergnek a NATO-ban

– mondta Peszkov. Hangot adott azon véleményének is, hogy a nyugati országok „háború előtti extázisba” estek, és ennek ürügyén elkezdték cenzúrázni a saját médiájukat, még a legtekintélyesebb orgánumokat is.

„Nézzék meg, milyen tollba mondott anyagokat közölnek az Egyesült Államok, Nagy-Britannia legtekintélyesebb kiadványai! Látható, hogy a pártbizottságban fogalmazzák őket” – fogalmazott.

A Krími Szél nevű ukránpárti Telegram-oldal számolt be arról, hogy a Krím félsziget közelében ukrán csapás ért az orosz hadihajót.

Az oldal egyik posztjában azt írták: szombat délután észlelték, hogy a Bergyanszk és Primorszk közötti partszakasz közelében több hadihajó is megjelent. Az éjjel pedig Jejszk városa közelében hajtottak végre csapást egy hajó ellen, amiről műholdas felvételek is készültek.  A bejegyzésben azt feltételezték, hogy egy deszanthajót érhetett találat. 

Egy későbbi posztban azt írták, hogy az eltalált hajó becslésük szerint körülbelül („plusz/mínusz pár méter” különbséggel) 96 méter hosszúnak tűnik a róla készült műholdas felvételek alapján. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy 94 méteres, Projekt 22160 típusú járőrhajóról lehet szó (mivel a deszanthajók ennél valamivel nagyobbak). Megjegyezték azt is, hogy a csapás helyszínén egy nagy olajfolt is látható volt a tengeren, amelyet az előző napon még nem lehetett látni.

Maga a tény, hogy az orosz flottára valóban vadásznak az Azovi-tengeren, egyszerűen megapozitív hír, amit nehéz túlbecsülni

– vélekedett a csatorna az első posztban, amelyben azt is megjegyezték, hogy az oroszok az utóbbi időben több hadihajót vezényeltek át az Azovi-tengerre. Szerintük azt feltételezve tettek így az oroszok, hogy az ukrán tengeri drónokat ki tudják védeni, de – mint írták – „vannak azonban légi drónok is”, ezek egyike találta el a hajót.

Egy ukrán katonai gép csapást hajtott végre Oroszország területén vasárnap, amire még nem volt példa a háborúban – tudta meg a Sky News egy ukrán katonai forrástól.

A lapnak nyilatkozó tisztviselő azt mondta:

A kárfelmérés még folyamatban van, de megerősítést nyert, hogy közvetlen találat történt.

A forrás azt is elárulta, hogy egy orosz parancsnoki központot ért találat az orosz–ukrán határhoz közeli Belgorod térségében (a csapáshoz rakétát vagy bombát egyaránt használhattak). Azt viszont nem tudni, hogy a repülőgép milyen lövedéket lőtt ki a célpontra, hogy nyugati fegyvert használt-e vagy sem.

Az Egyesült Államok és Franciaország nemrégiben közölték, hogy az ukrán fegyveres erőknek engedélyezték az Oroszországon belüli katonai célpontok elleni támadásokat. A nyugati felhatalmazás viszont kizárólag határ közeli orosz területekre és csak katonai célpontokra vonatkozik. 

A Joe Biden amerikai elnök által jóváhagyott legújabb útmutatás szerint amerikai lőszerek orosz földön is bevethetők az északkelet-ukrajnai Harkivi terület védelmében (amely Belgorodtól nem messze található). 

Ukrajna egyfajta kísérleti terepet jelent Finnország legújabb fegyvereinek, ugyanis nemcsak a régebbi eszközökből, hanem ezekből is adtak Ukrajnának – közölte Mikko Heiskanen vezérőrnagy, a finn hadsereg hadigazdaságért felelős vezetője.

A Helsingin Sanomat finn lap szerint Finnország korábban nem adott részletes tájékoztatást arról, hogy pontosan milyen eszközöket adtak át eddig Ukrajnának.

Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, azt mondhatom, hogy a legfrissebb, még fejlesztési szakaszban lévő finn újításokat is így tesztelték [Ukrajnában] a hadigazdaság területén

– árulta el most Mikko Heiskanen, aki azt is megjegyezte, hogy az ukránok jónak találták ezeket az eszközöket, és még többet szeretnének belőlük.

A tábornok arról is beszélt, hogy Ukrajnában még mindig nagy hiány van a 155 milliméteres tüzérségi lövedékekből, és e hiány egy részét várhatóan Finnországból fogják fedezni. 

Mondhatom, hogy mi vagyunk a legnagyobb 155 milliméteres lőszergyártó Európában. Tehát ha a politikusok úgy döntenek, hogy Ukrajnába viszik [a lőszereket], akkor valószínűleg lesz néhány darab, amit oda lehet vinni

– mondta.

Washington és Párizs is támogatják az Európai Unión és a G7-en belüli erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó nyereséget Kijev megsegítésére fordítsák – derül ki a Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök találkozóját követő közös nyilatkozatból.

Az elnökök elkötelezettek amellett, hogy támogassák az EU-n és a G7-en belüli erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz szuverén eszközökből származó nyereséget Ukrajna érdekében használják fel

– idézi az Interfax a Fehér Ház honlapján szombaton közzétett közleményben.

A dokumentumban az áll, hogy a pénzeszközöket „a nemzetközi joggal és mindkét ország jogrendszerével összhangban” kell felhasználni.

Az Egyesült Államok és szövetségesei már egy ideje fontolgatják az Orosz Föderáció befagyasztott eszközeinek felhasználását Ukrajna megsegítésére. Ez a kérdés lesz az egyik fő kérdés a G7-ek csúcstalálkozóján, amelyet Olaszországban tartanak június 13–15-én. 

Mint írtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök májusban Valerij Zaluzsnijt, az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnokát nevezte ki Ukrajna brit nagykövetévé.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy Ukrajna újonnan kinevezett nagykövete mostanra befejezte az előkészületeket, hogy megkezdhesse a diplomáciai munkáját az Egyesült Királyságban.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy interjúban fejtette ki, hogy a folyamat már a célegyenes végén tart. Hozzátette, hogy minden nagykövetet egyformán értékelnek, az eredmények alapján.

Az új egyesült királyságbeli nagykövetünknek mindenekelőtt sok sikert kívánok hazánk érdekében végzett diplomáciai munkában

– fogalmazott Kuleba.

A Harkiv környéki Vovcsanszk nagy része a védelmi erők ellenőrzése alatt áll mára, azonban az orosz erők ebbe az irányba bővítik csoportjukat – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán hadsereg egyik szóvivőjének, Nazar Volosinnak a közlésére hivatkozva.

Vovcsanszk városának nagyobb része a védelmi erők ellenőrzése alatt áll. Folyamatos tűz alatt tartják az ellenséget, maximális veszteséget okoznak neki, és igyekeznek előretörni, hogy felszabadítsanak minden területet

– közölte a szóivő.

Hozzátette: az oroszok fokozzák a csapataik összevonását Harkivi terület északi részén, további erőket helyeznek át más irányokból, és megpróbálnak egységeket mozgatni az államhatár vonala mentén is azért, hogy újabb erőket vethessenek be a térségben. 

Az orosz hadsereg csak korlátozott sikereket ért el a csatatéren az elmúlt hónapokban, és kezdi elveszíteni előnyét – írja az Ukrajinszka Pravda a Bloombergre hivatkozva.

Putyin kifut az időből, hogy áttörést érjen el Ukrajnában

– áll a címben.

A lap szerint Ukrajnának sikerült megállítania az orosz offenzívát, miután megindult a fegyverek áramlása a nyugati partnereknek köszönhetően.

„Most, hogy Kijev több milliárd dollár értékű fegyvert kap amerikai és európai szövetségeseitől, az orosz áttörés ablaka beszűkül, bár Oroszország továbbra is rakétákkal és drónokkal támadja az ukrán városokat, beleértve az energiainfrastruktúrát is” – írják.

Oroszország azon kísérlete, hogy új frontot nyisson Északkelet-Ukrajnában a Harkivi területen, máris elakadtnak tűnik, és Putyin nem érte el célját, egy ütközőzóna létrehozását a határ mentén

– állapították meg.

Idézték a Moszkvai Stratégiai és Technológiai Elemző Központ vezetőjének, Ruszlan Puhovnak a szavait, miszerint az ukrán erők kimerítésére irányuló orosz stratégia „nagyon drága és véres az orosz hadseregnek". Ez az orosz oldalon az erők túlzott kimerüléséhez vezethet, ami viszont esélyt ad az ukránoknak az ellentámadásra – vélekedik.

„Oroszországnak lehet több katonája, de az első osztályú páncélozott járműve nagy része megsemmisült”, és évekbe fog telni a hadsereg 2022-es szintre való újjáépítése – tette hozzá.