Oroszország választ vár az Egyesült Államoktól egy fogolycserére vonatkozó ajánlatára – írja a TASZSZ Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozata alapján. Egy hét múlva, június 26-án kezdődik az Oroszországban több mint egy éve fogva tartott Evan Gershkovich amerikai újságíró pere, akit kémkedéssel vádolnak.
A múlt héten az ügyben eljáró orosz főügyészség szóvivője, Andrej Ivanov közölte, hogy a „nyomozás megállapította és dokumentálta, hogy a The Wall Street Journal című napilap amerikai újságírója a CIA (az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség) megbízásából 2023 márciusában Szverdlovszk megyében titkos információkat gyűjtött az Uralvagonzavod Kutatási és Termelési Komplexum Rt. védelmi vállalat (az egyik legnagyobb orosz fegyvergyártó cég) tevékenységéről a haditechnikai eszközök gyártása és javítása terén”.
Szergej Rjabkov most azt mondta, hogy „a labda az Egyesült Államok térfelén van, és elvárjuk tőlük, hogy válaszoljanak az előterjesztett ötletekre”. Hozzátette továbbá, hogy megérti, ha valami ezekben az elképzelésekben nem felel meg az amerikaiaknak.
Ez az ő problémájuk. Mi úgy gondoljuk, hogy a mi megközelítésünk teljesen indokolt, észszerű és kiegyensúlyozott
– idézte az MTI.
Washington kéri Evan Gershkovich szabadon bocsátását, akire 20 év börtön vár. A férfit tavaly márciusban Jekatyerinburgban riport közben vették őrizetbe. Hozzátartozói, munkaadója és országa visszautasítja ezeket a vádakat, amelyeket Moszkva soha nem támasztott alá bizonyítékokkal, mivel az egész ügyet titkosnak minősítették.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban elismerte, hogy tárgyalások folynak egy fogolycseréről.
Moszkva egyik célja Vagyim Kraszikov orosz állampolgár szabadon bocsátása, akit Németországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, mert 2019-ben Berlinben meggyilkolt egy korábban Csecsenföldön tevékenykedő hadvezért.
Oroszország több amerikait tart fogva börtönökben, köztük Paul Whelant, egy volt amerikai katonát, akit 2018-ban tartóztattak le, és 2020-ban kémkedésért 16 év börtönre ítéltek.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!
Jevgenyij Kim orosz Korea-szakértő az ura.ru orosz portállal közölte: ha Oroszország kérné, akkor Észak-Korea nagyjából 50 ezer fegyverest vezényelhetne az orosz Északi Katonai Körzetbe. De szerinte sem valószínű, hogy ez megtörténne.
Kim ezt azzal kapcsolatban nyilatkozta, hogy a két ország egy átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá. Véleménye szerint Észak-Korea belemenne abba, hogy 50 ezer katonát küldjön, akik segíthetnének megvédeni Oroszországot egy esetleges ukrán támadástól.
Ugyanakkor megjegyezte: szerinte erre nem lesz szükség, és Oroszország nem fog megfogalmazni ilyen kérést, mert képes önerőből megvédeni a saját területét. Hozzátette azt is, hogy a két ország együttműködése fontos lehet a távol-keleti terültek fejlesztése szempontjából is, ahol Oroszországnak jól jönne az észak-koreai vendégmunkaerő.
Véget ért Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása Észak-Koreában – írja a TASZSZ orosz hírportál. Az ország vezetőjét Kim Dzsongun észak-koreai legfelsőbb vezető kísérte ki repülőgépéhez.
A koreai vezető „teljes támogatásáról és szolidaritásáról” biztosította „az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában”.
Vlagyimir Putyin – aki mintegy két órán át egyeztetett négyszemközt az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, majd leszögezte: mind Moszkva, mind Phenjan „küzd az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek imperialista, hegemóniára törekvő politikája ellen”.
Ukrajna és az Európai Unió közt lezajlott az utolsó tárgyalás azzal a kétoldalú biztonsági megállapodással kapcsolatban, amelyet a közeljövőben terveznek aláírni – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán elnöki hivatal közleményére hivatkozva.
Az elnöki hivatal szerint ezzel befejezték a megállapodás szövegéről való egyeztetést az uniós tisztviselőkkel. Eközben a külföldi sajtó arról számolt be, hogy
a megállapodást június végére tervezik véglegesíteni.
A tervezet szerint az EU ígéretet tesz arra, hogy további segítséget nyújt Ukrajnának a katonák kiképzésében, az aknamentesítésben, a védelmi ágazat reformjaiban, együttműködik a hibrid fenyegetések és a kibertámadások elleni küzdelemben, valamint segít az ország újjáépítésben.
A tervezettel kapcsolatban uniós tisztviselők hangsúlyozták, hogy a megállapodás nem jelenti azt, hogy a NATO kollektív védelmet biztosítani Ukrajnának, csupán az a célja, hogy fegyvereket és egyéb segítséget nyújtsanak Ukrajna biztonságának megerősítése és a jövőbeni inváziótól való elrettentés érdekében.
A Marine Le Pen által fémjelzett francia párt, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella szerdán jelezte, hogy betartja Franciaország nemzetközi kötelezettségvállalásait a védelem terén, ha a felméréseket jelenleg 33 százalékkal vezető pártja alakíthat kormányt a június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós, előre hozott nemzetgyűlési választásokat követően – írja az MTI.
A pártelnök megerősítette, folytatja a Franciaország által eddig képviselt irányvonalat, és egyetért Kijev katonai támogatásával.
Azt szeretném, ha Ukrajnának mind a lőszer és a felszerelés, mind a háború megvívásához szükséges eszközök a rendelkezésére állnának
– mondta. „De a vörös vonalam nem fog változni, olyan felszerelések küldése ellen vagyok, amelyeknek eszkalálódó következményei lehetnek Kelet-Európában. Azaz nem áll szándékomban nagy hatótávolságú rakétákat vagy olyan fegyvereket szállítani, amelyek lehetővé tennék Ukrajna számára, hogy orosz területre csapást mérjen” – mondta az RN elnöke.
A 2022-es elnökválasztáson az RN elnökjelöltjeként Marine Le Pen még azt ígérte, hogy Franciaországot „kilépteti a NATO integrált parancsnokságából”, Franciaország „függetlensége” nevében. Jordan Bardella szerint a kérdés már nem aktuális, legalábbis addig, amíg tart az ukrajnai háború.
Jordan Bardella szerdán felhívta a figyelmet a „rendkívül nehéz nemzetközi kontextusra” az ukrajnai háborúval „Európa küszöbén”, miközben pártját régóta azzal vádolják, hogy oroszpárti.
Van egy vörös vonal számomra. Nem szándékozom megkérdőjelezni a Franciaország által a nemzetközi színtéren vállalt kötelezettségeket. Van egy hitelességi kérdés az európai partnereinkkel és NATO-szövetségeseinkkel szemben
– jelentette ki Bardella a Párizshoz közeli Villepinte-ben megrendezett Eurosatory védelmi kiállításon.
A közeljövőben bevezetni tervezett, szám szerint 14. szankciós csomag korlátozhatja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját is – írja az orosz Kommerszant, arra az uniós tervezetre hivatkozva, amelyet az EUobserver ismertetett.
A tervezet szerint a hélium exportjára és a kettős felhasználású technológiákhoz való hozzáférésre vonatkozó korlátozásokat is tartalmazna az új szankciós csomag. Továbbá az ukrán műkincsek kereskedelmének tilalmát is rögzítenék, és újabb 20 orosz magánszemély, illetve 22 jogi személy ellen is szankciókat vezetnének be (előbbiek közt van többek közt egy énekes, egy újságíró, és egy vállalkozó is).
Az orosz energiaszektor elleni szankciókat Szijjártó Péter külügyminiszter kritizálta az utóbbi hetekben (is).
Oroszország megkezdte új, ötödik generációs nukleáris tengeralattjárójának tervezését – jelentette be Alekszander Mojszejev admirális, az orosz haditengerészet vezetője.
A tisztviselő azt mondta, hogy „mindig a jövőre gondolnak”, és ezzel már megkezdték a tengeralattjáró kifejlesztését. A tisztviselő azt is megjegyezte, hogy egyaránt dolgoznak újabb nukleáris meghajtású stratégiai rakétahordozó tengeralattjárók kifejlesztésén, és hagyományos, többcélú tengeralattjárók létrehozásán.
A RIA Novosztyi azt is megjegyezte, hogy a jelenlegi negyedik generációból két nukleáristengeralattjáró-típus van hadrendben: a Borej és a Jaszen. Utóbbióról az orosz védelmi tárca tavaly ősszel posztolt egy videót.
‼️🇷🇺☢️ Sevmash Shipyard in Severodvinsk has floated the Arkhangelsk #nuclear guided missile submarine of Yasen-M-class project 885M, the Defense Ministry said on Wednesday. #Russia pic.twitter.com/I3fMCKWnEH
— Maimunka News (@MaimunkaNews) November 29, 2023
Ukrajna új kamikaze drónt mutatott be Európa legnagyobb, Franciaországban megrendezésre kerülő Eurosatory fegyverkiállításán – írja az Unian.
Julian Röpcke német katonai szakértő osztott meg az új – Bulava nevű – ukrán fejlesztésről képeket. A Defense Express ukrán védelmi portál az orosz „Lancet” analógjának nevezi, és mint írják, külföldön Mace (jogar) exportnéven mutatják be.
A „Bulava” sebessége eléri a 100 kilométer/órát, és több mint 50 percig képes a levegőben maradni.
Az ukrán Bulava kamikaze drónok mesterséges intelligencia szoftverrel működnek. Ez lehetővé teszi, hogy a drón a cél végső megközelítése során automatikusan megtalálja a korábban megállapított gyenge pontokat az orosz harckocsikban és páncélozott szállítóeszközökben. A jelenlegi termelés havi 300 darab, de folyamatosan növekszik
– mondta Röpcke
⚡️In France, a new Ukrainian kamikaze drone named "Bulava" has been unveiled, which uses artificial intelligence to identify weaknesses in Russian military equipment, Bild reported, citing expert Julian Röpke. pic.twitter.com/E47TtfFCLS
— KyivPost (@KyivPost) June 19, 2024
Teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz szerdán Kim Dzsongun észak-koreai vezető a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott egyeztetésén Phenjanban – írja az MTI.
A világ egyre gyorsabban változik; ebben a helyzetben az a célunk, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést Oroszországgal és kormányával
– mondta Kim Dzsongun, aki ezután „teljes támogatásáról és szolidaritásáról” biztosította „az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában”.
Hozzátette, hogy a Moszkva és Phenjan közötti jelenlegi kapcsolatok még az egykori szovjet–észak-koreai viszonynál is szívélyesebbek, Észak-Korea legjobb barátjának nevezte Putyint, továbbá méltatta Oroszország szerepét „a világ stratégiai stabilitásának és egyensúlyának fenntartásában”.
Vlagyimir Putyin – aki mintegy két órán át egyeztetett négyszemközt az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, majd leszögezte: mind Moszkva, mind Phenjan „küzd az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek imperialista, hegemóniára törekvő politikája ellen”.
A két vezető aláírta a két ország közötti átfogó stratégiai partnerségi megállapodást is, amellyel kapcsolatban a megbeszélést követő sajtótájékoztatón Putyin azt mondta, hogy kölcsönös katonai segítségnyújtásról, együttműködésről is rendelkezik, mindazonáltal „békés és védelmi jellegű”.
Az orosz elnök koreai látogatásának jelentőségéről részletesebben írtunk ebben a cikkünkben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta szerdán azt a törvényt, amely alapján ezentúl pénzbírságot szabhatnak ki a szexuális jellegű sértő üzenetekért és a nemi alapú erőszak egyéb formáiért.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a törvényt május 22-én fogadta el a parlament, és az isztambuli egyezmény ratifikációjához kapcsolódik, amely a nők ellen elkövetett és a családon belüli erőszak leküzdését célzó nemzetközi megállapodás.
A törvény szerint a szexuális zaklatás, azaz a személy akarata ellenére sértő, megalázó szexuális jellegű cselekmények verbálisan vagy nonverbálisan – azaz gesztusokkal, testmozdulatokkal – kifejezett szándékos elkövetése bárhol, beleértve az elektronikus kommunikációt is 1360–2720 hrivnya (12 700–25 400 forint) pénzbírsággal sújtható.
A pénzbírságokon kívül közérdekű munkára is kötelezhetik az elkövetőt 20–40 óra időtartamra, illetve büntethetik egyhavi bére 20százalékának levonásával, vagy 15 napig terjedő fogva tartással.
Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma szerdán első olvasatban jóváhagyta az idei szövetségi költségvetés módosítását. A kormány ezt június 3-án terjesztette a parlament elé.
A dokumentum szerint az idei szövetségi költségvetés bevétele az eredetileg tervezetthez képest 2,8 milliárd rubellel (0,01 százalékkal), 35 063 milliárd rubelre (1 rubel=4,44 forint) csökken, ami a hazai össztermék (GDP) 18,3 százaléka. A kiadási oldalt 522 milliárd rubellel (1,4 százalékkal), 37 183 milliárd rubelre megemelték, ami a GDP 19,4 százalékának felel meg.
A módosítás alapján az idei szövetségi költségvetés hiánya 524,7 milliárd rubellel, 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára nő az eredetileg tervezett 1595 milliárd rubelről, ami a GDP 0,9 százaléka.
A módosított költségvetés szerint idén az olaj- és gázbevétel 10 985 milliárd rubel lesz, 519 milliárd rubellel kevesebb az eredeti terveknél, míg a nem olaj- és gázipari bevételek 516,2 milliárd rubellel, 24 077 milliárd rubelre nőnek – írta az MTI.
Oroszország a korábban Finnország közelében állomásozó szárazföldi erőinek túlnyomó többségét átvezényelte az ukrajnai frontra – jelentette június 19-én a finn Yle hírportál egy meg nem nevezett finn katonai hírszerzési forrásra hivatkozva.
Az információk ellentétben állnak Oroszország korábbi állításaival, miszerint a finn határ közelében megerősítette csapatait, válaszul az északi ország NATO-csatlakozására.
A felszerelés és a katonák átlagosan 80 százalékát az ukrajnai frontra szállították át
– nyilatkozta a finn médiumnak a magas rangú katonai hírszerzési forrás.
A hírek szerint a Moszkvai terület kivételével más orosz régiókban is hasonló a helyzet. Ez főként a szárazföldi erőket érinti, mivel a légvédelem, a légierő és a haditengerészet továbbra is viszonylag jól felszerelt a jelentések alapján.
Miután az orosz hivatásos katonák súlyos veszteségeket szenvedtek Ukrajnában, Oroszország elkezdte részben mozgósítani lakosságát, hogy feltöltse a sorokat.
Az Yle által megszerzett műholdfelvételek megerősítettek bizonyos változásokat. Például 2023 júniusában egy, az orosz határtól mintegy 200 kilométerre fekvő város melletti katonai bázison állomásozó több tucatnyi egység és felszerelés 2024 májusától eltűnt.
Ugyanakkor új létesítmények jelentek meg, valószínűleg a háborúban megsérült felszerelések karbantartására vagy az alapkiképzésen részt vevő sorkatonák elszállásolására.
Több NATO-tisztviselő is arra figyelmeztetett, hogy a védelmi szövetségnek fel kell készülnie egy esetleges nyílt konfrontációra Oroszországgal az elkövetkező években. A finn hírszerzés becslése szerint három–öt évbe telhet, amíg az orosz hadsereg kiheveri az ukrajnai veszteségeket.
Kijev nemrég módosította a mozgósíthatósági életkort 27-ről 25-re, de ennél fiatalabbakat is a frontra küldhetnek hamarosan – írta a Kárpáti Igaz Szó.
Roman Lozinszkij, a Hang párt parlamenti képviselője a portálnak elmondta, hogy
a teljes körű háború harmadik évében járunk. Az elesett vagy megsebesült katonák pótlása elengedhetetlen. Le kell váltani azokat, akik már több mint két éve a fronton szolgálnak.
Lozinszkij elismerte, hogy ez valószínűleg nem fog mindenkinek tetszeni, de nem zárta ki a lehetőséget, hogy egy ilyen forgatókönyvvel is számolni kell a jövőben.
A rendfenntartók azonosították azt az ukrán katonát, akit az oroszok Donyeck térségében lefejeztek – írja az Unian Andrej Kosztin ukrán főügyész jelentése alapján.
A főügyész azt közölte, hogy egyelőre nem adhatják meg a katona pontos személyazonosságát, mert folyamatban van a vizsgálat és az adatok végleges megerősítése.
Hozzátette, hogy az ukrán védő lefejezéséért esetlegesen felelős orosz parancsnokokat is azonosították. Jelenleg egy sor intézkedést hajtanak végre az információk ellenőrzésére.
Ez a tény újabb megerősítése annak, hogy a nemzetközi jog és az egyetemes erkölcs teljes figyelmen kívül hagyása a terrorország, Oroszország állampolitikája
– vélekedett Kosztin.
Andrej Kosztin ukrán főügyész június 18-án számolt be arról, hogy az oroszok lefejeztek egy ukrán katonát Donyeck térségében. Tájékoztatása szerint orosz parancsnokok adtak utasítást arra, hogy ne ejtsék fogságba az ukrán katonákat, hanem embertelen kegyetlenséggel – lefejezéssel – öljék meg őket.
Dánia 116 millió euró értékben nyújt katonai segélyt Ukrajnának – számolt be szerdán az Unain ukrán hírügynökség.
Mint írták, a dán segélycsomag az ukrán védelmi ipar és az ország azonnali szükségleteinek támogatását biztosítja.
Az orosz agresszió miatt Ukrajnának továbbra is jelentős katonai támogatásra van szüksége. A legújabb segélycsomaggal a lehető legnagyobb támogatást nyújtjuk az ország harctéri szükségleteihez
– fogalmazott Lund Poulsen dán védelmi miniszter, aki kihangsúlyozta: Dániának van egy 10 éves dán biztonsági kötelezettségvállalása is Ukrajna támogatására, ezért az ukrán védelmi iparon belül létrehoztak egy dán adományozási modellt, „amely rövid és hosszú távon is segíti az ukrán haditechnikai termelés kiépítését”.
Az olaszországi megállapodás közelebb hozhatja Ukrajnát a NATO-hoz, hiszen a fegyverszállítások és az anyagi támogatások révén megmarad a szoros kapcsolat a felek között. Annak azonban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő megítélése szerint jelenleg nincs realitása, hogy NATO-tagországgá váljon a közeljövőben Ukrajna – közölte az InfoRádióban.
Emlékeztetett, hogy számos szigorú kritériumnak kell megfelelni a tagfelvételhez, ráadásul valamennyi tag beleegyezése szükséges a bővítéshez. „Ukrajnának még nagyon sok feltételt kellene teljesítenie ahhoz, hogy ez realizálódjon. Beszélni persze lehet róla, de pillanatnyilag nagyon messze van Ukrajna attól, hogy csatlakozhasson a NATO-hoz” – összegzett az MTA doktora.
Az ukrán oktatási minisztérium a háború miatti áramkimaradásokra hivatkozva azt javasolja, kezdődjön korábban a 2024–2025-ös tanév – számolt be szerdán a Kárpátalja.ma.
A minisztérium szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az áramkimaradások ősszel és télen még hosszabbak lesznek: a legrosszabb forgatókönyv szerint naponta csak néhány órán át lehet áram.
Szerhij Kovalenko, a YASNO energetikai vállalat vezérigazgatója is jelentős hiányról beszél az energetikai szektorban. Ezekre a kockázatokra tekintettel tehát azt javasolják, hogy a felsőoktatási és felsőfokú szakképzési intézmények új tanéve 2024 augusztusában kezdődjön.
A szakiskolák esetében szintén korábbi tanévkezdést javasolnak, továbbá a szombatok munkanappá nyilvánítása mellett is érvelnek.
Ukrajna vesztésre áll az Oroszországgal vívott konfliktusban, és végleg veszíteni fog, ha nem történik változás – hangoztatta Dmitro Kuharcsuk, az Ukrán Fegyveres Erők 3. önálló rohamdandárja második rohamzászlóaljának parancsnoka szerdai interjújában.
Jelenleg vesztésre állunk. Ez nyilvánvaló. Területeket veszítünk, a legjobb embereket veszítjük el
– idézi az MTI Kuharcsukot, aki az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak adott interjút.
A katonatiszt szerint most jutottak „a legkritikusabb szakaszba”, mert bekövetkezett az „elgyengülés pillanata”. Ebben a helyzetben „az emberek újra azt fogják hinni, hogy a fronton stabilizálódott a helyzet, […] (pedig) nincs egység a társadalomban”.
Úgy vélekedett, hogy az Ukrán Fegyveres Erők „kizárólag a lövészárkokban lévő emberek lelkesedésére” támaszkodva tartják magukat, de már ők is nagyon kimerültek. „Innen csak rosszabb lesz a helyzet, ha nem történik változás” – tette hozzá.
A lopakodó offenzíva, amelyet az ellenség jól csinál, nemcsak kellemetlen, hanem kritikus következményekkel járhat számunkra
– figyelmeztetett.
Szerinte az ukrán társadalom valójában nem vesz részt abban, ami történik. „Nem azt mondom, hogy mindenkinek háborúba kell mennie, bár lehet, hogy előbb-utóbb mindenkinek kell – férfiaknak és nőknek egyaránt” – fogalmazott.
Mint kifejtette, az emberek nem szeretnek kilépni a komfortzónájukból, beleértve a mentális komfortzónát is. Azt is megjegyezte, hogy nem látja a fokozott mozgósítás eredményét.
A lap kérdésére, hogy hol találják meg a mozgósítási forrást, azt válaszolta: „az irodákban”.
Arról is beszélt, hogy az államnak át kellene gondolnia a polgárokhoz való hozzáállását, „teljesen meg kellene változtatnia szemléletét”. Akkor véleménye szerint „nem kell majd mobilizációs erőforrást keresni, az magától meglesz”.
Ha ez nem történik meg, ha nem vonják le a következtetéseket, ha nem dolgoznak a hibákon, akkor ezt a háborút el fogjuk veszíteni
– jelentette ki.
Oroszország jelenleg két hajóval rendelkezik a Fekete-tengeren, amelyek közül az egyik Kalibr cirkálórakétákat hordoz – írta az Ukrinform az ukrán haditengerészet Telegram-bejegyzésére hivatkozva.
Hozzátették: az Azovi-tengeren nyolc ellenséges hajó tartózkodik, amelyek közül kettő hordoz Kalibr cirkálórakétákat, a Földközi-tengeren pedig egy van felszerelve rakétákkal is.
Ezek összesen legfeljebb négy rakétát tudnak kilőni.
Росія тримає у Чорному й Азовському морях три ракетоносії, залп - до 20 «Калібрів»https://t.co/SQRu2Z3i3r pic.twitter.com/92MVBdE3A2
— Ukrinform (@UKRINFORM) June 19, 2024
Oroszország választ vár az Egyesült Államoktól egy fogolycserére vonatkozó ajánlatára – írja a TASZSZ Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozata alapján. Egy hét múlva, június 26-án kezdődik az Oroszországban több mint egy éve fogva tartott Evan Gershkovich amerikai újságíró pere, akit kémkedéssel vádolnak.
A múlt héten az ügyben eljáró orosz főügyészség szóvivője, Andrej Ivanov közölte, hogy a „nyomozás megállapította és dokumentálta, hogy a The Wall Street Journal című napilap amerikai újságírója a CIA (az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség) megbízásából 2023 márciusában Szverdlovszk megyében titkos információkat gyűjtött az Uralvagonzavod Kutatási és Termelési Komplexum Rt. védelmi vállalat (az egyik legnagyobb orosz fegyvergyártó cég) tevékenységéről a haditechnikai eszközök gyártása és javítása terén”.
Szergej Rjabkov most azt mondta, hogy „a labda az Egyesült Államok térfelén van, és elvárjuk tőlük, hogy válaszoljanak az előterjesztett ötletekre”. Hozzátette továbbá, hogy megérti, ha valami ezekben az elképzelésekben nem felel meg az amerikaiaknak.
Ez az ő problémájuk. Mi úgy gondoljuk, hogy a mi megközelítésünk teljesen indokolt, észszerű és kiegyensúlyozott
– idézte az MTI.
Washington kéri Evan Gershkovich szabadon bocsátását, akire 20 év börtön vár. A férfit tavaly márciusban Jekatyerinburgban riport közben vették őrizetbe. Hozzátartozói, munkaadója és országa visszautasítja ezeket a vádakat, amelyeket Moszkva soha nem támasztott alá bizonyítékokkal, mivel az egész ügyet titkosnak minősítették.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban elismerte, hogy tárgyalások folynak egy fogolycseréről.
Moszkva egyik célja Vagyim Kraszikov orosz állampolgár szabadon bocsátása, akit Németországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, mert 2019-ben Berlinben meggyilkolt egy korábban Csecsenföldön tevékenykedő hadvezért.
Oroszország több amerikait tart fogva börtönökben, köztük Paul Whelant, egy volt amerikai katonát, akit 2018-ban tartóztattak le, és 2020-ban kémkedésért 16 év börtönre ítéltek.
A bíróság bűnösnek találta hazaárulás vádjában a szevasztopoli városi tanács volt képviselőjét, és távollétében 11 év börtönbüntetésre ítélte – írja az Interfax a Krími Autonóm Köztársaság ügyészsége és Szevasztopol város közleménye alapján.
Az ügyészek a bíróságon bebizonyították, hogy 2014 márciusában az elítélt más képviselőkkel együtt számos jogellenes határozat elfogadását szavazta meg annak érdekében, hogy eltitkolja a félsziget Orosz Föderáció fegyveres erői általi megszállásának tényét
– áll a jelentésben.
A képviselőt azzal is vádolják, hogy hallgatott a krími népszavazás megtartásáról és a Krími Autonóm Köztársaság, valamint Szevasztopol város függetlenségének kikiáltásáról. Ez pedig, mint írják, „legitimálta a félsziget fegyveres megszállását”.
A lap szerint a volt képviselő megszavazta, hogy Szevasztopolt fogadják el a Krími Autonóm Köztársaság részeként, valamint Szevasztopol városi tanácsának átnevezése mellett is voksolt.
Az elítélt továbbra is a fent említett megszállt testületben dolgozott, és segítette az Orosz Föderáció Ukrajna elleni „felforgató tevékenységeit, amelyek az ország szuverenitását, területi integritását és sérthetetlenségét sértik” – tartalmazza a közlemény.
A Krími Autonóm Köztársaságban működő Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főigazgatósága vizsgálja az ügyet.
Csaknem négy év, büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre ítélt a vlagyivosztoki Pervomajszkij kerületi orosz bíróság nem jogerősen szerdán egy amerikai katonát, aki a vád szerint oroszországi tartózkodása idején meglopta és gyilkossággal fenyegette meg volt orosz barátnőjét – írta meg az MTI.
A 34 éves Gordon Blacket, az amerikai hadsereg törzsőrmesterét május 2-án vették őrizetbe az orosz távol-keleti Vlagyivosztokban, miután viharos körülmények között összeveszett barátnőjével, Alekszandra Vaszcsukkal, akivel még Dél-Koreában találkozott.
Black a vádirat szerint tízezer rubelt (40 ezer forintot) lopott el a nő táskájából, és azzal fenyegette meg a nőt, hogy megöli. A Reuters hírügynökség tárgyalótermi jelentése szerint a bíróság mindkét vádpontban bűnösnek találta, és három év kilenc hónap büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre, valamint az ellopott összeg visszafizetésére kötelezte.
Black tagadta, hogy gyilkossággal fenyegette volna meg Vaszcsukot, azt azonban elismerte, hogy elvette a nő pénzét, bár állítása szerint ez kényszerűségből történt. Védőügyvédje várhatóan fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Az ügyészség négy év és nyolc hónap börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottra, míg a védelem minden vádpont alóli felmentését kérte a bíróságtól.
Black törzsőrmesterként a Dél-koreai Köztársaságban lévő Camp Humphreys amerikai légitámaszponton teljesített szolgálatot, ahonnan áprilisban áthelyezési kérelemmel élt a texasi Fort Cavazosba, ám ehelyett engedély nélkül, a hadsereg szabályait megszegve Kínába, majd Oroszországba repült, hogy találkozzon a Dél-Koreában megismert orosz barátnőjével.
Texas államban élő családtagjai szerint a házas, egygyermekes Gordon Black viharos kapcsolatot folytatott Alekszandra Vaszcsukkal. Oroszországban jelenleg legalább egy tucat amerikai állampolgárt tartanak fogva, köztük a The Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot, aki a jövő héten zárt ajtók mögött áll bíróság elé kémkedés vádjával.
Finnország lett az első olyan ország az EU-ban, amely uránbányászatot folytat – közölte kedden a Terrafame bányavállalat.
A Terrafame megkezdte a természetes urán bányászatát a Sotkamóban, az ország északkeleti részén található bányában. A működés megkezdésével Finnország lesz az egyetlen uniós tagállam, amely uránt termel
– áll a cég honlapján közzétett közleményben, amelyet a RIA Novosztyi szemlézett.
A vállalat várhatóan 2026-ra éri el teljes kapacitását, és évente mintegy 200 tonna uránt fog kitermelni. Az előkészítéshez szükséges beruházások összesen mintegy 20 millió eurót tesznek ki – közölte a vállalat.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök tíz évre szóló, kétoldalú biztonsági megállapodást kötött a G7 múlt heti csúcstalálkozóján. Később, a svájci békekonferencián Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke másfél milliárd dolláros segélyt jelentett be Ukrajna számára.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint a megállapodásban rögzített célok megvalósulását döntően befolyásolja, hogy Amerikában ki nyeri az őszi választásokat. Az ukrán elnök láthatóan igyekszik bebiztosítani Ukrajna helyzetét, és több alternatíván is gondolkodik, így más országok vezetőivel is folyamatosan tárgyal – tette hozzá az InfoRádiónak az MTA doktora.
Mint mondta, a múlt héten bejelentett együttműködés kitér a területvédelemre, a fegyverszállításra, plusz ötvenmilliárd dolláros hitelt is kaptak az ukránok a G7-csúcson. Ezek a gesztusok már annak is szólnak, hogy Washingtonnak gazdasági céljai lehetnek Ukrajna későbbi újjáépítésével kapcsolatban.
Már a fegyverkezésnél, illetve a fegyverszállításoknál is egyértelműen látszott, az Egyesült Államoknak komoly gazdasági érdekei vannak, várhatóan nem lesz ez másképp az újjáépítésnél sem
– magyarázta Kis-Benedek József.
Az orosz hadsereg tüzérséggel és drónokkal támadta Nyikopolt. A támadásban egy ember megsérült – írja az Ukrinform.
Szerhij Liszak, a régió katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon számolt be a történtekről.
A területet ismét ellenséges drónok és tüzérség támadta. Egy 37 éves férfi megsérült, őt kórházba szállították
– írta. Hozzátette, hogy tűz is keletkezett, de azonnal eloltották, továbbá egy lakóépület és egy személygépkocsi is megrongálódott.
Dróntámadást intéztek az oroszok Ukrajna Lengyelországgal határos területén, Lviv régiója ellen, amelynek következtében megsebesült egy ember és megrongálódott egy többszintes lakóépület – közölte szerdán Andrij Szadovij, Lviv város polgármestere.
A The Guardian azt írja, hogy a Lviv város körzetében lévő Malehiv faluban végrehajtott dróntámadásban több más lakóépület is megrongálódott, a 70 éves férfit pedig közepesen súlyos állapotban szállították kórházba. A károkat és sérüléseket főként a lehulló törmelék okozta.
Az öt drónt megsemmisítették az ukrán légvédelmi rendszerek.
Drónokkal indított támadást olajtároló raktárak ellen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) az oroszországi Rosztovi régióban, kedden – számolt be a Reuters.
Az Azov városában található Azovszkaja és Azovnefteprodukt raktárakban összesen 22 kőolajtartály van, melyek közül több is lángokban áll. A tüzet több mint 24 órája nem sikerült eloltani, közölte a helyi tűzoltóság.
Rostov oil depots at night "Azovskaya" and "Azovnefteprodukt", which in total have 22 tanks with fuel, according to our sources, "visited" by SBU drones. It was especially loud in the area of the railway station and near the port, where oil depots and fuel terminals are located… pic.twitter.com/ueryJ0wR45
— Anastasia (@Nastushichek) June 18, 2024
A Reuters azt írja, a tűz helyi idő szerint kedd reggel 5 óra 30 perckor keletkezett és mintegy 3400 négyzetméteren terjedt el.
Oroszország azt állítja, hogy megsemmisítette az ukrán légierő egyik parancsnoki állását a Dnyeper folyó mentén – írja a Sky News.
Az orosz védelmi minisztérium a Telegramon közzétett bejegyzésében közölte, hogy drónos egységek a folyó jobb partján lévő épületekben az ukrán légierő embereinek egy csoportját lokalizálták.
A zárt lőállásból leadott precíz csapásokkal megsemmisítették az ellenség parancsnoki állását
– tették hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Viktorija Cmilyte-Nielsen, a litván Seimas elnöke Ukrajna védelmi képességeiről tárgyalt – írja az Ukrinform.
Az ukrán államfő ezt a Telegramon közölte.
Megvitattuk az ukrán védelmi képességek megerősítésének sürgős szükségleteit, az első globális békecsúcs eredményeit, az igazságos ukrajnai béke felé tett következő lépéseket, valamint az ukrán EU- és NATO-integrációval kapcsolatos együttműködést
– írta Volodimir Zelenszkij.
Köszönetet mondott Litvániának a jelentős politikai támogatásért, valamint a Litvánia által nyújtott katonai és humanitárius segítségnyújtásért és a békeformula végrehajtásában való részvételért.
Magyarország területére 2024. június 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 5576 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4990 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
