Videón a bevetés: Vámpírral védekezik Ukrajna az orosz drónok ellen

Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Vámpírral védekezik Ukrajna az orosz drónok ellen;
• Nikopolt vették célba az oroszok, több sérültje is van a támadásnak;
• Videón az orosz olajfinomító elleni támadás;
• Nem várt helyről kapott kemény felszólítást Volodimir Zelenszkij;
• Oroszország Belarusz segítségével még mindig kibújik a szankciók alól;
• A Kreml közölte: vizsgálatot indíthatnának az Egyesült Államokban Joe Biden visszalépése miatt;
• A szerb elnök szerint a Nyugat fegyveres konfliktusra készül Oroszországgal.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is! Jó pihenést kívánunk!

Hatból négy frontszakaszon nyomultak előre az elmúlt nap folyamán az orosz fegyveres erők Ukrajnában, miközben 14 rohamot és ellenrohamot visszavertek – közölte az orosz védelmi minisztérium az MTI híradása szerint.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között három lőszerraktárt, egy P–18-as légi célfelderítő és -követő radarállomást, egy német Leopard harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két lengyel Krab önjáró, valamint öt amerikai M777-es, egy M198-as és három brit FH–40-es vontatott tarackot, három amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 163 drónt, közülük nyolcvanat Oroszország légterében.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A Belgorod megyei Usztyinka községben egy kamikaze drón megölt egy, a földeken dolgozó traktorost, a feleségét pedig súlyos sérüléssel vitték kórházba. Donyeckben polgári létesítményeket ért csapások következtében egy nő életét vesztette, további öt ember megsebesült.

A rendvédelmi szervek őrizetbe vettek két kárpátaljai személyt, akik hadköteles korú személyeknek segítettek illegális úton elhagyni az országot.

Egyikük a szervezést, míg társa a szállítást vállalta magára. A rajtaütés Ungvár határában volt, ahol 6500 dollárért cserébe egy férfit szállítottak az ukrán–szlovák határszakasz közelébe. Elfogásukkor lefoglalták a szállításhoz használt Skoda típusú személyautót, a kifizetett 6500 dollárt, mobiltelefonokat, valamint egy személyek neveit tartalmazó listát.

A gyanúsítottak a nyomozás lezárásáig előzetes letartóztatásban maradnak – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Folyamatosan csökken a Csehországban élő ukrán menekültek hazatérési kedve – derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai Károly Egyetem szakemberei készítettek – írta meg a Kárpáti Igaz Szó a Lidové Noviny cikke alapján.

Az ismertetett eredmények szerint míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy visszatér hazájába, 2023-ban már csak 50 százalék ment volna vissza. A megkérdezettek 15 százaléka biztosan vissza akar térni, míg 35 százalék inkább igen, mint nem. Valószínűsíthető, hogy 2024-ben ez az arány tovább csökken – mutatnak rá a kutatók.

Jelenleg mintegy 365 ezer ukrán menekült él Csehországban, ahol lakosságarányosan a legmagasabb a menekültek száma Európában.

A felmérésben megkérdezettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy az ukrajnai háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezzel az elképzeléssel csak 11 százalék értett egyet.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésén – amelyen online formátumban vett részt – segítséget kért uniós kollégáitól az ukrán energetikai ágazat helyreállításához – közölte hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kuleba öt „létfontosságú kezdeményezést” nevesített az ukrán energetikai hálózat támogatására. Ezek között elsőként a légvédelem erősítését említette. Másodikként az áramfejlesztők gyors javítását, illetve az energiaszolgáltatás helyreállítását, harmadikként az energetikai hálózat decentralizációját, negyedikként pedig az áramimport fokozását az Európai Unióból a jelenlegi 1,7-ről 2,2 gigawattra. Ötödik pontként a források és felszerelések beszerzését nevezte meg.

Kuleba egyben hangsúlyozta, hogy Oroszország legjelentősebb stratégiai előnyét a légi fölénye jelenti. Ezzel összefüggésben az ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy fontos visszautasítani a szerinte alaptalan aggályokat, amelyek legitim katonai célpontok elleni ukrán támadásokra vonatkoznak Oroszország területén.

„Ezek a csapások teljességgel törvényesek a nemzetközi jog szempontjából, és felgyorsíthatják a háború lezárását. Egyes döntéseket ezzel összefüggésben már meghoztunk. Ezek segítettek elhárítani Oroszország harkivi offenzíváját. További lépéseket kell tennünk az alkalmazási terület kiszélesítésére” – hangoztatta.

Július 15-én az EU 100 millió euró támogatást ítélt oda az Ukrenergo ukrán hálózatüzemetetőnek az orosz bombázásban megrongálódott berendezések javítására. Észtország közben bejelentette, hogy berendezéseket ad át a narvai erőművekből, a litván Ignitis állami energiaszolgáltató pedig közölte, hogy egy teljes hőerőművet ajándékoz Ukrajnának – írja az MTI.

Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külügyminiszter, aki közölte, hogy „összehangolt, hisztérikus, sokszor hazugságokra épülő, a valóságot sok esetben teljes mértékben figyelmen kívül hagyó, megcsúfoló támadássorozatra” került sor a magyar békemisszióval, a kormány békepárti politikájával szemben –  írja az MTI.

Persze lehet a homokba dugni a fejünket, mint azt néhány európai politikustársam meg is tette, és ezt a Kreml propagandájának állították be, de ez az igazság

– fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter arra emlékeztetett, hogy a múlt héten a svájci és az orosz külügyminiszter is találkozott, valamint az amerikai és az orosz védelmi miniszter telefonon tárgyalt, az ukrán elnök pedig Donald Trumppal beszélt.

„Tehát most már mindenki elkezdte használni a diplomáciai csatornákat, egyedül itt, Brüsszelben és az európai fővárosokban állítják, hogy ez illegitim, ezt nem lehet csinálni, és aki a diplomáciai megoldások mellett érvel, az oroszpárti” – mondta.

Ukrajnával kapcsolatban legfontosabb az európai uniós egység megőrzése – jelentette ki hétfőn Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Brüsszelben az MTI szerint.

A tárcavezető a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva fontosnak nevezte, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos minden kezdeményezés Európa érdekében és ne annak ellenében szülessen.

A miniszter továbbá szükségesnek nevezte a jogi alapok megteremtését az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználáshoz Ukrajna védelme és katonai támogatása céljából.

Szentpéterváron az orosz hatóságok lelepleztek egy olyan csatornát, amelyen át terrorcselekmények elkövetésére szánt robbanóanyagot és detonátorokat tartalmazó csomagokat szállítottak Olaszországból és Németországból Oroszországba – közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az orosz szakszolgálat szerint a robbanóanyagot autóalkatrészek üregében rejtették el. Az FSZB európai különleges szolgálatokat kért fel a terrortámadás szervezői és a terroristák bűntársai azonosítására, de válasz egyelőre nem érkezett tőlük – adta hírül az MTI.

Az FSZB közölte, hogy tavaly áprilisában a 2014-ben elcsatolt Krímben lepleztek le egy hasonló, Európából Oroszországba irányuló robbanóanyag-szállítási tervet. A szolgálat szerint a koordinátor akkor is Maszovec volt, a készülő merényletek célpontja pedig Szergej Akszjonov, a Krím vezetője, Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke és Janina Pavlenko jaltai polgármester volt.

A Kommerszant című napilap szerint Roman Maszovec az ukrán katonai hírszerzés és a különleges erők veteránja. 2014 óta foglalkozott az ukrán fegyveres erőknek szánt haditechnikai segítségnyújtás szervezésével. 2020 áprilisában kinevezték Ukrajna elnöki hivatalának helyettes vezetőjévé.

Az ukrán Egészséges Gyermekkor Jótékonysági Alapítvány pályázatot hirdetett a július 8-i orosz rakétatámadásban megsérült kórház homlokzatának és belső terének helyreállítására – számolt be a honlapján az Ohmadit gyermekkórház.

Megbízható partnereket keresünk az építési és javítási munkálatok elvégzéséhez, hogy létesítményünket minél hamarabb visszaállítsuk a normális működésre, és még jobbá tegyük

– áll a közleményben.

A projektet tervezési-építési alapon valósítják meg, ami azt jelenti, hogy a kivitelező tervezi és végzi el az építési munkálatokat.

A pályázat nyertesének tíz napja lesz a munkaprogram kidolgozására és jóváhagyására, a szerződés aláírása után pedig 45 naptári nap áll rendelkezésére az ablakok beépítésére és a belső javítások elvégzésére, valamint öt hónap a homlokzati munkálatok befejezésére.

A munkálatokra 10 év garanciát vállalnak.

Hiányt szenvednek az ukrán katonai erők a rövid hatótávolságú légvédelmi rakétákból – mondta Olekszandr Szirszkij.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az ukrán hadsereg Telegram-csatornáján jelentette be a hírt, továbbá arról számolt be, miként tudnák elhárítani az orosz felderítődrónokat. A bejegyzésben írt arról is, hogy az oroszok számbeli fölényben vannak, ugyanakkor az ukránok sokkal jobban használják fel a dróntartalékaikat.

Szirszkij szerint nagy szükség van a magasan képzett katonákra és a veszteségek minimalizálására – írja a Sztrana.

Az Európai Tanács hat hónappal meghosszabbította hétfőn az Oroszország elleni korlátozó intézkedéseket – jelentette be az európai uniós testület közleményben.

A döntés értelmében az először a Krím félsziget 2014-es annektálása nyomán bevezetett, majd az Ukrajna elleni háború 2022-es kitörése nyomán kiterjesztett büntetőintézkedések 2025. január 31-ig lesznek érvényben.

Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja óta az Európai Unió tizennégy szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen.

Az intézkedések számos szektorra, a többi között a kereskedelemre, pénzügyre, technológiára és luxustermékekre is kiterjednek, valamint tilalmat szabnak ki az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) átrakodásával és szállításával kapcsolatban, és blokkolnak több orosz tömegtájékoztatási eszközt is.

A közleményben a testület leszögezte: az intézkedések mindaddig érvényben maradnak, ameddig Oroszország a tevékenységével megsérti a nemzetközi jogot, illetve további kiegészítő intézkedéseket is kilátásba helyeztek.

Csehország július és augusztus folyamán 100 ezer lőszert küld Ukrajnának – jelentette be Jan Lipavsky cseh külügyminiszter Brüsszelben hétfőn.

A cseh tárcavezető a tagországok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte: ez idáig 18 ország csatlakozott a lőszerbeszerzésről szóló cseh kezdeményezéshez, az érintett országok közül pedig 15 már beváltotta ígéretét. Ez azt jelenti, van elég pénz ahhoz, hogy az év végéig 500 ezer lőszert szállítsanak Ukrajnának – tájékoztatott.

Továbbra is pénzt gyűjtünk, hogy még több lőszert vásárolhassunk, illetve azért, hogy a kezdeményezés 2025-ben is folytatódhasson

– tette hozzá a cseh tárcavezető.

Az elmúlt 24 órában áramkimaradásokat regisztráltak Csernyihiv, Herszon és Donyeck régiókban is az orosz támadások miatt – közölte hétfőn az ukrán energiaügyi minisztérium, amit az Interfax szemlézett.

A donyecki régióban az ellenséges tűz során egy felsővezeték megszakadt. Ennek következtében az alállomás és a csatlakoztatott háztartási fogyasztók, valamint egy bánya is áram nélkül maradt. A föld alatt 57 munkás tartózkodott, akiket a felszínre hoztak. Minden fogyasztót elláttak árammal

– közölte az ügynökség.

Ezenkívül Csernyihiv régióban ellenséges lövések miatt ugyancsak megszakadt egy vezeték, ami hat településen 413 háztartási fogyasztó áramkimaradásához vezetett. A Herszon régióban bekövetkezett vezetékszakadás következtében szintén megszűnt a háztartási fogyasztók áramellátása.

A minisztérium közlése szerint Ukrajnában összesen 533 település maradt áram nélkül a harcok és a műszaki szabálysértések miatt. A tervek szerint a nap folyamán Romániából, Szlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról importálnak áramot, legfeljebb 1298 megawatt kapacitással.

A túlerőben lévő orosz haderő offenzívájának megállításához az ukrán csapatoknak hatékonyan kell felvenniük a harcot az ellenség fő erőivel és a távoli peremvidékeken lévő tartalékaival, valamint ki kell használniuk a harci és az első személyű (FPV-) drónok használatában rejlő előnyüket az ellenséges drónok megsemmisítésére – írta Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka Facebookon, amit az Interfax szemlézett.

Mit tehetünk és mit kell tennünk, hogy megállítsuk a számbeli fölényben lévő ellenség offenzíváját? Erre csak egy válasz van: az ellenség fő erőinek és tartalékainak hatékony tűzkárt kell okozni a távoli peremvidéken, az ellenség eszközeinek átfogó károkat kell okozni a frontvonal előtt, a mérnöki szempontból előkészített határokat és állásokat pedig meg kell tartani

– írta közösségi oldalán. „Az összes fegyver és lőszer maximálisan hatékony felhasználása is fontos, különösen a harci drónoké, amelyekben előnyben vagyunk. Valamint különösen fontos új módszerek elsajátítása az ellenséges felderítő drónok megsemmisítésére a rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták teljes hiánya mellett, kizárólag az elektronikus hadviselés és az első személyű drónok felhasználásával” – tette hozzá.

Szerinte ehhez szükség van a fegyverek és felszerelések használatában való magas fokú jártasságra, a katonai személyzet minden kategóriájának magas színvonalú kiképzésére, a harci feladatok végrehajtására. Szirszkij hangsúlyozta, hogy fontos az állomány minden szintű kiképzése, hogy maximalizálják a csapatok harci képességeit és minimalizálják az ukrán veszteségeket.

Ezért ezúttal a tartalékosok harci műveletekben való részvételre való felkészítésének előrehaladását is ellenőriztem. Megjegyzem, hogy a kiképzés maximálisan közelít a valós harci helyzethez, a ledobható és FPV-drónok használata az ellenséges akciók szimulálására, ami lehetővé teszi, hogy katonáinkat gyakorlatban is kiképezzük e rendkívül veszélyes fegyvertípus megsemmisítésére

– jegyezte meg a védelmi főnök.

Elmondta továbbá, hogy találkozott az ellenség fő hadműveleti területein a védelmet vezető dandárok parancsnokaival, és megvitatta a műveletek hatékonyságának növelését, a veszteségek pótlását, a lőszerellátást és más problémás kérdések megoldását is.

„Természetesen megköszöntem katonáinknak a bátorságukat, kitartásukat és hősiességüket, amelyet nap mint nap tanúsítanak hazánk védelmében, és jelvényeket adtam át nekik!” – zárta beszédét a vezérkari főnök.

Kínába látogat kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, hogy a Kijev és Moszkva közötti háború lezárásának lehetőségeiről tárgyaljon – közölte hétfőn Kijev. 

A külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető megbeszéléseinek „főtémája az lesz, hogy milyen eszközökkel lehetne megállítani az orosz agressziót, és milyen szerepet játszhatna Kína a tartós és igazságos béke elérésében”. 

Pekingben a külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning is megerősítette, hogy Vang Ji külügyminiszter meghívására Kuleba július 23. és 26. között látogatást tesz Kínában – írta az MTI. 

Mint ismeretes, Peking Oroszország egyik legfontosabb szövetségese. Júniusban a kínai hatóságok nem vettek részt az ukrajnai békéről szóló, Kijev által Svájcban szervezett csúcstalálkozón, tiltakozásul – a meg nem hívott – Oroszország távolmaradása miatt.

Kína 6,2 milliárd dollárért adott el autókat Oroszországnak az idei első hat hónapban, ami 35,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget – közölte az orosz vámhatóság hétfőn.

Az idei első negyedévben a kínai autóexport értéke 30,7 százalékkal, 2,3 milliárd dollárra nőtt, a második negyedévben 38,4 százalékkal, 3,9 dollárra emelkedett

Júniusban 1,36 milliárd dollárért szállított autókat Kína Oroszországba, ami 2 százalékkal múlta felül a májusi adatot, és tavaly november óta a legtöbb volt. Havi összevetésben júniusban már a negyedik egymást követő hónapban nőtt az Oroszországba irányuló kínai autókivitel értéke.  

Kína 1,3 milliárd dollárért szállított teherautókat Oroszországba az idei első fél évben, ami 23,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A gépjárműalkatrészek és -tartozékok kivitele Kínából Oroszországba 18,3 százalékkal, csaknem 1,2 milliárd dollárra nőtt az idei első hat hónapban – írta az MTI.

Az orosz védelmi minisztérium hétfő reggeli közlése szerint az orosz légvédelmi rendszerek 75 ukrán drónt lőttek le Oroszország területe felett, valamint a Fekete- és az Azovi-tengeren július 21-ről 22-re virradó éjszaka. 

Mint azt az Index is megírta, hétfő hajnalban dróncsapást mértek egy Tuapse város közelében lévő olajfinomítóra és a morozovszki katonai repülőtérre.

Az Ukrajinszka Pravda szerint úgy tudni, a támadásokban senki sem sérült meg. 

Mike Johnson, az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának képviselőházi elnöke hisz abban, hogy Donald Trump képes lesz véget vetni az ukrán–orosz háborúnak, ha elnökké választják. 

A házelnök úgy véli, a demokrata politikusnak csak „erőt kell demonstrálnia” ahhoz, hogy békét teremtsen. „Támogatjuk az erő általi béke gondolatát. A Biden-kormányzat három és fél éve alatt nem volt ilyen. Pontosan az ellenkezője történt” – fogalmazott az Ukrajinszka Pravda szerint Mike Johnson. 

Hozzátette: Donald Trump fenyegetéseire és követeléseire az egész világon odafigyelnek, „mert bizonyos értelemben félnek tőle”. 

A Rosznyeft olajipari nagyvállalat tulajdonában lévő oroszországi fekete-tengeri Tuapszi olajfinomító megrongálódott egy ukrán dróntámadásban az éjszaka – közölték a Krasznodari régió tisztviselői.

A tisztviselők szerint a károkat egy Oroszország által lelőtt drón törmelékei okozták, amelyek tüzet okoztak a finomítóban, amelyet azóta sikerült megfékezni. Áldozatok nem voltak – tette hozzá a regionális közigazgatás a The Independent szerint.

Magyarország területére 2024. július 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 6806 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8219 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán reagált egy posztban Joe Biden visszalépésére.

„Ukrajna hálás Biden elnök úrnak az Ukrajna szabadságharcához nyújtott rendületlen támogatásért, amely – az Egyesült Államokban tapasztalható erős kétpárti támogatással együtt – kritikus jelentőségű volt és marad. Az elmúlt években számos erős döntést hoztak, ezekre úgy fognak emlékezni, mint Biden elnök merész lépéseire, amelyeket a kihívásokkal teli időkben tett.”

Tiszteletben tartjuk a mai nehéz, de erős döntést. Mindig hálásak leszünk Biden elnök úr vezető szerepéért. Támogatta országunkat a történelem legdrámaibb pillanatában, segített nekünk abban, hogy megakadályozzuk Putyint országunk megszállásában, és folyamatosan támogatott minket ebben a szörnyű háborúban

– írta Volodimir Zelenszkij. 

Az ukrán elnök azzal zárta bejegyzését: „A jelenlegi helyzet Ukrajnában és egész Európában nem kisebb kihívást jelent, és őszintén reméljük, hogy Amerika további erős vezetése megakadályozza majd, hogy az oroszok gonoszsága sikerrel járjon, vagy hogy agressziójuk kifizetődő legyen.”

Megérkezett Ukrajnába a németországi Patriot légvédelmi rendszer – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében.

Elmondta azt is, hogy értesült Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnokának vasárnapi jelentésről és az orosz rakéták elhárításáról.

Megjegyezte, hogy az ukrán haderő elmondhatja, hogy légvédelme megerősödött. Hozzátette, hogy ez még messze nem garantált védelem, de nagyobb erőt jelent Ukrajnának.