Az ukrán kormány augusztus 12-én menesztette Olekszandr Heil energiaügyi miniszterhelyettest megvesztegetés vádjával.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SSU) és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda az energiaügyi miniszter segítségével leleplezett egy nagyszabású korrupciós ügyet, amelyet helyettese szervezett. Ennek eredményeként az energiaügyi miniszterhelyettest őrizetbe vették Kijevben a megvesztegetésre átadott félmillió dollárral együtt – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A pokrovszki állami szénipari vállalatok egyikéhez kapcsolódik a vesztegetési ügy. A pokrovszki területről való kivonások miatt 2024 tavaszán fordultak az energiaügyi miniszterhelyetteshez. Azonban a politikus elkezdett pénzt követelni az ügy megoldása érdekében.
Három bűntársat vont be az illegális tevékenységbe: egy kereskedőt, egy mikolajivi energiavállalat vezetőjét és egy donyecki bányavállalat vezetőjét. A megállapodás értelmében a pénzt öt részletben, egyenként 100 ezer dollárt, kellett átutalni minden alkalommal.
A megvesztegetésre szánt pénzt az érintett bűntársakon keresztül továbbították. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szakaszosan dokumentálta az egyes részleteket. Ennek eredményeként a rendészeti tisztviselők őrizetbe vették az energiaügyi minisztérium miniszterhelyettesét és három bűntársát, akiket a megvesztegetés harmadik részletének kézhezvételekor értek tetten.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
A Hotnews bukaresti hírportál a román határrendészet Máramaros megyei felügyelőségétől származó adatokat ismertetve közölte, hogy július közepéig csaknem 6300, a sorozás elől menekülő ukrán férfi lépte át illegálisan Románia északi határát, a román–ukrán határszakaszon észlelt határsértések száma pedig naponta 20 és 50 között ingadozik – írja az MTI.
A háború kezdete óta július 23-ig 14 652 ukrán férfi lépte át illegálisan Románia északi határát. Csak a román oldalon eddig 24 ukrán határsértő holttestét találták meg a hegyekben vagy a Tisza partján, ugyanakkor az ukrán sajtó szerint csak a Tiszába 29 szökevény fulladt bele.
A Hotnews szerint törvénytelen lenne, ha a román hatóságok, vagy bármely uniós tagállam hatóságai visszaadnák a menedékkérőket Ukrajnának. Az Európai Unió 2022-ben elfogadott határozata alapján
valamennyi, háború elől menekülő ukrán állampolgár és teljes családja megkapja az átmeneti védelmet az uniótól,
ha 2022. február 24. előtt Ukrajnában lakott. A legtöbben azonban nem maradnak Romániában, hanem továbbutaznak Nyugat-Európába.
Egy második georgiai önkéntes harcos, a 34 éves Vaso Kardava is meghalt Ukrajnában – írja a The Kyiv Independent.
A férfivel állítólag egy orosz tüzérségi csapás végzett vele a Donyecki területen. A grúz Mtavari médiaközlemény szerint a teljes körű invázió 2022. februári kezdete óta harcolt Ukrajnában.
Vaso Kardava eredetileg Abháziából származott, abból a georgiai régióból, amelyet Oroszország és annak közvetítő erői az 1990-es évek eleje óta megszálltak.
Egy februári adat szerint a teljes körű háború kezdete óta legalább 59 georgiai harcos halt meg a harcokban, de azóta további áldozatokról számoltak be. Ugyanakkor az Ukrajnában harcoló georgiaiak valódi halálos áldozatainak számáról ellentmondásos beszámolók láttak napvilágot.
A Royal United Services Institute (RUSI) egyik szakértője elmondta, hogy Oroszországot előre figyelmeztetették, hogy ukrán támadás készül, de nem vették komolyan, és azt hitték, hogy kisebb lesz – írja a Sky News.
Az intézet vezető munkatársa, Mark Galeotti szerint most nagyon gyorsan változik a helyzet.
Akárhogy is, ez olyasvalami, amit Putyin nem hagyhat figyelmen kívül. Ez az első invázió orosz területen a második világháború óta
– mondta. Hozzátette, hogy Ukrajnának katonai és politikai céljai is lesznek, többek közt el akarja vonni a csapatokat a többi frontról.
Ez nemcsak egy lehetőség Putyin megalázására, hanem egy lehetőség arra is, hogy jelezzék Európa és az USA felé, a háború még nem ért véget
– jegyezte meg.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint Oroszország megpróbálja háborús bűnökkel vádolni Kijev hadseregét – írja a Sky News.
A Telegramon közzétett nyilatkozatban az SZBU azt mondta, olyan információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország bűncselekményeket rendezhet, s ezekért Ukrajnát hibáztatná.
„Ukrajna biztonsági szolgálata tudomásul veszi az Orosz Föderáció különleges szolgálatainak kísérleteit arra, hogy a Kurszki területen kialakult helyzetet arra használják fel, hogy alaptalanul vádolják az ukrán védőket háborús bűnök elkövetésével” – közölte az SZBU, hozzátéve hogy „ennek érdekében az orosz fél különböző hamisítványokat és információszivárgásokat hoz létre és terjeszt, amelyeknek semmi közük a valósághoz”.
Ignazio Cassis svájci külügyminiszter elmondta, hogy olasz kollégájával, Antonio Tajanival közös nyilatkozatot írt alá, amelyben „mély aggodalmukat” fejezik ki az ukrajnai orosz agresszió miatt, de azt mondták, hogy Moszkvának jelen kell lennie a következő békecsúcson – írja a Sky News.
Svájc június közepén több tucatnyi világ vezetőjét látta vendégül a csúcstalálkozón, amelynek célja az ukrajnai béke felé vezető út kidolgozása volt, Oroszországot azonban nem hívták meg.
Most Ignazio Cassis az X-en azt írta: „Támogatjuk egy második békecsúcs megtartását, amelyen minden fél, köztük Oroszország is részt vesz.”
#Ukraine | Together with 🇮🇹 FM @Antonio_Tajani, we signed a joint declaration in Locarno expressing our deep concern over Russia's aggression in 🇺🇦 (📃 https://t.co/QeTHOK9bQR)
— Ignazio Cassis (@ignaziocassis) August 12, 2024
We are calling for the assurance of nuclear safety, the release of prisoners of war, & the… pic.twitter.com/j6d1XnDbPz
Ukrajna mintegy 1000 négyzetkilométernyi területet tart ellenőrzése alatt Oroszország Kurszki régiójában – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon tette közzé Olekszandr Szirszkij beszámolójának videofelvételét. Ez volt az első alkalom, hogy a Kurszki régiót megnevezte az ukrán parancsnok.
Az iskolakezdéshez segítségre és támogató társadalmi közegre van szükségük a Magyarországra menekült ukrajnai gyermekeknek – közölte az UNICEF hétfőn az MTI-vel. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Gyermekalapja a figyelemfelhívás részeként fotómontázsokból álló kiállítást rendezett Budapesten, a Városháza parkban.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy kevesebb mint egy hónap múlva megkezdődik a tanítás a magyarországi iskolákban, és több ezer olyan diák is iskolapadba ül, aki ezt a hazájában, a háború sújtotta Ukrajnában nem vagy csak korlátozottan tudná megtenni.
Az ukrajnai gyerekek több mint fele kényszerült otthona elhagyására, és belső menekültként az országhatárokon belül vagy menekültként külföldön él – írták.
Tájékoztatásuk szerint Magyarországon jelenleg több mint hatvanezer menekült vagy menekült helyzetben levő ukrán állampolgár tartózkodik, többségük nő és gyermek.
Az UNICEF regionális ukrán menekültprogramjának magyarországi irodája és helyi partnere, a Magyar Református Szeretetszolgálat 2022 óta dolgozik azon, hogy megkönnyítse a menekültek és a helyi hátrányos helyzetű gyerekek hozzáférését az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz, illetve segítse a háborús területekről érkező, sok esetben traumatizált gyermekek pszichés sebeinek gyógyulását – ismertették.
A virágok és tankok: művészeti alkotások az Ukrajnában dúló háború árnyékában című kiállítás olyan fotómontázsokat vonultat fel, amik Ukrajnában, háborús övezetben készült képekből és a fegyveres harcok elől menekülő gyermekek által, többségében rajzterápiás foglalkozásokon született rajzokból állnak.
Az augusztus 21-ig látogatható kiállításhoz a Fővárosi Önkormányzat, az UNICEF hivatalos helyi partnere biztosított helyszínt és támogatást. Kitértek arra is, hogy az ukrajnai gyermekekért végzett munkájukhoz az unicef.hu/ukrajnai-menekult-gyerekekert oldalon várják az adományokat – írja az MTI.
Az Ukrajna elleni orosz háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta több mint negyvenezer állampolgár tért vissza Ukrajnába az orosz határellenőrző pontokon – mondta el Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője egy hétfői tévéműsorban.
A határőrtiszt emlékeztetett arra, hogy 2022 februárja óta az orosz határon az ukrán kormány döntése alapján minden ellenőrzőpontot lezártak. Ugyanakkor az oroszok továbbra is engedélyezik az ukrán állampolgárok hazautazását. Demcsenko szavai szerint ukránok szinte naponta érkeznek haza, bár voltak időszakok, amikor Oroszország nem engedte át őket a határon.
Az oroszországi határ teljes hosszában, valamint a fehérorosz határon, ha ukrán állampolgárok Ukrajna területére érnek, a határőrök természetesen készek beléptetni őket az országba. A hadiállapot teljes ideje alatt több mint 40 ezer ukrán állampolgár tért vissza közvetlenül Oroszországból, illetve Fehéroroszországon keresztül
– fejtette ki, hozzátéve, hogy a legnagyobb mozgást a Szumi megyében lévő pokrovkai átkelőnél jegyezték fel.
Az orosz külügyminisztérium vasárnap közölte, hogy Moszkva erői „kemény választ” fognak adni Ukrajna meglepetésszerű behatolására Oroszország területére, ami az éjszaka folyamán „masszív rakétatámadást” jelentett a kurszki határvidék ellen – írta a Politicom.
Az orosz fegyveres erők kemény válasza nem fog sokáig váratni magára
– szögezte le Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő a Telegramon vasárnap közzétett bejegyzésében.
Az ukrán hadsereg az elmúlt 24 órában „nagyszabású dróntámadást hajtott végre több orosz régió, különösen a Belgorodi és a Voronyezsi régió ellen. A Belgorodi területen fekvő Szebekino városát ismét találat érte
– tette hozzá Zakharova.
Az oroszországi Voronyezs, Kurszk és Belgorod régiók kormányzói vasárnap Telegram-csatornáikon arról számoltak be, hogy az ukrán erők az éjszaka folyamán drón- és rakétatámadást hajtottak végre ezeken a területeken. A moszkvai védelmi minisztérium szerint az orosz légvédelmi rendszer 35 pilóta nélküli légi járművet semmisített meg.
Alekszej Szmirnov nemrég közölte Vlagyimir Putyinnal, hogy az ukrán csapatok már 28 települést tartanak ellenőrzésük alatt a kurszki régióban – írja a Sky News.
Az orosz elnökhöz az érintett régiók kormányzóival tartott videokonferencia alatt Szmirnov azt mondta, hogy a kurszki invázió akár 12 kilométer mélyen is lehet egy 40 kilométeres front mentén. Hozzátette, hogy a múlt héten kezdődött támadásban meghalt civilek száma jelenleg 12, míg 121-en megsebesültek.
Vlagyimir Putyin szerint az orosz hadseregnek „ki kell szorítania” az ukrán csapatokat a határ menti régiókból – írja a Sky News.
Az orosz elnök a legmagasabb szintű biztonsági és védelmi tisztségviselőkkel tartott találkozón elmondta, hogy a kurszki invázió Kijev kísérlete volt arra, hogy megállítsa Moszkva ukrajnai offenzíváját, és jobb tárgyalási pozíciót szerezzen.
Az orosz elnök szerint Ukrajna kudarcot vallott abban a céljában, hogy a támadással destabilizálja Oroszországot.
Az ukrán védelmi hírszerzés által működtetett Élni akarok projekt közzétett egy videót azokról az orosz hadifoglyokról, akik azt állítják, hogy a csecsen Groznijból származnak. A projekt szerint az oroszországi Kurszki területen ejtették őket fogságba – írt az Ukrajinszka Pravda.
Відео державного проєкту "Хочу жить": як стверджується, на ньому полонені бійці "Ахмата", яких захопили в Курській області РФ pic.twitter.com/YNkHGhOakD
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) August 11, 2024
Az ukrán média szerint a Ramzan Kadirov csecsen vezető által irányított, Kahmat néven ismert csoport – amelynek tajgai elviekben arról is híresek, hogy soha nem adják meg magukat –, most nem próbált meg ellenállni.
A videón több fogoly azt állítja, hogy Groznijból származik.
Az Élni akarok egy ukrán állami kezdeményezés, amelynek célja, hogy segítsen az orosz hadsereg katonáinak abban, hogy biztonságosan adják fel magukat. A projektet 2022 szeptemberében indította el a hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja, amely a védelmi minisztérium és a védelmi hírszerzés támogatásával működik.
A BBC-nek sikerült lokalizálnia egy felvételt, s ez alapján megerősítették, hogy a Kurszki régióban az ukrán katonák legalább 25 kilométeres mélységben behatoltak Oroszországba.
Mint írták, az orosz védelmi tárca vasárnap egy jelentésben azt írta, hogy Tolpino és Obscsy Kolodez falvak térségében is felvették a harcot az ukrán erőkkel,
amelyek nagyjából 25-30 kilométeres mélységben vannak az orosz–ukrán határhoz képest.
A BBC egy videó alapján annyit tudott megerősíteni ezzel kapcsolatban, hogy Levsinka faluban – amely 25 kilométerre van az államhatártól – valóban történt egy orosz csapás az ukrán erők ellen.
Mint írták, korábban több jelentés és felvétel is napvilágot látott arról, hogy az ukrán csapatok számos települést elfoglaltak a kurszki régióban. Guevo településen – amely mintegy 3 kilométerre fekszik a határtól – a katonák lefilmezték magukat, amint eltávolítják az orosz zászlót egy közigazgatási épületről.
Arról is videó készült, hogy két másik helyen, Szverdlikovóban és Porozban közigazgatási épületeket foglaltak el, Szudzsa városából pedig heves harcokról számoltak be (a település külterületén lévő, jelentős gázmérő állomásnál az ukrán katonákat már lefilmezték az előző napokban).
A közösségi médiában osztottak meg egy videót, amelyen állítólag az látható, hogy orosz katonák a csapatszállítójukról gépfegyverrel lőttek le egy ukrán drónt.
Russians shot down a drone aiming to hit them. They had to do it because their EW didn't work. pic.twitter.com/wuypQTlvCm
— WarTranslated (Dmitri) (@wartranslated) August 11, 2024
A felvételt többek közt egy orosz Telegram-csatorna, a Readovka is megosztotta. Mint írták, az orosz katonák megdöbbenve, heves káromkodások közepette vették észre, hogy a felettük repülő drón nem az ő eszközük, és ezután nyitottak tüzet rá. Majd a lelövése után folytatták az addigi beszélgetésüket.
Az eset érdekessége még, hogy miközben a közösségi médiában az ukránpárti felhasználók zöme is elismerte, hogy orosz katonák lőnek le ukrán drónt a videón, ennek ellenére az ellenkező előjelű narratíva is elkezdett terjedni álhírként. A Kyiv Post egyik munkatársa ugyanis azt állította a videót megosztva, hogy ukrán katonák lőnek le orosz drónt a felvételen.
A kommentek közt fel is hívták a figyelmét arra: elég egyértelmű, hogy ezek orosz katonák (miután még az orosz Szent György Érdemrend is kivehető a videón, és hallható is, hogy oroszul beszélnek). Mire annyit válaszolt: „Miért ne tennék? Olyan nyelven beszélhetnek, amilyen nyelven csak akarnak.”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök még az előző hétvégén kommentálta azt a felvetést, miszerint Magyarországgal szemben visszaállíthatnák a határellenőrzést az Európai Unióban.
Az ötlet a németektől származott, akik arra hivatkozva vetették fel ezt, hogy a Nemzeti Kártya-program révén könnyített módon érkezhetnek orosz és belorusz állampolgárok Magyarországra. A részletekről itt írtunk.
Donald Tusk erre a felvetésre reagálva a TASZSZ szerint kijelentette: az Európai Uniónak tartózkodnia kellene attól, hogy akár csak ötletként is megfontolja Magyarország schengeni tagságának felfüggesztését.
Mint tudják, egy országnak a schengeni övezetből való felfüggesztése az első lépést jelenti az EU-ból való felfüggesztéshez. Én óvatos lennék az országok EU-ból való felfüggesztéséről szóló kijelentésekkel
– mondta a lengyel miniszterelnök egy sajtótájékoztatón, hozzátéve: Európának „nem szabad eltávolítania önmagától a magyarokat”.
Az orosz hatóságok evakuációt rendeltek a Kurszki területen található Belajai járásban, valamint a Belgorodi területen lévő Krasznaja Jaruga-i járásban. Nem sokkal korábban mindkét régióból ukrán támadásokról érkezett jelentés.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó közölte, hogy egy ellenséges támadás miatt kell kiüríteni Krasznaja Jarugát.
Nyugtalan reggelünk van. Ellenséges tevékenység a Krasznaja Jaruga-i járás határán.Megkezdjük a Krasznaja Jaruga-i járás lakóinak biztonságosabb helyekre való költöztetését
– írta a kormányzó.
A BBC oroszországi sajtószolgálata arra is felhívta a figyelmet, hogy orosz katonai bloggerek korábban arról számoltak be: vasárnap egy ukrán egység támadást intézett a Krasznaja Jaruga-i járás határán lévő Kolotilivka falu ellen (maga a járás egyébként körülbelül 45 kilométerre található a Kurszki területnek attól a részétől, ahova Ukrajna a múlt héten betört).
A másik régióban először arról érkezett hír, hogy ukrán szabotőr- és felderítő csoportok szivárogtak be a Belajai járásba, ahol eddig nem voltak jelen ukrán csapatok. A The Kyiv Independent szerint erről a járás vezetője, Nyikolaj Volobujev számolt be először, aki azt írta vasárnap, hogy az ukránok megjelenése „nagy pánikot” okozott.
Alekszej Szmirnov, a kurszki régió megbízott kormányzója vasárnap még cáfolta azt, hogy harcok lennének a Belajai járásban is. Hétfő reggel viszont a RIA Novosztyi szerint már azt közölte:
a regionális főparancsnoksággal közösen úgy döntöttek, hogy elrendelik az evakuációt a járásban.
„A legfontosabb most az, hogy haladéktalanul értesítsék a területen élőket a járás elhagyásának a lehetőségeiről. Minden vonatkozó utasítást megkaptak a járási közigazgatás vezetői és a vidéki települések vezetői” – írta Szmirnov, aki szerint járművekkel segítik a lakosokat az evakuációban, és ideiglenes szálláshelyeket is előkészítenek nekik.
„Arra kérem a Belovszkij járás lakóit, hogy kövessék a hatóságok és a biztonsági erők ajánlásait” – tette hozzá.
Tovább gyengült az orosz rubel a dollárral szemben hétfőn, amikor Oroszország részben evakuálta az Ukrajnával szomszédos újabb régió egyes körzeteit, hat nappal azután, hogy Kijev a háború 2022-es kezdete óta a legnagyobb behatolást indította orosz területen.
Röviddel 9 óra után 2 százalékos gyengüléssel, 90,36 rubelen jegyezték a dollárt. Az ukrán támadás kezdete óta a rubel összesen 6 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Az euróhoz viszonyítva 2 százalékkal, 98,67-re gyengült a rubel jegyzése hétfőn délelőtt. Az ukrán offenzíva a múlt héten kedd reggel kezdődött, amikor a kijevi hadsereg egységei átlépték a határt, és behatoltak a Kurszki területre.
Az ukrán kormány augusztus 12-én menesztette Olekszandr Heil energiaügyi miniszterhelyettest megvesztegetés vádjával.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SSU) és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda az energiaügyi miniszter segítségével leleplezett egy nagyszabású korrupciós ügyet, amelyet helyettese szervezett. Ennek eredményeként az energiaügyi miniszterhelyettest őrizetbe vették Kijevben a megvesztegetésre átadott félmillió dollárral együtt – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A pokrovszki állami szénipari vállalatok egyikéhez kapcsolódik a vesztegetési ügy. A pokrovszki területről való kivonások miatt 2024 tavaszán fordultak az energiaügyi miniszterhelyetteshez. Azonban a politikus elkezdett pénzt követelni az ügy megoldása érdekében.
Három bűntársat vont be az illegális tevékenységbe: egy kereskedőt, egy mikolajivi energiavállalat vezetőjét és egy donyecki bányavállalat vezetőjét. A megállapodás értelmében a pénzt öt részletben, egyenként 100 ezer dollárt, kellett átutalni minden alkalommal.
A megvesztegetésre szánt pénzt az érintett bűntársakon keresztül továbbították. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat szakaszosan dokumentálta az egyes részleteket. Ennek eredményeként a rendészeti tisztviselők őrizetbe vették az energiaügyi minisztérium miniszterhelyettesét és három bűntársát, akiket a megvesztegetés harmadik részletének kézhezvételekor értek tetten.
Az ukrán csapatok lövészárkokat ásnak a Kurszki területen, és ez annak a jele, hogy ott akarnak maradni − írja a Forbes.
„Mindennap, amikor az oroszok nem indítanak ellentámadást, az ukránok mélyebbre ássák magukat. Az ukránok a Kurszki területre való előrenyomulásának hatodik napján egyre több jel utal arra, hogy az ukrán inváziós hadtest − akár öt 2000 fős dandár plusz legalább egy 400 fős önálló zászlóalj − azt tervezi, hogy marad Oroszország területén” − olvasható a közleményben, amely az Ukrajinszka Pravdán is megjelent.
A Forbes hangsúlyozza, hogy az oroszok is beássák magukat, és statikus háborúra számítanak a meglévő vonalak mentén.
„Az, hogy mindkét fél megerősíti az állásait, nem jelenti azt, hogy az ukránok befejezték az előrenyomulást. És azt sem jelenti, hogy az oroszok nem tudnak ellentámadni − és visszaszorítani az ukránokat a 16 kilométerre lévő határig. De azt viszont jelenti, hogy a frontvonal stabilizálása és Kurszk egy részének hosszabb távú ukrán megszállása terítéken van” – fogalmazott a közlemény.
A Forbes egy orosz propagandistát is idéz, aki vasárnap ukrán csapatokat látott lövészárkokat ásni a Kurszki területen. Ezt „a legrosszabb dolognak nevezte, ami történhet”, majd hozzátette: „amint az oroszok ásókat ragadnak, két nap múlva ugyanolyan nehéz lesz bevenni az állásokat, mint a kelet-ukrajnai Avgyijivka közelében volt”.
Ukrán forrásokra is hivatkozik, amelyek szerint a kotrógépek a frontvonal mindkét oldalán működnek.
„Az orosz hadseregnek hat hónapjába telt, hogy megszerezze Avgyijivkát, ami több tízezer áldozatba került. Vitathatatlanul az oroszok csak azért nyerték meg az Avgijivkáért folytatott csatát február közepén, mert az ukránoknak elfogyott a lőszerük, miután az amerikai kongresszus sokára döntött az ukrán támogatásról. Most, hogy az amerikai segélyek újra érkeznek Ukrajnába, az orosz erők Kurszk környékén nem számíthatnak arra, hogy az ukrán inváziós hadtest kifogy a lőszerből. Ahhoz, hogy potenciálisan több ezer ukrán katonát kiszorítsanak Kurszkból, egyszerre csak egy lövészárkot kell elfoglalniuk.”
A közlemény hangsúlyozza, hogy egy lehetséges orosz ellentámadás gyorsan meghiúsulhat, mivel az ukrán csapatok gyorsan lövészárkokat építenek, és az orosz megerősítő konvojokat ukrán szabotázs- és felderítő csoportok, drónok és tüzérség fogadják. A Forbes jelentése szerint az ukránok már több mint 10 000 katonát telepítettek Szumiba és a szomszédos Kurszki területre.
Az insider.ru számolt be arról, hogy az orosz védelmi tárca korábban és más helyszíneken rögzített videót osztott meg azzal kapcsolatban, hogy csapást hajtottak végre a nyugat-oroszországi Kurszki területen állomásozó ukrán erők ellen.
Az Insider szerint szombaton a RIA Novosztyi az orosz védelmi tárcára hivatkozva azt állította, hogy orosz Mi–28NM típusú helikopterek sikeres csapása látható egy felvételen, amely a Kurszki területen készült. Csakhogy az orosz portál szerint ez nem igaz: a szóban forgó felvételt műholdas képekkel is összevetették, és ennek alapján azt állítják, hogy a videót
Ukrajnában, Kremennaja és Csasziv Jar települések térségében készítették korábban az oroszok.
Az Insider szerint pénteken is volt egy hasonló eset: akkor az orosz védelmi tárca azt állította, hogy az Ukrajnához tartozó Szumi területen hajtott végre egy csapást a légierejük, és szintén videót posztoltak erről. Csakhogy az Insider szerint ez is korábbi felvétel: az eredeti videót a TASZSZ orosz állami hírügynökség posztolta még július 14-én egy kelet-ukrajnai csapásról.
Egy, a fentiekhez hasonló videóról egyébként a minap mi is írtunk percről percre közvetítésünkben. A RIA Novosztyi akkor az orosz védelmi tárcára hivatkozva azt állította, hogy az előző éjjel történt kurszki helikopteres csapások voltak láthatóak a videón. Ennek a hitelessége – egyelőre – nem kérdőjeleződött meg.
A Bundestag védelmi bizottságának vezetője, Marcus Faber szerint az ukrán offenzíva az oroszországi Kurszk térségében a vártnál jobban halad, és ez okot ad arra, hogy növeljék az Ukrajnának adandó Leopard 2 harckocsik számát – írja az Ukrajinszka Pravda.
A vártnál jobban halad az ukrán offenzíva a megszálló erők ellen Kurszk közelében. Ez arra kényszeríti az agresszort, hogy jelentős számú csapatot vonjon vissza a keleti frontról. Ez enyhíti az ottani feszültséget
– közölte Marcus Faber.
A védelmi bizottság elnöke hozzátette, hogy ez okot ad arra, hogy további német Leopard 2 harckocsik biztosításáról tárgyaljanak az ukrán védelmi erők számára.
Emellett a német tisztviselő úgy véli, hogy az ukránok előretörése a kurszki térségben azt mutatja az orosz lakosságnak, hogy „diktátoruknak semmi felett sincs hatalma”, és hogy a katonai vezetést ez „megviseli”.
„Jó alap a béketárgyalásokhoz Putyin utódjával. És a Putyinnal való tárgyalásokhoz a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt” – tette hozzá.
Az Ukrán Fegyveres Erők hadművelete az Orosz Föderáció Kurszki területén emeli az ukránok morálját, de az orosz megszállók nem olyan ütemben távolítanak el egységeket az ukrajnai front más részeiről, amilyen ütemben az ukrán parancsnokság szeretné – írja a The Economist.
A minimális cél az orosz csapatok elvonása a front fő részeiről, Harkivtól és Donbásztól. Eddig… Oroszország Harkiv irányából szállít át csapatokat, de eddig sokkal kevesebbet szállított át Donbász irányából
– jegyezte meg a lap.
„A parancsnokaik nem idióták. Átcsoportosítják az erőiket, de nem olyan gyorsan, ahogyan mi szeretnénk. Tudják, hogy nem tudjuk a logisztikát 80-100 kilométerre kiterjeszteni” – mondta a lapnak az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának egyik forrása.
„De ez a hadművelet máris hatott valami megfoghatatlan, de nagyon fontos dologra: a morálra. […] A kijevi kormányhivatalokban és a frontvonalbeli kórházakban a nemzet már azt hiszi, hogy rést talált Putyin burkán” – olvasható a cikkben.
„Hosszú idő óta először haladunk előre. Úgy éreztem magam, mint egy tigris” – mondta az egyik ukrán katonai sebesült a Kurszki területen.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szakértői rámutatnak, hogy az ukrán offenzíva az orosz Kurszk térségében lehetővé tette a védelmi erők számára, hogy legalább ideiglenesen átvegyék a kezdeményezést a front egy szakaszán, és folytassák a konfrontációt az ellenségeskedések teljes területén – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az elemzők szerint az, hogy Oroszország 2023 novembere óta birtokolja a kezdeményezést az ellenségeskedések teljes területén, lehetővé tette számára, hogy meghatározza az ukrajnai ellenségeskedések folytatásának helyét, idejét, mértékét és követelményeit, és arra kényszerítette Ukrajnát, hogy anyagi és emberi erőforrásokat fordítson reaktív védelmi műveletekre.
A Kurszk térségében végrehajtott ukrán hadművelet azonban arra kényszerítette a Kremlt és az orosz katonai parancsnokságot, hogy reagáljon, és erőket és eszközöket vezényeljen abba a részbe, ahol az ukrán csapatok támadást indítottak.
Az orosz csapatok azonban nem hajtottak végre aktív harci műveleteket a Kurszki területen. Oroszország kombinált fegyverkezési kezdeményezését arra használta fel, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára, és megpróbálja megakadályozni, hogy az ukrán erők a jövőbeni ellentámadó műveletekhez embereket és hadianyagot gyűjtsenek, ugyanakkor olyan harci tempót szabott meg, amely lehetővé teszi az orosz erők számára, hogy az egymást követő offenzívákat fenntartsák.
Az orosz kormány, Vlagyimir Putyin és az orosz katonai vezetés valószínűleg helytelenül értékelte, hogy Ukrajna nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy meghiúsítsa ezt a kezdeményezést, és Ukrajna képessége a műveleti meglepetés elérésére és a kombinált fegyveres kezdeményezés meghiúsítására megkérdőjelezi a jelenlegi ukrajnai orosz offenzíva alapjául szolgáló műveleti és stratégiai feltételezéseket.
Előzőleg egy posztban már írtunk arról, hogy az ukrán elnök szerint Oroszország tüzet okozott a zaporizzsjai atomerőműben.
Az esetről az orosz fél is közleményeket adott ki, egy teljesen más narratívát vázolva. Ezenkívül a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is közleményt adott ki. Az újabb részleteket itt foglaltuk össze.
Az éjjel robbanásokat és lövöldözést lehetett hallani a Moszkva központjától 31 kilométerre lévő Scsjolkovo városában. A részletekről itt írtunk.
Az ukrajnai mobilhálózatok és a telekommunikációs infrastruktúra egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe az áramkimaradások miatt. A kormány új rendelete szerint a szolgáltatóknak tízórás folyamatos működést kell biztosítaniuk áramkimaradás esetén – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A mobilhálózatok szolgáltatói, mint a Kyivstar, a Lifecell és a Vodafone, jelentős összegeket költöttek generátorok és tartalék akkumulátorok beszerzésére.
A Kyivstar például 115 ezer új lítiumakkumulátort telepített, amelyek négyórás autonóm működést biztosítanak. A Lifecell 1700 bázisállomást látott el alternatív energiaforrással, míg a Vodafone jelentős beruházásokat hajtott végre a mobilgenerátorok terén. Ezek az intézkedések azonban nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy minden bázisállomás tízórás működést biztosítson.
Volodimir Zelenszkij elnök utasította Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg a hálózati szolgáltatók felkészültségét.
Ennek eredményeként az országos hálózati operatív-telekommunikációs központ kötelezte a szolgáltatókat, hogy biztosítsák a tízórás rendelkezésre állást. Ez jelentős előrelépés lenne a korábbi négyórás követelményhez képest, ám a szolgáltatók technikai és anyagi korlátai miatt ez a cél jelenleg elérhetetlen.
Az orosz hadsereg védelmi vonalakat húz a kurszki atomerőmű körül – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az interneten jelentek meg olyan fotók, amelyek azt mutatják, hogy az oroszok védelmi árkokat ásnak a kurszki atomerőmű közelében. Az ukrán erők már 50 kilométerre vannak a helyszíntől.
A vasárnap készült műholdfelvételeken és a néhány nappal korábban készült fotókon több újonnan épített lövészárok is látható a közelben, a legközelebbi körülbelül 8 kilométerre van az erőműtől.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború legkockázatosabb döntését hozta meg azzal, hogy Ukrajna stratégiai szintű ellentámadást indított Oroszország nyugati régiója, a Kurszki terület ellen – írta cikkében Michael Clarke brit katonai szakértő, a Royal United Services Institute (RUSI) kutatóközpont elemzője.
Clarke a The Times-ban megjelent cikkében arról írt, hogy az ukrán elnök ugyan csak korlátolt stratégiai célokat érhet el Kurszkban, de az offenzíva arra alkalmas lehet, hogy elvonja az orosz erőket a front többi pontjáról, például a Donbászból. Ugyanakkor megjegyezte, hogy
az ukrán ellencsapás kockázata ebben az esetben rendkívül nagy,
különösen figyelembe véve azt, hogy a NATO katonai eszközeinek segítségével indítottak támadást Oroszország területe ellen (amit az orosz sajtóban például máris szóvá tettek).
Michael Clarke azt is megjegyezte, hogy a támadás egyértelműen meglepte Moszkvát, sőt, még Ukrajna nyugati szövetségeseit is, beleértve Washingtont. Mint írta, az ukrán elnök célja lehet jelen pillanatban az is, hogy
megcáfolja azokat a (nemzetközi politikában is egyre dominánsabb) nézeteket, miszerint Ukrajna biztosan elveszíti ezt a háborút.
„A Fekete-tengeren, valamint a krími orosz csapatok ellen aratott sikerek nem keltik fel a világközösség figyelmét, miközben az országa hadseregét lassan, de feltartóztathatatlanul kiszorítják egyre több kelet-ukrajnai területről. Zelenszkij megpróbálja megtalálni a módját, hogy megállítsa vagy megfordítsa ezt a dinamikát. Ez a stratégiai katonai döntés nagyon is az ő stílusa: merész és kockázatos” – vélekedett a szakértő.
Michael Clarke szerint a támadás még a nyugati szövetségesek körében is okozhat aggodalmakat az Oroszországban bevetett NATO-eszközök miatt. A szakértő azt is megjegyezte, hogy az Ukrajna számára legkedvezőbb forgatókönyv esetén az ukránok még a Kurszki atomerőművet is elfoglalhatják. De a kérdés most elsősorban az lesz, hogy meg tudják-e őrizni az eddig elfoglalt területeket.
Ez az ellentámadás nem lesz képes megfordítani a háború menetét. Ehelyett a katonai sikerét az fogja mérni, hogy az ukránok mennyire drágán tudják megfizettetni Moszkvával a területük végleges visszaállítását. Ha a harc hosszú lesz és az ár magas, akkor az ukrán csapatok máshol aránytalanul nagy hasznot húzhatnak. A politikai siker pedig attól függ majd, hogy hogyan játszik rá Moszkva pszichológiájára, hogy Putyin belső köreiben valódi kétségeket ébreszt-e abban, hogy a háború valóban megéri-e az egyre növekvő költségeket
– fogalmazott a brit elemző a The Timesban az Ukrainian National News szemléje szerint.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7859 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9673 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.