Volodimir Zelenszkij elnök felhívást intézett azon országok vezetőihez, ahová az ukránok a háború elől menekültek, hogy segítsék elő a katonaköteles korú férfiak visszatérését, de azok nem egyeztek bele – írta meg az Ukrajinszka Pravda a Bloomberg információi alapján.

A lap szerint Zelenszkij megpróbálta meggyőzni az országokat, hogy segítsenek a katonaköteles korú férfiak „hazatérésében”, de például

A Bloomberg szerint az elutasításnak gazdasági oka is van, mivel sok vállalatnak újabb dolgozókra van szüksége például újonnan épülő autó- vagy akkumulátorgyárakhoz.

A Cseh Köztársaságban az ukrán menekültek az idei év első negyedévében majdnem kétszer annyit fizettek be adóként, mint amennyit szociális segélyként kaptak. Az országban a munkanélküliségi ráta is a legalacsonyabb az Európai Unióban (2,7 százalék), emellett munkaerőhiánnyal küzdenek.

Őszintén szólva sok cseh vállalat függ az ukrán menekültek képzettségétől és kemény munkájától. Az építőipar például teljesen leállt volna az ukrán munkavállalók nélkül

– húzta alá Tomáš Prouza, a cseh kiskereskedelem és vendéglátóipar fő lobbicsoportjának vezetője.

Ilja Kramnyik, az IMEMO kutatója elmondta, bizonyos okok arra kényszerítik majd az ukránokat, hogy kivonuljanak a Kurszki régióból – írja az MK.

Ilja Kramnyik szerint egyrészt a Nyugat által Ukrajnának szállított fegyverek nem elegendők, másrészt a Kurszkban indított offenzíva ára, hogy a front más részein az ukránok meggyengülnek, és a fegyveres erőik már nem tudnak ellenállni az orosz csapásoknak.

Könnyen lehet, hogy a fegyverhiány miatt Ukrajna összeomlik

– hangoztatta.

Ilja Kramnyik szerint ennek lehetséges következménye, hogy az orosz csapatok folytatják az offenzívát Donyeckben és más területeken, és végül Ukrajna kivonul a Kurszki régióból.

Oroszország védelmi minisztériuma kedden egy videóval együtt közölte, hogy csapást hajtottak végre a 47. gépesített ukrán dandár ellen Ukrajna északi régiójában, a Szumi területen.

A közleményben azt írták, hogy a csapást az orosz légierő Szu–34-es vadászbombázói hajtották végre Gluhov településnél. Állításuk szerint a csapás a dandár parancsnoki állását és lőszerraktárát találta el.

Az ukrán fegyveres erők 47. dandárjának parancsnoki állománya és katonái megsemmisültek a parancsnoki állásban. Miután a hírszerzés megerősítést kapott az azonosított célpontok megsemmisítéséről, a személyzet biztonságosan visszatért a kiinduló repülőtérre

 – írták az orosz védelmi tárca közleményében. Ukrán részről egyelőre nem kommentálták az orosz állításokat.

A jelek szerint még mindig nem sikerült eloltani a tüzet Proletarszk városában, ahol még két és fél nappal ezelőtt történt egy ukrán csapás.

A közösségi médiában megjelent felvételeken – beleértve ebbe az ASTRA Telegram csatorna, valamint a TASZSZ orosz állami hírügynökség videóit – szintén látni lehet a tüzet.

Úgy tudni, hogy összesen 22 olajtároló kapott lángra, és a tűz kiterjedése elérte a 10 ezer négyzetmétert is.

Orosz szakértők korábban közölték, hogy nehéz megmondani, meddig tart a tűzvész. „Ha még a második napon is ég, az azt jelzi, hogy jelentős mennyiségű üzemanyag van” – jegyezte meg az egyik szakértő, arra utalva: hiába oltják a tüzet, valószínűleg addig fog kitartani, amíg el nem fogy az éghető anyag.

A The Moscow Times még az előző nap azt írta a helyi kormányzóra hivatkozva, hogy 41 tűzoltó kórházi kezelésre szorult, miután megsérültek. Az oltás alatt ugyanis további robbanások történtek, erről szintén készült videó a helyszínen.

A The Moscow Times legfrissebb cikkében azt írta, hogy a kormányzó szerint már 520 tűzoltót vezényeltek a helyszínre, és legalább 20 olajtároló még kedden is ég. A helyi járás vezetője viszont arra utalt a RIA Novosztyinak nyilatkozva, hogy a tűzoltók a nagy forróság miatt egyszerűen nem tudnak elég közel menni a tűzhöz. 

Az Európai Unió továbbra is elvárja, hogy vonják felelősségre azokat, akiknek köze volt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halálához – szögezte le kedden Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.

Az X-en közzétett üzenetében Borrell emlékeztetett arra, hogy éppen négy éve a politikust idegméreggel is megpróbálták megölni, amiből Navalnij Németországban épült fel.

Navalnijt hazatérése után tartóztatták le 2021-ben a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésére hivatkozva. Ezt követően februárban, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint Navalnij séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette, és meghalt.

Alekszej Navalnij halálában a végső felelősség Putyin elnököt és az orosz hatóságokat terheli, ugyanis miattuk került börtönbe politikailag motivált vádak nyomán, és miattuk szenvedett el állandó rossz bánásmódot a rácsok mögött

– olvasható az Európai Unió Külügyi Szolgálatának (EEAS) közleményében.

Üzenetében Borrell továbbá emlékeztette a moszkvai kormányt a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményben (CWC) vállalt kötelezettségeire is, aláhúzva, hogy a Navalnij halálában felelősök megbüntetése nem menti fel Oroszországot a vállalásai alól.

Az orosz katonák elfoglaltak három települést a Donyecki területen, és heves támadásokat indítottak a kelet-ukrajnai New York település elfoglalására – közölte az ukrán Deep State katonai blog.

A blog elemzői az előző éjjel frissítették térképüket, és arról számoltak be, hogy Mezsov, Szkucsne és Zsuravka településeit bizonyíthatóan elfoglalták az oroszok. Állításuk szerint az orosz erők előretörtek Hrodivka és Zavitnij településeknél is, miközben az ukránok Oroszországban, a Kurszki területen lévő Martinivkánál haladtak előre.

New Yorkról pusztán annyit írtak, hogy ott a jelek szerint heves harcok zajlanak. Ezzel kapcsolatban az Ukrajinszka Pravda szerzett némi pluszinformációt a térségben harcoló dandár vezető tisztjeitől. Eszerint

A washingtoni Institute for the Study of War kutatóközpont a minap már arról írt, hogy az oroszok teljesen elfoglalhatták a települést. Ezt cáfolták most az 53. dandár forrásai, bár azt elismerték, hogy nehéz helyzetben vannak.

Egyikük úgy fogalmazott: „A mieink New Yorkban vannak, mi tartjuk a védelmet. Körülbelül 20 százalékát tartjuk ellenőrzésünk alatt. Az oroszok a nagyszámú tartalékukat feláldozva nyomulnak előre. […] Sajnos nekünk nincsenek ilyen tartalékaink.” Egy másik forrás szintén azt mondta, hogy nincs elég katonájuk, és a rendelkezésre álló személyzettel is vannak problémák. A közelben, Toreck irányában ugyanis alacsony a morál, sokan elhagyják az állásaikat.

Ivan Covic, a horvát Index hírportál ukrán felmenőkkel is rendelkező szerzője egy cikkben elemezte azt, hogy milyen következményekkel járt Ukrajna kurszki offenzívája.

Mint írta, a támadás már két hete tart, ami talán elég lehet ahhoz, hogy bizonyos mértékig következtetéseket vonjanak le belőle. „Az offenzíva kezdetén kevesen gondolták, hogy ennyire nagyszabású lesz. Vagyis a legtöbb elemző úgy látta, hogy ez egy újabb korlátozott kiterjedésű, elterelő akció. Az orosz hadsereg parancsnoksága sem tekintette jelentős akciónak annak ellenére, hogy az ukránok nagy erőkkel vonultak fel a térségben” – írta a szerző, aki szerint az orosz haderő taktikailag nem készült fel megfelelően.

Megjegyezte, hogy a művelet példátlannak számít abból a szempontból, hogy rendkívül gyorsan rohanták le a határon állomásozó orosz erőket, és az ukránok sikeresen kombinálták a különféle haderőnemeket. „A háború egyetlen szakaszában sem volt tapasztalható olyan precíz végrehajtás, mint ebben az esetben, mindkét oldalt figyelembe véve. Az ukrán egységek kommunikációja és taktikája megmutatta, hogy sikeresen elsajátították a manőverező hadviselést” – fogalmazott a cikk írója.

Kitért arra is, hogy az ukrán erők a (relatíve) nagyobb településeket direkt elkerülték és körbezárták, hogy bekeríthessék, megadásra bírhassák az orosz katonák egy részét. Mindeközben az orosz haderő elkövette ugyanazt a hibát, mint a háború kezdetén, a Kijev elleni offenzívában is: most Rilszk közelében vonultatták fel a harckocsijaikat egy nagy konvojban, amely tökéletes célpontot nyújtott az ukrán erőknek, így súlyos veszteségeket szenvedett az orosz fél. Mindeközben az oroszok egyelőre csak arra tudnak szorítkozni, hogy megállítsák a további ukrán előrenyomulást, és ugyanazt a stratégiát használják a háborúban, mint mindig is (vagyis nagy mennyiségben áldoznak fel katonákat, felszereléseket a fronton, tekintet nélkül a veszteségekre).

Végül a szerző arról is írt, hogy a kurszki támadás nemcsak a Donbászból vonja el az orosz erőket, hanem politikai szempontból is komoly következményekkel járt. Egyrészt azért, mert minél tovább Oroszország területén maradnak az ukrán erők, annál rosszabb lesz a Kreml belpolitikai helyzete, és annál sebezhetőbbnek tűnik majd az orosz vezetés – ráadásul egy olyan pillanatban, amikor a háború állásának tükrében Oroszország diktálhatná egy esetleges béke feltételeit.

Ezt egyrészt a Kreml sem engedheti meg magának, másrészt pedig Ukrajna is kitört a Nyugat „egyre szorosabbá váló békegyűrűjéből” azzal, hogy megindította ezt a támadást.

„Az egész nyugati közvélemény, sőt még Kína is, már többnyire felkészült a tárgyalásokra, amelyek most egyértelműen lekerültek a napirendről. A Kreml soha nem tárgyalt nyomás alatt, és valószínűleg most sem fognak így tenni. Persze nem lehet előre megjósolni, hogy mi lesz ennek a vége, de az biztos, hogy a helyzet ismét fokozódik” – összegezte véleményét a cikk írója.

Brutális támadást hajtottak végre az orosz erők egy ipari létesítmény ellen a Ternopili területen. A csapás következtében káros anyagok kerültek a levegőbe, így a hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy szorosan zárják be az ablakokat, és ne tartózkodjanak a szabadban – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Egy éjszakai támadás során az ellenség lecsapott egy ipari létesítményre. Tűz ütött ki

– közölte Viktor Uszenko, a Ternopili Területi Katonai Közigazgatás helyettes vezetője. 

Viktor Maszlej, a ternopili területi állami katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője szerint az orosz csapás egy üzemanyagot és kenőanyagot tartalmazó tartályt talált el.

A hatóságok hajnali 3 óra körül kaptak információt a ternopili vállalatnál keletkezett tűzről. 90 mentő és 20 jármű vett részt a tűz oltásában. A tűz terjedését 06:20-ra sikerült megfékezni, de az oltási munkálatok még jelenleg is folyamatban vannak. Az incidensben senki sem sérült meg.

Okszana Csajcsuk, a régió állami egészségügyi főorvosa elmondta, hogy káros anyagok kerültek a légkör felső rétegeibe, amik a légtömegek mozgásával – percenként 10 méteres sebességgel – szétszóródnak. A légtömegek Terebovlia és Kozova irányába mozognak.

A Forbes írt egy hosszabb cikket arról, hogy Ukrajna miként használja a drónokat arra, hogy harci érintkezés nélkül megadásra bírja az orosz katonákat.

Az utóbbi hónapokban számos alkalommal jelentek meg videók arról, hogy orosz katonákat drónok segítségével bírtak rá arra, hogy tegyék le a fegyvert (sőt már az ukrajnai háború előtt is volt példa hasonlóra más konfliktusokban). 

Mint a Forbes írta, elszórtan előfordultak korábban ilyen esetek az ukrajnai háborúban, bár ezek inkább véletlenek lehettek, mintsem tervezett akciók. 

Ennek részeként rendszerint egy mikrofonnal, hangszóróval felszerelt drón az orosz katonák közelébe repül, és felszólítja őket, hogy adják meg magukat, és kövessék a hadifogságba (az eszközökön keresztül sokszor akár kétirányú kommunikációt is lehet létesíteni). Más esetekben szórólapokat dobnak le az ellenséges vonalak mögött (amire más, korábbi háborúkban is volt példa). E szórólapokon viszont egy olyan QR-kód is található, amelynek segítségével egy biztonságos forródróton keresztül vehetik fel a kapcsolatot az ukrán katonákkal.

A drónokkal történő fogolyejtés sokkal biztonságosabb annál, mint ha személyesen találkoznának először a katonák (ilyen eseteknél arra is volt példa, hogy az orosz katonák megadást színleltek, majd mégis rátámadtak az ellenségeikre). A megadás legnagyobb akadálya ugyanis mindkét oldalon a félelem lehet, és a drónok ezt enyhíthetik.  

Mint a Forbes írta: „Egy tüzérségi tűzbe került vagy repülőgépek által megtámadott katona nem adhatta meg magát, még akkor sem, ha egy bizonyos ponton rájön, hogy a helyzete reménytelen. A drónok ezt megváltoztatják. A dróntámadásnak kitett katona felállhat, fehér zászlót lobogtathat, vagy felemelheti a kezét, és tudja, hogy ezt a gesztust a támadói látják, akiknek lehetőségük van arra, hogy lecsapjanak vagy sem. Ha az oroszok megalapozottan számíthatnak arra, hogy biztonságosan megadhatják magukat, akkor van esély rá, hogy megteszik ezt.”

Azt, hogy mindennek mekkora jelentősége van élet és halál szempontjából, példázza többek közt az ukránok kurszki offenzívája is. Az ukrán fél szerint Kurszkban több mint 2000 orosz hadifoglyot ejtettek, és annál az incidensnél, ahol a legtöbb orosz katona hadifogságba esett egy bunkernél, „nagy szerepük volt” a drónoknak is az ukránok szerint. Vagyis feltételezhető, hogy ebben az esetben is az eszközök segítségével sikerült megoldani ezt.

Augusztus 20-án, kedden délután áramszüneti menetrendet alkalmaznak Ukrajnában – közölte az Ukrenerho sajtószolgálata az Ekonomicsna Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint.

Mint írtuk, Ukrajnában visszatérnek az áramkimaradások a hőhullám miatt megnövekedett fogyasztás miatt. Az ország kilenc gigawatt termelési kapacitástól esett el, ami a téli időszakban szükséges mennyiség felét jelenti.

Az Ukrajna által bejelentett sikerek a kéthetes oroszországi invázióban nem állították meg az orosz csapatok folyamatos előrenyomulását Donbászban, veszélyeztetve Pokrovszk város kulcsfontosságú logisztikai központját – számolt be róla a The Washington Post amerikai hírportál.

[Az orosz csapatok – A szerk.] Pokrovszk külvárosáig nyomulnak előre. Láthatjuk – ez nem titok. Talán valahogy megváltozik ott a helyzet, reméljük, hogy az ellenség megáll valahol Pokrovszk külterületén, hogy csapataink visszavágjanak nekik

– fogalmazott Katerina Janzsula, a pokrovszki katonai közigazgatás információs politikáért felelős osztályának vezetője, hozzátéve, hogy a város sorsa továbbra is kétséges.

„Az ellenség nem adja fel ezt az irányt, ez továbbra is prioritás számukra. Csak az utolsó pillanatban vonják vissza innen az erőiket. A helyzet nem változott, sőt bonyolultabbá vált, mert az ellenség több felszerelést kezdett használni” – mondta Ivan Szekach, a Pokrovszktól mintegy 15 kilométerre állomásozó 110. gépesített dandár szóvivője.

Hétfőn a helyi hatóságok bejelentették a gyerekek kötelező evakuálását, és a felnőtteket felszólították, hogy hagyják el a várost. Értesülések szerint azonban a lakosság nagy része a fenyegetés ellenére ellenáll a kiürítésnek. A pokrovszki osztályvezető szerint a tisztviselők kénytelenek voltak „házról házra járni, közvetlenül minden családdal, minden lakossal személyesen beszélni, összegyűjteni az idősebb lakosokat”, és felszólítani őket, hogy hagyják el a várost. Most a nagyjából 86 ezer „háború előtti” lakosból körülbelül 53 ezer maradt a városban – mondta a tisztviselő.