Belarusz további légvédelmi csapatokat és repülőgépeket telepített az ukrán határra – jelentette be Andrej Lukjanovics vezérőrnagy, a belorusz légvédelmi erők parancsnoka még hétfőn egy televíziós nyilatkozatban.
Az országos televízióban Lukjanovics elmondta, hogy a hadsereg a repülőgépeken kívül légvédelmi rakétákat és rádiótechnikai egységeket is a határra telepített, ezenfelül pedig jelentősen megnövelték a határ menti csapatok létszámát. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök közölte: ezen a nyáron az ország hadseregének egyharmadát a határra küldte a két fél közti ellentétek miatt.
Az ukrán Állami Határőrszolgálat augusztus 11-én még arról számolt be, hogy Lukasenka korábbi utasítása ellenére nincs jele erősítésnek a határ mentén. Kijev egyelőre nem erősítette meg Lukasenkának azt az állítását sem, miszerint 120 ezer ukrán katona lehet a határ közelében – írja a The Kyiv Independent.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A Verhovna Rada engedélyezte, hogy a civilek lőfegyvert használjanak Oroszország agressziójának visszaszorítása érdekében – írja az Unian ukrán hírügynökség. Az engedély a hadiállapot ideje alatt és annak megszűnése után 90 napig érvényes marad egy bizonyos feltétellel.
A hírről Pavlo Frolov képviselő számolt be a Telegramon. Megjegyzi, hogy az elfogadott törvény jogot ad a civileknek arra, hogy a Belügyminisztériumtól kapott lőfegyvereket és lőszereket Oroszország fegyveres agressziójának visszaverésére használják.
A törvény kötelezi a civileket, hogy a lőfegyvereket és a fel nem használt lőszereket legkésőbb a szükségállapot megszűnését követő 90 napon belül adják át a rendőrségnek.
A Donyecki területhez tartozó Mirnográdban a rendőrség keresi azokat a szülőket, akik elrejtik gyermekeiket az evakuálás elől – írja a Pravda.
„Vannak olyan eseteink, amikor a szülők elrejtik gyermekeiket. Ma lesz egy megbeszélésünk a rendőrséggel, hogy eldöntsük, hogyan fogunk együttműködni az ilyen emberekkel. Házról házra fogunk járni… különösen a város azon területein, ahol naponta érik őket támadások ” – mondta Jurij Tretiak, a város katonai közigazgatásának megbízott vezetője.
Mintegy 16 ezer ember maradhatott a városban, köztük mintegy ezer gyermek.
A közösség vezetője felszólította a lakosokat, hogy minél hamarabb hagyják el a várost, mert a helyzet csak rosszabbodni fog.
Volodimir Zelenszkij elnök felhívást intézett azon országok vezetőihez, ahová az ukránok a háború elől menekültek, hogy segítsék elő a katonaköteles korú férfiak visszatérését, de azok nem egyeztek bele – írta meg az Ukrajinszka Pravda a Bloomberg információi alapján.
A lap szerint Zelenszkij megpróbálta meggyőzni az országokat, hogy segítsenek a katonaköteles korú férfiak „hazatérésében”, de például
Lengyelország és Magyarország is kitart amellett, hogy nem küldenek vissza menekülteket, amíg a háború tart.
A Bloomberg szerint az elutasításnak gazdasági oka is van, mivel sok vállalatnak újabb dolgozókra van szüksége például újonnan épülő autó- vagy akkumulátorgyárakhoz.
Emellett például a Lengyelországban élő ukrán menekültek többnyire önellátóak: jövedelmük 80 százaléka munkabérből származik.
A Cseh Köztársaságban az ukrán menekültek az idei év első negyedévében majdnem kétszer annyit fizettek be adóként, mint amennyit szociális segélyként kaptak. Az országban a munkanélküliségi ráta is a legalacsonyabb az Európai Unióban (2,7 százalék), emellett munkaerőhiánnyal küzdenek.
Őszintén szólva sok cseh vállalat függ az ukrán menekültek képzettségétől és kemény munkájától. Az építőipar például teljesen leállt volna az ukrán munkavállalók nélkül
– húzta alá Tomáš Prouza, a cseh kiskereskedelem és vendéglátóipar fő lobbicsoportjának vezetője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt ígéri, hogy egyensúlyt találnak a vállalatok alkalmazottainak fenntartása és az Ukrán Védelmi Erők soraiban a katonai szolgálatra kötelezettek mozgósítása kérdésébe – derült ki egy mezőgazdasági gépészetre szakosodott vállalat dolgozóival folytatott megbeszélésen, az Ukrajna középső részén fekvő Kropivnickijben
Az Unian információi szerint az elnököt konkrétan a mozgósítás további menetéről és az alkalmazottak munkavállalási lehetőségéről kérdezték.
Nem veszíthetjük el a hadsereget és az utánpótlást a fronton, ugyanakkor nagyon szükséges, hogy a munkahelyeket betöltsék, mert a katonai bérek önökön múlnak. Meg kell találni a kompromisszumot
– ígérte Zelenszkij.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy kormányülésen bejelentette, hogy Ukrajna kormánya 24 milliárd hrivnyát különített el drónok beszerzésére a biztonsági és védelmi erők számára – írja az Epravda.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy Ukrajna „igazi áttörést” ért el a drónok gyártása és használata terén. Az állam már 1 millió drónra kötött szerződést, és mintegy 500 ukrán vállalat gyártja őket.
Mikola Olescsuk altábornagy, a légierő parancsnoka a Telegramon osztotta meg a Donyecki területen az oroszok állására mért irányított rakétacsapásról készült felvételeket – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Irányított légibombákkal végrehajtott csapás a megszállók felszerelésének és személyzetének koncentrációjára a Donyecki szektorban. Folytatjuk a munkát!” – írta a bejegyzésben.
Az ukrán parlament augusztus 20-án elfogadta az Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezetek tevékenységét tiltó törvényt – közölte a The Kyiv Independent.
A jogszabály, amelyet 265 törvényhozó támogatott a második és egyben utolsó olvasatban, gyakorlatilag betilthatja a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyház tevékenységét.
Az egyház klérusát a teljes háború alatt Oroszországgal való kapcsolatokkal és szimpátiával gyanúsították. A Moszkvai Patriarchátus Ukrán Ortodox Egyházának számos papját vádolták azzal, hogy együttműködik az oroszokkal, és igazolja az agressziót, beleértve a püspököket és más magas rangú tagokat is.
A törvény 30 nappal a kihirdetése után lép hatályba, de a közösségeknek kilenc hónapjuk lesz arra, hogy teljesen megszakítsák a kapcsolatot az orosz egyházzal.
Ilja Kramnyik, az IMEMO kutatója elmondta, bizonyos okok arra kényszerítik majd az ukránokat, hogy kivonuljanak a Kurszki régióból – írja az MK.
Ilja Kramnyik szerint egyrészt a Nyugat által Ukrajnának szállított fegyverek nem elegendők, másrészt a Kurszkban indított offenzíva ára, hogy a front más részein az ukránok meggyengülnek, és a fegyveres erőik már nem tudnak ellenállni az orosz csapásoknak.
Könnyen lehet, hogy a fegyverhiány miatt Ukrajna összeomlik
– hangoztatta.
Ilja Kramnyik szerint ennek lehetséges következménye, hogy az orosz csapatok folytatják az offenzívát Donyeckben és más területeken, és végül Ukrajna kivonul a Kurszki régióból.
Oroszország védelmi minisztériuma kedden egy videóval együtt közölte, hogy csapást hajtottak végre a 47. gépesített ukrán dandár ellen Ukrajna északi régiójában, a Szumi területen.
The command post and warehouse in the town of Glukhiv in Ukraine's Sumy region were targeted in an attack, resulting in the elimination of the command and soldiers of the 47th Brigade of the Armed Forces of Ukraine, according to the Russian Defense Ministry.
— Belsat in English (@Belsat_Eng) August 20, 2024
The Russian Defense… pic.twitter.com/1bmOSux4cj
A közleményben azt írták, hogy a csapást az orosz légierő Szu–34-es vadászbombázói hajtották végre Gluhov településnél. Állításuk szerint a csapás a dandár parancsnoki állását és lőszerraktárát találta el.
Az ukrán fegyveres erők 47. dandárjának parancsnoki állománya és katonái megsemmisültek a parancsnoki állásban. Miután a hírszerzés megerősítést kapott az azonosított célpontok megsemmisítéséről, a személyzet biztonságosan visszatért a kiinduló repülőtérre
– írták az orosz védelmi tárca közleményében. Ukrán részről egyelőre nem kommentálták az orosz állításokat.
A jelek szerint még mindig nem sikerült eloltani a tüzet Proletarszk városában, ahol még két és fél nappal ezelőtt történt egy ukrán csapás.
A közösségi médiában megjelent felvételeken – beleértve ebbe az ASTRA Telegram csatorna, valamint a TASZSZ orosz állami hírügynökség videóit – szintén látni lehet a tüzet.
🔥 The Rosrezerv oil depot in Proletarsk has not been extinguished for three days. The area of the fire has reached 10.000 m2.
— MAKS 24 🇺🇦👀 (@Maks_NAFO_FELLA) August 20, 2024
❗️22 fuel tanks are burning. pic.twitter.com/Xcw3VMW8BG
Úgy tudni, hogy összesen 22 olajtároló kapott lángra, és a tűz kiterjedése elérte a 10 ezer négyzetmétert is.
The massive fire at an oil depot in Proletarsk, Rostov Oblast, has been raging for three days following a drone strike.
— WarTranslated (Dmitri) (@wartranslated) August 20, 2024
Russian experts say it's hard to determine how much longer the blaze will last. "If it's still burning on the second day, it indicates there's a significant… pic.twitter.com/Vy8AY0ZXui
Orosz szakértők korábban közölték, hogy nehéz megmondani, meddig tart a tűzvész. „Ha még a második napon is ég, az azt jelzi, hogy jelentős mennyiségű üzemanyag van” – jegyezte meg az egyik szakértő, arra utalva: hiába oltják a tüzet, valószínűleg addig fog kitartani, amíg el nem fogy az éghető anyag.
A The Moscow Times még az előző nap azt írta a helyi kormányzóra hivatkozva, hogy 41 tűzoltó kórházi kezelésre szorult, miután megsérültek. Az oltás alatt ugyanis további robbanások történtek, erről szintén készült videó a helyszínen.
“Let’s get out of here, what the F*** are you filming?!” (Dramatic radio chatter in the background)
— (((Tendar))) (@Tendar) August 19, 2024
The moment when another secondary explosion in the Proletarsk oil depot occurred.
Russian firefighters have given up to extinguish the fires and just record the event.
Source:… pic.twitter.com/7dr6H9hU6t
A The Moscow Times legfrissebb cikkében azt írta, hogy a kormányzó szerint már 520 tűzoltót vezényeltek a helyszínre, és legalább 20 olajtároló még kedden is ég. A helyi járás vezetője viszont arra utalt a RIA Novosztyinak nyilatkozva, hogy a tűzoltók a nagy forróság miatt egyszerűen nem tudnak elég közel menni a tűzhöz.
Az Európai Unió továbbra is elvárja, hogy vonják felelősségre azokat, akiknek köze volt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halálához – szögezte le kedden Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.
Az X-en közzétett üzenetében Borrell emlékeztetett arra, hogy éppen négy éve a politikust idegméreggel is megpróbálták megölni, amiből Navalnij Németországban épült fel.
Navalnijt hazatérése után tartóztatták le 2021-ben a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésére hivatkozva. Ezt követően februárban, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint Navalnij séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette, és meghalt.
Alekszej Navalnij halálában a végső felelősség Putyin elnököt és az orosz hatóságokat terheli, ugyanis miattuk került börtönbe politikailag motivált vádak nyomán, és miattuk szenvedett el állandó rossz bánásmódot a rácsok mögött
– olvasható az Európai Unió Külügyi Szolgálatának (EEAS) közleményében.
Üzenetében Borrell továbbá emlékeztette a moszkvai kormányt a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményben (CWC) vállalt kötelezettségeire is, aláhúzva, hogy a Navalnij halálában felelősök megbüntetése nem menti fel Oroszországot a vállalásai alól.
Az orosz katonák elfoglaltak három települést a Donyecki területen, és heves támadásokat indítottak a kelet-ukrajnai New York település elfoglalására – közölte az ukrán Deep State katonai blog.
A blog elemzői az előző éjjel frissítették térképüket, és arról számoltak be, hogy Mezsov, Szkucsne és Zsuravka településeit bizonyíthatóan elfoglalták az oroszok. Állításuk szerint az orosz erők előretörtek Hrodivka és Zavitnij településeknél is, miközben az ukránok Oroszországban, a Kurszki területen lévő Martinivkánál haladtak előre.
New Yorkról pusztán annyit írtak, hogy ott a jelek szerint heves harcok zajlanak. Ezzel kapcsolatban az Ukrajinszka Pravda szerzett némi pluszinformációt a térségben harcoló dandár vezető tisztjeitől. Eszerint
a 53. ukrán gépesített dandár továbbra is tartja New York északi részét.
A washingtoni Institute for the Study of War kutatóközpont a minap már arról írt, hogy az oroszok teljesen elfoglalhatták a települést. Ezt cáfolták most az 53. dandár forrásai, bár azt elismerték, hogy nehéz helyzetben vannak.
Egyikük úgy fogalmazott: „A mieink New Yorkban vannak, mi tartjuk a védelmet. Körülbelül 20 százalékát tartjuk ellenőrzésünk alatt. Az oroszok a nagyszámú tartalékukat feláldozva nyomulnak előre. […] Sajnos nekünk nincsenek ilyen tartalékaink.” Egy másik forrás szintén azt mondta, hogy nincs elég katonájuk, és a rendelkezésre álló személyzettel is vannak problémák. A közelben, Toreck irányában ugyanis alacsony a morál, sokan elhagyják az állásaikat.
Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, miközben csapatai előrenyomulnak az oroszországi Kurszki területen – közölte Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője augusztus 19-én egy sajtótájékoztatón a The Kyiv Independent szerint.
Ukrajna saját állítása szerint több mint 90 települést foglalt el a Kurszki területen azóta, hogy augusztus 6-án megindult a támadás. Sabrina Singh szerint Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter nemrég „megvitatták a szövetségesek és partnerek folyamatos támogatását Ukrajna sürgős katonai szükségleteinek kielégítésére”, és a megbeszélésen Austin leszögezte, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, illetve szoros kapcsolatban maradnak az ukránokkal.
Sabrina Singh azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok nem tervezi az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatás megszakítását, és az elnöki hatáskörben elrendelhető támogatást (PDA) továbbra is folyósítani fogják. Megerősítette azt a sajtóban megjelent információt is, miszerint az Ukrajnában harcoló orosz csapatokat átcsoportosítják, de ezzel kapcsolatban nem tudott elárulni további részleteket.
Belarusz további légvédelmi csapatokat és repülőgépeket telepített az ukrán határra – jelentette be Andrej Lukjanovics vezérőrnagy, a belorusz légvédelmi erők parancsnoka még hétfőn egy televíziós nyilatkozatban.
Az országos televízióban Lukjanovics elmondta, hogy a hadsereg a repülőgépeken kívül légvédelmi rakétákat és rádiótechnikai egységeket is a határra telepített, ezenfelül pedig jelentősen megnövelték a határ menti csapatok létszámát. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök közölte: ezen a nyáron az ország hadseregének egyharmadát a határra küldte a két fél közti ellentétek miatt.
Az ukrán Állami Határőrszolgálat augusztus 11-én még arról számolt be, hogy Lukasenka korábbi utasítása ellenére nincs jele erősítésnek a határ mentén. Kijev egyelőre nem erősítette meg Lukasenkának azt az állítását sem, miszerint 120 ezer ukrán katona lehet a határ közelében – írja a The Kyiv Independent.
Ivan Covic, a horvát Index hírportál ukrán felmenőkkel is rendelkező szerzője egy cikkben elemezte azt, hogy milyen következményekkel járt Ukrajna kurszki offenzívája.
Mint írta, a támadás már két hete tart, ami talán elég lehet ahhoz, hogy bizonyos mértékig következtetéseket vonjanak le belőle. „Az offenzíva kezdetén kevesen gondolták, hogy ennyire nagyszabású lesz. Vagyis a legtöbb elemző úgy látta, hogy ez egy újabb korlátozott kiterjedésű, elterelő akció. Az orosz hadsereg parancsnoksága sem tekintette jelentős akciónak annak ellenére, hogy az ukránok nagy erőkkel vonultak fel a térségben” – írta a szerző, aki szerint az orosz haderő taktikailag nem készült fel megfelelően.
Megjegyezte, hogy a művelet példátlannak számít abból a szempontból, hogy rendkívül gyorsan rohanták le a határon állomásozó orosz erőket, és az ukránok sikeresen kombinálták a különféle haderőnemeket. „A háború egyetlen szakaszában sem volt tapasztalható olyan precíz végrehajtás, mint ebben az esetben, mindkét oldalt figyelembe véve. Az ukrán egységek kommunikációja és taktikája megmutatta, hogy sikeresen elsajátították a manőverező hadviselést” – fogalmazott a cikk írója.
Kitért arra is, hogy az ukrán erők a (relatíve) nagyobb településeket direkt elkerülték és körbezárták, hogy bekeríthessék, megadásra bírhassák az orosz katonák egy részét. Mindeközben az orosz haderő elkövette ugyanazt a hibát, mint a háború kezdetén, a Kijev elleni offenzívában is: most Rilszk közelében vonultatták fel a harckocsijaikat egy nagy konvojban, amely tökéletes célpontot nyújtott az ukrán erőknek, így súlyos veszteségeket szenvedett az orosz fél. Mindeközben az oroszok egyelőre csak arra tudnak szorítkozni, hogy megállítsák a további ukrán előrenyomulást, és ugyanazt a stratégiát használják a háborúban, mint mindig is (vagyis nagy mennyiségben áldoznak fel katonákat, felszereléseket a fronton, tekintet nélkül a veszteségekre).
Végül a szerző arról is írt, hogy a kurszki támadás nemcsak a Donbászból vonja el az orosz erőket, hanem politikai szempontból is komoly következményekkel járt. Egyrészt azért, mert minél tovább Oroszország területén maradnak az ukrán erők, annál rosszabb lesz a Kreml belpolitikai helyzete, és annál sebezhetőbbnek tűnik majd az orosz vezetés – ráadásul egy olyan pillanatban, amikor a háború állásának tükrében Oroszország diktálhatná egy esetleges béke feltételeit.
Másrészt pedig azért, mert amíg ukrán katonák vannak Oroszország területén, addig szinte biztos, hogy nem lesz béke.
Ezt egyrészt a Kreml sem engedheti meg magának, másrészt pedig Ukrajna is kitört a Nyugat „egyre szorosabbá váló békegyűrűjéből” azzal, hogy megindította ezt a támadást.
„Az egész nyugati közvélemény, sőt még Kína is, már többnyire felkészült a tárgyalásokra, amelyek most egyértelműen lekerültek a napirendről. A Kreml soha nem tárgyalt nyomás alatt, és valószínűleg most sem fognak így tenni. Persze nem lehet előre megjósolni, hogy mi lesz ennek a vége, de az biztos, hogy a helyzet ismét fokozódik” – összegezte véleményét a cikk írója.
Egy cikkünkben már írtunk arról, hogy Ternopilban Oroszország csapást hajtott végre Ukrajna ellen, súlyos károkat okozva egy ipari létesítményben. Más helyeken is orosz támadásokról számoltak be.
Az Ukrajinszka Pravda szerint az éjjeli órákban, este 9 és hajnali 3 óra közt Ukrajna számos régiójában (beleértve ebbe az északiakat, keletieket, délieket egyaránt) orosz drónok érkezéséről számoltak be.
A fővárost övező Kijevi terület katonai közigazgatása később közölte, hogy a régiót nemcsak drónokkal, hanem ballisztikus rakétákkal és cirkálórakétával (utóbbiról azt írták, hogy feltételezhetően Iszkander–K típusú volt) is támadták az oroszok. Állításuk szerint ezek közül mindegyiket lelőtte a légvédelem, így senki sem sérült meg, és nem keletkeztek károk sem.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka kedd reggel azt közölte, hogy
az ukrán légvédelem összesen 28 célpontot lőtt le az előző éjjel.
Közlése szerint az orosz támadóeszközök közt „két Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakéta”, egy „Iszkander–K cirkálórakéta”, valamint „Kh-59 irányított légi rakéták” és 26 darab Sahíd kamikazedrón volt. Ezek közül az Iszkander cirkálórakétát, két darab Kh–59-est, valamint 25 drónt sikerült megsemmisíteni.
Brutális támadást hajtottak végre az orosz erők egy ipari létesítmény ellen a Ternopili területen. A csapás következtében káros anyagok kerültek a levegőbe, így a hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy szorosan zárják be az ablakokat, és ne tartózkodjanak a szabadban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy éjszakai támadás során az ellenség lecsapott egy ipari létesítményre. Tűz ütött ki
– közölte Viktor Uszenko, a Ternopili Területi Katonai Közigazgatás helyettes vezetője.
Viktor Maszlej, a ternopili területi állami katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője szerint az orosz csapás egy üzemanyagot és kenőanyagot tartalmazó tartályt talált el.
A hatóságok hajnali 3 óra körül kaptak információt a ternopili vállalatnál keletkezett tűzről. 90 mentő és 20 jármű vett részt a tűz oltásában. A tűz terjedését 06:20-ra sikerült megfékezni, de az oltási munkálatok még jelenleg is folyamatban vannak. Az incidensben senki sem sérült meg.
Okszana Csajcsuk, a régió állami egészségügyi főorvosa elmondta, hogy káros anyagok kerültek a légkör felső rétegeibe, amik a légtömegek mozgásával – percenként 10 méteres sebességgel – szétszóródnak. A légtömegek Terebovlia és Kozova irányába mozognak.
Ukrajna akkor is csatlakozhat a NATO-hoz, ha nem veszi vissza az Oroszország által elfoglalt területét − mondta Petr Pavel cseh elnök hétfőn. „Nem hiszem, hogy az egész terület feletti ellenőrzés teljes helyreállítása előfeltétele” − tette hozzá. Ha van demarkációs, akár közigazgatási határ, akkor ez utóbbit ideiglenesnek tekinthetjük, és felvehetjük Ukrajnát a NATO-ba akkora területtel, amelyet akkor ellenőrizni fog” − hangsúlyozta a Politicónak.
A volt NATO-tábornok Nyugat-Németországra utalt, amely 1955-ben csatlakozott a NATO-hoz, mielőtt 1990-ben egyesült volna Kelet-Németországgal, ami példája annak, hogy egy megszállt terület hogyan csatlakozhat a katonai szövetséghez. „Bár Németország egy részét a Szovjetunió szállta meg, a többit felvették a NATO-ba” − mondta Pavel.
Úgy gondolom tehát, hogy mind technikai, mind jogi megoldás van arra, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO-hoz anélkül, hogy azt konfliktusba keverné Oroszországgal
– tette hozzá.
Moszkva továbbra is Ukrajna mintegy 20 százalékát ellenőrzi. Kijev visszaszerzett némi földet, amelyet az orosz csapatok elfoglaltak 2022 óta, de kisebb előrejutást ért el Moszkva fegyveres erőinek kiszorításával az ország keleti részéről.
Az Egyesült Államok elnökének soha nem szabad „meghajolnia a diktátorok előtt” – mondta Joe Biden amerikai elnök augusztus 19-én, a Chicagóban tartott demokrata nemzeti konvenció (DNC) első napján.
Joe Biden a NATO és Ukrajna önvédelmi harcának ügyében elért saját eredményeit azzal állította szembe, hogy Donald Trump több alkalommal kedvezően nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökről.
Egyetlen főparancsnoknak sem szabadna meghajolnia a diktátorok előtt. Én sosem tettem
– mondta ezen a ponton Joe Biden a The Kyiv Independent szerint. Majd kijelentette: amennyiben Kamala Harris lesz az elnök a novemberi választás után, akkor ő szembe fog szállni az autokratákkal világszerte. Később hozzáfűzte:
Putyin azt hitte, hogy három nap alatt elfoglalja Kijevet. Három évvel később Ukrajna még mindig szabad.
Biden elmondta, hogy a kormánya Európa és a NATO megerősítésén dolgozott, amelyek „romokban hevertek”, amikor hivatalba lépett. Megemlítette Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez, és „egyesült Európáról” beszélt. Utalt arra is, hogy elnöksége alatt szervezték meg az amerikai–orosz fogolycserét, amelyet „a történelem egyik legbonyolultabb cseréjének” nevezett.
Arról, hogy miket mondott még az amerikai elnök, részletesen írtunk ebben a cikkünkben.
A Forbes írt egy hosszabb cikket arról, hogy Ukrajna miként használja a drónokat arra, hogy harci érintkezés nélkül megadásra bírja az orosz katonákat.
Az utóbbi hónapokban számos alkalommal jelentek meg videók arról, hogy orosz katonákat drónok segítségével bírtak rá arra, hogy tegyék le a fegyvert (sőt már az ukrajnai háború előtt is volt példa hasonlóra más konfliktusokban).
Mint a Forbes írta, elszórtan előfordultak korábban ilyen esetek az ukrajnai háborúban, bár ezek inkább véletlenek lehettek, mintsem tervezett akciók.
most viszont úgy fest, hogy Ukrajna egy szervezett kampányba kezdett ezen a területen.
Ennek részeként rendszerint egy mikrofonnal, hangszóróval felszerelt drón az orosz katonák közelébe repül, és felszólítja őket, hogy adják meg magukat, és kövessék a hadifogságba (az eszközökön keresztül sokszor akár kétirányú kommunikációt is lehet létesíteni). Más esetekben szórólapokat dobnak le az ellenséges vonalak mögött (amire más, korábbi háborúkban is volt példa). E szórólapokon viszont egy olyan QR-kód is található, amelynek segítségével egy biztonságos forródróton keresztül vehetik fel a kapcsolatot az ukrán katonákkal.
⚡🇺🇦💪Non-contact capture of a Russian occupier using a drone with audio transmission capability pic.twitter.com/iucFRVZhfY
— 🇺🇦 UkraineNewsLive🇺🇦 (@UkraineNewsLive) August 11, 2024
A drónokkal történő fogolyejtés sokkal biztonságosabb annál, mint ha személyesen találkoznának először a katonák (ilyen eseteknél arra is volt példa, hogy az orosz katonák megadást színleltek, majd mégis rátámadtak az ellenségeikre). A megadás legnagyobb akadálya ugyanis mindkét oldalon a félelem lehet, és a drónok ezt enyhíthetik.
Mint a Forbes írta: „Egy tüzérségi tűzbe került vagy repülőgépek által megtámadott katona nem adhatta meg magát, még akkor sem, ha egy bizonyos ponton rájön, hogy a helyzete reménytelen. A drónok ezt megváltoztatják. A dróntámadásnak kitett katona felállhat, fehér zászlót lobogtathat, vagy felemelheti a kezét, és tudja, hogy ezt a gesztust a támadói látják, akiknek lehetőségük van arra, hogy lecsapjanak vagy sem. Ha az oroszok megalapozottan számíthatnak arra, hogy biztonságosan megadhatják magukat, akkor van esély rá, hogy megteszik ezt.”
⚡️The moment of surrender of soldiers of the 🇷🇺Russian Armed Forces in the Kursk region. About 50 people pic.twitter.com/oFYhPKgTRJ
— 🪖MilitaryNewsUA🇺🇦 (@front_ukrainian) August 8, 2024
Azt, hogy mindennek mekkora jelentősége van élet és halál szempontjából, példázza többek közt az ukránok kurszki offenzívája is. Az ukrán fél szerint Kurszkban több mint 2000 orosz hadifoglyot ejtettek, és annál az incidensnél, ahol a legtöbb orosz katona hadifogságba esett egy bunkernél, „nagy szerepük volt” a drónoknak is az ukránok szerint. Vagyis feltételezhető, hogy ebben az esetben is az eszközök segítségével sikerült megoldani ezt.
Ще понад 100 росіян здались у полон на Курщині.
— Serhii Sternenko ✙ (@sternenko) August 15, 2024
Це сталось внаслідок успішних штурмових дій воїнів Центру спецоперацій Служби безпеки України.
Важливу роль відіграли і дрони.
Ворог засів у укріпленому бетонному ротному опорному пункті. Викурити його звідти було дуже складно.… pic.twitter.com/ka7098DX3P
Egy baloldali osztrák párt, a Wandel (magyarul: Változás) aktivistái egy „Putyintól szeretettel” feliratú molinóval zavarták meg azt az interjút, amelyet a köztévé (ORF) készített az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjével, Herbert Kickllel a Traunsee tavának közelében.
Der Antidemokrat Kickl wurde beim ORF-Sommergespräch gebührend empfangen. #orfsg24 #ORF pic.twitter.com/EjMRuxG0xO
— Wandel (@DerWandel) August 19, 2024
A Kronen Zeitung szerint a tiltakozó akció nem látszódott az ORF tévéadásában, csak annyi jele volt, hogy az interjú készítője, Martin Thür egy ponton beszélt arról, hogy valakik meg akarják zavarni a műsort.
Az FPÖ-vel szembeni tiltakozás annak tudható be, hogy a párt tagjai gyakran jártak Oroszországban, és több tisztviselőjük (köztük Herbert Kickl is) is felszólalt korábban az Oroszország elleni uniós szankciókkal szemben. Arról nem is beszélve, hogy Kickl belügyminisztersége alatt szivárogtak be az oroszok az osztrák titkosszolgálatba is.
A vörös vonalak koncepciója valahol Szudzsa közelében összeomlott – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai külföldi diplomáciai képviseletek vezetőinek találkozóján, amelyet „Katonai diplomácia: ellenálló képesség, fegyverek, győzelem” címmel tartottak.
Aktív megelőző védekezésünk a leghatékonyabb módja az orosz terror elleni fellépésnek, és annak, hogy az agresszor állam számára valóban bonyolult legyen a helyzet. Másodszor pedig most egy rendkívül fontos ideológiai változást élünk át, nevezetesen, hogy az Oroszországgal szembeni úgynevezett vörös vonalak egész naiv, illuzórikus koncepciója, amely egyes partnerek háborús értékeléseit uralta, ezekben a napokban valahol Szudzsa közelében összeomlott
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij hétfői Telegram-bejegyzése szerint.
„A világ látja, hogy ebben a háborúban minden a bátorságon múlik – a mi bátorságunkon és partnereink bátorságán” – fogalmazott az államfő, aki szerint a partnerek szinkronja esetén „Oroszország számára nem lesz más lehetőség, mint az igazságos béke”.
Ukrajna elnöke hétfőn az orosz–ukrán háború veteránjaival is találkozott a dnyipropetrovszki régióban, ahol Facebook-bejegyzése szerint áttekintette a veteránpolitikák végrehajtását. „Hálás vagyok veteránjainknak, amiért megvédték Ukrajnát” – írta posztjához Volodimir Zelenszkij.
Az orosz hadsereg augusztus 15. és 16. között Gluskovo falutól keletre átkelőt épített a Szejm folyó felett, miután az ukrán hadsereg elkezdte a hidak megsemmisítését a térségben.
„Ezek az átkelők arra szolgálhatnak, hogy az orosz hadsereg számára menekülési útvonalakat biztosítsanak az ukrán offenzíva sikeres alakulása esetén” – tette hozzá a jelentés.
Korábban Julian Röpcke, a Bild című lapnak a nyílt adatok elemzésével foglalkozó szakértője azt mondta, hogy az ukrán hadsereg 5 kilométerre van a Szejm folyótól.
„Egyes elemzők azt írták, hogy ez elvághatja az Orosz Fegyveres Erők csoportosulását, mivel a területet nyugatról és délről ukrán terület veszi körül. Oroszország pontonos átkelőhelyek szervezésével és a megmaradt átjáró védelmével válaszol keleten” – mondta – írja az Unian.
Augusztus 20-án, kedden délután áramszüneti menetrendet alkalmaznak Ukrajnában – közölte az Ukrenerho sajtószolgálata az Ekonomicsna Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint.
Az országban 8 órán keresztül várhatóak áramszünetek, délután 4 órától egészen éjfélig áramkimaradásra számíthat a lakosság.
Mint írtuk, Ukrajnában visszatérnek az áramkimaradások a hőhullám miatt megnövekedett fogyasztás miatt. Az ország kilenc gigawatt termelési kapacitástól esett el, ami a téli időszakban szükséges mennyiség felét jelenti.
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter az ukrán fegyveres erők kurszki területen történt áttörését kommentálva kijelentette, hogy Ukrajna az országa által biztosított fegyvereket az Orosz Föderációban is használhatja. Ezt a dán DR műsorszolgáltatónak adott kommentárjában mondta – írja az Ukrinform.
Rasmussen elmondta, hogy
nem lehet korlátokat szabni arra vonatkozóan, hogy a fegyvereket csak Ukrajna területén lehet használni.
„Nem mondhatja Ukrajnának, hogy ne menjen át a másik oldalra... és ne szakítsa meg az ellátási láncot. Ez egy védelmi művelet, amelynek célja, hogy megszakítsa az orosz ellátási láncot az orosz katonai egységek számára a megszállt ukrán területen” – mondta.
Rasmussen azt is hozzátette, hogy Dánia határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni harcban, és a mai segélycsomag „fontos lesz az orosz agresszió elleni küzdelemben”.
Magyarország területére 2024. augusztus 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 7762 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7454 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ramazan Kadirov Telegram-csatornájára töltött fel egy videót, ahol megköszöni Elon Musknak az autót. A terepjárót hátul, egy géppuskával is felszerelték, hogy az harcképesebb legyen.
Kadyrov said he received a Tesla Cybertrack from Elon Musk. He promised to send it to the "special military operation" zone and attached a machine gun to it.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) August 17, 2024
"Elon, thank you! Come to Grozny, I will receive you as the most dear guest! I do not think that our Russian MFA will be… pic.twitter.com/m72fg2G2PU
Elon Musk a híreket cáfolta, úgy fogalmazott,
Tényleg annyira retardáltok vagytok, hogy azt hiszitek, egy Cybertruckot ajándékoztam egy orosz tábornoknak?
A milliárdos szerint ez egy újabb példa arra, hogy a mainstream média hazudik.
Az Ukrajna által bejelentett sikerek a kéthetes oroszországi invázióban nem állították meg az orosz csapatok folyamatos előrenyomulását Donbászban, veszélyeztetve Pokrovszk város kulcsfontosságú logisztikai központját – számolt be róla a The Washington Post amerikai hírportál.
[Az orosz csapatok – A szerk.] Pokrovszk külvárosáig nyomulnak előre. Láthatjuk – ez nem titok. Talán valahogy megváltozik ott a helyzet, reméljük, hogy az ellenség megáll valahol Pokrovszk külterületén, hogy csapataink visszavágjanak nekik
– fogalmazott Katerina Janzsula, a pokrovszki katonai közigazgatás információs politikáért felelős osztályának vezetője, hozzátéve, hogy a város sorsa továbbra is kétséges.
„Az ellenség nem adja fel ezt az irányt, ez továbbra is prioritás számukra. Csak az utolsó pillanatban vonják vissza innen az erőiket. A helyzet nem változott, sőt bonyolultabbá vált, mert az ellenség több felszerelést kezdett használni” – mondta Ivan Szekach, a Pokrovszktól mintegy 15 kilométerre állomásozó 110. gépesített dandár szóvivője.
Hétfőn a helyi hatóságok bejelentették a gyerekek kötelező evakuálását, és a felnőtteket felszólították, hogy hagyják el a várost. Értesülések szerint azonban a lakosság nagy része a fenyegetés ellenére ellenáll a kiürítésnek. A pokrovszki osztályvezető szerint a tisztviselők kénytelenek voltak „házról házra járni, közvetlenül minden családdal, minden lakossal személyesen beszélni, összegyűjteni az idősebb lakosokat”, és felszólítani őket, hogy hagyják el a várost. Most a nagyjából 86 ezer „háború előtti” lakosból körülbelül 53 ezer maradt a városban – mondta a tisztviselő.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!