Az orosz hadsereg jelentős taktikai sikereket ért el az ukrajnai front pokrovszki irányában – írja az Unian.
A lap arról írt, hogy a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az ukrán csapatok kivonultak bizonyos területekről Pokrovszk délkeleti részén.
Az augusztus 27-én készült geolokációs felvételek megerősítik, hogy az orosz erők több mint két kilométert haladtak előre az utolsó megerősített állásaiktól az északnyugati Novohrogyivkában (Pokrovszktól délkeletre) a Dubinyina utca mentén. Ennek következtében az oroszok most a város központi részén tartanak állásokat.
Más geolokációs felvételek az oroszok enyhe előrenyomulását mutatják Hrogyivka délkeleti részén (Pokrovszktól keletre és Novohrogyivkától északkeletre), valamint Kalinove elfoglalását (Pokrovszktól még délkeletre és Novohrogyivkától délkeletre).
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index szerdai hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Ezek voltak a mai nap főbb eseményei:
Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk!
Augusztus 28-án, szerdán Ukrajna és az Egyesült Királyság megtartotta a második tárgyalási fordulót „az erősebb és mélyebb partnerségre való áttérésről” szóló kétoldalú megállapodásról – számolt be az ukrán elnöki hivatal a Jevropejszka Pravda szerint.
A tárgyalások második fordulóján az ukrán és a brit fél „megállapodott a jövőbeli megállapodás szerkezetéről és koncepciójáról, és jelentős előrelépést állapított meg” – áll a közleményben.
Az ukrán tárgyalócsoport vezetője, Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy a felek „közel állnak ahhoz, hogy megértsék az Ukrajna és Nagy-Britannia közötti együttműködés prioritásait”.
A NATO–Ukrajna Tanács augusztus 28-i ülésének résztvevői elítélték Oroszországnak az ukrán infrastruktúra elleni közelmúltbeli támadásait, és megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna védelmi képességeinek további megerősítése mellett – írta az Ukrajinszka Pravda.
A NATO–Ukrajna Tanács szerdai ülését Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezette.
A legutóbbi orosz támadást követően a szövetségesek ma megerősítették, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai segítségüket
– mondta Stoltenberg.
Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak továbbra is biztosítania kell Ukrajnának az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges felszerelést és lőszert, mivel „ez létfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot”.
David Pressman, az Egyesült Államok nagykövete szerint akkor lenne béke, ha Vlagyimir Putyin leállítaná a háborúját, ugyanis – Pressman állítása szerint – ez az ő háborúja. Hozzátette, fontos az is, hogy minden szövetséges megértse azt, már ma véget érhetne a háború, de ezt a döntést nem az Egyesült Államok, hanem Putyin tudja meghozni.
Orbán Viktor moszkvai békemissziójáról elmondta, hogy az csak egy performansz volt, valamint nem biztos abban, hogy valaki követné ebben a magyar miniszterelnököt. Hozzátette, hogy szerinte Orbán nem a béke, hanem a megbékítés hírnöke, hiszen neki is világos, hogy ez a háború – ha Putyin úgy dönt – akár már holnap véget érhetne.
Cikkünket itt olvashatja el részletesen.
Miután Ukrajna sehogy sem tud engedélyt szerezni a nyugati partnerek által biztosított rakéták mélységi orosz területeken történő használatára, ezért minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet saját hadiipari komplexumának fejlesztésére. A Paljanicja drónrakéta után már elkészítette első ballisztikus rakétáját is, amiről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett bejelentést – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna már elkészítette azt a tervet, amivel győzelemmel zárhatja le a háborút, és ezt a tervet hamarosan bemutatja Joe Biden amerikai elnöknek, valamint Kamala Harris és Donald Trump elnökjelölteknek.
„Úgy igazságos, hogy ezt a tervet először az Egyesült Államok elnökének mutatom be. Rajta múlik ennek a tervnek a sikere, hogy megadják-e nekünk azt, ami ebben a tervben van, vagy sem. Szándékom szerint szeptemberben egy értekezleten bemutatom neki ezt a tervet. Szerintem az a helyes, ha Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak is bemutatjuk, mert nem tudjuk, ki lesz az új amerikai elnök” – magyarázta Zelenszkij.
Nagyszabású kitelepítési akciók zajlanak a Szumi területen és Pokrovszknál, a donyecki térségben – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
Miután megszaporodtak ott az orosz légicsapások, a kurszki régióval határos Szumi területen száznál is több településen rendeltek el evakuációt.
Pokrovszknál az orosz hadsereg annyira megközelítette a – békeidőben – 80 ezres várost, hogy már nem biztonságos ott maradni. A Donbászi területen más frontközeli városokból is próbálják menekíteni az ott rekedteket.
A menekülteket a biztonságosabb megyék között osztják szét. A napokban Kárpátaljára is befutott egy 50 fős csoport, köztük 30 gyerek.
Brüsszel Ixelles nevű kerületének rendőrsége 3000 golyóálló mellényt adományozott a kijevi városvezetésnek – jelentette a Le Soir című belga napilap szerdán az MTI közlése szerint.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon azt közölte, hogy 988 mellény már megérkezett az ukrán fővárosba, és a maradék is úton van. Hozzátette, hogy Kijevbe látogatott egy brüsszeli delegáció is.
A mellényeket adminisztratív okokból vonta ki a forgalomból a brüsszeli rendőrség, a hatályos rendelkezés szerint,
ugyanis 5-7 évente új mellényeket kell az állománynak beszereznie, illetve azért, mert az újonnan érkezett mellények könnyebbek.
Philippe Close brüsszeli polgármester mindazonáltal aláhúzta:
az adományozott mellények teljes mértékben használhatók.
Close májusban, kijevi látogatása során jelentette be a szállítmányt, hozzátéve, hogy mivel a mellények a rendőrség számára készültek, ezért nem felelnek meg a hadseregben használatos védőfelszerelés előírásainak. Mint mondta,
elsősorban a civilek, az egészségügyi személyzet, illetve tűzoltók védelmére szánják őket.
A Kijev testvérvárosának számító Brüsszel városvezetése emellett két tűzoltóautót adományozott az ukrán fővárosnak, illetve egészségügyi felszerelést küldött a Zaporizzsja körzetében felhúzott ideiglenes kórházaknak.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője Kijevben fogadta Alexander Sorost, az Amerikában élő üzletember, Soros György fiát – írj a Kárpáti Igaz Szó.
Az elnöki iroda hivatalos közlése szerint Jermak és az ifjabb Soros áttekintették az Ukrajnával kapcsolatos időszerű kérdéseket.
Sorosék rendszeresen felkeresik az ukrán államvezetés képviselőit. Legutóbb tavaly ősszel járt Soros György fia Kijevben, akkor is Volodimir Zelenszkij hivatalvezetőjével folytatott zárt körű tárgyalást.
Az Egyesült Államoktól kapott 31 darab M1A1 SA Abrams tankok csaknem felét elvesztette már az ukrán hadsereg, ugyanis a lenti videóban látható a 14. azok közül, amelyeket az oroszok elfoglaltak vagy megsemmisítettek.
A harckocsit Donyeck régióban, Pokrovszk településtől délre hagyták hátra az ukránok, egy orosz katona felvétele szerint ők pedig elfoglalták és a saját oldalukra állították a gépszörnyet.
Ruska vojska je zarobila još jedan glavni borbeni tenk ukrajinskih snaga M1A1 SA Abrams američke proizvodnje u pravcu Donjecka.
— Oruzje Online (@oruzjeonline) August 28, 2024
Tenk je oštećen i napušten u blizini naselja Ivanovka, južno od naselja Pokrovsk, pre nego što su ga zarobile ruske trupe. pic.twitter.com/hUEksaALx4
Hatvanmillió euró (átszámítva kb. 23,6 milliárd forint) értékben rendelt aknakereső drónokat a holland és a belga haditengerészet számára a NATO beszerzési és fegyveres erőket támogató hivatala (NSPA) a belga Exail Robotics Belgium nevű robotikai vállalattól – jelentette be a belgiumi Belga hírügynökség az MTI szerint.
A kedden megjelent tájékoztatásban azt írták, hogy
a vásárolt eszközök között vannak K-Ster C típusú víz alatti aknamentesítő járművek, valamint K-Ster CT típusú gyakorlójárművek és a hozzájuk tartozó felszerelés.
A drónokat a belgiumi Oostende városában gyártják majd, ahol az Exail – az aknamentesítő program modernizációjának keretében – már többféle drónt gyárt a belga és a holland királyi haditengerészet számára.
Antony Penn, a cég kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy az új vállalkozással további, innovatív és megbízható módszert nyújtanak az aknamentesítési műveletekhez. Belgium és Hollandia 2019 májusában írt alá szerződést 6-6 új aknakereső beszerzéséről, amelyek a tervek szerint felváltják a korábban használt 30, belga–francia–holland gyártmányú aknakeresőket, amelyeket még a múlt század nyolcvanas éveiben szereztek be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a moszkvai propaganda befolyásolta Ferenc pápát abban, hogy bíráljon egy új ukrán törvényt − jelentette szerdán a Kathpress osztrák katolikus hírügynökség. Az ukrán elnök kedd esti kijevi sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy a katolikus egyházfő vasárnap aggodalmát fejezte ki az ukrajnai vallásszabadság helyzetével kapcsolatban, miután Kijevben elfogadták a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását lehetővé tevő törvényt.
Zelenszkij szerint Moszkva befolyással van különböző vallási intézményekre Európában, ezért Kijevnek szüntelenül ismertetnie kell a valós tényállást. „Ha valaki nem jár el körültekintően a tájékozódásban, mindenütt Oroszországból származó információval szembesül” − vélte az ukrán elnök.
Ferenc pápa nyilatkozatában leszögezte, hogy az imádkozás nem bűncselekmény. „Hagyjuk imádkozni, aki imádkozni akar, abban az egyházban, amit sajátjának tart. Kérem, egyetlen keresztény egyház se töröltessék el közvetlenül vagy közvetetten. El a kezekkel az egyházaktól!” − hangoztatta a pápa.
Zelenszkij a hétvégén hangsúlyozta, hogy a törvény megvédi „az ukrán ortodoxiát a Moszkvától való függéstől, és garantálja az ukrán nép szent helyeinek tiszteletben tartását”. A vitatott törvény lehetőséget nyújt arra, hogy Oroszországgal való kapcsolatai miatt egy vallási közösséget vagy szervezetet betiltsanak Ukrajnában. A törvényt a vallásszabadság védelmének nevében az Egyházak Világtanácsa (WCC) is bírálta. Az Ukrán Ortodox Egyház papjai közül 2022 óta már legalább kéttucatnyit ítéltek el az orosz titkosszolgálatnak való kémkedés és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának támogatása címén.
Viktor Medvedcsuk Kreml-párti, az állampolgárságától és parlamenti mandátumától megfosztott ukrán ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátja szerint azzal, hogy az ukránok betörtek a kurszki régióba, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „aláírta Ukrajna halálos ítéletét” – írja a The Other Ukraine.
Úgy véli, hogy a betörés előtt valahogyan el lehetett volna jutni a béketárgyalásokig és „megőrizni Ukrajnát, ha területi veszteségekkel is, de felosztás és más államok általi bekebelezés nélkül”, viszont ma szerinte ez már lehetetlen.
Viktor Medvedcsuk leírta azt is, hogy Oroszország visszavonta békekezdeményezéseit, és hogy Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg támadásának fontos politikai és jogi következménye van.
A Kreml-párti ukrán politikus szerint az ukrán elnök olyan helyzetbe hozta Ukrajnát, amiből nincs kiút, és ebben a helyzetbenmeg kell menteni az ukrán népet.Az Ukrán Védelmi Minisztérium kötelékébe tartozó Felderítő Főcsoportfőnökség és az Ukrán Fegyveres Erők különleges erői közös műveletének eredményeként egy ukrán gyártmányú drón csapást mért egy olajraktárra a Rosztovi területen – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint ez a létesítmény az orosz hadiipari komplexum része, és közvetlenül részt vesz az orosz erők utánpótlási ellátásában. A támadás részletes eredményeit jelenleg véglegesítik.
Szemtanúk szerint az olajraktár tartályaiban még mindig tűz ég.
Az ukrán DeepState elemzőközpont számolt be arról, hogy az orosz katonák a jelek szerint megpróbálják bekeríteni a kelet-ukrajnai Vuledar városát.
„Az elmúlt napokban az ellenség két területen – Pavlivkától nyugatra és Vodjanyi közelében – volt aktív. Az akció célja egyértelmű – Vuledar megkerülése és ostromgyűrűbe vétele, mert az ellenség sikertelen rohamkísérleteinek száma már több százra tehető” – fogalmazott a DeepState, utalva ezzel arra, hogy ugyanezt a települést már sokszor próbálták elfoglalni az oroszok az invázió kezdete óta, és e közben súlyos veszteségeket is szenvedtek.
Mint a DeepState írta, az oroszok egyelőre nem tudták elérni a kitűzött céljukat, de részsikereket már igen, bár a helyzet állandóan változik a fronton.
Súlyosan megsérti az európai fogyasztók érdekeit Kijev azzal a döntésével, hogy nem hosszabbítja meg az Oroszországgal kötött gáztranzit-megállapodást − jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelentette be Kijevben, hogy Ukrajna nem fogja meghosszabbítani a 2024 végén lejáró gáztranzit-megállapodást Oroszországgal.
Zelenszkij közölte, hogy a tranzitszerződés lejárta után Ukrajna az Európai Unióval közösen fog dönteni az orosz gáznak a területén keresztül Európába történő tranzitjáról. „Ami a más vállalatoktól eredő gáz szállítását illeti, ha továbbra is fennáll az érdeklődés egyes európai kollégáink részéről, akkor az Európai Unióval közösen fogjuk megvizsgálni a kéréseiket” − tette hozzá az ukrán vezető.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség emlékeztetett, hogy Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter korábban kijelentette: hazája nem szándékozik a Gazprommal tovább üzletelni. Mint mondta, Ukrajna gázszállító rendszere az utóbbi időben a végsőkig meg volt terhelve, ami „bebizonyította, hogy képes jól működni tranzit nélkül is”.
Oroszország azt állítja, hogy hatástalanítottak egy fel nem robbant amerikai rakétát, amelyet előtte a kurszki atomerőmű közelében lőttek le – írja a Sky News.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint az orosz csapatok egy Himars rakétavetőből fedezték fel a rakétát, mindössze öt kilométerre az erőműtől.
Moszkva többször is azt állította, hogy Ukrajna a Kurszki terület lerohanásakor megpróbálta megtámadni az atomerőművet. Kedden az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontjának vezetője látogatást tett a helyszínen, ahol egy nukleáris baleset veszélyére figyelmeztetett.
A HIMARS – az M142-es nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer – egy amerikai gyártmányú rakétaindító, amely képes gyors egymásutánban hat irányított rakétát kilőni. Az Ukrajnának szállított rakéták hatótávolsága akár 80 km (50 mérföld) is lehet.
A lett hatóságok további húsz olyan autót adnak át Ukrajnának, amelyet a balti köztársaságban ittas vezetés miatt lefoglaltak a sofőröktől − számolt be szerdán a Delfi litván hírportál. A jelentés szerint erről a lett kormány kedden hozott döntést. Az autók összértékét mintegy 118 ezer euróra (46,5 millió forint) becsülik.
A Delfi azt írta, hogy a járműveket elsősorban a Nemzeti Gárdának és az ukrán védelmi minisztériumnak, továbbá egészségügyi intézményeknek és önkormányzatoknak tervezik átadni. Korábban Lettország már többtucatnyi, ittas sofőrtől elkobzott autót adott át Ukrajnának.
Az orosz hadsereg jelentős taktikai sikereket ért el az ukrajnai front pokrovszki irányában – írja az Unian.
A lap arról írt, hogy a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az ukrán csapatok kivonultak bizonyos területekről Pokrovszk délkeleti részén.
Az augusztus 27-én készült geolokációs felvételek megerősítik, hogy az orosz erők több mint két kilométert haladtak előre az utolsó megerősített állásaiktól az északnyugati Novohrogyivkában (Pokrovszktól délkeletre) a Dubinyina utca mentén. Ennek következtében az oroszok most a város központi részén tartanak állásokat.
Más geolokációs felvételek az oroszok enyhe előrenyomulását mutatják Hrogyivka délkeleti részén (Pokrovszktól keletre és Novohrogyivkától északkeletre), valamint Kalinove elfoglalását (Pokrovszktól még délkeletre és Novohrogyivkától délkeletre).
Két ember meghalt, további 14-en pedig megsérültek kedden a Herszon megyét ért orosz támadásokban – írja az Ukrinform.
A találat egy lakónegyedet ért, ahol az épületek szinte teljesen megsemmisültek. Az egyik házban egy mozgáskorlátozott nő rekedt benn. A mentők segítettek neki kijutni. A Herszon Városi Katonai Igazgatóság szociális munkásai felkeresték a bombázás helyszínét, majd beszélgettek az áldozatokkal, hogy felmérjék a szükségleteiket.
A városi hatóság Facebook-oldalán mutatta meg, hogy mekkora pusztítást végzett az oroszok kedd esti támadása.
Az FSZB közölte, hogy munkatársai az orosz Nyomozó Bizottsággal (SZK) és a belügyminisztériummal együttműködve az ingusföldi Nazran városban és Kantisevo faluban őrizetbe vették egy nemzetközi terrorszervezet hat tagját, akik terrortámadások sorozatának elkövetésére készültek – adta hírül az MTI.
A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak mindannyian orosz állampolgárok, és beismerő vallomást tettek. Szunzsa városban egy keresztény templom elleni támadásra készültek.
A gyanúsítottak lakóhelyén és egy rejtekhelyen egy rögtönzött robbanószerkezetet, pokolgépek előállításához szükséges kellékeket, lő- és hidegfegyvereket, valamint egy, az FSZB-közlemény által meg nem nevezett terrorszervezet jelképeit foglalták le a hatóságok. A telefonjaikon városban és terepen folytatandó harci cselekményekre vonatkozó utasításokat, valamint robbanó- és gyújtószerkezetek összeállítására vonatkozó útmutatókat találtak.
Légibombát dobtak az oroszok szerdán a donyecki régióban található Izmailivka nevű településre – írja a Korrespondent.
Az ukrán ügyészség jelentése szerint a támadásban egy négyfős család, köztük egy 17 éves tinédzser halt meg.
Kedden lövöldözés tört ki szintén a donyecki régióban. Az orosz támadásban hárman sérültek meg – közölte szerdán Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán kormányzója.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijev kérésére összehívta szerdára a NATO–Ukrajna Tanács ülését – adta hírül a Reuters a nyugati katonai szövetség szóvivőjének közleményét.
„Az ülést nagyköveti szinten tartják” – mondta a szóvivő, Farah Dakhlallah.
Hozzátette, hogy Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter „várhatóan videókapcsolaton keresztül tájékoztatja a szövetségeseket a harctéri helyzetről és a kiemelt képességszükségletekről”.
A szerdai találkozóra az ukrán civilek és infrastruktúra ellen intézett, súlyos orosz csapások miatt kerül sor.
Az Ukrán Fegyveres Erők légvédelmi tüzérei egy ember által hordozható légvédelmi rakétával (MANPAD) lelőttek egy orosz Szu–25-ös támadó repülőgépet a front kramatorszki szakaszán – írja az Ukrajinszka Pravda.
Kramatorszki irányban katonáink lelőttek egy orosz Szu–25-ös repülőgépet, amely a védelmi erők állásait próbálta lőni
– jelentette Olekszandr Pavljuk, a szárazföldi erők parancsnoka.
A jelentések szerint a Téli hadjárat lovagjairól elnevezett 28. önálló gépesített dandár légvédelmi tüzérei a légvédelmi rakéta pontos kivésénke köszönhetően lőttek le az újabb Szu–25-öst.
„A mai naptól kezdve az orosz légierőnek eggyel kevesebb repülőgépe van. Roncsai most Donyeck tájait díszítik” – közölte a hadsereg.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese szerint a Telegram tökéletes csatorna ahhoz, hogy eljuttassák a Kreml üzeneteit az „egyszerű ukránokhoz”.
Az Egységes Oroszország párt jelöltjeivel való találkozón a politikus arról beszélt, hogy a Franciaországban letartóztatott Pavel Durov közösségi médiáját rengeteg orosz és ukrán használja a háború sújtotta területeken – írja az Ukrajinszka Pravda.
Rengeteg emberünk használja hírvivőként, beleértve azokat is, akik a frontvonalon vannak. Az ellenségünk ráadásul többször azt mondta, hogy nem tudják ellenőrizni, az ott közzétett anyagok pedig eljutnak az ukránokhoz. Kezdik azt hinni, hogy a valóság más, mint amit a tévében látnak – erre reagálnunk kell
– mondta az orosz politikus.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a lengyel fél megérti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését, hogy MiG–29-es vadászrepülőgépeit átadja Ukrajnának, de erre csak azután lesz lehetősége, hogy korszerűbb utánpótlást kap – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Kosiniak-Kamysz elmondta, hogy megérti az ukrán elnököt, de hangsúlyozta, hogy Lengyelország a biztonsága prizmáján keresztül hozza meg döntéseit, és már eddig is mindent megtett Ukrajna érdekében.
Tudom, hogy Ukrajnának sok fegyverre van szüksége, de ukrán partnereinknek is meg kell érteniük, hogy a lengyel államnak fenn kell tartania képességeit. És ez számomra, mint védelmi miniszter számára, prioritás
– tette hozzá.
A lengyel MiG–29-esek Ukrajnának történő átadásával kapcsolatban Kosiniak-Kamysz megjegyezte, hogy ilyen döntéseket csak azután lehet hozni, hogy a lengyel légierőt új repülőgépekkel, köztük az Egyesült Államoktól megrendelt F–35-ösökkel megerősítették.
Csak az új repülőgépek átvétele után lehet majd megszabadulni a régi repülőgépektől, például a MiG–29-esektől, amelyeket még mindig használnak többek között a lengyel légtér védelmét szolgáló feladatok végrehajtására. Ezután hozunk majd döntést
– mondta.
Júliusban Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Lengyelország fontolóra veheti további szovjet típusú vadászrepülőgépek biztosítását Ukrajnának, ha szövetségeseivel közösen talál helyettük másikat.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6058-an léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 9936-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Elfogták és visszavitték az odesszai kiképzőközpontba azokat a mobilizált szökevényeket, akik megpróbáltak elmenekülni a katonai szolgálat elől. A három férfit távozásuk után 24 órával találták meg.
Alekszej Miscsenko alezredes tagadta azokat a híreszteléseket, miszerint a feltételes szabadlábra helyezésért cserébe katonának álló férfiak fegyverrel szöktek volna meg a táborból.
Ez hamis információ. Semmi sem veszélyeztette mások egészségét. Augusztus 25-én őrizetbe vették és visszahozták őket, még 24 óra sem telt el, így az eset még az egység engedély nélküli elhagyásának sem tekinthető
– mondta Miscsenko. Ennek ellenére a három férfit fogva tartják, nemsokára pedig fegyelmi felelősségre vonják – írja a Strana.
Orosz katonák megtámadtak egy mentőautót Herszonban, Dnyipro körzetében – jelentette a regionális katonai közigazgatás (RMA) a Telegramon.
„Három mentőautó dolgozója megsérült. Mindenkit biztonságos helyre evakuáltak. Az orvosi jármű megrongálódott” – áll a közleményben.
Az ukrán Igazságügyi Minisztérium adataira hivatkozó szakértők szerint idén augusztus 6-ig több mint 34 ezer alkalommal bérhátralékot regisztráltak a munkavállalókkal szemben.
A Kárpáthír beszámolója szerint 2021-ben regisztrálták legtöbb bérhátralékkal kapcsolatos eljárást, majd a háború kitörése után 29 százalékkal csökkent az új eljárások száma. 2023-ban azonban 6,6 százalékkal, 2024-ben pedig a tavalyihoz képest 7,1 százalékkal növelték a vállalatok a munkavállalókkal szembeni elmaradásukat.
A 2024-es évtől kezdve 1 872 000 vállalat tartozik a bérrel. A legtöbb adós Szumi régióban, Kijevben és Dnyipropetrovszk megyében van. Mint írják, a szervezeti és jogi formák közül a legnagyobb adósok az állami tulajdonú vállalatok és a részvénytársaságok. Ezt követik a kft.-k, a leányvállalatok és az önkormányzati vállalatok.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Nyugat „kéreti magát”, és „a tűzzel játszik”, ha az Egyesült Államok fontolgatja, hogy feloldja Ukrajna nyugatról kapott, nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat – írta meg a Sky News.
Megvan a saját doktrínánk, beleértve a nukleáris fegyverek használatának álláspontját, amelyet egyébként most tisztázunk, és amelyet az amerikai tisztviselők nagyon jól ismernek. De ez egyszerűen freudi, tudja, a harmadik világháború azért rossz, mert nem akarjuk, hogy Európa szenvedjen
– mondta, hozzátéve, hogy „itt az egész amerikai mentalitás a gond, aki a világ másik oldalán ül, meg van győződve a biztonságáról, és meg van győződve arról is, hogy számára a piszkos munkát elvégzik, majd meghalnak – nemcsak az ukránok, hanem most már az európaiak is, mint kiderült”.
Lavrov szerint nagyon veszélyes, ha a nukleáris fegyverekkel megbízott vezetők „úgy játszanak a gyufával, mint a kisgyerekek”.
A Nyugat nem akarja elkerülni az eszkalációt. A Nyugat, ahogy mondani szokták, kéri azt
– fejezte be Szergej Lavrov.