Zelenszkij aláírta Ukrajna halálos ítéletét, innen már nincs visszaút

Tisztelt olvasóink!

Véget ért az Index szerdai hírfolyama az orosz–ukrán háború történéseiről. Ezek voltak a mai nap főbb eseményei:

• Egyre nagyobb a baj Ukrajnában, Zelenszkijék fontos területről kaptak rossz híreket;
• Az oroszok már Pokrovszk kapujánál állnak;
• A Kreml szerint súlyosan sérti Kijev döntése az európai fogyasztók érdekeit;
• Zelenszkij aláírta Ukrajna halálos ítéletét, innen már nincs visszaút;
• Kijevben járt Alexander Soros.

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indul élő hírfolyamunk!

Augusztus 28-án, szerdán Ukrajna és az Egyesült Királyság megtartotta a második tárgyalási fordulót „az erősebb és mélyebb partnerségre való áttérésről” szóló kétoldalú megállapodásról – számolt be az ukrán elnöki hivatal a Jevropejszka Pravda szerint.

A tárgyalások második fordulóján az ukrán és a brit fél „megállapodott a jövőbeli megállapodás szerkezetéről és koncepciójáról, és jelentős előrelépést állapított meg” – áll a közleményben.

Az ukrán tárgyalócsoport vezetője, Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy a felek „közel állnak ahhoz, hogy megértsék az Ukrajna és Nagy-Britannia közötti együttműködés prioritásait”.

A NATO–Ukrajna Tanács augusztus 28-i ülésének résztvevői elítélték Oroszországnak az ukrán infrastruktúra elleni közelmúltbeli támadásait, és megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna védelmi képességeinek további megerősítése mellett – írta az Ukrajinszka Pravda.

A NATO–Ukrajna Tanács szerdai ülését Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezette. 

A legutóbbi orosz támadást követően a szövetségesek ma megerősítették, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai segítségüket

– mondta Stoltenberg.

Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak továbbra is biztosítania kell Ukrajnának az orosz támadás elleni védekezéshez szükséges felszerelést és lőszert, mivel „ez létfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot”.

David Pressman, az Egyesült Államok nagykövete szerint akkor lenne béke, ha Vlagyimir Putyin leállítaná a háborúját, ugyanis – Pressman állítása szerint – ez az ő háborúja. Hozzátette, fontos az is, hogy minden szövetséges megértse azt, már ma véget érhetne a háború, de ezt a döntést nem az Egyesült Államok, hanem Putyin tudja meghozni.

Orbán Viktor moszkvai békemissziójáról elmondta, hogy az csak egy performansz volt, valamint nem biztos abban, hogy valaki követné ebben a magyar miniszterelnököt. Hozzátette, hogy szerinte Orbán nem a béke, hanem a megbékítés hírnöke, hiszen neki is világos, hogy ez a háború – ha Putyin úgy dönt – akár már holnap véget érhetne.

Cikkünket itt olvashatja el részletesen.

Brüsszel Ixelles nevű kerületének rendőrsége 3000 golyóálló mellényt adományozott a kijevi városvezetésnek – jelentette a Le Soir című belga napilap szerdán az MTI közlése szerint.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon azt közölte, hogy 988 mellény már megérkezett az ukrán fővárosba, és a maradék is úton van. Hozzátette, hogy Kijevbe látogatott egy brüsszeli delegáció is.

ugyanis 5-7 évente új mellényeket kell az állománynak beszereznie, illetve azért, mert az újonnan érkezett mellények könnyebbek.

Philippe Close brüsszeli polgármester mindazonáltal aláhúzta:

Close májusban, kijevi látogatása során jelentette be a szállítmányt, hozzátéve, hogy mivel a mellények a rendőrség számára készültek, ezért nem felelnek meg a hadseregben használatos védőfelszerelés előírásainak. Mint mondta,

A Kijev testvérvárosának számító Brüsszel városvezetése emellett két tűzoltóautót adományozott az ukrán fővárosnak, illetve egészségügyi felszerelést küldött a Zaporizzsja körzetében felhúzott ideiglenes kórházaknak.

Az Egyesült Államoktól kapott 31 darab M1A1 SA Abrams tankok csaknem felét elvesztette már az ukrán hadsereg, ugyanis a lenti videóban látható a 14. azok közül, amelyeket az oroszok elfoglaltak vagy megsemmisítettek. 

A harckocsit Donyeck régióban, Pokrovszk településtől délre hagyták hátra az ukránok, egy orosz katona felvétele szerint ők pedig elfoglalták és a saját oldalukra állították a gépszörnyet.

Hatvanmillió euró (átszámítva kb. 23,6 milliárd forint) értékben rendelt aknakereső drónokat a holland és a belga haditengerészet számára a NATO beszerzési és fegyveres erőket támogató hivatala (NSPA) a belga Exail Robotics Belgium nevű robotikai vállalattól – jelentette be a belgiumi Belga hírügynökség az MTI szerint. 

A kedden megjelent tájékoztatásban azt írták, hogy

A drónokat a belgiumi Oostende városában gyártják majd, ahol az Exail – az aknamentesítő program modernizációjának keretében – már többféle drónt gyárt a belga és a holland királyi haditengerészet számára.

Antony Penn, a cég kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy az új vállalkozással további, innovatív és megbízható módszert nyújtanak az aknamentesítési műveletekhez. Belgium és Hollandia 2019 májusában írt alá szerződést 6-6 új aknakereső beszerzéséről, amelyek a tervek szerint felváltják a korábban használt 30, belga–francia–holland gyártmányú aknakeresőket, amelyeket még a múlt század nyolcvanas éveiben szereztek be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a moszkvai propaganda befolyásolta Ferenc pápát abban, hogy bíráljon egy új ukrán törvényt − jelentette szerdán a Kathpress osztrák katolikus hírügynökség. Az ukrán elnök kedd esti kijevi sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy a katolikus egyházfő vasárnap aggodalmát fejezte ki az ukrajnai vallásszabadság helyzetével kapcsolatban, miután Kijevben elfogadták a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását lehetővé tevő törvényt.

Zelenszkij szerint Moszkva befolyással van különböző vallási intézményekre Európában, ezért Kijevnek szüntelenül ismertetnie kell a valós tényállást. „Ha valaki nem jár el körültekintően a tájékozódásban, mindenütt Oroszországból származó információval szembesül” − vélte az ukrán elnök.

Ferenc pápa nyilatkozatában leszögezte, hogy az imádkozás nem bűncselekmény. „Hagyjuk imádkozni, aki imádkozni akar, abban az egyházban, amit sajátjának tart. Kérem, egyetlen keresztény egyház se töröltessék el közvetlenül vagy közvetetten. El a kezekkel az egyházaktól!” − hangoztatta a pápa.

Zelenszkij a hétvégén hangsúlyozta, hogy a törvény megvédi „az ukrán ortodoxiát a Moszkvától való függéstől, és garantálja az ukrán nép szent helyeinek tiszteletben tartását”. A vitatott törvény lehetőséget nyújt arra, hogy Oroszországgal való kapcsolatai miatt egy vallási közösséget vagy szervezetet betiltsanak Ukrajnában. A törvényt a vallásszabadság védelmének nevében az Egyházak Világtanácsa (WCC) is bírálta. Az Ukrán Ortodox Egyház papjai közül 2022 óta már legalább kéttucatnyit ítéltek el az orosz titkosszolgálatnak való kémkedés és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának támogatása címén.

Az Ukrán Védelmi Minisztérium kötelékébe tartozó Felderítő Főcsoportfőnökség és az Ukrán Fegyveres Erők különleges erői közös műveletének eredményeként egy ukrán gyártmányú drón csapást mért egy olajraktárra a Rosztovi területen – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap szerint ez a létesítmény az orosz hadiipari komplexum része, és közvetlenül részt vesz az orosz erők utánpótlási ellátásában. A támadás részletes eredményeit jelenleg véglegesítik.

Szemtanúk szerint az olajraktár tartályaiban még mindig tűz ég.

Az ukrán DeepState elemzőközpont számolt be arról, hogy az orosz katonák a jelek szerint megpróbálják bekeríteni a kelet-ukrajnai Vuledar városát.

„Az elmúlt napokban az ellenség két területen – Pavlivkától nyugatra és Vodjanyi közelében – volt aktív. Az akció célja egyértelmű – Vuledar megkerülése és ostromgyűrűbe vétele, mert az ellenség sikertelen rohamkísérleteinek száma már több százra tehető” – fogalmazott a DeepState, utalva ezzel arra, hogy ugyanezt a települést már sokszor próbálták elfoglalni az oroszok az invázió kezdete óta, és e közben súlyos veszteségeket is szenvedtek.

Mint a DeepState írta, az oroszok egyelőre nem tudták elérni a kitűzött céljukat, de részsikereket már igen, bár a helyzet állandóan változik a fronton.

Oroszország azt állítja, hogy hatástalanítottak egy fel nem robbant amerikai rakétát, amelyet előtte a kurszki atomerőmű közelében lőttek le – írja a Sky News.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint az orosz csapatok egy Himars rakétavetőből fedezték fel a rakétát, mindössze öt kilométerre az erőműtől.

Moszkva többször is azt állította, hogy Ukrajna a Kurszki terület lerohanásakor megpróbálta megtámadni az atomerőművet. Kedden az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontjának vezetője látogatást tett a helyszínen, ahol egy nukleáris baleset veszélyére figyelmeztetett.

A Kurszki Atomerőmű Oroszországban 2024. augusztus 27-én

Fotó: Maxim Shemetov / Reuters

A HIMARS – az M142-es nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer – egy amerikai gyártmányú rakétaindító, amely képes gyors egymásutánban hat irányított rakétát kilőni. Az Ukrajnának szállított rakéták hatótávolsága akár 80 km (50 mérföld) is lehet.

A lett hatóságok további húsz olyan autót adnak át Ukrajnának, amelyet a balti köztársaságban ittas vezetés miatt lefoglaltak a sofőröktől − számolt be szerdán a Delfi litván hírportál. A jelentés szerint erről a lett kormány kedden hozott döntést. Az autók összértékét mintegy 118 ezer euróra (46,5 millió forint) becsülik.

A Delfi azt írta, hogy a járműveket elsősorban a Nemzeti Gárdának és az ukrán védelmi minisztériumnak, továbbá egészségügyi intézményeknek és önkormányzatoknak tervezik átadni. Korábban Lettország már többtucatnyi, ittas sofőrtől elkobzott autót adott át Ukrajnának.

Az FSZB közölte, hogy munkatársai az orosz Nyomozó Bizottsággal (SZK) és a belügyminisztériummal együttműködve az ingusföldi Nazran városban és Kantisevo faluban őrizetbe vették egy nemzetközi terrorszervezet hat tagját, akik terrortámadások sorozatának elkövetésére készültek – adta hírül az MTI. 

A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak mindannyian orosz állampolgárok, és beismerő vallomást tettek. Szunzsa városban egy keresztény templom elleni támadásra készültek.

A gyanúsítottak lakóhelyén és egy rejtekhelyen egy rögtönzött robbanószerkezetet, pokolgépek előállításához szükséges kellékeket, lő- és hidegfegyvereket, valamint egy, az FSZB-közlemény által meg nem nevezett terrorszervezet jelképeit foglalták le a hatóságok. A telefonjaikon városban és terepen folytatandó harci cselekményekre vonatkozó utasításokat, valamint robbanó- és gyújtószerkezetek összeállítására vonatkozó útmutatókat találtak.

Légibombát dobtak az oroszok szerdán a donyecki régióban található Izmailivka nevű településre – írja a Korrespondent. 

Az ukrán ügyészség jelentése szerint a támadásban egy négyfős család, köztük egy 17 éves tinédzser halt meg. 

Kedden lövöldözés tört ki szintén a donyecki régióban. Az orosz támadásban hárman sérültek meg – közölte szerdán Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán kormányzója.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijev kérésére összehívta szerdára a NATO–Ukrajna Tanács ülését – adta hírül a Reuters a nyugati katonai szövetség szóvivőjének közleményét. 

A NATO-Ukrajna Tanács ülése 2024. április 4-én Brüsszelben, Belgiumban

Fotó: Omar Havana / Getty Images Hungary

„Az ülést nagyköveti szinten tartják” – mondta a szóvivő, Farah Dakhlallah.

Hozzátette, hogy Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter „várhatóan videókapcsolaton keresztül tájékoztatja a szövetségeseket a harctéri helyzetről és a kiemelt képességszükségletekről”.

A szerdai találkozóra az ukrán civilek és infrastruktúra ellen intézett, súlyos orosz csapások miatt kerül sor.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a lengyel fél megérti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését, hogy MiG–29-es vadászrepülőgépeit átadja Ukrajnának, de erre csak azután lesz lehetősége, hogy korszerűbb utánpótlást kap – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

MiG–29-es vadászrepülőgép

Fotó: Mustafa Ciftci / Anadolu / Getty Images Hungary

Kosiniak-Kamysz elmondta, hogy megérti az ukrán elnököt, de hangsúlyozta, hogy Lengyelország a biztonsága prizmáján keresztül hozza meg döntéseit, és már eddig is mindent megtett Ukrajna érdekében.

Tudom, hogy Ukrajnának sok fegyverre van szüksége, de ukrán partnereinknek is meg kell érteniük, hogy a lengyel államnak fenn kell tartania képességeit. És ez számomra, mint védelmi miniszter számára, prioritás

– tette hozzá. 

A lengyel MiG–29-esek Ukrajnának történő átadásával kapcsolatban Kosiniak-Kamysz megjegyezte, hogy ilyen döntéseket csak azután lehet hozni, hogy a lengyel légierőt új repülőgépekkel, köztük az Egyesült Államoktól megrendelt F–35-ösökkel megerősítették.

Csak az új repülőgépek átvétele után lehet majd megszabadulni a régi repülőgépektől, például a MiG–29-esektől, amelyeket még mindig használnak többek között a lengyel légtér védelmét szolgáló feladatok végrehajtására. Ezután hozunk majd döntést

– mondta. 

Júliusban Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Lengyelország fontolóra veheti további szovjet típusú vadászrepülőgépek biztosítását Ukrajnának, ha szövetségeseivel közösen talál helyettük másikat.

Az ukrán–magyar határszakaszon 6058-an léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 9936-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Orosz katonák megtámadtak egy mentőautót Herszonban, Dnyipro körzetében – jelentette a regionális katonai közigazgatás (RMA) a Telegramon.

„Három mentőautó dolgozója megsérült. Mindenkit biztonságos helyre evakuáltak. Az orvosi jármű megrongálódott” – áll a közleményben.