Egyed, Egon
EUR 392,91 Ft USD 355,66 Ft GBP 466,86 Ft BUX 72 865 Ft OTP 18 290 Ft MOL 2 694 Ft
19 °C
33 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Az ukrán légvédelem lőhette le Kijev F–16-osát, az egyik képviselőnek elege lett a ködösítésből

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • - msz -

    Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk élő hírfolyamunkat!

  • Dózsa Gergő György

    Fantasztáknak és provokátoroknak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azokat, akik az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében felvetették, hogy csak a kijevi vezetés által jelenleg ellenőrzött területeket vegyék fel a NATO-ba. Lavrov az RT orosz állami televízió Hidak keletre című dokumentumfilmjében adott, szombaton ismertetett interjújában úgy fogalmazott, hogy „fantaszták és provokátorok azok, akik olyasfajta megoldásokat próbálnak elénk tárni, hogy legyen meghagyva Ukrajnának, amije most van, ezt a maradékot vegyék fel a NATO-ba, és minden jó lesz”, olvasható az MTI közleményében.

    Az orosz diplomácia vezetője leszögezte: Moszkva álláspontja világosan ismert az ukrajnai kérdésben, „szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról”. Az orosz külügyminiszter „dilettantizmusról, illetve esztelenségről” beszélt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azon nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint az Oroszországgal szemben ultimátumokat megfogalmazó „Zelenszkij-formulának” nincs alternatívája.

    Azt gondoltam legalább van valami műveltségük, hozzáértésük ahhoz, hogy hogyan kell a valóságból kiindulva politikát folytatni. Ez zsákutcának bizonyult. Világos, hogy Josep Borrell a legnagyobb európai ruszofóbként akar megmaradni a történelemben. Távozik tisztségeiből. Ez olyan dilettantizmus, vagy már esztelenség, amely megfertőzte a diplomaták és politikusok eszét

     − tette hozzá. Lavrov beszélt arról is, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra törekszik, hogy az ukrajnai háborút a NATO bevonásával zajló átfogó konfliktussá változtassa, hogy „a katonai szövetség erői harcoljanak helyette”.

    Lavrov egyben szóvá tette az ukrán erők kurszki betörését is. Mint mondta, Zelenszkij elismerte, hogy a Kurszk megye elleni támadást azért intézte, hogy a területeket elcserélje. Oroszország azonban nem fog tárgyalni saját területeiről − szögezte le. Az orosz külügyminiszter szólt a közel-keleti helyzetről is. Úgy fogalmazott, hogy Izrael törekvése a radikális iszlamista Hamász teljes felszámolására kilátástalan, megállapodásra kellene törekednie.

    Lavrov egyben bírálta az amerikai erők szíriai jelenlétét is. Mint mondta, Washington a térségben nem folytat semmiféle terrorellenes műveletet, mindössze a helyi olaj, gáz és gabona kivitelében érdekelt, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy Törökország kész megvitatni saját katonai kontingenseinek kivonását Szíriából, de még nem sikerült megállapodni a folyamat konkrét feltételeiben. Hozzátette, hogy a damaszkuszi vezetés a török csapatkivonást kapcsolatai normalizálása előfeltételének tartja Ankarával. Az orosz külügyminiszter közölte, hogy Oroszország, Irán, Szíria és Törökország hamarosan ismét tanácskozást tart Damaszkusz és Ankara viszonyának rendezése érdekében.

  • Szatmári Noémi

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna tovább folytatja a hadsereg utánpótlását az oroszországi Kurszki területeken. Céljuk, hogy a háború kiszoruljon az orosz területekre – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Az ukrán elnök szerint az oroszok továbbra is Pokrovszk területére összpontosítanak, és naponta csaknem kétszáz csata zajlik a frontokon, ami nem könnyű.  

    A legfontosabb most az, hogy maximális veszteséget okozzunk Oroszországnak, és minden csapásra válaszoljunk 

    – jelentette ki Volodimir Zelenszkij. 

    Hozzátette, hogy megvitatták a Kurszki régióban végrehajtott offenzív műveleteiket. Megegyeztek, az ukrajnai haderő feltöltését továbbra is biztosítják, hogy a háborút Oroszország területein folytassák. 

  • Szatmári Noémi

    Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója Facebook-bejegyzésében mondott köszönetet a Budapesten szombaton megnyílt első magyar–ukrán két tanítási nyelvű iskolaért. Viktor Mikita úgy fogalmazott, hogy „ami évtizedek óta álom és terv volt, az most valósággá vált”. Mint írta, a magyar–ukrán két tannyelvű általános iskola és gimnázium a külföldön élő ukrán állampolgárok fejlődését is biztosítani tudja. 

    Kárpátalja kormányzója rendkívül hálás Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, és Magyarország kormányának is. Viktor Mikita a szombati megnyitóról egy videót is megosztott közösségi oldalán.  

  • Dózsa Gergő György

    Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter bejelentette, hogy Hollandia 28 darab Viking Bandvagn S10 típusú, teljesen kétéltű, terepjáró lánctalpas páncélozott járművet szállít Ukrajnának. Brekelmans hangsúlyozta, hogy Ukrajnának „nagy szüksége van a segítségünkre az orosz agresszor elleni küzdelemben” − tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.

    A Viking Bandvagn S10 egy olyan páncélozott kétéltű terepjáró, amely két, egymással összekapcsolt lánctalpas részből áll. A mintegy 11 tonna súlyú jármű egy gyalogos sebességével tud haladni a vízen. Hollandiában több tucat ilyen terepjáró van szolgálatban, és 2021-ben úgy döntöttek, hogy modernebb modellekre cserélik le őket.

    Brekelmans nem jelezte, hogy az első Viking Bandvagn S10-esek megérkeztek-e Ukrajnába, vagy terveznek-e további szállítmányokat. Az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásról korábban nem érkezett jelentés.

  • Dózsa Gergő György

    Az Egyesült Államokban tett látogatása során Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere bejelentette, hogy az Egyesült Államok 800 millió dolláros segélycsomagot nyújt Ukrajna energiaszektorának újjáépítéséhez, írta meg az Ukrajinszka Pravda.

    Szviridenko amerikai látogatása során találkozott David Turkkel, az amerikai energiaügyi miniszterhelyettessel, akivel elsősorban az energiahasznosításról tárgyaltak.

    Az ukrán gazdasági minisztérium sajtószolgálata az Ekonomicsna Pravdának elmondta, hogy az Egyesült Államoktól érkező 800 millió dollár az Ukrajna helyreállításáról szóló berlini konferencián bejelentett segélyek egy része, amelyek elosztása jelenleg folyik.

  • Dózsa Gergő György

    Orosz csapatok elfoglalták a Donyeck régióban található Kirovo (ukrán nevén Pivnyicsne) települést − közölte az orosz védelmi minisztérium a szombati hadijelentést ismertetve. A tárca szombati összesítése szerint a különböző frontszakaszokon az utóbbi egy nap során az ukrán hadseregnek 2425 katonája esett el vagy sebesült meg a harcokban, közülük csaknem 400-an a Kurszkban harcoló ukrán alakulatokból.

    Utóbbi frontszakaszon orosz közlések szerint az ukrán hadsereg rohamegységeinek hat támadását verték vissza az orosz légierő és a tüzérségi egységek támogatásával Borki, Bahtinka, Komarovka, Malaja Loknya és Matvejevka térségében. A tájékoztatás szerint az orosz légierő egyik Szu–34-es harci repülőgépe az ukrán utánpótlási vonalakra mért csapásokat a szomszédos ukrajnai Szumi megye területén, veszteségeket okozva élőerőben és haditechnikában egyaránt. Az orosz védelmi tárca a bombázásról felvételeket is közzétett.

    Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának beszámolója szerint az utóbbi 24 órában 265 tonna humanitárius segély érkezett Kurszk megye területére. Az orosz védelmi tárca szombati hadijelentésében közölte, hogy az ukrán csapatok augusztus 6-án indított betörése óta az ukrán erők vesztesége Kurszk megyében 8200 halott és sebesült. Emellett az ukrán hadsereg 76 harckocsit, 36 gyalogsági harcjárművet, 67 csapatszállítót és 521 egyéb páncélozott harcjárművet vesztett. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egy amerikai gyártmányú M270-es MLRS rakétatüzérségi indítóállást − írta az MTI.

  • Dózsa Gergő György

    Egy május 18-án elfogadott ukrán törvény szerint az egészségügyben dolgozó nőket kötelező katonai nyilvántartásba venni, míg más szakmák képviselői önkéntesen jelentkezhetnek a nyilvántartásba. Szeptembertől azonban pénzbírsággal sújthatják azokat, akik május 16. és július 16. között nem frissítették adataikat a toborzóközpontokban, írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Az adatok frissítésének elmulasztásáért kiszabott bírság összege 17 ezertől 25 ezer hrivnyáig terjedhet, ez július elsejétől emelkedett ekkora összegre. A nők mozgósítása Ukrajnában továbbra is kizárólag önkéntes alapon történik. Még az orvosokat sem lehet beleegyezésük nélkül a hadseregbe hívni.

    Emellett azoknak a nőknek, akiknek három vagy több gyermeke van, egyedülálló anyák, vagy fogyatékkal élő családtagjaik vannak, lehetőségük van mentesülni a katonai szolgálat alól. Fontos megjegyezni, hogy a nők nyilvántartásba vétele nem jelenti az automatikus mozgósításukat. A nyilvántartás célja, hogy a katonai vezetés tisztában legyen az egészségügyi dolgozók tartalékállományával.

    Az Állami Határőrszolgálat közlése szerint a nők, beleértve azokat is, akik katonai nyilvántartásban vannak, továbbra is elhagyhatják az országot. A határátlépési tilalom kizárólag a már szolgálatot teljesítő katonanőkre és közszolgákra vonatkozik.

  • Dózsa Gergő György

    Az oroszországi Kurszki területre történt ukrán behatolás legitim, és Kijevnek az önvédelemhez való joga indokolja − mondta a Welt am Sonntag című német hetilapnak Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki most első alkalommal reagált az orosz területen történő ukrán előrenyomulásra.

    „Ukrajnának joga van megvédenie magát. A nemzetközi jog szerint ez a jog nem szűnik meg a határnál” − mondta a lapnak Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy a NATO-t nem tájékoztatták előre Ukrajna terveiről, és nem is játszott szerepet bennük. A NATO-főtitkár közölte: Ukrajna kockázatot vállal az orosz területen történő előrenyomulással, de Kijev döntése, hogyan folytatja a hadjáratát.

    „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy a művelettel ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a határ túloldaláról indított orosz támadásokat” − mondta a főtitkár. „Mint minden hadműveletnek, ennek is megvan a kockázata, de Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan védi meg magát” − tette hozzá.

    Kijev augusztus 6-án mintegy 10 ezer katonával határon túli műveletet indított a dél-oroszországi Kurszki területen. Kijev állítása szerint mintegy száz település ukrán ellenőrzés alá került, és több mint 1000 négyzetkilométer orosz területet foglaltak el.

    Az ukrán betörést a NATO–Ukrajna Tanács szerdai ülésén is megvitatták, amit Kijev kérésére hívtak össze a nagyszabású orosz légicsapások közepette. Az észak-atlanti szövetséget és Ukrajnát tömörítő tanácsot tavaly hozták létre, hogy lehetővé tegye a szorosabb együttműködést a NATO és Kijev között. Oroszország „súlyos provokációnak” nevezte a kurszki ukrán hadműveletet, és megtorlást helyezett kilátásba.

  • - msz -

    Az ukrán légvédelem nyolc megyében 25 drónt lőtt le az orosz hadsereg által indított 52 közül – jelentette szombaton a légierő. A Telegramon közzétett közleményében az ukrán légierő azt írta, hogy 25 Sahíd drónt lelőttek, három másik Oroszország és Belarusz felé repült tovább. Sebesültekről, illetve súlyosabb anyagi kárról nem érkeztek jelentések.

    Az éjszaka folyamán több alkalommal is légiriadó volt a dróntámadások miatt, az emberek óvóhelyekre menekültek.

    Kijevben, ahol minimum négy órán át tartott a légiriadó, a héten legalább négy dróntámadás volt – közölték helyi vezetők. A városra támadó valamennyi drónt lelőtték, nagyobb károk nem keletkeztek – közölték kijevi városi vezetők.

    Az ukrán légvédelem drónokat lőtt le a közép-ukrajnai Poltava, Cserkaszi, Kirovohrad és Dnyipropetrovszk megyékben is, valamint az ország északi részén fekvő Csernyihiv és Szumi, délen pedig Mikolajiv megyében.

    Az ukrán légierő azt is közölte, hogy az orosz haderő öt rakétát is kilőtt, de további részletekre nem tért ki – írja az MTI.

  • Molnár Szabina

    Az ukrajnai fronton az összecsapások száma egy nap alatt 200-ra nőtt a kijevi vezérkar pénteki jelentése szerint. A leghevesebb harcok a Donyeck megyei stratégiai fontosságú csomópont, Pokrovszk körül folytak, ahol az orosz hadsereg felgyorsította az előrenyomulást.

    Illetékesek éjszakai közlése szerint a régóta vitatott ellenőrzésű Karlivka faluban az orosz haderőnek sikerült felvonnia az orosz zászlót.

  • Molnár Szabina

    Tovább nőtt szombatra a Harkiv elleni előző napi orosz légitámadás halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Harkiv megye állami közigazgatásának vezetője.

    Irányított légibomba csapódott be pénteken a kelet-ukrajnai nagyváros egyik 12 szintes lakóházába, amely kigyulladt és részben leomlott – közölték ukrán vezetők. A halálos áldozatok száma péntekhez képest szombatra hatról hétre emelkedett, a sebesülteké pedig megduplázódott, legkevesebb 97-en vannak.

    A legutóbbi halálos áldozat egy 14 éves lány, a sebesültek között huszonkét kiskorú van

    – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója.

    Harkiv, amely a háború előtt Ukrajna második legnépesebb városa volt, 30 kilométernyire fekszik az orosz határtól, és gyakran célpontja orosz támadásoknak.

  • Bereznay István

    Csütörtökön derült ki, hogy Ukrajna elvesztette az első amerikai gyártmányú F–16-osát. A veszteség azzal a következménnyel is járt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken felmentette a légierő parancsnokát, Mikola Olescsukot.

    Ezzel kapcsolatban utóbb kiderült, hogy az ukrán katonaság még vizsgálja ugyan az incidens körülményeit, de több lehetséges forgatókönyvet is figyelembe vesznek, köztük azt is, hogy a gépet esetleg a saját légvédelmük lőhette le. Mindezt a légierő egyik tisztviselője is megerősítette a Voice of Americának, megjegyezve: az, hogy pontosan mi történt a géppel, a hivatalos vizsgálat után derülhet ki. 

    Ennek ellenére az ukrán parlament egyik képviselője, Mariana Bezuhla már most közölte, hogy mi történhetett a géppel. Ő egész konkrétan azt írta egy Telegram-posztban:

    a repülőgépet a hozzá eljutott értesülés szerint egy, a nyugati államoktól kapott Patriot légvédelmi rendszer lőtte le.

    Mint írta, egy ilyen baleset megtörténhet egy háborús helyzetben, azt viszont felháborítónak nevezte, hogy az ukrán légierő „hazugságokat” terjeszt, és korábban is ködösítettek bizonyos esetekkel kapcsolatban. Majd szóvá tette azt is, hogy ennek ellenére Mikola Olescsuk még mindig a légierő parancsnoka maradhatott (mivel a posztját még azelőtt írta meg, hogy Zelenszkij döntése nyilvánosságra került volna a leváltásáról).

    A parancsnok leváltása előtt még a Facebookon is volt kettejük közt egy kisebb kommentháború. Bezuhla az ottani posztjában felrótta a parancsnok két másik pilóta halálát, mire Olescsuk azzal válaszolt, hogy ezzel a megnyilvánulással nemcsak Ukrajnát hitelteleníti, hanem legfontosabb szövetségesüket, az Egyesült Államokat is. 

  • Bereznay István

    Az ukrán DeepState blog elemzői megerősítették, hogy a Donyecki területen fekvő Karlivka települést elfoglalták az oroszok, és másik négy település közelében is előrenyomultak.

    A változásokat feltüntették a háború követő online térképükön is.

  • Bereznay István

    Előző éjjel több helyen is dróntámadás érte Ukrajnát.

    Az Ukrajinszka Pravda szerint több régióban, köztük például a fővárost övező Kijevi területen, a Szumi területen, a Csernyihivi területen és a Poltavai területen is észlelték az eszközöket. Kijevben a katonai közigazgatás már korábban közölte, hogy minden drónt lelőttek (és azt is, hogy ez már a negyedik légitámadás volt a héten). A lezuhanó drónok ettől függetlenül több helyen is tüzet okoztak a Kijevi területen.

    Az ukrán légierő csak később közölte a támadás pontos adatait. Azt írták, hogy a fentebb említett régiók mellett Cserkasziban, Dnyipropetrovszkban, Kirovohradban és Mikolajivban is működésbe lépett a légvédelem. Összegzésük szerint összesen 52 Sahíd drón érkezett az éjjel, amelyek közül 

    • 24-et lelőtt a légvédelem,
    • 25-ről azt írták, hogy tőlük függetlenül zuhant le, vagyis ezek egy része becsapódhatott, károkat okozhatott,
    • két darab Oroszország felé haladva elhagyta Ukrajna légterét,
    • egy darab pedig ugyanezt tette Belarusz felé.

    A támadás visszaverésében részt vett a légierő, légvédelem rakétaelhárító erői, elektronikai hadviselési egységei és mobil tűzcsoportjai is – tették hozzá a közleményben.

  • Bereznay István

    A legfrissebb hírek szerint hét halottja és 97 sérültje van annak az orosz csapásnak, amely Harkiv városát érte pénteken – írja a The Kyiv Independent a helyi hatóságok közlése alapján. 

    A csapás egy 12 emeletes lakóépületet talált el, korábban még 5 halálos áldozatról, és a mostanihoz képest körülbelül feleannyi sérültről lehetett tudni. Legutóbb egy nő holttestét emelték ki a romok alól az előző éjjel, ezzel emelkedett hétre a támadás halálos áldozatainak száma.

    A régió kormányzója, Oleh Szinyehubov közölte, hogy a sérültek közül 20-nak súlyos vagy „rendkívül súlyos” az állapota. „Az eltalált épület felsőbb emeletein még lehetnek emberek, köztük legalább egy nő. Fennáll a veszélye annak, hogy az épület összeomlik” – tette hozzá.

  • Domján Anikó

    Csehország nem korlátozza Ukrajnát az általa küldött hadianyagok felhasználásában – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szombaton Prágában.

    Csehország nem ad semmiféle utasítást az általa küldött rendszerekhez, fegyverekhez, lőszerhez és hadianyaghoz. Másrészt őszintén meg kell mondani azt is, hogy nem Csehországból mennek (Ukrajnába) a legszofisztikáltabb fegyverrendszerek, amelyek például nagy hatótávolságúak vagy a szállítót bizonyos stratégiai dilemmák elé állítanák – fejtette ki a cseh diplomácia irányítója újságírók kérdéseire válaszolva.

    A külügyminiszter szerint Csehországnak nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, mint az amerikaiaknak vagy a németeknek, akik ilyen jellegű fegyvereket szállítanak az ukránoknak.

    Úgy vélem, hogy Ukrajnának meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy kihasználja ezeket a fegyverrendszereket, de ez a szövetségeseken múlik. Mi ezeket az országokat soha nem bíráljuk. Ezekre a kérdésekre nekik kell választ adniuk, mi ilyeneket fel sem tehetünk magunknak

    – magyarázta a cseh álláspontot Jan Lipavsky, hozzátéve, hogy Joseph Borell kül- és biztonságpolitikáért felelős EU-főképviselőhöz hasonlóan azt gondolja, hogy Ukrajnának joga van az agresszió elleni védelemhez – írta az MTI. 

     

  • Bereznay István

    Roman Hladkijt kinevezték az ukrán pilóta nélküli erők vezérkari főnökévé – derült ki az ukrán hadsereg vezérkarának jelentéséből. 

    Amint megjegyezték, Hladkij sokéves szolgálati tapasztalattal rendelkező tiszt, aki a 2020 és 2023 közti időszakban az Egységes Erők Parancsnokságának vezérkari főnökhelyettesi, valamint az Egységes Erők  parancsnokhelyettesi tisztségét töltötte be. Később Kanadában egy speciális kiképzésen vett részt, valamint egyéb fontos feladatokat is kapott az invázió kezdete óta. 

    „A pilóta nélküli rendszerek erői, mint a hadsereg különálló ága, a kialakulás és a fejlődés folyamatában vannak. Ez a folyamat megértést, türelmet, és néha csendet igényel”–  írta a hadsereg vezérkara. 

  • Bereznay István

    Hennagyij Druzenko ukrán önkéntes katonai orvos egy hosszú Facebook-bejegyzésben arról írt: meg van győzödve arról, hogy a háború aktív szakasza a következő télen lezárul. Szerinte ez esetben három forgatókönyv állhat elő folytatásképp – írja a Focus.ua.

    Mint az ukrán fegyveres írta: „A hazafias fellángolások és mindkét oldal fáradhatatlan propagandája ellenére egyre kevesebben vannak azok, akik ölni és meghalni akarnak a hazájukért. A mozgósítási erőforrás egyre szegényebb. És egyszerűen nincs politikai akarat arra, hogy Oroszországban általános mozgósítást hirdessenek, vagy hogy Ukrajnában legalább 20 évre csökkentsék a korhatárát.”

    Mert szinte mindenki, aki harcolni akart, vagy legalábbis nem volt problémája ezzel, már a fronton van, és a sokmilliós rajongói seregek mindkét oldalon inkább távollétükben pusztítják el az ellenséget

    – írta, majd hozzátette: „Ráadásul a háború egzisztenciális jellegének ethosza (azt mondják, hogy csak az egyik marad életben) már régóta és helyrehozhatatlanul alá lett aknázva.”

    „Az ukránok egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy a háború már nem az ukrán államiságért folyik, hanem túlmutat annak határain. És a legfontosabb az, hogy ki és hogyan lesz Ukrajna haszonélvezője ezeken az (új) határokon belül. És ez arra ösztönzi a legokosabbakat és legötletesebbeket, hogy ne az ország védelmében gondolkodjanak és fektessenek erőforrásokat, hanem abban, hogy bekerüljenek a (jövőbeli) haszonélvezők csapatába” – fogalmazott, megjegyezve, hogy eközben az ukrán kormányzat „egy második fronton” egyre „kíméletlenebb háborút folytat az ukrán állampolgárok és válallkozások ellen”, és ezt az ukránok többsége ma már sokkal inkább érzi a saját bőrén, mint a tényleges harcokat.

    Az oroszok is messze vannak attól, hogy az ukrán offenzíva egzisztenciális fenyegetését érezzék, és ezért a motivációtól is, hogy bármi áron megmentsék Oroszországot. Az eszeveszett propaganda ellenére a kurszki offenzíva csak megerősítette az Orosz Föderáció sok polgárának sejtését: hogy ez nem az ő háborújuk

    – tette hozzá Druzenko, majd utalt arra is, hogy szerinte az orosz állami propaganda is hiába rémisztgeti most már „nácikkal” az orosz lakosságot, csak zsoldosokra és szerződéses katonákra számíthatnak az ukrajnai harcokban, és az ő számuk is fogy. 

    Három forgatókönyv

    „Ezért mind a »kurszki offenzívát«, mind a pokrovszkit a felek utolsó aduászának tartom, mielőtt a háború télen elkezd állóháborúvá alakulni, és fokozatosan elhalványulni. A tét azonban egyenlőtlen. Az oroszok kijelentették, hogy az ukrán Donbászt örökre el akarják csatolni, sőt ezt saját alkotmányukban is leírták, de nem világos, hogy mi mit kezdjünk a Kurszki terület több ezer négyzetkilométerével, ha továbbra is az ENSZ alapokmánya és a nemzetközileg elismert határok iránti elkötelezettségünket hirdetjük” – írta az ukrán önkéntes, hozzáfűzve: 

    Putyin helyében általánosságban pusztán szimbolikus ellenállást tanúsítanék az ukránokkal szemben az Orosz Föderáció „örökös” területén: minél több ukrán erőt és eszközt vonnak be Oroszországba, annál könnyebb lesz az oroszoknak a Donbász meghódítása.

    Mint írta, az orosz területek csak terhet jelentenek Ukrajnának, majd hozzátette azt is: arra számít, hogy téltől kezdve az aktív, területszerzést célzó harcok leállnak, és ehelyett egymás kritikus infrastruktúráját próbálják majd megsemmisíteni a felek, „mert ahhoz sokkal kevesebb ember kell”.

    „De attól tartok, hogy még ebben az ellenséges infrastruktúra elpusztítására irányuló háborúban is gondoskodik arról a Nyugat és Kína, hogy a lehető leghamarabb lecsillapodjon, anélkül, hogy sokkot okozna a globális piacokon, vagy olyan, ember okozta katasztrófákat, amelyek messze túlmutatnak Ukrajna és Oroszország határain” – írta, megjegyezve: ukrán szempontból ez a kimenetel azért lesz probléma, mert a frontvonalak és határok ideiglenesen megmerevednek, de nem ismerik el őket, és az ukránoknak ezt követően meg kell hozniuk egy fontos döntést. 

    Mert a nép érezni inkább érzi majd, mintsem felfogja, hogy ennek a pusztító háborúnak és az ukrán földön hozott szörnyű áldozatoknak nemcsak a fantombirodalmi fájdalmak megszállottja, a „Kreml apója” [vagyis Putyin – a szerk.] az oka (bár ő az, aki mindenek felett áll), hanem az ukrán állam gyengesége és tehetetlensége is, ami nem csak Putyin számára tűnt könnyű áldozatnak az orosz medve számára

    – vélekedett az ukrán önkéntes, aki szerint ezt követően arra a kérdésre kell megtalálniuk a választ, hogy miként tudják fenntartani a most megőrzött ukrán függetlenséget, és mindent, ami az állampolgárok biztonságához, fejlődéséhez, jólétéhez és önmegvalósításához szükséges.

    Mint írta, e téren jön képbe a három, vagyis inkább „két és fél forgatókönyv”.  Az első értelmében meg kellene gyengíteni az elnöki szerepkört, le kell mondani „az elnöknek mint az ukrán államiság sarokkövének és garanciájának az Európára nem jellemző funkcióiról”, valamint létre kell hozni „a fékek és ellensúlyok kiegyensúlyozottabb rendszerét”, és reformokat kell végrehajtani. 

    A második út valószínűbb, mint az első. Keressük meg a következő messiást, és higgyünk benne. […]  A legtöbb ember nem szeret felelősséget vállalni, és nolens volens keres egy »atyát«, akire hajlandó átruházni a választás, a felelősség és a szabadság terhét. Lehetne egy mérsékelt »messiásunk« Valerij Zaluzsnij személyében, vagy egy kevésbé mérsékelt és szenvedélyesebb a bankovai [vagyis az elnöki hivatal köreiben mozgó – a szerk.] ukrán »caudillók« személyében

    – írta Druzenko, aki szerint ennek a jelenségnek sokkal több rossz példája volt, mintsem jó, és nem biztos benne, hogy Ukrajnában kedvező lenne egy ilyen forgatókönyv.

    Harmadik lehetőségként azt említette, hogy semmilyen radikális változást nem hajtanak végre Ukrajnában. „Hagyjuk, hogy az ország a maga útján haladjon. Hogy vagyonának maradványait a hatalomhoz közel állók között herdálja el. [...] A végtelenségig tárgyalni az EU-val. Az összes alattomos moszkovitát leírni. Fejlődés és jólét helyett identitással etetni az embereket. Büszkének lenni a felszabadító harc hőseire, különösen az elesettekre (így biztonságosabb), és a rendszer minden kritikusát »a Kreml ügynökének« bélyegezni. És évtizedekig belülről rohadni. Erre sok példa van” – fogalmazott, majd hozzátette: sajnos az első változatot tartja a legkevesbé valószínűnek, és a harmadikat a legvalószínűbbnek, de még van választási lehetőségük.

  • Domján Anikó

    A Kurszk régióban folyó harcok kezdete óta az ukrán ejtőernyősök hét orosz harckocsit fogtak el. Most egy olyan videó kering az interneten, amin galíciai ejtőernyősök elfoglalják Oroszország legjobb harckocsiját, a T–90M tankot. 

    A 80. független galíciai légi rohamdandár katonái sikeres akciói következtében a T–90M-en túl elfoglaltak négy T–80 BVM járművet és két T–72-es harckocsit.

    A videót a dandár sajtóosztálya tette közzé a Telegramon, amely részleteket is közölt arról, hogyan hajtották végre az ejtőernyősök az akciót az ellenséges vonalak mögött, ahol épp az oroszok állásait számolták volna fel. A művelet közben a katonák észrevettek egy T–90M-est, amelyet az orosz katonák megpróbáltak beindítani, de nem jártak sikerrel, mert lemerültek az akkumulátorok. Az ukránok átvették az irányítást a jármű felett, kicserélték az akkumulátorokat, és sikerült beindítaniuk a tankot, majd a saját állásaikba vezették azt.

    Az elfoglalt tankot az új legénység „Pirozhok”-nak nevezte el, majd megjegyezték, hogy a fedélzeti és a tűzvezető rendszerek a korszerűsítés ellenére megbízhatatlanok.

  • Bereznay István

    Még mindig nem oltották el a tüzet Oroszországban, a Rosztovi területen található Proletarszkban, ahol közel két hete gyulladt ki egy olajtároló létesítmény egy dróncsapás után.

    A sajtó a minap műholdfelvételeket mutatott a helyszínről, amelyeken továbbra is sűrű füst látható a helyszínen.  üzemanyagtartályok mellett. „Több olajtartályból még mindig füst száll ki, de a füst sűrűsége még tovább csökkent. Csaknem 20 tartály, amelyek mindegyike 500 köbméternyi üzemanyagot tartalmaz, égettnek vagy sérültnek tűnik” – áll a Radio Szvoboda jelentésében, amely óta nem érkezett hír arról, hogy leálltak volna a munkálatok a helyszínen.

    Egy másik, előző napi felvétel alapján szintén arra lehet következtetni, hogy legalább két helyen még éghet a tűz. 

  • Domján Anikó

    A Szumi megyében két ember meghalt, 17-en pedig megsérültek – köztük egy 10 éves gyerek – az oroszok ágyúzásának következtében – jelentette az Interfax Ukrajna.

    Az elmúlt 24 órában a térség 42 településére lőttek az oroszok. Összesen 312 találatot rögzítettek különböző típusú fegyverekből 

    – írta a terület regionális igazgatósága a Telegram-csatornáján. 

    Ezen kívül károsult 19 lakóház, 11 gépkocsi, három adminisztratív épület, infrastruktúra, három oktatási intézmény, öt üzlet, két garázs, egy szerviz, egy templom, egy céges raktár és egy gázvezeték – jelentették. 

  • Domján Anikó

    Oroszország 614 ezer 950 katonát veszített az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szombaton. 

    Az orosz hadsereg előző napi élőerő vesztesége mintegy 1360 fő volt – írták.  A jelentés szerint Oroszország veszített még összesen a háború kezdete óta 8582 harckocsit, 16736 páncélozott harcjárművet, 23825 járművet és üzemanyagtartályt, 17614 tüzérségi rendszert, 1176 rakéta-sorozatvetőt , 940 légvédelmi rendszert, 368 repülőgépet, 328 hajót, helikoptert és egy tengeralattjárót.

  • Domján Anikó

    Az orosz hatóságok őrizetbe vettek két kolumbiai állampolgárt, akik Ukrajnáért harcoltak – közölte az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) jelentése alapján a Kyiv Independent. 

    A két kolumbiai férfit Venezuelából adták ki a helyi hatóságok, miután őrizetbe vették őket Caracasban, a Kolumbiába hazafelé vezető útjukon.

    A két férfi – Alexander Ante és Jose Aron Medina – állítólag 2023 nyarán csatlakozott az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főosztálya alá rendelt nemzetközi légióhoz. A férfiakat Július közepén vették őrizetbe a caracasi repülőtéren a venezuelai hatóságok, akik állítólag megerősítették részvételüket az ukrajnai háborúban. Augusztus 30-án előzetes letartóztatásba helyezték őket Moszkvában, a szigorúan őrzött lefortovoi börtönben. Az elítélt férfiakra 15 évig terjedő börtönbüntetés várhat.

    Az FSZB szerint a férfiaknál olyan dokumentumokat találtak, amelyek a háborúban való részvételüket igazolták, valamint ukrán egyenruha is volt náluk. 

    Az Oroszországnak való kiadatás az első ilyen eset a háború kitörése óta. A kiadatást nagyrészt szimbolikus lépésnek tekintik, mivel Nicolas Maduro venezuelai elnök rendre hangsúlyozza Moszkvával való szoros kapcsolatát és elítélte az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókat. 

  • Kecső Richárd János

    Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta az Ukrajnában is használt nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerek (HIMARS) 390 millió dollárért történő  eladását Horvátországnak – közölte a Pentagon.

    Mint írták, az értékesítés az Egyesült Államok külpolitikáját és nemzetbiztonságát támogatja azáltal, hogy javítja a NATO-szövetséges ország biztonságát, amely továbbra is fontos szerepet játszik az európai politikai stabilitásban és gazdasági fejlődésben.

    Horvátország ezekkel az eszközökkel javítja a képességét a jelenlegi és jövőbeli fenyegetések elrettentésére és a koalíciós műveletek támogatására, valamint elősegíti az Egyesült Államokkal és más NATO-erőkkel való együttműködést. 

  • Loksa Bence

    Az uniós tagállamok nagy része továbbra is az ukrajnai háború eszkalációjának irányába mutató lépéseket fontolgat, jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf pénteken Brüsszelben.

    A honvédelmi miniszter az uniós tagállamok védelmi minisztereinek informális tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tárgyaláson továbbra is háborúpárti hangulat uralkodott, minden hozzászólás Ukrajna katonai támogatásának folytatására irányult.

    A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a magyar kormány úgy véli, hogy a konfliktus katonai megoldása továbbra sem bontakozik ki a háborús frontokon.

    Magyarország álláspontja nem változott abban, hogy ezt a konfliktust csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal, diplomáciai úton lehet fenntartható módon lezárni

    – emelte ki. Beszámolt arról, hogy a tanácskozás témai között szerepelt az EU ukrán katonákat kiképző missziójának Kijevbe történő áthelyezése. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez a javaslat kockázatos lépés, mert könnyen a háború eszkalációjához vezethet, és ezt Magyarország meg kívánja akadályozni.

    „Folyamatosan lándzsát törünk amellett, hogy mindenképpen el kell kerülni az Európai Unió és a NATO bevonódását, belerángatását ebbe a konfliktusba” – nyomatékosította Szalay-Bobrovniczky. Hozzátette, hogy Magyarország tartózkodik a misszió mandátumának meghosszabbításával kapcsolatban, tehát az EU tagországai ilyen tevékenységet folytatnak az unió területén, de abban Magyarország nem vesz részt.

    A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy a Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az Ukrajnába küldött fegyverek használatára irányuló korlátozások feloldását szorgalmazza. Véleménye szerint, ez a javaslat további eszkalációs kockázatot hordoz magában.

    Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország nem támogatja az ukrán fegyveres erők pénzügyi támogatására vonatkozó javaslatokat, mindaddig, míg Ukrajnában a magyar vállalatokat negatívan diszkriminálják és amíg Ukrajnában érvényben vannak azok a döntések, amelyek a magyar energiaellátás biztonságát veszélyeztetik.

    A honvédelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a szlovák védelmi miniszter egyetért a magyar álláspontokkal, különösen azzal összefüggésben, hogy az EU stratégiáját az ukrajnai háborúval kapcsolatban át kell gondolni.

    Az Európai Unió önvédelemre irányuló képességfejlesztéseivel összefüggésben elmondta, hogy Magyarország már jóval a háború kitörése előtt intenzív védelmi ipari fejlesztésbe fogott, és 2023-ban elérte a NATO által elvárt célszámot, GDP-je két százalékát fordította védelmi költségvetésére.

    Magyarország továbbra is aktívan részt vesz az uniós műveletekben, az idei év kezdete óta, egy éven keresztül magyar hadszíntér-parancsnok vezeti a Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő EUFOR Althea missziót, továbbá kiemelten magas létszámmal veszünk részt az EUFOR Quick Response 24 gyakorlaton.

    Hozzátette, hogy a magyar uniós elnökség aktívan támogatja azon EU-kezdeményezéseket, amelyek a globális dél, és benne a Száhel-övezetre irányulnak. Az idei év októberétől Magyarország az EU vörös-tengeri műveletéhez, az EUNAVFOR Aspideshez járul hozzá, illetve 2025-től az EU szomáliai kiképzési missziójában vesz részt – írja az MTI.

  • Kecső Richárd János

    Magyarország területére az ukrán-magyar határszakaszon 7961 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 15276 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Domján Anikó

    Súlyos károkat és emberéleteket is követelt az oroszországi Belgorod város és a környező régió elleni ukrán támadás augusztus 30-án éjjel – jelentette Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

    Az ukrán hadsereg egyelőre nem kommentálta az állítólagos támadást, és a hírről tudósító Kyiv Independent sem tudta ellenőrizni az orosz tisztviselők állításait, de a területen helyi idő szerint este 8 körül adtak ki riasztás rakétatámadás miatt.  Gladkov tájékoztatása szerint a feltételezett támadás helyszínén egy nő és négy férfi életét vesztette, 37 ember, köztük hét gyermek pedig megsérült és kórházba került.

    Gladkov tájékoztatása szerint Ukrajna MLRS rakéta-sorozatvető rendszerből indított támadást. A gyanú szerint több lakóház, kereskedelmi vállalkozás, személygépkocsi és meg nem nevezett szociális intézmény is megrongálódott.

    Károkat jelentettek a közeli Dubovoje faluban is. A belgorodi terület az ukrajnai Szumi, Harkov és Luhanszk megyékkel határos. A régió elleni rakéta- vagy dróntámadásokról szóló állítások az elmúlt hónapokban általános jelenséggé váltak. Oroszország állítólag gyakran „használja” a belgorodi területet az Ukrajna elleni, határokon átnyúló rakétacsapások indítótereként.

  • Loksa Bence

    Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője zöld utat adott Kijevnek arra, hogy bevessék a nyugati szövetségesektől kapott fegyvereket Oroszország ellen.

    A tisztviselő szerint ez nem jelenti azt, hogy az EU és Oroszország háborúban állnak. Szijjártó Pétert is megemlítette, aki éppen Moszkvában tárgyal, elmondása szerint a képviselők oda utazhatnak, ahova akarnak, de tartaniuk kell magukat az EU elveihez.

    A főképviselő sajtótájékoztatójáról bővebben lejjebb olvashat.

  • Loksa Bence

    Pawel Zalewski, Lengyelország védelmi miniszterhelyettese az uniós védelmi miniszterek találkozóján arról számolt be, hogy nem veszik figyelembe az ukrán elvárásokat, nevezetesen a „rakéták vagy drónok lengyel területről történő lelövésének lehetőségét”.

    Ukrajna légvédelmének radikális megerősítése a Nyugat részéről elegendő kell, hogy legyen, így nem igényel támogatást a lengyel légierőtől. Ukrajnának rendelkeznie kell valamivel, amivel meg tudja védeni a magát. A NATO és az EU országai nem részesei a háborúnak

    – mondta Zalewski, ezzel elutasítva az erre irányuló ukrán javaslatot. A megtámadott ország kérését a franciák és néhány északi nemzet is támogatja, viszont az EU nem döntött egyhangúlag a javukra. Egyrészt attól tartanak, hogy Oroszország provokációnak veszi, másrészt pedig arról, hogy nem tudják garantálni a katonákat kiképzők biztonságát.

    Az uniós védelmi miniszterek arról döntöttek a találkozón, hogy az ukrán hadsereg kiképzését nem helyezik át Ukrajna területére, hanem a határhoz lehető legközelebb csoportosítják a központokat.