Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Föderáció meghatalmazott képviselőjévé nevezte ki Artem Zhogát az Uráli szövetségi körzetben – írja az mk.ru. Az Uráli szövetségi körzet Oroszország nyolc szövetségi körzetének egyike.
A Kreml sajtószolgálata bejelentette az orosz elnök rendeletét, amely alapján Artem Zhogát, a Donyecki Népköztársaság parlamenti elnökét nevezik ki az Uráli szövetségi körzet élére.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Dmitrij Medvegyevet, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesét választották a Rosztelekom igazgatótanácsának elnökévé – közölte szerdán az orosz állami telekommunikációs vállalat.
A Rosztelekom a vezetékes kommunikáció és az internet-hozzáférés orosz piacának legnagyobb vállalata. Medvegyev Szergej Ivanovot váltotta a tisztségben, aki közel tíz évig állt a cég igazgatótanácsa élén.
Az RBK című gazdasági lap szerint augusztusban még szerepelt a neve az igazgatótanács tagjelöltjeinek listáján, szeptemberben azonban már Medvegyevé állt rajta az övé helyett. A vállalat részvényesei szeptemberben hagyták jóvá az igazgatótanács új összetételét, amelynek első ülését szerdán tartották meg.
A 71 éves Szergej Ivanov, aki 2015 óta állt a Rosztelekom igazgatótanácsának élén, az államfő környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó különmegbízottja. A KGB-nél és a Külső Hírszerző Szolgálatnál (SZVR) eltöltött évtizedek után volt a biztonsági tanács titkára, a védelmi miniszter és az elnöki adminisztráció vezetője.
Az 59 éves Medvegyev korábban betöltötte az államfői és a miniszterelnöki tisztséget is. Biztonsági tanácsi tisztsége mellett jelenleg ő a kormánypárt, az Egységes Oroszország elnöke is.
Az augusztus 19-én Csernyihivbe csapódó, és hét civillel – köztük egy hatéves kislánnyal – végző Iszkander-K rakétában amerikai gyártású áramköröket találtak az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint.
Olekszandr Viszikan, a Kijevi Bűnügyi Kutatóintézet szakértője egy SN–99-es navigációs rendszert talált az Iszkander rakéta maradványai között, ami egy színház előtti téren csapódott be tavaly nyáron. A rakétában négy nyugati gyártó alkatrészeit fedezték fel, köztük az „agyat”, ami a műholdakhoz kötötte a lövedéket, ezzel segítve a célba érését.
A felháborodás amiatt alakult ki, hogy a vizsgálatok során azt állapították meg, az alkatrészt 2023 márciusában készítették – több mint egy évvel az orosz–ukrán háború kezdete után, valamint azt követően, hogy az Egyesült Államok megszorításokat vezetett be Oroszországgal szemben.
A korlátozások között szerepelt az ilyen chipek szállításának tiltása, attól függetlenül, hogy azok Amerikában vagy Kínában készültek. A rakéta egyik darabjáról viszont azt is sikerült kideríteni, hogy egy texasi, Austinban található gyártónál, a Silicon Laboratories Inc.-nél készült. Ezt az alkatrészt a rajta található számok alapján 2022 januárja és márciusa között készíthették.
Azonban mivel a félvezetők hónapok alatt jutnak el a gyártótól a megrendelőhöz, Ukrajna azt a megállapítást tette, hogy az alkatrészek a nyugati tiltások bevezetése után kerültek Oroszországba. Az amerikai darabok mellett német és kínai alkatrészeket is találtak a rakétában.
Szíriai hírforrások értesülései alapján az izraeli légierő az orosz ellenőrzés alatt álló Hmejmin légibázist bombázta. Bár az izraeli hadsereg nem erősítette meg a tényt, videók is kiszivárogtak a támadásról.
More of Putin's "red lines" found to be meaningless as Israel bombards Russia's Khmeimim airbase in Syria with 30 missiles, detonating for hours.
— KyivPost (@KyivPost) October 3, 2024
The attack lasted for 45 minutes in today's early morning hours. pic.twitter.com/vSrysaKSPk
A beszámolók szerint helyi idő szerint 4 és 5 között 30 rakéta csapódott a bázis területére, az izraeliek nagyjából 45 percig bombázták a támaszpontot. A rakéták egy raktárépületet találtak el a reptéren.
Az elhárításban egy orosz gépet és orosz csapatokat is bevetettek, ezt később orosz források is megerősítették. A támadást az válthatta ki, hogy iráni gépek szálltak le a bázison, amik az izraeliek szerint fegyvert és lőszert, míg iráni források szerint humanitárius segélyt szállítottak a libanoni lakosságnak – számolt be az esetről a Portfolio.
Mark Rutte első hivatalos útja Ukrajnába vezetett, a NATO új főtitkára előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A szövetség holland vezetője találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közös sajtótájékoztatót tartottak.
Zelenszkij elmondta, hogy nem lát alapvető különbséget Izrael légtérvédelmének kérdésében – ahol a szövetségesek iráni rakéták és drónok lelövésében segítenek – és az ukrán légtér biztonságának szavatolásában.
Ma az ukrán légvédelem igényeiről és a szomszédokkal folytatott párbeszédről tárgyaltunk. Látjuk, hogy a Közel-Keleten meg tudják védeni az emberek életét a szövetségesek egységének köszönhetően. Az iráni rakéták közös lelövése semmiben sem különbözik az orosz rakéták, illetve az orosz és az iráni rezsimet egyesítő iráni gyártású Sahid drónok lelövésétől
– hangsúlyozta az elnök.
Egyszersmind kijelentette, hogy nagyobb elkötelezettséget vár a NATO-tól az ukrán légtér védelméhez való hozzáállásában. A NATO-főtitkár azonban kitérő választ adott az orosz rakéták Ukrajna feletti lelövésének lehetőségéről. Zelenszkij kiegészítette őt egy rövid mondattal: „a szövetségesek nem állnak készen az ukrán égbolt védelmére.”
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) alegységei más alakulatokkal együttműködve drónokkal mértek csapást csütörtökön az oroszországi Voronyezs térségében található boriszoglebszki katonai repülőtérre – idézi az Ukrajinszka Pravda hírportált az MTI.
A támadásban raktárakat, Szu–35-ös és Szu–34-es nehézbombázó repülőgépek hangárjait, valamint repülőgépüzemanyag-tárolókat lőttek. Az SZBU-nál kiemelték, hogy a megtámadott katonai repülőtérről Oroszország aktívan bombáz ukrán területeket.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közölte, hogy ATACMS ballisztikus rakétákkal eltaláltak egy orosz Nyebo-M radarállomást. A katonai vezetés kiemelte, hogy a Nyebo-M nagyon nehezen elpusztítható célpont, mivel lopakodó üzemmódban működik, a horizontot pásztázva keres célpontokat a levegőben.
A vezérkar szerint az oroszoknak már csak tíz ilyen típusú működő rendszerük maradt. Egy ilyen radar költsége több mint 100 millió dollár.
A vezérkar szerint a Nyebo-M radar megsemmisítése kedvező lehetőségeket biztosít a Storm Shadow robotrepülőgépek hatékony bevetésére.
Ezrek vonultak fel csütörtökön „Soha többé háborút!” felhívással Berlinben a német egység napján. A tüntetők transzparensein egyebek között „Gránátok helyett diplomaták”, illetve „Állítsátok meg a háborút azonnal – ne szállítsatok fegyvereket Ukrajnába!” feliratok voltak olvashatók.
Többen békegalambbal díszített zászlót lengettek. A békeaktivisták három oldalról közelítettek a német főváros Tiergarten parkjának központjában álló Győzelmi oszlop emlékműhöz. A felvonulást záró gyűlésen felszólalt Sahra Wagenknecht, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) ellenzéki párt elnöke más baloldali politikusok mellett.
Wagenknecht egyebek között párbeszédet követelt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról. A politikus azzal vádolta a német kormányt, hogy vakon követi Washingtont. „Újból annak küszöbén állunk, hogy amerikai közepes hatótávolságú rakétákat telepítsenek Németországban, ez kész őrület” – mondta.
A német hatóságok közlése szerint nagyjából ezer rendőr biztosította a rendet, de jelentősebb incidensről nem számoltak be. A rendőrség mintegy 10 ezerre, míg a szervezők hozzávetőleg 30 ezerre becsülték a résztvevők számát.
Az egyik menet résztvevői között voltak olyanok is, akik szolidaritást követeltek a Gázai övezet lakóival. Transzparenseiken olyan feliratok voltak olvashatók, mint „Legyen vége a megszállási terrornak!” és „A NATO háborút és népirtást űz – szolidaritás a Donbásszal és Gázával”.
A „Soha többé háborút!” szövetség, amely magát békemozgalomként azonosítja, egyebek között haladéktalanul tárgyalásokat követel az ukrajnai és a gázai övezeti háború rendezésére, és elutasítja amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi telepítését – írta az MTI.
2024-ben mintegy 30 százalékkal nőtt a tartásdíjat fizetők száma Ukrajnában – idézi Kirilo Minenkót, az Igazságügyi Minisztérium Központi Főosztályának vezetőjét a Kárpáti Igaz Szó.
A jelenséget úgy magyarázta Minenko, miszerint tartásdíjhátralék esetén a háromgyermekes édesapák is mozgósíthatók.
Ha egy apának három kiskorú gyermeke van, joga van a mozgósítási halasztáshoz, de csak abban az esetben, ha eltartja őket
– mondta Minenko.
Ha a tartásdíjhátralék meghaladja a három hónapot, az azt jelenti, hogy az apa nem gondoskodik megfelelően gyermekeiről, ezért ebben az esetben megfoszthatják őt a mozgósítás alóli felmentéstől.
A szolgálatban lévő orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítettek egy ukrán drónt a Belgorodi terület felett – közölte az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a RIA Novosztyi.
„A pilóta nélküli ukrán légi járművet a Belgorodi terület felett a légvédelmi erők szolgálatban lévő személyzete megsemmisítette” – áll a közleményben.
Reményét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott kijevi megbeszélése után, hogy a szövetség országai változtatnak álláspontjukon Ukrajna légterének védelmével kapcsolatban – közölte az MTI.
A NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Zelenszkij azt mondta, hogy nem lát alapvető különbséget Izrael légterének védelme kérdésében – ahol a szövetségesek iráni rakéták és drónok lelövésében segítenek – és az ukrán légtér biztonságának szavatolásában.
„Ma az ukrán légvédelem iránti igényekről és a szomszédokkal folytatott párbeszédről beszéltünk. Látjuk, hogy a Közel-Keleten meg tudják védeni az emberek életét a szövetségesek egységének köszönhetően. Az iráni rakéták közös lelövése semmiben sem különbözik az orosz rakéták, illetve az orosz és az iráni rezsimet egyesítő iráni gyártású Sahid drónok lelövésétől” – hangsúlyozta az elnök. Leszögezte: változást vár a NATO-nak az ukrán légtér védelméhez való hozzáállásában. „Régiónkban a partnereink részéről nagyobb elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy véget vessünk az orosz terrornak” – mondta.
A NATO-főtitkár ugyanerre a kérdésre válaszolva kitérő választ adott az orosz rakéták Ukrajna feletti lelövésének lehetőségéről. Zelenszkij azonban kiegészítette őt egy rövid mondattal: „a szövetségesek nem állnak készen az ukrán égbolt védelmére.”
Rutte a sajtótájékoztatón elmondta, hogy megvitatta az ukrán elnökkel azokat a területeket, amelyeken Ukrajnának további támogatásra van szüksége, és arról is egyeztettek, hogy a NATO hogyan tudja azt biztosítani. Hangsúlyozta, hogy a szövetség kiemelt feladata Ukrajna megsegítése mellett a NATO-országok fegyverkészletének feltöltése.
„Az ipari termelés növelése Ukrajna támogatására és az arzenálunk feltöltésére szolgál, és ez lesz számomra a prioritás” – szögezte le. Rutte főtitkár szerint Ukrajna belső potenciálja csak befektetésekkel és innovációval erősíthető.
Vuhledar védelme egyértelműen teljesítette feladatait, az ellenség a városból nem tudta megindítani offenzíváját – mondta Ivan Tyimocsko, az ukrán erők hadseregének tartalékos tanácsának elnöke.
Megjegyezte, hogy Ugledar fontos pont a védelmük szempontjából, mert a város magasan fekszik, és általában jó „földrajzi és technikai adottságokkal” rendelkezik. Szerinte a város elfoglalása nem volt prioritás az ellenség számára, a Vuhledar–Kurahove–Pokrovszk vonal mentén zajló általános offenzíva részének tekintették az ottani támadásokat.
Az ellenség pedig a rendelkezésre álló erőforrások függvényében próbál majd lépésről lépésre haladni ebbe az irányba. Most az ellenség még Vuhledarba bevonulva sem tudott offenzívát indítani, mint egykor Avgyijivkában. Ezért Vuhledar egyértelműen teljesítette a feladatát
– mondta Timocsko.
Mihail Zsirokov katonai szakértő szerint az oroszok nem a szupererős FAB–9000-es lőszert vetették be Volcsanszk megtámadására.
Ez nem egy kilenctonnás bomba volt, hanem szinte kizárólag Tu–22M3-as bombázók lehettek. Amennyiben FAB–9000-esek lettek volna a levegőben, akkor légierő-parancsnokságunknak biztosan lett volna róla valamilyen információja
– magyarázta a szakember az ukrán New Voice rádióban az UNIAN szemléje szerint.
Szerinte a használt bombák hatástalanok, és csak az afganisztáni, szovjetek általi beavatkozás idején használták őket. A szakértő véleménye az, hogy körülbelül 300 bombát dobtak le hegyi erődítményekre, de még ott is hatástalannak bizonyultak.
Zsirokov úgy véli továbbá, hogy az álhír terjesztésével azt a látszatot akarták kelteni az oroszok, hogy a „különleges katonai művelet” hamarosan véget ér.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szeptemberi találkozójukon kommentálta a Volodimir Zelenszkijjel való konfliktust.
Sikorski hangsúlyozta, hogy országában nemzeti konszenzus van a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásáról. Hozzátette, hogy az exhumálást elsősorban Andrzej Duda lengyel elnök, valamint Wladislaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter és Szymon Holownia, a lengyel Szejm (a lengyel parlament alsóháza) házelnöke kéri − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A volinyi tragédia olyan események sorozata volt, amelyek a lengyel és ukrán lakosság etnikai tisztogatásához vezettek 1943-ban a második világháború alatt. Ez része volt az ukránok és a lengyelek között régóta fennálló rivalizálásnak a mai Ukrajna nyugati részén. Lengyelország a volinyi tragédiát a lengyelek ellen elkövetett népirtásnak tekinti.
Ukrajna ugyan nem értett egyet a lengyel holttestek exhumálásával, de engedélyezte a Wehrmacht-katonák exhumálását a térségben a második világháború alatt. Sikorski hangsúlyozta, hogy a kijevi tárgyalások során biztosítékokat kapott arra, hogy a volinyi tragédia áldozatai exhumálásának kérdése megoldódik.
A kohászati és a vegyipar, valamint az üzemanyag- és energiaipari komplexum (FEC) orosz vállalatai a projektek több mint 98 százalékát még mindig külföldi szoftverekkel hajtják végre – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megjegyzik, hogy mintegy 80 százalékuk a német Siemens IT-megoldásait használja, a fennmaradó 18 százalék pedig más külföldi termékeket.
Különösen az automatizált folyamatirányítási rendszerekről (APCS) van szó, amelyek szoftver- és hardverelemeket tartalmaznak. Miután a Siemens, a francia Schneider Electric, a japán Yokogawa, valamint az amerikai Honeywell és Emerson elhagyta Oroszországot, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkacsoportot hozott létre a külföldi megoldások importtal való helyettesítésére.
A Severstal, a Gazprom Neft, a Transneft, az Eurochem, a Roszatom, az NPO KIS és mások feladata volt a megoldások kidolgozása. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által jóváhagyott terv szerint 2024 végéig a vállalatoknak a helyi vezérlőrendszerek nyílt vezérlőrendszer-elemeinek prototípusait kellett volna tesztelniük.
A Donyecki terület északi része határozatlan ideig vízellátás nélkül marad az orosz bombázások miatt − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Vadim Filaskin, a Donyecki terület katonai adminisztrációjának vezetője arról számolt be, hogy az orosz erők szeptember 28-án megrongáltak két, a Donbász vízműhöz tartozó létesítményt. A kár súlyossága miatt lehetetlen javítani a berendezést.
„Szlovjanszk, Kramatorszk, Druzskovka, Konsztantyinovka és a közeli települések, ahol mintegy 260 000 ember él, a nagyszabású ellenséges támadás miatt vízellátási problémákkal szembesülnek” − jegyezte meg Vadim Filaskin.
„A területi katonai adminisztráció a helyi hatóságokkal együttműködve alternatív vízellátási lehetőségek kialakításán dolgozik. Jelenleg a vizet ideiglenesen a Donbászi Víziközmű-társaság folyóbeviteléből szállítják” − magyarázta a tisztviselő.
Az ukrán hatóságok légiriadót rendeltek el több régióban, mivel egy nagy sebességű célpontot észleltek Szumi térségében, ami Csernyihiv és Kijev régiók felé tart – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A fővárosban 8 perc elteltével a riasztást megszüntették. A többi régiót továbbra is veszély fenyegeti.
13 óra körül a Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság jelentette, hogy ellenséges pilóta nélküli légi járművek mozgását észlelték, és hogy a légvédelmi erők a régióban tevékenykednek.
Korábban a riasztást ballisztikus rakéták bevetésének veszélye miatt adták ki.
Szerdán a Vyorstka oknyomozó hírportál két névtelen iparági forrásra hivatkozva számolt be arról, hogy az orosz reklámügynökségek és rendezvényszervezők között feketelistára került 79 előadóművész.
Az orosz reklámügynökségeket és rendezvényszervezőket nyomatékosan felszólították, hogy reklámjaikból és egyéb promóciós anyagaikból zárják ki a művészek dalait, valamint kerüljék el azok nyilvános rendezvényeken való lejátszását.
A tiltott művészek között olyan előadók is szerepelnek, mint Beyoncé, Lana Del Rey, Hozier, a Florence and the Machine és a Metallica is, valamint száműzött orosz stand-up-komikusok és tiktokerek. Vyorstka szerint a listán két olyan orosz is szerepel, akik támogatják országuk ukrajnai invázióját.
Csütörtökön a Kreml közölte, hogy nem tud a bejelentett feketelistáról. A teljes cikk ide kattintva érhető el.
Ukrajna lakossága 10 millióval fog csökkenni 2051-re az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőségi Problémák Intézetének előrejelzése szerint, amelyet a Miniszteri Kabinet által jóváhagyott, Ukrajna demográfiai fejlődésének 2040-ig szóló stratégiája tartalmaz.
Figyelembe véve a fenti kihívásokat és veszélyeket, amelyek az ellenségeskedések befejezése, illetve az ukrajnai hadiállapot megszüntetése vagy eltörlése után is fennmaradnak, Ukrajna lakossága a Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Életminőségi Problémák Intézete szerint 2041-re 28,9 millió főre, 2051-re pedig 25,2 millió főre csökkenhet
– áll a stratégiában.
Megjegyzik, hogy ennek oka a háború, a nagyarányú külső migráció, az alacsony születési arányszám, a magas korai halálozás, a tömeges, Ukrajnán belüli kényszerű népességmozgás és egyéb tényezők – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Megjegyzendő, hogy 2001. december 5-én Ukrajna lakossága 48,5 millió fő volt, 2024 júliusára pedig az ország lakosságát 35,8 millió főre becsülték, amelyből 31,1 millió fő élt az ukrán kormány által ellenőrzött területeken.
A Miniszteri Kabinet megállapította, hogy a demográfiai kihívások helyzetének alakulására két lehetséges forgatókönyv létezik: a tehetetlenségi forgatókönyv és a változás forgatókönyve. A tehetetlenségi forgatókönyv nem jár további befolyásolási eszközökkel. Ugyanakkor a demográfusok szerint Ukrajna lakossága az 1991-es határokon belül 2041. január 1-jére 28,9 millió főre csökkenhet.
A változás forgatókönyve egy átfogó stratégia jóváhagyását irányozza elő, amely biztosítja a tisztességes életszínvonalat és életminőséget, megteremti a feltételeket a külföldről hazatérő ukrán állampolgárok visszatéréséhez, és minimalizálja a fegyveres agresszió következményeit. E forgatókönyv szerint a lakosság száma 2041. január 1-jére elérheti a 33,9 milliót.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet szerint az Ukrajnában zajló háború ellenére az ukránok túlnyomó többsége – 79 százaléka – azt mondta, hogy még akkor is Ukrajnában maradna, ha amerikai vagy uniós állampolgárságot kapna.
Ugyanakkor egy áprilisi felmérésben az ukrán menekültek mintegy harmada mondta azt, hogy tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, és majdnem ugyanennyien nem tervezik ezt.
Az orosz hadsereg továbbra is célzottan támadja az ukrán energiarendszert. Olekszandr Harcsenko, az Energiakutató Központ igazgatója elmondta, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén, amennyiben a hőmérséklet mínusz 5-15 fok alá csökken, a transzformátorok súlyosan károsodhatnak.
A legjobb esetben naponta 4 órán át lesz áram a háztartásokban. A rosszabb forgatókönyv szerint, miután 2-3 napig próbáljuk helyreállítani az ellátást, egy nap csak 2 órán át lesz áram, majd ismét áramszünet következik
– magyarázta.
Harcsenko emlékeztetett arra is, hogy az atomerőművek alkotják az ukrán energiarendszer gerincét. Ha azok kiesnek, az energiahiányt nem lehet majd pótolni az európai importból.
Az ukrán parlamenti képviselő elmondta, hogy az áramszünetek mértéke és gyakorisága a hőmérsékleti viszonyoktól és az orosz támadások intenzitásától függ majd. Szerhij Djacsenko energetikai szakértő pedig arra figyelmeztetett, hogy az atomerőművek esetleges leválasztása vészhelyzeti áramszüneteket eredményezhet – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az orosz hadsereg kamikazedrónnal csapott le a Dnyipróban lévő Nyikopolra. A támadásban három ember sérült meg – írja az Ukrajinszka Pravda. A történtekről Szerhij Liszak, Dnyipro kormányzója számolt be a Telegramon.
„Három ember megsérült egy ellenséges kamikazedrón találata miatt Nyikopolnál. Egy 75 éves nő és egy 35 éves férfi közepesen súlyos állapotban került kórházba. Egy másik, 34 éves férfit járóbetegként kezelnek” – írta.
A városban egy magánház, egy gazdasági épület és egy gázvezeték is megsérült.
Ukrajna 2024. májusa óta szabályozza, hogy kiket lehet mozgósítani. A KárpátHír közzétette a listát, amelyben leírják, hogy október 1-je óta mely szakmák alkalmazottai kapnak felmentést a mozgósítás alól.
Felmentést kapnak:
A listára felkerültek:
Oroszország 656 710 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Ez a szám tartalmazza az orosz erők 1150 áldozatát, akiket csak az elmúlt napban vesztettek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 8893 harckocsit, 17 596 páncélozott harcjárművet, 25 750 járművet és üzemanyagtartályt, 18 906 tüzérségi rendszert, 1204 többszörös rakétaindító rendszert, 964 légvédelmi rendszert, 368 repülőgépet, 328 helikoptert, 16 393 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Az orosz katonák tűzzsákot alakítottak ki az Ukrán Fegyveres Erők Liszicsanszk közelében állomásozó csoportja számára – közölte Andrij Marocsko katonai szakértő a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Csapataink sikeres akciói és a Verhnekamenszkoje település felszabadítása után a Belogorovka térségében és Lisicsanszktól nyugatra elhelyezkedő ukrán csoportosulás félig-meddig elkerítve találta magát. Az oroszok fegyveres erői tűzzsákot képeztek a harcosok számára, azaz gyakorlatilag az ellenség összes visszavonulási útvonalát lelőtték csapataink. A legrövidebb távolság, amelyek bekerítésbe vonják Ukrajna fegyveres alakulatát, mintegy 8 kilométer
– mondta.
Csütörtök hajnalban az ukrán légvédelem az Oroszország által Ukrajnába indított 105 kamikaze drónból 78-at megsemmisített – írja az Ukrajinszka Pravda.
Éjszaka az oroszok drónokkal támadták Ukrajna területét. Összesen 105 ellenséges Shahed-típusú drónt észleltek és kísérték a légierő rádiótechnikai csapatai
– fogalmazott az ukrán légvédelem a közösségi oldalán.
Oroszország az ukránok több hónapos ellenállása után foglalta el a stratégiailag fontos Ugledar városát. A veszteség aláhúzta a Kijev előtt álló kihívások súlyosságát a háború harmadik telének előestéjén – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz csapatok felhúzták zászlójukat a lerombolt város polgármesteri hivatalának romjai fölött. Ugledar lakosainak száma 14 ezerről alig több mint százra apadt.
Az ukrán hadsereg szerdán megerősítette a városból való visszavonulást, megjegyezve, hogy az orosz erők meg tudták erősíteni tartalékaikat a szárnyakon, ami a „bekerítés veszélyéhez” vezetett. A visszavonulásról a „személyzet és a felszerelés megőrzése” érdekében döntöttek.
Vlagyimir Putyin orosz uralkodó egyik fő célja a Donbász teljes elfoglalása. Oroszország idén fokozatosan nyomult előre keleten, és Ugledar elvesztése annak közepette történt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazatért a Joe Bidennel folytatott tárgyalásokról, ahol nem született Kijev számára kulcsfontosságú megállapodás.
Ugledar városa 50 kilométerre délre fekszik Pokrovszktól, amely az utóbbi időben az orosz támadások fő célpontjának számított keleten. Bár közlekedési szempontból nem bír nagy jelentőséggel, Ugledar erősen megerősített, és fontos előőrsnek számít Ukrajna keleti és déli frontja között. Borisz Rozsin, egy neves orosz katonai blogger „operatív győzelemnek” nevezte ezt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Föderáció meghatalmazott képviselőjévé nevezte ki Artem Zhogát az Uráli szövetségi körzetben – írja az mk.ru. Az Uráli szövetségi körzet Oroszország nyolc szövetségi körzetének egyike.
A Kreml sajtószolgálata bejelentette az orosz elnök rendeletét, amely alapján Artem Zhogát, a Donyecki Népköztársaság parlamenti elnökét nevezik ki az Uráli szövetségi körzet élére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán aláírta azt a törvényt, amely mentesíti a vádlottakat a büntetőjogi felelősség alól, ha az orosz hadsereghez csatlakoznak – írja a The Kyiv Independent ukrán hírportál az orosz jogi információs portálra hivatkozva.
A hírek szerint az orosz kormány be akarja vonni az intézkedésbe a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő közel 60 000 fogoly 40 százalékát.
A törvény lehetővé teszi a katonai szolgálatot azoknak a vádlottaknak, akiknek ügye folyamatban van az elsőfokú bíróságon, egy másik törvény felmenti azon vádlottakat a büntetőjogi felelősség alól, akiket korábban mozgósítottak, vagy akik szerződést kötöttek az orosz védelmi minisztériummal.
Az újonnan elfogadott jogszabály értelmében ezekkel az emberekkel szemben a büntetőeljárást felfüggesztik, a katonai szolgálat idejére a megelőző intézkedést megszüntetik. Hasonló eljárás vonatkozik azokra az elítéltekre is, akiknek ítéletét kiszabták, de még nem véglegesítették, ideértve a büntetőeljárás során benyújtott fellebbezési eljárást is.
A vádlottak teljes mértékben mentesülnek a büntetőjogi felelősség alól, miután megkapták az állami kitüntetést, illetve életkoruk, egészségi állapotuk vagy a mozgósítás lejárta miatti elbocsátását a katonai szolgálatból.
Moszkva 2022 nyara óta toboroz elítélteket az Ukrajna elleni háborúba, először a Wagner zsoldoshadsereg, majd közvetlenül az orosz védelmi minisztérium égisze alatt. Oroszország 133 000 állampolgár besorozását tervezi október és január között Vlagyimir Putyin szeptember 30-án aláírt rendelete szerint.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4857 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4212 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna az Oroszország indította háborút követően is gyorsan fogyatkozó lakossággal számol, az ukrán tudományos akadémia demográfiai intézete szerint 2041-ig csaknem 28,9 millióra, 2051-re pedig 25,2 millióra apadhat az ország lakossága – derül ki a kijevi vezetés egyik stratégiai dokumentumából.
Jelenleg becslések szerint Ukrajna területén mintegy 36 millióan élhetnek, ebből 31 millióan vannak a kijevi hatóságok ellenőrizte térségben. Ukrajna a Szovjetuniótól való függetlenné válása idején, 1991-ben még 52 millió lakossal rendelkezett – adta hírül az MTI.
A két és fél éve kezdődött háború tovább nehezítette a meglévő demográfiai problémákat.
A demográfiai intézet adatai szerint a fegyveres konfliktust megelőzően az egy szülőképes nőre jutó gyermekek száma átlagosan 1,16 volt, jelenleg viszont már csak 0,9.
A lakosságszám fenntartásához egy nőnek legalább két gyermeket kellene világra hoznia. A 60 év felettiek korcsoportja a háborút megelőzően a népesség csaknem egynegyedét tette ki. A háború következtében azonban az amúgy is alacsony várható átlagos élettartam (71 év) további csökkenését várják.
A férfiak körében az átlagos élettartam a jelenlegi 66 évről 57-re eshet vissza.
A kijevi vezetés stratégiával állt elő a probléma ellensúlyozására. A vonatkozó dokumentum szerint „Ukrajnának szüksége van rendszerszintű stratégiai döntésekre, amelyek lehetővé teszik a demográfiai kockázatok mérséklését és a veszélyek csökkentését, biztosítva ezzel a népesség kiegyensúlyozott és tartós újratermelődését, az emberi erőforrások szükséges mértékét és a megfelelő nagyságú munkaerő biztosítását a háborús helyzetben és a gazdaság háborút követő újjáépítéséhez.”
A kijevi kormányzat elképzelései szerint mindehhez megfelelő környezetet kell teremteni gyermekszületésekhez, illetve a gyermekneveléshez, biztosítva a családok megélhetését. A dokumentum mindenekelőtt a biztonságot, a létfontosságú szociális infrastruktúrát, a minőségi egészségügyi ellátást és munkalehetőségek biztosítását emelte ki. Különös hangsúlyt fektetnek a külföldre menekült ukránok hazatérésére is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai Facebook-bejegyzése szerint Ukrajna államfője találkozott Samantha Powerrel, az USAID (USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség) adminisztrátorával.
Megbeszéltük, hogy megvédjük az embereket, megerősítjük ellenálló képességünket a téli szezon előtt, helyreállítjuk az ukrajnai infrastruktúrát, megerősítjük az energiarendszerünket, és iskolai menedékházakat építünk
– fogalmazott az ukrán elnök, hozzátéve, hogy Ukrajna nagyra értékeli az Egyesült Államok nyújtotta katonai, politikai, gazdasági és humanitárius támogatást.
„Együtt nem csak Ukrajnát védjük, hanem minden olyan nemzetet, amely szabadságban, demokráciában és békében akar élni” – zárta posztját Volodimir Zelenszkij.