Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Oroszország Moszkva és Minszk elleni agresszióval vádolja Lengyelországot,
• Tízezer észak-koreai katona érkezhet a frontra,
• Kötelező evakuációt rendeltek el egy stratégiai fontosságú városban az ukránok,
• Donald Trump sejtelmes választ adott a kérdésre, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyinnal,
• Videón, ahogy súlyos csapást mérnek az ukránok egy orosz kiképző központra,
• Oroszország reagált Zelenszkij győzelmi tervére,
• Heteken belül indulnak Ukrajnába a francia kamikaze drónok,
• A német kancellár már tárgyalna Putyinnal.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

A NATO nem tervezi, hogy egyhamar meghívja Ukrajnát, hiába ez az első pontja a Volodimir Zelenszkij által bemutatott „győzelmi tervnek” – jelentette ki Julian Smith, amerikai NATO-nagykövet.

Amikor az amerikai nagykövetet arról kérdezték, hogy Ukrajnát hivatalosan is meghívják-e a NATO-ba, az amerikai nagykövet emlékeztetett a szövetség hivatalos álláspontjára, miszerint Kijev már rálépett a tagsághoz vezető útra – írja az Ukrajinszka Pravda.

Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy nem tudja megerősíteni az észak-koreai hadsereg részvételét az ukrajnai harcokban – írja az Eurointegration.

„Nem tudom megerősíteni ezeket a jelentéseket” – mondta Rutte, válaszolva arra a kérdésre, hogy tényleg részt vesznek-e észak-koreaiak az Ukrajna elleni orosz katonai műveletekben.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a jelentések azért aggasztóak.

„Amit tudunk, az az, hogy Észak-Korea segíti Oroszország Ukrajna elleni katonai erőfeszítéseit. Határozottan elítéljük az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyítését. De ebben a szakaszban nem tudjuk megerősíteni az ön által említett jelentéseket” – mondta a főtitkár.

A folyamatban lévő háborúk, az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásai és a növekvő politikai polarizáció a németországi fiatalok legnagyobb aggodalma – derül ki a Shell legfrissebb ifjúsági tanulmányából.

A Pragmatizmus a kiábrándultság és a sokszínűség elfogadása között című, 2024-es kiadású felmérés során 2509, 12 és 25 év közötti kamaszt kérdeztek meg a politikáról, a társadalomról és a környezetről alkotott nézeteikről.

Oroszország ukrajnai teljes körű invázióját követően a fiatal válaszadók 81 százaléka fejezte ki aggodalmát egy európai háború lehetőségével kapcsolatban, ami a 2019-es 46 százalékhoz képest meredek emelkedést jelent.

A folyamatban lévő konfliktusok, köztük Oroszország ukrajnai háborúja és a Hamász közelmúltbeli támadása Izrael ellen megváltoztatta a perspektívákat. A tanulmány szerint a 15-25 éves fiatalok 69 százaléka támogatja az erős NATO-jelenlétet, és csak 6 százaléka ellenzi azt. Ezek a vélemények alig mutatnak eltérést a volt kelet- és nyugatnémet fiatalok között.

„A fiatalok felismerték, hogy a világpolitika nem valahol odakint van, nem lehet többé elkerülni” – mondta Mathias Albert, a Bielefeldi Egyetem politológusa, a tanulmány egyik szerzője.

Oroszország agressziójával kapcsolatban a 15-25 évesek 60 százaléka egyetértett azzal, hogy „Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ezért meg kell büntetni”, és csak 13 százalékuk nem értett egyet. Ukrajna katonai támogatásáról azonban megoszlanak a vélemények: 50 százalékuk szeretné, ha Németország katonai segítséget nyújtana, míg 24 százalékuk elutasítja azt, érezhető különbségekkel Kelet- és Nyugat-Németország között – írja a Kyivindependent.

A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a tagállami vezetőknek szóló és az interneten közzétett meghívólevelében.

Mint mondta, a tagállami vezetőknek konszenzusra kell jutniuk az ENSZ-alapokmányra és a nemzetközi jog elveire alapozó békekezdeményezés körül.

Michel kifejezte abbéli reményét, hogy a tagállamok a hét legfejlettebb ipari ország alkotta csoport (G7) tagjaival együtt eleget tesznek júniusban vállalt kötelezettségüknek, miszerint az év végéig körülbelül 45 milliárd eurót adnak össze Ukrajna katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteinek támogatására. Mivel Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a közelgő télre való felkészülése nagyon fontos – hívta fel a figyelmet.

A bukaresti kormány szerdán sürgősségi kormányrendeletet hozott arról, hogy Románia magára vállalja a tavaly novemberben felavatott Fetesti Európai F–16-os Kiképzőközpontban (EFTC) felkészítendő ukrán pilóták felkészítésének költségeit – közölte az MTI.

A jogszabály indoklásában a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) rámutatott: a tavalyi vilniusi NATO-csúcs keretében Románia, Belgium, Kanada, Dánia, Portugália, Svédország, valamint az Egyesült Királyság védelmi miniszterei közös nyilatkozatban vállalták, hogy együttműködnek az ukrán pilóták F–16-os harci repülőgépek használatára történő felkészítésében, majd az ukrán elnök tavaly októberi bukaresti látogatása alkalmával a két államfő közös nyilatkozatban rögzítette: Románia a legmagasabb szinten vállalkozott arra, hogy részt vesz az ukrán pilóták felkészítésében.

A vállalás teljesítésének azonban mindeddig hiányoztak a jogi keretei, amelyek lehetővé tették volna, hogy a MAPN költségvetéséből ezt a tevékenységet finanszírozza. A tárca indoklása szerint Románia támogatása jelentősen növeli az Oroszország által megtámadott Ukrajna védelmi képességeit, függetlensége, szuverenitása és területi épsége megőrzését.

„Ukrajna esetleges kapitulációja nagyban rontaná a térség biztonságát, és Romániát is sebezhetővé tenné. Ilyen szemszögből az ukrán pilóták felkészítése nemcsak elvi és erkölcsi kötelesség, hanem a nemzetbiztonságba és a szövetséges biztonságba eszközölt befektetés is” – olvasható a sürgősségi kormányrendelet indoklásában.

A kormányfői titkárság honlapján közzétett jogszabály nem pontosítja a költségvetési keretet, hatályának időtartamát, vagy a Romániában kiképzett ukrán pilóták számát.

A román védelmi minisztérium augusztusban cáfolta, hogy ukrán pilóták kiképzése kezdődött volna tavaly a fetesti kiképzőközpontban.

A román légierőnél 2019-ben kezdődött meg az átállás a szovjet gyártmányú MiG–21-esekről az amerikai F–16-osokra. A pilóták átképzése érdekében tavaly ősszel alakítottak ki kiképzőközpontot a dél-romániai Fetesti mellett található légitámaszponton, ahol a Hollandia által rendelkezésre bocsátott repülőkön a gyártó Lockheed Martin oktatói a tervek szerint nemcsak a román és NATO-szövetséges, hanem az ukrán hadsereg pilótáit is felkészítik arra, hogy 4. generációs amerikai F–16-osokkal repüljenek.

A Nyugat már elismeri, hogy Ukrajna nem térhet vissza az 1991-es határokhoz – írja a ria.ru orosz hírportál a Washington Post alapján. 

Mint írják, a Nyugat már kezdi felismerni, hogy az ukrán fegyveres erőknek az orosz hadsereg nyomása alatt tovább kell hátrálniuk, és Ukrajna nem fog tudni visszatérni az 1991-es határaihoz. A lap egy ukrán parancsnokra hivatkozva ír arról, hogy az ukrán fegyveres erőknek folyamatosan vissza kell vonulniuk. Egy ukrán katonatiszt a Financial Timesnak adott interjúban arról beszélt, hogy Kijev valószínűleg nem tér vissza az 1991-es határokhoz. 

A Washington Post ezenkívül Petr Pavel cseh elnök szavaival támasztotta alá a következtetését, aki korábban a New York Timesnak adott interjújában jelezte, hogy Kijevnek reálisan kell látnia az 1991-es határokhoz való visszatérést. A cseh elnök szerint a konfliktus nem ér véget sem Moszkva, sem Kijev vereségével. Pavel szerint bár Ukrajna valóban nem tudja visszaállítani korábbi határait, Oroszország sem fogja megkapni Ukrajnától az új régiók hivatalos elismerését.

Egy magas rangú amerikai szenátusi tanácsadó, aki Ukrajna ügyeivel foglalkozik, azt mondta, hogy sokkal nagyobb a kockázat, ha az Egyesült Államok rakétákat lő le Ukrajna felett, mint ha Izrael felett teszi ugyanezt – számolt be a Politico.

A kemény válasz, amelyet az ukránok talán nem szívesen hallanak, de sajnos igaz, hogy az iráni rakéták lelövése Izrael felett nem provokál közvetlen háborút Teheránnal, főleg nem nukleáris háborút

– mondta. Joe Biden amerikai elnök kormányának két tisztségviselője ugyanezt fejezte ki, névtelenségük megőrzése mellett.

Mint a lap megjegyzi, amerikai csapatok küldése az Ukrajna feletti orosz rakéták lelövésére közvetlen katonai összecsapást válthatna ki a világ két nagy atomhatalma között, ami „potenciálisan apokaliptikus következményekkel” járna. Míg a Közel-Keleten Amerika lelőhetne rakétákat Izrael felett anélkül, hogy háborút provokálna egy nukleáris fegyverekkel rendelkező ellenféllel szemben.

Több százan gyűltek össze a kijevi Függetlenség terén, hogy felhívják a figyelmet az eltűnt és fogságba esett ukrán katonákra. A közlemény szerint az eltűntek hozzátartozói és barátai érkeztek a gyűlésre, számuk meghaladta a tér befogadóképességét, ezért a résztvevők egy része a szemközti utcán állt – számolt be az Ukrajinszka Pravda. 

Egy eltűnt katona lánya elmondta, „a békés akció célja, hogy az emberek ne feledkezzenek meg eltűnt vagy fogságban lévő hozzátartozóikról. Az ilyen események lehetővé teszik, hogy felhívjuk a figyelmet a problémára”.

Elmondása szerint 25 katona tűnt el az 1. Különleges Erők Dandárjából, ahol az apja is szolgált, de a hozzátartozók semmilyen információt  nem kapnak az államtól arról, hogy mi történt velük.

2022. szeptember 28-án és október 1-jén tűntek el. Vagyis háromnaponta a fiúk harcba mentek és eltűntek. Sajnos a mai napig nem rendelkezünk róluk semmilyen információval

– mondta. 

Vitalij, egy másik eltűnt személy testvére szintén arról beszélt, hogy a parancsnokság nem ad semmilyen információt a 2024. június 11-én eltűnt testvéréről. Az egységéből összesen 8 mikolajivi katonának veszett nyoma.

Egy eltűnt katona felesége újságíróknak azt mondta, hogy férje mindössze 3 napig volt kiképzésen a gyakorlótéren, majd Krasznohorivkába küldték, ahonnan június 29-én tűnt el.

Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy öt rakétájuk eltalált egy ukrán páncélosokat gyártó üzemet – közölte a RIA Novosztyi.

A csapás következtében a vállalat öt ipari épületét találat érte, a páncélozott járművek tíz egysége, köztük hat harckocsi megsemmisült. A csapást követően az üzemben leállt a páncélozott járművek gyártása és javítása – tette hozzá a védelmi minisztérium.

Szergej Lebegyev, a helyi oroszbarát ellenállás koordinátora előző nap a RIA Novosztyinak nyilatkozott a páncélosüzem területét ért csapásról. Elmondása szerint az egyik találat üzemanyagot és kenőanyagokat tároló tartályokat talált el, ezért a robbanás helyszínén tűz és sűrű fekete füst keletkezett.

Az orosz csapatok ellenőrzésük alá vontak két települést a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban – közölte az orosz védelmi tárca. 

Donyeckben Krasznij Jar települést, míg Luhanszkban Nyevszkoje falut foglalták el. 

Krasznij Jar egy kis falu tíz kilométerre délkeletre Pokrovszktól, amelynek elfoglalása  lehetővé teszi, hogy a Novogorodovkában lévő egységek biztosítsanakk egy északról érkező csapástól, továbbá délről Grodovka felé nyomulhassanak előre. Emellett az orosz erők képesek lesznek Mirnohrad felé vonulni, és kiterjeszteni az ukrán fegyveres erőket fenyegető hídfőállást Krasznoarmijszkban, amely az ukrán hadsereg számára fontos védelmi és logisztikai csomópont.

Nyevszkoje falu Luhanszk és a Harkivi terület határának közelében található. Bevétele lehetővé teszi a Krasznojliman és Szlovjanszk felé irányuló offenzíva kibontakozását.

Ezenkívül a Központ harcosai hat ukrán dandárt győztek le Visinnyevojé, Novoszelidovka, Dzerzsinszk, Vozdvizsenka, Szelidovo és Szuhaja Balka térségében, és visszavertek tíz ellentámadást – számolt be a Ria.ru. 

Az ukrajnai háború hamarosan véget ér – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök az EU-csúcs előtt, és előrevetítette, hogy az Európai Tanács ülésén elmondja majd ennek várható időpontját is, miután „hirtelen felmerült Ukrajna NATO-ba való meghívásának témája”. 

Fico úgy véli, hogy ez a meghívás nem lesz „ingyenes”. 

Fico megismételte, hogy kormánya támogatja Ukrajna területi integritását, és minden olyan béketervet, amelyet a konfliktus megoldására javasolnak. Azt is elmondta, hogy a béketárgyalások a közelgő kínai látogatásának napirendjén szerepelnek majd.

A szlovák miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy mindig is kiegyensúlyozott kapcsolatra törekedett Oroszországgal.

Hozzátette: országa továbbra is kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának, ugyanakkor elvárja, hogy Ukrajna együttműködjön Szlovákiával az olaj- és gázimport terén – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Az elmúlt 24 órában a Dnyipropetrovszki, Donyecki, Szumi és Harkivi területen áramkimaradások voltak az orosz csapások és harci cselekmények miatt − írta az Ukrajinszka Pravda.

Szerda reggel ismét lekapcsolták az áramot, ami miatt Herszonban és Mikolajivban, valamint ezen területek egyes részein leállt az áramszolgáltatás a háztartási és ipari fogyasztók számára. Az Ukrenergo megerősítette a leállás tényét. A villamosmérnökök már dolgoznak az áramkimaradás okainak elhárításán. Néhány órán belül helyreállhat a szolgáltatás az érintett területeken.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az uniós vezetők e heti csúcstalálkozóján ismertesse az Oroszország legyőzésére irányuló győzelmi tervét – írja a The Kyiv Independent.

A brüsszeli találkozón a 27 ország uniós vezetői megvitatják a Kijevnek nyújtandó katonai segélyt és az orosz támadások által súlyosan megrongált ukrán energetikai infrastruktúra megerősítését célzó intézkedéseket.

A múlt héten Zelenszkij körutat tett az európai fővárosokban, ellátogatott többek közt Berlinbe, Londonba, Párizsba és Rómába, miközben Ukrajna a harmadik háborús télre készül.

Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is tízből majdnem hat ukrán állampolgár bizalmát élvezi, és támogatottsága az elmúlt hónapokban stabil maradt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által közzétett felmérésből.

Az október 14-én közzétett felmérés eredményei szerint

A megkérdezettek további 3 százaléka bizonytalan volt. Az eredmények gyakorlatilag nem változtak egy másik, 2024 májusában közzétett KIIS-felméréshez képest, bár a februári 2024-es csúcshoz képest csökkentek (akkor 64 százalék bízott az ukrán elnökben).

Mint a The Kyiv Independent megjegyezte, a  Zelenszkijbe vetett bizalom szintje folyamatosan csökkent a 2022. májusi 90 százalékos rekordmagas értékéhez képest. Akkor a megkérdezettek mindössze hét százaléka mondta azt, hogy nem bízik az elnökben. Egy évvel ezelőtt,  2023 októberében Zelenszkij a válaszadók 76 százalékának bizalmát élvezte – ez azóta 18 százalékponttal csökkent.

Megsemmisült Challenger 2 brit harckocsiról tett közzé felvételeket kedden a Szolovjov Live médiacsatorna Telegram-oldalán.

Az ukrán fegyveres erők visszavonulása következtében újságíróink eljutottak a Challenger 2 megsemmisülésének helyszínére, és közeli felvételeket készítettek a brit harckocsi tornyáról

– olvasható a bejegyzésben, amelyben a helyszínen készített fotókat is nyilvánosságra hozták.

Az Ukrajnának szállított brit Challenger 2 még augusztusban pusztult el a kurszki területen, egy dróncsapás következtében. „A felvételeken jól látható a puskaporos töltetek jellegzetes detonációja” – áll a posztban.