Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere, valamint Gael Veyssiere, Franciaország ukrajnai nagykövete 200 millió euró értékű támogatási megállapodást írt alá a kritikus infrastruktúra helyreállításának és támogatásának elősegítésére, valamint az ukrán gazdaság kiemelt ágazatainak támogatására – olvasható az ukrán gazdasági minisztérium honlapján.
A mai napon aláírtuk az Ukrajna és Franciaország közötti támogatás végrehajtási megállapodását, amely lehetőséget teremt arra, hogy 200 millió eurós támogatáshoz jussunk. E pénzeszközök legfeljebb 50 százalékát a helyreállítási projektekhez szükséges ukrán áruk és szolgáltatások vásárlására fordítjuk. A projekteket az Ukrajnát aktívan támogató francia vállalatokkal szoros együttműködésben fogják megvalósítani, amelyek jelenleg 25 000 embert foglalkoztatnak hazánkban
– fogalmazott Julija Szviridenko, hozzátéve, hogy a megállapodás keretében finanszírozásban részesül többek között az egészségügy, az energiaügyi infrastruktúra és a mezőgazdaság is.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is!
Dél-Korea fegyverszállítást tervez Ukrajnának, mivel egyre több bizonyíték van arra, hogy észak-koreai katonák segítik Oroszországot a háborúban. A dél-koreai hírszerzés múlt héten közölte, hogy Észak-Korea 1500 fős alakulatot küldött Oroszország távol-keleti részére, ahol kiképzés után akklimatizálódnak az Ukrajna elleni harcra − írta a The Guardian.
Phenjan tervei szerint négy dandárt, mintegy 12 ezer katonát küld Oroszországba. A dél-koreai elnök, Jun Szogjol kedden azt nyilatkozta, hogy megfontolja fegyverek szállítását Ukrajnának. A dél-koreai nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülésen vizsgálta az Észak-Korea és Oroszország katonai kapcsolataira adandó válaszlépéseket.
Dél-Korea eddig humanitárius segélyt nyújtott Kijevnek, valamint támogatja a gazdasági szankciókat Moszkva ellen. Ukrajna üdvözölné Szöul támogatását, mert lőszerhiánnyal küzd. Eközben több videó is készült arról, ahogyan észak-koreai katonák kiképzésen vesznek részt Szergejevkában.
Az ukrán elnök szerint Oroszország kemény reakciótól tart Kína részéről az Ukrajnával folytatott háborúban való részvételre Észak-Koreából érkező katonák bevonásának kérdésében. A Kreml szegénységével magyarázta az ország politikájának támogatását – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Szerintem a pénz miatt támogatják Oroszország politikáját, mert Észak-Korea nagyon szegény. A frontra küldik az embereiket
– mondta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy Oroszország, az EU és az USA is óvatos ebben a témában, mert tartanak Kína reakciójától.
De mi megkongatjuk a vészharangot, mert tudjuk, hogy ezek kockázatot jelentenek számunkra
– hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Dél-Korea „nagyon határozott kijelentéseket tett” arról, hogy Észak-Korea lövedékekkel, fegyverekkel és katonai személyzettel segíti az oroszokat.
Elmondása szerint országa „normális párbeszédet” folytat Dél-Koreával, és elviekben támogatják is Ukrajnát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök három olyan tényezőt nevezett meg, amelyek befolyásolhatják Oroszországot a béketárgyalások megkezdésében. Ez a három tényező az amerikai elnökválasztás, a déli országokkal való együttműködés, valamint az, hogy sikerül-e eredményeket elérni az energia- és hajózási kérdésekben – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Úgy gondolom, hogy figyelni fogják az Egyesült Államok politikáját” – mondta az ukrán elnök.
Az energia- és hajózási kérdésekkel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy ha sikerül eredményt elérni ezekben az ügyekben, az egyben jelzés is lesz, hogy Oroszország készen áll-e a háború befejezésére.
Az elnök hozzátette, hogy az ukrajnai kurszki hadművelet mindenkire nagy hatással volt.
„Különösen a Globális Dél szereplőire. Számukra természetesen ez sokk volt, és egy jel, amely az orosz hadsereg állapotáról szól, hogy a hadseregük több hónapon keresztül nem tudta kiszorítani az ukránokat Oroszország területéről” – mondta Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni az észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba.
Az ukrán elnök rámutatott arra, hogy Észak-Korea nagyon szegény ország, ezért szerinte Phenjan a pénz miatt támogatja Oroszországot. Úgy vélte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is túlzottan óvatosan állnak az észak-koreai katonai beavatkozás témájához, ezért kongatta meg Kijev a vészharangokat.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem akar atomfegyvereket, amelyekről 1994-ben a budapesti memorandum értelmében lemondott, de felhívta a figyelmet arra, hogy akkor cserébe nem kapott hatékony biztonsági garanciákat, ezért ragaszkodik most a NATO-tagsághoz.
Nem kérjük, hogy nukleáris fegyvereket adjanak nekünk, vagy hogy visszaadják nekünk azokat. Az álláspontom nagyon világos: mi adtunk, de nem kaptunk cserébe semmi mást, csak háborút és sok áldozatot. Emiatt ma már csak egy kiút van számunkra: a csatlakozás a NATO-hoz, mert nincsenek olyan fegyvereink, amelyek megállíthatnák Putyint
– mondta Zelenszkij. Kiemelte, hogy nincs más szövetség vagy védernyő, amely garantálhatná országa biztonságát.
Az ukrán elnök szerint a NATO-tagállamok többségében konszenzus van Ukrajna csatlakozásáról. Hozzátette, hogy Ukrajna pozitívabb reakciót remél az Egyesült Államoktól a választások után, de nem az elnökváltás miatt, hanem egyszerűen azért, mert jelenleg ott választási kampány van.
Kifejtette, miért akarja, hogy a NATO a nemzetközileg elismert határaival hívja meg Ukrajnát csatlakozásra. „Azért, mert nemzetközileg elismert határokkal adatik meg ez a tagság egy országnak” – mondta. Hangsúlyozta, hogy jogilag „senki sem fogja elismerni” az Oroszország által megszállt ukrajnai területeket más állam területeként.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy elvárja partnereitől a NATO-csatlakozásra való felkérést, remélve, hogy az még a háború alatt megtörténik. Azt is hangsúlyozta, hogy „akármilyen utat is választunk”, jogilag „senki sem fogja a megszállt területeket más államok területeinek elismerni” − írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán csatlakozás feltételeiről, és arról, hogy a folyamat mennyi ideig fog tartani, az elnök azt mondta, hogy ez diplomáciai kérdés. Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna nem tárgyal a NATO-tagságról a megszállt területekért cserébe.
„Erről nem beszélünk. De úgy tűnik, néhány partnerben lehetnek ilyen gondolatok. Ezért nem kommunikálják velem közvetlenül ezt a kérdést, de a médián keresztül természetesen ellenőrzik. Azt hiszem, minden az ukrán társadalomtól függ” − mondta az államfő.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari jelentése szerint kedden a frontvonalon 73 támadást regisztráltak az orosz csapatok részéről, a legnagyobb aktivitás a Pokrovszki szektorban volt, de különösen feszült a helyzet Szelidove közelében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megjegyzik, az oroszok nem hagyják abba a próbálkozást, hogy Ukrajna területének mélyére nyomuljanak, de az ukrán védelmi erők visszatartják őket, jelentős veszteségeket okozva nekik.
A legtöbb harci cselekményt a Pokrovszki szektorban regisztrálták. Így a nap kezdete óta a megszállók 26 kísérletet tettek arra, hogy kiszorítsák védőinket a Miroljubivka, Promin, Liszivka és Szelidove területén lévő állásaikból. […] A védelmi erők már 16 ellenséges támadást vertek vissza a térségben
– olvasható a jelentésben.
Andrej Kosztyin főügyész közölte, hogy lemond posztjáról, ezt Telegram-csatornáján tette közzé. Állítása szerint több visszaélést tapasztalt az ukrán ügyészség rendszerében − írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
Kosztyin nem értett egyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a rokkant- és öregségi nyugdíjak körüli határozatokkal kapcsolatos álláspontjával. Véleménye szerint nemcsak jogszabályi és szervezeti, hanem személyi változásokra is szükség van, hozzátéve a politikai felelősségvállalást is.
„Hálás vagyok Ukrajna elnökének a bizalomért. De ebben a helyzetben helyesnek tartom, hogy bejelentem a legfőbb ügyészi tisztségből való felmentésemet” − közölte Andrej Kosztyin.
Csökkenti a geopolitikai kockázatokat a nemzeti valuták arányának növelése a BRICS-országok közötti elszámolásokban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a csoport kazanyi csúcstalálkozójának keddi nyitónapján fogadta Dilma Rousseffet, az Új Fejlesztési Bank elnökét.
A helyi valutákban történő elszámolások növelése lehetővé teszi az adósságszolgálati kifizetések csökkentését, a BRICS-tagországok pénzügyi függetlenségének növelését és a geopolitikai kockázatok lehető legnagyobb mértékű csökkentését, a gazdasági fejlődésnek a politikától való megszabadítását, amennyire ez a mai világban lehetséges
– hangoztatta az orosz államfő.
Dilma Rousseff arról beszélt, hogy a globális Dél országainak szükségük van arra a finanszírozásra, amelyet most meglehetősen nehéz feltételekkel lehet megszerezni.
A BRICS keretein belüli együttműködés nem irányul senki és semmi – sem a dollár, sem más valuták – ellen.
– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva.
Narendra Modi indiai elnök hangot adott meggyőződésének, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust békés eszközökkel kell megoldani, amihez az emberiesség szellemében hazája részéről további segítséget kínált fel.
A Cyril Ramaphosa dél-afrikai államfővel folytatott megbeszélésén Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva nagy jelentőséget tulajdonít az afrikai kontinens országaival való kapcsolatok fejlesztésének, valamint hogy mindkét ország az igazságos világrend megteremtését támogatja.
A csúcson 36 ország képviselteti magát, közölük 22 a legmagasabb szinten. Jelen van António Guterres, az ENSZ főtitkára, és másik öt nemzetközi szervezet vezetője.
Az orosz csapatok az elmúlt nap során 260-szor nyitottak tüzet, 41 légicsapást hajtottak végre, és 68 irányított bombát dobtak le lakott területekre az oroszországi Kurszki régióban, ahol augusztus elején kezdett hadműveletet az ukrán hadsereg − hozta nyilvánosságra az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében.
A jelentés szerint 134 katonai összecsapás volt a fronton, a leghevesebb csaták Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurahove térségében zajlottak.
Ivan Petricsak, a 24. gépesített dandár szóvivője egy keddi tévéműsorban elmondta, hogy az orosz erők éket vertek az ukrán védelmi vonalba a Donyecki régióban lévő Csasziv Jar városnál. Egyúttal leszögezte, hogy a város elvesztéséről nincs szó, az ukrán erők még mindig ellenőrzésük alatt tartják.
A kelet-ukrajnai országrészben lévő Harkiv megye kormányzói hivatala közölte, hogy a kórházban belehalt sérüléseibe az az 54 éves férfi, aki a régióban lévő Kucserivka falu elleni orosz ágyúzásban sebesült meg.
Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a Zaporizzsja város elleni hétfői orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma háromra, a sérülteké pedig húszra emelkedett.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy leleplezték a déli Mikolajiv megyei Regionális Orvosi és Szociális Szakértői Központ vezetőjét, aki a mozgósítás megkerülésével kapcsolatos korrupciós cselekményeket követett el. A házkutatások során a tisztségviselőnél több mint 450 ezer dollár készpénzt találtak, valamint egy ékszergyűjteményt, amelyet különböző címeken rejtett el.
A pénzeszközök és az értékek jelentős részét fia lakásában rejtették el, aki egy orvosi egyetem gyakornoka. A fiúnál egy orosz útlevelet is találtak, amit az odesszai orosz konzulátuson szerzett be még a teljes körű orosz invázió kezdete előtt − tájékoztatott az MTI.
A BRICS-országok vezetői a következő napokban várhatóan megvitatják, hogyan lehetne előmozdítani a folyamatban lévő erőfeszítéseket, hogy a kifizetéseket az amerikai dollárban denominált rendszeren kívül, a BRICS-valuták és -bankhálózatok segítségével bonyolítsák le, ami gazdasági előnyökkel járhat, ugyanakkor segíthet Oroszországnak a nyugati szankciók megkerülésében.
Az országok valószínűleg keresni fogják a gazdasági, technológiai és pénzügyi együttműködés fellendítésének módjait is az energiától a műholdas adatok megosztásáig számos területen – számolt be a CNN.
Ugyanakkor meg kell küzdeniük a csoporton belüli országok közötti megosztottsággal és nézeteltérésekkel is, ami megfigyelők szerint korlátozza a BRICS lehetőségeit.
Ez nem újdonság a csoport számára, ami 2009-ben tartotta első csúcstalálkozóját Brazília, Oroszország, India és Kína részvételével, a legfontosabb feltörekvő piacok összefogásaként, majd a következő évben körük kibővült Dél-Afrikával. 2015-ben a BRICS elindította az Új Fejlesztési Bankot, amelyet a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap alternatívájának vagy kiegészítésének tekintenek.
A nemzetközi rendszer reformja iránti közös érdek által lazán összefogott BRICS – hogy hangját felerősítse – kezdettől fogva olyan országokat is magában foglalt, amelyek politikai és gazdasági rendszerei között mély különbségek vannak.
Indiának és Kínának például régóta húzódó határkonfliktusa van, de ők a klub két fontos pillérét alkotják. Az elmúlt években a nézeteltéréseik még inkább előtérbe kerültek, mivel Kína és az Egyesült Államok között egyre nagyobb a feszültség, míg India és az Egyesült Államok egyre szorosabb partnerekké váltak.
Kedden, amikor a BRICS újabb bővülésen van túl – és a Kreml szerint több mint 30 további ország érdeklődik a csatlakozás vagy a vele való együttműködés iránt –, a megfigyelők szerint a mélyülő geopolitikai törésvonalak tovább bonyolítják a BRICS identitását és irányát.
Kína és Oroszország lényegében megpróbálta elmozdítani a csoportot a (BRICS) feltörekvő gazdaságok értelméből a nyugati dominanciával szembeni aggodalom egyfajta kifejeződésévé
– mondta Manoj Kewalramani, a Takshashila Institution kutatóközpont indo-csendes-óceáni tanulmányainak vezetője.
Az új vagy jövőbeli tagok azonban nem biztos, hogy választani akarnak e vízió vagy a Nyugat között. Ezek az országok „az ideológiai és pragmatikus elkötelezettség” helyett inkább a gazdaságuk növekedését keresik – tette hozzá.
Ukrajna lakossága – a kivándorlás és a termékenység csökkenése miatt – több mint 10 millió fővel csökkent az ország ellen 2022 februárjában indított orosz támadás óta – jelentette ki az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) regionális igazgatója kedden.
Florence Bauer kiemelte, hogy jelentésüket az ukrán kormány adatai alapján állították össze, hozzátéve, hogy az ország
már a háború eszkalációja előtt is komoly demográfiai gondokkal nézett szembe, mivel a tömeges kivándorlás miatt a legalacsonyabb népesedési rátával rendelkezett Európában. Ezért társadalma öregedésnek indult, és összlakossága csökkent, amit jelentősen felgyorsított a 2022-es orosz agresszió, melynek következtében sok ukrán vesztette életét.
A jelentés szerint Ukrajnában ma egy nőnek átlagosan 1,00 gyermeke születik, ami világszinten is az egyik legalacsonyabb termékenységi mutatónak felel meg, és jóval alatta marad a társadalom reprodukciójához minimálisan szükséges, 2,1-es értéknek. Kiemelték ugyanakkor, hogy Ukrajna példája nem egyedülálló Kelet-Európában, ahol több ország is ehhez hasonló demográfiai gondokkal küzd.
Az UNFPA MTI által szemlézett jelentésében azt is megállapította, hogy a háború kezdete óta 6,7 millió ember menekült el Ukrajnából.
Vlagyimir Putyin a világ több vezetőjével együtt közel három évvel azután szervez csúcstalálkozót, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt az egész civilizált világ elítélte Moszkvát. Az „autokrata” ezzel azt jelzi, hogy egyáltalán nincs egyedül, és az országok egy formálódó koalíciója áll mögötte – írja a CNN.
A kedden Kazanyban kezdődő háromnapos BRICS-csúcstalálkozó az első ilyen rendezvény azóta, hogy a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát – gazdasági érdekek mentén – tömörítő csoport az év elején Egyiptommal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Etiópiával és Iránnal bővült.
A BRICS-országok e heti találkozója messze a legnagyobb nemzetközi fórum lesz, amelyet az orosz elnök az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta rendezett. A találkozó azon nemzetek egyre növekvő közeledésére világít rá, amelyek a globális erőviszonyok megváltozását remélik, egyesek pedig – például Moszkva, Peking és Teherán – közvetlenül szembeszállnak az Egyesült Államok vezette Nyugattal.
Ez utóbbi üzenetet fogja Putyin és közeli partnere, a BRICS-országok legerősebb vezetője, Hszi Csin-ping az elkövetkező napokban sugallni:
a Nyugat az, amely szankcióival és szövetségeseivel el van szigetelve a világban, miközben az országok „globális többsége” támogatja az amerikai globális vezetés megkérdőjelezésére irányuló törekvésüket.
Vlagyimir Putyin pénteken újságíróknak nyilatkozva „tagadhatatlan tényként” üdvözölte a BRICS-országok növekvő gazdasági és politikai súlyát, és azt mondta, hogy ha a BRICS-országok és az érdekelt államok együttműködnek, akkor „az új világrend lényeges elemévé válnak”. Azt azonban tagadta, hogy a csoport „Nyugat-ellenes szövetség” lenne.
Több orosz banknál is lejárnak a Visa és Mastercard chipkártyák biztonsági tanúsítványai 2024 végéig, ami fizetési problémákhoz vezethet – közölte a The Moscow Times.
A tanúsítványok érvényességét a Visa és a Mastercard a 2022-es oroszországi kivonulásuk előtt információk szerint meghosszabbította, azonban most a bankok önállóan döntenek arról, hogy elfogadják-e ezeket a kártyákat.
Ez nem érintheti a tömeges ügyleteket, de gondot okozhat a halasztott tranzakcióknál, például a tömegközlekedési jegyek kifizetésénél vagy az offline fizetéseknél, ahol a POS-terminálok nem kapcsolódnak a hálózathoz
– mondta egy pénzügyi szektorból származó forrás a lap szerint.
Kedden vitáztak, majd szavaztak az Európai Parlamentben az Ukrajnának szánt 35 milliárd eurós hitelről, amelyet az Európában befagyasztott orosz pénzügyi eszközökből származó jövőbeni bevételekből kell visszafizetni.
Az EP közleménye szerint a javaslatot az EP-ben 518 igen, 56 nem és 61 tartózkodás mellett fogadták el. A javaslat támogatásáról a másik uniós társjogalkotó szerv, a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa már korábban döntött.
Ez a 35 milliárd eurós hitel része annak a G7-ek által még tavaly júniusban letárgyalt alkunak, amely 45 milliárd euró pénzügyi támogatást adna Kijevnek 2025-től – az EU-ra eső rész ebből 35 milliárd, ami a többi G7-ország hozzájárulásától függően még csökkenhet is.
Az iparilag legfejlettebb demokratikus országokat tömörítő G7 azt tervezi, hogy a befagyasztott orosz vagyont az ukrajnai háború befejezése után is megtartják – állítja a Nikkei című japán kiadvány több forrásra – köztük magas rangú uniós tisztviselőkre – is hivatkozva a csoportból.
A lap beszámolója szerint a G7 vezetői még ebben a hónapban nyilatkozatot adnak ki a kérdésben. Ebben az áll majd, hogy Oroszország szuverén vagyonát befagyasztják, amíg nem fizet az Ukrajnának okozott károkért.
Mi […] megerősítjük, hogy Oroszországnak a joghatóságunk alatt álló szuverén eszközei mindaddig zárolva maradnak, amíg Oroszország be nem fejezi agresszióját és meg nem fizeti az Ukrajnának okozott károkat
– olvasható állítólag a vezetők nyilatkozattervezetében, amelyet az idei elnök Olaszország készített. A tervezet szerint a csoport 50 milliárd dolláros hitelt garantál Ukrajnának.
Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere, valamint Gael Veyssiere, Franciaország ukrajnai nagykövete 200 millió euró értékű támogatási megállapodást írt alá a kritikus infrastruktúra helyreállításának és támogatásának elősegítésére, valamint az ukrán gazdaság kiemelt ágazatainak támogatására – olvasható az ukrán gazdasági minisztérium honlapján.
A mai napon aláírtuk az Ukrajna és Franciaország közötti támogatás végrehajtási megállapodását, amely lehetőséget teremt arra, hogy 200 millió eurós támogatáshoz jussunk. E pénzeszközök legfeljebb 50 százalékát a helyreállítási projektekhez szükséges ukrán áruk és szolgáltatások vásárlására fordítjuk. A projekteket az Ukrajnát aktívan támogató francia vállalatokkal szoros együttműködésben fogják megvalósítani, amelyek jelenleg 25 000 embert foglalkoztatnak hazánkban
– fogalmazott Julija Szviridenko, hozzátéve, hogy a megállapodás keretében finanszírozásban részesül többek között az egészségügy, az energiaügyi infrastruktúra és a mezőgazdaság is.
A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából nyújt hitelt Ukrajnának a brit kormány – írja az MTI a londoni pénzügyminisztérium keddi tájékoztatására hivatkozva. A tárca hangsúlyozza, hogy a hitelt a brit kormány az Ukrajnának eddig jóváhagyott idei 3 milliárd fontos brit katonai támogatáson felül nyújtja.
Ukrajna az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd font (1090 milliárd forint) kölcsönt a katonai célokra fordított költségvetési kiadások finanszírozására – mindenekelőtt légvédelmi és tüzérségi eszközök beszerzésére – használhatja. Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font (6170 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az Ukrán Fegyveres Erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
Rachel Reeves brit pénzügyminiszter a 2,26 milliárd fontos hitelcsomag keddi bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kölcsön folyósítása brit nemzeti érdek, mivel „Nagy-Britannia védelmének frontvonala az ukrajnai lövészárkokban húzódik”.
A tárca ismertetése szerint a hitelcsomagot a szankciók alapján nyugaton zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából finanszírozzák. A nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott károk megtérítésére – áll a brit pénzügyminisztérium keddi tájékoztatásában.
A tárca szerint az orosz vagyoneszközök zárolása nélkül Oroszországnak több mint 400 milliárd dolláros forrás állna rendelkezésére hadigépezete működtetésére, és ebből az összegből további négy évig finanszírozhatná az ukrajnai hadműveleteket. A brit pénzügyminisztérium adatai szerint az ukrajnai háborúra fordított kiadások az éves orosz költségvetés forrásainak 40 százalékát emésztik fel.
Rachel Reeves a 2,26 milliárd fontos hitelcsomagot bejelentő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a zárolt orosz szuverén vagyoneszközök elkobzását jelenti, a hitelt London ezeknek a pénzügyi eszközöknek a hozamából finanszírozza. A brit pénzügyminiszter szerint ilyen módon a tranzakciót a megfelelő jogi kereteken belül lehet lebonyolítani.
Mintegy 60 drónnal támadta az orosz hadsereg keddre virradóan Ukrajnát, az északkelet-ukrajnai Szumi városa elleni légicsapásokban legkevesebb három ember meghalt, köztük gyerekek – közölték kedden városi tisztségviselők és a hadsereg.
Ihor Kalcsenko, Szumi megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy a megyeszékhelyet kedd hajnalban érő légicsapások az egyik lakónegyedet és a létfontosságú infrastruktúrát rongálták meg. A kormányzó képeket is közzétett füstölgő romokról és megrongálódott lakóépületekről. A Szumi megyei katonai közigazgatás jelentése szerint az egyik légicsapás lerombolt egy többemeletes lakóépületet.
A dél-ukrajnai Herszon városában helyi tisztségviselők jelentése szerint egy nő megsebesült, amikor az egyik drón egy buszmegállóba csapódott. Az Ukrajna ellen indított mintegy 60 drónból az ukrán légvédelem 42-t megsemmisített az ország középső, déli és keleti területei felett, tíz légicsapásmérő eszköznek pedig „nyoma veszett” – közölte a hadsereg.
Szumi megyében egyre gyakoribbá váltak az orosz légitámadások azóta, hogy augusztusban az ukrán hadsereg területeket foglalt el Oroszországnak az ukrajnai területtel határos kurszki régiójában.
Ukrán drónok támadtak meg négy üzemet az oroszországi Tula, Tambov és Voronyezs megyékben október 22-én éjjel – állítják az orosz helyi hatóságok a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy légvédelme 11 drónt semmisített meg a Brjanszki, hármat a Belgorodi, kettőt a Kurszki és egyet-egyet a Tulai és Oreli terület felett.
A Tambovi terület kormányzója szerint egy ukrán drón lángokba borította a Biokhim szeszfőzdét Raszkazovo városában.
A gyártó honlapja szerint az üzem „az állam számára stratégiai fontosságú termékeket” állít elő, különösen etanolt, amelyet számos termék, köztük robbanóanyagok gyártásához használnak. Az éjszaka folyamán további két szeszfőzdét ért támadás a Tulai területen, áldozatokról nem érkezett jelentés.
Észak-Korea hétfőn „alaptalan pletykákként” utasította vissza Dél-Korea és Ukrajna vádjait, miszerint katonákat küldenek az ukrajnai háborúba Oroszország oldalán harcolni – írta a Yonhap dél-koreai hírügynökség kedden. Kim Szong, Észak-Korea ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy országa Moszkvával fennálló kapcsolatai „törvényesek és együttműködők”.
Ez volt az első nyilvános megjegyzés egy észak-koreai tisztviselőtől azóta, hogy a dél-koreai kémügynökség a múlt héten közölte, hogy észak mintegy 12 000 katonát küldött az orosz–ukrán háborúba, és közülük már 1500-an Vlagyivosztokban gyakorlatoznak.
Ami az úgynevezett katonai együttműködést illeti Oroszországgal, küldöttségem nem érzi szükségét, hogy kommentálja az ilyen alaptalan sztereotip pletykákat, amelyek célja Észak-Korea imázsának elcsúfítása és a két szuverén állam közötti legitim, baráti és együttműködő kapcsolat aláásása
– mondta Észak-Korea ENSZ-képviselője az ENSZ New York-i bizottsági ülésén.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülésén Hwang Joon-kook dél-koreai ENSZ-nagykövet az Észak-Korea és Oroszország közötti növekvő katonai együttműködés azonnali leállítására szólított fel, ami szerinte potenciálisan „aktív hadviselővé teszi Északot a háborúban”.
A hír, miszerint több ezer észak-koreai katona csatlakozhat Oroszországhoz az ukrajnai háborúban, újra felizzította a vitákat az európai csapatok esetleges bevetéséről Kijev támogatása érdekében – írja a Politico.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a lapnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az európai országoknak újra kellene gondolniuk Emmanuel Macron francia elnök azon javaslatát, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Landsbergis hangsúlyozta:
Ha az észak-koreai katonák részvételéről és az oroszok lőszerrel való ellátásáról szóló információk megerősítést nyernek, akkor vissza kell térnünk a Macron által javasolt elképzelések megvitatására.
Ez az ötlet még februárban merült fel, de Olaf Scholz német kancellár elutasította, és megígérte, hogy nem fognak európai vagy NATO-csapatokat vezényelni Ukrajnába.
A nyugati vezetők eddig óvatosan kommentálták a jelentéseket. Mark Rutte NATO-főtitkár és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egyelőre nem erősítette meg az információkat, bár Austin azt mondta, hogy az észak-koreai csapatok esetleges bevetése aggodalomra ad okot.
Dél-Korea már tervezi, hogy küldöttséget küld a NATO főhadiszállására, hogy megvitassák az észak-koreai katonai mozgásokkal kapcsolatos értesüléseiket. Egyes európai tisztviselők azonban úgy vélik, hogy a Nyugat túlságosan óvatosan jár el.
Riho Terhas, az észt fegyveres erők volt parancsnoka, az Európai Parlament tagja szerint a Nyugat a hírszerzés megbízhatóságával kapcsolatos bizonytalanságot használja fel ürügyként a tétlenségre. Szerinte az észak-koreai csapatok integrálása az orosz egységekbe nehéz műveleti feladat lehet, amely minimális hatással lehet az ellenségeskedésekre.
Terhas ugyanakkor úgy véli, hogy Európának komolyan fontolóra kellene vennie csapatok küldését Ukrajnába.
„Fontos, hogy ez egy lehetőség legyen” – mondta Terhas, hozzátéve, hogy ez a lehetőség hasznos lehet, ha a konfliktus folytatódik.
Egy moszkvai bíróság hétfőn távollétében nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte Alekszandr Rodnyánszkij Oscar-jelölt filmproducert, amiért „hamis” információkat terjesztett az orosz hadseregről – írja a The Guardian.
A 63 éves Rodnyánszkij Kijevben született, de karrierje nagy részét Oroszországban töltötte, ahol tucatnyi tévésorozat és film, köztük az Oscar-díjra jelölt Leviatán című bűnügyi dráma producere volt. A Kreml offenzívájának szókimondó kritikusa volt azóta, hogy 2022 februárjában csapatokat küldött Ukrajnába, és a közösségi médiában többször is elítélte az inváziót.
Nem sokkal később elhagyta az országot, amikor figyelmeztették, hogy kritikája miatt a Kreml célkeresztjébe került. Még abban az évben az orosz igazságügyi minisztérium „külföldi ügynöknek” nyilvánította, 2023-ban pedig egy moszkvai bíróság távollétében elrendelte letartóztatását.
A moszkvai Baszmannij bíróság hétfőn bűnösnek találta őt „az orosz fegyveres erők bevetésével kapcsolatos, tudatosan hamis információk terjesztésében” – olvasható a moszkvai bírósági szolgálat közleményében.
Rodnyánszkij azt mondta, hogy az ügy az Instagramon közzétett „háborúellenes posztjaival” függ össze, és közölte, hogy határozottan nem ért egyet az ítélettel.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 681 580 orosz katona esett el, az elmúlt napon 1350 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 28 orosz hajót, 17 404 hadműveleti és taktikai drónt, 3499 egység speciális felszerelést és 2625 cirkálórakétát számoltak fel.
Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus emigrációban élő özvegye kijelentette, hogy ha eljött az ideje, akkor indul majd az orosz elnökválasztásokon – írja a BBC.
Politikai ellenfelem Vlagyimir Putyin. És mindent megteszek annak érdekében, hogy a rendszere mielőbb bukjon
– hangsúlyozta Julija Navalnaja.
Hozzátette, hogy várja a napot, amikor a Putyin-korszak véget ér, és ismét visszatérhessen Oroszországba.
Mint korábban arról beszámoltunk, Alekszej Navalnij február 16-án halt meg, az első híresztelések szerint vérrög okozhatta a halálát, de mivel a rokonokat nem engedték be megnézni a holttestet, és sokáig visszatartották a hozzátartozóktól, már akkor többekben felmerült a gyanú, hogy a politikus halála nem lehetett véletlen.
Az orosz börtönhatóságok azt állították, hogy Navalnij halálának napján rosszul érezte magát, miután kiment a szabadba és összeesett. Az ellenzéki vezető korábbi orvosa, Alekszandr Polupan belgyógyász szerint az orvosok által megfigyelt tünetek Navalnij 2024-es börtönbeli halála esetén nem egyeznek a hivatalos diagnózissal. A halál hivatalos oka – a szívritmuszavar – semmiképpen nem magyarázza meg az állásfoglalásban leírt tüneteket: éles hasi fájdalmat, hányást vagy görcsrohamokat. Ezek a tünetek aligha magyarázhatók mással, mint mérgezéssel.
Mint írtuk, dél-koreai hírszerzési adatok szerint Észak-Korea mintegy 10 ezer katona bevetésével lép be Oroszország oldalán az ukrajnai háborúba. Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ birtokába került videófelvétel szerint az első katonák már meg is érkeztek Oroszországba, kiképzésük pedig gőzerővel zajlik a Szergejevszkij katonai táborban.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint Moszkva azért küzd, hogy csökkentse a feszültséget Szöullal – írja az Unian ukrán hírügynökség. Az Orosz Föderáció és az Észak-Korea közötti együttműködés fokozódása miatt a dél-koreai külügyminisztérium behívta Georgij Zinovjev orosz nagykövetet. Az oroszok ezt egy közönséges önkéntes találkozónak, nem pedig diplomáciai kihívásnak próbálták bemutatni, hozzátéve, hogy az együttműködés „nem Szöul biztonsági érdekei ellen irányul”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője igyekezett biztosítani, hogy ez az együttműködés „nem kelthet aggodalmat” más államok számára, és „ellentmondásosnak” nevezte az észak-koreai csapatok oroszországi jelenlétéről szóló információkat.
Elemzők szerint a Kreml képviselőinek magatartása azt mutatja, hogy az orosz vezetést nagyon aggasztja Dél-Korea esetleges fordulata Ukrajna szükséges katonai támogatása felé. Moszkva aggódik a Szöulhoz fűződő kapcsolatainak megromlása miatt.
Magyarország területére 2024. október 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 4843 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4097 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a közösségi oldalán számolt be arról, hogy Ukrajna számít a Vatikán és minden nemzetközi partner segítségére, hogy kiszabadítsák a még mindig orosz fogságban lévő több ezer ukránt.
Kínzás, megaláztatás és éhezés: ez az, amit az ukránok átélnek az orosz börtönökben és táborokban. Eddig 3767 ukrán férfit és nőt sikerült fogolycserével hazavinni. Szinte mindenki közülük hosszú távú kezelést és rehabilitációt igényelt. Oroszország több ezer embert tart jogellenesen fogva, és nem hagyott fel az ukrán gyerekek elhurcolásával sem. A világon mindenkivel, aki tiszteli az emberi életet, össze kell fognunk, és mindent meg kell tennünk, hogy kiszabaduljanak. Számítunk a Vatikán és minden partnerünk segítségére
– közölte Zelenszkij.
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) – reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A KNDK közeli szomszédunk, partnerünk, kapcsolatainkat minden téren fejlesztjük, és ez a mi szuverén jogunk. Ez senkiben nem kelthet aggodalmat, mert ez az együttműködés nem irányul harmadik országok ellen. Tovább fogjuk fejleszteni ezt az együttműködést
– szögezte le az orosz elnök szóvivője.
Peszkov egymásnak ellentmondónak nevezte az észak-koreai katonáktól szóló dél-koreai és amerikai kijelentéseket, és mivel szavai szerint az az ukrajnai háborút érinti, azt tanácsolta az újságíróknak, hogy vegyék fel a kapcsolatot az orosz védelmi minisztériummal.
A szöuli külügyminisztérium hétfőn bekérette a dél-koreai orosz nagykövetet, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Oroszország észak-koreai katonákat vet be az Ukrajna ellen vívott háborújában.
A dél-koreai titkosszolgálat a múlt héten közölte, hogy Észak-Korea októberben 1500 katonát küldött Oroszországba, hogy Ukrajnában vessék be őket, és várhatóan további észak-koreai katonákat is vezényelnek majd az ukrán frontra.
Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője közölte, hogy Kárpátalján, az ukrán–magyar határon szükség van egy új, nagy áteresztőképességű teherforgalmi határátkelő megépítésére – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Mint mondta, az új átkelőhely nyolcsávos lenne, amely kielégítené a teherfuvarozók igényeit a két ország közötti határszakaszon. Hozzátette, jelenleg folynak a tárgyalások a magyar féllel a projekt megvalósításáról. Az új átkelőhely nemcsak a teherforgalmat, hanem a vasúti szállítást is gyorsíthatná.
Jelenleg öt közúti határátkelőhely működik az ukrán–magyar határszakaszon: Csap, Harangláb, Mezőkaszony, Asztély és Tiszaújlak településeken, a 7,5 tonnánál nagyobb tömegű teherautók viszont csak a Csap–Záhony-átkelőn haladhatnak át.