Valentin Badrak, egy ukrán katonai kutatóközpont vezetője – azzal a feltételezéssel kapcsolatban, hogy Ukrajna atomfegyvert állíthat elő – közölte: meg kell érteni, hogy ukránok millió számára most a túlélés a tét, de inkább vállalják a pusztulást, mint az orosz elnyomást.
Mint korábban írtuk, a The Times című brit napilap egy, az ukrán védelmi minisztérium számára készített „állítólagos” feljegyzésre hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna képes lenne gyorsan létrehozni az amerikaiak által 1945-ben Nagaszakira ledobott bombához hasonló technológiával készült plutóniumbombát (miután az utóbbi hetekben – Volodimir Zelenszkij egyik nyilatkozata miatt – több ehhez kapcsolódó hipotézis is megjelent a sajtóban, és a német Bild szerint zárt körben az ukránok is felvetettek egy ilyesféle lehetőséget).
Az ukrán külügy nem sokkal később cáfolta, hogy „Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét”.
Ezzel kapcsolatban a brit The Sun idézte a védelmi minisztériumnak jelentést készítő kutatóintézet vezetőjét, Valentin Badrakot, aki azt mondta:
Meg kell érteniük, hogy egzisztenciális kihívással állunk szemben. Ha az oroszok elfoglalják Ukrajnát, ukránok milliói fognak meghalni a megszállás alatt. Több millióan vagyunk, akik inkább a halállal néznének szembe, mint hogy a Gulágra kerüljenek.
Nemrég a Foreign Affairs című szaklap nyomán írtunk arról, hogy akár véletlenül is kitörhet egy atomháború amiatt, mert nem megfelelően tárolják az orosz nukleáris tölteteket.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Az elmúlt héten több kommentátor is felvetette, hogy a széles körben elterjedt félelmekkel ellentétben Ukrajna vezetői valójában üdvözölhetik Donald Trump megválasztását, mivel úgy vélik, ő jobb helyzetben van ahhoz, hogy a háború tárgyalásos rendezését elérje − írja a Sky News.
Egy interjú, amelyet Volodomir Zelenszkij az ukrán rádiónak adott, úgy tűnik, némileg alátámasztja ezt az elképzelést, mivel az ukrán vezető a megválasztott amerikai elnökkel folytatott legutóbbi tárgyalásairól beszélt.
Arra a kérdésre, hogy Trump követelte-e Ukrajnától, hogy vegyen részt az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, Zelenszkij így válaszolt:
Mi egy független ország vagyunk.
Az orosz Gazprom Export tájékoztatta az osztrák OMV gázkereskedelmi céget, hogy szombat reggel hat órától leállítja a gázszállítást, az OMV az információt péntek délután hozta nyilvánosságra.
Az osztrák vállalat egy szerdai bírósági döntés értelmében 230 millió eurót és kamatait követelheti a Gazpromtól, amivel célja az lenne, hogy egy ideig ne kelljen neki fizetnie az orosz gázért. Eddig óránként 740 MWh mennyiséget szállítottak az OMV-nek.
A gáz ára folyamatosan emelkedett, és az orosz–ukrán tranzitszerződés januári lejárta után leállhat az ukrajnai szállítás, emiatt nehezebb lenne újra feltölteni a tárolókat. Ennek ellenére az orosz gáz nem tűnne el azonnal a rendszerekből.
Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét képező új bázist. Csiki Varga Tamás, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a támaszpont a Közel-Kelet felől érkező rakéták ellen védi Európát, Oroszország azonban azt állítja, támadásra is alkalmas lehet.
„A redzikowói bázis a NATO Európában lévő rakétavédelmi rendszerének része. További elemei vannak Romániában, Csehországban, Törökországban és Spanyolország partjainál, ahol már hajóra telepített rendszerről van szó” – nyilatkozta a szakértő az Inforádiónak. Mint mondta, a rendszert már húsz éve elkezdték kiépíteni, és még Barack Obama elnöksége idején született megállapodás arról, hogy az Egyesült Államok bizonyos elemeit Lengyelországba viszi.
„Aztán 2009-ben a NATO vállalta, hogy a közel-keleti, elsősorban Iránból érkező rakétafenyegetésekre válaszul kiépít egy ilyen korlátozott kapacitású védelmi bázist Északkelet-Lengyelországban. Az Aegis Ashore rendszer radarjait Törökországban helyezték el, Csehországban van a vezérlőközpont, és Lengyelországban – a most átadott, de egyébként már 2023-ban működőképes bázison – települnek az elfogó rakéták” – ismertette Csiki Varga Tamás.
A katonai kémelhárítás és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói őrizetbe vettek egy reaktivált orosz katonai hírszerzőt, aki az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erőinek (SZSZO) soraiban szolgált − közölte pénteken az SZBU és az SZSZO sajtószolgálata.
A férfiről − akinek nevét nem hozták nyilvánosságra − kiderült, hogy alezredesi rangban a különleges erők egyik alakulatának parancsnoka, és az oroszok még a teljes körű háború 2022. februári kezdete előtt szervezték be. Az SZBU közlése szerint 2024 tavaszán egy orosz hírszerző tiszt távolról „aktiválta” az „alvóügynököt”, azt a feladatot adva neki, hogy továbbítsa az oroszoknak az ukrán erők ellenséges vonalak mögötti katonai műveleteinek terveit − közölte az MTI.
Az orosz erők november 14-én folytatták a támadásokat Sziversztől keletre, Verkhnokamjanszk közelében, de nem nyomultak előre − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Egy orosz milblogger november 14-én azt állította, hogy az orosz erők Sziversztől délre, Rozdolivka közelében nyomultak előre, de az ISW nem erősítette meg ezt az állítást.
Egy ukrán dandár november 13-án jelentette, hogy az orosz erők nemrég sikertelen szakasznyi gépesített támadást hajtottak végre Szpirne közelében (Sziversztől délkeletre).
Az orosz 2. tüzérdandár elemei állítólag Zvanivka közelében (Sziversztől délre) tevékenykednek.
Az orosz 39. Sugár-, Vegyi- és Biológiai Védelmi Ezred egységei állítólag Sziverszk irányában tevékenykednek.
Az orosz erők november 13-án és 14-én folytatták a támadó hadműveleteket az észak-ukrajnai Harkivi területen, de nem hajtottak végre megerősített előrenyomulást. Hivatalos ukrán források arról számoltak be, hogy a harcok folytatódtak Harkiv városától északra, Hliboke közelében, és Harkiv várostól északkeletre Vovcsanszk közelében − írja a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Ukrán források arról is beszámoltak, hogy az orosz erők valószínűleg határokon átnyúló támadásokat hajtottak végre Visoka Jaruha közelében (közvetlenül a nemzetközi határtól délre, és Harkiv várostól mintegy 20 kilométerre északra).
Az egyik ukrán dandár szóvivője, aki az északi Harkivi területen tevékenykedik, november 14-én kijelentette, hogy a romló időjárási viszonyok megnehezítik az orosz erők mozgását, valamint mind az orosz, mind az ukrán csapatok számára a drónok alkalmazásának lehetőségét.
Az ukrán tisztviselő továbbá arról számolt be, hogy az orosz erők kihasználják az ukrán drónok hiányát a térségben, hogy feltöltsék a térségben lévő tartalékaikat.
Több tucatnyi ukrán drón támadta meg a Krasznodari területet. A támadás célpontja a krimszki katonai repülőtér volt – számolt be a RBC Ukraine orosz Telegram-csatornákra és a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács alá tartozó dezinformáció elleni központ vezetőjére, Olekszandr Kovalenkóra hivatkozva.
Hajnalban az ASTRA csatorna jelentette, hogy a Krasznodari területen lévő Poltavszkaja faluban drón zuhant egy magánházra. Az épület enyhén megrongálódott. Ugyanezt az információt a helyi média is megírta.
Később, helyi idő szerint reggel 6 órához közelebb, a Krasznodari Kraj Krimszkij körzetének vezetője, Szergej Les azt mondta, hogy 46 drónt semmisítettek meg az éjszaka folyamán, és hogy a civilek között nem voltak áldozatok.
Közben az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy 36 drónt lőttek le a Krasznodari régióban, nem pedig 46-ot, ahogy a kormányzó mondta.
Az oroszországi Kazany városának repülőterét pénteken ideiglenesen lezárták a járatok elől − közölte a légiközlekedési felügyelet. Ennek oka egyelőre nem ismert.
Az ilyen lezárások Oroszországban általában folyamatban lévő vagy várható ukrán dróntámadásokat jeleznek − írja a Sky News.
Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin pénteken délután egy órán keresztül beszélt egymással telefonon − közölte egy német kormányzati forrás.
Scholz és az orosz elnök utoljára 2022 decemberében beszélt személyesen − írta meg a Sky News. A beszélgetés tartalmáról nem közöltek további részleteket.
Valentin Badrak, egy ukrán katonai kutatóközpont vezetője – azzal a feltételezéssel kapcsolatban, hogy Ukrajna atomfegyvert állíthat elő – közölte: meg kell érteni, hogy ukránok millió számára most a túlélés a tét, de inkább vállalják a pusztulást, mint az orosz elnyomást.
Mint korábban írtuk, a The Times című brit napilap egy, az ukrán védelmi minisztérium számára készített „állítólagos” feljegyzésre hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna képes lenne gyorsan létrehozni az amerikaiak által 1945-ben Nagaszakira ledobott bombához hasonló technológiával készült plutóniumbombát (miután az utóbbi hetekben – Volodimir Zelenszkij egyik nyilatkozata miatt – több ehhez kapcsolódó hipotézis is megjelent a sajtóban, és a német Bild szerint zárt körben az ukránok is felvetettek egy ilyesféle lehetőséget).
Az ukrán külügy nem sokkal később cáfolta, hogy „Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét”.
Ezzel kapcsolatban a brit The Sun idézte a védelmi minisztériumnak jelentést készítő kutatóintézet vezetőjét, Valentin Badrakot, aki azt mondta:
Meg kell érteniük, hogy egzisztenciális kihívással állunk szemben. Ha az oroszok elfoglalják Ukrajnát, ukránok milliói fognak meghalni a megszállás alatt. Több millióan vagyunk, akik inkább a halállal néznének szembe, mint hogy a Gulágra kerüljenek.
Nemrég a Foreign Affairs című szaklap nyomán írtunk arról, hogy akár véletlenül is kitörhet egy atomháború amiatt, mert nem megfelelően tárolják az orosz nukleáris tölteteket.
Oroszország eddig dokumentáltan 19 052 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 14 186 megsemmisült, 815-ben károk keletkeztek, 1064-et a személyzete otthagyott a harctéren, 2987-et pedig az ukránok elfoglaltak.
A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat az eszközöket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről geolokációs adatokat tartalmazó vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.
Az elveszített eszközök között 3558 tank van. A harckocsik közül 2492 megsemmisült, emellett 158 megsérült, 375-öt magára hagytak a harctéren, 533-at pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma a június 21-ei frissítés szerint 77 143 volt, ebből több mint 4293 tiszt – írja az orosz Mediazona.
A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.
Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.
Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatók.
Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva az oroszok tényleges vesztesége a július 5-ig terjedő időszakban valószínűleg 120 ezer fő körül járhatott.
Egy nemrégiben készült orosz állami közvélemény-kutatás szerint az orosz lakosok többségét nem érinti az ukrajnai háború, ami alátámasztja az orosz tisztviselők és az elit körében egyre növekvő aggodalmakat, miszerint a polgárok nagy része közömbös a háborúval szemben − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézet (ISW).
A Kreml hírügynöksége, a TASZSZ közölte az Orosz Tudományos Akadémia Szövetségi Kutatóközpontjának Szociológiai Intézete által november 14-én végzett felmérést, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek 83 százaléka úgy véli, a „különleges katonai művelet” nem vagy csak csekély mértékben befolyásolja mindennapi életét.
Kirill pátriárka, a Kreml által ellenőrzött Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusának (ROC MP) vezetője − aki a kommunista időszakban a KGB-nek dolgozott − október 31-én azt állította, az orosz társadalom egyes rétegei úgy döntenek, hogy „szemet hunynak” a frontvonal valósága és a konfliktus közelében lévő határ menti területeken élők nehézségei felett, noha az ukrajnai háború jelenti a „legégetőbb fenyegetést” Oroszország számára.
Pénteken több felvétel (amelyeknek egy részét ellenőriztek fölrajzilag) is megjelent a közösségi médiában arról, hogy orosz csapatok jutottak be az Ukrajna északi részén lévő Csernyihivi területre. Az oroszok már arról is írtak, hogy „elfoglaltak” két falut, az ukrán fél viszont cáfolta, hogy így lenne.
#UkraineRussiaWar #Kursk#F16 #Kurakhivka #Toretsk #Kurakhove #Kyiv #Kupyansk
— Koba (@Roberto05246129) November 15, 2024
Russian troops entered the villages of Gremyach and Muravy in the Chernihiv region of Ukraine without hindrance, planting their flags there.
According to the video recordings, there was no… pic.twitter.com/Z0kAXCzp3e
Ebben a régióban nagyobb hadmozdulatok egy ideje nem voltak. A friss felvételek szerint azonban az orosz katonák felhúzták a zászlójukat egy hídnál, a Szudoszt folyónál, Hremjacs település közelében.
Sokan az akciót pusztán „PR-akciónak” vélték, és ezt látszik igazolni az, hogy utóbb kiderült: egy olyan elzárt helyszínen történt mindez, amelyet az ukrán csapatok nem tudnak egyszerűen megközelíteni, miután a fenti videón is látható híd járhatatlanná vált egy 2023. tavaszi csapásban (alább látható a videó erről).
#Гремяч, Черниговская обл., удар рашистов по мосту через реку Судость, предположительно, с самолета Су-34 https://t.co/W6iaWSto1l #RussianUkrainianWar pic.twitter.com/aTrJtbgeif
— Necro Mancer (@666_mancer) April 9, 2023
Utóbb az ukrán határvédelem is közleményt adott ki, megerősítve mindezt. Azt írták, hogy az oroszok sem jutottak át azon a hídon, ahol a zászlót elhelyezték, és nem hatoltak be Hremjacsba. Azt is megjegyezték, hogy a hídnak azon az oldalán egy üres, elhagyatott település van, ahol senki sem él, és normális védelmet sem lehet kiépíteni ott a gyakori áradások miatt.
De hozzátették, hogy ennek ellenére további védelmi erőket telepítettek a területre az eset után. A határvédelem szóvivője, Andrij Demcsenko azt írta:
Az orosz szabotőr- és felderítőcsoportok fenyegetése továbbra is fennáll, különösen a Csernyihivi területen. Bár tevékenységük az utóbbi időben jelentősen csökkent, a terrorista állam továbbra is beveti ezeket a csoportokat, többek között pszichológiai műveletekre.
Vagyis összegezve: az orosz trikolórt vélhetően valóban Csernyihiven belül húzhatták fel (miután a hídnak az a fele is ukrán terület, és ezt az ukrán fél sem cáfolta), de betörésről, érdemi hadmozdulatról nem igazán van szó a jelek szerint.
A csernyihivi régió egy részét az orosz csapatok egyébként a háború elején elfoglalták, de később, a 2022. tavaszi kivonulás után minden erőt visszavontak onnan. Azóta leginkább abban merült ki az aktivitásuk, hogy tüzérségi/dróncsapásokat mértek a területre (azokból persze nem keveset).
Ukrajna az elmúlt évtizedben Oroszország által elfoglalt összes terület felszabadításáért harcol, és minden olyan állítás hamis, amely szerint az ország a háborúban a biztonságot helyezi előtérbe a szárazfölddel szemben – jelentette ki pénteken Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a Reuters tájékoztatása szerint.
A területi integritás része az értékeinknek
– fogalmazott az ukrán tárcavezető norvég kollégájával közös sajtótájékoztatóján Oslóban.
Amikor arról kérdezték, hogy a hírek szerint Ukrajna áthelyezi a hangsúlyt a háborúban, Umerov azt mondta, hogy ez hamis állítás, és az orosz propaganda törekvéseinek része.
A mi prioritásunk továbbra is az emberek védelme, a nemzet védelme, az emberek felszabadítása a majdnem 10 éve tartó ideiglenes megszállás alól, így a Krím és Donbász is Ukrajna része
– mondta, hozzátéve, hogy az Oroszország által elfoglalt területeken élő emberek mind arra várnak, hogy felszabadítsák őket.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma csütörtökön, a külföldi utazásra vonatkozó ajánlásoknál csökkentette a veszélyesség szintjét kilenc ukrajnai régióban is – írja az RBK Ukrajina hírportál a külügyi tárca közleménye alapján.
A külügyminisztérium eddig általánosságban véve egész Ukrajnát a lehető legmagasabb, négyes fokozatba sorolta be, vagyis az utazásra határozottan „nem ajánlott” területek közt tartotta számon az országot.
Most viszont kilenc régiót hármas fokozatra soroltak át (amelynél egyébként szinten azt javasolják az amerikai állampolgároknak, hogy erősen „fontolják meg” az utazást).
E kilenc régió közt van Kárpátalja is, valamint a Volinyi, Lvivi, Ivano-Frankivszki, Csernyivci, Ternopili, Rivnei, Hmelnyickiji és Zsitomiri területek is. A külügyminisztérium ugyanakkor továbbra is hangsúlyozta, hogy az ukrajnai biztonsági helyzet „gyorsan változhat” és „továbbra is kiszámíthatatlan”.
Ukrajna washingtoni nagykövete, Okszana Markarova egy Facebook-posztban üdvözölte a döntést, és köszönetet mondott amerikai kollégáinak érte.
Mint írta, a nagykövetség „keményen dolgozott” ezért, és a külügyminisztérium döntése „nagyszerű lehetőségeket” nyit az ukrajnai üzleti élet számára – akárcsak az a közelmúltbeli, egy héttel ezelőtt hozott intézkedés, amelynek értelmében az amerikai kormányzat feloldotta a hadipari vállalkozások Ukrajnába való településének de facto tilalmát.
Ausztria energiaellátása már nem függ az orosz gáztól – jelentette pénteken a bécsi székhelyű Energie-Control Austria energiaszabályozó hatóság az MTI tájékoztatása szerint.
Alfons Haber, a hivatal vezetője közölte, hogy Németországgal és más uniós tagállamokkal ellentétben Ausztria az idén még mintegy 80 százalékban orosz forrásokból fedezte gázszükségletét, ám mostanra más lehetséges szállítási útvonalakat is talált.
Még ha Oroszország le is állítja a gázszállítást, a háztartások sem ezen a télen, sem a következőn nem maradnak fűtés nélkül
– fogalmazott az Energie-Control Austria vezetője. Ennek oka Alfons Haber magyarázata szerint az osztrák gáztározók magas, jelenleg 90 százalékot is meghaladó töltöttségi szintje, valamint az újfent felmerült lehetősége annak, hogy Németországon és Olaszországon keresztül Ausztria cseppfolyósított földgázhoz jusson.
Az E-Control vezetője közölte, tíz százalék körüli átmeneti áremelkedésre számítanak, miután decemberben lejárnak az orosz gáz ukrajnai tranzitját érintő, Kijev és Moszkva közötti szerződések. Az árváltozás azonban nem éri el a 2022-es szintet, amikor az ukrajnai háború februári kitörését követően a gázárak Európa-szerte robbanásszerűen megemelkedtek.
A pénteki bejelentés előzménye, hogy miközben Ausztriában ismét megnőtt az orosz gázszállításokkal kapcsolatos bizonytalanság, a részben állami tulajdonban lévő osztrák OMV energetikai és vegyipari csoportnak 242 millió dollár kártérítést ítélt meg a bíróság az orosz Gazprommal szemben. Az OMV azt tervezi, hogy ezt az összeget az Oroszországból érkező jövőbeli gázszállítások fedezésére fordítaná.
Noha a cégcsoport elismerte, hogy az Oroszországból érkező szállítások teljes leállása is elképzelhető, hangsúlyozta, hogy jól felkészült erre a forgatókönyvre is. Mivel az OMV a Gazprom egyetlen szerződéses partnere, valamint az orosz gáz egyetlen, a szlovák határon lévő csomóponton keresztül jut be az országba, a leállás az egész osztrák gázpiacot érintené.
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke közölte: véget kell vetni az ukrajnai háborúnak, és arról is beszélt, hogy látott egy jelentést, amely szerint több ezer embert ölhettek meg kizárólag az utóbbi három napban.
A politikus a beszéde végén tért ki a Közel-Keletre és az ukrajnai háborúra. „Dolgozni fogunk a Közel-Kelet [válságán], és nagyon keményen fogunk dolgozni Oroszország és Ukrajna [konfliktusán]. Ezt le kell állítani. Oroszországnak és Ukrajnának le kell állnia” – mondta Trump, majd hozzátette:
Láttam ma egy jelentést. Az elmúlt három napban több ezer embert öltek meg. Ezreket és ezreket öltek meg. Történetesen katonák voltak, de akár katonák, akár a városokban élő emberek, dolgozni fogunk rajta.
Hogy milyen jelentésről van szó, azt nem tisztázta Trump (bár az általa említett számok nagyságrendileg egyeznek az ukrán vezérkar által az orosz veszteségekről közölt friss adatokkal az utóbbi három napból – igaz, abban a kimutatásban a sebesültek, eltűntek és hadifoglyok is szerepelnek vélhetően). De elképzelhető, hogy a volt elnöknek egy ehhez hasonló, az amerikai szervek által készített riportba volt lehetősége betekinteni nemrég – már csak azért is, mert szerdán látogatást tett a Fehér Házban az elnöki átmenet és hatalomátvétel miatt.
Arról, hogy mi mindenről beszélt még Trump, itt írtunk részletesebben.
Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy legalább 30 nyugati országban gyártott alkatrészt találtak egy S-70 Ohotnik drón roncsaiban, köztük olyan nagy gyártók alkatrészeit, mint az amerikai Analog Devices, Texas Instruments és Xilinx-AMD, valamint az európai Infineon Technologies és STMicroelectronics − írja a Golem.de.
Kelet-ukrajnai jelentések szerint az orosz Szuhoj S-70 Ohotnik-B pilóta nélküli eszköz prototípusát szándékosan lőtte le egy orosz vadászgép. Az eszköz a Donyecki területhez tartozó Kosztyantyinivka közelében zuhant le. Az eset körülbelül 16 kilométerre az ukrán vonalak mögött történt.
Az S-70 Ohotnik-B Oroszország egyik legfejlettebb drónprototípusa, amely a tervek szerint a Szuhoj Szu-57-esek autonóm kísérőjeként szolgálna mesterséges intelligencia segítségével. Bár az S-70 elsősorban felderítő drón, a hírek szerint rendelkezik egy belső fegyvertérrel, amely akár 2000 kilogramm robbanószer szállítására is alkalmas. Emiatt az S-70-nek fejlett elektronikára van szükség. Bár a Nyugat szigorú szankciókkal sújtotta Oroszországot, csökkentve ezzel a fejlett technológiákhoz való hozzáférését, a kulcsfontosságú alkatrészeket még mindig képesek beszerezni a feketepiacon keresztül. Ez lehetővé teszi az orosz vállalatok számára, hogy a szigorú exportellenőrzés ellenére továbbra is nyugati elektronikát használjanak fegyverek előállításához −írja a Tom's Hardware.
Az orosz krasznodari régiót „masszív dróntámadás” érte péntekre virradó éjjel – jelentette Veniamin Kondratyev, a Krasznodari határterület kormányzója a The Kyiv Independent ukrán hírportál beszámolója szerint. Az egyik Ukrajna által megcélzott körzet katonai repülőtérnek ad otthont.
Az orosz kormányzó elmondta, hogy a régió két települését célozták meg, és az orosz légvédelem hozzávetőleg 36 drónt fogott el a megtámadott körzetek légterében.
Orosz sajtóorgánumok helyi forrásokra hivatkozva arról írtak, hogy a drónok a krimszki katonai repülőteret célozhatták meg.
Az újonnan kifejlesztett drónjai tömeggyártását tervezi Kim Dzsongun. Az észak-koreai vezető és a Vlagyimir Putyin közötti szövetség egyre mélyül az utóbbi időben, amit a Nyugat nem néz jó szemmel. Az már bizonyos, hogy Kim Dzsongun komolyan veszi a katonai felkészülést, már csak az a kérdés, hogy mire.
„Öngyilkos drónok” tömeges gyártását rendelte el Kim Dzsongun észak-koreai vezető a phenjani állami média pénteki jelentése szerint. A KCNA hírügynökség közölte, hogy az ország vezetője megtekintett egy dróntesztet csütörtökön, és azt hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani az újonnan kifejlesztett katonai drónok gyártását.
Az erről szóló részletes cikkünket ide kattintva olvashatja.
A Kreml politikája azt jelzi, hogy az orosz gazdaság 2025-ben valószínűleg jelentős kihívásokkal néz majd szembe, és Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszú távon aggódik Oroszország gazdasági stabilitása miatt − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
A Kreml a közelmúltban több olyan intézkedést fogadott el, amelyek célja a megsérült orosz katonákra fordított kiadások csökkentése, az infláció elleni küzdelem, valamint az olyan hosszú távú demográfiai problémák kezelése, mint az alacsony születésszám és a munkaerőhiány.
Mindez azt mutatja, hogy az orosz gazdaság nem olyan ellenálló a nyugati szankciókkal, a monetáris megszorításokkal és a háborús erőfeszítések költségeivel szemben, mint ahogyan azt az orosz kormány állítja. Ezek a szakpolitikai intézkedések azt is bizonyítják, hogy a Kreml nem lesz képes fenntartani az elhúzódó háborús kiadásokat az elkövetkező években.
A moszkvai katonai bíróság csütörtökön nyolc év büntetőtelepen letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy 43 éves nőt, mert háborúellenes kommenteket tett közzé az interneten, köztük több olyan bejegyzést, amelyben Vlagyimir Putyin elnök meggyilkolására szólított fel – jelentették orosz hírügynökségek a Reuters csütörtöki beszámolója szerint.
Anasztazia Berezsinszkaja moszkvai színházi rendezőt, két kisgyermek édesanyját bűnösnek találták két háborús cenzúratörvény – az orosz hadsereg megsértésének és arról szóló álhír terjesztésének tilalma – megsértéséért, valamint terrorizmus vádjában.
Oroszország ukrajnai inváziójának 2022. februári kitörését követően, az első néhány hónapban Berezsinszkaja több tucat posztot tett közzé az interneten a konfliktus ellen felszólalva. Megjegyzéseiben úgy fogalmazott, hogy az orosz hadsereg, a belügyminisztérium és maga Vlagyimir Putyin „népirtást” folytat az ukrán nép ellen.
Kijelentette, hogy Putyin viseli a személyes felelősséget azon férfiak, nők és gyerekek haláláért, akiknek a holttestét romok alól húzták ki. Később a nő Vlagyimir Putyin halálát követelte. Anasztazia Berezsinszkaja elismerte bűnösségét az álhírek terjesztésében és a hadsereg hiteltelenítésében, azonban a terrorizmussal kapcsolatos vádakat részben tagadta. A nő szakértői vélemények szerint vegyes személyiségzavarban szenved.
Az OVD-Info jogvédő projekt szerint több mint 1000 ember ellen indult büntetőeljárás Oroszországban, mert felszólaltak az ukrajnai háború ellen, és több mint 20 ezer főt vettek őrizetbe tiltakozás miatt. Kedden a moszkvai bíróság öt és fél év börtönbüntetésre ítélt egy 68 éves gyermekorvost, miután egyik páciensének édesanyja nyilvánosan bírálta őt az ukrajnai orosz katonákkal kapcsolatos megjegyzései miatt.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 4787 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4806 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – írja legfrissebb jelentésében az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 48 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – áll a közleményben.
Az oroszok csütörtökön hat támadást indítottak az ukrajnai Dnyipro megyében lévő Nyikopol körzet ellen kamikaze drónokkal – írja az Ukrinform.
Szerhij Liszak, a dnyipro területi katonai közigazgatás vezetője ezt egy Telegram-posztban jelentette be.
„Az agresszor kamikaze drónokkal csapott le a Nyikopoli körzetre, és bevetette a Grad többutas rakétarendszert” – mondta Liszak. Hozzátette, hogy egy 51 éves nő megsérült a támadásban.
Hangsúlyozta, hogy a megszállók a Krivij Rih körzetben lévő Zelenodolszk községet is drónnal támadták, megrongálva az infrastruktúrát. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Ukrajna egy 10 pontból álló „belső ellenálló képességi tervet” dolgoz ki, amelyet a jövő héten mutatnak be – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök november 14-én este közzétett online videójában.
Mint elhangzott, az ukrán elnök október végén utasította Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsát, hogy készítsen egy olyan tervet Ukrajna megerősítésére,
amely kiterjed a frontvonalra, a hadiiparra, a gazdaságra, a pénzügyekre, a regionális fejlesztésre és más stratégiai ágazatokra, beleértve például a kultúrát is.
„Összesen 10 pont van, amelyeket a jövő héten fogunk bemutatni, és minden egyes pontra vonatkozóan az ukrán civil társadalommal, az üzleti szférával együtt – mindenkivel együtt, aki kész racionális ötleteket hozzátenni – egy alapvető, doktrinális dokumentumot fogunk készíteni Ukrajna számára a fenntarthatóságunk érdekében. Világos eszközökkel. Lépésről lépésre” – mondta Volodimir Zelenszkij a The Kyiv Independent szerint.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a kormány legújabb terve a belső megoldásokra összpontosít, és nem alternatívája a Kijev külföldi partnereivel ismertetett győzelmi tervnek.
„Már kidolgoztuk a pontokat, különösen az energiával kapcsolatban – mindent részletesen előkészítettünk – és a fegyverekkel kapcsolatban, a termelésünkről a partnerekkel való együttműködésünkről” – mondta Zelenszkij. Ezen kívül a kormány kidolgozott egy záradékot a kulturális szuverenitásról, Ukrajna kulturális örökségéről, a kulturális diplomáciáról és az ukrán tartalmak előállításáról is. „Vannak dolgok, amelyeket sem a politikusok, sem a közszereplők, sem az információs tér nem közvetíthet másoknak. De az érzelmek megteszik, a művészet megteszi” – indokolta ez utóbbiak szükségességét az államfő.
Olekszandr Szirszkij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka beszámolt a front helyzetéről, különösen a kupjanszki szektorban, ahol az ukrán katonák hatékonyan dolgoztak, írja az Interfax.
„Ma Szirszkij főparancsnok jelentése hangzott el. Mint mindig, most is ezzel kezdődik a nap. Nemcsak a donyecki terület, hanem a kupjanszki is. Katonáink ott nagyon hatékonyan dolgoztak. Hálás vagyok mindenkinek a kitartásáért” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este egy videóban.
A főparancsnok beszámolt a déli frontvonalon kialakult helyzetről és a kurszki hadműveletről is.
Ukrajna és Norvégia védelmi minisztériumának küldöttségei a légvédelem megerősítéséről, a katonák képzéséről tárgyaltak – írja az Interfax.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter munkalátogatásra érkezett Norvégiába, ahol találkozott Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszterrel.
„Delegációink megvitatták a kétoldalú együttműködés fontos kérdéseit, többek között az ukrán légvédelmi rendszer fejlesztésének és megerősítésének módjait. Ez egy kritikusan fontos iparág, amelynek megerősítésén továbbra is dolgozunk” – idézte Umerovot a védelmi minisztérium sajtószolgálata.
„A találkozó másik kulcsfontosságú témája az ukrán katonák kiképzése volt norvég oktatók részvételével. Szövetségeseinkkel karöltve erősebbé és hatékonyabbá tesszük az Ukrán Védelmi Erőket” – mondta az ukrán védelmi minisztérium vezetője.
Gennagyij Truhanov, Odessza polgármestere a Telegramon közölte, hogy légitámadás érte Odesszát, írja az Ukrinform.
„Robbanást lehet hallani a városban” – írta Truhanov.
Arra szólította fel az odesszai lakosokat, hogy maradjanak védett helyen, és figyelmeztetett, hogy további két dróncsoport tart a város felé.
Az Ukrinform beszámolója szerint egy nő meghalt, további 13 ember pedig megsérült Odesszában az orosz drónok november 9-i éjszakai támadása következtében.