Az orosz hadsereg növeli erőit és új dandárokat hoz létre – jelentette Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter november 18-i kijevi sajtótájékoztatóján a Szabad Európa Rádió beszámolója szerint.
Sok zsoldost használnak Afrikából és Ázsiából. Most már Észak-Koreából is használnak csapatokat, tehát vannak problémáik, de nem eresztenek, hanem egyre nagyobbak. Tudjuk a pontos számukat. Ez egy jelentős szám
– fogalmazott Ukrajna védelmi minisztere.
A tárcavezető megjegyezte, hogy Ukrajna jelenleg azon dolgozik, hogy „olyan erőket hozzon létre, amelyek képesek ellenállni, mivel prioritást élveznek a védelmi és stabilizációs műveletek”. „Azért növekszünk, hogy ne adjunk előnyt az oroszoknak” – mondta Rusztem Umerov az újságíróknak.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz hadsereg hétfőn rakétacsapást mért a dél-ukrajnai Odessza városára, ahol az eddigi adatok szerint tíz ember vesztette életét, köztük hét rendőr és egy orvos – közölte Oleh Kiper, a megye kormányzója a Telegramon.
Az ukrán főügyészi hivatal adatai szerint a halálos áldozatokon felül 44-en sebesültek meg, köztük négy gyermek. Hennagyij Truhanov, a város polgármestere közölte, hogy egy lakónegyedet ért támadás. Az ukrán légierő helyi idő szerint 12 óra 58 perckor jelentette, hogy az orosz hadsereg ballisztikus rakétát lőtt ki Odesszára. A támadásra Ukrajna államfője a Telegramon reagált.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Odesszát ért rakétacsapásra reagálva hangsúlyozta, hogy ezek a támadások azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt csakis a háború folytatása érdekli.
Utalva Olaf Scholz német kancellár pénteki telefonbeszélgetésére az orosz elnökkel, rámutatott arra, hogy az ukrán városok elleni hétfői támadásokat nyugati vezetők Putyinnal folytatott telefonos megbeszélései, találkozói és azután hajtották végre, hogy az orosz média azt a „hamis” állítást terjesztette, hogy Oroszország tartózkodik az efféle csapásoktól. Szerinte ezt látniuk kellene a vezetőknek „a G20-országcsoport tagjainak találkozótermeitől a világ összes fővárosáig”.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészi hivatal sajtóközleményben arról tájékoztatott, hogy őrizetbe vettek egy Harkiv megyei csoportot, amelynek tagjai az orosz hírszerzéssel együttműködve júniusban felrobbantották az ukrán fegyveres erők egyik katonájának autóját, aki a merénylet következtében súlyosan megsebesült – írja az MTI. A közlés szerint a csoport újabb terrortámadásokat készített elő. A nyomozás szerint az orosz hírszerző szolgálatok a Harkivi régió négy lakosát, egy szoftvermérnököt, egy volt katonát és két munkanélkülit szerveztek be.
A gyanúsítottak kapcsolattartója az orosz hírszerzéssel azt közölte, hogy a szakadár donyecki „népköztársaság” különleges erőinek egyik fegyverese volt. A férfiak Harkiv városában és a megyében térképezték fel az ukrán katonák tartózkodási helyeit, s az információkat átadtak az orosz hírszerzésnek. Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentésében közölte, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 722 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, harminc tüzérségi fegyvert és 99 drónt.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban található Novoolekszijivka települést – jelentette be hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium. Az MTI által idézett hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 17 ellentámadást vert vissza. Oroszország védelmi tárcájának összegzése szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1900, Kurszk irányában pedig mintegy 420 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 24 pedig megadta magát.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több, az ukrán hadiipart kiszolgáló energetikai létesítményt, drónkezelők kiképzéséül szolgáló létesítményeket, drónraktárakat, kilenc tábori lőszerraktárt, két harckocsit és hat egyéb páncélozott harcjárművet, négy 155 milliméteres önjáró és három vontatott tarackot, négy francia HAMMER irányított bombát, amerikai HIMARS-sorozatvetők négy rakétáját, továbbá 106 repülőgép típusú drónt.
Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett két amerikai Bradley és egy német Marder gyalogsági harcjárművet, valamint négy egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 33 670 embert, 213 harckocsit, 140 gyalogsági harcjárművet, 115 páncélozott személyszállító járművet, 1175 páncélozott harcjárművet, 958 gépkocsit, 291 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. Csak éjszaka az orosz légvédelem a moszkvai régió felett két, a brjanszki légtérben 45, a kurszkiban 6, a belgorodiban és a tulaiban pedig három-három távirányított repülőszerkezetet lőtt le. A Donyecki régióban lévő Horlivkában tízen sebesültek meg annak következtében, hogy egy drón eltalált egy utasokat szállító iránytaxit. A város körzetében belövés miatt megsebesült egy másik lakos is. Belgorod megyében két civilnek okoztak sebesüléseket pilóta nélküli repülőszerkezetek, Zaporizzsja megyében pedig négy község maradt víz- és áramellátás nélkül.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy az oroszországi Kaluga megyében őrizetbe vett egy 1976-os születésű, orosz állampolgárságú ukrán ügynököt, aki a Belgorodi, a Brjanszki és a Tulai régióban tervezett terrortámadásokhoz gyártott pokolgépeket. A nyomozás szerint a férfit az ukrán szakszolgálatok tavaly októberben szervezték be. Bombáit egy rejtekhelyeken keresztül továbbította más ügynököknek, akik a márciusi orosz elnökválasztás idején terveztek merényleteket végrehajtani, egyebek között a belgorodi rendőrkapitányság, a tiszti ház, két hivatal, két brjanszki energetikai vállalat és egy tulai gázelosztó alállomás ellen. A robbantásokat megakadályozták, hét orosz állampolgárt pedig őrizetbe vettek akkor.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a távollétében letartóztatási parancsot adott ki Olekszandr Sepcov első osztályú kapitány, az ukrán fegyveres erők 385. különálló, tengeri dróndandárjának parancsnoka ellen, aki négy, legénység nélküli, robbanóanyaggal megrakott hajóval végrehajtott támadással egy civil haláláért felelős, és súlyos anyagi kárt is okozott az orosz államnak a Krím félszigeten és a Fekete-tengeren. Sepcov Krímben lévő rokonainak vagyonát lefoglalták.
Az SZK büntetőeljárást indított Mihail Baturin grúz állampolgárral, Miheil Szaakasvili egykori grúz elnök volt testőrével szemben a Kurszki régióban orosz civilek ellen elkövetett terrorcselekmények és zsoldostevékenység miatt. Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) bejelentette, hogy a terroristák és szélsőségesek listájára tette Dmitro Kraszilnyikovot, az ukrán fegyveres erők tábornokát, Roman Kacsura ezredest, Ivan Dmitrakovo és Vitalij Pancsenko közlegényt, valamint Jordan O’Brian új-zélandi zsoldost a Kurszk megyében polgári lakosság ellen elkövetetett bűncselekmények miatt.
Törökország egy részletes javaslatot dolgozott ki a háború lezárására. Ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök fogja ismerteti a G20–országok hétfői, brazíliai csúcstalálkozóján, azonban a Bloomberg már most közölte a részleteket.
A hírügynökség szerint – amelynek névtelenséget kérő bennfentesek beszéltek a török tervről – Erdogan „a NATO legújabb tagja”, aki beszáll a békéről szóló párbeszédbe. Mint írták, a javaslat értelmében gyakorlatilag a mostani frontvonalak mentén húznák meg a (de facto) határokat Oroszország és Ukrajna közt, ami az oroszok szájízének felelne meg inkább.
Ezenkívül Erdogan azt fogja javasolni, hogy Volodimir Zelenszkij a NATO csatlakozás ügyében is tegyen engedményt Vlagyimir Putyinnak, és legalább 10 évig halassza el a szövetséghez való csatlakozásról szóló tárgyalásokat.
A török javaslat emellett egy demilitarizált övezet létrehozását irányozza elő Ukrajna keleti, donbászi régiójában, ahol már 2014 óta orosz megszállás alatt vannak bizonyos területek. Erdogan azt fogja javasolni, hogy további garanciaként nemzetközi csapatokat lehetne oda telepíteni, és Ukrajnának katonai utánpótlást biztosítanának, kárpótlásképp azért, hogy az ukránok beleegyeznek a NATO-ból való kimaradásukba.
A cél az lenne, hogy az oroszok által megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket úgy helyezzék parkolópályára, hogy közben először a stabil tűzszünet biztosítására összpontosítanak. Ugyanakkor a Bloomberg szerint
török tisztviselők is elismerték, egy ilyen javaslatot Ukrajna nehezen fogad majd el, de úgy vélik, ez a legreálisabb megközelítés.
Az általános formula ugyanakkor tetszhet Kijev néhány szövetségesének is, akik attól félnek, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-tagsága egy közvetlen konfliktust kockáztatna a szövetség és Oroszország közt – tették hozzá.
A hírügynökség megkérdezte a részletekről a török külügyminisztériumot is, de ők nem kommentálnák azokat érdemben. A tárca szóvivője mindössze azt mondta: „Törökország támogatja a háború befejezésére irányuló kezdeményezéseket”.
Kína és Brazília – amelyek vezetői szintén részt vesznek a riói csúcstalálkozón – május óta szorgalmazzák egy mindkét fél részvételével zajló nemzetközi konferencia összehívását. A csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij nem lesz jelen, miután az ukrán elnök részvételi kérelmét a Bloomberg szerint gyakorlatilag elutasította Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök (úgy fogalmaztak: mindez Zelenszkij „kétségbeesett” kérései ellenére történt így), miközben Vlagyimir Putyin maga döntött úgy, hogy kihagyja a találkozót (az orosz elnök részben arra hivatkozott, hogy tavaly nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene).
A Bloomberg látta a csúcstalálkozó végére tervezett, Ukrajnával kapcsolatos deklaráció „majdnem végleges” szövegtervezetét is, amely se Zelenszkijnek, se a G7-es szövetségeseinek nem fog túlságosan tetszeni. A deklaráció hasonló lesz ahhoz, amiről tavaly Újdelhiben állapodtak meg egy másik csúcstalálkozón, amikor az orosz invázió elítélését – az ukrán elnök megdöbbenésére – ejtették a végső szövegből.
A hírügynökség szerint Erdogan azt reméli, hogy a közeljövőben talán sikerül meggyőznie Zelenszkijt, vegyen részt a béketárgyalásokon Isztambulban, mert (forrásaik szerint) a török elnök olyan hírszerzési információk birtokába jutott, amelyek szerint Ukrajna a következő hónapokban sokkal több területet veszíthet, ha nem állítják le a harcokat. De a harctéri kilátások Putyint is arra ösztönzik, hogy folytassa a küzdelmet, emellett Európa vezető politikusai is úgy látják, hogy az orosz elnök nem akar leállni.
Bármit is mond Putyin, ő nem akar békét, és nem hajlandó tárgyalni róla. Putyin szándéka a harcok fokozása, ezt látjuk hetek óta
– mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Buenos Airesben újságíróknak, miközben Rióba készülődött (a minap Olaf Scholz német kancellár is hasonló információkat osztott meg).
A Kreml hétfőn (vélhetően a Bloomberg cikkében közöltek alapján) már reagált is Erdogan béketervére. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt mondta: a konfliktusnak a meglévő frontvonal mentén történő bármilyen úgynevezett „befagyasztása” elfogadhatatlan az Orosz Föderáció számára.
Az orosz drónok és rakéták ismételt behatolása a NATO légterébe vakmerő, veszélyes és elfogadhatatlan – jelentette ki az MTI beszámolója szerint Brüsszelben a NATO főtitkára, Mark Rutte, aki Marcel Ciolacu román kormányfővel folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatót hétfőn.
Mark Rutte nyilatkozatában hangsúlyozta, az Ukrajnának nyújtott támogatás fenntartása sosem volt fontosabb, mint most, a háború kiszélesedésének jelenlegi veszélye idején, amit – szavai szerint – egyebek mellett az orosz agressziót támogató észak-koreai katonák jelenléte okoz.
Az észak-koreai katonák ukrajnai háborúba küldése a konfliktus további elmérgesedésének jelentős veszélyét hordozza magában azt követően, hogy Phenjan lőszerekkel segíti Oroszországot – fogalmazott, hozzátéve, hogy az orosz hadigépezetet táplálja Kína támogatása is, valamint az iráni drónszállítások.
Kijelentette, hogy „az ukrajnai háború megmutatja saját biztonságunk globális mivoltát”. Úgy látja, hogy habár a NATO már megerősítette légvédelmét a szövetség keleti szárnyán, prioritásként kell kezelni a légvédelem szavatolását úgy a szövetségesek oldalán, mint Ukrajna esetében. Végezetül hangsúlyozta, a NATO rendkívül komolyan veszi a fekete-tengeri térség biztonságának szavatolását, ahogy készen áll megvédeni minden szövetséges országot bármiféle fenyegetéssel szemben.
Marcel Ciolacu a sajtótájékoztatón elmondta, egyetlen NATO-tagország sem képes egymagában válaszolni az Oroszország jelentette biztonsági fenyegetésre. Hangsúlyozta, hogy a szövetségi légtér megsértése és Oroszország agresszív magatartása a Fekete-tenger térségében kiemeli az erők növelésének, valamint az együttműködés és az egységes válaszadás fontosságát.
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök.
Az MTI beszámolója szerint az államfő „nagyon drasztikusnak” nevezte az Ukrajnával szembeni vasárnapi orosz légitámadást, és utalt az észak-koreai katonák bevetésére is Oroszország oldalán. Közölte, elégedettséggel nyugtázta Biden döntését, valamint azt, hogy az Egyesült Államok után Franciaország és az Egyesült Királyság is hasonló döntést hozott. Oroszország most „világosan látja, hogy Ukrajna erős, határozott támogatást kap” – jelentette ki a lengyel elnök. Hozzátette, hogy ez a háborúnak nagyon fontos pillanata,
sőt talán fordulópont is.
Kijevnek rendelkeznie kell olyan védelmi eszközökkel, amelyek révén „visszaszorítja az orosz csapatok hátországát” a frontvonaltól, és ezáltal korlátozódnak az orosz támadások lehetőségei – fogalmazott az államfő.
Megjegyezte, hogy a 300 kilométer hatótávolságú rakéták bevetésének lehetősége valójában kizárólag védelmi jellegű, mivel hatékonyabb védelmet biztosít Ukrajnának az orosz agresszióval szemben. A szövetségesek döntését annak fényében is fontosnak nevezte, hogy Olaf Scholz német kancellár múlt pénteken telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel. Úgy látja, ez azt mutatja, Washington nem hagyja, hogy becsapják, és továbbra is kitart Ukrajna mellett.
Olaf Scholz telefonhívását a lengyel elnök külpolitikai hibának nevezte.
Megjegyezte, hogy mindez a német kancellár „önkényes akciója” lehetett, kétséges, hogy erről egyeztetett volna a szövetségesekkel. Utalva a német sajtókommentárokra, Duda kijelentette: a kancellár „megegyezést keres Oroszországgal, hogy […] ismét energiahordozókat vásárolhasson tőle”.
Miután Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel csapjanak le Oroszország egyik régiójában, az a hír is elterjedt a külföldi sajtóban, hogy a britek és a franciák is engedélyezték ugyanezt a saját hasonló fegyverük, a Storm Shadow/SCALP EG brit–francia rakéták vonatkozásában. Mostanra az is megkérdőjeleződött, hogy ez tényleg megtörtént-e.
A zűrzavart a Le Figaro vasárnap esti cikke indította el. A francia lap ugyanis a Joe Biden döntéséről beszámoló cikkébe – az őket idéző beszámolók tanúsága szerint – eredetileg azt a szöveget is beleírta bármiféle magyarázat nélkül (tehát az információjuk forrását sem jelölték meg), hogy:
A franciák és a britek engedélyezték Ukrajnának, hogy SCALP/Storm Shadow rakétáikkal mélyen orosz területre csapjanak le.
Csakhogy a cikk későbbi verziójából hétfő reggelre ez a mondat szőrén-szálán eltűnt, minden további magyarázat nélkül. Helyette csak annyit írtak, hogy „a hivatalokban” (ez a két ország elnöki/miniszterelnöki hivatalára utalhat) már korábban is „tombolt a vita arról, hogy engedélyezzék a nyugati rakéták bevetését orosz terület ellen. Emmanuel Macron 2024. májusi németországi állami látogatásán emellett szólalt fel”. És a cikk most már csakis Joe Biden engedélyéről szól, nem is említi név szerint a brit/francia rakétatípust.
Nem lett tisztább a helyzet azután sem, hogy a politikusokat megkérdezték erről az újságírók. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter egy brüsszeli sajtótájékoztatón sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó azt az információt, hogy Ukrajna engedélyt kapott tőlük.
Mindössze arra szorítkozott, hogy utalt egy korábbi francia álláspontra a fegyverkorlátozások kérdéséről. „Nyíltan elmondtuk, hogy ez egy olyan lehetőség, amelyet megfontolnánk akkor, ha ez lehetővé tenné, hogy olyan célpontra mérjenek csapást, ahonnan Oroszország jelenleg ukrán területet támad” – mondta Barrot.
A Downing Street sem kívánta kommentálni érdemben az ügyet. A brit kormányfői hivatal szóvivője azt mondta: azért nem osztanak meg konkrét információkat hadműveleti kérdésekről, mert ez „Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedvezne egy folyamatban lévő illegális háború során”. Azt ő sem volt hajlandó cáfolni vagy megerősíteni, hogy változott-e a britek politikája a kérdésben – mindössze annyit árult el, hogy Keir Starmer kormányfő nem beszélt Joe Bidennel azóta, hogy az amerikai elnök részlegesen feloldotta a fegyverkorlátozásokat.
Hozzátette: Ukrajnát továbbra is minden lehetséges eszközzel támogatják, „de ami az általunk nyújtott támogatás konkrétumait illeti… nem bocsátkozunk spekulációkba vagy a műveleti egyeztetések kommentálásába”. Végül azt is hozzáfűzte, hogy „egyetlen háborút sem egyetlen felszerelés segítségével nyertek meg”.
A Downing Street mellett John Healey brit védelmi minisztert is megkérdezték erről hétfőn a brit alsóházban, de az ő válasza is az volt, hogy nem kommentálja az ügyet. A BBC szerint Healey részben megismételte a szóvivő nyilatkozatát, és pusztán annyit tette hozzá, hogy tegnap beszélt amerikai kollégájával, és még ma beszélni fog az ukrán védelmi miniszterrel is (hogy miről, abba már nem ment bele).
Joe Biden, az Egyesült Államok még hivatalban lévő elnöke hétfőn, a brazíliai Rio de Janeiróban megrendezett G20-csúcstalálkozón megismételte az amerikai kormány támogatását Ukrajna iránt – bár közvetlenül nem utalt a világsajtót bejárt hírre, miszerint kormánya zöld utat adott Ukrajnának az amerikai nagy hatótávolságú rakéták használatára.
Mindannyiunknak azon kell dolgoznunk, hogy véget vessünk a konfliktusoknak és válságoknak, amelyek aláássák a biztonság javítása érdekében világszerte elért haladást
– fogalmazott Joe Biden a BBC beszámolója szerint.
A regnáló amerikai elnök hozzátette, hogy „az Egyesült Államok határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását”. „Véleményem szerint az asztal körül ülőknek is ezt kellene tenniük” – mondta az Egyesült Államok elnöke.
Az orosz hadsereg növeli erőit és új dandárokat hoz létre – jelentette Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter november 18-i kijevi sajtótájékoztatóján a Szabad Európa Rádió beszámolója szerint.
Sok zsoldost használnak Afrikából és Ázsiából. Most már Észak-Koreából is használnak csapatokat, tehát vannak problémáik, de nem eresztenek, hanem egyre nagyobbak. Tudjuk a pontos számukat. Ez egy jelentős szám
– fogalmazott Ukrajna védelmi minisztere.
A tárcavezető megjegyezte, hogy Ukrajna jelenleg azon dolgozik, hogy „olyan erőket hozzon létre, amelyek képesek ellenállni, mivel prioritást élveznek a védelmi és stabilizációs műveletek”. „Azért növekszünk, hogy ne adjunk előnyt az oroszoknak” – mondta Rusztem Umerov az újságíróknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben reagált arra, hogy a külföldi lapok vasárnap este megírták: Joe Biden feloldott bizonyos korlátozásokat a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek használatával kapcsolatban.
A CNN szerint Zelenszkij úgy fogalmazott, „sok szó esett arról a médiában, hogy megkaptunk egy engedélyt”. Majd hozzátette:
De a csapásokat nem szavakkal hajtják végre. Az ilyen dolgokat nem kell bejelenteni. A rakéták magukért beszélnek. Minden bizonnyal fognak is.
Az ukrán elnök azt is hozzátette, hogy hadseregük „nagy hatótávolságú képességei” kulcsfontosságú részét képezik a háború megnyerésére irányuló ukrán győzelmi tervnek.
Ugyanebben a videóüzenetben Zelenszkij megemlítette a vasárnap hajnali nagy orosz támadást is, ami az ukrán energetikai létesítmények ellen irányult. Elmondása szerint a legtöbb célpontot elfogták, de azt is elismerte, hogy több mint egymillió háztartás egy időre áram nélkül maradt, és hogy négy régióban még helyreállítási munkálatokat kell végezniük.
Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy Ukrajnának az általunk biztosított fegyvereket nemcsak arra kellene használnia, hogy a „nyilakat” megállítsa, hanem arra is, hogy az „íjászokat” eltalálja, és remélem, hogy ebben a tagállamok is egyet fognak érteni – fogalmazott Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
Josep Borrell szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a tárgyalási kísérletekre azzal válaszolt, hogy nagyon súlyos támadást indított az ukrán polgári infrastruktúra, különösen a villamosenergiai ellen.
Tehát nem úgy tűnik, hogy hajlandó tárgyalni. Éppen ellenkezőleg
– mutatott rá, hozzátéve, hogy lejáró mandátuma keretében utolsó felhívása a tagállamok külügyminisztereihez az lesz, hogy „legyenek egységesebbek, vegyék fel a harcot, és gyorsabban hozzanak döntéseket”.
„Oroszország nem állítja le a háborút, míg ők hezitálnak. Minden alkalommal, amikor döntéseket hoztunk Ukrajna támogatása érdekében, túl sokáig tartott. Az ukrán népnek több támogatásra van szüksége. Ezt a támogatást meg kell adnunk, abba kell hagynunk a vitatkozást, és gyorsabban kell cselekednünk” – mondta az uniós főképviselő az MTI beszámolója szerint.
Arra a kérdésre válaszolva, mi a véleménye arról, hogy Olaf Scholz német kancellár múlt pénteken telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel, Borrell úgy fogalmazott, „nem tudom, hogy Scholz kancellár miről beszélt Putyin elnökkel, de biztos vagyok benne, hogy a beszélgetés az ő részéről Ukrajna további támogatásának keretében történt”. „Nekem az a feladatom, hogy továbbra is támogassam Ukrajnát. Semmi más. Bárki is tárgyaljon bárkivel, nem bánom, nem érdekel” – jelentette ki.
A minap több külföldi híroldal és hírügynökség számolt be arról, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú nyugati fegyvereikkel Oroszország területén csapjanak le. Mostanra egyértelműen kiderült, hogy valójában csak egyetlen régióban engedélyezték mindezt, ami nagymértékben csökkentheti a lépés jelentőségét.
Az előző napi beszámolókban is az szerepelt már, hogy az első mélységi csapásokat „valószínűleg” a Kurszki régió térségében fogják végrehajtani az ukránok. Csakhogy mint most kiderült:
máshol nem is hajthatnak végre csapásokat, mert egyedül Kurszkban engedélyezték ezt Bidenék.
Erről hétfőn egymás után számoltak be a külföldi hírügynökségek, híroldalak névtelenséget kérő bennfentesekre hivatkozva. Az Axios például azt írta, hogy forrásuk megerősítette: Joe Bidenék az ATACMS-rakétarendszer használatát „csak a Kurszki térségben engedélyezték, ahol észak-koreai csapatokat telepítettek” (egyébként a The New York Times a saját vasárnapi cikkében egy ponton már utalt is arra, hogy Joe Biden másra még nem adott engedélyt, de a legtöbb beszámolóban ez a konkrét kitétel nem jelent meg).
Ők azt is közölték, hogy az amerikai kormányzat még három nappal korábban tájékoztatta az ukránokat a döntésről. De ugyanerről írt saját forrásai alapján a Bloomberg is egy cikkben, amelyben úgy fogalmaztak: „Az engedély elmarad Ukrajna elvárásaitól is, mivel csak a Kurszki térségben lévő célpontok elleni csapásokat engedélyezi.”
A Fehér Ház a szó szoros értelmében nem erősítette meg, hogy meghozták a döntést, de arra utaltak, hogy miért léphettek így. John Finer helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanis azt mondta, hogy az észak-koreai csapatok hadba vonulása eszkalálta a helyzetet. „Világosan megmondtuk az oroszoknak, hogy erre válaszolni fogunk” – fogalmazott.
Az Axios forrása szintén arról beszélt, hogy Bidenék az észak-koreaiak miatt engedélyezték a fegyverek bevetését Kurszkban. Mint mondta, a döntés hátterében az állt, hogy Észak-Koreát elrettentsék attól, hogy további csapatokat küldjön Oroszországba az Ukrajna elleni háborúhoz. Az amerikai tisztviselők azt remélik, hogy ha a kurszki észak-koreai csapatokat találat éri, akkor Phenjan felülvizsgálhatja döntését, és hogy a kurszki orosz ellentámadás is kudarcot vall.
„Az Egyesült Államoknak körülbelül egy hónapba telt, mire válaszlépéseket tett az észak-koreai erők bevetésére a Kurszki térségben, miután az ukrán hírszerzés október közepén arra figyelmeztetett, hogy Phenjan személyi állományt küld Oroszországba” – ezt pedig már a Euronews írta a döntésről.
Bár a szakértők egy része szerint a nagy hatótávolságú fegyverek Kurszkban is sokat segíthetnek, de a felhatalmazás így jóval kisebb területre szól, mint amit a vasárnapi cikkek alapján feltételezni lehetett, és (figyelembe véve a nagyjából 300 kilométeres hatótávolságot) erősen lekorlátozza az eszközök használatát.
Katonai elemzők korábban azt mondták: az, hogy mekkora jelentősége lesz a döntésnek, pont attól függ, hogy milyen korlátozások maradnak érvényben. „A döntés későn jött, és mint más hasonló döntések, ez is túl késő lehet ahhoz, hogy lényegesen megváltoztassa a harcok menetét” – mondta Michael Kofman, a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace vezető kutatója.
Utóbb a Foundation for Defense of Democracies (FDD) nevű agytröszt igazgatóhelyettese és Oroszország-szakértője, John Hardie is azt nyilatkozta, hogy az engedélyt nem kellene a Kurszki régióra korlátozni, és azt mondta, hogy Bidennek ejtenie kellene a korlátozást.
Ha Ukrajna számára lehetővé tennénk, hogy kiemelt fontosságú célpontokat támadhasson Oroszország egész területén, az jobb helyzetbe hozhatná Kijevet az esetleges tárgyalások során, többek között azzal, hogy arra ösztönözné Moszkvát, egyezzen bele a kritikus energetikai infrastruktúrára irányuló csapások moratóriumába
– fejtette ki véleményét Hardie (az említett moratóriummal a katari orosz–ukrán tárgyalásokra utalt a szakértő, amelyekről a Financial Times számolt be korábban).
A közösségi médiában Ukrajna támogatói közül sokan szintén értetlenségüket fejezték ki a döntés miatt. „Az öreg Biden csak a Kurszki régió területén engedélyezte az ATACMS használatát. Tehát az ünnep elmarad. Az amerikai kormányzat továbbra is gyáva maradt, és nem érdekelt abban, hogy Ukrajna győzelmet arasson ebben a háborúban” – írta például egyikük, miközben többen is kigúnyolták a döntést. A brit The Spectator ukrán újságírója pedig azt írta:
Az ilyen félintézkedések azt jelentik, hogy a Donbászba özönlő orosz erősítéseket nem érinti [a döntés]. Putyin offenzívája a Donyecki régióban folytatódik.
A washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont szerint augusztusban – amikor Ukrajna megkezdte a kurszki műveleteket – nagyjából 26 nagyobb méretű, katonai és felkatonai célú objektum lehetett a területen. De azóta – az észak-koreai csapatok bevetésével együtt – többszörösére nőtt a régióban lévő csapatok száma az orosz oldalon, ezért most sokkal több potenciális célpont lehet Kurszkban is.
Mindemellett legfrissebb jelentésében a kutatóintézet is úgy fogalmazott:
Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az orosz erők előnyére válhat bármilyen menedék akkor, ha a nyugati államok továbbra is korlátozzák Ukrajna önvédelmi képességét, és az Egyesült Államoknak lehetővé kell tennie Ukrajna számára, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyverek hatótávolságán belül minden törvényes katonai célpontra csapást mérjen Oroszország műveleti és mélységi hátterében – nem csak a Kurszki területen.
A Biden-kormányzat döntéséről az Index is megkérdezett egy szakértőt, erről itt olvashat.
Az orosz fél (sőt, nemrég még a Fidesz kommunikációs igazgatója is) világháborúval kezdett riogatni azt követően, hogy Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy Oroszország területén hajtsanak végre csapásokat a nyugati államoktól kapott nagy hatótávolságú fegyverekkel. Szakértők szerint azonban nem igazán kell ettől tartani.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértőt az ATV kérdezte meg arról, hogy milyen következményekkel járhat a döntés. Válaszában elmondta: Joe Biden megígérte, hogy elnöksége alatt Ukrajna nem esik el, és bár a választást elveszítették a demokraták, az amerikai elnök január 20-ig – vagyis Donald Trump hivatalba lépéséig – azt csinál, amit akar (Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég azt mondta, hogy Biden döntése a „háborúpártiak” támadása „az új realitás ellen”).
„Úgy gondolom, az engedéllyel együtt az amerikaiak a célpontok meghatározásában is segítséget fognak nyújtani az ukránoknak. Az utóbbi időben nagyon intenzívvé váltak a harcok, mindkét fél jobb pozíciót akar kiharcolni, mire eljön egy tárgyalás időpontja” – összegezte a döntés jelentőségét, hozzátéve:
Az amerikai eszközökkel az ukránok lassíthatják az orosz elit alakulatokat Kurszknál, emellett komoly károkat okozhatnak orosz fegyverraktárakban is. Az engedély megadása részben válasz az észak-koreai katonák oroszok melletti bevetésére is.
Arra a kérdésre, hogy eredményezhetnek-e világháborút az efféle döntések, Kis-Benedek József azt mondta: „Semmiképpen nem. A világháború egyik jellemzője, hogy több kontinensen zajlik.” Azt is megjegyezte, hogy Oroszország válaszképp legfeljebb Ukrajna ellen fokozhatja a támadásait, az nem reális, hogy a Nyugat ellen hajtsanak vég végre válaszcsapást.
Putyin nem hülye, tisztában van a realitásokkal
– fogalmazott Kis-Benedek József.
Hasonló véleményen volt Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő is, aki egy Facebook-posztban azt írta a döntésről: egyelőre nem világos, hogy mekkora hatása lesz a döntésnek, de az „nem kétséges, hogy az ukrán fegyveres erők mostantól kezdve mélyen orosz területre irányuló támadásokat fognak indítani. Ugyanakkor az orosz válasz szerinte is csak Ukrajnára korlátozódhat, mivel az, hogy a Nyugatnak válaszoljanak „jelenleg kizárt, a fenyegetés és retorika meglesz, de az oroszok pontosan tudják, hogy ők a gyengébbek az USA-hoz képest.”
A helyzet az, hogy Ukrajna lesz az, aki leginkább szenvedni fog ettől a döntéstől, mivel az oroszok még tudják eszkalálni az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Ha tovább korlátozzák az ukrán atomerőművek és vízerőművek működését, még sötétebb tele lesz az ukránoknak. És most lehet mondani, hogy ezt mindenképpen meglépték volna. Nem biztos.
– vélekedett Demkó Attila.
Meglátása szerint a nagy hatótávolságú fegyverek bevetése lényegileg „nem változtat a két fél közötti hatalmas szakadékon. Oroszország egész Ukrajnát tudja támadni, Ukrajna meg most egy 17 millió négyzetkilométeres országból egy picit többet. Semmiféle paritás nem lesz ezzel”.
Az nem kérdés, hogy ez a döntés egy újabb lépés a konfliktus eszkalációjában – de ettől még nem tör ki a harmadik világháború – nem kell aggódni. Ahhoz a nagy orosz vereségek idején voltunk a legközelebb, 2022 őszén
– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: „Ettől a lépéstől nincs ilyen orosz vereség a láthatáron, és nem is látok olyan segélycsomagot, amelyik az ukránok javára billentené át helyzetet, még ha Trump »mindent«” oda is adna.
Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) összesítése szerint az ukrajnai háború kezdete óta eddig legkevesebb 695 gyermek vesztette életét és 1747 megsebesült a harcok következtében. Catherine Russell, az UNICEF igazgatója megrendítőnek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy heti átlagban 16 gyermek veszti életét vagy sebesül meg az orosz támadásokban.
Kórházakban, játszótereken, a saját ágyukban haltak meg gyerekek. Számos családot döntött romba a legfiatalabb családtagok halála vagy életveszélyes sebesülése
– mutatott rá az igazgató.
Az MTI által idézett hétfői közleményben az UNICEF felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz hadsereg újra és újra iskolákat, valamint kórházakat is célba vesz Ukrajnában. A háború kezdete óta a szervezet adatai szerint 1496 oktatási és 662 egészségügyi létesítményt pusztítottak el vagy rongáltak meg az orosz csapások.
Az orosz támadások súlyos károkat okoztak az ukrajnai víz-, fűtés- és áramszolgáltatási rendszerekben. Ennek következtében több millió gyerek nem jutott hozzá tiszta ivóvízhez, illetve szanitációs szolgáltatásokhoz, ami jelentősen növelte a megbetegedések veszélyét.
Az UNICEF a háború okozta pszichés károkra is felhívta a figyelmet.
Gyerekek milliói élnek folyamatos rettegésben, sokan naponta akár hat órát is pincékben töltenek a légiriadók miatt. Ha ezek a gyerekek nem kapnak megfelelő segítséget és támogatást, akkor a háború alatt szerzett lelki sérülések akár több generáción keresztül is éreztetik majd hatásukat
– mondta az UNICEF igazgatója.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár pénteki telefonbeszélgetésekor nem merült fel a nyugati nagy hatótávolságú rakéták által mélyen orosz területre mért csapások kérdése – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.
Scholz és Putyin november 15-én beszéltek egymással, ezt megelőzően legutóbb 2022. december 2-án tárgyalt a két vezető. A mostani beszélgetés fő témái közé tartozott az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus, valamint a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok.
Mint ismert, vasárnap az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai fegyverekkel lecsapjanak mélyen Oroszország területén. A döntésről részletesebben ide kattintva olvashat.
Helyes döntésnek nevezte hétfőn Brüsszelben az uniós külügyminiszterek megbeszélései előtt Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, hogy az Egyesült Államok lehetővé teszi, hogy Ukrajna Oroszország területét is támadja amerikai fegyverekkel.
Ez biztosan kedvező hír, segíti Ukrajnát, hogy hatékonyabban védekezhessen az Oroszországból érkező ismételt támadások ellen
– szögezte le a cseh miniszter az MTI beszámolója szerint.
A vasárnapi amerikai médiajelentéseket, miszerint Joe Biden elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú amerikai rakéták oroszországi bevetését, a Fehér Ház egyelőre hivatalosan nem erősítette meg.
A CT 24 cseh hírtelevízió tudósítása szerint Lipavsky arról is beszélt, hogy a német kancellár pénteki telefonbeszélgetése Vlagyimir Putyin orosz elnökkel semmiféle eredményt nem hozott. „Úgy gondolom jobb lenne, ha a nyugati vezetők egyeztetnék ilyen irányú lépéseiket, és jobban összetartanának” – mondta a cseh diplomácia vezetője.
Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója legújabb Facebook-posztjában arról beszélt, hogy az amerikai fegyverek oroszországi bevetése nem a békéhez, hanem a „világháborúhoz, atomháborúhoz” viszi közelebb a világot.
Rendkívül súlyos a helyzet!
– írta, hozzátéve, hogy nem fegyverekre, hanem „azonnali tűzszünetre és tárgyalásra” van szükség.
A Kreml szerint a nagy hatótávolságú rakéták Oroszország elleni bevetéséről szóló bármilyen döntés „a feszültség növekedéséhez” vezetne – idézi a The Guardian a TASZSZ-t, a Kreml hírügynökségét.
A Kreml arról tájékoztatott, hogy amennyiben az Egyesült Államok engedélyezné Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú fegyverekkel csapást mérjen Oroszország belsejére, akkor az „a feszültség növekedéséhez vezetne, és elmélyítené az Egyesült Államok szerepvállalását a konfliktusban”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szokásos napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem változott az álláspont Vlagyimir Putyin szeptemberi kijelentéseihez képest, amikor az orosz elnök azt mondta: az amerikai fegyverek orosz földön végrehajtott csapásait a NATO közvetlen bevonásának tekinti a konfliktusba. A hírügynökség kérdésére válaszolva Peszkov elmondta, hogy Oroszország csak a nyugati média tudósításaiból értesült a Joe Biden-kormány döntéséről. A Recep Tayyip Erdogan török elnök közelmúltbeli békeajánlataira reagálva pedig azt mondta, hogy a konfliktusnak a meglévő frontvonal mentén történő bármilyen úgynevezett „befagyasztása” elfogadhatatlan az Orosz Föderáció számára.
Franciaország korábban nagy hatótávolságú rakétákkal látta el Ukrajnát, azonban eddig nem adott rá engedélyt, hogy azokkal csapást mérjenek Oroszország területére. Hétfőn azonban olyan hírek láttak napvilágot, hogy gondolkoznak az engedély megadásán – jelentette meg a Reuters.
„Nyíltan kijelentjük, hogy ez egy olyan lehetőség, amelyet megfontolunk, ha ez lehetővé teszi az olyan célpontokra mért csapást, ahonnan Oroszország ukrán területeket támad” – jelentette ki Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter Brüsszelben.
A minap jelent meg a hír, miszerint Joe Biden engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú rakétákkal csapást mérjen orosz területekre.
Ukrajnában a 17. életévüket betöltött férfiaknak jelentkezniük kell a lakóhelyük szerinti járási vagy városi területi toborzóban minden évben, január és március között kötelezően. Az eljárást hivatalosan nyilvántartásba vételnek nevezik, és olyan iratok benyújtásával jár, amelyek listáját Ukrajna védelmi minisztériuma állapítja meg – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Mivel a mozgósítás vagy a sorkatonai szolgálat csak a 25. életév betöltése után történik, ezért a 17 éves férfiak mindössze egy regisztrációs eljáráson mennek keresztül, de ez nem kötelezi őket arra, hogy belépjenek Ukrajna fegyveres erőibe.
A hadiállapot idején minden 18 és 60 év közötti férfi hadkötelesnek minősül, ezért tilos elhagynia Ukrajnát, ám azoknak, akik rendelkeznek katonai nyilvántartási igazolással, az ingyenes jogsegélyszolgálat jogászai szerint nem kell külön engedélyt vagy igazolást kérniük a toborzási központtól a határátlépéshez.
Ukrajna izraeli nagykövete nagyra értékelte Sharen Haskel izraeli külügyminiszter-helyettes azon javaslatát, hogy Ukrajnának adják át az IDF által Libanonban, a Gázai övezetben vagy Ciszjordániában elfogott orosz gyártmányú fegyvereket – írja az Interfax.
A terrorszervezetek kezében lévő orosz gyártmányú fegyverek azt bizonyítják, hogy Oroszország támogatja és bátorítja Iránt, a Hezbollahot, a Hamászt és mindazokat, akik izraeli állampolgárokat és katonákat akarnak megölni
– fogalmazott Jevhen Kornijcsuk.
A nagykövet hozzátette, hogy Izraelnek fel kell ismernie, hogy Oroszország agresszívan lép fel a zsidó állam ellen a színfalak mögött a „gonosz tengelyében lévő partnerein keresztül”. Kiemelte, hogy Ukrajna és Izrael ugyanazzal az ellenséggel harcol.
Az izraeli kormány a háború kitörése óta eddig mindig megtagadta a fegyverek Ukrajnába küldését.
A német Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck hivatalban lévő alkancellár november 17-én az ARD televíziós csatornának azt mondta, hogy megválasztása esetén zöld utat ad a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállításának – írja a The Kyiv Independent.
Az alkancellár gazdasági miniszterként tevékenykedett egy koalíciós kormányban Olaf Scholz kancellár szociáldemokratáival és egészen a közelmúltig az FDP (Német Szabaddemokrata Párt) liberálisaival.
Németország a 2025. február 23-i előrehozott választások felé tart, miután Scholz menesztette Christian Lindnert, az FDP pénzügyminiszterét, ami a koalíció összeomlásához vezetett. A választási kampány témájává vált német segítségnyújtás Ukrajnának egyre fontosabb, mivel attól tartanak, hogy Donald Trump legutóbbi választási győzelme után az Egyesült Államok megvonhatja támogatását.
Berlin Ukrajna második legnagyobb katonai adományozója Scholz vezetésével, de a kancellár kitartott amellett, hogy nem szállítanak Taurus rakétákat, mert az bevonná az országot a háborúba. Habeck az interjúban arról beszélt, hogy a fegyverszállításról szóló döntés része volt gazdasági miniszteri munkájának, hozzátéve, hogy „ezek voltak a legnehezebb döntések, amelyeket meg kellett hoznia”.
Mint ismert, a Taurus cirkálórakéták hatótávolsága akár 500 kilométer is lehet, amely több, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország által Ukrajnának biztosított ATACMS vagy Storm Shadow/SCALP rakétáké.
Friedrich Merz, az ellenzéki jobbközép CDU/CSU szövetség kancellárjelöltje is azt mondta, hogy engedélyezné a Taurus rakéták szállítását, de csak azután, hogy ultimátumot intézett Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, és feloldotta a már biztosított fegyverekre vonatkozó korlátozásokat. Jelenleg a CDU/CSU vezeti a felméréseket 33 százalékkal, ezt követi az oroszbarát, szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 18 százalékkal, a szociáldemokraták 16 százalékkal, a Zöldek pedig 11 százalékkal.
Ukrajna déli részén, Odessza fekete-tengeri kikötővárosban 24 órán át áramszolgáltatás nélkül maradtak a lakosok, és a szolgáltatók további áramkimaradásokat terveznek az egész országban, miután a hétvégén egy súlyos orosz rakétacsapás-sorozat megrongálta az energetikai infrastruktúrát – írja az MTI.
Oroszország vasárnap az egyik legnagyobb rakétatámadást intézte Ukrajna ellen, ami hét ember halálát okozta, és tovább bénította az amúgy is sérült energiarendszert. A DTEK helyi áramszolgáltató a Telegramon azt írta, „a legnehezebb a helyzet Odesszában és környékén. Sajnos technikailag még nem lehet helyreállítani a legfontosabb infrastruktúra áramellátását a város Kijevszkij és Primorszkij kerületében”.
Az országos hálózatüzemeltető, az Ukrenergo az ország egész területén ideiglenes áramkimaradásokat jelentett be vasárnap reggel 6 és este 10 óra között. De a hatóságok szerint hétfőn is a legtöbb régióban, köztük a fővárosban, Kijevben is akár nyolcórás áramkimaradással kell számolni. A közép-ukrajnai Cserkaszi területen hatórás, az északkelet-ukrajnai Szumiban pedig négy-hat órás áramkimaradás várható. Öt nyugati régióban nem terveztek áramkimaradást.
Oroszország mintegy 722 440 katonát vesztett Ukrajnában a háború kitörése, azaz 2022. február 24. óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 18-án.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1560 fő élőerő-áldozatát is, amelyet az elmúlt napon szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9365 harckocsit, 19 059 páncélozott harcjárművet, 29 428 járművet és üzemanyagtartályt, 20 586 tüzérségi rendszert, 1252 rakéta-sorozatvető rendszert, 999 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 073 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a The Kyiv Independent a vezérkari jelentést.
Ukrajnában a területi toborzási és szociális támogatási központok alkalmazottainak mintegy 80 százaléka nem rendelkezik harci tapasztalattal – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
A toborzóirodák struktúrája magában foglalja a katonai személyzetet, a köztisztviselőket és a fegyveres erők alkalmazottjait, akik munkaszerződés alapján dolgoznak
– mondta Anna Szkorokhod parlamenti képviselő a Vechir.LIVE című műsorban.
A képviselő megjegyezte, hogy a toborzóirodák vezetői pozícióit néha olyan emberek töltik be, akiknek hiányzik a megfelelő tapasztalata, ellenben befolyásos kapcsolatokkal rendelkeznek.
Azt mondják, hogy lehetetlen megváltoztatni ezt a rendszert. Ez nem igaz. Minden megváltoztatható, ha valóban akarjuk
– szögezte le a képviselő.
A GolosKarpat szerint ez a kijelentés azt jelenti, hogy a közbeszerzési rendszer reformjai nemcsak szükségesek, hanem reálisak is.
Elina Valtonen finn külügyminiszter arra szólította fel a nyugati országok vezetőit, hogy ne telefonáljanak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte az RBC.
„A legfontosabb, hogy megértsük, nem szabad versenyezni a Kreml figyelméért” – mondta Valtonen, aki ezzel az Olaf Scholz és az orosz elnök közötti telefonbeszélgetésre reagált. A külügyminiszter szerint a nyugati vezetőknek össze kellene hangolniuk a kommunikációjukat Moszkvával.
Emlékezetes, a német kancellár két év után hívta fel Putyint, és megkérte, hogy vonja ki a csapatait Ukrajnából.
Vasárnap este egy ellenséges ballisztikus rakéta csapódott be egy lakóépületbe Szumiban – jelentette be Artem Kobzar, Szumi megbízott polgármestere a Telegramon.
Az Ukrajinszka Pravda azt írta, hogy a városvezető a Vöröskereszt képviselőjével együtt a helyszínre megy, utána további információkkal szolgál.
A találat helyszínén minden szükséges szolgálat dolgozik, a katasztrófavédelmi parancsnokság pedig a 9-es számú óvodában fejti ki munkáját
– közölte a városi tanács.
„Hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump telefonon beszélt egymással” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija–1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi magazinműsorában az MTI híradása szerint.
Egy hete a The Washington Post amerikai napilap és a Reuters hírügynökség is azt állította, hogy Putyin és Trump kapcsolatba lépett egymással.
Ez egy rejtélyes történet. Maga a kiadvány (a The Washington Post) azt állítja, hogy vasbeton szilárdságú megerősítéssel rendelkezik, hogy ez a beszélgetés megtörtént. És hogy enélkül nem adták volna ki ezt a közlést. Eszerint ezt valaki megerősítette nekik amerikai részről. Hogy mi volt a célja annak, aki ezt megerősítette? Vagy talán tapasztalatlanságból, tudatlanságból erősítette meg? Nehéz ezt megmondani. De a tény, az tény marad: ez nem több, mint egy hírlapi kacsa
– mondta a szóvivő.
Észak-Korea képes akár százezer katonát is küldeni Oroszország segítségére az ukrajnai háborúhoz, ha az országok közötti együttműködés tovább mélyül – szemlézte az Unian ukrán hírügynökség a Bloomberg cikkét.
A lap szerint egy ilyen lépés nem elkerülhetetlen, és az ilyen mértékű katonai támogatás – ha megtörténik – valószínűleg nem egyszeri bevetésre, hanem rotációs csapatokkal, szakaszosan valósulhat meg.
Mint a Bloomberg írja, az észak-koreai bevetés azt mutatja, hogy a háború globális méretűvé válik, és a kérdés a héten Brazíliában megrendezendő G–20-as csúcstalálkozón is szóba kerül, többek között Olaf Scholz német kancellár és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóján.
A brit védelmi minisztérium bejelentette, hogy az ország légiereje sikeresen tesztelte a SPEAR új cirkálórakétáját – írja az Eurointegration.
A rakéta tesztje sikeresnek bizonyult, miután a fegyvert egy repülőgépről indították el. A cirkálórakéta 100 kilométeres távolságban is hatékony lehet a célpontok ellen.
A fejlett vadászrepülők egyszerre nyolc cirkálórakétát is képesek szállítani.