Obama kiváló találkozóról beszélt, Trump megtisztelve érezte magát

1. Olaszországban december 4-én népszavaznak Matteo Renzi szociáldemokrata kormányfő alkotmányreformjáról. Korábban azt mondta, ha elbukik a terv, lemond, de aztán végül visszatáncolt. Mindenesetre az országban a legnépszerűbb politikai erő most a populista Öt Csillag Mozgalom, amely kilépne az eurózónából és nem nagyon akarja visszafizetni az államadósságot se.
2. Ausztriában szintén december 4-én lesz a megismételt elnökválasztás, nagyon szoros lesz a zöldpárti és a széljobbos jelölt között.
3. Hollandiában 2017. március 15-én parlamenti választások lesznek, Geert Wilders EU-ellenes széljobbos Szabadságpártja megerősödhet. Bár a holland pártrendszer elaprózódottsága miatt magukban vélhetően azért úgyse fognak tudni kormányozni, de nagyon megnehezíthetik a fősodorbeli pártok dolgát.
4. Hatalmas bulinak ígérkezik a francia elnökválasztás május 7-én. A szélsőjobboldali Marine Le Pen várhatóan megnyerheti az első fordulót. A második fordulóba csak az első forduló első két helyezettje jut be, és legutóbb, amikor a Le Pen család egy másik tagjának, Marine apjának, Jean-Marie Le Penek sikerült ez 2002-ben, akkor összezárt a jobb és baloldal, és 82-18 arányban leszavazták. Hogy most sikerül-e majd ez, az jóval kérdésesebb.
5. A sort a német választások zárják majd 2017 őszén, de itt azért nem kell nagy felfordulásra számítani, biztos nem kerül kormányközelbe az Alternatíva Németországnak nevű szélsőjobbos euroszkeptikus párt. Viszont simán bejuthatnak a parlamentbe, ami már önmagában elég nagy sokk lesz Németországban. Az könnyen előfordulhat, hogy Angela Merkel kancellár és pártja, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) nagyot bukik majd, de ez esetben is valószínűbb egy szociáldemokrata vezetésű nagykoalíció, vagy szocdem-zöld összeborulás, mint a jobbra tolódás.

(via Bloomberg)

Én nem szoktam szeretni a nagy geopolitikai megmondóembereket, mert általában vagy közhelycunami ömlik belőlük, és nem mondanak többet, mint amennyit egy átlagos egyetemista vagy egy figyelmesebb újságolvasó tud a világ dolgairól, vagy ami még rosszabb, csak úgy találgatnak bele a vakvilágba, vagy Nógrádi György.

Ian Bremmer nagyjából az egyetlen ember ebben a kategóriában, akiben valamiért megbízom, és ő ezt mondja Trumpról:

• ez a legnagyobb csapás Amerika nemzetközi befolyására nézve a Szovjetunió összeomlása óta (ami ugye nem csapás volt, pont ellenkezőleg);
• a világ geopolitikai recesszió felé tart, ami azt jelenti, hogy hatalmi vákuum van kialakulóban az amerikaiak és a többi fejlett nyugati ország térvesztésével;
• bár védelemre többet fog költeni Trump, mint Obama, és erőt akar majd sugározni, hagyományos európai és ázsiai szövetségeseivel feszülne a viszony, míg Oroszországgal javulna;
• kereskedelmi kérdésekben megkérdőjeleződne az amerikai vezető szerep;
• és Trump alatt elég nehéz lesz majd azzal érvelnie az amerikai külpolitikának, hogy ők a világ legigazságosabb és legjobb országa, ezért mindenki csináljon úgy, ahogy ők, bár ezt Trump vélhetően nem is erőlteti majd.

Manhattanben, a Trump Towernél még helyi idő szerint éjfél után is rendületlenül posztol egy tüntetőcsoport, bár a jelek szerint Trump nem jön ki velük pacsizni. 

Legalábbis az amerikai politika mindentudója, a Politico szerint, ami azt írja: az elnök úr kampányának pénzügyi főnökét, Steven Mnuchint akarja megbízni az Egyesült Államok pénzügyeinek irányításával.

Róla pedig azt kell tudni, hogy az egyik legnagyobb amerikai befektetési banknál, a 2008-as válság kapcsán rengeteget bírált Goldman Sachsnál szedte össze vagyonát partnerként, majd

utána meg csinált egy saját céget, azzal meg jó pár kifogásolható pénzügyi manővert. Ja, és ő volt a producere az Amerikai mesterlövész és a Mad Max: A harag útja című filmeknek.

Sounds legit. Biztos örülni fognak neki Trump szavazói.

Chicago képeivel búcsúzunk a tüntetőktől, akik azért vonultak utcára, hogy elmondják, szerintük szégyen, hogy egy rasszista, nőgyülölő, idegengyülölő ember lett az Egyesült Államok 58. elnöke.

Tonight in Chicago. #NotMyPresident pic.twitter.com/UITNBCfLwU

— Chantelle (@maxthisfooo) November 10, 2016

Epic shot from the protest tonight. https://t.co/BiEQ9GHG0o pic.twitter.com/53n0Xoefu3

— DSTROYCO (@dstroyco) November 10, 2016

Anna Russett (@annarussett) által közzétett fénykép, 2016. Nov 9., 19:49 PST

Szerdán még hatalmas mínuszban kezdtek, csütörtökön már szárnyalnak az ázsiai tőzsdeindexek. Tegnap pluszban zártak a New York-i mutatók is.

Ez nagyjából azt jelenti, hogy a pénzemberek egyelőre úgy vannak vele: lehet, hogy a kampányban kicsit labilisnak tűnt Trump, de a gazdasági programja rettenetesen piacbarát, tehát a vállalati profitoknak jót fog tenni. Emellett infrastruktúraépítési és adócsökkentési ígéretei gazdaságélénkítésként hathatnak, szóval lehet, hogy nem is lesz olyan rossz ez a Trump-elnökség.

Azért a republikánus gazdasági terve ennél szerintünk kicsit árnyaltabb, itt van a cikk arról, hogy miért.

Az MTI azt írja a Reutersre hivatkozva, hogy öt embert meglőttek az Egyesült Államok északnyugati nagyvárosában, Seattle-ben szerdán este a Trump-ellenes tüntetések közelében.

A sebesültek közül kettőnek életveszélyes az állapota.

A seattle-i rendőrfőnök-helyettes, Robert Merner közlése szerint a lövöldözésnek nincs köze a tüntetésekhez, az elkövető személyes vitába keveredhetett, és ezért tüzelhetett. Az esetről ugyanakkor úgy számolt be Merner, hogy a lövöldöző az embertömegből vált ki, elsétált, majd visszafordult és ekkor lőtt, utána pedig gyalog elmenekült.

A rendőrség nem tudta elfogni, pedig egy percen belül a helyszínen volt a mentőkkel együtt, mivel a tüntetésekre felügyeltek a közelben.

• Vlagyimir Putyin. Nem kell magyarázni.
• Kína. Bár Trump azt ígéri, keményen nekimegy Kínának kereskedelmileg, egyúttal azt is ígéri, hogy magasról tesz majd Amerika hagyományos szövetségeseire, és magára hagyja például Dél-Koreát vagy Japánt, a kisebb délkelet-ázsiai országokról nem is beszélve. Eddig az Egyesült Államok volt Kína ellensúlya Kelet-Ázsiában, ha Trump betartja ígéreteit, akkor a kínaiak nagyjából azt csinálhatnak, amit akarnak.
• Bassár el-Aszad szíriai elnök. Trumpnak ugyanis elődjével ellentétben nincs komolyabb baja a saját népét irtó elnök úrral, mert hát végül is még mindig jobb, mint az Iszlám Állam, meg az a sok szedett-vedett iszlamista milícia, amelyik Szíriában tevékenykedik.
• Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Barack Obamával elég fagyos volt a viszonya, főleg az iráni atommegállapodás miatt. Trump ezzel szemben Izrael nagy barátja, Bibi rögtön szívélyes videoüzenetben gratulált is neki.
• Kanada. Rengeteg magasan képzett fiatal bevándorló érkezhet az országba, ami nyilvánvalóan jót tenne a gazdaságnak.
• Az európai szélsőjobb. Eddig úgy tűnt, vagy legalábbis ezt sugallta a fősodorbeli, liberális média, hogy hiába erősödik a széljobb a fejlett világban, a történelem rossz oldalán állnak a gyűlöletmozgalmak. Trump győzelme ha nem is dönti össze teljesen ezt a teóriát, azért elég nagy önigazolást ad egy sor idegenellenes, euroszkeptikus, populista európai politikai erőnek.
• Mindenki, aki szeret a zavarosban halászni. Trump elnöksége csökkenteni fogja az Egyesült Államok nemzetközi erejét és koordinálóképességét, azaz az amúgy is eltűnőben lévő amerikai hegemóniát. Ez nyílt ígérete is volt a kampányban, legyen szó akár a nemzetközi kereskedelmi rendszer elleni támadásáról vagy a NATO magára hagyásáról. Namármost ez lehetőséget fog adni egy sor országnak, amelyek eddig Amerikától való félelmükben nem tettek meg bizonyos dolgokat, hogy megtegyék ezeket a dolgokat.
• A nemzetközi kapcsolatok demokratizálásában hívők. Ez a koncepció a fentinek a másik oldala, és nagyjából azt jelenti, hogy Amerika egy hatalmas zsarnok, amely ráerőszakolja mindenkire a világon a saját akaratát. Ha Trump akár önként visszavonul a világrendőrködésből, akár véletlenül romba dönti Amerikát, akkor nyilván könnyebb lesz letörni Washington hatalmát és kialakítani egy újfajta világrendet (ld. Kína).
• De persze az is lehet, hogy Trump elnöksége teljesen más lesz, mint ami a kampányban elhangzott.

Bár már bőven késő este van az Egyesült Államokban, még mindig folynak a Trump-ellenes tüntetések.

Thousands of people line the streets of American cities to protest. Our voices will be heard. #TrumpProtest #NotMyPresident pic.twitter.com/kuyZduwN1u

— Jordan (@jordansdiamonds) November 10, 2016

Nem volt egyébként különösen nagy vagy szervezett a tiltakozás, bár elég sok helyen vonultak utcára, jellemzően csak néhány ezer fősre dagadt a tömeg.

MarinaB (@marinadesign) által közzétett fénykép, 2016. Nov 9., 19:41 PST

Viszont úgy látszik, Clinton veresége akár újra életet lehelhet a Bernie Sanders által a demokrata előválasztási kampányban feltüzelt újbalos mozgalomba, mert javarészt ők vonultak utcára.

Is (@allofmyfriendsarerobots) által közzétett fénykép, 2016. Nov 9., 19:41 PST

Hiszen milyen jól bejött, amikor a legutóbb a demokraták egy korábbi népszerű elnökük feleségét indították!

Michelle Obama: I'll fix this. #Michelle2020 pic.twitter.com/524ark1i1v

— i (@akosiicko) November 9, 2016

Ő Hillary Clinton elkötelezett támogatója volt, és állítólag eléggé megviselte a keddi eredmény. 

Gaga is holding a protest against Donald Trump outside Trump Tower pic.twitter.com/vmM01cUYCp

— FREDDY (@FreddyAmazin) November 9, 2016

Ezt mondta a rendőrség a CNN-nek. És bár nem volt nehéz, de azt is sikerült eltalálnom, hogy Bernie Sanders békés hadseregéről van szó. Viszont most már kisebb a tömeg, mint volt, bár a keménymag még nem tágít.

Chicagóban is folyik még a tiltakozás Trump helyi felhőkarcolóinál, itt a Reuters szerit 1800-an vannak. Los Angelesben néhány százan tüntetnek a városháza előtt, javarészt fiatalok, egyesek attól félnek, hogy Donald Trump majd kitoloncolja őket. A kaliforniaiak között vannak, akik már az állam elszakadásáról skandálnak. De a szomszédos Oregonban is megy a tiltakozás. A CNN szerint a nyugati parton még növekszik a tömeg.

#Portland I-5 freeway right now (THE major West coast freeway)#antifa #AntiTrump pic.twitter.com/dtyjRSas4e

— Reggie Jackson (@rebel2real) November 10, 2016

e m i l i o s a n c h e z (@emiliobedilio) által közzétett fénykép, 2016. Nov 9., 19:10 PST

Este tíz van lassan Amerika legnépesebb városában, a tüntetők mennek haza. A túlparton, a kaliforniai Oaklandben még utcán van egy nagyobb tömeg, de nagyon úgy néz ki, hogy kifújt a dolog, és nem lesz polgárháború Trump győzelméből.

The Bay #AntiTrump! #Oakland is #Glowing! #PowerToThePeople! pic.twitter.com/L394VD6LON

— Vázquez-Concepción (@rrraaalllppphhh) November 10, 2016

Ezek a felelőtlen fiatalok ugyanis össze-vissza mászkálnak az utcán, ezért bedugult New York szíve. A közösségi oldalakon egyébként sokan nekimentek a tüntetőknek, hogy nem tisztelik a demokráciát, ha nem fogadják elnöküknek Trumpot. 

Emily Freeman (@emilyafree) által közzétett fénykép, 2016. Nov 9., 18:33 PST

Legalábbis ezt nyilatkozta egy csoport középkorú középosztálybeli fehér és fekete férfi a CNN-nek. De nem igazán értik, hogy hogy a francba nyerhetett egy ekkora tuskó, mint Trump – tették hozzá.

Közben menetelnek San Franciscóban is.

Large contingent of #AntiTrump protestors marching in #SanFrancisco. pic.twitter.com/SkNLxAaiyC

— Lilian Kim (@liliankim7) November 10, 2016

A Trump Tower előtt egyébként van minden, Trumphitler és szocialista alternatíva is.

#trumppresidency #prorape #notmypresident

Daniel Mantei (@danielmantei) által közzétett fénykép, 2016. Nov 9., 18:22 PST

A CNN tudósítása alapján a tüntetők békésen vonulgatnak több amerikai nagyvárosban, és a forgalom megzavarásán túl semmiféle galibát nem okoznak, de nincsenek is különösebben sokan. 

Viszont a New York Times szerint Kaliforniában egy tüntető súlyos sérüléseket szenvedett, amikor elütötte egy autó.

A résztvevők egyébként javarészt fiatalok, első ránézésre Bernie Sanders támogatóinak tűnnek, de nem akarok sztereotipizálni, biztos vannak köztük bőven clintonisták is.

Pussy grabs back. #notmypresident #strongertogether

Emily (@waxlinguistic) által közzétett fénykép, 2016. Nov 9., 18:13 PST

New York hates you. #fuckdonaldtrump #notmypresident

Vivian Chui (@vwchui) által közzétett videó, 2016. Nov 9., 18:14 PST

Az ausztrál napilap címlapja is elég ütős. Akinek nem esik le, ez miért poén, az idézze fel, hogy Obama 2008-ban milyen plakáttal kampányolt.

A Policio gyűjtött össze 11 kérdést, ami a kampányban elhangzott ígéretek fényében elég érdekes lesz Donald Trump regnálása kapcsán.

1. Valóban börtönbe akarja csukatni Hillary Clintont? A kampányban folyton erről beszélt, de keddi győzelmi beszédében már elég visszafogott volt.
2. Eladja üzleti érdekeltségeit? Korábban azt mondta, gyerekeinek adja mindenét, ha elnökké választják. Erre azonban amúgy nem kötelezik törvények, bár felmerült az is, hogy Trump külpolitikáját befolyásolhatják saját külföldi üzleti érdekeltségei.
3. Tényleg felmondja az Iránnal kötött atommegállapodást? Korábban ezt ígérte, Teherán állítólag már ideges.
4. Tényleg nem kér majd fizetést? Messze ő a valaha volt leggazdagabb amerikai elnök, és meg is ígérte, hogy nem fogja felvenni az évi koszos 400 ezer dollárt, ha megválasztják.
5. Megépíti-e a falat a mexikói határon? Hogyan fogja kifizettetni Mexikóval? Mexikó már közölte, hogy nyilván nem fizetik ki.
6. Megpróbálja-e feloldani az Oroszországra kivetett szankciókat? Európa keletebbi felén azért eléggé fontos kérdés Trump oroszbarátsága, és ha levetnék a béklyót az orosz gazdaságról, az elég sokat lendítene Vlagyimir Putyin elnök helyzetén.
7. Beköltözik-e a Fehér Házba? Számára ugyanis visszalépés lenne a hely a Politico szerint.
8. Kiket nem fog beengedni az Egyesült Államokba? Az az igazság, hogy mióta egyszer bejelentette, hogy a muszlimokat kitiltaná, nem igazán részletezte, hogy mégis hogyan, mikortól, stb. Kampánya pedig mostanában nem igazán hajlandó megmondani, hogy él-e még az ígéret.
9. Hány papír nélkül Amerikában tartózkodó bevándorlót toloncolna ki? Korábban kétmillióról beszélt, pedig becslések szerint jóval többen vannak illegálisan az Egyesült Államokban.
10. Nyilvánosságra hozza végül az adóbevallását? A kampányban kiszivárogtatott dokumentumok szerint volt egy másfél évtizedes időszak, amikor vélhetően egyáltalán nem fizetett személyi jövedelemadót, pedig milliárdos volt már akkor is.
11. Nyomni fogja-e továbbra is a Twitteren? Nagyon remélem, mert elég vicces lenne. 

Nate Silver választásielőrejelzés-guru a voksolás előtti utolsó értékelésében azt írta kedden, hogy bár Clinton győzelme jóval valószínűbb a rendelkezésre álló közvélemény-kutatási adatok alapján, de ha akár csak egy-két százalékkal is tévednek a pollok, akkor hiába hozhat több voksot, mint Trump, gondban lehet, mert hagyományos támogatói köréből (a magasan képzettek és a kisebbségek) kevesebben laknak a csatatérállamokban, amelyek eldöntik a választást. A végén pedig pont ez lett: a felmérések kb. 2 pontot félremértek, Clinton pedig hiába kapott több szavazatot Trumpnál, az elektori voksok tekintetében lemosták, mert elbukta a csatatérállamokat.

Na, Silver most azt írja, hogy a következők a fő tanulságok keddről az amerikai politikai-társadalmi vonatkozásban:

• a demokraták "kék fala", azaz az, hogy a demokraták biztosra vehetik az északkeleti és a nyugati partvidéki államokat, megdőlt, hiszen északkeleten Clinton elbukta a rozsdaövezetet;
• a bukta fényében a Demokrata Pártot az alapoktól kell újjáépíteni;
• de a Republikánus Párt is örökre megváltozott: rájöttek, hogy a populizmusnak jóval nagyobb a piaca, mint az elvi alapú konzervativizmusnak; Ronald Reagan pártjából Donald Trump pártja lett;
• a városi, jellemzően partvidéki kulturális elitek és az Egyesült Államok többi része között minden eddiginél nagyobbra nyílt a szakadék;
• még mindig a fehérek voksai döntik el, hogy ki vezesse Amerikát;
• az ország pedig a mai napig nem vetkőzte le teljesen a rasszizmust, antiszemitizmust, nőgyülöleletet, stb.

A Reuters híre szerint Chicagóban nagyjából ezren mentek utcára, a kaliforniai Berkeley-ben ezerötszázan, Los Angelesben pedig 300 középiskolás kivonult az órákról tiltakozásul.

A texasi Austinban 400-an tüntettek, folyik egy közepesebb tiltakozás New Yorkban a Trump Towernél, és Bostonban, Detroitban, Philadelphiában és más helyeken is készülnek demonstrálni, de egyelőre nem jött hír nagyobb megmozdulásról.

Megindult a hivatalos hatalomátvételi folyamat, amely során Trump csapata felveszi a kapcsolatot a minsiztériumok és az elnök alá tartozó szervek vezetésével, és letárgyalják, hogy hogyan lesz pontosan az őrségváltás ezeken a helyeken.

Az egyik ilyen szerv a szövetségi környezetvédelmi ügynökség, ahol Trump embere a hatalomátvétel lezavarására egy bizonyos Myron Ebell lesz. Ő a konzervatív Competitive Enterprise Institute (kb. Versenyképes Vállalkozások Intézete) nevű agytröszt vezetője, és ebben a minőségében általában azt hangoztatja, hogy nem kell aggódni a klímaváltozás miatt és nem kell emiatt visszafogni az energiafogyasztást és -termelést - írja a Scientific American. 

De az energetikai minisztériumnál is érdekes jelölt lesz Trump hatalomátvételi jobbkeze: Mike McKenna republikánus energetikai lobbista. 

Chris Collin New York-i repbulikánus képviselő arról beszélt a CNN-en, hogy teljesen normális és bevett dolog fizikai kadályt építeni egy ország határára, nincs semmi kivetnivaló a Trump által szorgalmazott falépítésben.

A pár fokkal rangidősebb Mitch McConnell viszont kitérő választ adott, szóval lehet, hogy lesz azért még ebből vita.

Egyébként az Egyesült Államok és Mexikó határán, amit Trump hermetikusan le akar zárni, valóban több szakaszon ma is elég jelentős a határvédelem, és van bizony fizikai határzár is (azaz kerítés és fal).

Ben Carson idegsebész a republikánusok egyik, a mélyen vallásos vonalon induló elnökjelölt-aspiránsa volt. Már akkor is sokan szörnyülködtek rajta, hogy (legalábbis a Trump által örökre elsöpört liberális-technokrata értelmezésben) hogyan lehet ilyen sötét egy ember, aki az idegeinkkel bánik. 

Azz előválasztási buktája után viszont beállt Trump mögé, és a CNN szerint ő lehet az oktatási miniszter. Egy olyan emberről van szó, aki olyanokat mondott korábban, hogy:

• szerinte a piramisokat József (Jákob fia) építtette, és a funkciójuk a gabonatárolás volt;
• kétségbe vonta az evolúciót;
• korábban váltig állította, hogy szerinte 6000 éves a Föld, de később bevallotta, hogy igazából nem tudja, mennyi idős a bolygónk, bár a 6 napos teremtésben azért szó szerint hisz;
• szerinte Hitler nem tehette volna meg, amit, ha a német lakosság fel lett volna fegyverezve;
• viszont az Egyesült Államok sok mindenben hasonlít a náci Németországra, mert a kormány megfélemlíti az embereket a politikai korrektségen keresztül;
• Obama egészségügyi reformja a rabszolgaság egy formája, mert kötelezővé teszi az egészségbiztosítást;
• a legfelsőbb bíróság bírójelöltjeinek rátermettségét nem jogi tapasztalatuk, hanem barátaik alapján ítélné meg, mert ez többet elmond karakterükről;
• homoszexuálisnak lenni egyéni választás kérdése;
• a fiatalok az amerikai történelemoktatási tanterv miatt csatlakozni fognak az Iszlám Államhoz, hiszen a tanterv végig arról szól szerinte, hogy Amerika mekkora szemét;
• az oktatási minisztériumnak ellenőriznie kellene a felsőoktatási intézmények politikai elfogultságát.

Vicces négy év elé nézünk!

A világ legérthetetlenebb tárlata, a Masame Tussauds is nagy erőkkel készül a beiktatásra: a képen Sophie Crudgington, a múzeum londoni panoptikumának munkatársa jak szőrszálakat ültet be haj gyanánt Donald Trump viaszfigurájába Londonban, az elnökválasztás másnapján. A viaszszobrot 2017 januárjától csodálhatja meg a közönség.

Fotó: Charlotte Ball / MTI