Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cinematrix
- mozik
- cinema city
- mozi
- mozilánc
- gazdasági versenyhivatal
- gvh
- palace cinemas
- jogsértés
- nincs jogsértés
Nem aggályos a Cinema City hazai túlsúlya
- A Cinema City nem mutatja be a cuki űrlény kalandjait
- Káoszba fulladt a Star Wars online jegyelővételi akciója
- Felvásárolják a Cinema Cityt
- Katona kalózkodott magyar szinkronokkal
- A Cinema City felvásárolta a Palace Cinemas-t
- Kitették a nyuszit a Cinema City mozikból
- Megint bezárt az utolsó csepeli mozi
- Végre itt a fingszagú, spriccelős 4d mozi
- Két vidéki mozit újít fel a Cinema City
- Bezár a csepeli Cinema City
- A zsidóknak büdösek a majmok
A Gazdasági Versenyhivatal szerint ésszerűnek tekinthető, és nem vet fel versenyjogi aggályokat, hogy a Cinema City mozilánc 80-85 százalékos piaci részesedéssel bír a magyarországi mozipiacon - írja a GVH a honlapjára frissen kirakott piacelemzési tanulmányának tervezetében.
A moziüzemeltetési piac azután lett ennyire koncentrált, hogy 2011-ben fuzionált a Cinema City International N.V. és a Palace Cinemas hálózat, így a Cinema City a legnagyobb multiplex mozikat üzemeltető társasággá vált itthon. A hálózatába tartozó moziknak a tanulmány szerint alig akad versenytársuk. Erről bővebben ebben a cikkünkben írunk.
A moziüzemeltetési piacot tovább koncentrálta a digitális vetítési technikára való átállás. Ez a filmkészítő stúdióknál komoly megtakarítással járt, mivel nem kellett kópiákat készíteni a filmekről, ugyanakkor a mozi üzemeltetők jelentős beruházásra kényszerültek, hogy az új technikával vetíthessenek.
A nagy forgalmazók a terhek szétterítését úgy oldották meg, hogy a moziknak vászonhasználati díjat fizetnek, de ezt megtérítik nekik a filmgyártó stúdiók. A kis moziüzemeltetők ugyanakkor nem tudták elérni a nagy forgalmazóknál a digitális átállás megfinanszírozását, ezért versenyhátrányba kerültek a Cinema Cityhez képest. A kisebb forgalmazók pedig azért nem tudják vállalni a vászonhasználati díj megfizetését, mert nekik nem térítik meg ezt a filmkészítő stúdiók.
A tanulmány szerint azonban mindez nem versenypolitikai probléma: a kultúrpolitikának kell megoldani azt, a filmforgalmazási piac jelentősebb támogatásával.
Rovataink a Facebookon