Extravagáns, színes és szupermodern művekkel rúgja be a nyarat a Virág Judit Galéria
Extravagáns és modern dupla nyári kiállítással jelentkezik a Virág Judit Galéria. A 2024. július 12-ig látogatható ingyenes tárlaton Vető Orsolya Lia fiatal festőművész vitalitástól duzzadó, életigenlő színes képeit, valamint kilenc keramikus 21. századi, izgalmas kreációit láthatják az érdeklődők. A kiállított művek egytől egyig megvásárolhatók.
Vető Orsolya Lia festőművész közel harminc alkotása kerül a galéria hatalmas kiállítóterének falaira, a tárlat Az olvadás mintázatai címet kapta. Vető a kortárs szcéna egyik legizgalmasabb és legkeresettebb festőművésze – magángyűjtemények mellett művei a Magyar Nemzeti Bank kortárs kollekciójában is megtalálhatók.
Egy Matisse-ra vágyik a honi műkereskedelem cápája
Friss az élmény: 2024. május 16-án, a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, a Marriott Hotelben új idénycsúcs született, amikor Vaszary János Parkban című festménye 150 millió forintért (plusz az aukciósház 20 százalékos jutaléka, amiről sokan hajlamosak megfeledkezni) talált gazdára. Nem sokkal később a nézőtér jobb oldalán, az első sorban helyet foglaló Korani Eleni, az Ernst Galéria társtulajdonosa (férjével, Ernst René Wastllel) bizalmasan megsúgta, hogy ő is licitált, de 142 milliónál kiszállt.
Ez volt az a pillanat, amikor elhatároztam, cikket írok a képzőművészeti aukciók páratlanul izgalmas és rejtélyes világáról – és ő lesz az interjúalanyom, ez a bonyolult identitású hölgy, aki Szófiában görög szülőktől született, osztrák férjével a Naphegyen lakik, a családban két gyerekükkel hivatalos nyelvként az angolt használják.
Itt egy Vaszary, ott egy Rippl-Rónai
Az Irányi utcai galériában Réka, a kolozsvári születésű munkatárs fogad. A falakon Vaszary János, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, Tihanyi Lajos, Medveczky Jenő festményei, az ember belefeledkezik a műremekek csodálatába, észre sem vesszük, hogy megérkezik a tulajdonos asszony. Műértő szemmel és kézzel választja ki a galériának azt a pontját, ahová a legjobb szögben esik a fény, és ahol a legszebb festmények előtt, a fotózáshoz legmegfelelőbb környezetben kezdhetjük meg az interjút.
Korani Elenivel átbeszéljük
- a licitálás egyszeregyét,
- az adrenalinfüggőséget,
- az ügyfél és a műkereskedő kapcsolatát,
- a kölcsönös bizalom fontosságát,
- napjaink nemzetközi és hazai trendjeit a műtárgypiacon,
- az árfelhajtó és -letörő tényezőket,
- és azt is, milyen festményre vágyik csillapíthatatlanul.
Vagyis ezen a délelőttön az aukciók rejtélyes(nek tűnő) világáról próbáljuk meg lerántani a leplet. Például arról, milyen érzés feltartani egy táblácskát, amelyre az van írva, hogy 142 millió.
Mikor dobog a szív ezerrel
„Egy-egy nagy tétel előtt erősen dobog a szívem ezerrel, felszalad az adrenalinszintem, az lenne a furcsa, ha nem így történne” – vallja be Eleni. – „Ugyanakkor észnél is kell lennem, fontos a higgadtság, elvégre óriási a tét. Komoly felkészültségre, tapasztalatra, tudásra van szükség, amit sok-sok év alatt szerez meg az ember. Az adott pillanatban azt is ki kell találnod, ki lehet a te ellenlicitálód, kivel versenyzel az adott műtárgyért. Ki lehet a teremben vagy egy-egy telefonvonal végén. Megjegyzem, én nem tekintek versenytársként, ellenfélként, pláne ellenségként arra, akivel licitálok, a műgyűjtők egy nagy családot képeznek.”
Ez így, persze, idillien hangzik, hiszen egy árverés arról szól, az ember nyilván szeretne nyerni. És Eleni nem is titkolja, hogy létezik az egók harca, de nekik az is a dolguk, hogy ezt egy kicsit tompítsák az ügyfélnél. Mert azt nem szeretik, ha az ügyfeleik ellenfeleket látnak egymásban. Sokkal inkább a tárgyra kell fókuszálni, hogy mennyire akarják azt a képet a művésztől: „Ha kitaláltad az ügyfeled motivációját, akkor könnyebben tudod megadni arra a jó választ. Nemcsak az ügyfélnek kell bíznia bennem, hogy az ő érdekében jól döntök, hanem a válasznak önmagam számára is helyesnek kell lennie.”
Vaszary robbantott a Marriottban, megdőlt a szezoncsúcs a műtárgypiacon
A május a tavaszi aukciók hónapja a honi műkereskedelemben. Május 13-án rendezték a Kongresszusi Központban a Virág Judit Galéria árverését, amelyen Kondor Béla 1958-as remeke, a Két fej (Modell eresztés) című ikonikus festmény volt a sztár, és amely 38 millió forintról indulva 85 millióért kelt el. Hasonló régióban talált gazdára Gábor Jenő életének egyik fő műve is, amely bármelyik múzeum gyűjteményének féltett darabja lehetne. A Július 14. Párizsban című monumentális festmény az art deco egyik mesterműve, nem meglepő, hogy 80 milliót fizettek érte.
Rekordösszegű leütés
Május 16-án azonban egy Vaszary János-képért ennek az összegnek majdnem a dupláját utalták át: a Parkban című vászon 150 millióért kelt el, ami hatalmas idényrekord a hazai műtárgypiacon.
Repkedtek a tízmilliók a Virág Judit Galéria aukcióján
Három órán át tartó licitharcot hozott a Virág Judit Galéria 75. tavaszi aukciója, amelyen Gábor Jenő egyik fő műve is kalapács alá került – a festményt 80 millió forintnál ütötte le Kelen Anna árverésvezető. A legnagyobb szenzációt Kondor Béla négy évtizede nem látott festményének feltűnése keltette, a kép 85 millió forintért talált új tulajdonosra.
Nagy érdeklődés övezte Kondor Béla Két fej (Modell eresztés) című ikonikus festményét, amely negyven év után tűnt fel váratlanul a piacon. Az 1958-ban készült remekművön a teljes „kondori” eszköz- és szimbólumtár, játék és technika ötvözete látható a ragyogó arany háttér előtt. A fiatalon elhunyt, értékes életművet maga után hagyó Kondor Béla alkotása 38 millió forintos kikiáltási árról indulva egészen 85 millió forintig menetelt.
Beigazolódott a gyanú, Spanyolország azonnali exporttilalmat rendelt el
Ez a történet három évvel ezelőtt kezdődött egy madridi aukciósházban, amikor egy Jézus Krisztust ábrázoló festményt egy XVII. századi spanyol művész, José de Ribera műveként bocsátottak árverésre. Az alkotás kikiáltási ára 1500 euró volt, de mielőtt kalapács döntött volna a sorsáról, a szakértők számára gyanússá vált, hogy azt talán mégsem Ribera festette, hanem a festő mestere, az olasz barokk legendás alakja, Caravaggio.
A The Art News azt írja, hogy miközben a műgyűjtők világszerte tudomást szereztek a lehetséges alkotóról, addig a Prado szakértői felvették a kapcsolatot a spanyol kulturális minisztériummal, amely azonnali exporttilalmat rendelt el; a madridi regionális kormányzat pedig
örökségvédelmi státuszba helyezte az alkotást,
hogy biztosan az országban maradjon. A gyanú aztán beigazolódott.
Döbbenetes összegért árverezhetik el a rekordméretű Zsolnay-szobrot
Több mint 1500 tételt felsorakoztató árverést tart a Nagyházi Galéria és Aukciósház 2024. május 28. és június 1. között. Az eladásra bocsátott értékek kikiáltási ára 20 ezer forinttól egészen 30 millió forintig terjed: festmények, bútorok, ékszerek és egyéb műtárgyak kerülnek kalapács alá. Az aukció fő tétele egy rekordméretű Zsolnay-szobor, amely az 1911-es torinói világkiállításra készült.
A Nagyházi Galéria és Aukciósház tavaszi aukcióján többek között XV–XVII. századi reneszánsz és barokk festmények, bronz kisplasztikák és reliefek, valamint neves XX. századi magyar festők – Rippl Rónai József, Czóbel Béla, Kondor Béla, Hincz Gyula – munkái szerepelnek.
Számos darab kerül kalapács alá a Bedő Béla által a XIX. század végén megvásárolt Bedő-gyűjteményből is, amely különleges sorsú, a XIX–XX. század fordulóján született.
A kor gyűjtési szokásainak megfelelően a kollekcióban az egyetemes művészet, hangsúlyosan az olasz és közép-európai régi mesterek alkotásai keveredtek a magyar nemzeti festészet jeles képviselőinek műveivel. Ez volt az utolsó jelentősebb magyarországi polgári műgyűjtemény, amely a XX. század első felében keletkezett.
Legdrágább Zsolnay
Az ominózus Zsolnay-kerámia a Bivalyon ülő lány – kútszobor néven került a katalógusba, kikiáltási ára pedig 36 millió forint. Három szempontból is kiemelkedő alkotásról beszélünk.
- A mérete,
- a kora
- és a története miatt is különleges darab.
A szobrot Ligeti Miklós tervezte az 1911-es torinói világkiállításra, ahol elnyerte a fődíjat.
Az az igazság, nem biztos, hogy konkrétan ez az a szobor. Erről nem is tudta senki a gyűjtőn kívül, hogy létezik. Egy variációja ismert, az Pécsett volt nagyon sokáig kiállítva, aztán eltűnt, majd előkerült, de az nem eozinmázas felületű. Azt viszont tudjuk, hogy amelyik a világkiállításon díjat nyert, az eozinos volt
– mondta Nagyházi Lőrinc ügyvezető az aukciót megelőző sajtóeseményen.
A galéria a szobor mellé egy archív dokumentumról készült fotót is kapott, amelyen láthatók a Zsolnay-gyár paraméterei a Bivalyon ülő lányhoz, és ezek mindegyike megegyezik a szoboréval. Így ez tovább erősíti a feltételezést, hogy vélhetően a világkiállításra készült darabról van szó.
A szobrot gyűjtője egy vásáron vette, és külföldről hozta haza. A darabhoz szakvéleményt író és kutatást végző szakértő egyetlen másodpercig sem kételkedett az eredetiséget illetően, sem az 1911-es keletkezésben, hiszen benne van Ligeti és a Zsolnay-gyár jelzése is.
Tizenkét milliárd forintért csapott le egy gyűjtő Monet egyik alkotására
Csaknem 35 millió dollárért, azaz 12,3 milliárd forintért kelt el Claude Monet Szénaboglyák Givernyben (Meules a Giverny) című, 1893-ban született festménye szerdán a Sotheby's New York-i modern művészeti árverésén – közölte az MTI.
Az aukción mintegy ötven modern műalkotást adtak el 235 millió dollár értékben (83,4 milliárd forint). Az aukciót a Patrick Drahi izraeli milliárdos tulajdonában lévő, manhattani székhelyű árverési ház bonyolította le.
Az impresszionista Monet-festmény tízperces licitharc után 34,8 millió dollárért kelt el.
Az árverés másik fénypontja Leonora Carrington (1917–2011) brit–mexikói festőművész Les Distraction de Dagobert című szürreális alkotása. A festményre egy gyűjtő 28,5 millió dollárért (10,1 milliárd forint) csapott le, mely összeg rekordot jelent a festő életművében. A vásárlással a Sotheby's közleménye szerint Carrington az öt legdrágább női művész közé került, olyan szürrealista festőket is megelőzve, mint Max Ernst és Salvador Dalí.
A tavaszi modern művészeti árverések a héten kezdődtek meg New Yorkban. A Christie's kedd esti manhattani aukcióján 115 millió dollár (40,8 milliárd forint) értékben adott el kortárs művészeti alkotásokat, köztük a februárban elhunyt kubai–amerikai műkereskedő, Rosa de la Cruz gyűjteményének egy részét.
Ne vegyen Picassót olcsóér'!
Az ember hajlamos azt gondolni, hogy tulajdonosi és vásárlói oldalról is az az evidens egy-egy nagy értékű műalkotás esetében, hogy ezek valamely aukciósház árverésén cserélnek gazdát. Ám ennek ellentmondóan, ha felmegyünk például az eBayre, számos igen értékesnek tűnő művet találunk. Egy százezer dolláros (kb. 36 millió Ft) Frida Kahlo-festményre kattintva elképzelhető, hogy nem csalóval van dolgunk, az viszont rögtön gyanús lehet, ha mellette ott virít egy 600 dolláros (kb. 220 ezer Ft) darab is.
Negyvenből negyven hamis
Dr. Carina Popovici műalkotások hitelesítésével foglalkozó specialista épp ennek járt utána. A The Guardiannek elmondta, hogy a legprofibb mesterségesintelligencia- (AI) technológiát alkalmazta az online platformon meghirdetett képeken, és megdöbbenve tapasztalta, hogy sok közülük nem valódi. Eddig negyven hamis festményt talált, de azt állítja, sokkal több van.
Azokról, amelyeket vizsgáltunk, mindről az derült ki, hogy 95 százalék valószínűséggel nem igaziak. Biztos vagyok benne, hogy ez csak a jéghegy csúcsa
– jelentette ki az Art Recognition cég munkatársa.
A mesterségesintelligencia-tesztek többek között hamisítványként azonosítottak egy olyan festményt, amelyet Monet alkotásaként hirdettek, Forest With a Stream címmel, 599 ezer dollárért (kb. 215 millió Ft); valamint egy olyat, ami Renoir nevén szerepelt, és amelyet az egyik gyerekéről készült tanulmányként írtak le. Ezért 165 ezer dollárt (kb. 60 millió Ft) kértek.
A lap megkereste a Renoir eladóját, aki Floridában él és a felhasználóneve: metaasis (az Index már nem találta meg az eladók között).
Ő úgy nyilatkozott, hogy nem árul hamis műveket, mindazonáltal a festményt eltávolította az oldalról.
A Monet hirdetője szintén amerikai, és rendelkezik saját eBay-régiségoldallal. A kép mellett ez állt: „Garantálom, hogy a festmény eredeti, 1867-ben készült, Claude Monet aláírásával. A kép nincs tökéletes állapotban, és a származásáról annyit mondhatok, hogy több mint húsz éve a birtokomban van.”
Nos, vagy már eladta, vagy ő is visszavonta az oldalról a festményt, mert az Index ezt sem találta már az eladó műtárgyak között.
Az eBay tagadja a vádakat
Dr. Popovici az elmúlt időszakban többször is írt a platformnak, hogy kifejezze aggályait az ott hirdetett tárgyakkal kapcsolatban, ám választ ez idáig nem kapott. „Nagyon csalódott vagyok, hogy nem reagálnak, hiszen felelősségük van ebben. Nem tehetnek úgy, mintha nem látnák, mi folyik a felületükön. Egyértelmű, hogy itt komoly probléma van.”
Az eBay bár Popovicinek nem, de a lapnak válaszolt: „A hamisított cikkek értékesítése szigorúan tilos az oldalunkon, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy a rajtunk keresztül eladott áruk hitelesek legyenek. Ezt részben mi is a mesterséges intelligencia használatával, illetve professzionálisan képzett nyomozókkal és vásárlóinkat védő programokkal tesszük.
2022-ben 88 millió feltételezett hamisítvány közzétételét blokkoltuk,
1,3 millió terméket pedig eltávolítottunk a platformról.”
Dr. Popovici azonban kitart állításai mellett. „Régebben nagyon nehéz volt észrevenni ezeket a dolgokat, mert nem lehetett mintát venni az interneten lévő festményről. De az új technológiával ez egyszerű. Csak letöltünk egy képet, és tíz perc múlva tudni fogjuk, valódi-e. Szerintem igenis figyelmeztetni kell erre az embereket.”
Az olcsó biztosan nem igazi
Utánajártunk, mi a helyzet a hazai platformokon, és bizony ráakadtunk néhány „eredeti” Picassóra, Dalira, de még Monet-ra is, mindössze 300-500 ezer forint között.
Megkérdeztük Kelen Anna művészettörténészt, a Virág Judit Galéria és Aukciósház árverésvezetőjét, mennyire normális az, hogy valaki online felületeken árulja nagy értékű „műtárgyait”; illetve kíváncsiak voltunk a véleményére azzal kapcsolatban, vajon tényleg megállapítható-e egy fotóról, hogy az adott festmény eredeti-e.
Bevallom, én sem értem, hogy egy komolyabb műalkotást miért virtuális piacokon hirdetnek egyesek, hiszen feltehetően a legmagasabb árat szeretnék érte megkapni, ennek pedig nincs jobb módja, mint az árverés. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy az illető maga is tisztában van vele, hogy a hitelesítésnél elbukna az adott tárgy
– mondta Kelen Anna.
A művészettörténész csak nevetett, amikor a 324 ezres Picasso-rajzról és a 432 ezres Monet-festmény realitásáról faggattuk. De nem csak az alacsony összegek mutatják, hogy ezek maximum lenyomatok lehetnek. Kelen Anna elárulta, hogy Magyarországon nincsenek magángyűjteményben ilyen nagy formátumú, külföldi művészek által festett képek. A második világháború előtt még jelentős számban fellelhetők voltak, de utána sajnos már nem.
A vevőknek is tudomásul kell venniük, hogy azok a legendák szertefoszlottak – vagy talán sosem léteztek –, hogy kimegyünk az Ecserire, vagy regisztrálunk egy aukciós oldalra, és ott találunk valami kincset. Ami olcsó, az nem igazi. Ezt kimondhatjuk, mint alapszabályt
– jelentette ki határozottan a művészettörténész. Az aukciósházak abban a tekintetben is többet nyújtanak, mint egy magánszemély, hogy felelősséget vállalnak az általuk közvetített műtárgyért, vagyis,
ha a későbbiekben kiderülne, hogy az adott darab hamis, visszafizetik az árát.
Az árverésvezető úgy fogalmazott: „Sajnos mindenki tévedhet, de mi ilyen esetben gondolkodás nélkül megtérítenénk a vevő kárát.”
Kelen Anna nem vitatja a mesterséges intelligencia jelentőségét, de azt mondja, a hitelesítés gyakorlati szakma, és szerinte fizikailag is látni kell egy festményt ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, eredeti-e.
Mi például sokkal inkább tudjuk, milyen az igazi Vaszary, Mednyánszky, Csontváry, hiszen többször láthattuk ezeknek a művészeknek a munkáit; míg feltehetőleg egy francia vagy spanyol becsüs előbb észreveszi a hamisságot egy Dali-, Picasso- vagy Renoir-képen. Hogy megbízható szakvéleményt mondjunk, ahhoz közelről kell szemügyre venni többek között a festékrétegeket, a vászon milyenségét, a repedéshálót. A műszerek és az új technológiák segítenek minket, de azt fenntartásokkal kezelem, hogy egy fotó alapján ki lehessen jelenteni, az adott festmény valódi-e
– mondta a szakember.
(Borítókép: Egy látogató Pablo Picasso kiállításán Berlinben, Németországban 2015. szeptember 8-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
Többé nem engedte eladni a képeit, nem tudni, miért
Igazi különlegesség, egy Amerikában híressé vált művész festménye is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria 14. Háború utáni és kortárs aukcióján 2024. május 14-én. Fredric Karoly (1898–1987) művei olyan ritkán tűnnek fel a piacon, hogy a galéria közel 30 éves története során most először fordul elő a tételek között a művész egyik képe.
Fredric Karoly megélte az amerikai álmot: Budapesten született, de New Yorkban vált ismertté, betört a divatiparba, barátjának mondhatta Pablo Picassót, és kiállításai a legmenőbb tengerentúli galériákban kaptak helyet.
Az aukción Fredric Karoly Lundi című nagy méretű olajfestményét kínálják eladásra, amely 1963-ban készült, és jól árulkodik a mester munkamódszeréről.
Fredric az 50-es és 60-as évek New Yorkjában alkotott, csupa olyan technikával – például a csurgatás és fröccsöntés – dolgozott, amelyek akkor élték a fénykorukat, újnak, modernnek számítottak
– mondja Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze. Az idő mit sem változtatott ezen: Fredric Karoly művei ma is nemzetköziek és frissek. A Lundi című festmény 5 millió forintos kikiáltási árról indul.
Befektetés, aminek sose jön vissza az ára, mégis megéri
Nehéz volt elképzelni, hogy unatkozás nélkül kerámiákat nézegessünk közel másfél órán keresztül. Mégis megtörtént és meg is lepődtünk!
Ellátogattunk a Városligeti fasornál található Kőrössy Villába, ahol az ország egyik legnagyobb Zsolnay-magángyűjteménye van. A kiállítást tizenöt fős csoportokban járhatjuk végig, ami eleve csak akkor lehetséges, ha az ember előre bejelentkezik. Ezt olyannyira komolyan veszik, hogy majdnem minket sem engedtek be, csak miután kimondtuk a varázsszót, ami így szólt: Költő Magdolna. Ő az a hölgy, aki körbevezetett minket az impozáns helyen, és sokat mesélt az egyedi alkotásokról is.
Az épületet tavaly ősszel tették látogathatóvá, a nyitás óta pedig minden meghirdetett időpontra hetekkel korábban elkeltek a jegyek. „A gyűjtő háza” olyan értékekkel van tele, hogy a kilincset is alig meri megfogni az ember, mert még a végén jön egy számla, amit évekig törleszthet.
Növények, állatok, arcok
A villa a város egyik legszebb szecessziós épülete, Kőrössy Albert Kálmán tervezte saját használatra. 1899-ben kezdődött az építkezés, és egy évvel később már birtokba is vette. Abban az évben házasodott meg, majd született két lánya. A ház innentől a nagypolgári életteret biztosította számukra. Az államosítást követően a villa a nyomdász szakszervezet óvodája lett, és mivel teljes mértékben kielégítette az elvárásokat, semmilyen változtatást nem hajtottak rajta végre. Az egyik legimpozánsabb része a jobb oldali fölső homlokzat, ami a második világháborúban leomlott, később viszont rekonstruálták egy olyan fénykép alapján, amit egy 1904-ben Bécsben kiadott albumban találtak. Egy szobrász, egy festő és egy építész látható a művön, és nagy valószínűséggel utóbbiban Kőrössy saját magát jelenítette meg.
Az előszobába belépve meg is tudjuk tekinteni az említett fotót. Jól láthatók rajta a Róth Miksa üvegfestő és mozaikművész által készített ablaküvegek, amelyek a háborúban ugyan kitörtek, de a fotó alapján azokat is újra tudták gyártani. A hallban látható hatalmas, gyönyörű ablak viszont eredeti, ugyanis azt a front érkezése előtt kiemelték a fémszerkezetből és az alagsorban megőrizték. Jól tették, ugyanis ez most az egyik fő látványosságnak számít.
A földszinten található a Kőrössy szalon rendezvénytér, ami havonta egyszer-kétszer kulturális eseményeknek ad otthont. Itt helyezték ki képgyűjteményük legkedvesebb darabjait: Faragó Géza, Rippl-Rónai József, Iványi-Grünwald Béla és Egri József festményei is láthatók, de a felhőszerű falfestés is hozzáad a földszint hangulatához. Az egyik szobában pedig
a legszebb Zsolnay porcelánokat állították ki.
Negyven éve tűnt el a festmény, most újra előkerült
Gábor Jenő egyik lélegzetelállító fő műve, Kondor Béla négy évtizede nem látott alkotása és Czigány Dezső egyik mesteri csendélete is szerepel a Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának kínálatában. 2024. m ájus 13-án, a Kongresszusi Központban indul a licitharc a festményekért, de a műveket már április 29-től bárki ingyenesen megtekintheti a Falk Miksa utcai galériában.
Ritkán szerepel árverésen Gábor Jenő-alkotás, éppen ezért hatalmas érdeklődés előzi meg a Virág Judit Galéria tavaszi aukcióját, ahol a művész egyik fő műve kerül piacra. A Július 14. Párizsban című monumentális festmény az art deco egyik mesterműve, szemet gyönyörködtető mind a laikusok, mind a szakértők számára.
Gábor Jenő párizsi tartózkodása alatt festette a képet, és azt a pillanatot örökítette meg, amikor a felszabadult párizsiak utcabállal ünneplik a forradalom napját, a Bastille ostromának évfordulóját, olvasható a galéria közleményében. A művész 1927-ben mutatta be festményét a pécsi közönségnek, de a mű megjárta a modern magyar művészetet reprezentáló genovai kiállítást is. Gábor Jenő fő műve 36 millió forintos kikiáltási árról indul, becsértéke 50-80 millió forint.
Ebbe az elit klubba nagyon nehéz bekerülni
Nézzük akkor sorban azokat a művészeket és képeiket, akik átlépték a kétszázmillió forintos álomhatárt, vagy legalábbis közel járnak hozzá.
Csontváry Kosztka Tivadar minden műve vagyont ér. A gyógyszerészből lett festőzseni életében egyetlen képet sem adott vagy ajándékozott el, kortársai egyáltalán nem ismerték. A művész halála után Gerlóczy Gedeon építész véletlenül tévedt fel Csontváry műtermébe, amikor irodát keresett magának. Ekkor fedezte fel a festő képeit a földön heverve – éppen kocsisok vetélkedtek azért, melyikük viheti el ponyvának a vásznakat. Gerlóczy megmentette az alkotásokat, és ezzel a legértékesebb magyar festő életművét indította el hódító útjára. Kelen Anna szerint:
A Csontváry-festmények értékét a képek zsenialitásán túl az is növeli, hogy nagyon kicsit az életmű. Mintegy száz képét ismerjük, ezek közül alig húsz van magánkézben, vagyis csak ezekhez férnek hozzá a gyűjtők
A legmagasabb áron elkelt festmény
„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több alkalommal volt már a galériánkban Csontváry-mű. A Titokzatos sziget 460 millióért kelt el az aukciónkon, a Traui táj naplemente idején 80 millió forintos kikiáltási árról menetelt 2012-ben 240 millió forintig. A Hídon átvonuló társaság a 2006-os árverésünkön 180 millió forintig jutott, majd magánkereskedelemben ennél is magasabb áron cserélt tulajdonost” – folytatta Kelen Anna.
A Kieselbach Galéria árverésén a Szerelmesek találkozása című festményt 230 millió forintnál ütötték le.
Az egyetlen magyar alkotó, aki megközelítheti Csontváryt, az Rippl-Rónai József. A magyar modernizmus kiemelkedő alakja, nemzetközi szinten is leginkább ismert klasszikus festő, akinek a legnagyobb külföldi múzeumok állandó kiállításán is biztos helye van. Több Rippl-Rónai szerepel például a Musée d'Orsay kollekciójában is.
Rippl-Rónai a mai napig nagyon keresett a határon innen és túl. A legutóbbi életműrekord a Virág Judit Galéria 2022-es téli aukcióján született meg, ahol 300 millió forintot fizettek A geszti kastély kertjében című festményért
– árulta el Kelen Anna.
Rippl-Rónai Fésülködő nő című festménye 2021-ben 280 millió forintért kelt el a Kieselbach Galériában; a Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című alkotás pedig 220 millió forintot ért ugyanebben az évben a Virág Juditnál. Tavaly a Kieselbach árverésén a Kalitkás nő is 220 millió forintot kóstált, de befért az elit klubba a kaposvári festőzseni Enteriőr című képe is – 200 millió forint, Virág Judit Galéria, 2022. Összesen tehát öt Rippl-Rónai-kép is a 200 millió feletti kategóriába sorolható.
Lehullt a lepel a rejtélyes magyar kincsről
Leleplezték azt az ominózus Ziffer-képet, amely száztíz évig lapult, most pedig a pesti FreylerArt Galériában talált méltó otthonra. A műértők eddig csak katalógusokban, semmint élőben gyönyörködhettek a keletkezését tekintve 1910–11 közé datált A Luxemburg Párisban című alkotásban.
Sajtónyilvános esemény keretében rántotta le a szürke leplet F. Tóth Zoltán, a galéria tulajdonosa a nagybányai festőmozgalom egyik kiemelkedő alakjának képéről 2024. április 4-én. Ziffer Sándor munkássága főleg Erdélyhez köthető, de a francia fővárosban is alkotott: a kép is ott született, méghozzá Párizs egy központi kertjében, a Luxembourgban.
Korábban sosem látott műkincseket hoztak Budapestre
Korábban sohasem látott műalkotásokat lehetett megtekinteni Magyarországon. A Virág Judit Galéria Róma–Budapest kiállítására 40 ezren voltak kíváncsiak az elmúlt öt hétben, ami a 26 éve működő intézmény életében nem számít mindennaposnak. Az élményért senkinek egyetlen forintot sem kellett fizetni.
Rendkívüli sikerrel zárt a Virág Judit Galéria legutóbbi kiállítása, amely bemutatta, hogy Olaszország milyen módon hatott a magyar alkotók művészetére. Az öt héten át tartó Róma–Budapest kiállításra több mint 40 ezren látogattak el.
A megnyitó napján a sor a következő sarokig ért, de az öt hét alatt hétköznap és hétvégén is folyamatosan érkeztek a látogatók, hetente mintegy tízezren
− nyilatkozta Kelen Anna, a galéria művészettörténésze, a kiállítás kurátora.
Ingyenes kultúrmisszió
Pénztárcát sem kellett vinniük a látogatóknak, a kiállítás és a tárlatvezetés ugyanis ingyenes volt, a helyek pillanatok alatt beteltek. A tárlaton főleg magángyűjtemények darabjait mutatták be, olyanokat, melyeket korábban a közönség sohasem tekinthetett meg.
A galéria korábban szervezett Párizs–Budapest és Berlin–Budapest kiállítást is, a programsorozat utolsó köre volt most a Róma–Budapest.
Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen sokan keresték fel a galériát, ez is mutatja, amit az aukcióinkon is tapasztalunk: a magasművészet iránt komoly az érdeklődés. Folytatjuk kultúrmissziónkat, amelyet a galéria fennállásának 26 éve alatt soha nem tévesztettük szem elől: minél ismertebbé tenni a hazai alkotókat és műveiket
− árulta el Kelen Anna.
Az egyik fő szenzáció Csontváry-Kosztka Tivadar Holdtölte Taorminában című festménye volt, de meg lehetett tekinteni Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit, valamint Vaszary János műveit is.
Rábukkantak egy állítólag százmilliós magyar kincsre
Sajtónyilvános eseményen leplezik le azt a festményt, amely állítólag a nagybányai festőmozgalom egyik zászlóvivője, Ziffer Sándor eddig meg nem nevezett, 100 millió forint értékű, Franciaországban készülhetett műve. A titokra 2024. április 4-én a FreylerArt Galériában derül fény, a közönség pedig április 5-től négy héten át láthatja az – ezek szerint több mint 110 évig lappangó – művet.
A művész olyan festményéről beszélhetünk, amelyről, bár F. Tóth Zoltán, a galéria tulajdonosa szerint tudott a szakma, élőben soha nem látta senki, legfeljebb katalógusokból ismerhettük az alkotást. A festő párizsi időszaka amolyan sötét lyuk, a művészettörténet nem igazán foglalkozott vele, mindössze pár darabot ismerünk ebből az érából. Ziffer Sándor esetében a legtöbb gyűjtőnek a nagybányai korszak ugrik be.
A festmény különlegessége, hogy egy utólagos, hamis Rippl-Rónai-szignó volt rajta. Ilyet nem olyan régen láttunk egyébként egy aukción egy Perlrott-képnél is. A hatvanas években ezeket a festőket nem igazán keresték, viszont amelyik kép kicsit rippl-rónais volt, azokat megfizették. Ezért szignózták át nagyobb nevekre
– mondta az Indexnek F. Tóth Zoltán, aki lerántja majd a leplet a titokzatos alkotásról.
Tapéta, vakolat és festékréteg rejtette az egyik legnagyobb művész alkotását
A XIX. századi posztimpresszionista festő nagyméretű alkotása eddig tapéta, vakolat és festékréteg alatt volt elrejtve. Paul Cezanne kompozíciójára rossz állapotban találtak rá, közepén egy tátongó lyukkal, de a sértetlenül maradt részek egy kikötői jelenetet ábrázolnak, zászlókkal, árbócokkal, égbolttal, valamint épületrészekkel – írja a The Art Newspaper.
Az alkotás az Entrée du port (A kikötő bejárata) címet kapta.
A kivitelezők tavaly augusztusban fedezték fel a műalkotást, készülve a közelgő ünnepségre, amelynek középpontjában Cezane Aix-szal való kapcsolata áll.
Az NPR-nek adott interjú szerint a Cezanne-szakértő Mary Tompkins Lewis maga is meglepődött a felfedezésen, amelyet izgalmas tart. A helyi hatóságok azonban csak nemrégiben jelentették be hivatalosan a leletet, mert mint mondták, „titokban kellett tartani”.
Nyolcvan éve nem látott Rippl-Rónai-festmény az Art & Antique sztárja
Nem bánja meg az, aki Budapesten elmegy a Bálnába, a hatodik Art & Antique kiállítás és vásár rendezvényre. Az sem baj, ha nem vastag az illető pénztárcája, és – mondjuk – nem futja Rippl-Rónai- vagy Vaszary-festményekre, mert gyönyörködni az elmúlt másfél évszázad legszebb magyar képeiben sem utolsó mulatság.
Régi ismerős köszön rá a sokat utazó újságíróra a Bálnában, az Art & Antique kiállítás megnyitóján. A bejárattal szemközti falon Ziffer Sándor: Népviseletbe öltözött asszonyok című, 1906-ban festett képe látható, az a festmény, amelyet november elején Marosvásárhelyen is megcsodálhattunk a világhírű nagybányai festőiskola egyedülálló alkotásaiból összeállított Hazatérés, Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című kiállításon.
Ez már nem lehet rossz, gondolja az egyszeri zsurnaliszta, hát még amikor rávetődik a tekintete a kiállítás sztárjára, Rippl-Rónai József: Szent Páli búcsú című festményére. Az embernek óhatatlanul bevillan a Kalitkás nő, amely decemberben a Kieselbach Galéria árverésén a Marriottban 180 millió forintos áron kelt el.
A Szent Páli Búcsú húsz évvel később keletkezett, mint az 1892-es Kalitkás nő, és csak azért, hogy nagyjából be tudjuk árazni, az ugyanebben a korszakban festett Rippl-Rónai-kép, A geszti kastély kertjében a Virág Judit Galéria árverésén 300 millió forintért talált gazdára
– mondja az Indexnek Kelen Anna, a Virág Judit Galéria ügyvezetője, művészettörténész, a Bálna-beli kiállítás kurátora. – „A festmény nyolcvan évig lappangott egy magángyűjteményben, a tulajdonosa most gondolkodik azon, hogy árverésre bocsátja.”
Még mindig ez a város a világ közepe
Hogy az ingyenes belépésnek vagy a tárlat zsenialitásának köszönhető-e, hogy hétfőn, ebédidőben is tele volt a Falk Miksa utcai Virág Judit Galéria, azt sosem tudjuk meg, mindenesetre kijelenthetjük, hogy a látogatók valósággal megrohamozták a néhány napja megnyílt Róma–Budapest összművészeti – de természetesen festményközpontú – kiállítást. A tárlat az olasz művészetnek a magyar kulturális életre gyakorolt hatását mutatja be 19–20. századi alkotókon és alkotásokon keresztül.
Nincs abban semmi meglepő, hogy sokan érdeklődnek a tárlat iránt, hiszen a galéria ezúttal hiánypótló kiállításra, semmint árverésre invitálta a művészet kedvelőit. A Budapest–Róma ráadásul olyan magasan jegyzett alkotók képeit vonultatja fel, mint Aba-Novák Vilmos, ifj. és id. Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit, és persze Csontváry Kosztka Tivadar.
Egymillió eurós műtárgyat is vehetünk a Bálnában
Az idei szezon első művészeti vásárja, az Art and Antique negyven kiállítót fogad a Bálnában 2024. február 29. és március 3. között, huszonkét galéria azonban férőhely hiányában már csak a várólistára került fel – tudtuk meg Tausz Ádám főszervezőtől. Az eseményen a vezető klasszikus és kortárs galériák vesznek részt: egytől egyig az összes komoly intézmény képviselteti magát.
A hatodik alkalommal megrendezett művészeti vásáron nem korlátozódik festményekre a választék; szobrokat, ékszereket, különleges szőnyegeket, bútorokat, antik könyveket is vásárolhatnak az érdeklődők.
Ahol nem muszáj drága műtárgyat venni, de lehet
Hatodik alkalommal nyitja meg kapuit Magyarország legnagyobb klasszikus és kortárs képzőművészeti vására, az Art and Antique Budapest. 2014. február 29. és március 3. között a IX. kerületi Bálnában rekordszámú galéria képviselteti magát. A kiállítók standján festményeket, szobrokat, ékszereket, különleges szőnyegeket, bútorokat, antik könyveket nézegethetnek és vásárolhatnak meg az érdeklődők.
A vásáron részt vevő negyven galéria a hazai műkereskedelem krémjét alkotja. A bemutatott műtárgyak spektruma igen széles, a több száz millió forintos festményektől a megfizethető darabokig terjed, ám a minőség alapvető feltétel.
Az Art and Antique-ot minden évben hatalmas érdeklődés övezi. Ez az egyetlen monstre kortárs és klasszikus művészeti esemény Magyarországon, ahol a legnagyobb gyűjtők és az érdeklődő laikusok is megtalálják a számításukat. Büszkék vagyunk arra, hogy évről évre betekintést nyújtunk a műkereskedelem izgalmas és kicsit titokzatos világába egy látványos rendezvény keretein belül. Idén igazi összművészeti ünnepre készülünk – több ezer magas kvalitású festmény, szobor, ékszer, antik könyv, sőt szőnyegek és egyéb műtárgyak is szerepelnek a kínálatban
– mondta a rendezvény közleménye szerint Tausz Ádám szervező.
Hogyan lett Róma a magyar művészet egyik leginspirálóbb helyszíne?
Róma városa ihlette a Virág Judit Galéria legújabb, művészeti szenzációkat felvonultató kiállítását: 2024. február 22-től öt héten át ingyenesen látogathatják az érdeklődők a Róma–Budapest összművészeti tárlatot. Több száz négyzetméteren láthatók majd a magyar képzőművészet legnagyobb ikonjainak képei, szobrai, műtárgyai. Vissza nem térő alkalom ez arra, hogy a közönség a klasszikus és kortárs alkotók remekművein keresztül ismerje meg az olasz főváros XIX–XX. századi hatását a hazai kulturális szcénára.
Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit és Vaszary János műveit is felvonultatja az a hiánypótló kiállítás, amelyik 2024. február 22-én nyílik a Falk Miksa utcai Virág Judit Galériában. A Róma–Budapest tárlat és a hozzá kapcsolódó művészeti kiadvány új kutatásokra alapozva foglalja össze az 1800-tól 1948-ig tartó másfél évszázad művészeti irányzatait.
Berlin- és Párizs-kiállítást már szerveztünk, most az európai kultúra egy újabb fellegvára, Róma következik. Az eddigi legátfogóbb képet mutatjuk be a közönségnek arról, hogyan vált az olasz főváros a magyar művészet egyik leginspirálóbb helyszínévé. Itália festői tájai mindig is lenyűgözték az európai művészeket és írókat. A Római Magyar Akadémián számos hazai alkotó töltött el hosszabb-rövidebb időt az antik, reneszánsz, barokk emlékek tanulmányozásával
– mondta el Kelen Anna, a galéria vezető művészettörténésze.
Áron alul adtak el egy műtárgynak számító maszkot, több mint négymillió eurót buktak
A 88 éves férfi és 81 éves felesége a 2021-es eladás érvénytelenítésére pert indított, amelyet a dél-franciaországi Alés városának bírósága kedden hozott határozatával visszautasított. Az ítélet indoklása szerint a használtcikk-kereskedő, akinek a házaspár eladta a felgyülemlett régi limlomokat, nem rendelkezett szakismeretekkel műtárgyakról, vagyis nem csapta be a tulajdonosokat – írja az MTI.
Az eladók azonban tudatában voltak annak, hogy férfiágon a nagyapa, aki egykor kormányzói tisztséget látott el Afrikában, a szóban forgó maszkot más tárgyakkal együtt 1900 körül vitte Franciaországba. A pár mindemellett elmulasztotta elvégeztetni a tárgyak értékbecslését.
A használtcikk-kereskedő esetében a bíróság nem tudott szándékos félrevezetést megállapítani. A maszkról később Montpellier egy aukciósházának szakembere állított ki értékbecslést 300-400 ezer euróra.
A kereskedő ezért az eladást követően 300 ezer euró (115 millió forint) kifizetését is felajánlotta a párnak.
A fang népcsoporthoz köthető maszk, amelyből csak nagyon kevés létezik a világon, a 19. századból származik Gabonból, és nagyon értékes. A Közép-Afrika nyugati partján található ország kormánya is felperesként lépett fel az ügyben a ritka álarc visszaadását követelve, a bíróság azonban elutasította a kérelmet.
Rekordáron kelt el a magyar modern festészet kulcsműve
A Kalitkás nő első változata a magyar modern festészet kulcsműve, amelynek aukciós felbukkanása 18 éve igazi szenzációnak számított. A festmény a XIX. század végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. A galéria így írt róla:
az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, a másodpéldány nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szerepel, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes vászonnal reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon.
A Kieselbach Galéria karácsonyi aukcióján a Kalitkás nő I. valóban igazi szenzációként szerepelt. Az első darab nagy érdeklődést keltve bukkant fel 2005-ben, évszázadnyi elfeledettség után. Egy chicagói aukción sikerült megvásárolni és hazahozni a varázslatos szépségű alkotást, amely azonban csak rövid időt töltött itthon, hamarost ismét külföldi tulajdonba került.
Vagyis nem véletlenül híres Rippl-Rónai József 1892-ben festett képe, a Kalitkás leány. Remekmű. A szecessziós stílusban festett gyönyörű vászon volt vasárnap este a Marriott Hotelben rendezett aukció sztárja. A Kieselbach Galéria árverésén a 41. tételként 180 millió forintos áron indult a festmény.
Az előzetes becsértékét 240–380 millió forint között jegyezték – végül némi meglepetésre 220 millió forintért kelt el.
A festményt először 1892-ben, a párizsi Palais Gallierában állította ki a művész. Első vevőjének ismert a neve: 1906-ban Budapesten, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett aukción Mayer Mór szombathelyi gyufagyáros vásárolta meg 200 koronáért.
Leütötték: 220 millió forintot ért a Kalitkás leány
A Kalitkás nő első változata a magyar modern festészet kulcsműve, aukciós felbukkanása igazi szenzációnak számított. A festmény a XIX. század végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. A galéria így írt róla: „az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, a másodpéldány nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szerepel, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes kulcsművel reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon”.
A Kieselbach Galéria karácsonyi aukcióján a Kalitkás nő I. valóban igazi szenzációként szerepelt. Az első darab nagy szenzációt keltve bukkant fel 2005-ben, százévnyi elfeledettség után. Egy chicagói aukción sikerült megvásárolni és hazahozni a varázslatos szépségű alkotást, amely azonban csak rövid időt tölthetett itthon az áfatörvény nem éppen műtárgybarát alakulása következtében, és hamarost ismét külföldi tulajdonba került.
Vagyis nem véletlenül híres Rippl-Rónai József 1892-ben festett képe, a Kalitkás leány. Remekmű. A szecessziós stílusban festett gyönyörű vászon volt vasárnap este a Marriott Hotelben rendezett aukció sztárja. A Kieselbach Galéria árverésén a 41. tételként 180 millió forintos áron indult a festmény. Az előzetes becsértékét 240–380 millió forint között jegyezték – végül 220 millió forintért kelt el.
A varázslatos szépségű festményt először 1892-ben a párizsi Palais Gallierában állította ki a művész. Első vevőjének ismert a neve: 1906-ban Budapesten, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett aukción Mayer Mór szombathelyi gyufagyáros vásárolta meg 200 koronáért.
Több mint húsz éve vártak erre a pillanatra, és nem sajnálták a pénzt
140 millió először, 140 millió másodszor, 140 millió harmadszor... Gulácsy Lajos festménye elkelt! Gratulálunk!
Hatalmas taps, szolid ováció követte Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténészének szavait 2023. december 16-án a Budapesti Kongresszusi Központ Pátria termében. Telt ház előtt.
De ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük ott, hogy az aukció estéjén az érkezőket a tulajdonos Virág Judit és lánya, Kelen Anna művészettörténész fogadta a bejáratnál. Mindenkihez volt egy-két kedves szavuk. Biztosan izgatottak voltak, de profin leplezték, van rutinjuk, nem először csinálják.
Milliókat érő piskóták
Reigl Judit, Keserü Ilona, Fajó János, Rozsda Endre és más alkotók kiemelkedő műveit vonultatja fel a Virág Judit Galéria 13. Háború utáni és kortárs művek aukciója 2023. december 19-én. Az ünnepi aukciós anyag egyik legjobban várt tétele Reigl Judit Tömbírás című sorozatának 1959-ben készült darabja.
A kortárs festészet legjavát hozza el a Virág Judit Galéria 2023. december 19-i aukciója a Kongresszusi Központban. Reigl Judit egyik legerőteljesebb festménye, a Tömbírás-sorozat darabja vörös és fekete pászmákból áll össze. A festmény kikiáltási ára 26 millió forint.
Reigl Judit élete nagy részét Franciaországban töltötte. Az alig három éve elhunyt magyar származású művészt a nemzetközi szürrealizmus és akciófestészet élvonalába sorolják.
Reigl munkái megtalálhatók a világ legfontosabb kortárs köz- és magángyűjteményeiben.
Ezekben a pillanatokban is zajlik Reigl Judit centenáriumi kiállítása a Műcsarnokban, és a világ számos pontján ünneplik a magyar művésznő születésének 100. évfordulóját. Ritka pillanat, ha eladóvá válik egy Reigl-mű, ezért a különlegesen erős, múzeumi szintű olajalkotás felbukkanása nemzetközi érdeklődést váltott ki a gyűjtők körében.
Weiss Manfréd hidroplángyárában állítanak ki New York különc festői
Az épület belmagassága imponáló, mintha egy amerikai thriller díszletei között járnánk, az ember szinte várja, hogy kinyíljon a felvonó tolóajtaja, belépjen a gyilkos, és megkezdődjön a végső leszámolás. De lift nincs, mert az épület földszintes, leszámolás helyett pedig egyik izgalmas képzőművész lép be a másik után, Párizsból, New Yorkból és persze innen, Budapestről. A házigazda Kucsora Márta, a sajátos csurgatós, csepegtetős technikával dolgozó festőművész, ha bombasztikus jelzőkkel akarnék dolgozni, a magyar Jackson Pollock, de persze ő ezt szerényen visszautasítaná.
Másik vendéglátónk Banovich Tamás, egy 1979 óta New Yorkban élő képzőművész-galerista, aki tucatnyi izgalmas festményt hozott magával a tengerentúlról a Budapest Art Factory épületébe a Torzítások (Distortions) című kiállítás megnyitójára.
Brutális áron kelhetnek el a magyar Mona Lisák
Itt a december, elérkezett a művészeti árverések legizgalmasabb hónapja, a csúcsidőszak. Rekorder alkotások várnak új tulajdonosra, az aukciók pedig szinte napi rendszerességgel követik egymást.
A műtárgy.com összegyűjtötte az idei árverésdömping kiemelt eseményeit. A szezont a Nagyházi Galéria téli árveréssorozata indítja december 12-én. Az árverés négy estén át zajlik majd; az első két nap a festményeké és bútoroké, december 14-én műtárgyakra és szőnyegekre, 16-án a műtárgyak mellett ezüstökre és ékszerekre lehet licitálni.
Híres tételek, kerámiák, Herendi-készletek és XVI–XVIII. századi külföldi – főleg itáliai – festmények kerülhetnek új tulajdonoshoz: több kép 2-5 millió forintos kezdőlicittel indul, de a francia Jean Puy festménye, a Leány ablak előtt 8 millió forinton kezd. László Fülöp Apponyi Albertnét megörökítő festménye 2,8 millió forinton, Fenyő György férfiportréja 2,4 millión kezd.
Elveszettnek hitték, de már közel a magyar Mona Lisa nagy napja
Több mint két évtized után újra aukcióra kerül Gulácsy Lajos kivételes remekműve, a Régi instrumentumon játszó hölgy, amelyet 2002-ben a szakma és a műgyűjtők a magyar Mona Lisának is neveztek. A festmény 2002-ben a Virág Judit Galéria árverésén abszolút magyar leütési rekordot ért el 95 millió forintos eladási árával. A sokáig elveszettnek hitt, majd a csodával határos módon előkerült alkotás Gulácsy kevés nagy méretű, megmaradt olajfestményeinek egyike, a magyar festészet remekművei tartozik.
Több mint 20 éve várnak erre a pillanatra a műgyűjtők: ismét megszerezhetővé válik Gulácsy Lajos ikonikus remekműve. 2002-ben hatalmas szenzáció volt a Régi instrumentumon játszó hölgy című olajkép felbukkanása, hiszen a művészettörténészek úgy tudták, hogy a remekmű a II. világháborúban megsemmisült. A Virág Judit Galéria bocsátotta aukcióra a festményt, 2002-ben 28 millió forint volt a kikiáltási ára, és hosszúra nyúlt licitharc után az akkori magyar aukciós rekordot jelentő 95 millió forintig kúszott fel az összeg.
2023-ban a festmény 100 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria év végi, klasszikus festményeket felvonultató árverésén december 16-án.
Százéves lappangás után, a semmiből került elő az ismeretlen Tihanyi-remekmű
Hihetetlen felfedezés: egy eddig teljesen ismeretlen Tihanyi Lajos-remekművel bővült a magyar művészet panteonja. A Tájkép Margit híddal című festmény több mint 100 éves lappangás után került elő, és 2023. december 2-tól a nagyközönség is megcsodálhatja. December 16-án árverezik el a Virág Judit Galéria téli aukcióján.
Tihanyi Lajos (1885–1938) az egyik legkeresettebb klasszikus magyar festő. A hallássérült géniusz Pont Saint Michel című festménye 220 millió forintért kelt el 2017-ben a Virág Judit Galéria „Remekművek árverésén”, amely akkor a magyar aukciók történetének harmadik legerősebb eredményének számított.
Tihanyi a 100 milliós klub tagja
– mindössze néhány olyan festő van a magyar művészettörténetben, akinek az alkotásai rendre elérik a 100 millió forintos álomhatárt.
A most előkerült festmény a puszta létezésével is megdöbbentette a szakértőket, a semmiből tűnt fel. A kép közel 100 éven keresztül egy magyar család rejtett kincse volt, miközben a monográfiákban csak utalásszerűen szerepelt.
Sejtettük, hogy lehet egy ilyen kép valahol, de konkrétumot nem tudtunk róla. Hihetetlen érzés volt megpillantani ezt a remekművet
– mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a felfedezés pillanatairól.
A meglepetések sora azonban itt még nem ért véget: a kép megtisztítását követően egy elképesztő intenzitású, fénnyel telített kolorit bújt elő az elsárgult lakkréteg alól, amely megmutatta a festmény üde hangulatát. A napsütésben fürdő kupolák káprázatosak, ahogyan a fényárban úszó Duna már-már neonos élénksége is.
Rovataink a Facebookon