Charlie Chaplin rajongótábora a legendás színész 118. születésnapján is jelentős, így sokan arra is szívesen vállalkoznak, hogy Chaplinnek öltözzenek. A svájci Corsier-ben 662-en találkoztak is, amivel, ha minden igaz rekordot állítottak fel.
Az idén 92 éves lap bejelentette, hogy indul a Poetry Botjuk, azaz egy olyan automata Twitter- és Messenger-fiók, ahol 92 napon keresztül minden nap egy robot válogat majd verseket.
Ezek nem mind szövegesek, az első poszt például Dorothy Parker 1925-ös verse, ami az eredeti nyomtatás fotójával került ki.
Read Dorothy Parker’s poem, from 1925, in full: https://t.co/aohqFbYUvJ https://t.co/pUrNwXskc8
— TNY Poetry (@tnypoetry) March 6, 2017
Lesznek majd hangos versek is, a régi költők saját felolvasásában. A bot egy archívumból válogat, amit a New Yorker költészet rovatának szerkesztői, Paul Muldoon és Elisabeth Denison kúráltak.
A tataiak vicces emberek, ha a kátyúk kidekorálásáról van szó. Úgy tűnik, az illetékeseknek még mindig nem sikerült betömni a Május 1 úton lévő kátyút, így most egy húsvéti nyullal kedveskedett az autósoknak valaki.
Ha Ön is végigkísérte a számítógépes játékok vízmegjelenítésének evolúcióját (ami kb. a Doomtól az Oblivionig tartó skálán mérhető), vagy ha esetleg Ön digitálisvíz-sommelier, akkor örömmel fogja bejárni az ingyenesen letölthető v r 3 digitálisvíz múzeumot!
A nosztalgiafaktoron kívül a játék designere, Pippin Barr azért tartotta fontosnak a múzeumot, mert szerinte nagyon sokáig a víz megjelenítésén mértük le, hogy milyen "jó" egy játék grafikája.
Addig ez biztos igaz volt, amíg a játékok próbáltak minél realisztikusabban kinézni. A vízmúzeum így aztán abból a szempontból is érdekes, hogy miért lett a realisztikus helyett a retró grafika a gémerek kedvence.
Barr egyébként nem először készít virtuális művészeti teret, nemrég például pixelart grafikával megcsinálta Marina Abramović The artist is present nevű performanszát videojátéknak. Az ingyenes játék leírását itt, Marina Abramovićcsal készült interjúnkat pedig itt olvashatja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Bár általában inkább a magyar exportbuktákról, illetve hát egész pontosan a magyar exporttámogatásnak álcázott állami és magánjellegű pénznyelésről szoktam írni, azért én is elérzékenyülök, amikor a nagy messzeségben szembejön egy igazi magyar siker.
És hát mi lehetne annál nagyobb magyar siker, mint hogy egy Tokió környéki szupermarket polcain hamisítatlan magyar mikrópopcorn fogadja az embert?
Mint kiderült ugyanis, a japán OK diszkontlánc a magyar Mogyi Kft.-re bízta a japán nép házilag kipattogtatható kukoricával való ellátását, erre pedig azt hiszem, joggal lehetünk büszkék mindannyian. Már csak az érdekelne, hogy hogy ejtik a mogyit japánul.
Igaz, az eredeti, amerikai videó készítője nem erre a magyar hírre építette fel a tananyagot, hanem arra az amerikaira, miszerint egy utast lerángattak a repülőről. Szóval néhány mozdulat arra az esetre, ha épp a földön fekve, kezünket fogva rángatódunk lefelé vagy elfelé valahonnan.
Miközben a Momentum narancssárga, csillagos, moszkvás módosításokat nyomtat a nemzeti konzultációhoz, egyre több helyen felmatricázott és összefújt jobbikos választási plakátot látni.
A Kodály köröndnél, de Óbudán is, a meghekkelt plakátokon az áll: Ti kinek dolgoztok? A választ oda is ragasztották, hogy egyértelmű legyen: a Jobbik Simicskának dolgozik. A fideszes politikusok képeit fekete festékkel lefújták.
Az akciót egyelőre semmilyen csoport sem vállalta magára.
Tegnap jelent meg az Urbanistán a Buchwald-székek története: a névadó élelmes gyáros egy csomó fizetős széket helyezett ki a pesti Duna-partra, ahonnan a nép bámulhatta a panorámát és a korzózókat. Na meg persze ismerkedhetett is. A népnyelv nem csak a székeknek, de jegyszedőknek is adott nevet, ők voltak a Buchwald nénik.
A poszt alá BruceTheHoon kommentelte oda, hogy nem csak Budapesten, hanem Szeged is volt hasonló szokás, de ott még jobb elnevezést kapott az alkalmazott: "Szülővárosomban a két vh. között a főtéri park székei voltak fizetősek, és egyetlen jegyszedő járta őket,
akit mindenki Himnusz bácsinak hívott, mert az emberek felálltak, ha közeledett.
Egy olvasónk küldött fotót a Kempinski hotel saját hírösszefoglalójáról, amiben az észak-koreai események mellett a budapesti tüntetésekről is írnak.
A rövid cikkben megemlítik, hogy Orbán szerint az egész egyetemesdi-civilesdi másodlagos a valódi harchoz képest, amit a migránsok ellen vív. Azt is írják, hogy a Fidesz törvénye a CEU-t célozza, Sorosra pedig (a magyar médiával ellentétben) nem magyar, hanem amerikai milliárdosként hivatkoznak.
Mert ha nem te vagy Dávid az ostoba Góliát ellen – márpedig nem terem minden égő csipkebokorban se Dávid, se Góliát –, akkor ugyanúgy megszívod, mint ez a ló, aki úgy érezte, értelmes dolog emberkedni (állatkodni?) egy aligátorral.
A világ egyik legbutább filmes sorozatának, a faék egyszerűségű Halálos iramban-filmeknek az egyetlen értékét az autók jelentik. Állítólag legalábbis – én nem értek az autókhoz. Az viszont biztos, hogy Top Moviesss annyira lázba jött, hogy készített egy válogatást az Indavideón az ikonikus filmes autók 10-es toplistáját.