Hopp, egy 450 ezer fényév hosszú, 295 ezer fényév szélességű régió
Mondták csillagászok, akik egy elliptikus óriásgalaxis peremét tárták fel éppen.
Mondták csillagászok, akik egy elliptikus óriásgalaxis peremét tárták fel éppen.
Jövő nyáron a szonda elrepül a Pluto mellett, a NASA már azon gondolkodik, merre tovább.
A 2014J jelű szupernóva-robbanást a Hubble-űrtácső sem látta, ez gond lehet.
A NASA a Pluto után új célpontot keres a New Horizons űrszondának.
9 éven át fotózott a NASA egyetlen területet, a fény szinte összes hullámhosszán, így lett meg a legrészletesebb kép.
A Hubble űrteleszkóp igen. Csak az nem világos, hogy mi okozta a bolygó széthullását.
A Nyilas csillagképben szabad szemmel is látható a Messier 17 köd. Ez a nap képe ma a NASA-nál.
A James Webb űrteleszkóp háromszor akkora lesz, mint a Hubble, 8,8 milliárd dollárba kerül.
Az űrtávcső rossz csillaghoz kalibrálta magát, és ez lett az NGC 288-as gömbhalmaz fotójából.
A Hubbe csaknem háromezer galaxist fedezett fel az Abell galaxis gravitációs lencséje segítségével.
Túl messze van a napjától a fiatal, 13 millió éves bolygó, aminek a léte megkérdőjelez egy sor csillagászai elméletet.
Mindegyik forró Jupiter és közel kering a napjához. A földihez hasonló életre nem alkalmasak.
Ez az első üstökösre hasonlító kisbolygó, a nagy forgási sebesség miatt szökik belőle az anyag.
Ennyire van tőlünk a legmesszibb galaxis, amit a Hubble űrteleszkóppal fedeztek fel.
Korábban felmerült, hogy szétesett az ISON magja, de a Hubble felvétele szerint egyben van.
Pontosabban annak csillagkeletkezésre gyakorolt hatását 160 ezer gömbhalmazon.
A most észlelt M60-UCD1 átmérője 80 fényév, de csaknem 100 millió csillag található benne.
15 ezerszer sűrűbben sorakoznak benne a csillagok, mint a Tejútrendszernek annak a vidékén, ahol a Föld is kering.
Emiatt tudták a csillagászok megfejteni a 2011dh szupernóva titkát.
A kutatók különböző korú csillagpopulációt különítettek el a 47 Tucane gömbhalmazban.
A jelenség neve kilonóva, neutroncsillagok összeütközésekor jön létre, irtózatos energiát szabadít el.
A kék színű, forró gázóriás 63 fényévre van, és nagyon közel kering napjához.
A Hubble űrtávcső adatai bizonyították be a galaxisok körüli halo létezését.
A Hubble űrtávcsővel megfigyelhető a Gyűrűs-köd igazi alakja. Nem hasonlít vaníliás karikára.
Megtalálhatták az első spirálgalaxist, a gond az, hogy évmilliárdokkal idősebb, mint kellene.
A Hubble lekapta az egyre fényesebb ISON Föld-méretű csóváját. 634 millió kilométerről.
A most felfedezett hét csillagváros a világegyetem csecsemőkorából származik.
Az ESO 499-G37-en jól látszanak a spirálgalaxisok felépítésének jellegzetességei.
A Hen 3-1475 a Nyilas csillagképben található, a Földtől 18 ezer fényévre.
A fiatal spirálgalaxisból idős elliptikussá váló csillagvárosban csak haldokló csillagok vannak.
Az űrteleszkóp legmélyebb képeit vizsgálják.
Az űrteleszkóp az NGC 5806 spirálgalaxisban felrobbant csillagot fotózta le.
Ez a legnagyobb csillagképző térsége a Lokális Csoportnak, ahová a Tejútrendszer is tartozik.
A Hubble űrtávcső készített képet a különleges jelenségről.
Másodpercenként 984 tonna gázt párologtat el a sugárzás a HD189733b atmoszférájából.
Az UGC 5497 fekete bársonyon szétszórt sószemcsékhez hasonlóan ragyog a felvételen.
A James Webb űrteleszkóp hatszor nagyobb tükörrel felszerelt, mint a Hubble.
A jelenség oka ismeretlen, de a forrását, a Messier 99 csillagvárost sikerült azonosítani.
A Szélkerék szerepel az egyszerre hagyományos, röntgen-, infravörös és ultraibolya felvételen.
Az űrteleszkóp 2,4 méteres tükre nem fordulhat közvetlenül a Nap fényes korongja felé.
Négymilliárd év múlva a Tejútrendszer összeütközik az Andromédával, és nekünk annyi.
12 milliárd éves csillagokban korábban nem találtak ilyen kémiai elemeket.
Huszonhat év után újra sikerült megörökíteni, ahogy napszél találkozik a különc bolygóval.
33 millió fényévnyire tőlünk egy vörös szuperóriás készül ellobbanni.
A Messier 9-et galaxisunk legöregebb csillagai alkotják, kétszer olyan idősek, mint a Nap.
Az űrtávcsővel ránéztek egy ötmilliárd fényévre levő csillagvárosra.
A Hubble Űrteleszkóppal észlelt exobolygó légköre elsősorban vízgőzből áll.
Az NGC 1073 a 55 millió fényévnyire van tőlünk, a Cethal csillagképben.
A tudósok a galaxis tízmilliárd évvel ezelőtti fizikai tulajdonságait tanulmányozhatják.
Hatezer éve szupernóva-robbanás söpörhette el a Hubble ikonikus fotójának szereplőit.
Szerves vegyületeket vett észre a Hubble. A New Horizons 2015-ben közelebbről ránéz majd.
Mindössze 750 millió évvel a világegyetem keletkezése után született.
Csillag születik a Hubble űrteleszkóp kamerái előtt. A látványos jelenség leginkább egy kiterjesztett szárnyú angyalra emlékeztet.
A Holmberg II egyedülálló formáját hatalmas, forró gázbuborékoknak köszönheti.
A teleszkóp 50 terabyte-nyi információt gyűjtött össze működésének 21 éve alatt.
A gázóriásokat jégből és gázból álló vastag rétegek takarják, melyek áramlásai megnehezítik a forgási sebesség kiszámolását.
A földközelítő aszteroidák után kutató keresőprogram kutatói észlelték, hogy a Scheila nevű kisbolygó fényessége hirtelen a várt kétszeresére nőtt.
Most már elvethető a sötét energia egyik lehetséges alternatívájának számító elmélet.
Két galaxis összeütközése nyomán jött létre az egyedülálló kozmikus látványosság.
13,2 milliárd fényévnyire van tőlünk, a fény akkor indult el onnét, amikor a világegyetem bébi volt.