Bahmut után jöhet Moszkva véres offenzívája, Kijevet is fenyegetnék az orosz erők

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója

Index
2023.05.22. 21:55
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is. Jó pihenést kívánunk!

  • Mint írtuk, az orosz hatóságok közölték, hogy szabotőrök hatoltak be a határ menti orosz régióba, Belgorodba.

    Hétfő délután a híradások még három sérültről számoltak be, most viszont a TASZSZ közölte:

    nyolc ember sebesült meg a támadásban.

    Hozzátették, civil áldozata nincs az akciónak.

  • Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap utazott Katarba, az ország kormányfőjének meghívására. 

    A magyar miniszterelnök a látogatásról készített videójában arról beszélt, hogy Katar „a béketáborhoz tartozik, abban érdekelt, hogy az orosz–ukrán háború minél hamarabb lezáruljon”.

    Orbán Viktor kiemelte:

    Katar hajlandó a béketárgyalások közvetítésében szerepet vállalni.

    A tárgyalás további részleteiről az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.

  • Az Orosz Önkéntes Hadtest tett közzé egy videót arról, hogy elfoglaltak egy páncélozott harcjárművet az orosz hadseregtől.

    A Putyin-ellenes légió tagjainak már az akció indításakor is voltak harckocsijaik és páncélozott járműveik, amelyeket az ukránoktól kaphattak. 

  • Az ukránpárti oldalak hétfőn egy mémmé vált posztban jelentették be a „Belgorodi Népköztársaság” létrejöttét azután, hogy orosz önkéntesek indítottak támadást a Belgorodi terület ellen. 

    Mindezzel nyilván a donyecki szakadár népköztársaságokra utaltak. Az utóbbiakkal ellentétben azonban a Belgorodi Népköztársaság (egyelőre) de facto sem létezik, nemhogy hivatalosan.

  • Az orosz hatóságok nukleáris tölteteket menekítenek ki a Belgorodi területről, ahol a Putyin-rezsim ellen küzdő orosz önkéntesek indítottak támadást hétfőn.

    Minderről Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés szóvivője beszélt. Az ukrán RBK hírportálja szerint azt mondta, hogy az oroszok

    a Belgorod-22 nevű létesítményben tároltak taktikai nukleáris tölteteket, amely Grajvoron közelében található. 

    A településről a támadók azt állítják, hogy elfoglalták, de ezt nem sikerült megerősíteni. Az viszont szinte biztos, hogy harcok zajlottak ott hétfőn.

    A szóvivő azt a korábbi kijelentést is megismételte, hogy Ukrajnának semmi köze az akcióhoz, és belharcnak nevezte az ukrán hadsereg kötelékébe tartozó orosz állampolgárok által indított támadást.

  • Svédország lehet a következő ország, amely Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja nyomán csatlakozhat a NATO-hoz.

    Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Stoere szerint a júliusi vilniusi csúcstalálkozón kellene jóváhagyni a tagságot.

    A szomszédos Finnország, amelynek közös határa van Oroszországgal, áprilisban lett tag. Svédország is csatlakozni akar a katonai szövetséghez, azonban régóta fennálló diplomáciai problémái vannak Törökországgal, amely már NATO-tag.

    Svédország katonai kiadásai is elmaradnak a NATO által a GDP 2 százalékában meghatározott iránymutatásoktól. 

    Stoere megjegyzései akkor hangzottak el, amikor a NATO-erők a nem NATO-tagországok csapataival együtt kéthetes gyakorlatot kezdtek Albániában és Koszovóban – közölte a Sky News.

  • A SkyNews arra a kérdésre válaszolt, hogy miképp lehet kiszűrni a háborúval kapcsolatos álhíreket a médiában. Sean Bell katonai elemző azt mondta, a mindenkori vezetésen és Vlagyimir Putyinon kívül valójában senki sem tudja pontosan, hogy a háborús felek mit akarnak elérni, és mi zajlik a fronton. Az orosz vezető pedig mindent megtesz, hogy eltussolja a neki nem kedvező információkat.

    Bell a folyamatot azzal magyarázta, hogy a háborút nemcsak terepen, hanem az információs térben is vívják, és míg Oroszország szinte teljes mértékben ellenőrzi a helyi médiát, addig a nyugati modell egészen más. 

    A nyugati média a közelmúlt konfliktusait közvetlenül a frontvonal eseményei alapján közölte, azonban szkeptikusok szerint ez sem elég hiteles forrás, ugyanis a hadsereg dönti el, hogy miről enged ki információkat.

    Habár számos szabadúszó újságíró van, akik első kézből tudósítanak a harcokról, őket folyamatosan próbálják elhallgattatni.

    A szakértő szerint a média mindössze annyit tehet, hogy közli a rendelkezésre álló tényeket, és józan ítélőképességgel feltárja, hogy mi miért történik.

  • Az Azonnali válasz (Immediate Response) elnevezésű, kéthetes hadgyakorlat a második abban a három részből álló sorozatban, amelyet a DEFENDER 23 nevű, több ország csapatainak részvételével zajló gyakorlat keretében hajtanak végre.

    A katonai manőversorozatban mintegy 2800 amerikai katona és a többi között Bulgária, Görögország, Horvátország és Törökország hadseregének hétezer katonája vesz részt – írja az MTI.

    A NATO közleménye szerint a DEFENDER 23 célja a katonai készenlét fejlesztése, valamint az amerikai és más NATO-szövetséges hadseregek, illetve NATO-n kívüli országok katonái közötti együttműködési képesség (interoperabilitás) fejlesztése. További törekvés annak bizonyítása, hogy az amerikai hadsereg képes gyorsan csapatokat telepíteni Európába, és ott hatékonyan ellátni őket felszereléssel.

    NATO-szövetségeseink melletti elkötelezettségünk elrettentő hatású azokkal az országokkal szemben, amelyek fenyegetnék az európai békét

    – olvasható a közleményben.

    Bajram Begaj albán elnök kijelentette, hogy Tirana „elkötelezett azon küldetése mellett, hogy az ország a Balkán stabilizáló tényezője legyen, valamint a tágabban vett térségben is elősegítse a biztonság megerősítését”.

  • Az oroszországi Belgorod régió kormányzója hétfőn közölte, hogy legalább három ember megsérült egy ukrán szabotázscsoport támadása miatt. A támadók az Ukrajnával határos Grajvoron városnál lépték át a határt – írta a CNN.

    „A sérültek közepesen súlyos állapotban vannak, jelenleg kórházban ápolják őket. Minden szükséges orvosi segítséget megkaptak” – közölte Vjacseszlav Gladkov területi kormányzó a Telegramon.

    Gladkov elmondása szerint a z orosz légvédelmi rendszer e gy pilóta nélküli légi járművet lőtt le. A támadásnak nincsenek halálos áldozatai.

    Kapcsolódó

    Támadást indított a Putyin-ellenes hadtest Oroszország egyik határ menti régiója ellen

    Egy „biztonsági zónát” akarnak létrehozni Belgorodban.

  • A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) engedélyezte, hogy a külföldi edzők és játékosok egy csoportja hivatalosan 2024. június 30-ig felfüggessze szerződését az orosz nemzeti labdarúgóklubokkal – közölte a FIFA sajtóosztálya hétfőn közleményben.

    Döntés született a játékosok, edzők és klubok további támogatásáról, amelyek nem érintettek Oroszország ukrajnai különleges műveletében 

    – áll a közleményben.

    A játékosoknak és az edzőknek joguk lesz június 30-áig egyoldalúan felfüggeszteni a munkaszerződéseket 2024-ig – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Ugyanezt a határozatot a FIFA továbbította az ukrán futballklubok játékosainak és edzői stábjának. A FIFA szerint a játékosoknak és az edzőknek joguk lesz egyoldalúan felfüggeszteni munkaszerződésüket, ha 2023. július 1. előtt írásban értesítik klubjaikat.

    A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) sajtószolgálata 2022. február 28-án jelentette be, hogy az orosz válogatottat és az országot képviselő valamennyi profi klubot eltiltották a FIFA-tornákon való részvételtől.

  • Sztanyaniszlav Krapivnyik, az Egyesült Államok hadseregének egykori, orosz származású katonája azt mondta: az orosz hadseregnek nem szabad leállnia, és Bahmut elfoglalása után egy nagy offenzívát kell indítaniuk.

    Az mk.ru szerint a szakértő azt mondta, hogy az oroszoknak meg kell ragadniuk a kezdeményezést, máskülönben az ukránok fogják ezt megtenni a saját ellentámadásukkal.

    „Bahmut után meg kell indulni a következő település, Kramatorszk felé, amely nagyjából 9 kilométerre található. Hozzáteszem, Kramatorszk egy dombos területen található, amelyet meg kellene másznunk és frontálisan kellene megtámadnunk. Ez viszont nem lenne jó ötlet, ezért célszerűbb lenne, ha más területeken igyekeznénk áttörni” – fejtette ki.

    Leszögezte: akármerre is, de előre kell törni, és nagy nyomást kell helyezni az ukrán védvonalakra, hogy egy helyen se vonhassanak össze nagyobb erőket. Hozzátette azt is: szerinte az ukránok kiképzetlen katonákat küldenek a frontra, és csak ezzel tudják megállítani az orosz támadásokat. Végül azt is elmondta, hogy szerinte Harkiv vagy Szumi irányába kellene folytatni a támadást, azért, hogy az ukránok Kijevet is veszélyeztetve érezzék.

  • Ukrán határőrök és ejtőernyősök semmisítettek meg egy lőszerraktárat a Donyecki területen.

    Az akcióról a határőrség számolt be egy Telegram-posztban. Állításuk szerint öt orosz katonát is megöltek, és egy teherautót is felrobbantottak.

  • Május 22-én reggel egy Aurus autó balesetet szenvedett Moszkva központjában. Az előzetes adatok szerint az autót Kirill pátriárkához rendelték – írja az orosz Telegram csatorna, a Baza.

    A baleset moszkvai idő szerint 6 óra 30 perckor történt. A Volvo személygépkocsi éppen az egyik utcáról hajtott ki, amikor az Aurus nekiütközött.

    Az autók ütközése következtében egy személy megsérült, de ő elutasította a kórházi kezelést.

    Arról egyelőre nincs pontos információ, ki ült pontosan az autóban.

  • A védelmi minisztérium összesen 61,4 millió eurót fizetett a helikopterekért, amelyeket az Egyesült Államok 2025 második negyedévében tervez Szlovákiába szállítani – közölte az ujszo.com.

    Mint írták, a Black Hawk típusú helikopterek beszerzését a különleges műveleti erők felszerelésének bővítésével együtt a kormány még 2021-ben hagyta jóvá. A teljes költség várhatóan eléri a 111,4 millió eurót.

    Kiemelték, hogy a helikoptereket a minisztérium az amerikai Foreign Military Sales (FMS) program keretében vásárolta meg, amely lehetővé teszi az országok számára, hogy az Egyesült Államok területén gyártott harci eszközöket közvetlenül a gyártótól szerezzék be, az amerikai kormánnyal kötött szerződések segítségével.

    A pénzeszközök felhasználásának feltétele, hogy a védelmi tárca a modernizációs kiadásokat a NATO szabványaihoz igazítsa, és a régi, szovjet korszakból származó fegyverzetet kivonja a forgalomból – tették hozzá.

  • Mihajlo Podoljak,  az ukrán elnöki hivatal tanácsadója szerint Ukrajna közvetlenül nem érintett az oroszországi Belgorod régióban történt eseményekben.

    A megszorítások mindig elkerülhetetlenül gerillamozgalommá válnak, fegyverrel a kézben. Ukrajna érdeklődéssel figyeli az oroszországi Belgorodi területen zajló eseményeket és tanulmányozza a helyzetet, de semmi köze hozzá

    – fogalmazott a tanácsadó. Hozzátette, mindenki tudja, hogy „tankokat bármelyik orosz katonai boltban árulnak, és a gerillacsoportok még mindig orosz állampolgárokból állnak”.

  • Az elmúlt hetekben Oroszország több tucatnyi védelmi erődítményt épített az elcsatolt Krím köré, jelenleg a félsziget az oroszok egyik legjobban védett területe.

    Az Espreso szerint az oroszok többek között több tíz kilométer hosszú árkokat ástak még a krími tengerpartokon is. A portál kiemeli, az építkezés azért furcsa, mert a tenger felől kevés esély van egy ukrán partraszállásnak.

    A cikk írója szerint lehetséges, hogy az árkok ásása csak az orosz korrupciót szolgálja. Eszerint a kormány úgy akarja a költségvetési pénzeket tisztára mosni, hogy rekordösszegért, 132 millió dollárért épít határvonalat.

    A nagyszabású építkezés másik oka azonban az is lehet, hogy az oroszok tartanak egy ukrán ellentámadástól. Habár számos szakértő szerint a félszigetet szinte lehetetlen a tenger felől megtámadni, azonban a cikk írója szerint az oroszok úgy vélik, az ukránok megtalálhatják a módját a félsziget bevetésének.

  • A lengyel Katonai Ügyek Intézete egy olyan jelentésen dolgozik, amely összegyűjti azokat a károkat, amelyeket a Szovjetunió okozott Lengyelországnak – írta az Ukrinform

    Varsó a közelmúltban Németország számára is készített egy ehhez hasonló dokumentumot a második világháború okozta veszteségek miatt.

    Arkadiusz Mulyarczyk, a lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője úgy nyilatkozott, a jelentés egy komoly tanulmány lesz, amely bemutatja, hogy hogyan zsákmányolták ki Lengyelországot.

  • A Budapesti Rendőr-főkapitányság fogadta örökbe a Rambo nevű németjuhászt, amelyet hónapokkal ezelőtt, súlyos sérülésekkel menekítettek ki Ukrajnából. 

    Az állatot Harkivból menekítették ki, miután fél fejét repesz vagy golyó tépte szét, és az egyik füle leszakadt. Eddig a Pest megyei Gomba településen működő Német Juhászkutya Fajtamentés Alapítvány munkatársai gondozták és kerestek neki új gazdát.  Szerepelt a tévében, sorsa ismertté vált, ám jó darabig senki nem jelentkezett az örökbefogadására.

    Mígnem egyszer csak rendőrök toppantak be a blökitelepre.

    Megismerve történetét, úgy gondoltuk, Rambo az átéltek után megérdemel egy esélyt, nálunk. Mivel előéletét, képességeit, alakíthatóságát nem ismerjük, elsődlegesen egyfajta közösségi szerepet, alternatív szolgálatot szánunk neki – mondta el Deskó Gyula rendőr alezredes, a BRFK Bűnügyi Kutyás Szolgálatának alosztályvezetője, aki szerint az állat nagyon jól kijön a gyerekekkel,  így bemutatókon, terápiás foglalkozásokon is segítheti őket.

  • Az oroszok szerint a Belgorod területen legkevesebb 120 tüzérségi támadást észleltek a hétvégén, nemrég pedig az orosz hatóságok közölték, hogy szabotőrök hatoltak be a határ menti orosz régióba. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője most erről adott tájékoztatást.

    Mint mondta, a védelmi minisztérium, a titkosszolgálat (FSZB) és a határőrség nagy erőkkel dolgozik azon, hogy kiszorítsák a behatolókat. Állítása szerint a térségben elegendő katonai erővel rendelkeznek ahhoz, hogy kiszorítsák vagy megsemmisítsék a betolakodókat.

    Tökéletesen tisztában vagyunk ennek a szabotázsnak a céljával: el akarják terelni a figyelmet arról, ami Bahmutnál történt, és minimalizálni akarják a város elvesztéséből eredő politikai hatásokat 

    tette hozzá Dmitrij Peszkov.

    Belgorodnál az utóbbi hónapokban többször is sor került hasonló akciókra, ezek mögött azonban nem közvetlenül az ukrán hadsereg, hanem a Putyin-kormányzat ellen küzdő Orosz Önkéntes Hadtest állt.

  • Megkezdődött az előzetes aknamentesítés az orosz hadsereg által elfoglalt Bahmutban − közölte Gyenyisz Pusilin, a kelet-ukrajnai Donyecki terület Moszkva által megbízott vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírtelevízióval.

    Pusilin szerint nagyon aprólékos és nehéz munka vár a tűzszerészekre, tekintettel a „felszabadított” Donyeck megyei városban lezajlott harcok léptékére. Elsőrendű feladatnak nevezte azoknak a helyeknek az ellenőrzését, ahol civilek tartózkodhatnak. Közölte, hogy az orosz fegyveres erők folytatják az előrenyomulást Marjinka és Avgyijivka körzetében − közölte az MTI.

    Jevgenyij Prigozsin, a város bevételében kulcsszerepet kapott Wagner magánhadsereg alapítója a sajtószolgálata által a Telegramon közzétett hangüzenetben megerősítette, hogy megkezdődött az aknamentesítés. Közölte, hogy a város nyugati határán védvonalat építettek ki. Bejelentette, hogy a Wagner fegyveresei május 25. és június 1. között ki fognak vonulni Bahmutból.

    Azt javasolta az orosz védelmi tárcának, hogy ha hiány lépne fel, a Wagner embereinek pótlására állítson fegyverbe tábornokokat, és szervezzen ezredet belőlük.

  • „Az orosz megszállók megtisztítják a megszállt területeket Bahmutban, miközben  folytatódik a harc a külvárostól északra és délre fekvő magaslatokért” – mondta Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy az ukrán erők még mindig ellenőrzésük alatt tartanak több ipari létesítményt a város Litak elnevezésű kerületében.

    Maljar szerint a harcok folytatódnak a városban, és a védők teljesítik katonai feladataikat – írja az Ukrajinszka Pravda

    Az ellenség támadási potenciálja jelentősen csökkent, az ellenség hatalmas veszteségeket szenvedett, és időt nyertünk bizonyos akciókra, amelyeket később ismertetünk majd

    – mondta Maljar.

  • Egy ukrán parlamenti képviselő „egérfogónak” nevezte Bakhmutot az orosz erők számára, és azt mondta, Kijev jól tette, hogy megakadályozta, hogy Moszkva erői mélyebben behatoljanak az ukrán területre.

    Andrij Oszadcsuk, a Golosz párt parlamenti képviselője a Sky Newsnak elmondta, Ukrajna a kezdetektől fogva megértette, hogy „technikai szempontból” Bahmut csak egy város a sok közül, de azt állította, hogy a Kreml számára fontos volt.

    Ahogy fogalmazott,

    a Kremlnek a háború kezdetétől fogva kétségbeesetten szüksége volt győzelmekre. Egyáltalán nincsenek győzelmeik, csak veszteségeik voltak. Megteremtették ezt a mítoszt Bahmutról, mintha rendkívül jelentős lenne számukra.

  • A japán kormány mintegy 100 teherautót szándékozik átadni az ukrán hadseregnek – jelentette a japán külügyminisztérium vasárnap Hirosimában, ahol a G7-ek csúcstalálkozója zajlott az elmúlt hétvégén.

    Ukrajna kérésére mintegy 30 ezer katonai élelmiszercsomagot is szállítanak majd. Emellett Japán hajlandó befogadni gyógykezelésre a sebesült ukrán katonákat – számolt be a Kárpáthír.

  • Az Energoatom, Ukrajna atomerőműveit üzemeltető állami vállalat közleményt adott ki a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) áramellátásának helyreállításáról – írja a The Guardian.

    Az ukrán szakemberek helyreállították a dnyiprovszki 750 kV-os nagyfeszültségű távvezeték működését, amelyről az ideiglenesen megszállt zaporizzsjai atomerőmű saját szükségleteit látja el. A nukleáris és sugárzási baleset kockázata minimálisra csökkent, a helyzet stabil 

    – írták a közleményben, amelyben arra is kitértek, hogy a háború kezdete óta immár a hetedik alkalommal volt áramszünet.

  • Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter szerint országa továbbra is nyitott arra, hogy F–16-os vadászgépeket adjon Ukrajnának, de még nem jutottak határozott álláspontra.

    Nincs értelme valakit kiképezni egy repülőgép vezetésére, ha már előre eldöntöttük, hogy soha, de soha nem repülhet a géppel. Másrészt ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy meghoztuk a döntést a repülőgépek adományozásáról

    – fogalmazott Rasmussen a The Guardian szerint.

    Mindez a reggeli megjegyzéseit követi, amiben Rasmussen azt mondta, hogy országa júliusban szeretne egy csúcstalálkozót rendezni a béke megteremtése érdekében.

  • Az ukrán média jelentése szerint helyreállt a külső áramellátás a zaporizzsjai atomerőműben. Mint megírtuk, az erőművet hétfő reggel készenléti és vészhelyzeti áramellátó generátorokra kapcsolták.

    Az energetikai dolgozók helyreállították az atomerőművet tápláló távvezetéket

    – közölte az Ukrenerho ukrán állami energiavállalat a The Guardian szerint.

  • A finn állami tulajdonú Gasum gáznagykereskedő hétfőn közölte, hogy felbontotta a Gazprom Export oroszországi gázvezetékeken keresztül történő földgázvásárlásáról szóló szerződést.

    A Reuters jelentése szerint a Gazprom 2022 májusában szüntette be a gázvezetékes földgázszállításokat a Gasumnak a kifizetések miatti vita miatt, és a két fél tárgyalásokat folytatott az ügy megoldása érdekében.

    A Gazprom azt követelte, hogy az európai országok rubelben fizessenek az orosz gázszállításokért a Moszkva ukrajnai inváziója miatt bevezetett szankciók miatt, amit Finnország elutasított.

  • A változás jelei láthatóak a megszállt dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben. A munkaterületeken orosz csapatok állomásoznak. Katonák grilleznek és kocognak póló nélkül. Katonai járművek tarkítják a területet. Néhányuk lőszerrel együtt az épületek belsejében áll. Állatok időnként aknákra lépnek rá, és felrobbantják. Kevesebb alkalmazott van a környéken. Mielőtt Oroszország 2022 márciusában elfoglalta az üzemet, az alkalmazottak száma körülbelül 11 ezer volt. Ma ez a szám nagyjából 4000. Mennyire kell ettől aggódni? − teszi fel a kérdést a The Economist.

    Zaporizzsja hat reaktora leállított üzemmódban van, és már nem termel áramot, ez azonban nem zárja ki egy esetleges leolvadás lehetőségét. A reaktorok nukleáris üzemanyaggal vannak feltöltve, amelyet folyamatosan hűteni kell, amihez elektromos energiára van szükség.

    A létesítmény hálózati csatlakozásait azonban egy kivételével mindegyiket kiiktatták, és hat alkalommal esett már ki a rendszerből. Minden egyes áramkimaradáskor az üzemeltetőknek körülbelül 90 percük maradt arra, hogy megakadályozzák „hat Csernobil” bekövetkeztét azzal, hogy beindítják a dízelgenerátorokat a hűtővíz szivattyúzására.

    A feladatok most hosszabb ideig tartanak. Az erőmű volt mérnöke szerint még az alkatrészek mozgatása is gyakran hosszas tárgyalásokat igényel az orosz parancsnokokkal. Sőt, a főnökök egyenruhában vannak, és „a katonai taktika szemszögéből” hozzák a döntéseket.

    A karbantartás is késésben van. A „passziválás”, azaz a fémek korrózió elleni bevonása csúszott. A 174 hordónyi nukleáris hulladékot tároló létesítményben a biztonsági adatok elemzése nem megfelelő, ahogy a képzés sem. Azok a szakértők, akik korábban három szimulátoron képezték a személyzetet, többnyire elmentek, vagy áthelyezték őket. Még a mintegy 90 dízelgenerátor is karbantartásra szorul. Egy forrás szerint ezeket óvatosan kell üzemeltetni.

  • Oroszország amerikai nagykövete a jelek szerint figyelmeztette Washingtont, hogy a Krím elleni bármilyen támadást a NATO orosz terület elleni csapásnak tekinthet, miután Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy támogatná az ukrán pilóták kiképzését amerikai F–16-os vadászgépeken − közölte a The Guardian

    A nagykövetség Telegram-csatornáján közzétett megjegyzéseiben Anatolij Antonov azt írta, hogy

    minden szakember tudja, hogy Ukrajnában nincs infrastruktúra az F–16-osok használatához, és nincs meg a szükséges számú pilóta és karbantartó személyzet sem. Mi történne, ha amerikai vadászgépek szállnának fel a NATO-repülőterekről, amelyeket külföldi »önkéntesek« üzemeltetnek?

    „Szeretném figyelmeztetni a kormányzat képviselőit a Krímről szóló meggondolatlan ítéletekre, különösen arra, hogy »áldásukat adják« a félsziget elleni légitámadásokra. Hadd emlékeztessem önöket, hogy az e területet ért csapásokat mi úgy tekintjük, mint az Orosz Föderáció bármely más régiója elleni támadást. Fontos, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben tisztában legyen az orosz válaszlépésekkel” – tette hozzá.