A BME is gazdag és izgalmas programokkal várja a tudomány iránt érdeklődő látogatókat a Kutatók Éjszakáján, 2008. szeptember 26-án 13.00 órától. Ízelítő a programokból:
Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ch épület, F épület, E épület, J épület, K épület, V1 épület (1111 Budapest, Műegyetem rkp.3.)
A jóslatokkal ellentétben idén nyáron nem döntött rekordot az északi jégsapka olvadása. Az Egyesült Államok Országos Hó és Jég Adatközpontja (NSIDC) szerint szeptember 12-én, az olvadás tetőzésekor 4,5 millió négyzetkilométert fedett jég az Északi-sarkon. Így nem dőlt meg a tavaly mért olvadási csúcs, amikor 4,1 millió négyzetkilométerre zsugorodott a jégsapka. Tavaly észlelték a legnagyobb olvadást azóta, hogy harminc évvel ezelőtt megkezdték az északi-sarki jégmező műholdas megfigyelését. Az NSIDC szerint nem szabad, hogy az idei eredmény az erős negatív folyamatban bekövetkezett javulás reményébe ringasson bárkit is, mert továbbra is a nyári jégsapka mentes Északi-sark felé tartunk.
Míg korábbi számítógépes modellek 2040-re tették a teljes olvadást, ma már egyes klíma-előrejelzések öt-tíz éven belül ígérnek nyaranta nyílt vizet az Északi-sarkon. A jégsapkának nagy szerepe van a világ időjárásának alakulásában, többek között mérsékli a meleget. A 2008-as javulást főként a La Nina időjárási jelenség globálisan hidegebb klímát előidéző hatásának tulajdonította a NSIDC-jelentés. A BBC hírszolgálat által idézett egyes tudósok pedig úgy értékelték: lehet, hogy idén nagyobb területen maradt meg az északi-sarki jégsapka, viszont mégis megdőlhetett egy negatív rekord, mert a jégréteg vékonyabb volt, hiszen csupán egyetlen tél hidege fagyasztotta. (forrás: MTI)
Az ókori Egyiptom egyik leghíresebb uralkodójának, II. Ramszesznek a templomát fedezték fel Kairó keleti részén. Az egyiptomi régészek rábukkantak II. Ramszesz fáraó gigantikus szobrának töredékére is, ahogy több nagyméretű faragott mészkőre, amelyeket a szentély egykori építői használtak - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon. Nagy Ramszesz, aki a XIX. dinasztia harmadik uralkodója volt, 66 éven át, Kr.e. 1279 és 1213 között igazgatta Nílus-menti birodalom sorsát. (forrás: MTI)
Egy izraeli önkormányzat illetékesei a tudomány eszközeivel vették fel a harcot az utcákat elborító kutyaürülék ellen: a kutyák DNS-adatbázisának felállításába fogtak. Tel-Aviv egyik külvárosa, Petah Tikva a héten indította el a féléves kísérleti programot, amelynek során a gazdáknak el kell vinniük ebeiket valamelyik illetékes állatorvoshoz, ahol DNS-mintát vesznek az állatok nyálából. Az imígyen felépülő adatbázisból aztán könnyű lesz azonosítani a notórius kutyagumi-hátrahagyókat, akik komoly bírságra számíthatnak.
Az ürüléknek kihelyezett zacskókat használók viszont jutalomban részesülnek: kutyaeledel-jegyet és játékokat kaphatnak. "Az a célom, hogy érintetté váljanak a helyiek, és megértsék, hogy együtt tisztává tehetjük környezetünket" - magyarázta Tika Bar-On, a város vezető állatorvosa, akinek a fejéből az adatbázis ötlete kipattant.
A DNS-adatgyűjtemény ezen felül segítheti az állatorvosok munkáját a genetikai betegségek felismerésében, a fajtatisztaság megállapításában, kiszűrhetővé válnak a kóbor állatok, és kiváltja az azonosító csip beültetését is. "A határ a csillagos ég" - fogalmazott lelkesen a bázis hasznáról a doktornő, aki szerint a lakosok pozitívan álltak a kezdeményezéshez, és siker esetén a módszer meg is honosodhat a városban. (mti)
Nőalakú márványszarkofágra bukkantak ciprusi régészek, akik 2500 évesre becsülik a lelet korát. Pavlosz Flurencosz, a Ciprusi Régészeti Hivatal igazgatója szerint a szarkofág, amelyre egy larnacai építkezés során bukkantak, azért számít ritkaságnak, mivel import márványból készítették. A mediterrán szigeten ugyanis nincsenek márványlelőhelyek, a továbbiakban majd megkísérlik kideríteni, hogy honnan származhatott a nyersanyag - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon. A szarkofág klasszikus görög stílusban készült, s egykor festett volt. A Régészeti Hivatal vezetője szerint a helyszínen korábban egy másik, szentélyalakú márványszarkofág is előkerült. (mti)
Nemzetközi összefogással két év múlva befejeződhet a burgonya genetikai kódjának megfejtése, ami a környezeti hatásoknak ellenállóbb növény létrehozásához vezethet, ily módon segítve a termelés növelését és az éhezés csökkentését. A krumpli (Solanum tuberosum) genomjának meghatározására felállított konzorcium Új-Zélandtól Indián át Peruig tizenhárom ország tudósait fogja össze, akik egyidejűleg dolgoznak a genom különböző részeinek dekódolásán.
A tudósok arra számítanak, hogy amint elkészülnek a teljes örökítő információ feltérképezésével, könnyebb lesz azonosítani a mintegy ötezer honos és vad burgonyafajta génjeit is. A búza és a rizs után a burgonya a legfontosabb tápláléknövény a világon. Az ENSZ 2008-at a Burgonya Nemzetközi Évének nyilvánította. A gumós növény nyolcezer évvel ezelőtt jelent meg Peruban, de ma már Kínában termelik belőle a legtöbbet. (mti)
Egy 42 éves katonai pilóta, Csaj Cse-kang lesz az első kínai űrhajós, aki űrsétát hajt végre az ázsiai ország harmadik űrmisszióján. Csaj a kínai Népi Felszabadító Hadsereg ezredese, és 1998-tól vesz részt űrhajóskiképzésen. A Sencsou-7 típusú űrhajót várhatóan szeptember 25-én indítják útjára háromfős legénységgel. Csaj két társa, Liu Po-ming és Csing Haj-peng ugyancsak a hadsereg repülőtisztjei. Mindhárman régóta a Kínai Kommunista Párt tagjai, és összesen 68 órát tartózkodnak majd a kozmoszban.
Csaj várhatóan szeptember 26-án vagy másnap lép ki a nyílt világűrbe, körülbelül 40 percre. Útjára bocsát egy kis műholdat, amely felvételeket készít űrsétájáról. Csaj űrruhája 10 millió eurónyi összegbe került, és lényegében orosz szkafandertechnológia alapján készült.
Kína a világ harmadik űrhatalma, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok után saját erőből és saját területéről embert juttatott el a világűrbe. Először 2003 októberében Jang Li-vej repült, majd két évvel később már két kínai űrhajós töltött el öt napot a kozmoszban. (mti)
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ), az INTEL Co. kezdeményezésére és támogatásával, Magyarországon harmadik alkalommal hirdette meg a NOVATech.Com 3.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Versenyt, az USA-beli “Intel Berkeley Technology Entrepreneurship Challenge" program részeként. A hazai versenyt a tudománypolitikáért és kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter is támogatta. A verseny célja a fiatalok és csapattársaik üzleti, innovációs tevékenységének elősegítése; átütő, újszerű technológiák elterjesztése.
A 3-4 fős csapatok legalább egyik tagjának egyetemistának vagy PhD-hallgatónak kellett lennie. A hazai zsűribe az innovációban és a vállalkozásokban jártas, ill. azokban aktívan tevékenykedő üzletembereket, tőkebefektetőket hívták meg. A magyarországi versenyre beérkezett 11 pályamű közül a zsűri Bencsik Péter, Mészáros Bence, Treszl András és Vásárhelyi Barna „Softstepper” című pályaművét ítélte legjobbnak. A Softstepper küldetése, hogy javítsa a munkahelyi hatékonyságot azáltal, hogy segíti az irodai dolgozókat egy egészségesebb életmód kialakításában és csökkenti a betegségek miatti hiányzásokat. Ezt a problémát egy személyes fizikaiaktivitás-megfigyelő berendezés, a felhasználók számítógépe és néhány egészségi állapotot megfigyelő berendezés innovatív integrációjának révén oldja meg, egy szabadalmaztatott visszajelzési mechanizmus és motivációs rendszer segítségével.
A második díjat Kaposi Ambrus, Treszl András, Vásárhelyi Barna és Veress Gábor kapta. CytoSoft nevű projektjük célja egy új vállalkozás alapítása, mely új módszereket fejleszt ki és juttat piacra a FACS (flow cytometry) technológiával készült kinetikus mérések analízisére. Ez az újfajta megközelítés kielégíti a kutatók és laboratóriumi dolgozók igényeit világszerte, mikor összehasonlítaniuk és elemezniük kell a kinetikus FACS módszerek eredményeit. A kutatók számára hasznos, mivel a kísérletek számának csökkenéséhez vezet, így a végső laboratóriumi költségeket is csökkenti.
A díjátadóra 2008. szeptember 13-án került sor a Magyar Fiatal Tudósok Társaságának 7. Országos Konferenciáján, Nádasdladányban. A regionális döntő két győztese a világdöntőbe jut, és ősszel Kaliforniában mérheti össze tudását a világ más részeiről érkező versenytársakkal.
(MTI/OS)
A magas vérnyomás megfelelő kezelése alapvetően fontos, de nem minden beteg számára a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb. A vérnyomáscsökkentő szerek rendelését végző, gyakorló orvosok számára igen hasznos eredményeket hozó tanulmányt az Európai Szívgyógyászok minapi müncheni kongresszusán ismertették. A nemrég közölt ONTARGET elnevezésű vizsgálat készítői az adatokat tovább elemezve újabb jelentős felismerésekre jutottak. Ezekről a tanulságokról beszélt Münchenben Peter Sleight oxfordi professzor és Frank Ruschitzka svájci professzor.
Az ONTARGET tanulmányban több mint 25 ezer idős ember vett részt, akiknek a fele már túlélt egy szívinfarktust, minden ötödiknek volt agyi katasztrófája és minden harmadik cukorbetegségben szenvedett. Ezeknek a betegeknek mindkét alkalmazott kezelés, a telmiszartan tabletta, illetve a ramipril nevű készítmény egyformán hatékonynak bizonyult. Most nem a kétféle kezelési mód, hanem a tablettákkal elért vérnyomáscsökkenés szerint csoportosították a vizsgálati személyek adatait. Korábban több tudományos közlemény arra a következtetésre jutott, hogy a nagy szív- és érrendszeri kockázatú emberek, például a cukorbetegek esetén a vérnyomást alacsonyabbra tanácsos levinni, mint az egyébként normális határértéknek tartott 140/90 Hgmm.
Az ONTARGET új elemzéseinek eredményei ezt a feltételezést nem támasztották alá. A csaknem hat éven át megfigyelt, önkéntes vizsgálati személyek adatai azt ugyan megerősítették, hogy a legalacsonyabb vérnyomásúak körében volt a legritkább az agyi katasztrófa, de egyéb szempontok szerint az adatok nem tűntek kedvezőnek. A cukorbajban szenvedők halálozásának kockázata statisztikailag értékelhetően fokozódott, ha a vérnyomást 130 Hgmm alá csökkentették. Ruschitzka professzor végkövetkeztetése szerint az ilyen, idősödő cukorbetegeknél nem célszerű túlteljesíteni az "Éljen 140/90 Hgmm alatt" általánosan elfogadott elvet.
(MTI)
A kínai Hszianban feltárt agyaghadsereg egyes szobrainak másolatából nyílt pénteken kiállítás Budapesten, az Asia Centerben. A tárlaton összesen 200 szobor szerepel az egészen kis méretűektől az életnagyságúakig. A másolatok között a legkülönbözőbb katonai posztokat betöltő katonák vannak: kocsisok, íjászok, magas rangú tisztek egyaránt és látható a császár 210 centiméter magas szobra is. Ez afféle képzelt másolat, ugyanis a császárról nem maradt fenn hiteles ábrázolás - mondta el Kiss János sinológus az MTI-nek.
Némelyik másolaton láthatók az eredeti színek, amelyek az évezredek folyamán már eltűntek a szobrokról. A 200 agyagkatona között van álló és térdeplő, valamint négy harci szekér is látható a hozzájuk tartozó lovakkal. A 180 centiméter magas, 200 kilogramm súlyú szobrok testének kialakításához 7-8-féle, a fejekhez pedig 17-18-féle mintaformát használtak, amelyekben 20 napig teljes sötétségben száradt az eredeti katonák alapanyagával megegyező agyag. Ezt követően a bábukat 30 órán keresztül 1100 fokon kemencében kiégették. Elkészültük után a szobrok lábát betonnal öntötték ki a kellő stabilitás érdekében.
Sehol nem volt még ilyen jellegű bemutató: 2006-ban Moszkvában vendégeskedett az első kínai császár, Csin Si Huang-ti nyolcvan eredeti harcosa, 1988-ban pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban 33 tárgy, egyebek között 9 harcos, 2 ló és egy harci szekér szerepelt. Az előreláthatólag három hónapig látogatható budapesti kiállítás szervezője a Chin-Han Kori Történelem és Kultúra Magyar Kutató társasága, a finanszírozó a Qin Long Kft. A kiállítás költsége 680 ezer eurót, több mint 160 millió forintot tett ki, az Asia Center a helyszínnel járult hozzá az eseményhez.
Januárban Kína szétlőtte az egyik meteorológiai műholdját, és a darabjai azóta is ott keringenek a világűrben. Senki sem tudja a lövöldözés okát, az elöregedett műholdakat általában a Csendes óceánban temetik el, írja a New Scientist. Most kilencszáz aktív műhold van Föld körüli pályán, és nagyjából tízezer tíz centiméternél nagyobb törmelék kering 22 ezer kilométer per órás sebességgel.
Az űrszeméttel még sok gond lesz, hiszen hamarosan beindul az űrturizmus, és milliárdosok repülnek majd fel az űrbe, törékeny kis űrhajókban. Két héttel ezelőtt a Nemzetközi Űrállomásnak kellett manővereznie az űrszemét miatt, 2007 márciusában pedig egy 270 utast szállító Airbus A340 repülőgép repült bele majdnem az űrből becsapódó lángoló szemétbe. Mindenki tudott arról, hogy leszednek egy régi műholdat, csakhogy az előregedett hardver fél nappal korábban lezuhant.
Az incidensek elkerülése érdekében az űrkutatási hivatalok és a műholdas cégek felállítanak egy forgalomirányító rendszert, amely nyomon követi majd az űrhulladékok pályáját. Most az amerikai légierő szolgáltat adatokat a repülő objektumokról, viszont nem árulja el, hogy mennyire pontosak az adatai. Nem szeretné nyilvánosságra hozni, hogy mi mindent tud az űrbéli eseményekről. A szakértők szerint muszáj egy új rendszert beüzemelni, pontos adatokkal, mert az emberiség egyre aktívabb lesz a világűrben.
Amerikai kérésre szeptember 13-ról 17-ére halasztották a Progressz teherűrhajó összekapcsolódását a Nemzetközi Űrállomással. Azért kértek a halasztást, mert a közelgő Ike hurrikán miatt evakuálják a houstoni repülésirányító központot. A Progressz így a tervek szerint szeptember 17-én, magyar idő szerint 20 óra 50 perckor csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). A Progressz M-65 szerdán indult a kazahsztáni Bajkonurból, és több mint 2,5 tonna rakományt - élelmiszert, vizet, fűtőanyagot és felszerelést - szállít az ISS legénységének
A zöldségben, gyümölcsökben gazdag mediterrán étrend tényleges védelmet biztosít a daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint más krónikus kórképek ellen - jelentették be olasz kutatók. Francesco Sofi, a Firenzei Egyetem táplálkozástudományi szakértője és kollégái 12 nagyszabású nemzetközi követéses vizsgálat anyagát elemezték. A kutatásokban 1,5 millió ember vett részt, akiknek sorsát 3-18 éven át követték nyomon.
A hagyományos mediterrán étrend sok zöldséget, gyümölcsöt, halat, valamint olyan telítetlen, azaz egészséges zsírokat tartalmaz, mint az olívaolaj. Ugyanakkor kevés vörös húst, tejterméket és alkoholt fogyasztanak. Mint kiderült, azon személyek körében, akik szigorúan tartották magukat a mediterrán étrendhez, 9 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás, 13 százalékkal alacsonyabb volt a Parkinson- és Alzheimer-kór előfordulása, és 6 százalékkal ritkábbak a rosszindulatú daganatok.
A firenzei kutatók kidolgoztak egy "megfelelési táblázatot", amelynek segítségével értékelni lehet, hogy mennyire követi valaki a mediterrán étrend előírásait. A kutatók szerint a táblázat hatékony eszköz lehet a megelőzésben, a megbetegedési és halálozási ráták csökkentésében.(mti)
A kórházas tévésorozatok erősíthetik tudat alatt a félelmet a betegségektől. Belga kutatók 1300 tizenéves tévézési szokásait vizsgálgatva jutottak a felismerésre. Mint kiderült, 10 százalékkal erősödött a félelem kórházas műsor láttán, és a lányoknál határozottabban mutatkozott meg a jelenség.
Nemcsak a játékfilmsorozatok, hanem az egészségügyi témájú dokumentumfilmek és hírek is erősíthetik a betegségfélelmet. A kutatók megjegyzik, további tanulmányozás szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, milyen hosszú távú hatásai vannak az orvosos tévésorozatoknak. Régebben elismerést kaptak ezek a műsorok, amiért segítenek felhívni a figyelmet betegségek kevésbé ismert tüneteire, ugyanakkor bírálat is érte őket, amiért valósághűtlenül mutattak be vészhelyzeteket, újraélesztéseket. (MTI)
A Duna ökológiai állapotának átfogó felmérésére indított második tudományos expedíció végkövetkeztetése szerint a Duna és mellékfolyói folyamatosan tisztulnak, a vízminőség általában javul, de további munkára van szükség.
A megállapítást az a jelentés tartalmazza, amelyet csütörtökön ismertettek a bécsi ENSZ-központban megrendezett sajtóértekezlet keretében. A Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) szervezésében elvégzett közös kutatási programnak (JDS2) az volt a célja, hogy a Duna teljes hosszáról és a mellékfolyóinak torkolatvidékéről kiterjedt és megbízható ökológiai képet nyújtson. A folyó történetének legnagyobb tudományos vállalkozását megelőzően 2001-ben mérték fel a Duna állapotát.
A kutatás megállapításai alátámasztják, hogy a Duna-menti országok összefogása a folyó szennyezésének csökkentésére kedvező eredményekkel járt, az első felmérés óta sok területen tapasztalható fejlődés. A vízminőség általában javult, de további erőfeszítésekre van szükség. A jelentés egyebek között felhívja a figyelmet arra, hogy fürdeni csak a folyam bizonyos részein lehet. Ugyanakkor az egészségkárosodás kockázata nélkül fogyaszthatók a folyóból kifogott halak, néhány területen azonban elengedhetetlen a higanykoncentráció további vizsgálata.
A Duna továbbra is jelentős természetes növény- és állatállománnyal rendelkezik. A folyó első hidromorfológiai (azaz a folyó alakjának, határának és vízösszetételének fizikai jellemzőin alapuló) vizsgálata fény derített arra, hogy léteznek olyan nagy kiterjedésű részek, amelyek megőrizték természetes állapotukat. A károsodott természeti területek, mint a Bécshez közeli árterek vagy a Duna-deltavidék, helyreállítására tett erőfeszítések eredményesek voltak, de ezeket folytatni kell, ha a folyó teljes hosszán jó ökológiai körülményeket kívánunk elérni - hangsúlyozza az expedíció átfogó jelentése.
A nemzetközi bizottság egyidejűleg felhívta a figyelmet néhány fontos tennivalóra. A kutatás megerősítette, hogy szükség van az ásványi eredetű és szerves szennyeződések további csökkentésére. A Dunán és több mellékfolyóján továbbra is érzékelhető a vízminőség romlása a nagyobb városok környékén a helytelen hulladékkezelés miatt. A jelentés javasolja a vízgyűjtő területekre tervezett szennyvíztisztító telepek létesítésének felgyorsítását, különösen Budapest, Belgrád és Bukarest körzetében. Néhány országnak fokoznia kell a szennyezés ellenőrzését a főbb mellékfolyók mentén található ipari létesítményeknél. Általánosságban is elmondható, hogy a mezőgazdaságból származó szennyezést ugyancsak vissza kell fogni.
A jelentés további kutatási területeket is meghatároz, például a Dunában élő, de nem őshonos halak és organizmusok nagy számát illetően.
A JDS2 tavaly augusztus 14-én indult a németországi Regensburgból. A Duna összesen 2600 kilométeres hosszából a kutatásban részt vett három hajó 2415 kilométernyit vizsgált át, tíz ország érintésével. A felmérés során 96 helyen vettek mintát a Dunából és 28 helyen a főbb mellékfolyókból. A kutatók tíz nagyvárosba is ellátogattak, hogy felhívják a lakosság figyelmét a problémákra. A felmérés befejezése után a tudósok Európa-szerte elemezték a vízből, üledékből, növényekből, halakból és más vízi élőlényekből vett mintákat. Munkájukat több százan segítették.(MTI)
"Ha fel tudok találni egy olyan lőfegyvert, amely gyorsasága révén egy embert is képessé tenne arra, hogy száz helyett álljon helyt, nem lenne szükség ekkora hadseregekre, s jelentősen csökkenne a csatáknak és járványoknak kitett emberek száma" - írta az amerikai Richard Jordan Gatling, az első működőképes gépfegyver feltalálója találmányáról. Gatling két nap híján százkilencven éve, 1818. szeptember 12-én született.
A fizikai aktivitás minimalizálhatja a kövérség kockázatát azoknál az embereknél, akik genetikailag hajlamosak az elhízásra. Korábbi vizsgálatok szerint az elhízás génjének, az FTO-nak két változata van, és amennyiben az egyén mindkét változatot hordozza, testsúlya az átlaghoz képest minimum 3 kilogrammal több, míg ha csupán az egyik variánst, akkor 1,5 kilogrammal. A szakemberek szerint az európai gyökerekkel bíró fehér emberek 30 százalékánál megtalálhatók ezek a génvariánsok. A Marylandi Egyetem kutatói az Egyesült Államokban élő, származásukat 14 nemzedékre visszavezetni képes amish közösség életmódját vizsgálták meg.
Az amish közösség - amely nevét első vezetőjéről, Jacob Ammanról kapta - a XVII. században Európában szerveződött meg, majd a század végén az éhínség és az üldöztetés elől az Újvilágba menekült és mára az Egyesült Államok 22 államában hozott létre telepeket. Az amishok még ma is a 19. századi vidéki életmódot folytatják, nem használnak gépkocsit és korszerű munkaeszközöket, kétkezi munkával teremtik elő a megélhetésük alapjait.
A szakemberek 704 amisht vontak be a tanulmányba, és vérvizsgálat alapján megállapították, ki bír FTO-génváltozattal. Valamennyien jó egészségi állapotba voltak, átlagéletkoruk 43,6 év volt, a vizsgáltak 53 százaléka férfi, 47 százaléka nő volt, s egy meghatározott időintervallumban mérték mozgásuk intenzitását. A kutatók megállapították, hogy azok FTO-génvariánssal bíró amishok, akik naponta három-négy óra mérsékelt mozgást végeztek - például tempósan gyalogoltak vagy kertészkedtek -, semmivel sem voltak kövérebbek, mint a génváltozat nélküliek. Sőt átlagban 6,7 kilogrammal kisebb volt a súlyuk, mint a legkevésbé aktív életmódot folytatóknak.
Egyelőre nem világos, miként hatnak ezek a gének a súlygyarapodásra. A tanulmány azt sugallja, hogy a hízásra genetikailag hajlamosoknál különösen oda kell figyelni az aktív mozgásra. (mti)
Jövő hétfőn Budapesten ünnepi üléssel kezdi meg tevékenységét az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT). Ez az első olyan uniós intézmény, amelynek székhelye Magyarországon van. A Magyar Tudományos Akadémián tartandó ünnepi ülésen jelen lesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Ján Figel, a Bizottság oktatásáért és képzésért felelős tagja, Valérie Pécresse, az EU soros elnökségét adó Franciaország felsőoktatási és kutatási minisztere, valamint Rodi Kraca-Cagaropulu, az Európai Parlament görög alelnöke.
Az EIT budapesti székhelyéről június 18-án született meg a döntés Brüsszelben. A magyarokkal a lengyelek versengtek a legtovább a székhelyért, de Lengyelországban már működik uniós intézmény. (mti)
Olcsóbban lehet cellulózból etanolt gyártani egy genetikailag módosított baktérium segítségével. A felfedezésnek köszönhetően több energiát nyerhetünk majd a fafeldolgozás mellékterékeiből. Régóta ismert tény, hogy érdemes lenne cellulózból etanolt gyártani, mert így nem az ételként is hasznosítható növényeket - például olajos magvakat - kellene feldolgozni, hanem többnyire melléktermékeket: növények szárát, fűrészport. A New Scientist szerint Lee Lynd, a Dartmouth College munkatársa kollégáival olyan génmódosított baktériumot hozott létre, amely 50 Celsius-fokon is le tudja bontani a biomasszában lévő cellulózt, míg az eddig használt, természetben előforduló mikrobák ugyanezt a feladatot csak 37 fogok tudták elvégezni, és ezek használatakor egy drága enzimre is szükség van a folyamat beindításához.
Nagyobb az esélyük a dadogásra a születésüktől fogva kétnyelvű környezetben felnövő gyerekeknek - állítják a University College London kutatói. Az Archives of Disease in Childhood című folyóiratban megjelent tanulmányban háromszáz, 8-10 éves dadogó gyerekkel végzett kutatás eredményeit publikálták. A vizsgált csoport egyötöde, azaz 70 gyerek beszélt két nyelvet, közülük 38-an úgy tanultak meg angolul, hogy családjuk egyetlen tagja sem használta a nyelvet. Harmincnyolcuk közül ötéves koráig 15 gyerek nem ismert más nyelvet, csak a nem angol anyanyelvét, 23 pedig gyakorlatilag két anyanyelvvel rendelkezett.
A szakemberek 31 olyan gyereket találtak, akik dadogtak az anyanyelvükön és angolul egyaránt. A beszédprobléma négy és fél éves koruk táján kezdődött. A fiúk négyszer érintettebbek, mint a lányok. A kutatók megfigyelték, hogy a két nyelven beszélő, nem dadogó gyerekek háromnegyede otthon nem használta az angolt. A tanulmány szerint a kétnyelvű gyerekek nehezebben tudják leküzdeni a dadogást: 12 éves korukra mindössze 25 százalékuk szabadult meg beszédproblémájától, míg az egynyelvűek ekkorra már 50 százalékban beszédritmuszavar nélkül éltek.
Noha általában a tanulók iskolai teljesítménye nem szenvedte meg a zavart, a kutatók mégis azt javasolják, hogy a dadogás elkerülése érdekében a kétnyelvű gyerek ne menjenek addig iskolába, míg az angolt nem sajátítják el, ezzel jelentősen csökkenthető a beszédzavar kialakulása, vagy ha az mégis jelentkezne, a javulás gyorsabb üteművé válik.(mti)
Már csak 21 gleccser maradt a Pireneusokban, és ezek is mind eltűnnek még 2050 előtt az éghajlat felmelegedése következtében a legújabb kutatások szerint.
Három spanyol egyetem tudósai vizsgálták a gleccserek olvadását a Pireneusokban. A SINC tájékoztatása szerint 1880 és 1980 között az Ibériai-félsziget legalább 94 gleccserrel lett szegényebb, azóta pedig 17 további is elolvadt. Ma már csak 21 marad, mind a Pireneusokban, 10 a spanyol, 11 a francia oldalon, összesen 450 hektáros területen.
A XIX. században az északnyugati Picos de Europa magashegységben és a Sierra Nevada hegységben, Dél-Spanyolországban is voltak gleccserek. A számítások szerint 1990-től napjainkig teljesen eltűntek a kisebb jégfolyók és 50-60 százalékkal csökkent a nagyobbak területe.
Mind a még létező, mind az elmúlt évszázadban eltűnt gleccserek az úgynevezett kis jégkorszakban, 1300 és 1860 között alakultak ki, a leggyorsabban 1645 és 1710 között növekedtek. De a jelenlegi olvadásnak is volt már előzménye: 1750 és a XIX. század eleje között már megfigyelték, hogy visszahúzódnak a pireneusi gleccserek. (MTI)
A madarak rivális csoportjai úgy viselkednek egymással, mint két csapat szurkolóinak kemény magjai – állapította meg egy brit tanulmány.
A Bristoli Egyetem kutatócsoportjának a brit tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the Royal Societyben megjelent összegzése szerint a bandák igyekszenek túlkántálni egymást, és gúnyolódnak a másik csapat veszteségén.
Az etológusok egy Afrika számos vidékén elterjedt madárfaj, a piroscsőrű kúszóbankák (Phoeniculus purpureus) csoportjait vizsgálták. A madarak általában 12 egyedből álló csoportokban élnek. A rivális csoportok gyakran érdes hangon rikoltoznak egymásnak, hasonlóan a szembenálló szurkolókhoz. Ezenkívül sokszor tollászkodnak úgy, hogy egymás tollait rendezgetik, különösen akkor, ha egy konfliktust elveszítettek, vagy túl hosszúra nyúlt egy csatározás.
"Csakúgy, mint a B-közép tagjai, együttéreznek társaikkal, ha a csapatuk elveszít egy meccset. A madarak támogatják egymást a riválisok elleni versengés során" - magyarázta Andy Radford, a kutatás vezetője.
Radford és munkatársai szerint a közös tollászkodások száma nő a konfliktusok által megtépázott csoportokban. A hierarchiában magasabban álló egyedek ilyenkor hízelgik vissza a többieket a csatába és bátorítják őket a későbbi összecsapás előtt.
"A tollászkodás csökkenti a stressz szintjét és erősíti a csoportban az összetartozás érzését, ami rendkívül fontos a vesztett összecsapások után" - tette hozzá Radford. A szakemberek összefüggést sejtenek a belső konfliktusok száma és a csoport tagjai közötti együttműködés mértéke között, de egyelőre a tapasztalatok nem igazolták még e feltevést. (MTI)
Rövidesen bekapcsolják az LHC-t, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, ami sokak szerint az egész világot, a tudományos világ nagy része szerint legfeljebb néhány protont fog elpusztítani, és a létrejövő fekete lyukak olyan kicsik lesznek és olyan rövid ideig léteznek, hogy biztosan nem nyelik el az univerzumot, de még Svájcot sem.
Szerdán mindenesetre megkezdik a protonok mozgását irányító mágnesek tesztelését, már ha a tudósok kitartanak, néhányan ugyanis már halálos fenyegetést is kaptak sms-ben, emailben, faxon, hogy amennyiben bekapcsolják a részecskegyorsítót, végük. Vagyis ha nem hagyják abba azonnal a munkát, mert a fenyegetők szerint az LHC-bekapcsolása után nemcsak a tudósoknak, hanem mindennek vége lesz.
Persze a mérnökök és tudósok szeretnék meggyőzni a közvéleményt, hol alapos tudományos magyarázatokkal, máskor meg egy csodálatos rap-videó segítségével, ami persze már önmagában felér a világ elpusztításával:
A világ legidősebb, fogságban tartott gorillája pusztult el 55 évesen a hét végén a dallasi állatkertben. A Jenny nevű nősténymajmot orvosok altatták el örökre, miután operálhatatlan tumor fejlődött a gyomrában. Az állat egy ideje már nem evett, nem ivott, és semmi remény nem volt a megmentésére.
A világ hétszáz állatkertjét, vadasparkját nyilvántartó Fajok Nemzetközi Információs Rendszere (ISIS) megerősítette a héten, hogy adatbázisában Jenny volt a legidősebb gorilla. A dallasi állatkertben májusban fagyasztott gyümölcsökből álló ételkölteményekkel ünnepelték Jenny "matuzsálemi" életkorát.
A vadon élő gorillák 30-35 évet érnek meg, de fogságban, állatorvosi törődés mellett és természetes ellenségek hiányában jóval hosszabb életűek is lehetnek. Az észak-amerikai állatkertek mintegy 360 gorillája közül mindazonáltal csak 4 töltötte be 50. életévét tavaszig. Jenny halálával a columbusi állatkertben élő Colo, egy 51 éves nőstény lett legidősebb fogságban élő gorilla. Colo egyben az első gorilla, amely fogságban született. A szabadnak született Jenny 1957-ben került a dallasi állatkertbe, 1965-ben egy lánybébinak adott életet, azóta nem esett többé teherbe.
A dallasi állatkertben egyébként épp a múlt hónapban pusztult el Hercules, egy 43 éves hím, amelyet súlyos gerincbetegség támadott meg. 2004-ben Dallasban a rendőrök lőttek agyon egy 13 éves gorillát, amely a kerítésen átugorva megharapott három látogatót és magával ragadott egy kisbabát.(mti)
A tudomány esztétikája címmel hirdet fotópályázatot a Magyar Tudományos Akadémia. Olyan tudományos témájú fotókkal lehet pályázni, amelyek a magyar kutatások eredményeit mutatják be, műhelytitkokat tárnak fel, vagy tudományos eseményről tudósítanak és esztétikailag különleges alkotások. A beküldött fotókat az MTA által felkért tudósokból, fotósokból és képszerkesztőkből álló zsűri bírálja el. A grémium társelnökei Csányi Vilmos akadémikus és Szelényi Károly fotóművész, tagjai pedig Dékán István, a Digitális Fotó Magazin főszerkesztője, Lengyel János könyvtervező és Márkus Róbert kutató-biológus.
A pályázat beadási határideje október 20., és részt vehet minden, Magyarországon élő amatőr és hivatásos fotográfus. Az első díj 200 ezer forintos pénzjutalommal jár, a második százötvenezerrel, a harmadik pedig százezerrel. (mti)
A bőr alá beültetett defibrillátor első elektromos lökése, azaz a páciens első automatikus újraélesztése után hatszor nagyobb a halál valószínűsége - állapították meg amerikai kutatók. A halálesetek 30 százaléka az életmentő lökés utáni egy napon belül történt - közlik a New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányukban. A szakorvosok szerint a megállapítás fontos üzenete, hogy az első automatikus sokkolás nem véletlen esemény, hanem a páciens állapotának további romlását jelzi. Jeanne Poole, a seattle-i Washington Egyetem munkatársa úgy véli, az eredmény figyelmeztetés lehet az orvosok számára, hogy más kezelési módokat is számításba vegyenek.
Egy hirtelen szívhalálokat összegyűjtő tanulmány adatbázisának (Sudden Cardiac Death in Heart Failure Trial) felhasználásával Poole és kutatótársai 811, beültetett defibrillátorral élő pácienst követtek nyomon. Úgy találták, hogy minden egyes sokk növelte a halálozás kockázatát. Ugyanezen vizsgálatsor adataiból az is kiderült, hogy az újraélesztő készülék beültetése rövid távú pszichológiai előnyt nyújt a pácienseknek, akiknek oldódik a szorongása. Ez a pozitív hatás azonban a kutatók megállapítása szerint az életmentő eszköz beültetését követő 30 hónap elteltével elenyészett. "Súlyos, krónikus állapotokban a legtöbb érdemleges beavatkozás csak mérsékelten halasztja el a halál bekövetkeztét" - írják a szerzők.(mti)
Az emberek - elsősorban hosszú távú kapcsolataikban - magukhoz, illetve ellentétes nemű szülőjükhöz hasonló megjelenésű partnert választanak - állapították meg a Pécsi Evolúciós Pszichológia Kutatócsoport munkatársai. Eredményeikről Bereczkei Tamás tanszékvezető egyetemi tanár beszélt az MTI-nek. "
A hasonló megjelenés természetesen csak egy szeletet jelent a párválasztásban, rendkívül fontos a fizikai vonzerő, iskolázottság, társadalmi státusz, intelligencia és több más tényező is" - mondta Bereczkei Tamás. A homogámiának nevezett párválasztási preferenciát, tehát a hasonló-hasonlót-vonz elv érvényesülését az utóbbi két évtizedben egyre több vizsgálat támasztja alá. Minden ember valamilyen modellt hordoz saját magáról, és ezt illeszti rá a másikra.
A pécsi evolúciós pszichológusok fontos megállapítása, hogy nem genetikailag adott sémát hordozunk, hanem gyerekkorban szerezzük meg a mintát a szülőkkel való kapcsolat során. Ez az úgynevezett szexuális imprinting. Bereczkei szerint a hasonlóság mértéke függ a gyermekkori pozitív tapasztalatoktól. A brit tudományos akadémia Proceedings of Royal Society című folyóiratában most megjelent tanulmányukban az arcmetrika módszerét használták a kutatók. "Az arc méreteinek, arányainak vizsgálata közvetlen adatokat nyújt arról, hogy a partner és az ellentétes nemű szülő közötti hasonlóság ténylegesen fennáll az arc bizonyos területein. Úgy látszik, hogy a nők elsősorban apjuk középső arcterületeit modellezik, a férfiak pedig az anyjuk arcának alsó részéről származó jellegzetességeket használják fel a mintavételre" - magyarázza Bereczkei professzor. A vizsgálatban egyetemi hallgatók, párjuk és szüleik vettek részt, mintegy háromszázan. 14 jellegzetes arcarányt mértek meg a pécsi egyetem szakemberei a pároknál és szüleiknél is. Bár az arc a fizikai megjelenésnek is csak egy szelete, az eredmény azt mutatja, hogy a férfiak az anyjukhoz, a nők az apjukhoz hasonló párt választottak.
Gyuris Petra, a kutatócsoport tagjaként jelenleg azt vizsgálja mintegy 50 családnál, azaz 300 embernél, hogy a partnerek közötti hasonlóság személyiségjegyek tekintetében is fennáll-e. Ezeket az úgynevezett Big Five skáláin méri, melyben az extraverzió, a barátságosság, a lelkiismeretesség, az érzelmi stabilitás és az intellektuális nyitottság az öt fő személyiségjegy. Pár hónapon belül várhatóan közli eredményét, hogy mely személyiségvonásokra, milyen mértékben érvényes, miszerint az emberek jobban hasonlítanak partnerük ellentétes nemű szülőjére mint a népesség véletlenszerűen kiválasztott tagjára.
Az ellentétes nemű szülővel gyerekkorban meglévő bensőséges kapcsolat a felnőttkorba nyúlóan, hosszú távon hatással van az ember párválasztási preferenciájára - véli Bereczkei Tamás. (MTI)
Megtalálták a kilencedik század első felében épült fatemplomot az idei régészeti ásatások során Zalavár-Várszigeten - tájékoztatta Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa az MTI-t. A 840-es évek első felében készült fatemplomot Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel.
A baptisztérium - keresztelőtemplom - legfontosabb feladata volt, hogy a térség ekkor még pogány lakosságát, avarokat, szlávokat itt kereszteljék meg. A régészek már korábban is tudtak a templom létezéséről: erre a 870-es évekből származó írásos emlékekben található egyértelmű utalás. A bajorok és karantán szlávok megtérítéséről összeállított írásban olvasható, hogy Priwina városában - a mai Zalavár-Vársziget területén - állt Keresztelő Szent János tiszteletére emelt templom.
A baptisztérium egy 12 X 12 méter oldalhosszúságú, négyzet alakú épület volt. A feltárt területen jól láthatók a templomszerkezetet tartó faoszlopok gödrei. A megtalált fatemplom összefüggésbe hozható a két évtizeddel később, 855-860 között épült zarándoktemplommal, amit az elmúlt évtizedekben tártak fel. A háromhajós, folyosókriptás zarándoktemplomot a salzburgi Liupramm érsek építette és szentelte fel. A szentélyben egy kőből készült sírboltban temették el Hadrianus (Szent Adorján) mártír mumifikálódott testét.
A templom színes, festett ablaküvegeit a közelben található műhelyben készítették el, és a templom melletti harangöntő-gödörben talált agyagöntőminta töredékek arra utalnak, hogy helyben öntötték a harangot is. A Hadrianus templommal egy időben készült el a délre található palotaegyüttes, ami 860 és 870 között a salzburgi érsek tartózkodási helye volt. A palota környékén a régészek rábukkantak a személyzet számára készült kisebb építmények maradványaira. A palánkfallal körbekerített épületegyüttes udvarán kőlapokkal bélelt kutat, tároló vermet is találtak. (MTI)
Az ősi Jeruzsálem 2100 éves városfalát tárták fel izraeli régészek, akik egyúttal XIX. századi brit kollégáik által hátrahagyott sörösüvegekre is rábukkantak. A jeruzsálemi óváros déli csücskében, Sion hegyén lévő fal a Második Templom korából származik, amelyet Kr. u. 70-ben, a zsidó felkelés leverésekor romboltak le a rómaiak. Az Izraeli Régészeti Hivatal ásatását irányító Jehiel Zelinger szerint a fal elhelyezkedése arra utal, hogy Jeruzsálem déli irányban növekedett az adott korban, és legnagyobb kiterjedését a bibliai időkben érte el. A 3,2 méter magas fal építői nem használtak sem habarcsot, sem más kötőanyagot, amikor a várost körülvevő hat kilométeres véderődítményt megépítették.
A Jeruzsálem óvárosát jelenleg körülvevő fal kerülete 4 kilométer. A Sion hegyén lévő ősi városfal akkor tűnt el, amikor 250 évvel később, a bizánci időkben megépítettek egy hasonló kőfalat. Utóbbi csaknem pontosan követte az ősi városfal nyomvonalát. "E két periódusban Jeruzsálem központi szerepet játszott: a Második Templom idején a zsidók szent városa, a bizánci korban pedig a keresztény zarándokoké" - hangsúlyozta Jehiel Zelinger. Jeruzsálem ősi városfalát a XIX. században brit régészek fedezték fel, akik az egykori ásatási helyszínen egy fél pár cipőt, valamint borosflaskákat és sörösüvegeket hagytak hátra. E leletekre Jehiel Zelinger és csapata bukkant, akik kiállították a XIX. századi kollégák hagyatékát.
Más védőoltásokhoz képest a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus (HPV) ellen beadott vakcina nagyobb valószínűséggel váltott ki egyfajta veszélyes allergiás reakciót - állapította meg egy ausztrál tanulmány.
Az ausztrál kutatók 114 ezer fiatal lány esetét vették alapul, ők egy tavalyi új-dél-walesi oltási program keretében kapták meg a HPV elleni szert. Az oltás után 12 lánynál jelentkezett túlérzékenység (anafilaxiás reakció), azaz olyan potenciálisan életveszélyes allergiás reakció, ami légzési nehézséggel, hányingerrel és kiütéssel járhat. Ebből nyolc esetről bizonyosodott be, hogy egyértelműen az oltás következménye volt.
Statisztikailag ez százezer dózisra 2,6 százalékos kockázatot jelent, míg egy pár évvel korábbi agyhártyagyulladás elleni védőoltássorozat során a százezer dózis beadása nyomán csupán 0,1 százalékban jelentkezett anafilaxiás reakció. A kutatók szerint azonban a látszólag magasabb kockázat azzal is magyarázható, hogy a nők érzékenyebbek a védőoltásokra, s a megfigyelés módszerei fejlettebbek a korábbiaknál, tehát több allergiás esetet fedeznek fel, ráadásul Ausztráliában egyébként is emelkedő tendenciát mutat az anafilaxiás reakciók száma.
"Ez csupán egy figyelmeztetés, hogy vannak ilyen ritka ellentétes hatások" - magyarázta a Kanadai Orvosszövetség Lapjában publikált tanulmány kapcsán a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem egyik tudósa, aki a kutatókhoz csatlakozva leszögezte, ennek ellenére rendkívül fontos a süldő lányok beoltása HPV ellen, csupán fokozottabb figyelmet kell rájuk fordítani az oltás után.
A szexuális együttlét útján terjedő vírus ellen szeptembertől megkezdik a 12-13 éves, tehát még a nemi élet megkezdése előtt álló tinédzserlányok beoltását az angol iskolákban is. Az országos program keretében évente háromszázezer lányt szeretnének védetté tenni, így 2011-ig - a nem az iskolában beoltott, idősebb lányokkal együtt - összesen több mint kétmillió angol tinédzser kaphatja meg a vakcinát.
A brit egészségügyi miniszter szerint a védőoltás évente négyszáz nő életét mentheti meg. A méhnyakrák Nagy-Britanniában évente 800 emberéletet követel, míg világszerte 300 ezren halnak bele. (MTI)