Ezzel a subjecttel kaptam levelet a 4K!-tól, akik ezek szerint nem állnak valami jól, mondjuk meg is lepett volna, ha igen. De nem csak az ajánlások kellenek nekik, hanem az ajánlásokat gyűjtő aktivisták is, és bár sosem építettem még pártot, annyit azért sejtek, hogy talán nem az ajánlási időszak félidejében kellene nekiállni toborozni a talpasokat.
Még egy hét van az aláírásgyűjtésre, és ha nem húzunk bele, nem lesz annyi jelöltünk, hogy az egész országban lehessen az országos listán szavazni a 4K!-ra. (...) Gyűjts aláírásokat! Nem mersz ismeretlen embereket arról győzködni, hogy írjanak alá a 4K!-nak? Nem probléma,járd végig az aláírásukért regisztráltakat! (Előny, ha biciklivel vagy) Egy fokkal bátrabb vagy? Gyere standolni a terekre! Sok aláírást lehet összegyűjteni az utcán járó emberektől. Merész vagy? Gyere kopogtatni! Járjuk a házakat, és úgy kérünk aláírást. Ijesztőbbnek hangzik, mint amilyen valójában ;)
Egy másik levélben pedig arra panaszkodtak, hogy a pártprogramokat gyűjtő cikkünkbe az övék nem került be, hát tessék, ezen nem fog múlni.
Percről percre a választási kampány hírei, a választási eredmények az Indexen. Minket olvasson, ha mindent tudni akar arról, milyen lesz az új parlament.
A hódmezővásárhelyi egyéni mandátumért az LMP az ismert humoristát, Nagy Bandó Andrást indítja. Szerint az egyik oldal túl tökös, a másik meg túlzottan töketlen.
Gyöngyös polgármestere, Faragó László is aláírta a város jobbikos országgyűlési jelöltje, Vona Gábor ajánlóívét, méghozzá egy tévéstáb kamerája előtt. A dolog szépséghibája, hogy Faragó fideszes – vagyis már csak volt: a párt ugyanis megorrolt rá az akció miatt; Rogán Antal frakcióvezető azt mondta, hogy Faragó ezzel elvesztette a Fidesz bizalmát, és nem számíthat arra, hogy az őszi választáson ismét fideszes támogatással indulhat majd a polgármesteri posztért. Faragó úgy reagált, hogy ő nem tagja a pártnak, de a fideszes jelöltet is támogatta, Vona Gábort és szüleit viszont csaknem harminc éve ismeri, ezért írt alá neki is.
Egy, a kormányközeli civilek, a CÖF plakátján lévő bohócfigurát idéző ruhájú személy támadta meg Bajnai Gordont február elején Hatvanban. A közel 190 centi magas férfi esernyőt lóbálva fenyegette a fórumra érkezőket, majd megpróbált ráugrani a volt miniszterelnökre.
A választási kampány eddigi legnagyobb botránya az MSZP-alelnök Simon Gábor nevéhez fűződik: a politikusról kiderült, hogy egy osztrák számlán 240 millió forintnyi, a vagyonnyilatkozatában fel nem tüntetett megtakarítása van. Simon felfüggesztette párttagságát és valamennyi, a pártban betöltött tisztségét, a választáson sem indulhat, a XVIII. kerületi (budapesti 15. választókörzeti) mandátumért Kunhalmi Ágnest küldi helyette harcba a baloldal. Simont gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség, miatta Mesterházyt hetekre kivették a kampányból.
A miniszterelnök 2008-ban egy titkos orosz megállapodást bírált, Bajnai magyar hangnak használta az Együtt eddigi legkreatívabb választási fogásában.
A február 20-i adatok szerint már 6900-an jelentkeztek külképviseleti szavazásra a magyar nagykövetségekre, illetve konzulátusokra. A külképviseleti szavazásra jelentkezők végleges számát a választást megelőző 8. napon, azaz március 29-én tudják majd megállapítani.
Emellett ő volt az első baloldali jelölt, akit nyilvántartásba vettek.
Összeomlott a választások lebonyolítására kiépített informatikai hálózat. Csak a szerencsén múlott, hogy a helyi választási irodákban az aláírásgyűjtő hét első napján ki tudták nyomtatni a képviselőjelöltek aláírásgyűjtő íveit. A fővárosban körlevélben értesítették a jegyzőket, hogy az anyakönyvi nyilvántartó rendszer használatával próbálják meg megoldani a jelöltállítással kapcsolatos feladatokat.
Február elején egy olyan videó került fel a Youtube-ra, amely a választási iroda szavazásra mozgósító felvételének tűnt, de az erősen fideszes kampányfilm-jelleget öltött, többek között Orbán Viktor is felbukkant benne. A Nemzeti Választási Iroda azt közölte, hogy a filmhez nincs köze, a nevével és a választás.hu webcímmel visszaéltek, amikor azt a videón feltüntették. Ennek ellenére nem kezdeményeztek vizsgálatot és nem tettek feljelentést az ügyben.
A budapesti 8. számú egyéni választókerületben, Zuglóban indulna parlamenti mandátumért Horváth András volt NAV-munkatárs, az áfabotrány kirobbantója, aki azt mondta, sokáig vacillált, mielőtt az indulásáról döntött. Ebben a körzetben indul a fideszes Papcsák Ferenc és a korábbi MSZP-s tagtoborzási ügyekben ismertté vált Tóth Csaba.
Egyből a jelöltállítás első napján adminisztratív problémák nehezítették a baloldali Összefogás dolgát: ajánlóíveiket több körzetben is elrontották, így késve indult az aláírásgyűjtésük.
A korábbiaktól eltérően nem kell 750, hanem elég 500 választópolgár támogatása is ahhoz, hogy valaki egyéni jelölt legyen. Ráadásul egy-egy szavazó több jelöltet is támogathat. Az első héten 240-en jelentkeztek be egyéni jelöltnek, közülük 170-et regisztráltak. A Fidesz-KDNP és a baloldali Összefogás mellett hét szervezetnek vannak nyilvántartása vett egyéni jelöltjei, köztük az SMS-nek és a Macsepnak is.
A miniszterelnök február 16-i évértékelőjének a lényege a rezsicsökkentés volt, de emellett köszönetet mondott Schmitt Pálnak és beszélt Magyarország megfiatalodásáról is.
Február 15-én tartott évértékelőt Gyurcsány Ferenc. A DK enöke eleinte önkritikus volt, de aztán Orbán Viktort mondta el mindennek, többek között álnok, erőszakos gyarmatosítónak.
A parlamenti pártok elnökei és listavezetői közül Vona Gábor az egyetlen, aki vidéki egyéni mandátumot akar szerezni: a gyöngyösi és pétervásárai körzetben indul. A Jobbik listájára Gaudi-Nagy és Zagyva György Gyula már nem került fel, az Új Magyar Gárda főkapitánya viszont igen.
A gyurcsányista politikusnőt négy éve Karcagon verte bucira a fideszes Varga Mihály. Idén egyikük sem a karcagi mandátumért indul: Varga átigazolt a biztos befutó mandátumot jelentő budapesti II. (és részben III.) kerületbe, a 4. számú választókörzetbe, míg Karcagon Fazekas Sándor agrárminiszter indul. Vadait a pletykák a biztos befutó angyalföldi (7. számú), majd a VI.-VIII. kerületi (5. számú) választókerülettel is hírbe hozták, végül Esztergomban indul Völner Pál ellen.
A szocialista párti Hiszékeny Dezső a legesélyesebb arra, hogy egyéni mandátumot szerezzen a baloldali Összefogásnak az április 6-i választáson. Ezt állítja legalábbis a Republikon Intézet, amely január végén a baloldal 106 egyéni választókerületi jelöltjét állította sorba aszerint, hogy hol van a legnagyobb esélyük a győzelemre, és hol a legkisebb.
A január végén, február elején, a baloldali Összefogás létrejötte után publikált első közvélemény-kutatások szerint a Fidesz támogatottsága kényelmes, akár újabb kétharmados parlamenti többséget eredményezhet. Arról megoszlott a felmérések eredménye, hogy az LMP bejuthat-e vagy sem a parlamentbe.
Fidesz | Összefogás | Jobbik | LMP | |
Nézőpont | 46 | 26 | 10 | 4 |
Ipsos | 51 | 33 | 13 | 2 |
Medián | 52 | 30 | 14 | 2 |
Tárki | 48 | 35 | 14 | 2 |
Századvég | 51 | 28 | 14 | 6 |
Rogán Antal havi 70-100 ezer forintot, a Bajnai Gordon Facebook-profilját kezelő Együtt-PM „néhány százezer forintot”, míg Papcsák Ferenc alkalmanként „pár tízezer forintot” költ a facebookos megjelenései szponzorálására. Mesterházy Attila MSZP-elnök, a baloldali Összefogás miniszterelnök-jelöltje nem árulta el, mennyit szán erre.
Az LMP január 25-én tartott jelöltállító kongresszust. A párt húsznál több női jelöltet indít egyéniben, és mind a 106 körzetben versenybe száll a mandátumért. Schiffer András a budapesti belvárosban, a főváros egyetlen Dunán átnyúló, 1. számú körzetében indul egyéniben.
Január 14-én dőlt el, hogy beveszik a baloldali együttműködésbe Gyurcsány Ferenc pártját, a Demokratikus Koalíciót, amit a tavaly nyáron Bajnai Gordon és Mesterházy Attila megállapodásával még kihagytak volna a megállapodásból. A később Összefogásnak nevezett baloldali társulásba bevonták Fodor Gábor liberális pártját, majd Bokros Lajos Modern Magyarország Mozgalma is jelezte, hogy támogatja őket. Az Összefogás név ellen a Szepessy Zsolt fémjelezte Összefogás Párt néhány napon belül bejelentette tiltakozását.
Az idei választás sok tekintetben eltér az eddigi hattól:
Az államfő január 18-án egy, az MTI-nek kiadott közleményben hozta nyilvánosságra a választás időpontját. Áder János már korábban jelezte, hogy rövid kampányt szeretne. Az időpont nem volt meglepő, korábban fideszes politikusok elszólásaiban már előjött ez a dátum.