Az ellenzéki együttműködés 2020-as krónikája

Még 2010-ben és 2014-ben is elképzelhetetlen volt, hogy az ellenzék meghatározó szereplői együttműködésről vagy összefogásról beszéljenek egymással. Sőt, ennek a lehetősége a 2018-as választások idején is igen csekély volt, az újabb kétharmados Fidesz-KDNP-győzelem azonban elkezdte „összeszorítani” a jobbról és balról érkező ellenzéki pártokat.

Ellenzéki pártok még soha nem zártak össze annyira, mint most, 2021 küszöbén, a 2022-es országgyűlési választások előtt egy évvel.

Gyurcsány Ferenc irányt hirdetett az ellenzéknek

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nem hagyta leülepedni a 2019-es évet és az önkormányzati választások ellenzéki sikereit, ezért már január 2-án azzal indította az új évet, hogy Facebook-oldalán azt írta, az ellenzéki pártoknak 2021 őszére minden tekintetben készen kell állniuk egy közös választási szövetségre.

Egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, mindenhol csak egy egyéni ellenzéki jelölt. Így lehet győzni.

Az első válaszreakció meglepő módon nem a pártpolitikából érkezett, hanem a Jobbik volt elnökétől, Vona Gábortól, akinek véleménye, úgy tűnt, nyitott kapukat dönget volt pártjánál és az ellenzék egyes szereplőinél is. A vloggerkedéssel foglalkozó egykori politikus a közösségi oldalán azt írta, Gyurcsány Ferenc javaslata

egyszerre erkölcstelen, rossz és veszélyes.

Abban egyetértett, hogy szükség van koordinált jelöltállításra, de a közös listát és a közös miniszterelnök-jelöltet elutasította.

Vona azzal érvelt, hogy a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt valójában nem a kormányváltást segíti:

a teljes listás összefogás nem a kormányváltás miatt fontos a DK-nak, hanem a saját hatalmi céljai miatt.

Az egykorik Jobbik-elnök arra figyelmeztetett, mivel a DK a legerősebb ellenzéki párt,

ő adná a miniszterelnököt (valószínűleg Dobrev Klára személyében), és ezzel Gyurcsány Ferenc surranópályán visszakerülne az ország élére.

Vona Gábor hozzátette, a választókerületekben kell legyőzni a Fideszt (mindenhol egy közös jelölt), listán pedig meg kell szerezni a legtöbb szavazatot (legalább két lista).

Az egyéniben döntünk a kormányváltásról, listán döntünk az új kormányról

– fogalmazott év elején.

Így nézett ki a kétlistás verzió

A Jobbik volt elnöke nem maradt egyedül ezzel a koncepciójával, a sajtóban számos olyan cikk, vélemény és elemzés született, amelyek a két lista mellett érveltek. A kétlistás verzió lényege az volt, hogy

• az egyik listára kerülnek az úgynevezett 20. századi, régi baloldali pártok (MSZP + DK), és
• a másik listára kerülnek az úgynevezett 21. századi pártok (Jobbik + Momentum + LMP).

Akadt olyan elképzelés, amely a Párbeszédet „hozzáragasztotta” a 21. századi pártokhoz, de mivel már 2018-ban is az MSZP-vel együtt indultak, többnyire a régi baloldali pártok mellé sorolták.

Hogy álltak a pártok a listás vitához?

• az MSZP és a Párbeszéd a DK irányvonalán haladva a teljes összefogás mellett foglalt állást,
• a Jobbiknál kérdés volt, hallgat-e egykori elnökére,
• az LMP kivárt,
• a Momentum taktikázott.

A 2022-es választás több párt végét jelentheti?

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Magyar Narancsban január elején megjelent interjújában arról beszélt, hogy sok mindenre nyitottak, de

az ellenzéknek 2021 nyaráig meg kell állapodnia a választási együttműködés mikéntjében.

Azt is leszögezte, hogy a cél a 2022-es kormányváltás, ehhez pedig meg kell találni a legcélravezetőbb együttműködést. Meglepő fejtegetésbe kezdett azonban az ellenzéki pártok jövőjét illetően.

Ennyi pártra nincs kereslet. 2019 két választása arról szólt, hogy az ellenzéki választók kiemeltek két pártot: a DK-t a múltból, a Momentumot jövőből. Ez a két párt fogja meghatározni az ellenzék 2022 utáni politikáját.

Fekete-Győr szerint a választók döntöttek, ők maguk tisztítják meg az ellenzéki palettát, azonban még idő, amíg ez beérik, de a 2022-es választás több pártnak is a véget fogja jelenteni.

Tárgyalóasztalhoz ültek az ellenzéki pártok

Augusztusra mégis eljutottak oda az ellenzéki pártok, hogy tárgyalóasztalhoz ülve fűzzék szorosabbra az együttműködést. Az első pártelnöki találkozóról kiadott közös közleményben tudatták, hogy „az ellenzéki pártok, meghallva a választóik akaratát”, megkezdték a hivatalos egyeztetéseket, és eldöntötték:

mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a hatalom jelöltjével szemben, és győzelem esetén a közösen elfogadott program és elvek alapján együtt kívánnak kormányozni Magyarország érdekében.

Abban is megállapodtak, hogy közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik.

Az októberi második pártelnöki találkozón ismét megerősítették, hogy a 2022-es választáson csak együttműködve győzhetik le a Fidesz-KDNP-t, továbbá a közös program kidolgozásának folyamatát is elindították.

„(...) a pártelnökök megalapították a programíró bizottságot, amelynek fő feladata az ellenzéki pártok programjainak összehangolása lesz. A bizottságban a pártok szakpolitikai stábjai együtt fognak dolgozni, számos külső szakértői vélemény bevonására is törekednek majd, valamint korábbi programalkotó kezdeményezések eredményeire is építenek” – adták hírül az ellenzéki pártok közös közleményükben.

Mikor kell késznek lennie a közös programnak?

Az Index októberi cikkében megpróbáltunk utánajárni, hogy kik segíthetik és milyen sarokpontok alapján az ellenzéki programírást, de mint kiderült, akkor még csak az elhatározás létezett a pártoknál.

A korábbi kormányok tagjai által életre hívott V21 értelmiségi csoport és az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) nevű szervezet is hajlandónak mutatkozott a közös munkára, illetve utóbbi „Fejezetek a demokratikus és szolidáris Magyarország alkotmányos programjához” címmel elkészített egy vitaanyagot.

Októberben az ELEGY alapítója, Magyar György az Indexnek azt mondta: semmit sem tesznek a pártok háta mögött, az elkészült tanulmányukat eljuttatták az összes pártnak, „akik nagy udvarisággal és szeretettel fogadták” azt. Arra is felhívta a figyelmet:

„2021 derekán már úgy kell dübörögniük az előválasztásoknak, hogy addigra a jelöltek ugyanazt a koncepciót képviseljék, politikai és szakpolitikai értelemben is.”

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója korábban az Indexnek azt nyilatkozta: szakpolitikai témákban már nincs érdemi különbség az ellenzéki táboron belül, a fontosabb kérdésekről ugyanazt gondolja a DK-s, a jobbikos, a szocialista és a momentumos is. Véleménye szerint az ellenzéki szereplők akkor járnak jól, ha a választások előtt egy évvel leteszik az asztalra a közös programot, és ezzel kéz a kézben jár a jelöltek kiválasztásának a folyamata.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője (december 1-je óta önálló elemzőként tevékenykedik – szerk.) is arról beszélt lapunknak, hogy nincsenek áthidalhatatlan programbeli különbségek az ellenzékben, a programírásnál nehezebb feladatnak bizonyul majd a személyi kérdések tisztázása:

• Ki kerüljön a befutó helyre a közös listán, ha lesz?
• Ki legyen a közös miniszterelnök-jelölt?
• Kik legyenek a helyi jelöltek?

„Nem a legkisebb párt véleménye lesz a perdöntő ebben a folyamatban” – fogalmazott Nagy Attila Tibor októberben az Indexnek.

Közös miniszterelnök-jelölt lesz, de nem tudni, hogy ki

A novemberi harmadik pártelnöki találkozón többek között rögzítették, hogy az ellenzéki programírás egyeztetési folyamataiba bevonják a szakmai és a civil szervezeteket, valamint a szakszervezeteket is. A legfontosabb fejlemény mégis inkább az volt, hogy kinyilvánították:

Arról egyelőre csak találgatni lehet, hogy ki lehet majd az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje. Az Indexen cikket írtunk arról, hogy ki az a három potenciális jelölt, akinek a nevét a legtöbbször emlegetik az ellenzéki együttműködés berkein belül, de vannak kívülről szóba jöhető jelöltek is.

Nevek a kalapban:

• Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője (az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, hogy a következő hónapok fognak választ adni arra, hogy ki lesz a jelölt, de Gyurcsány Ferenc és a DK egyértelműen támogatná, Fekete-Győr András szeptemberben az InfoRádiónak arról beszélt, hogy Dobrev Klárával nem lehet nyerni).
• Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke (Jelezte hajlandóságát, hogy egy előválasztáson megmérettetné magát).
• Karácsony Gergely főpolgármester (az ellenzékből többen szeretnék, de ő eddig határozottan hárított).
• Pálinkás József akadémikus, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, az Új Világ Néppárt alapító-elnöke (több interjújában is elmondta, hogy elindulna az előválasztáson, az ellenzék azonban hűvösen fogadta a pártalapítását).
• Bajnai Gordon volt miniszterelnök (neve többször szóba került, de ő határozottan elvetette, hogy visszatérne a politikába).
• Jakab Péter, a Jobbik elnöke (az ellenzéki párt legnépszerűbb és legismertebb politikusa, bár a Jobbik még nem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, de korábban Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke is arról beszélt, hogy alkalmasnak tartaná Jakabot).
• Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője (ugyan a Momentum nem dobta be a nevét, és akár Fekete-György Andrást is jelölheti a párt, de januárban az Economist négy magyar politikust nevezett meg Orbán Viktor lehetséges kihívójaként: Karácsony Gergelyt, Gyurcsány Ferencet, Dobrev Klárát és Donáth Annát).
• Szanyi Tibor volt szocialista politikus, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) alapítója (pártja kívül esik az ellenzéki együttműködésen, de elindulna egy előválasztáson).

Jöhet a közös lista

Januártól év végére eljutottak odáig az ellenzéki pártok, hogy deklarálták a Fidesz-KDNP-vel szembeni „egy az egy elleni” felállást, legitim eszköznek ismerték el az előválasztást, illetve kinyilvánították, hogy a közös programírásban és a közös miniszterelnök-jelölt állításában érdekeltek. A legfontosabb kérdés, hogy hány listát állítson az ellenzék, szintén eldőlt.

A DK, az MSZP, a Párbeszéd után, a Momentum és az LMP is megerősítette, hogy a közös listaállítást támogatják, a karácsony előtti idei utolsó pártelnök találkozón pedig a Jobbik is rábólintott.

Az ellenzék közös listán indul a 2022-es országgyűlési választáson, ezzel is kifejezve a nemzet egységét – közölték december 20-án az ellenzéki pártok.

Arról is tájékoztattak, hogy az ellenzéki pártelnökök egyben elfogadták a közös listaállítás feltételeit tartalmazó Korszakváltás Garanciái című dokumentumot is, amelyben személyi és tartalmi garanciákat is meghatároztak.

A dokumentumban többek között azt írták:

• A közös listát állító pártok kizárólag olyan képviselőjelöltek indulását támogatják, akik átesnek az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon, aláírják a jelölti feddhetetlenségi nyilatkozatot és a közös kormányzás alapelveit leíró értéknyilatkozatot, írásban vállalják a közös kormányprogram végrehajtását, továbbá elfogadják azt az elvet, mely szerint megválasztásuk esetén a teljes magyar nemzet érdekében végzik képviselői feladatukat.
• A közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára.

A közös lista lehetőség vagy kockázat?

Annak ellenére, hogy az ellenzéki folyamatok a közös lista irányába tartottak, mintha a választási törvény módosításával a Fidesz-KDNP is a teljes összefogásba szerette volna „kényszeríteni” az ellenzéket.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője erről azt mondta az Indexnek, hogy

„a Fidesz abban bízhat, a közös lista összeállítása és az előválasztások nagyon felerősítik az ellenzéki pártok közötti ellentéteket, amelyek segíthetnek lerombolni az ellenzéki pártok kormányzóképességébe vetett hitét”.

Azt is hozzátette, hogy a Fidesz stratégiája csak akkor működhet, ha 2022 elejéig nagyjából megőrzi mostani népszerűségét.

A neheze még csak most jön

Arra, hogy lehetnek még meglepő fordulatok, és még nincsen minden lefutva az ellenzéki együttműködésben, erre éppen a Momentum szolgáltatott példát. A párt ugyanis azzal állt elő az idei utolsó, ellenzéki pártelnöki találkozó előtt, hogy ne csak a közös miniszterelnök-jelöltről és az egyéni jelöltekről, hanem a közös listáról is előválasztáson dönthessenek a szavazók.

A pártelitek helyett döntsék el a választók, mely pártok politikusai képviseljék őket 2022 után

– jelentette ki Fekete-Győr András. Majd még azzal is megfűszerezte javaslatát a fiatalok támogatására építkező ellenzéki párt, hogy arra tett javaslatot: minden olyan magyar állampolgár részt vehessen az előválasztáson, aki a 2022-es választásig betölti a 18. életévét.

Ha azt várjuk, hogy ők is szavazzanak az ellenzék közös jelöltjeire 2022-ben a Fidesz ellen, akkor beleszólást érdemelnek abba is, hogy kik legyenek azok a közös jelöltek!

– írta ki Fekete-Győr András a Facebook-oldalára.

Mint kiderült, az is a Momentum javaslata volt, hogy az ellenzéki együttműködésben részt vevő pártok által elfogadott Korszakváltás Garanciái című megállapodásba bekerüljön a jelöltekre vonatkozó visszahívási opció is.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a Népszavának azt mondta, ha az átvilágítás ellenére valakiről a kampány során botrányt okozó információ kerül napvilágra, akár a kormánypárti sajtó útján, akkor az ellenzéki szövetség azonnal lecserélheti a jelöltjét.

A 2020-as év csaknem teljesen összeforrasztotta már az ellenzéki pártokat, de 2021-ben nem csekély kompromisszumkészségre lesz szükségük ahhoz, hogy az együttműködésüket a gyakorlatban is formába, illetve programba öntsék, az előválasztások megszervezésében és a jelöltekben megegyezzenek, a még nyitva maradt listás kérdéseket pedig tisztázzák. Az igazi kihívást ezek a feladatok jelentik majd az ellenzék számára a következő évben.

(Borítókép: Tüntetők Orbán Viktor 2019-es évértékelő beszédekor a Várkert Bazárnál február 10-én Fotó: Szekeres Máté / Index)