Magyar színekbe borult a Niagara-vízesés

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index élő hírfolyama az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulójáról. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Novák Katalin Ausztráliában emlékezett 1956-ra.
• Orbán Viktor: Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia.
• Gyurcsány Ferenc: Október 23. megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni.
• Toroczkai Lászlóék hagyományőrző ágyútűzzel emlékeztek.
• Tüntetés volt Budapesten, Karácsony Gergely is beszédet mondott.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!

Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója hétfő este a Facebookon tett közzé egy posztot az október 23-i megemlékezések után.

Úgy foglalta össze a hétfői napot, hogy az 1956-os megemlékezéseken szerinte a kormány méltósággal ünnepelt, de a baloldal csak „balhézott”.

A mai nap rövid összegzése: a kormánypártok méltósággal ünnepelték az 56-os forradalom és szabadságharc évfordulóját. A baloldal viszont ismét bizonyította, hogy csak balhézni és rongálni tud emlékezés helyett

– írja a bejegyzésben Hollik.

A nemzeti ünnep alkalmából piros, fehér, zöld színekbe borult a Kanada és Egyesült Államok határán lévő Niagara-vízesés.

A magyar zászló színeiben tündöklő nevezetességről készült videót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter osztotta meg a hivatalos Facebook-oldalán.

...

Varga Mihály pénzügyminiszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Pesterzsébeten elmondta: szerinte 1956 legmélyebb üzenete nem más, mint a magyar érdek, a magyarok igazsága melletti egyértelmű, tiszta és bátor kiállás – írja az MTI.

A miniszter arról beszélt, hogy a magyarok már tudják, mi jelent a szuverenitás hiánya, a saját vélemény feladása, de szerinte úgy tűnik, hogy Európa még nem tudja.

Varga szerint a kormány kitart a nemzeti függetlenség több évszázados ideája mellett, amiért az 56-os hősök is harcoltak, és „megvédi Magyarország politikai és gazdasági szuverenitását”.

Azért harcolunk, hogy a nemzeti érdekképviselet a jövőben is Európa-szerte erősödhessen

– jelentette ki a pénzügyminiszter.

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a városi önkormányzatnak az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén tartott beszédet.

Elmondta: a forradalom kitörésének számos oka közül az egyik, hogy akkoriban Magyarországon megfélemlítés és szegénység volt, és az emberek látták, hogy miközben az állampárt vezetői féktelen módon gazdagodnak, az átlagember egyre szegényebbé válik.

Márki-Zay Péter szavai szerint ezt ma mi is át tudjuk élni, mivel egy szűk állampárti elit helikopteren és repülőgépen közlekedik, sorra szerzi meg az ország vagyonát, az állam a mindenkinek fontos szolgáltatásokat sem tudja biztosítani.

A polgármester arra biztatta a jelenlévőket, hogy vállalják fel azt a küzdelmet, amelyre hitelesen csak tisztességes nyugati elkötelezettségű, hazájukat szolgáló és azt el nem áruló, becsületes magyar emberek képesek.

„A küldetésünk ma is az, ami 1956-ban volt: fényt kell gyújtanunk a sötétségben, a béke, a józanság, a szabadság és a politikai higgadtság fényét” – mondta Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár Bonyhádon hétfőn.

Nagy János a tolnai városban a forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján tartott megemlékezésen azt hangsúlyozta: ezek olyan értékek, amelyeket „azért tudunk hitelesen képviselni, mert nem ajándékba kaptuk, hanem drága vérrel szereztük meg”.

Nagy tüzet kell hát raknunk, a szabadság és a függetlenség őrtüzét, hogy lássák mindenhonnan, Európában és a nagy vízen túlról is, ahogy az egész világ látta és csodálta '56 őszén a magyar nemzet szabadságharcát

– idézi az államtitkárt az MTI.

Karácsony Gergely főpolgármester az '56-os forradalom ritkán látható pillanatait bemutató plakátkiállításra hívta fel a figyelmet közösségi oldalán.

„A Városháza Parkban november 3-ig látogatható plakátkiállítás korabeli fotókon mutatja be a főváros kerületeit az 1956-os forradalom idejéből. A képeken feltűnnek kevésbé ismert helyszínek, ritkán publikált felvételek, amiket látva teljesebb kép alakulhat ki Budapest forradalmi mindennapjairól. A dokumentumok – a korabeli falfirkákat, az ételosztást és a pincében töltött napokat ábrázoló képek – páratlan hitelességgel mutatják egy szabadságra vágyó nép kitartását, szilárd akaratát” – írta a főpolgármester.

Az 1956-os szabadságharc hőse előtt tisztelgő emlékmű október 23-i felavatásával vált teljessé a csepeli Wittner Mária park – jelentette ki Budapest XXI. kerületének polgármestere hétfőn, a nemzeti ünnepen.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) a megemlékezéssel egybekötött avatóünnepségen úgy fogalmazott, büszkeséggel tölti el, hogy személyesen is ismerhette, sőt négy évig a parlamentben is együtt dolgozhatott Wittner Máriával, aki Csepel díszpolgára volt.

A polgármester emlékeztetett, ezen a helyen korábban egy meglehetősen leromlott állapotban lévő iskola épülete állt, amelynek elbontását követően jöhetett létre az a park, amely 2022. október 23. óta viseli Wittner Mária nevét, és ezzel a terület Csepel büszkeségparkjává vált.

A polgármester köszönetet mondott a Közösen Csepelért Polgári Egyesületnek, amelynek kezdeményezésére, az önkormányzattal együttműködésben valósulhatott meg az emlékpark.

A politikus az emlékpark megvalósítását anyagilag is támogató adományozók, Szűcs Attila és Mercz József leveléből idézve azt mondta: „Az utókor feladata a méltó emlékezés és a hősök emlékének megőrzése, és ezzel az emlékművel az 1956-os forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjének emléke előtt kívánnak tisztelegni”.

Borbély Lénárd a csepeli ünnepi megemlékezésekkel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy szerinte „illő lett volna”, ha azokon az önkormányzat valamennyi tagja politikai pártállástól függetlenül részt vett volna.

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is lerótta kegyeletét az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt.

„Ma emlékezünk és tisztelgünk a bátor magyarok előtt, akik 1956-ban a szabadságért és az alapvető emberi jogokért harcoltak. Az ő örökségük Magyarország minden szegletében – így ezen a békéscsabai emlékművön is – ott van, és ma is inspirálja a szabadságra vágyó embereket mindenütt” – írta a diplomata az X-en.

Ha a magyarok egységesek, mindig győznek. A magyarok a családjukért és a hazájukért mindenre képesek – hangoztatta Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Budakeszin.

A térség fideszes országgyűlési képviselője ünnepi beszédében azt mondta, 1956 októberében a magyarok világos, egyértelmű és félreérthetetlen döntést hoztak: a szabadságukat, a függetlenségüket, az önrendelkezésüket nem adják, és ha kell, harcolnak is érte.

A nyugati világ nagy szimpátiával figyelte a magyarok szabadságharcát, de segíteni elfelejtett – tette hozzá –, így az 56-osok is tudhatták, hogy a magyarok szabadsága csak a magyaroknak fontos, „a mi harcunkat helyettünk senki nem vívja meg”.

Az 56-osok a legnemesebb célért harcoltak, a családjukért és a hazájukért, ez egyesítette a magyarokat, és ez az egység adta az erőt

– emelte ki az államtitkár. Bizonyára voltak, akik féltek, de legyőzték félelmüket – mutatott rá –, mert nem saját maguk, hanem a közösségeik voltak fontosak: a család és a haza.

Menczer Tamás a szuverenitással kapcsolatban arról beszélt, hogy az Európai Unió olyan szövetségi rendszer, amelyben ott van Magyarország helye, és amely arra épül, hogy az integrációban minden ország egyenlő, a legfontosabb kérdéseket közösen döntik el, mindenki szava ugyanannyit ér. „Alapvető szabadság kérdése az, hogy ezt megőrizzük” – jelentette ki.

Egyszerre érkezett Veszprémbe Orbán Viktor és a Momentum plakátautója – utóbbiból hangosbemondón az szólt, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin elárulta 1956 emlékét. Erről Lőcsei Lajos, a Momentum országgyűlési képviselője tett közzé élő videót a Facebookon.

Orbán Viktor elárulta '56-ot. Azzal a Putyinnal barátkozik, akinek parancsára az orosz hadsereg kárpátaljai magyarokat is öl

– a párt közleménye szerint ezt harsogják az autó hangszórói. A rendőrség igazoltatta az autóban ülőket.

A Nagy Imre Társaság megemlékezésén mondott beszédet október 23-án Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője. A politikus elmondta: „’56 emléke addig él, amíg van, aki elmeséli. És egyre inkább nekünk kell továbbmesélnünk.”

„Évről évre egyre kevesebben vagyunk, ahogy sorra hagynak itt minket ’56-os barátaink. Tavaly még Mécs Imre is velünk emlékezett – ma már az ő hiánya is belengte a Jászai Mari teret. Ez az év pedig a szokottnál is szívbe markolóbb volt: nagybátyámról, a néhány napja elhunyt ifj. Donáth Ferencről is megemlékeztünk. Feri nemcsak szíve és motorja volt ennek a megemlékezésnek, de az egyik legfiatalabb ‘56-os is ő volt. Nagymamám, Bozóky Éva mindenórás volt nagybátyámmal, amikor 1956. október 23-án csatlakozni akart a tüntetőkhöz a Bem téren. Össze is veszett a munkaadójával, aki nem akarta elengedni, hiába kelt ki, hogy »demokratikus joga tüntetni«. Azt a választ kapta, hogy „demokratikus joga lesz az is, hogy az utcán szülje meg a gyermekét” – mondta Donáth Anna az eseményen, akit ezúttal egyéves kisfia is elkísért az ünnepségre. 

Már a veszprémi várban van Orbán Viktor miniszterelnök, aki a városban mond ünnepi beszédet október 23-a alkalmából. A kormányfőről a Miniszterelnöki Sajtóiroda adott közre képeket, ezeken Orbán Viktor többek között Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Udvardy György veszprémi érsekkel és Ovádi Péterrel, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével volt látható. 

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI

Később a miniszterelnök a közösségi oldalán is posztolt a helyszínről, mint írta: terepszemlét tartott. 

Az, hogy egy közösség mennyire összetartó, attól függ, mennyire képes megfogalmazni a szabadság iránti vágyát; a szabadság kivívásának akarása összeköt, egybeforraszt – összegezte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Olaszországban elmondott ünnepi beszédét hétfőn az MTI-nek Milánóból telefonon nyilatkozva.

Milánóban hétfő délelőtt leplezték le Túri Török Tibor szobrászművész az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állított domborművét, amelyet a művész adományozott a milánói főkonzulátuson keresztül a városnak.

Az eseményen részt vett Emmanuel Conte városi tanácsnok és számos külképviselet vezetője, valamint Csiszár Jenő milánói főkonzul.

Szili Katalin volt házelnök beszédében kiemelte: október 23-a a szabadság napja, azon a napon ritkán megélt egységbe forrott a nemzet. A szabadságvágy, a szabadság eszménye kovácsolta eggyé, a hazugságokra, megfélemlítésre épített rendszer elseprésének vágya.

A magyar embereket 1956 októberében a szabadság hiánya vitte utcára, mert jobban féltek attól, hogy hazugságban éljenek, mint attól, hogy az igazság súlya alatt megroppan a jövőjük – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök a XII. kerület ünnepi megemlékezésén hétfőn Budapesten.

Áder János felidézte, 1956-ban az egyetemisták felvonultak, a gyári munkások követeltek, a tüntetők farkasszemet néztek az ávósokkal, a felkelők harcoltak; akkor sokan úgy érezték, nincs vesztenivalójuk.

A forradalom napjaiban magyar emberek kis csoportjai néhány igaz szóval, határozott lépéssel, jogos követeléssel indultak útnak, olykor a mártíromságba – tette hozzá.

Vannak a kormány tagjai közül is, akiknek munkával telik az ünnepnap: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU-tagországok külügyminiszteri találkozóján vesz részt hétfőn Luxembourgban. A tárcavezető a közösségi oldalán azt írta, megosztottak az álláspontok a nemzetközi konfliktusokkal kapcsolatban, és nagy vitákat folytatnak le az ülésen.

A honvédelmi miniszter szerint

elődeinktől tudjuk, a szabadságot és a függetlenséget nem adják könnyen. Nem elég egyszer kiharcolni, azt nap mint nap meg kell védeni!

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: „Hajtsunk ma fejet ’56 forradalmárai előtt! Tisztelet azoknak a magyaroknak, akik a szabadságunkat az életüknél is fontosabbnak tartották!”

1956 szelleme a valódi természete kell hogy legyen ennek az országnak – jelentette ki a Jobbik – Konzervatívok elnöke a párt hétfői budapesti megemlékezésén. Gyöngyösi Márton a pártját a forradalom szellemi örökösének nevezte, mondván, két évtizeddel ezelőtti megalakulásukkor Pongrátz Gergely szabadságharcos nekik adta át ’56 lyukas zászlaját.

Nekünk az a küldetésünk, hogy folytassuk a munkát, folytassuk a kommunistákkal szembeni ellenállás megszervezését, és egy nap ledöntsük ezt a hazug rendszert, és végre megtegyük azt, amit 1990-ben Magyarország sajnos elmulasztott: ez pedig a rendszer fenntartóinak és a moszkvai parancsok végrehajtóinak elszámoltatása

 – közölte az ellenzéki politikus.

A Jobbik – Konzervatívok elnöke arról beszélt a forradalomban és utána mutatott kiállásáért 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter fővárosi emlékművénél, hogy a fiatal hős kiállása, meg nem alkuvása és bátorsága az utókor szemében a magyar ifjúság szimbólumává vált, ahogy annak a jelképévé is, ahogyan a kommunista terror megpróbálta ezt a nemzedéket megtörni.

Hozzátette, mindez erős jelképe annak, „ahogy a népeket rabságba taszító diktatúrák a fiataljaikkal bánnak, hiszen a fiatalság a legnagyobb veszedelem, ami az önkényuralmi rendszerekre leselkedik a maga bátorságával, szókimondásával, szabadság iránti lelkesedésével, ami szöges ellentétben áll és lesz e rendszerek alapjával, az alávetett, hajlongó tömegek félelmével. A fiatalok nélkül nincsen valódi ellenállás semmilyen elnyomó rendszerrel szemben”.

Gyöngyösi Márton szerint „Budapesten ismét olyan kormány dirigál, amely az ukázokat Moszkvából kapja, amelynek vezére éppen olyan zavarban van a Kreml urának jelenlétében, mint annak idején Kádár János a brezsnyevi csók után, és azt látjuk, hogy a kormány éppen úgy áll a fiatalokhoz, mint annak idején kommunista elődei”.

Az ellenzéki párt elnöke úgy vélekedett: „a fideszes bolsevikok rendszere egy magyar fiatalnak bezáruló határokat, egyre fogyatkozó tanulási lehetőségeket, nevetséges béreket, no meg ócska orosz propagandát kínál, érvényesülni, a kiváltságokkal élni pedig azok tudnak, akik megalkusznak vele”.

Huszár Viktor, a Megoldás Mozgalom elnöke egy videóban jelentette be, hogy pártja önállóan indul a jövő évi európai parlamenti választásokon, miközben az 1956-os forradalomról is megemlékezett.

Huszár Viktor szerint az 56-os események arról szóltak, hogy nem „széthúzás volt, hanem minden magyar beállt egy ügy mellé”. Azt szeretné a pártelnök, ha most is lenne közös cél, de nem jobb- vagy baloldali, hanem Magyarország közös célja.

Majd kiderült, önállóan kíván indulni a párt a 2024-ben tartandó EP-választásokon.

Lezárta hétfő reggel Budapesten a Cinege utat a rendőrség, miután a botrányairól híres szegedi politikus, Szabó Bálint október 23-án megjelent Orbán Viktor miniszterelnök házának közelében. A korábbi szegedi képviselő szervezetével tüntetni akart a kormányfő házánál, és ki akarták lakoltatni a miniszterelnököt. Szabó ígérete szerint Veszprémig követik majd a miniszterelnököt, ott is meg akarják zavarni Orbán ünnepi beszédét.

„Hatvanhét éve, 1956. október 23-án honfitársaink egyöntetű akarattal kiálltak a szabadságért és a jövőért. Egy olyan világban akartak élni, ahol a szabadságjogaikat maradéktalanul gyakorolhatják, és ahol nekik, a gyermekeiknek és az unokáiknak nem félniük kell a jövőtől, hanem megteremthetik a demokratikus, igazságos, szolidáris Magyarország alapjait” – olvasható a Párbeszéd – Zöldek közleményében.

A párt szerint az ’56-osok akarata „fájóan aktuális”: „A szabadságunk és a jövőnk is fenyegetés alatt áll. A háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal parolázó, az orosz elnök bábjaként mozgó Orbán Viktor Magyarországán az emberek egy illiberális rendszer foglyai: nem szabadok, jövőképük bizonytalan. Megannyi válság – világjárvány, háború, klímakrízis – közepette a kormány nem kínál védelmet, nem mutat irányt. Sőt. A hatalmi elit – miközben rokoni alapon, gigaléptékben magánosítja a közvagyont – a felelősséget mindig másra hárítva, kreált válságokkal, értelmetlen harcokkal igyekszik leplezni tehetetlenségét; a gazdasági és megélhetési válságot, az elszegényedést, az Európa-rekorder inflációt, az állami zöldpolitika hiányát, a környezetrombolást.”

Megoldások, válaszok helyett így kerül szembe magyar és magyar, így kerülünk szembe Európával. Előre megyünk? Nem, hátra. Történelmileg is: az orbáni hatalomgyakorlás számos eleme összevethető a Rákosi-rendszerrel – amellyel szemben a magyar nép föllázadt 1956. október 23-án

– írta a Párbeszéd.

A párt kifejtette: „A szabad gondolkodás és oktatás, a megbecsült pedagógus, a fóliázatlan könyv vagy éppen a magas szintű egészségügy ugyanúgy alapja egy élhető jövőnek, mint az, hogy nem leszünk az elnyomó Moszkva telephelye, és nem leszünk Peking gyarmata sem. Nem függhetünk a méregdrágán ránk kényszerített orosz fosszilis energiától, nem lehetünk környezet- és egészségkárosító akkumulátorgyarmat, nem irthatjuk ki a NER-luxuskomplexumok miatt a fákat, a nádasokat, nem tehetjük tönkre a vízkészletünket! Orbánék nem árusíthatják ki, nem szennyezhetik be Magyarországot.”

A Párbeszéd szerint „mi, zöldek pontosan értjük a ma világát, és valós válaszaink vannak a kihívásokra. Október 23-a üzenete számunkra az, hogy az elengedhetetlen politikai rendszerváltás csak egy valódi, igazságos zöldátmenet keretei között valósulhat meg”.

Az LMP szerint 1956 legfőbb üzenete az, hogy „csak saját magunk tudjuk kivívni a szabadságunkat, hiszen egy nemzet mindig csupán magára számíthat. A történelem mindig a bátrakat igazolja, ahogy az történt ’56-os hőseinkkel is évtizedekkel később. 1956 kötelez, hogy folyamatosan küzdeni kell azért, amiben hiszünk. Mindenkinek, aki ma a magyarságért, a jövőért tenni akar, az ő harcukat kell szem előtt tartania”.

Mi, zöldek azt gondoljuk, hogy mindezért ma leginkább úgy tudunk megküzdeni, ha vigyázunk az élhető, természetes környezetünkre, természeti értékeinkre és egymásra. Ha nem hagyjuk, hogy a tőke, a profitérdek és a rövid távú gondolkodás felélje a jövőnket, a természeti erőforrásainkat. Dolgunk sajnos van bőven, mert ma olyan kormányunk van, amelyik a természeti erőforrások védelme, fenntartható használata helyett azokat gátlástalanul feláldozza a profit oltárán. Nem számít a zöldfelület, az erdő, az ivóvíz, a termőföld védelme, a klímaváltozás és az sem, hogy az energiával takarékoskodni kell, vagy hogy prioritást kell adni a megújulóenergia-termelésnek, csökkentve a függőséget az orosz gáztól és kőolajtól

– fogalmazott a párt.

Az LMP leszögezte: „A tét hatalmas, mi nem akarjuk magunkat a szabadságharcosokhoz hasonlítani. Ők az életüket, az egzisztenciájukat áldozták a szabadságért. Adózzunk az ’56-os hősök előtt azzal, hogy élünk az általuk is kiharcolt jogokkal, szelíden, de határozottan nemet mondunk a természetes környezetünk, természeti értékeink elpusztítására, az akkumulátorgyarmatosításra, a jövőnk felélésére.”

Ungár Péter és Schmuck Erzsébet, a párt társelnökei videóüzenetet is közzétettek: