Budapest

Solymár tárgyalásokat kezdeményezett a Budapesti Közlekedési Központtal a településre járó két buszvonal fenntartása érdekében – közölte Szente Kálmán, a nagyközség polgármestere.

A Metró KDSZ kifogást nyújtott be a BKV döntése ellen, amivel újra kötelezővé tették a metróállomásoknál a pénztárak bezárása után jegyárusítást a forgalmi ügyeleteken.

Mint arról lapunk egy olvasói levél alapján beszámolt, februárban megszüntették a jegyárusítási lehetőséget éjszaka a forgalmi ügyeleteken. Így, aki a pénztárak zárása után érkezett az állomásra, és még utazni szeretett volna, az nem tudott, mert jegy hiányában nem engedték le az ellenőrök. Vásárolni pedig hiába akart volna, a pénztár zárva volt, a jegykiadó automata rossz volt, a forgalmi ügyeleten pedig elzavarták. Cikkünk nyomán a BKK vizsgálatot indított, majd újra elrendelték a jegyárusítási kötelezettséget.

A szakszervezet szerint azonban a döntés előtt elmaradt annak véleményeztetése. Kifogásában rámutatott, hogy a jegyárusítás korábbi megszüntetésének az volt az indoka, hogy a jegyárusítás azokon az ügyeleteken, ahol csak egy személy lát el ügyeletet, nem biztonságos, az üzembiztonságot veszélyezteti, mivel a munkavállalók figyelmét elvonja az alapvető, ügyeleti feladatukról. Az MKDSZ szerint az intézkedés jogsértő azért is, mivel ezzel a munkáltató egyoldalúan módosította a munkavállalók munkakörét.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) adatai szerint 1 milliárd forinttal nőttek a BKV bevételei a 2011 januári adatokhoz képest, és a trend idén is folytatódhat.

A BKK és a BKV intézkedései, így a közterület-felügyelők bevonása, a tarifastruktúra változásai, a 2011-ben és 2012-ben is befagyasztott árszint, és ezzel együtt a kevesebb bliccelő miatt növekedtek a bevételek a BKK szerint. A januári adatok is várakozáson felül alakultak, így a központ a bevételek növekedésére számít.

Tarlós István főpolgármester (Fidesz-KDNP) szerint a bankok a pénzvilág szigorú szabályaihoz képest váratlanul rugalmasak és konstruktívak a BKV adósságának finanszírozásával kapcsolatban, mindegyik pénzintézettel meg lehetett állapodni az adósságok refinanszírozásáról.

Budapest főpolgármestere kedden az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről, miután hétfő délután megbeszélést folytatott a BKV-nak hitelező kilenc pénzintézettel. Közölte, egy távol-keleti bank keddre ígért végleges választ arra, hogy milyen formában tud hozzájárulni a helyzet megoldásához. Hozzátette: úgy tűnik, hogy a bankok is nagyon pozitív szerepet játszanak a BKV megmentésében.

Információink szerint az elektronikus jegyrendszer és a dugódíj lesz az a két elem, amit a BKV finanszírozási koncepciójából "elfogadásra alkalmasnak találtak" a fővárosi önkormányzat és a kormányzat keddi tárgyalásán. A Századvég által ajánlott közműadó ötletét valószínűleg elvetik. De hiába a megegyezés, közben az UniCredit ultimátumot nyújtott be a BKV-nak.

Az elektronikus jegyrendszer és a dugódíj lehet az a két elem, ami a kormány számára benyújtott hosszú távú finanszírozási koncepcióból várhatóan kiválasztanak a BKV támogatására, tudtuk meg kormányzati forrásokból. Mindkét projekt 2013 vége, 2014 eleje körül indulhat, és együttesen 15-40 milliárd forintot hozhat a BKV konyhájára. (Az összeg nagysága a dugódíj mértékének megállapításától függ.)

Február 18-án a BKV forgalombiztonsági okokból "jelentősen korlátozta" a forgalmi ügyeleteken történő jegyeladást, áll a birtokunkba került dokumentumban. Lapunk kedden érdeklődött, miért nem lehet az esti órákbanjegyet venni a metróban sem a pénztáraknál, sem a forgalmi ügyeleteken, a BKK azonban nem tudta megmondani, sőt vizsgálatot indított az ügyben.

Lapunk nem híve a végtelenségig húzódó vizsgálatoknak, ezért elhatároztuk: segítünk a Budapesti Közlekedési Központnak.

A decemberben elrendelt sebességkorlátozás ugyan csökkentette a balesetveszélyt, de nem tett jót a kerekeknek. A Metróért Egyesület szerint idén egyre gyakrabban találkoznak a karbantartók az úgynevezett nyomkarima-élesedéssel, ami a szerelvény kisiklásához vezethet. A BKK is tud a jelenségről, Tarlós István pedig az új fejlesztési minisztert ostromolja az ügyben.

Minden járműnek van kritikus sebessége, ami a budapesti metrók esetében 50 és 60 km/h közé esik, a metrókocsik pedig a decemberi sebességkorlátozást követően ebben a sávban sokkal többet töltenek, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke. Bíró szerint ennek köszönhető, hogy a szokásosnál jobban kopnak a kerekek nyomkarimái, amik a sínen tartják a járművet.

Szerdán közös megegyezéssel távozik Juracsik Zoltán, a BKV Zrt. humánpolitikai igazgatója, közölte a BKV. Utódjáról még nem döntöttek, "a munkakör ideiglenes betöltését belső erőforrásból oldja meg a társaság". A tisztség betöltésére pályázatot írnak ki. Juracsik Zoltán nem kap végkielégítést, távozását nem indokolták.

Egyfajta extraadót vetnének ki a budapesti kommunikációs és közműcégekre, hogy a bevételből a fővárosi önkormányzat fedezni tudja a BKV veszteségét, információink szerint ez a lényege annak a közműadóként elhíresült tervnek, ami kedden szivárgott ki a sajtóba.

A telekommunikációs és a közműcégek fizethetik meg a BKV veszteségének egy jelentős részét, ha az úgynevezett BKV-mentő csomagnak az egyik javaslatát elfogadja holnapi ülésén a kormány. A sajtóban az terjedt el a közműadónak elkeresztelt sarcról, hogy azt azok a cégek fizetnék, amelyek telkei alatt közművezetékek futnak, de ezt forrásaink dőreségnek nevezték.

A március 3-áról 4-ére virradó éjszakától jelentősen módosul a főváros éjszakai busz-hálózata, áll a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közleményében. Három új járat is indul, emellett pedig több járat útvonala, menetrendje változik.

Az átalakításoknak köszönhetően 130 millió forintos megtakarítást hozhat a BKV-nak az új éjszakai hálózat, úgy, hogy eközben 12%-kal nő az autóbuszok kapacitása. Egyszerre megtakarítás és szolgáltatásbővítés annak köszönhetően érhető el, hogy a korábban kizárólag a BKV dolgozóit szállító szolgálati járatok részben megszűnnek, részben új éjszakai járatokként működnek.

Elkezdődött az új Alstom-kocsik próbafutása a 2-es metró vonalán. A vonatok a reggeli és délutáni csúcsidőn kívül közlekednek.

A megszokott szovjet szerelvények mellett a napokban az alagútban is találkozhattak az Alstom-próbavonattal azok az utasok, akik csúcsidőn kívül használják a kelet-nyugati metrót.

Fotó: metroert.hu

A szerelvény a korábbi kritikus hibák kijavításának ellenőrzése (feszültségmentesítési próbák) után, a megfelelő biztonsági intézkedések megtartásával két forgalmi vonat között, állomástávolságban közlekedik.

A Széll Kálmán térrel határos Várfok utcai buszmegállót most nem lehet áthelyezni, válaszolta a Budapesti Közlekedési Központ az ombudsman hétfőn közzétett kifogására. Eszerint a buszok továbbra is bepöfögnek a földszinti ablakokon. Tucatnyi olvasónk panaszkodott hasonló helyzetre szerte Budapesten.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint több évtizede létező buszmegálló elhelyezését kifogásolta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn. Ezért a Várfok utcai buszmegálló áthelyezésére a tér jelenlegi kialakítása mellett nincs mód, a megállóhely áthelyezését csak a Széll Kálmán tér átalakítása során látják lehetségesnek.

Hétfő délután a Batthyány téren a peron mellett elfüstölt egy metrószerelvény, az oltásban segítséget nyújtott a beépített vízködoltó berendezés, az állomást gyorsan ki tudták üríteni. A Budapesti Metróért Egyesület szerint nem lesz mindig ekkora szerencse: a 3-as vonalon nincs vízködoltó, az alagútból pedig szinte lehetetlen a mentés.

Az egyesület közleménye szerint a hétfői füstölés végkimenetele szerencsés volt, mert a vízködoltó berendezést is üzemeltették és a tűzoltók is percek alatt a helyszínen voltak. Az utasok nem voltak veszélyben, mivel a metró dolgozói azonnal kiürítették az állomást.

A szükségesnél és arányosnál nagyobb zaj- és légszennyezésnek teszi ki a BKV a Széll Kálmán térrel határos Várfok utcai lakókat azzal, hogy az egyik épület földszinti ablakaitól kevesebb, mint öt méterre, az előírásokkal ellentétes módon helyezte el a 128-as és a 129-es buszok végállomását.

Forrás: greenfo.hu

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának közleménye szerint igen nagy a jármű- és gyalogosforgalom, ebből következően a környezeti terhelés a budapesti Széll Kálmán téren, illetve a helyi közlekedésben fontos Várfok utcában. Az utca buszmegálló melletti házának lakói arra panaszkodtak a hivatalnál, hogy az ablakuk alatt van a 128-as és 129-es autóbusz végállomása, ami miatt nagy zajt és légszennyezést kénytelenek elviselni.

Operatív és érdemi egyeztetésnek nevezték a tárgyaló felek a BKV finanszírozásának ügyében, a Parlamentben tartott pénteki tárgyalást. Tarlós István főpolgármester és Varga Mihály államtitkár egyetértett abban, hogy túl kell lépni az egyszeri támogatások időszakán.

A kormany.hu szerint a tárgyalást követően Tarlós István arról tájékoztatott, hogy most már „mindeki tisztában van a probléma részleteivel, a határidőkkel és a kijelölhető irányokkal”. Mint mondta, a megbeszélés óvatosan optimistává és várakozóvá tette a fővárost, hiszen reálisakká és kielégíthetővé váltak a kormányzati feltételek.

Öt év alatt 838 autóbuszt kellene beszerznie a BKV-nak, hogy a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatait el tudja látni, áll a Nemzetgazdasági Minisztérium következő kormányülésre elkészített jelentésében. A mostani 1365 darabos buszflottából 500-at szinte azonnal ki kell vonni a forgalomból. A jelentés a magyar gyártókat favorizálja.

Az Index birtokába került jelentés szerint a BKV autóbuszflottája jelenleg 1365 buszból áll. Ahhoz, hogy a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatait a BKV el tudja látni, naponta 1273 db buszt kell üzembe helyeznie, azonban a járműparkból 500 túlfutásos járművet műszaki okok miatt szinte azonnal ki kell vonni a használatból.

Információink szerint a vonulásos demonstrációt szervez a városon keresztül két nagy BKV-s szakszervezet február 22-re. A tüntetés csúcspontja egy spontán focimeccs lesz a Parlament előtt a tervek szerint.

Úgy értesültünk, hogy a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) a február 7-i demonstráció után újra tüntetést szervez, ezúttal nem a BKV Akácfa utcai székháza, hanem a Városháza és a Parlament elé.

Információink szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. készíti el a BKK-val közösen a jövő héten a kormány, majd az IMF elé kerülő távlati BKV-s finanszírozási koncepciót, amit a gazdasági minisztérium annyira hiányolt eddig. A cégnek nincs sok BKV-s tapasztalata, inkább politikai biztosítéknak számít.

Értesülésünk szerint gazdaságkutató cég nem kap pénzt a segítségért. Úgy tudjuk, hogy Századvég alkalmazása nem véletlen, egyes politikai körök abban látják a garanciáját a megfelelő finanszírozási koncepciónak, ha nemcsak a főváros cég készíti el azt, hanem bedolgozik egy kormányhoz közel álló társaság is. A zrt-nek eddig nem sok tapasztalata volt a BKV-val és tömegközlekedéssel kapcsolatban, a koncepció elkészítésére pedig szűkre szabott a határidő.

A következő, február 29-i közgyűlésen például javaslatot teszek a paraméterkönyv módosítására, a járatok ritkítására, mondta Tarlós István a Népszabadságnak adott interjújában. A fővárosi Fidesz-frakció rögtön tiltakozott a terv ellen, délután pedig Tarlós már magyarázkodó közleményt adott ki. A főpolgármester lapunknak azt mondta, hogy a javaslattal csak felkészülnek a legrosszabb lehetőségre.

Már látható, hogy még egy esetleges járatritkítás is milyen politikai izgalmat vált ki. Régóta utalok rá, hogy tessék elképzelni, mi történne másnap, ha megállna a BKV, áll Tarlós István főpolgármester szerda délutáni közleményében, amelyet a fővárosi Fidesz-frakció tiltakozása nyomán adott ki.

Jövő hétre leteszik a BKV új távlati finanszírozási koncepcióját a kormány asztalára, a napokban várhatóan Bolla Tibor eddigi gazdasági igazgatót nevezik ki a BKV élére, és készek még több pénzt kiizzadni a működéshez, mondta a főpolgármester. De ha március végéig nem rendezik a BKV adósságát, a villamosok a remízben maradnak, tette hozzá. A kérdésre, lemond-e, a válasza röviden: Egy frászt!

A főváros ki tudja izzadni azt a pénzt, amire a kormány szerint még szükség van a BKV finanszírozásához, de a város összes többi közszolgáltatása sérülni fog, jelentette ki Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatón. A jövő hétre az új távlati koncepciót is leteszik a kormány asztalára.

Hetek, sőt tulajdonképpen évek óta azon folyik a vita, ki mennyi pénzzel támogassa a BKV-t, hogy a cég talpon tudjon maradni. Az is felmerült, hogy a cég ne kapjon támogatást. Végeztünk egy gondolatkísérletet, mire lenne képes a BKV önerőből, a minimális, valamint az elvárható támogatással.

A BKV működéséhez idén 139 milliárd forint kell a Budapesti Közlekedési Központ adatai szerint. Ebből, ha a tavalyi üzemeltetési adatokat vesszük alapul, amit lekértünk a BKV-tól, 118 milliárd forintba kerül maga az üzemeltetés a bérekkel, anyagköltséggel, igénybe vett szolgáltatásokkal, értékcsökkenéssel, a maradék 21 milliárd pedig az idei adósságszolgálat. (Ha bankok fel nem mondják a hitelszerződéseket.)

Becslés szerint több mint ezer BKV dolgozó tüntetett délután a közlekedési cég Akácfa utcai székháza előtt. A demonstrálók az ellen tiltakoztak, hogy a főváros és a BKV vezetés a bérükön spóroljon. A BKV vezetés szerint ha márciusig nem rendeződik a finanszírozás, nem kell sztrájkolni, mert becsődöl a cég.

Az MSZP ellopta, a Fidesz elveszi a BKV pénzét - foglalta össze az egyik transzparens a tüntetők állásfoglalását a cég pénzügyi helyzetéről. A délutánra meghirdetett tüntetésre 1000-2000 dolgozó jött el, szinte teljesen megtöltve az Akácfa utca lezárt szakaszát.

A Budapesti Közlekedési Központ közleménye szerint a múlt hét hétfőn bevezetett villamosbarát lámpaprogram hatására 32-ről 29-30 percre csökkent a 4-es és 6-os villamosok menetideje, így ugyanannyi villamos sűrűbben tud közlekedni. Eszerint a reggeli és délutáni csúcsidőben óránként 28 helyett 30 villamos közlekedik, azaz 7%-kal nőtt a kapacitás.

A BKK szerint régebben a lámpaprogramozásoknál a közúti gépkocsi-közlekedés élvezett előnyt, még akkor is, ha egy adott útvonalon a tömegközlekedést használók vannak többségben. A Nagykörúton óránként csúcsidőszakban egy irányban kb. 3000 ember utazik autóval (ez a hidakon mérhető maximum), míg 8000 utas használja a 4-es és 6-os villamosokat. Ezért a többség érdekei szerint mostantól nem az autókhoz, hanem a villamosokhoz hangolják a zöldhullámot és a lámpaprogramokat.

A metróban dolgozók politikai elkötelezettségét is figyelnie kell a BKV-nak a tűzesetek elkerülése érdekében, számol be cikkében a Magyar Narancs. Erről határoztak ősszel a városházi, a BKV-s és a tűzoltó notabilitások az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A Bakondi György kézjegyével ellátott emlékeztető a narancs.hu birtokába került. Az érintettek szerint komoly tévedés történt.

Az utóbbi időkben keletkezett metrótüzek tapasztalatait foglalták össze egy október 4-i - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon megtartott - összejövetelen. A narancs.hu megszerezte az itt készített emlékeztetőt. A házigazda Bakondi György altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója volt, megjelent György István főpolgármester-helyettes, Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója, valamint felsőbb beosztású tűzoltók, BKV-s műszaki vezetők.