Ingatlanbirodalmat épít az MNB

A jegybank tiszaroffi kastélyvásárlásán röhögött a Financial Times, a lap szerint a húzás a kommunizmust idézte, amikor még államilag üdültették a dolgozó népet. Mindez még azelőtt történt, hogy az Index megtudta, az MNB nem csak kastélyt, hanem egy jóval drágább, akár tízmilliárd forintba is kerülő fővárosi irodaházat, az V. kerületi Eiffel Palace-t is megvette egy offshore-cégtől.

Azt, hogy a vételár kihez vagy kikhez került, nem lehet tudni. Az Index információi szerint az MNB augusztus 1. óta bejegyzett tulajdonosa a Belvárosban, a Bajcsy-Zsilinszky út 78. alatt található vadonatúj épületnek.

A jegybank az utóbbi ügylettel kapcsolatos kérdéseinkre még nem reagált, viszont a tiszaroffi kastély kapcsán kiadott egy közleményt, miszerint több európai jegybank is tart kastélyokat oktatási és üdültetési célokra. A korábbi vezetések alatt a magyar jegybank mindig a takarékos európai jegybanki példákat követte - például a svédországit - ezzel a hagyománnyal egy ideje igen látványosan szakított az új MNB-vezetés. 

Nem sokáig maradt titokban

Kiderültek az állami óriás rejtegetett titkai – írtuk, de már egy másik ügy kapcsán. A bíróságnak köszönhetően ugyanis nyilvánosságra került, hogy akár százmilliárdokkal többet fizethettünk az E.On cégeiért, mint amennyit érnek.

Az MNV egy per végeredményeként kénytelen volt kiadni azokat a papírokat, amik a gázcég felvásárlásáról szóltak. Kiderült például – amit annak idején a kormány kérdésünkre cáfolt-, hogy azért vettünk gáztárolókat, hogy aztán ezek egy részét bezárjuk. A kormány a rezsicsökkentést védte az 500 milliárddal drágábban vett cégekkel – az NFM ezzel a csavarral próbálta kihúzni az ügy méregfogát.

A nyilvánossággal folytatott viaskodás mellett egy nem kisebb csata sokadik jelenetét láthattuk a bankok ellen. Kiderült, hogy egy hadseregnyi jogászt küldünk ellenük óránként 50 ezret plusz áfáért, mert vita van a bankoknak ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget okozó devizahiteles törvényről: öt pénzintézet pert is indít a magyar állam ellen, tízezer oldalon kifogásolták a jogszabályt, ezt kell majd az államnak szétszednie.

A düh valamelyeset érthető, az OTP-t például soha nem látott 153 milliárd forintos veszteség érte. Ehhez képest mellékszál ugyan, de újabb devizahiteles ügyet tárgyal az Európai Bíróság: az Erste-ügyként emlegetett perben a közjegyzők szerepét vizsgálják. A bankok addig is ott szereznek pénzt, ahol tudnak, így például a nulla forintosnak nevezett nem nulla forintos bankszámlákkal.

Volt nagy öröm is

Ha már a nagy számoknál tartunk: 3,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami nyolc éves rekordot jelent, és az általános várakozásokat is meghaladta. Jól megy a magyar iparnak is, főleg az autógyárak miatt. 

De hogy még nagyobb legyen a boldogság, a miniszterelnök elárulta, hogy 1,8 millióról 4,1 millióra nőtt az adózók száma, ami, fogalmazzunk finoman,  az igazság óvatos meghajlításával jöhetett csak ki. 

Amiben viszont semmi trükkös nincs: 1,4 százalékos kamattal sikerült eladni az államadósságot, azaz  olyan olcsón, mint még soha . (Ehhez azért kellett  Matolcsyék csodafegyvere is.) A rekordalacsony kamatnak azért kell örülni, mert ezzel pénzt spórol az állam, nem is keveset, ami most, hogy gyakorlatilag kiürült a költségvetési tartalék, igencsak örvendetes.

Ami már kevéssé, hogy egyre többen fogadnak a forint zuhanására: a piaci szereplők szerint 52 százalék a valószínűsége, hogy rövid időn belül teljes legyen a forintmélypont. Ez 320-nál is gyengébb árfolyamot jelent.

	33. heti záró	32. heti záró
BUX	17 506	17 126
OTP	3 957	3 803
Mol	11 725	11 515
Richter	3 855	3 810
Magyar Telekom	369	357
EURHUF	314.21

Itt megtorpant a globalizáció

Megint azon gondolkozik az agrárminisztérium, hogy mivel túl jó lett az almatermés, túl olcsó lehet a gyümölcs, ezért milyen jó lenne kartellezni az almánál, ugyanúgy, mint a dinnyénél. De nem csak almával van tele a padlás, az aratás végére kiderült, hogy négyszer annyi búzát termesztünk, mint amennyi kenyérnek kell.

Közben a tejnél is bajok vannak, tejrazzia is volt az országban, 37 ezer liter külföldi tejet foglaltak le a nem megfelelő eredetjelölés miatt. A Tej Terméktanács pedig egy egyeurós boltot is felnyomott, mert az gyanúsan olcsón adta a szlovák tejet. Közben meg sajnos úgy drágult a tej, hogy infláció alig van.

Ahol viszont nincs semmi baj, az a ropiágazat: a hollandok annyira ráharaptak a ropinkra, hogy többet kell gyártani, vagy 20 ezer tonnát, pedig már most is a fél világba exportálnak Győrből. Boldogok lehetnek tehát a ropitermesztők, Navracsics Tibor külügyminiszter nyilván nem is az ő érdekükben szólalt meg, amikor azt mondta, hogy adjon még pénzt az EU, mert az orosz szankciók miatt rossz lesz a magyar gazdáknak.

A tejes és orosz szálak egy ponton össze is érnek: ez a sajtügy. Kiderült, hogy az orosz szankciók miatt olcsó sajtok önthetik el a magyar boltok polcait, mert a termelők az unió piacán rekedt élelmiszereket dömpingáron sózzák majd el. Az ilyesmire pedig a magyar fogyasztó - érthető okokból - igencsak fogékony. A gazdálkodók meg mi mást tehetnének, rettegnek. 

Ennyi ételes hírből pedig már kitalálhatta, hogy világméretű kajaháború kezdődött. A harcban - ki más? - , a semleges Svájc nyerhet, mert máris keresik őket az importtól elvágott orosz cégek.

És kik retteghettek még?

• A romkocsmások, mert rájuk szállt a NAV, nem is eredménytelenül, elképesztő állapotokat talált;
• A balatoni ingatlannal ügyeskedők: a Seychelle-szigetekről hoztak vissza Balaton-parti ingatlant a NAV ellenőrök;
• És - szintén a NAV-tól - a nagyvállalatok, mert a nagyobb szigor miatt egyre többen kérik a kapcsolt ügyletek hatósági árazását.

Akik viszont ne rettegjenek:

• A nokiások, mert kapnak búcsúpénzt, egészen pontosan öthavi távolléti díj és 150 ezer forint álláskeresési támogatás lesz a jussa a leépített komáromiaknak;
• és az ingyenpénzes melóért tolongók, akiknél 35 év az új korhatár, és 1500 eurót kaphatnak ha külföldre mennek dolgozni. 

Mindeközben külföldön

• A portugál alkotmánybíróság eltörölte a megszorításokat, rövidebb ideig csökkentik a közalkalmazottak fizetését és a nyugdíjaikat sem adóztatják meg.
• Most bárki megveheti fél Szerbiát: 500 nagy állami vállalatot privatizálnak, köztük gyógyszergyárat vagy Európa legnagyobb rézbányáját is.
• Hatezer embert rúg ki a Cisco: "A piac nem vár senkire"- ilyeneket mondott a vezérigazgató.
• Komoly bírságot kap az Audi Kínában, a céget 68 milliárd forintra büntetik, az ok a kartellezés-gyanú.
• Szigorítják a németek a külföldiek munkavállalását: csak fél évig lehet keresgélni, utána menni kell haza. A szigorítás a magyarokra is vonatkozik.