Felvettük a kesztyűt, várjuk a csengetést

Többet költ az állam saját működésére, miközben a szociális kiadásokat csökkenti - a legnagyobb elemzőintézetek vezetői a héten a Parlamentben beszélték át a jövő évi költségvetés számait. Többségük egyetért abban, hogy a büdzsé átláthatatlan és ötletszerű változtatásokkal van tele, miközben durván 200-250 milliárdnyi összeg egyáltalán nem megalapozott.

Persze a törvény elfogadásáig még sok minden változhat. A törvényalkotási bizottság például a héten előállt egy több mint száz oldalas módosítással, amelyet az adótörvényhez nyújtanak be, és egyéni indítványokban is érkeztek új ötletek.

Fizetnek a dohánycégek és a kertévék

Melyek a legfontosabb változtatások? Például hogy kiveszik a törvényjavaslatból az internetadót, és nem hagyják meg a távközlési cégek kedvezményét sem, átvariálják a cafeteria-rendszerét, megkímélik a kistermelőket és a kézműveseket egy sor köztehertől, átalakítják a jövedéki szabályokat. Még jobban terhelik viszont majd a legnagyobb tévécsatornákat, a reklámadó legfelső sávjában ugyanis 40 százalékról 50 százalékra emelik az adókulcsot.

Ez főként a híradóiban a kormányt ekéző RTL Klubot érinti majd. Lázár János az adóval kapcsolatban megjegyezte, a reklámadó bevezetése óta az RTL maga mondott le a minimálisan elvárható szakmai szabályok betartásáról, és a híradók szerkesztését a saját pénzügyi szempontjainak rendelte alá.

De nem csak a médiát csapolnák jobban jövőre, váratlan és jelentős sarcot vetnek ki a legnagyobb dohánygyárakra és importőrökre is. A rendkívüli egészségügyi hozzájárulást az árbevétel után kell majd fizetni sávosan, a Phillip Morris és a British American Tobacco több milliárd forintot is fizethet majd a költségvetésbe, míg a magyar tulajdonú Continental néhány tízmillióval megússza.

Tovább kavarhatja az iparágat az a tervezet is, amelyet a héten küldtek körbe több minisztériumnak. Eszerint létre akarnak hozni egy központi dohányellátót, felállása után a trafikok nem vehetnek dohányárut mástól, csak onnan. Az ellátónak annyi dolga lesz, hogy minden megyében létre kell hoznia egy raktárat és egy elektronikus rendszert a rendelések miatt. A tervezet szerint a raktárak feltöltése már nem az ő feladata lesz, hanem a gyáraké, nagykereskedőké.

A vasárnapi zárva tartás ötlete viszont továbbra is inkább csak blöffnek tűnik, a végén inkább kompromisszumos megoldás várható, mint teljes tiltás. Még akkor is, ha Orbán Viktor a KDNP tagjaihoz hasonlóan valójában nem hisz abban, hogy kevesebb napi munkára kevesebb munkás kell.

Amit pont nem akart itt senki

“A piaci árfolyam a devizahiteleseket olyan mértékben hozná lehetetlen helyzetbe, hogy amit eddig adtunk segítséget, annak semmi értelme nem lenne, nem is ez a szándék” - mondta Kósa Lajos nem is olyan régen. Aztán mégis megtörtént, forintosítják a devizahiteleket, gyakorlatilag piaci árfolyamon, az adósmentést az AB is leokézta.

És így most már végképp nem érteni, hogy mi értelme volt az éveken át tartó háborúskodásnak, hiszen végül minden érintett megszívta, még a kormány is. Egyetlen egy végérvényes győztes azért kiemelkedik a mezőnyből, az újabb zsebpénzhez jutó Matolcsy. Ők váltják át majd a pénzt a forintosításhoz a devizatartalékból. Ha a nagyjából 290 forintos átlagos árfolyamon bekerült eurót 308 forintért adják oda bankoknak, akkor 18 forintot keresnek minden egységnyi átváltáson.

De nem örülhetnek a bankok sem, benyújtották a fair bankokról szóló törvényjavaslatot, amelyben rögzítenék a forintosított hitelek kamatszintjét. A bankoknak a nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt.

Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt.

Surányi György, volt jegybankelnök szerint az egész devizahiteles helyzet kezelése sem volt megfelelő, pedig a 2010-es kormányváltás után sokan bíztak a megoldásban. Miután ez késett, a szakemberek 2011-ben javaslatokkal álltak elő, sürgették a hitelek forintosítását, amelynek költségeit nagyobb részben a bankoknak, kisebb hányadban az államnak és az ügyfeleknek kellett volna állniuk.

Akkor 210 forint volt a svájci frank árfolyama, így a törlesztőrészletek 40-45 százalékkal csökkenhettek volna. De nem ez történt, hanem 2011 őszén jött első intézkedésként a végtörlesztés, ami nem a bajban lévőket célozta meg, a gazdagabb rétegnek jelentett "hatalmas nyereséget". Aztán az árfolyamgát enyhített a feszültségen, de a nem fizetőkkel az sem foglalkozott. Szóval ahol lehet, elrontották az egész adósmentést.

Közben az állam további bankvásárláson gondolkodik, Seszták Miklós fejlesztési miniszter szerint a mostani 50 helyett 70 százaléknyi magyar tulajdon lenne a kívánt arány, Orbán Viktor a pénteki rádióinterjújában 60 százalékos, vagy annál is nagyobb tulajdoni hányadról beszélt. A héten a budapesti értéktőzsdén a Richter kivételével az összes nagyobb papír erősödni tudott, a BUX az előző heti 17 123 pont után 17382 ponton zárt.

	45. heti záró	46.heti záró
BUX	17 123	17 382
OTP	3901	4010
Mol	11 760	12 070
Richter	3728	3710
Magyar Telekom	343	348

Legjobb védekezés a támadás?

A kezdeti ötlettelenség után a kormány úgy döntött, hogy a szokásos rutint veszi elő a kitiltási botrányban: ellentámadásba lendült. Miközben korábban Lázár János a nemzetbiztonsági bizottság ülésén annyiszor mondta ki, hogy az amerikaiak a barátaink, mint talán soha életében, mára mindenki támadásba ment át, a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal szerint Goodfriend szavahihetetlen, és megszólalt a mindeddig inkább csak hallgató NAV is.

És közzétettek a magyar kormány honlapján a héten egy olyan papírt, amelyet az amerikaiaktól kaptak korábban, és amely szerintük "csak egy fecni" és nem bizonyít semmit. A népszerű értelmezés szerint amerikaiak nyomást akarnak gyakorolni, és az elemzők hírműsorokban már azon tűnődnek, hogy cseh mintára szeretnék megbuktatni a magyar kormányt.

Csakhogy ha valóban nyomást is szeretnének gyakorolni a kormányra az amerikaiak, az önmagában nem kérdőjelezi meg, hogy a korrupciós vádaknak van-e alapjuk, másrészt ha valóban nyomást akarnak gyakorolni, azt sem árthat komolyabban venni, hiszen ha valakik, az amerikaiak, ha akarnak, tudnak is nyomást gyakorolni. Orbán pénteken úgy fogalmazott: nem meri megvádolni az Egyesült Államokat, hogy rágalmazási hadjáratot indítottak egy baráti ország ártatlan polgárai ellen.

Az, hogy a Fidesz bizonyítékokat vár az amerikaiaktól Vida Ildikó kitiltásával kapcsolatosan, sokkal inkább a szavazóknak, mintsem Washingtonnak szól. És annak is legfeljebb csak a belpolitikában lehet jelentősége, hogy a kormány vagy Vida hazudott-e a botrányban, a két ország közötti viszonyban ez nem oszt, nem szoroz. Ami számít, azok a tettek, a lépések, de ezekből egyelőre nem látni semmit. Vida mindenesetre már most tovább bírta, mint az Index olvasói hitték volna.