Ősszel választás jöhet Görögországban

Hát azt, akit biztosan nem zavar, hogy Brüsszel orra alá borsot tört a görög népszavazás. A kormányfő az orosz elnökkel beszélt a görög-orosz kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről – írta a Ria Novosztyi. Vlagyimir Putyin támogatásáról biztosította a görög népet. Konkrétumok a telefonbeszélgetésről egyelőre nem ismertek, de a Kreml még júniusban jelezte, hogy akár hitelt is biztosíthat Görögországnak. Igaz, egyelőre ebből semmi sem lett, de most, hogy a görögök kifuthatnak a készpénzből is, miután nemet mondtak a hitelek visszafizetésének menetrendjét megszabó brüsszeli megszorítási csomagra, lehet, hogy erre mégis sor kerül.

A görög pénzügyminiszter epizódszereplőből ügyes PR-ral pillanatok alatt a németek rettegett főellenségévé nőtte ki magát, most pedig tényleg a csúcson lép ki a történetből. Viszlát, Varufakisz!

Például Lukasenko fehérorosz diktátor épp most gratulált kazah diktátortársának, Nurszultán Nazarbajevnek szülinapjára. Tehetséges vezetőnek tartja, és épp az eurázsiai integráció további fejlesztésében bízik. 

A bajszos fehérorosz örökös fővezér egyébként nem is olyan rég még Orbánéknak is gratulált, azzal, hogy örül, hogy "megcsömörlöttünk a demokráciától, a piacgazdaságtól, és kijózanodtunk". Giró-Szász Andrásnak kellett erre gyorsan reagálnia egy olyasmit, hogy Lukasenko elnök úr csak viccelt, hahaha.

A Financial Times publicistája, a német Wolfgang Münchau szerint három dolog miatt:

1. Túltolták az ijesztgetést: Az európai vezetők és a görög ellenzék is folyton azzal ijesztgette a görögöket, hogy a nemmel egyértelműen a Grexitre szavaznak, amit a görög választók - Münchau szerint helyesen -  úgy vettek, hogy kívülről be akarnak avatkozni a demokratikus folyamatba. Az sem segített, hogy megjelent az IMF tanulmánya, ami szerint a görög adósság fenntarthatatlan és adósságelengedésre és 60 milliárd eurós új mentőcsomagra lenne szükség, amire az európai vezetők nem reagáltak, csak folytatták a grexitezést. Ami meg önmagában nem tűnik olyan nagy fenyegetésnek azoknak, akik mondjuk már évek óta munkanélküliek a recesszióban, nekik Münchau szerint mindegy, hogy euróban vagy drachmában nem kapnak fizetést.
2. Túltolták a megszorítást: Miközben az igen-kampány igyekezett a görögök európaiságára hatni, senki nem magyarázta el a szavazóknak, hogy hogyan működne az uniós mentőcsomag és az miért lenne jó. Eközben amúgy szinte mindenen vitatkozó közgazdászok, mint az annak idején nagyon megszorításpárti Jeffrey Sach vagy Hans Werner Sinn és a nagyon megszorítás ellenes Paul Krugman kerültek egy platformra és azt mondták, hogy nem kellene több megszorítás. Münchau szerint pedig eddig senki nem állt elő egy olyan gazdasági elmélettel, ami elmagyarázza, hogy miért jó még több megszorítás egy olyan országban, ahol már nyolc éve visszaesés van.
3. Túlságosan bíztak magukban: meg a közvélemény-kutatásokban, amik néha 50-50-re hozták a népszavazást, néha meg az igeneket mérték többnek. Münchau a brit választásokhoz hasonlította a mostani helyzetet, amikor a Munkáspárt elbízta magát a felmérések miatt, amikről kiderült, hogy baromi pontatlanok voltak, ezért óriási pofára esés lett a dolog vége.

A Guardian tudosítója szerint bejelentették, hogy Ciprasz ma egy ponton meg fogja szakítani az ellenzéki pártokkal folytatott egyeztetést, hogy Vlagyimir Putyinnal beszéljen telefonon. Mondjuk már most se lehet vele egyszerű, mert nemrég azért kellett elmennie, mert Merkellel beszélt telefonon.

Varufakisz görög pénzügyminiszter a választások után lemondott, ezzel valószínűleg az évtized legnagyobb pr-akcióját hajtotta végre, hiszen egy lokális győzelemmel búcsúzott egy egyre tragikusabb sztoriban. Ráadásul még a távozását is a gonosz hitelezőkre kente, de azért marad a kormány körül tanácsadóként. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy élete végéig Che Guevara szintű sztár lesz ennyitől is.

Fotó: Heather

Az érdekesebb rész viszont az, hogy ki jön helyette. A Business Insider szerint pont az a Cakalotosz a legesélyesebb, aki 2010-ben Comic Sans betűtípusban publikált egy újmarxista politikai gazdaságtani konferenciára. Bármennyire is meglepő lehet, a durván elbénázott betűtípus nagyobb vétek lehet egy publikációnál a mainstream üzleti köröknek, mint ha valaki totálisan marxista. Mert azt jelezheti, hogy fogalma sincs a megszokott tudományos sztenderdekről vagy teljesen esélytelennek érzi, hogy a tudományos teljesítményét bárki valaha különösebben komolyan vegye. 

Cakalotosz a legesélyesebb

Fotó: Louisa Gouliamaki

Elvileg maximum 60 eurót lehet felvenni egyszerre a bankautomatákból Athénban, de a Guardian riportere szerint

a többi csak egy tízessel kevesebbet. Ez sok sorban álló görögöt eléggé felbosszant, mások úgy vannak vele, hogy mindegy, hogy 50 vagy 60 euró van náluk, amíg ad pénzt a gép. Olyan is volt viszont, aki semennyi pénzhez nem jutott hozzá, mert az automatánál derült ki, hogy a várt átutalások nem érkeztek meg a számlájára.

Fotó: Sakis Mitrolidis

A német kormány álláspontja szerint a reformjavaslatok és a megszorító csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal - írja az MTI.

Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője mai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a német kormány tudomásul vette és tiszteletben tartja a görög lakosság vasárnap kinyilvánított akaratát. Berlin továbbra is készen áll a tárgyalásokra, de a vasárnap tartott görögországi népszavazás eredménye alapján úgy látja, hogy hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy egy új segélyprogramról tárgyaljanak. 

Martin Jaeger, a német pénzügyminisztérium szóvivője ennél is keményebben fogalmazott,

Alekszisz Ciprasz először Mario Draghival, az Európai Központi Bank vezetőjével beszélt hosszan telefonon, akit valószínűleg arra kérlelt, hogy továbbra is adjon a bank sürgősségi hitelt a görög bankoknak, sőt, ha lehet, még többet is, mint eddig. Azután pedig Vlagyimir Putyin számát tárcsázta vagy fogja tárcsázni a görög kormányfő, legalábbis így tudja a Guardian.

A görög kormány azt kéri az Európai Központi Banktól, hogy hárommilliárd euróval emelje meg az ELA hitelkeretet – írja a BBC-re hivatkozva a Napi.hu. Az ELA, vagyis Sürgősségi Likviditási Segítség az a pénz, amivel az EKB gyakorlatilag életben  és az eurózónában tartja a görög bankrendszert. A hitelprogram felső korlátját július 28-án emelték most 89 milliárd euróra, de valószínűleg már az sem elég.

Az RBS elemzői a múlt héten arról okoskodtak, hogy az EKB valószínűleg nem vágja el ezt a köldökzsinórt akkor sem, ha a nemek győznek a népszavazáson, de hogy ilyen esetben több pénzt adjanak, arra kevés az esély. Az európai jegybank vezetői ma ülnek össze és döntenek majd az ügyről, meglátjuk, mi lesz.

Cipraszék azonnal, azaz még ma vissza fognak váltani az otthoni agresszív melldöngetős hangnemükből, és a hitelezők felé ténylegesen sokkal barátságosabban igyekeznek majd közeledni.  Leginkább azért, mert a népszavazásnál eljátszott elképesztően erős ellenkampánnyal annyit biztosan nyertek, hogy a helyükön maradhatnak, ráadásul tönkreverték a helyi ellenzéküket, de tovább romlott a viszony az EU-val és az IMF-fel, írták a Deutsche Bank közgazdászai.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök érkezik az athéni elnöki palotába, 2015. július 6-án.

Fotó: Louisa Gouliamaki

A Szirizának mindenesetre nagyon sürgős már a megállapodás, mert ha görögök elkezdenek a tőkekorlátozásoktól komolyabban szenvedni, akkor nagyon nőni fog rajtuk is a nyomás. De a hitelezőknek is nagyon gyorsan el kell dönteniük, hogy gyors megállapodást akarnak, vagy gyors kiléptetést az eurózónából, mert a késlekedés éppenséggel senkinek sem jó.

Bármilyen új mentőprogramot próbálnának elfogadtatni, az valószínűnek látszik, hogy Európának még több pénzt kéne beletolnia. Miközben az európai, de különösen a német és a balti elköteleződés a görögök mellett, az utóbbiak részéről gyakran hivatalosan is ömlő folyamatos lehazugozás, lehülyézés vagy nácizás mellett erősen és folyamatosan csökkent.

A Bloomberg Business gyűjtött össze erre vonatkozó szakértői találgatásokat. 

Az Európai Központi Bank (EKB) fenntarthatja az eddigi likviditást, de a nemek győzelme miatt új pénzt várhatóan nem ad a görög bankok, akik így elég hamar kifuthatnak a pénzből. Emiatt a jelenlegi 60 eurós készpénzfelvételi limit tovább csökkenhet. (IHS Global Insight)

Legkésőbb július 20-án az EKB elzárhatja a pénzcsapot, amin keresztül jelenleg a görög bankrendszer pénzhez jut. (Barclays)

Ha az EKB nem ad több pénzt, a görög bankok összeomlanak, ez nyilvánvaló. Mégis bekeményít vajon az EKB? Nem valószínű, mert ezzel a görög központi bankot saját valuta nyomtatására kényszeríteni, amivel azt üzenné, hogy az eurózóna-tagság visszafordítható. Ilyet pedig az EKB nem akarhat. (Scope Ratings)

Újságosbódé Athénban, a lapok címlapjai a népszavazás erdeményével vannak tele

Fotó: Bloomberg

Angela Merkel német kancellár 11:30-kor tart sajtótájékoztatót a görög népszavazásról és a német kormány álláspontjáról. A nap folyamán Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokrata párt vezetője és Wolfgang Schauble pénzügyminiszter is nyilatkozik majd, de a görögök egyiküktől sem várhatnak majd sok szimpátiát.

Michel Sapin francia pénzügyminiszter legalábbis azt nyilatkozta ma, hogy bár a "nem" szavazat elég nagy kockázat Görögországnak, a párbeszédnek még mindkét félnél megvannak az alapjai. Ehhez viszont a görög félnek komolyan kell vennie ezt a párbeszédet.

Sapin azt is mondta, hogy az Grexit esélye megnőtt, de ez nem egy automatikus folyamat, 

Azt is mondta, hogy az Európai Központi Bank nem csökkentheti most a görög bankoknak nyújtott sürgősségi hitelek szintjét, amik gyakorlatilag még az eurózónában tartják az ország gazdaságát. "Most Cipraszon a sor, hogy előálljon egy tervvel olyan gyorsan, ahogy csak lehet".

Michel Sapin francia pénzügyminiszter

Fotó: Alain Jocard

A népszavazásról érkező elemzői vélemények már csak egymást ismételgetik. Úgyhogy vasárnapi közvetítésünket mi is inkább egy mikrotörténettel zárnánk:

Tibor olvasónk most érkezett vissza az ország északnyugati sarkából, Epiroszból. Azt írja, hogy külföldiként nem sok mindent érezni az összeomlásközeli helyzetből, eltekintve attól, hogy az ATM-ek előtt tényleg sorokat látni; némelyiknél rendőrök illetve banki biztonságiak ügyeltek.

"Esténként tele vannak a tavernák vacsorázó családokkal, a kávézók és bárok pedig bulizó fiatalokkal. Készpénzt felvenni nem próbáltunk, de – legalábbis Ioanninában - bankkártyával minden gond nélkül sikerült fizetni a szállásért, a benzinkúton és egy szupermarketben is. Az üzletekben minden kapható, ellátási nehézségek nem tapasztalhatóak. Külföldiellenes hangulatnak nyoma sincs, sőt! Az egyik hegyi faluban, Zakaszban, ahol a főtéren egy kis taverna tulajdonosától útbaigazítást kértünk ás beültünk egy kávéra, - először németnek nézvén minket – mintegy magyarázkodva elmondta, hogy mennyire szereti Németországot, ahol sok évet töltött el. Magyar mivoltunk sem változtatott előzékenységén, sőt fizetéskor egy kis tányér gyümölcssel kedveskedett."

A Portfolio.hu összeszedte, milyen eseményekre lesz érdemes figyelni a következő napokban, miután Görögország a vasárnapi népszavazáson nemet mondott a megszorításokra. 95 százalékos feldolgozottság mellett 61,31 százalék szavazott nemmel, és 38,69 százalék igennel.

• Hétfő reggel Athénben összeülnek a pártok vezetői, hogy megvitassák a helyzetet. Állítólag Ciprasz a görög bankok likviditásáról is beszélne egy rendkívüli ülésen, de ezt hivatalosan nem erősítették meg, így az időpont sem ismert.
• Hétfő délelőtt Angela Merkel és Francois Hollande vitatják meg a helyzetet.
• Az EKB dönt, hogy fenntartja-e az ELA-keretet, ez szintén hétfőn napközben várható.
• Kedden előbb összeül az Európai Bizottság, majd este hattól az eurózóna állam- és kormányfői tartanak csúcsot, ami könnyen lehet, hogy késő éjszakába nyúlik majd.
• A Bizottság elnöke az Európai Parlamentet is tájékoztatja. Szerdán az előző napi történések függvényében az EKB ismét dönthet az ELA-keretről.

És mi jön ezek után? Igazából senki nem tudja.

Például nagyot esne a szigetek száma, de valamennyit fiatalodna és gazdagodna is az eurót használó országok csoportja. Kevesebb lenne az adósság, viszont sokkal kevesebb a szuper olivaolaj és a dohányos. A WSJ szedte össze a pontos számokat. 

Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke azt mondta, hogy a nemek győzelme esetén a görögöknek új valutát kell bevezetniük. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem hagyják magára a görög népet, Brüsszel sürgősségi hitelnyújtással segíthetné a görög államot, hogy a közszolgáltatásokat továbbra is működtetni tudják. (MTI)

Martin Schulz

Fotó: Stephane Mahe

Tegyük fel, hogy az eurozóna országai holnap kiírnak egy népszavazást arról, hogy akarják-e az állampolgárai tovább finanszírozni a görögöket, és elsöprő többséggel a nem győzne. Vajon akkor a demokráciát ünnepelnénk-e?

- olvassuk és nevetünk egy Tumblr-bejegyzésen.