Ősszel választás jöhet Görögországban

Az eurószkeptikus Igaz Finnek a kormánykoalícióból való kivonulással fenyegetőztek arra az esetre, ha elfogadnák a tárgyalások megkezdését egy harmadik görög pénzügyi mentőcsomagról, írja a Bruxinfo.

Mondjuk nem kell mindenkinek beleegyezni  a tárgyalások elkezdésébe, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) létrehozó szerződés értelmében vészhelyzetben a tagállamok 85 százalékos szavazattöbbségével is el lehet indítani a tárgyalásokat egy hitelcsomagról. Hogy mi számít vészhelyzetnek, az az EKB-tól és az Európai Bizottságtól is függ.

Többek között új elnököt választanak a pénzügyminiszteri tanács élére, ugyanis Jeroen Dijsselbloem két és fél éves mandátuma július végén lejár. A holland miniszter egyébként újra pályázik a posztért. Emellett azonban minden más napirendi pont felülíródhat, ugyanis nem valószínű, hogy ma végleges megoldás születik. A találkozó - az eredeti tervek szerint - hétfő délután 3 órakor kezdődik majd.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az Euro-csúcs ülését, és most szűkebb körben, Alekszisz Ciprasszal, Euklid Cakalotosszal, Angela Merkellel és Francois Hollande-dal vitatják meg a javaslatokat.

A görög parlament szombatra virradóra megszavazta a kormány javaslatcsomagjának támogatását, amelyet Athén két nappal ezelőtt nyújtott be a külföldi hitelezőknek az újabb pénzügyi támogatás reményében. A 300 tagú törvényhozás 251 igen szavazattal, 32 nem ellenében fogadta el a javaslatcsomagot, nyolc képviselő pedig tartózkodott a voksolásnál.

Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint a kormányon lévő baloldali Sziriza párt tíz tagja, köztük Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter, valamint a parlament elnöke is a javasolt reformintézkedések ellen szavazott vagy tartózkodott, heten pedig távol maradtak a voksolástól, például Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter. (MTI)

AZ IMF nem kommentálta hivatalosan a görög kormány által az európai hitelezőknek benyújtott legutóbbi megállapodási javaslatot, de a szervezet vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében azt írta, hogy Athénnak az IMF által korábban becsültnél nagyobb külső finanszírozásra és adósság-elengedésre van szüksége ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljanak adósságterhei.      

Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza azt írta: bár az IMF legutóbbi helyzetértékelését "európai partnereink túl pesszimistának tartották", a jelenlegi folyamatok alapján még az abban foglaltaknál is jelentősebb külső finanszírozásra - különösen a bankrendszer támogatása érdekében - és nagyobb adósság-elengedésre lenne szükség. De a közgazdász azt is kiemelte, hogy a finanszírozási igények növekedése ellenére az esetleges megállapodásnak azokhoz hasonló gazdaságpolitikai intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekről a megszorításokat elutasító görög népszavazás előtt tárgyaltak a felek. (MTI)

A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának általános elnökhelyettese szerint a görögök óriási csalódásként élik meg a megszorításokról szóló bejelentéseket. Agárdi Bendegúz Szpirosz azt mondta: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök beiratkozhat azon politikusok sorába, akik az elmúlt évtizedekben kormányozták Görögországot.

Agárdi kitért arra is: a magyarországi görög nemzetiség tiltakozik azok ellen a vélemények ellen, amelyek szerint a görög nemzet lusta lenne. „Nem lehet egy egész nemzetet lustának tekinteni, mert ez nem más, mint rasszizmus”. Magyarországon és Görögországban a legmagasabbak a munkaórák száma az Európai Unióban. (MTI)

A Reuters szerint a Fitch Ratings elemzői még mindig azt látják a legvalószínűbb kimenetelnek, hogy Görögország előbb-utóbb el kell, hogy hagyja az eurózónát.

 Dalia Grybauskaite, a litván elnök szerint idejétmúlt információkra épül a görög kormány javaslata, ezért nem lesz elég jó ahhoz, hogy egy megállapodás alapja legyen.  

Úgy vesszük, hogy a javaslattal Görögország azt jelzi, hogy vissza akar térni a tárgyalóasztalhoz. Ahhoz még túl korán van, hogy azt találgassuk, mikor lesz vége a tárgyalásoknak

Ő így:

So Euclid Tsakalotos' signature isn't very consistent, and sometimes looks a bit like... ahem. HT @IasonKantas pic.twitter.com/RPKTMkNwwA

— Mike Bird (@Birdyword) July 10, 2015

„Kedves görög nép! Mi, [...] Lettország átlagos európai polgárai örömmel halljuk, hogy európai szolidaritást követeltek” - indít nagy együttérzéssel egy Facebook-csoport bejegyzése, amely azt akarja, hogy a két ország közösen változtassa meg az EU-t. Majd közli, hogy szerintük az átlagos görög nyugdíj 800 euró, míg az övék 300 (a két összeg közti 500 eurós különbség 156 ezer forint körül van), a fizetések 220 euróval (nagyjából 68 ezer forinttal) maradnak el a bajba jutott országétól, és egyébként náluk van egy „úgynevezett fűtési szezon”, ami plusz kiadás.

Szóval nem lenne csodálatos, ha kedvesen meg tudnátok osztani a nyugdíjaitok, az adóitok és a fizetéseitek harmadát velünk? Ez a demokratikus választásunk, úgyhogy kérlek, tartsátok tiszteletben!

- dobja vissza a görög népszavazáskor hangoztatott érvet. Aztán persze az orruk alá dörgöl mindent a szovjet időktől kezdve a megszorítási csomagig, amelyet sikeresen teljesítettek. (Lettországnak az IMF dobott mentőövet, amivel négy év alatt kijött a válságból, majd az eddigi utolsó tagállamként bevezette az eurót, ezzel mostanában is a megszorításpártiak bezzegországa.)

Vlagyimir Putyin egy pénteki sajtótájékoztatón tagadta, hogy a görög kormány pénzt kért volna Oroszországtól és azt is, reméli, hamarosan megoldódik a válság.

Azért kihasználta az alkalmat, hogy beszóljon egy kicsit az EU-nak, feltéve a költői kérdést, hogy hol volt az EU, amikor a bajok gyűlni kezdtek Görögországban.

Peter Kažimírt egyelőre nem győzték meg a görög reformok, de azért úgy látja, haladnak.

It seems we have progress on #Greece. It's still not clear whether this will be enough and no further frontloading will be needed #Eurozone

— Peter Kažimír (@KazimirPeter) July 10, 2015

„A legutóbbi fejlemények után, görög kormányzati tisztviselőket hallgatva az ember azon gondolkodhat, milyen gyorsan tud egy hernyó pillangóvá válni” – merengett a szlovák pénzügyminiszter.

Following latest developments, listening to #Greece govt officials one can wonder how quickly can caterpillar turn into butterfly #Eurozone

— Peter Kažimír (@KazimirPeter) July 10, 2015

A görög tengerparton nyaraló turisták semmit nem éreznek a görög krízisből, étel,ital, benzin, pénz és napolaj is van elég - jelentik a az Aeolus utazási iroda kinti idegenvezetői. A cég munkatársai tíz népszerű nyaralóhelyről, köztük Krétáról, Rhodoszról és Korfuról jelezték, hogy 

• teljes a nyugalom, minden szálloda, bár, taverna rendesen működik,
• az ATM-eknél csak néha van kisebb sor, de az sem vészes,
• mindenhol lehet kártyával fizetni,
• a boltokban van elég áru,
• autókölcsönzés és hasonló szolgáltatások zökkenőmentesen működnek,
• és még a strand is megvan.

A német, a holland, a finn, az osztrák, a szlovák és az észt parlamentnek is rá kell bólintania arra, hogy hivatalosan megnyissák a tárgyalásokat a görög mentőcsomagról. Egyik sem ígérkezik nagyon könnyű esetnek.

#EU official says 6 eurozone parliaments must approve reopening of #Greece bailout talks: German, Dutch, Finn, Austria, Slovak, Estonia

— Peter Spiegel (@SpiegelPeter) 2015. július 10.

Lehet, hogy már szombat délelőtt sikerül rendezni a görög helyzetet. Athén a hét végéig kapott határidőt a legutóbbi eurócsúcson, hogy elfogadtassa a reformterveit, és vasárnapra az összes uniós tagállam vezetőit összehívták. Egy tisztviselő ugyanakkor megerősítette a Financial Times brüsszeli tudósítójának, hogy ha az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat délelőtti találkozóján megegyeznek, nem rángatják el a felső vezetést az egész EU-ból.

#EU official confirms Saturday 10am "euro working group" meeting to get troika assessment of new #Greece econ reform proposal.

— Peter Spiegel (@SpiegelPeter) July 10, 2015

Egyelőre csak nagyon óvatosan mernek nyilatkozni Brüsszelben a görög reformtervek fogadtatásáról. Nincsenek jelzőim, de van egy igém: „megérkeztek” – jegyezte meg például egy eurokrata mérhetetlenül semmitmondóan az Economist EU-blogjának.

I don't have any adjectives about the Greeks' "prior actions", says senior EU official, but I have a verb: "arrived".

— Tom Nuttall (@tom_nuttall) July 10, 2015

A Sziríza öt képviselője szerint még az is jobb annál a javaslatnál, amit Ciprász elküldött az európai hitelezőknek, hogyha Görögország most rögtön kilép az eurózónából. Ez nem olyan meglepő, hiszen sokan a görög baloldalon már évek óta arról beszéltek, hogy inkább ki kellene lépni és leértékelni egy saját valutát. 

Az öt képviselő egyike, a civilben a Londoni Egyetemen közgazdaságtant tanító Costas Lapavitsas például már 2011-ben arról írt, hogy az európai monetáris rendszer megbukott és a kilépés lenne a legjobb opció a görögöknek.

Azt nem tudni pontosan, hogy hányan voltak, de azért ez jól jelzi, milyen helyzetben van most a Sziríza, ami hatalomra is a megszorítások ellen kampányolva jutott, meg is tartotta a hatalmát múlt vasárnap ugyanezzel az üzenettel, most meg megszorítani akar.

Azért annyira nem szörnyű a görög kormány helyzete, a Guardian legalábbis több olyan emberrel is beszélt Tessaloniki utcáin, akik a Sziríza-támogatók, nemmel szavaztak és még most is bíznak a kormányban.

 A megállapodás nehéz lesz, de inkább legyen megállapodás, mint hogy ne legyen. A "nem" szavazat arra volt jó, hogy kifejezze a görögök érzéseit európa felé.

- mondta a lap tudósítójának egy végzettsége szerint mérnök, de egy kávézóban dolgozó fiatal, aki januárban Ciprász pártjára szavazott.

Én nagyon büszke vagyok a "nem" szavazatra, erre úgy fognak emlékezni, mint egy meghatározó pontra a görög történelemben. Én továbbra is bízom Ciprászban, még ha sokan nem is

- ezt már egy fiatal boltos nyilatkozta.

Legalábbis ezt mondta Jeoren Dijsselbloem, az eurócsoportot vezető holland pénzügyminiszter a Reuters szerint. Addig is a görögök három hitelezője, az Európai Bizottság, az Európai KÖzponti Bank és a Nemzetközi Valutaalap értékeli a görögök megszorító javaslatait.

Több francia miniszter és magya Francois Hollande elnök is azt nyilatkozta ma a görög kormány javaslatáról, hogy az

és az európai hitelezőknek el kellene fogadnia. Nem teljesen véletlen, hogy a franciák felcsavarták a pr hangerőt, a Guardian szerint ugyanis a héten Athénban francia kormánytisztviselők segítettek Ciprászéknak összerakni a tegnap este elküldött javaslatot.

A német megszólalók már sokkal óvatosabbak voltak. Michael Fuchs, a CDU egyik vezetője azt mondta, 

Nagyon óvatosnak kell lennünk, mert őszintén szólva nekem bizalmi problémáim vannak. Végül is mi változott vasárnap óta? Akkor a görögök leszavazták ugyanezeket a lépéseket.

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza is úgy látja, hogy a javaslatok kisebb kozmetikázásokat leszámítva ugyanazok, mint amiknek a leszavazására buzdított a Sziríza a múlt héten.

Hozzá kell azért tegyük, hogy a görög kormány, pontosabban az azóta lemondott Jánisz Varufákisz azt mondta még a szavazás előtt, hogy a görög és a hitelezői javaslat a reformokban nagyon hasonló, amiben viszont nem értettek egyet, és amiért az EU-s csomag ellen kampányoltak, az az adósság átrendezése. Ebben azóta már az EU is engedékenyebbnek tűnik, most már azt számolgatják, hogy mennyire fenntartható a görög adósság, ami szintén közelebb vihet a megállapodáshoz.

Jean-Claude Juncker, Mario Draghi, Christine Lagarde, és Jeroen Dijsselbloem várhatóan délután egy órakor értékelik majd a görögök javaslatait a Reuters szerint.

A görögök megszorítanak, a piacok örülnek: nagyjából ez történik most. Miközben a görög parlament a kormány reformjavaslatairól vitázik, a befektetők, bízva abban, hogy most már mindjárt megállapodás lesz a görög helyzetről, elkezdték fölverni az árakat a tőzsdéken.

Szinte az összes európai tőzsdeindex 1 százalék fölött növekedett és az euró is erősödik a nagy valutákkal szemben.

A görög javaslat híre a forintra is elég durván hatott, ahogy az a grafikonon is látszik.

Pár óra alatt 4 forintot erősödött az árfolyam, míg reggel egy euróért 315,5 forintot kellett fizetni, addig most már 311 forintért lehet eurót venni.

• elsődleges költségvetési többlet 2015-ben 1%, 2016-ban 2%, 2017-ben 3%, 2018-ban 3,5%, azonban ezek felülvizsgálatra szorulnak, mert a helyzet sokat változott az utóbbi hónapokban
• 23 százalékos áfakulcs az éttermekre
• 13 százalékos kulcs a hotelekre
• 2016 végéig megszünteti a szigetek áfakedvezményét
• társasági adókulcs növelése 2015-ben
• hajózási társaságokat érintő adóemelés
• a nyugdíjasok szolidaritási támogatásának (EKAS) kivezetése 2019 decemberéig
• luxusadó-emelés, és a tévéreklámokra való adó kivetése azonnal, kollektív szerződések rendszeréről 2015 végéig új törvényt alkotnak
• regionális repterek és kikötők privatizációs tendereinek véghezvitelének elősegítése, kötelező érvényű ajánlatok kitűzése a kikötők privatizációjára nem később mint 2015 októbere
• a jövedelemadót progresszívabbá teszik a szolidaritási járulék emelésével, 2016 végéig 300 millió euróval csökkentik a védelmi kiadásaikat
• a nulldeficites záradék felfüggesztése a nyugdíjakon 2015 októberéig, amikor új nyugdíjreformot alkotnak, a GDP 1 százalékát megspórolják a nyugdíjakon 2016-ben, csökkentik a korai nyugdíjba menés lehetőségét

Ciprasz igyekszik meggyőzni párttársait arról, hogy támogassák a 13 milliárd eurós megszorító csomagot.

A 13 milliárd eurós költségvetési megtakarítást tartalmazó javaslatcsomagot egy sürgősségi törvényjavaslat formájában nyújtották be csütörtökön a görög parlamentnek.

A javaslatot pedig péntek este kell majd megszavazniuk a görög törvényhozóknak ahhoz, hogy Alexisz Ciprasz kormányfő, Jannisz Dragaszakisz kormányfőhelyettes és Efklidisz Cakalotosz pénzügyminiszter megkapja a megfelelő felhatalmazást és hivatalosan is tárgyalhasson azokról Brüsszelben.

De a parlamenti szavazás előtt a görögök megvárják a nemzetközi hitelezők véleményét. Először a trojka (nemzetközi intézmények) fejti ki álláspontját, és ez alapján mond véleményt az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa. (Portfolio.hu)

Ezt mondta athéni TEDx-előadásában James Robinson, akit a Miért buknak el a nemzetek? című politikai gazdaságtani bestsellere óta ismernek sokan. Gondolatmenetének a lényege, hogy a nemzetek gazdagsága vagy szegénysége főként az intézményi berendezkedéstől, a hatalmi struktúráktól függ. Egy társadalmat szerinte a megfelelő gazdasági ösztönzők terelnek a gyarapodás felé, amihez szilárd jogállamok és az ezt szolgáló politikai elitek kellenek.   

Mondandójának lényege, hogy a görög politikai elit az elmúlt évtizedekben nem a társadalmi gyarapodást, hanem az egyéni gazdasági/politikai hasznokat szolgálta, oligarchikus rendszert épített ki, ahol a politika egy szűk elit gazdagodását szolgálta.  (Érdemes a teljes előadást meghallgatni, de konkrétan  a görög helyzetről 13:24-től beszél.)