Fábián, Sebestyén
-2 °C
3 °C

Fontosabb dolgok is vannak a külügyminiszter zakójánál

Ez történt a gazdaságban az év 46. hetében

2015.11.15. 11:20

1. Elkorrumpáljuk az Unió pénzét

Megjelent a Transparency International friss jelentése, amely szokásosan lesújtó képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről. A mostani állítás szerint Magyarországon szinte mindenki abban érdekelt, hogy az uniós forrásokat túlárazva, korrupt módon költsék el. Elképesztő mennyiségű uniós pénzt használunk föl, EU-s támogatások nélkül beruházások és gazdasági növekedés is alig lenne az országban: 2013-2014-ben magyar GDP nagyjából 10 százalékának megfelelő EU-s pénzt kapott Magyarország az állami beruházások 95 százaléka közbeszerzéseknek pedig a 60 százaléka valósul meg uniós forrásból.

Mindez úgy, hogy a TI becslései szerint az EU-s pénz 50 százaléka indokolatlanul gazdagítja a beszállítót, vagyis az pusztán korrupciós járadékként jelenik meg, de a legáltalánosabban jellemző 25 százalékos túlárazás annyira kicsi, hogy nem üti meg a felügyelők ingerküszöbét.

És hogy miért? Kapaszkodjanak meg: állítólag túl sok a pénz. Magyarországra annyi pénz jön az EU-ból, hogy nem az a kérdés, hogy mennyire hatékonyan tudjuk elkölteni, hanem hogy el tudjuk-e költeni egyáltalán.

2. Ha Duna House részvényre áhítozik, még egy kicsit várnia kell

A hét huzavonája a magyar részvénypiacon Duna House tőzsdére lépése körül zajlott. Hétfőn még arról szóltak a hírek, hogy már lehet is kapni az ingatlancég értékpapírjait 4250 forintos maximumáron, és ezek kiárúsítása után indulhat a tőzsdei kereskedés. Aztán jött Varga Mihály.

A cég maga kérte a nyilvános értékesítés felfüggesztését, miután a nemzetgazdasági minisztérium november 10-én olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a hitelközvetítésre vonatkozó részein keresztül befolyásolni fogja az a cég teljesítményét is. A tervezetben 2 százalékban maximálják a hitelközvetítők jutalékát, ami fájdalmasan érintheti a bevételeinek több mint harmadát hitelközvetítésből szerző vállalatnak.

duna house logo

Ezek után jött a következő lépés: pénteken az MNB felfüggesztette a Duna House részvényeinek jegyzését. A Jegybank a kibocsátó Medasev Holding Kft. és a Duna House kérésére, a befektetők védelme érdekében függesztette fel a folyamatot. A cég hamarosan tájékoztatást ad arról, hogy mikor kerül sor részvényértékesítés lezárására és hogy a mikor fizetik vissza a pénzt azoknak, akik esetleg már vettek a társaság részvényeiből, ha a nyilvános értékesítés sikertelennek minősül, illetve ha a befektetők a a felfüggesztés miatt vissza akarják adni a megvásárolt részvényeiket.

Nem csak a Duna House-nak megy gördülékenyen a tőzsdére lépés a magyar cégek közül. Múlt héten az is kiderült, a szállítmányozással foglalkozó Waberer's tőzsdére lépése legalább fél évvel csúszik.

3. Szorgalmasan gyűjti az áfát a NAV

Átnyálaztuk a NAV áfabefizetésekről szóló friss jelentését, és arra jutottunk, hogy hatékonyabban lép fel a magyar állam a Horváth András-botrány óta az áfacsalás ellen, vagyis végre egy téren fehéredik a gazdaság. A nagy politikai nyomás és az olyan technikai újítások, mint például az online pénztárgépek bevezetése is javította az adózási morált.

Tavaly az előző évinél közel 22 százalékkal, 66 milliárd forinttal több áfát vallottak be a leginkább fertőzött területeken, a teljes kereskedelemben 14 százalékkal, 227 milliárd forinttal többet. A fehéredés persze néhol drágulással is járt: ha eltűnik az áfacsaló láncolatokon keresztül hozott olaj a boltok polcairól, vehetjük a nem áfacsaltat több pénzért.

Persze a csalás még egyáltalán nem szűnt meg, csak az ellene vívott küzdelem lett valamivel hatékonyabb. A NAV adataiból kiderül, hogy a tavaly feltárt 582 milliárd forint adóhiányból 487 milliárd forint volt elcsalt áfa. Ez kétszer annyi, mint a 2011-es összeg.

Az elcsalt adó mögött nagyjából 2000 milliárd forint értékű piac lehet. A jelenséget jól illusztrálja az a szintén a héten történt eset, amikor az egyik fővárosi piac online pénztárgépeinek adatai szerint hetvenhárom százalékkal megugrott a forgalom azon a napon, amikor a NAV revizorai kimentek ellenőrizni.

4. Az RTL Klub után szaglászik a GVH

Alig két héttel azután, hogy a GVH engedélyezte Andy Vajnának a TV2 felvásárlását, a versenyhivatal elkezdett vizsgálódni a versenytárs RTL Klub után. A GVH arra kíváncsi, a piacvezető kereskedelmi tévé visszaél-e gazdasági erőfölényével, amikor csomagban kezdte árúsítani az RTL Klub és a társaság többi kisebb csatornájának reklámidejét.

Ennek kiderítésére több médiaügynökségnek és a reklámozónak is levelet küldtek, amelyben az RTL üzletpolitikája és árképzési módszerei felől érdeklődnek. A vizsgálat oka az lehet, hogy az utóbbi években nem csak nézettségben, de reklámbevételekben is nagyon elhúzott az RTL a TV2-től. A piaci szereplők közül többen értetlenkednek, mert a hivatal a jövő évi terveikről is faggatja őket a levélben, ami viszont üzleti titoknak minősül.

Bár az érintettek kicsit furcsállják a vizsgálat időzítését és a tőlük kikért információkat, szerintük sem politikai motiváció valószínű a háttérben, inkább az, hogy a GVH-nak most juthatott ideje az RTL vizsgálatára. A GVH a szimatolás nyilvánosságra kerülése után kiadott egy közleményt, amelyben tőle szokatlan módon magyarázkodik az eset kapcsán: az áll benne, hogy a vizsgálat nincs összefüggésben Andy Vajnával, illetve hogy a valós ok az, hogy a társaság átlagáron értékesítette az RTL Klub és az RTL3 csatornákat a hirdetőknek, emellett részesedésvállalások elfogadásához kötötte a kedvezőbb hirdetői pozíciókat.

5. Zavarok lehetnek a dohányellátással

Eddig is lehetett sejteni, hogy  gondok vannak  az Országos Dohányboltellátó körül, de volt rá esély, hogy az új rendszer tényleges indulásáig ezek megoldódnak. A legújabb, dohányboltosoktól származó információk szerint azonban a zsíros üzletből kimaradt dohánygyártók bekeményítettek, és egyáltalán nem szándékoznak megállapodni az ODBE-val, így szállítani sem fognak neki, pedig november 17-től a trafikok már csak az ODBÉ-n keresztül juthatnak áruhoz.

cigicigicigi K EPA20090818076
Fotó: MTI

A dohánygyártók egyrészt sérelmezik, hogy ők nem fognak részesedni a hatalmas profitból, ami a dohánynagykereskedés monopóliumával jár, másrészt a Dohányboltellátó szerintük túl kemény feltételeket támaszt. Jó esély van rá, hogy a cégek arra várnak, hogy  az Európai Bizottság elkaszálja a mutyigyanús monopóliumot december elején, amire az eddigi jelzéseket látva egészen jó esély van. Addig azonban nem biztos, hogy minden márkából kitartanak a boltok készletei. 

A helyzet annyiban változott a hét folyamán, hogy az ODBE mégiscsak megállapodott a három nagy gyártó közül a legkisebb JTI-vel. 

6. Rövid pórázon tartják a görögöket

Ismét feszültté vált a viszony Görögország és a hitelezői között. Hétfőn kiderült, mivel nem teljesítettek minden feltételt, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsanem hagyja jóvá azt a 2 milliárd eurós hitelrészletet, amit Görögország kapott volna. Alexisz Ciprasz miniszterelnök másnap igyekezett csillapítani a kedélyeket, és kijelentette: hét végéig elhárítják az akadályokat. A vita többek között arról zajlik, hogy mi legyen az az összeghatár, amely alatt a hitelező nem foglalhat le egy ingatlant a hátralékos jelzálogkölcsön-tartozás fejében. A hitelezők korlátlan jogokat akarnak adni a hitelező bankoknak, de a görög kormány azzal érvel, hogy így kilakoltatások áradata indulna meg, és tízezrek kerülhetnének utcára.

Ciprasznak nem lesz könnyű dolga, ha további megszorításokat akar keresztül verni a népen, ugyanis már a mostaniak ellen is folyamatosan tiltakoznak a görögök. Csütörtökön huszonnégy órás általános sztrájk kezdődött csütörtökön az orzágban a kormány intézkedései ellen. A hivatalok és az iskolák zárva tartottnak, a metrók és a vonatok nem jártak, az orvosok csak a sürgős eseteket látták el, és szünetelt a hírszolgáltatás is.A hét vége közeleg, de mostanáig nem érkeztek hírek róla, hogy a görög kormány elhárította volna az akadályokat a 2 milliárdos részlet folyósításának útjából.

7. Ne várjunk sokat a tanoncképzéstől

Az elmúlt pár hónapban hatalmas változáson ment át a magyar oktatási rendszer: az egész szakképzést, vagyis a szakiskolákat és a szakközepeket szétválasztották a közoktatás többi részétől és átrakták a Nemzetgazdasági Minisztériumba. A reform egy fontos eleme lesz a duális képzés, vagyis az a cél, hogy az iskola mellett a szakmunkás diákok cégeknél tanulják meg a szakmájukat. A héten egy friss tanulmány segítségével megnéztük, mi történik a valóságban azokkal, akik ezzel próbálkoznak. Azt találtuk, hogy a tanonckodás semmivel sem javította a diákok elhelyezkedési esélyeit.

Hogy ez pontosan miért van, azt nem tudni, de a feldolgozott tanulmány szerzője azt írja, hogy a magyar szakiskolai rendszer egyszerűen annyira rossz minőségű oktatást nyújt, hogy azt valójában a cégeknél töltött gyakorlat nem tudja kompenzálni

8. Na jó, tényleg csökkenteni fogjuk a bankadót

Hornung Ágnes, az NGM államtitkára a Reutersnek adott interjújában közölte, hogy Magyarország igenis ki fog állni azon megállapodás mellett, amit az EBRD-vel kötött még februárban, vagyis hogy a most 0,53 százalékos bankadót jövőre 0,31 százalékra, 2017-re pedig 0,21 százalékra csökkenti.

Ennek előzménye, hogy Varga Mihály csütörtökön azt találta mondani, hogy valószínűleg hozzá kell nyúlni a bankadó-szabályozáshoz, mert annak két elemét is kifogásolta az Európai Bizottság. Erre a bankok aggódni kezdtek, hogy talán mégsem lesz olyan sima a kiegyezés kormánnyal, de pénteken már meg is jelent a Hornung-interjú, amely ez az eddigi legerősebb kiállásnak tűnik a bankadó csökkentése mellett, és szembehelyezkedik Nagy Márton MNB-alelnök múlt heti javaslatával, amely szerint csak azoknak a bankoknak kellene csökkenteni az adóterhelését, amik vállalják, hogy cserébe többet hiteleznek a kkv-szektornak.

A sarkos kiállás a bankadócsökkentés mellett a Magyarországot árgus szemekkel figyelő Fitch-nek és a többi hitelminősítőnek szóló direkt üzenetként is értelmezhető. A Fitch nemrég kilátásba helyezte, hogy pozitívra javítja a magyar államadósság besorolását.

A bankok egyébként egy új becslés szerint 570 milliárd forintot buktak a devizahiteles végelszámoláson. 

9. Mitől lesznek itt új lakások, ha nem éri meg építeni?

Hiába szárnyal mostanában az ingatlanpiac Magyarországon, van egy olyan szegmense, ami inkább csak döglődik: ez az új lakások építése. A két dolog egyébként nem is független egymástól, mivel a már létező lakások árát kiadósan felnyomja, hogy a kereslethez képest nincsen elég lakás, és újak se nagyon épülnek. A KSH friss jelentése kapcsán egy cikkben kiveséztük a lakásépítési ágazat problémáit és a lehetséges megoldásokat. 

Az új adatok szerint  országosan majdnem 10 százalékkal csökkent a megépített lakások száma tavalyhoz képest. Budapesten 21 százalékkal csökkent a számuk. Ennek okai  a túl magas áfa és egyéb, fejlesztéseket érintő jelentős költségek. A vállalkozók arra panaszkodnak, hogy nagyon megemelkedtek a költségek, az anyagár, a munkadíjak, az engedélyezések árai, melyek miatt sokszor nem éri meg belevágni a fejlesztésekbe.

A problémát a kormány is érzékeli, azt mutatja, hogy rövid időn belül többszöris emlegették, hogy valamikor esetleg csökkentenék az új lakásokra vonatkozó jelenleg 27 százalékos áfakulcsot. Erre nagy szükség lenne, mivel szakértők szerint a lakásépítések számának országosan el kéne érnie az évi 30-35 ezret ahhoz, hogy szinten tartsuk az elavult lakásállományt.  

10. Globálissá duzzadtak a fejlemények és újabb fejek hullanak a VW-nél

A legújabb feltételezések szerint az amerikaiak ugyanazzal a programmal csaltak, amelyikkel a Volkswagen, a dízelbotrány így a General Motorst és a Fordot is érinti. Többen állítják, egyetlen autógyár sem képes betartani a hatóságok által előírt emissziós határértékeket. Akbar el-Baker, a Volkswagen AG igazgatótanácsának a tagja múlt vasárnap beszélt erről, legutóbb pedig a Kraftfahrt-Bundesamt huszonhárom típus tesztelése után azt állította, hogy a csaló programot szerte a világon használták, így a Mitsubishi, Toyota, Nissan, Renault és Peugeot is érintett lehet.

Eközben a brazil környezetvédelmi hatóság  13 millió dollárnyi büntetést helyezett kilátásba a környezetkárosító motorok miatt, Brazíliában 17 ezer pickupot hívnak vissza. A cégnek félmillió autót kell visszahívnia az USA-ban is, ott a teljes bírság összege elérheti a 18 milliárd dollárt is.

A botrányba belebukott, de rövidesen az Audi felügyelőbizottságában megmaradt ex-vezető, Martin Winterkorn úgy tűnik, teljesen el kell tűnjön a cégcsoport életéből: először a Porsche Holdingnál betöltött posztjáról is mondott le októberben, majd a héten az Audi felügyelőbizottságának elnöki pozíciójáról is távozott. Közben az új VW-vezérigazgató széke is remeg, a top 15 Volkswagen-részvényesek közé tartozó Union Investment szerint ugyanis le máris kellene váltani Dieter Pötsch-t. Az Unionnál többen úgy gondolják, a Volkswagennek egy külsős vezetőre lenne szüksége ahhoz, hogy helyreállítsa a bizalmat a dízelbotrány után.

+ Bónusz Heti Skandallum: a külügyminiszter zakója

Hét elején egy kikukázott zakó kavarta fel a belpolitika állóvizét: Szijjártó Péter durva közfelháborodást váltott ki azzal, hogy minden jel szerint a szemétbe dobott egy méregdrága zakót, ahelyett, hogy mondjuk felkínálta volna adománynak. 

Az estet kapcsán megkapargattuk egy kicsit a zakót jegyző magyar luxusmárkát, a Silkát, amely állítólag örök életre tervezte a külügyminiszter öltönyét. A nagyrészt állami pénzből, és nem is olyan régen indult cégről, amely kifejezetten népszerű magyar celebek és gazdag orosz turisták körében, itt olvashat érdekes részleteket.