Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Legalább Csányi Sándort felminősítették

Ez történt a gazdaság 45. hetében

2015.11.08. 11:33
Csányi Sándor már világszinten is nagyon gazdag, nemsokára pedig mintagazdaságokat is vezethet. Magyarország eggyel közelebb került a felminősítéshez, Simicska Lajost még a föld is húzza, Németh Lászlóné mindent beismer, eladják a Negro-cukrot. Heti gazdasági összefoglalónk következik.

Egyre közelebb a vödör pereme

Péntek este érkezett a hír, a Moody's pozitívra változtatta a magyar államadósság besorolására vonatkozó kilátását, magyarul

eggyel közelebb került ahhoz, hogy felminősítse Magyarországot.

Ezzel még nem kerültünk ki a bóvli kategóriából, de egy következő körben akár már a mostani Ba1-es minősítésnél jobbat is kaphatunk. Ez olcsóbbá tenné a kamatokat, amiket az államnak a kötvényei után kell fizetnie, mert elvileg kisebb a kockázata annak, hogy becsődöl.

A pozitívra javítás nem volt akkora meglepetés, a legtöbb pénzügyi elemző is erre számított. A héten egy másik Wall Street-i hitelminősítő, a Fitch Ratings is rebesgette, hogy pozitívra javítja a magyar adósság kilátását.

Csányi a csúcson, Simicska még küzd

Magyarország leggazdagabb emberéről, Csányi Sándorról a héten kiderült, hogy sokkal gazdagabb, mint azt eddig tudni lehetett. A Forbes magazin kicsit jobban utánanézett az OTP/Bonafarm/MLSZ-vezér vagyonának, és kiderült, hogy a szingapúri érdekeltségeiben 77 milliárd forintot tart.

Így

Csányi összes vagyona 287,9 milliárd forint,

nem csak 159,9 milliárd, ahogy a Forbes tavaly saccolta. Ez már több mint 1 milliárd dolláros vagyont jelent, amivel Csányi Sándor már amerikai léptékben is gazdag, így a Forbes a világ leggazdagabbjait összegző listájára is fölkerül, ugyan ennek csak valahova a végére.

Nyertesek és vesztesek

Csányi Sándort nemcsak a Forbes, de a magyar kormány is elismerte a héten, kiderült ugyanis, hogy azok a földek, amiket az ő mezőgazdasági cégei bérelnek az államtól, kimaradnak a kormány nagy földprivatizációjából. Hogy miért? Lázár János szerint azért, mert annyira jól csinálják a dolgukat ezek a cégek, hogy mintagazdaságnak számítanak majd, amik maradhatnak állami földön. (Arról, hogy hogyan lehet földműves és vehet földet, itt írtunk részletesebben.)

Nem ennyire szerencsés Simicska Lajos, az ő cégei ugyanis nem lesznek mintagazdaságok, az általa bérelt állami földeket elsőként hirdette meg a kormány. Ráadásul egy most benyújtott módosító meg is könnyítené majd a föld új tulajdonosának, hogy gyakorlatilag egyoldalúan megemelje a föld bérleti díját, így rendesen kibabrálva a bérlővel, aki jóval a piaci ár alatt kapta addig a földet az államtól.

Ezzel a módosítással majdnem biztos, hogy Simicskáékra gondolt a kormánypárt, de ők sem adják olyan könnyen magukat: a Simicska és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. vezetője szerint ezzel a módosítással a kormány nem ér el semmit, mert rájuk nem azok a szabályok vonatkoznak, amit a Fidesz módosítani akar, úgyhogy tőlük az új tulaj annyi pénzt sem szed majd össze, hogy a hitelt vissza tudja fizetni, amivel a földet megvette.

Simicska Lajost és körét a földek mellett a TV2 ügye foglalta le a héten, ugyanis Andy Vajna után ők is beadták a kérelmüket a GVH-hoz, hogy megvásárolják a TV2 Média Csoport Kft.-t és a CEE Broadcasting Limited-et. A GVH pedig ezt Vajna után nekik is megadhatja majd, a hivatalnak nem dolga eldönteni, hogy akkor most végül ki vette meg a TV2-t, csak azt vizsgálják, hogy a vásárlás hogyan érintené a versenyt.

Most akkor miből csökken majd a rezsi?

A múlt héten írtunk a Miniszterelnökség terveiről, eszerint tovább terjeszkede az állam az energiapiacon és rezsicsökkentésre használnák a paksi atomerőmű nukleáris hulladékkezelésre félretett pénzét. Ez utóbbi tervről azóta kiderült, hogy valószínűleg uniós szabályokat sértene, mert a tagálmoknak gondoskodnia kell arról, hogy legyen miből rendesen elhelyezni a radioaktív hulladékot.

Németh Lászlóné államtitkár a héten újra elsimerte, hogy az ismertetett tervek valódiak, a paksi pénzből való rezsicsökkentés ötletét pedig nagy vitát kiváltó lehetőségnek nevezte, amit ugyanakkor még Brüsszelben is meg kell majd vitatni.

Még hírek a hétről

Ezeken a híreken kívül még rengeteg minden történt a héten:

  • Hat hónapot, vagy többet is csúszik a Waberer's tőzsdei kereskedése, úgy tudjuk a beveztésnél az árazással szúrhattak el valamit.
  • Rájár a rúd a kéményseprőkre. Rendezetlen a helyzetük, emiatt 322-en helyezték letétbe felmondásukat. A héten ráadásul kiderült, a torok kéményseprője, a Negro cukor körül sincs minden rendben: hamarosan eladhatják. A Halls gyártását pedig Lengyelországba költöztetik.
  • Csak a nagyobb élelmiszerboltoknak és a drogériáknak kell majd addig fölvennie embereket, amíg nem jut minden 70 négyzetméterre egy dolgozó, a barkácsáruházakra és egyéb üzletekre nem vonatkozna az új szabály
  • 2018-ig három hullámban emelik majd az egyetemi oktatók fizetését
  • Újabb titkok derültek ki az MVM és a MET gázszerződéseiről
  • Mégis elintézheti a kormány, hogy az önkormányzatok a bankok helyett az államkincstárban tartsák a pénzüket
  • A héten jelent meg az OECD 2015-ös egészségügyi jelentése, amiből megtudhatjuk, mennyit iszik, meddig él és meddig marad egészséges az átlagmagyar.
  • 110 millió eurós, vagyis mai árfolyamon 34,5 milliárd forint kártérítést kaphat a magyar államtól egy portugál cég, amiért a Fővárosi Törvényszék szerintük indokolatlanul számolta fel a cég magyar leányvállalatát.
  • Hamarosan több száz forinttal drágul a cigaretta a kormány új különadója és az induló dohányellátó miatt. Ha most ezer forintba került kedvenc márkánk, tavasszal akár 1300 forintot is fizethetünk dobozáért. Levezettük, hogy miért.
  • Bezár a pápai húsgyár.
  • Lassan hivatalosan is munkaerőhiány van Magyarországon, egyre több állás marad betöltetlenül a takarítótól a szoftverfejlesztőig. De hogyan van hiány munkásból, ha van egy csomó munkanélküli? Itt írtunk róla részletesebben.