Hiteléhség, munkaszomj és a hőstresszes csirkék

Ez történt a gazdaságban az év 27. hetében

2012.07.08. 19:30
Fél éve tartó huzavona zárult le a héten, amikor az IMF bejelentette, hogy július 17-én megkezdhetjük a hiteltárgyalást. Az alkut ugyanakkor ismét nehezebbé teheti a kormány 300 milliárdos munkaerőpiacot élénkítő csomagja, ami boríthatja a hiánycélt, és újra összeveszhetünk a jegybank függetlenségén is. Pedig munkára és növekedésre nagy szükség lenne, a recesszió miatt az EKB is történelmi lépésre szánta el magát, és sosem látott mélységbe csökkenettte az euró kamatát. A légkondik fogytak, a csirkék pedig tömegével hullottak a hőségtől a héten.

Egész héten tombolt a hőség, a kormány pénteken mégis megkönnyebbülhetett: az EU és az IMF jelezte, hogy lezárul a több mint fél éve tartó hercehurca, és július 17-én elkezdődhetnek az IMF-tárgyalások. A szervezetek képviselői több mint egy hétre utaznak Budapestre, hogy tisztázzák a hitelfeltételeket. Magára a megállapodásra Varga Mihály szerint nagyjából októberre van esélyünk.

A fordulathoz az kellett, hogy pénteken a parlament elfogadja a jegybanktörvényt, ami a módosítások miatt már az EKB szerint sem sérti az MNB függetlenségét. A szervezetek döntésétől igencsak megkönnyebbülhetett az NGM, ami jövőre 150 milliárdos spórolást vár attól, hogy a hitelmegállapodás miatt csökkennek az állampapírok kamatai, ráadásul a forintot is alaposan megviselte az elhúzódó vita.

Izzasztó csomag

Bár a hír üdítően hathatott a kormányra, valószínűleg fog még izzadni a nyáron: Orbán Viktor ugyanis hétfőn úgy jelentette be a 300 milliárdos munkahelyteremtő terv részleteit, hogy annak egyelőre nem látszanak a forrásai. Emiatt alig két héttel azután, hogy az unió eltörölte a kohéziós alapok zárolását, máris borulhat a hiánycél, ami így újra a tárgyalások középpontjába kerülhet.

Emellett gond lehet egy konkrét tervezett bevételi forrással is: az EKB már vizsgálja a tranzakciós adó kiterjesztését a jegybankra, és ha egy baljós olasz precedenst követve Simor András véleményének megfelelően úgy véli, hogy a lépés sérti a jegybank függetlenségét, akkor az IMF is feltételül szabhatja a 120 milliárdos forrás eltörlését – ezzel pedig tovább torpedózhatja a csomag nélkül is tarthatatlannak tűnő jövő évi hiánycélt.

Így a kormánynak valószínűleg új források után kell néznie, amire Orbán Viktor is utalt pénteken: „Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az asztalfiókjában jó néhány terv lapul még" – mondta a kormányfő.

Fullasztó klíma

A szeptemberre elkészülő munkahelyteremtő csomaggal egyébként a kormány azt akarja elérni, hogy a legnehezebb helyzetben lévő csoportok könnyebben találjanak munkát, miután éppen az ő foglalkoztatási költségeiket dobta meg leginkább korábban az egykulcsos adó bevezetése. Matolcsy György egyenesen úgy számol, hogy az idei recesszió után jövőre már – részben a csomag hatására – 2 százalékkal nőhet a gazdaság.

Ez ugyanakkor elemzők szerint nem túl reális, ráadásul az EKB a héten éppen az eurózóna rossz gazdasági állapota miatt szánta el magát történelmi lépésre, és vitte le soha nem látott mélységekbe, egy százalék alá az euró kamatát. Ezzel együtt nullára csökkentette a betéti kamatot is, hogy így a bankoknak ne érje meg ott tartani a pénzüket, hanem pumpálják inkább a hitelezésen keresztül a gazdaságba. Kérdés, hogy ez elég lesz-e akkor, amikor az eurózóna már legalább hét tagja csúszott recesszióba, öt pedig mentőcsomagot kért az adóssága finanszírozásához vagy a bankjai kimentéséhez.

Bár Rogán Antal szerint nem szorulunk a német adófizetőkre, a lassulást azért már a mi exportunk is megérzi. Nem csoda, hogy ebben a helyzetben Matolcsy György szerint jó, hogy nincs magyar euró, hiszen ha szétnézünk, mindenhol szenvedő államokat látunk: igazított a költségvetésén Franciaország, de Spanyolország is tovább húzna a nadrágszíjon. Ráadásul a helyzet nem csak a mi kontinensünkön problémás, az IMF már az USA-tól is költségvetési kiigazítást kért.

Miután lecsengett az előző heti EU-csúcs hatása, már a tőzsde sem szárnyalt ezen a héten: a BUX majdnem 300 ponttal zárt alacsonyabban, mint az előző hét végén, és az összes vezető részvény veszített az értékéből.

   27. heti záró  26. heti záró
 BUX 17 096 17 341
 OTP 3540 
3570 
 Mol 16 100 16 300 
 Richter 36 500 37 200 
 Magyar Telekom 433 444

Hőségfrász

Nemcsak a kormányokat és a piacokat viselte meg a nyár, az egész hetes hőségtől sorra hullanak a csirkék is: a baromfik a rosszul hűtött helyiségekben nem tűrik jól a hőstresszt, és nem is híznak a Baromfi Terméktanács szerint. Nem csoda, hogy mi is elkapkodtuk a ventilátorokat a boltokból, de sörből, jégkrémből és ásványvízből is a szokásos többszöröse fogyott a héten a boltokban.

Beindult a héten a balatoni főszezon, pedig korábban a vendéglátók csak július második felére várták a felfutást, és a tömegesen beindított légkondik miatt megdőlt az idei áramfogyasztási rekord is – de legalább maguk a légkondik nem drágultak. A hőség miatt szombathoz képest egy héttel elhalasztották a nyári kamionstop indulását, és még az enyhítő zivatarok is gondot okozhatnak: a legtöbb biztosító már csak villámvédett eszközért fizet, miután a viharokban túl sok tévé és számítógép megy tönkre a villámcsapásoktól.

Gutaütés

A héten derült ki az is, hogy tőzsdére készül egy buddhista templom, ahova a gyerekek egészségéért járnak imádkozni az emberek, a McDonald's pedig ráállna a csirkére, hogy a marhánál olcsóbb hússal növelje az eladásait a válság alatt. Kamatot csökkentett Uganda is, igaz, még így is elég jól fizet: az eddigi 20 helyett 19 százalékot ad az Ugandai Központi Bank.

Afrika felé kacsintgat Irán, miután az európai államok egy része embargót hirdetett az ország olajára, most új piacokat keres. Kicsit északabbra Kazahsztán saját autómárkát tervezett: a Nomádnak nevezett típus újfajta gyártási technológiával készült, és a remények szerint akár külföldi befektetők figyelmét is felkeltheti.